Kezdőlap Címkék Oszama bin Laden

Címke: Oszama bin Laden

A nap amikor megváltozott a világ

2001. szeptember 11-én megrendült a világ. Az al-Kaida terrorszervezet nem is olyan váratlanul súlyos csapást mért az Egyesült Államokra. A New York-i Világkereskedelmi Központ (WTC) ikertornyaiba két Boeing repülőgép csapódott be.

Két órán belül mindkét épület összeomlott, az összeomlást követően több épület is az ikertornyokhoz hasonlóan összedőlt, vagy megrongálódott. A harmadik repülőgép a Pentagon Virginia állambeli arlingtoni épületébe repült. A negyedik eltérített gépet egyes feltételezések szerint a terroristák a Fehér Házba irányították volna, de az utasok visszafoglalták, azonban már nem tudták megmenteni a lezuhanásról, az utasszállító repülő Washingtontól mindössze 15 percnyire, Pennsylvania államban, Shanksville mellett csapódott a földbe. 2002 szeptemberében Joszri Fúda dokumentumfilmjében Hálid Sajh Mohammad és Ramzi bin as-Sajba azt állította, hogy a negyedik eltérített gép nem a Fehér Ház felé, hanem a Capitolium irányába tartott. A géprablók a repülőgépekre felcsempészett szúrófegyverek segítségével ölték meg vagy tették hatástalanná a pilótákat, utaskísérőket és utasokat. A repülőjáratok egyetlen utasa sem élte túl a támadásokat. A terrorakció folyamán géprablókkal együtt összesen 2995 ember vesztette életét. Az áldozatok túlnyomó többsége civil volt.

A szeptember 11-ei terrortámadás ötletét 1996-ban Khalid Sheikh Mohammed vetette fel Oszama bin Ladennek. Ekkor helyezte át székhelyét bin Laden és az al-Kaida Szudánból Afganisztánba. Az 1998-as afrikai nagykövetség robbantás és bin Laden 1998-as fetvája fordulópontot jelentett az Egyesült Államok megtámadását illetően. 1998 decemberében a Központi Hírszerzési Hivatal terrorista-elhárító központja jelentette az elnöknek, hogy az al-Kaida az Egyesült Államok elleni támadásokra készül, többek között terroristák kiképzésével repülőgépek eltérítésére. Az Egyesült Államok válasza a terrorizmus elleni háború volt, melynek első eszköze Afganisztán megszállása volt.

Csaknem tíz év hajtóvadászat után Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke bejelentette, hogy amerikai katonák egy tűzharc során megölték Oszama bin Ladent, a támadások kitervelőjét (2011. május 2.-án).

Másfél éven belül az USA kivonul Afganisztán területéről

0

A Reuters hírügynökség szerint ebben állapodott meg Zalmay Khalilzad, Trump elnök külön megbízottja a tálibok képviselőivel Katarban. Ha ez a kivonulási terv valóra válik, akkor véget érhet az Egyesült Államok leghosszabb háborúja.

Az amerikaiak 2001 szeptember 11-e után rohanták le Afganisztánt, ahol Oszama bin Laden és terrorista társai megtervezték a nagyszabású terrorakció sorozatot, melyet az Egyesült Államokban hajtottak végre. 2011-ben amerikai kommandósoknak sikerült levadászniuk Oszama bin Ladent Pakisztánban. Afganisztánban azonban nem sikerült békét teremteniük. A tálibok, akik annak idején az USA és Pakisztán támogatásával szerveztek gerilla háborút a Szovjetunió ellen Afganisztánban, iszlám államot hoztak létre az országban. Ezt sikerült szétvernie az amerikai hadseregnek, de a polgári rendszer megszilárdítása mind a mai napig nem következett be. A demokratikusan megválasztott kormány hatásköre lényegében csak Kabulra terjed ki, és még a fővárosban is gyakoriak az iszlamista merényletek.

Választási kampánya során Trump megígérte az amerikaiak kivonulását Afganisztánból. Hosszan tartó tárgyalások kezdődtek, melyeket amerikai részről Zalmay Khalilzad, az USA egykori kabuli nagykövete vezetett. Az amerikaiak mindenképp garanciát akarnak arra kapni, hogy Afganisztán nem lesz újra a nemzetközi iszlamista terrorizmus központja. Bonyolítja a helyzetet, hogy időközben a szomszédos Pakisztánban olyan miniszterelnök került hatalomra, aki jó kapcsolatokat ápol az iszlamista erőkkel az egész térségben. Az Egyesült Államok a háborút megnyerte, de a békét nem. Ezért kivonulása kockázatos művelet az egész térség szempontjából, de Donald Trump többször is úgy nyilatkozott : az USA immár nem akar a világ csendőre lenni!

