Oroszország a kelet-európai országokban informatikai eszközökkel támadja a demokráciát.
Szerinte ezt meg kell állítani és Oroszországgal meg kell fizettetni ennek az informatikai háborúnak az árát.
Más felszólalók elsősorban a populizmus növekvő befolyása miatt aggódtak. Peter Mandelson volt brit munkáspárti gazdasági miniszter, majd uniós biztos arról beszélt, hogy a politikai változások destabilizálják a globális rendszert, mert a populisták többnyire nacionalista alapon ellenzik a nemzetközi együttműködést.
A felszólalók a harmadik nagy problémának azt nevezték, hogy túlságosan nagy az optimizmus a globális gazdaságban. Ez is veszélyes lehet, mert a legutóbbi nagy pénzügyi válság előtt is majdnem mindenki azt jelezte: remekül mennek a dolgok. Aztán elég volt egy-két rossz hír, és megkezdődött az összeomlási folyamat, melyet csak hatalmas állami pénzekkel sikerült megállítani tíz évvel ezelőtt.
Néhány felszólaló látott némi párhuzamot a tíz évvel ezelőtti helyzet és a mai között.