Kiderült, hogy kiért rajongott bin Laden a Youtube-on

0

Az amerikai CIA hozzáférhetővé tette Oszama bin Laden, az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat néhai vezetőjével kapcsolatos mintegy 470 ezer anyagot. Van közöttük néhány érdekes videó és fénykép is.  

Mike Pompeo, a CIA igazgatója szerint a levelek, videó- és hangfelvételek, valamint az archívumban szereplő további anyagok mélyebb bepillantást engednek a terrorszervezet működésébe és terveibe.

A körülbelül 18 ezer dokumentum között megtalálható Oszama bin Laden 228 oldalnyi hosszúságú személyes naplója, egy részletes leírás a szeptember 11-i tizedik évfordulójának megtervezéséről, az “arab tavasznak” nevezett eseménysorozatban való részvételi tervről, illetve az al-Kaidán belüli ideológiai és vezetési ellentétekről.

A dokumentumok mellett körülbelül 79 ezer hang- és képfájlt tettek elérhetővé a CIA honlapján, amelyek között tízezer arab nyelvű videofájl is található. A videók között több olyan felvétel is van, amelyen Oszama bin Laden kedvenc fia Hamza látható. Eddig az Oszama kiszemelt utódjának tartott Hamzáról csak gyerekkori képek álltak rendelkezésre, most viszont már felnőtt férfiként látható. Ezek a felvételek akkor készültek, amikor egy ismeretlen nőt vett el feleségül.

Azonban akadnak igencsak érdekes és kevésbé komolyan vehető videók is.

Többek között dokumentumfilmek, amelyek az Oszama bin Laden utáni hajszáról vagy az amerikai hadviselésről szóltak.

Ezenkívül a terroristavezér személyes kedvencei között találták meg a 2005-ös Csodacsibe nevű animációs filmet, vagy a Három Muskétásról szóló alkotásokat. Sőt, az is kiderült, hogy Oszama bin Laden szintén többször megtekintette az egyik legismertebb Youtube-videót: amikor egy idősebbik fivér bedugja az ujját pólyás öccsének a szájába, majd úgy tesz, mintha a csecsemő nagyon megharapta volna.

Ez már a negyedik alkalom, hogy a CIA ilyen mértékben tett elérhetővé az egykori al-Kaida terroristavezérrel kapcsolatos anyagokat. 2015-ben, 2016-ban és az év elején is oldottak fel olyan dokumentumokat, amelyeket 2011-ben az Oszama bin Ladent kiiktató amerikai különleges egység zsákmányolt a pakisztáni Abbottabadban.

Ugyanakkor a CIA igazgatója közölte, hogy a gyűjtemény még “nem teljes”, vagyis több nemzetbiztonsági szempontból veszélyt jelentő anyagot egyelőre még titkosítás alatt tartanak.

Továbbá a nagyon sok pornográf, fertőzött, zavaros és be nem fejezett, illetve duplum fájlokat szintén nem fogják a széles nyilvánosság elé tárni.

Apja örökébe lép Oszama bin Laden fia?

Hamza bin Laden volt Oszama kedvenc fia. Elemzők szerint hamarosan ő veheti át az al-Kaida vezetését. Nemcsak származása miatt lehetséges ez, hanem azért is, mert beszámolók szerint ő is kifejezetten karizmatikus. Ő is igyekszik apja örököseként pozicionálni magát. Hangüzeneteiben az Iszlám Államnak is tesz gesztusokat, a két szervezetet is közelebb hozhatja egymáshoz. Kommandós akció indult, hogy elfogják vagy megöljék.

Ali Soufan évekig az FBI különleges ügynökeként dolgozott, a terrorizmusra és az al-Kaidára specializálódott. Idővel az egyik legmagasabb rangú terrorelhárító és kihallgató lett, visszavonulása után pedig az egyik legelismertebb elemző. Ő írt most a 28 éves Hamza bin Ladenről, Oszama bin Laden kedvenc fiáról egy tanulmányt, amely a West Point akadémia Terrorellenes Központjának Sentinel című folyóiratában jelent meg.

Soufan azt írja, hogy 2001 novemberében Oszama bin Laden az afganisztáni Dzsalalabad környékén vett búcsút három fiától, Bakrtól, Khalidtól és Hamzától, és a Tora Bora barlangrendszerben rejtőzött el. Bakr később eltávolodott a dzsihádista mozgalomtól. Khalid 2011 májusában, a pakisztáni Abbottabadban apjával együtt halt meg. Hamza viszont hosszú időre eltűnt –

két éve került elő, mint a legvalószínűbb jelölt arra, hogy újraegyesítse a széttagolt dzsihádista mozgalmat,

és vezesse az al-Kaidát.

A korai évek

Oszama bin Ladennek Hamza anyja, Khajria Szabar volt a kedvenc felesége. Ő is Szaúd-Arábiában született, gyerekpszichológusként dolgozott. Így is ismerkedtek meg: bin Laden első feleségétől, Najva al-Ghanemtől született fiát, Szaadot kezelte.

Khajria ekkor már a 30-as éveinek közepén járt, és még nem volt férjnél, ami a konzervatív Szaúd-Arábiában meglehetősen szokatlan volt.

Oszama bin Laden hét évvel fiatalabb volt nála,

és már ekkor ismert volt, mint a szovjetek ellen harcoló afganisztáni mudzsahedek támogatója. És bár már volt két felesége, elvette Khajriát is.

Évekkel később született meg közös fiuk, Hamza – ugyanabban az évben, mint Khalid, akinek anyja bin Laden negyedik felesége, Sziham Szabar volt.

Oszama és Hamza bin Laden
Forrás: YouTube

A következő években Khajria Szabar, akit innentől kezdve inkább Umm Hamzaként, vagyis Hamza anyjaként emlegettek (ez magyarul degradálóként hangzik, de az arabban megtiszteltetést jelent), szép lassan több lett, mint feleség: sokkal inkább tanácsadó. Bin Laden testőre, Abu Dzsandal azt mondta róla: mindenki nagyon tisztelte.

Amikor bin Laden Szudánba tette át az al-Kaida bázisát, ő tanította a nőket és a gyerekeket az iszlamista ideológiára, de házassági tanácsokat is adott.

Komoly szerepe volt abban, hogy a szervezet együtt maradt.

Bin Laden második felesége, Khadija Sarif egyébként ekkoriban hagyta el őket (Najva később, 2001-ben, a szeptember 11-ei terrortámadások előtt).

1996-ban aztán a nemzetközi nyomásnak engedve a szudáni diktátor, Omár Basir kiutasította az al-Kaidát, így Afganisztánba mentek, ahol a tálibok biztosítottak nekik menedéket.

Itt lett lassan egyre egyértelműbb, hogy

Hamza Oszama bin Laden kedvenc fia.

Még nem volt tíz éves, amikor már propagandavideókon tűnt fel. Kiképzést is kapott.

2001. szeptember 10-én Oszama bin Laden elküldte feleségeit és a gyerekeit addigi bázisukról, Kandaharból. Pakisztánba akarta őket menekíteni, ahol a korábbi években nyugodtan tevékenykedhettek, a terrortámadások után azonban Pervez Musarraf pakisztáni elnök támogatni kezdte az amerikai ellencsapást. Így a család inkább Iránba ment.

Az al-Kaida hiába szunnita szélsőséges szervezet, Irán pedig síita, ez volt gyakorlatilag az egyetlen hely, ahol számíthattak arra, hogy ellenállnak az amerikai nyomásnak.

Az al-Kaida biztonságos házak egész hálózatát működtette

itt – ezek egyikében rejtőzhetett egy ideig Abu Muszab az-Zarkávi is, aki nem sokkal később az Iszlám Állam elődszervezetét alapította Irakban.

Az iráni titkosszolgálat természetesen tudott a jelenlétükről, folyamatosan megfigyelték őket – gyakorlatilag foglyok voltak. Ezzel együtt, Hamzát anyja folyamatosan tanította, és ebben más, szintén itt bujkáló al-Kaida tagok is segítségére voltak. Hamza állítólag kiváló ismerője lett a Koránnak, az iszlám jognak és a hádisznak, vagyis a Mohamed életéről és tanításáról szóló gyűjteménynek, ráadásul ismerősei szerint karizmája is volt.

Közben meg is nősült, egyik tanára, a régóta az al-Kaida egyik parancsnokaként tevékenykedő Abu Mohammed al-Maszri lányát vette el. Két gyerekük született: Oszama és Khajria. Közben

folyamatosan leveleztek apjával,

akinek mindig azt írta, hogy találkozni akar vele.

Hamza bin Laden kb. 10-12 évesen
Forrás: YouTube

2010-ben aztán az al-Kaida túszul ejtett egy iráni diplomatát, akit augusztusban, a Ramadán kezdetén kicseréltek Hamzára, anyjára, feleségére és gyerekeikre. Pakisztán egyik tartományába, Vazirisztánba mentek, ahol sok al-Kaida tag élt – pakisztáni védelem alatt.

Oszama fiai ekkor teljesen szétszórtan éltek.

A legidősebb, Abdullah például Szaúd-Arábiában, visszahúzódó üzletemberként dolgozott. Bakr nagyanyja családjával élt Szíriában. Omar Katarban lakott egy ideig, majd ő is Szaúd-Arábiába költözött. Uthman és Mohammed Vazirisztánban élt, Khalid pedig Abbottabadban volt, apjával együtt, ő volt a búvóhelyükként szolgáló erődítmény mindenese.

Oszama Hamzát először Katarba akarta küldeni, hogy ott tulajdonképpeni szóvivőjeként működjön, de erről lebeszélték, mondván, Katar az USA szövetségese, és fennáll a veszélye, hogy kiadják. Így aztán úgy döntött, hogy Uthmant, Mohammedet és Khalidot Pesavárba küldi, és Hamzát veszi maga mellé.

Oszama bin Laden nagyon óvatos volt a fiaival, különösen azután, hogy egy évvel korábban Szaad meghalt egy amerikai rakétatámadásban, szintén Vazirisztánban. Éppen ezért

Hamzára nagyon vigyáztak,

és hónapokig tervezték, hogyan juthatna biztonságban Abbottabadba. 2011 áprilisának végére állt össze minden, és a terv szerint Hamza hamarosan el is indult volna. Néhány héttel később azonban apját, a még vele együtt lévő Khaliddal együtt, amerikai kommandós akcióban megölték.

Apja halála után

Napokon múlt, hogy Hamza nem ért Abbottabadba. Anyját a pakisztáni hatóságok letartóztatták, egy évvel később több más családtaggal együtt Szaúd-Arábiába deportálták. Most is ott él, Dzsedda mellett, gyakorlatilag fogolyként.

A következő években az addigi második ember, Ajman az-Zavahiri lett az al-Kaida vezetője. Az-Zavahiri eddig is kulcsfigurája volt a szervezetnek. Ahogy Michael Weiss és Hassan Hassan írja az ISIS – Inside the Army of Terror című könyvében, az egykori sebészorvos már a 80-as években járt a Vörös Félhold tagjaként Pakisztánban és Afganisztánban, majd sok más szélsőségessel együtt őt is bebörtönözték otthon, Egyiptomban, Anvar Szadat elnök meggyilkolása után. Szabadulása után Afganisztánba ment, és már ott is maradt.

Nagyon nagy hatással volt Oszama bin Ladenre,

akivel már a nyolcvanas évek óta kapcsolatban volt. Elméletei nagy mértékben befolyásolták bin Laden gondolatait: ő volt a terrorszervezet fő ideológusa.

Ugyanakkor bin Laden halála után az-Kaida lassan elvesztette a vezető szerepet a dzsihádista világban. Az Abu Muszab az-Zarkávi által alapított szervezetből ugyanis kinőtt az Iszlám Állam. Zarkávi ugyan hűséget fogadott bin Ládennek, de voltak nézetkülönbségek a két szervezet között, ami 2013-ban nyílt szakításhoz, sőt, háborúhoz vezetett.

Hamza bin Laden a háttérben maradt, egészen 2015 augusztusáig, amikor is egy hangüzenettel jelentkezett. Apja és bátyja, Khalid „mártíromságát” dicsérte, megemlékezett több terrortámadásról, és arra szólította fel a dzsihádistákat, hogy

„Kabultól, Bagdadtól és Gázától Washingtonig, Londonig, Párizsig és Tel-Avivig”

lépjenek a csatamezőre.

A következő évben aztán már májusban, júliusban és augusztusban is üzent. Idén év elején az amerikai külügyminisztérium felvette a terroristák listájára. Azóta háromszor üzent, kétszer májusban, majd a szeptember 11-ei terrortámadások 16. évfordulóján.

Üzeneteiben rendszeresen a zsidók és a Nyugat elleni támadásokról beszél.

Arra szólítja fel híveit, hogy olvassák az Arab-félszigeti al-Kaida propagandamagazinját, de késekkel, vagy autókkal végrehajtott terrortámadásokra is buzdít.

Követőit arra utasítja, hogy ne az iszlám területeken folyó harcokhoz csatlakozzanak. Egyfajta prioritási listát is felállít, hogy kiket kell támadni: először azokat, akik támadják az iszlámot, aztán a zsidó érdekeltségeket, az Egyesült Államokat, a többi NATO-tagállamot, és végül Oroszországot. Szaúd-Arábiáról is beszélt, ahol szerinte meg kellene dönteni az uralkodó családot.

Ami figyelemreméltó, hogy

Hamza gyakran szóról szóra elismétli apja 20 évvel korábbi mondatait.

Sőt, még arra is figyel, hogy hozzá hasonlóan hangsúlyozza mondatait.

A szervezetben közben egyre magasabb a rangja. Az al-Kaida médiájában kezdetben még csak „mudzsahid testvérként” emlegették – májustól kezdve azonban már sejkként, vagyis most már a legfelső vezetőséghez tartozik.

Képet ugyanakkor nem közölnek róla.

Az utolsó, biztosan őt ábrázoló ismert kép még 2001-ben, vagyis 12 éves korában készült. Májusban a CBS megpróbált számítógéppel elkészíteni egy portrét, hogy most hogy nézhet ki. Az eredmény nagyon hasonló lett ahhoz, ahogy apja kinézett a 20-as éveiben.

A dzsihádisták egyesítése

Az al-Kaida népszerűsége az utóbbi időben mélypontra került a dzsihádisták között. Ehhez nem csak az Iszlám Állam felemelkedése járult hozzá, hanem az is, hogy az inkább szobatudós az-Zavahiri közel sem olyan karizmatikus, mint bin Laden volt. Ezért is dönthettek úgy, hogy bin Laden örökösét tolják az előtérbe.

Egy korábbi propagandavideóban
Forrás: YouTube

Az Iszlám Állam gyengülése és esetleges szerepváltoztatása (erről itt írtunk bővebben) azt a lehetőséget is felkínálja, hogy a harcosaik közül többet esetleg az al-Kaida magához tud csábítani. Az-Zavahirinek azonban jó eséllyel nem fogadnának hűséget, nem csak a karizma hiánya miatt, hanem azért is, mert egyiptomi.

Hamza bin Laden mellett szól viszont a származása és a házassága is. Rokonsága miatt könnyebben tud adományokat is szerezni az Öböl-menti országokból.

És az is fontos, hogy ő, más al-Kaida vezetőkkel ellentétben, soha nem kritizálta nyíltan az Iszlám Államot.

Inkább azt emeli ki, hogy szükség van az egységre a „keresztesek, zsidók, alaviták, hitehagyottak” ellen. Ezt a másik oldal viszonozza is: míg az Iszlám Állam propagandistái rendszeresen támadják Zavahirit, Hamzát sosem. Ráadásul

apját továbbra is minden dzsihádista tiszteli és egyfajta példaképnek tartja.

Eddigi utolsó, szeptemberi üzenetében Hamza bin Laden már, némi fordulatot végrehajtva, azt mondta, hogy nagyon fontos a szíriai hadszíntér is. Sőt, a „nemzetközi keresztes-síita agresszióról” beszélt (sértő kifejezést használva a síitákra), ami egyértelműen az Iszlám Állam felé tett gesztus, hiszen ők a síitákat is üldözik.

Az al-Kaida az utóbbi időben erősödni kezdett. Szíriában a nevét Levantei Felszabadítási Bizottságra (Hajat Tahrír as-Sam) változtató an-Núszra Frontnak 20 ezer harcosa is lehet, az Arab-félszigeti al-Kaida Jemenben nagy területeket tart ellenőrzése alatt, a Maghrebi al-Kaida nemrég több kisebb terrorszervezetet beolvasztott.

Az utóbbi időben azonban nem hajtottak végre terrortámadásokat Nyugaton. Zavahiri inkább csak szavakban fenyegette az Egyesült Államokat, de ha Hamza bin Laden végleg átveszi a hatalmat, ez Ali Soufan szerint megváltozhat.

Azt, hogy ennek veszélyét a nyugati terrorelhárítás is tudja, azt is jelzi, hogy néhány nappal ezelőtt kiderült: a koalíciós csapatok, brit kommandósok részvételével, akciót indítottak, hogy elfogják vagy megöljék Hamza bin Ladent.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK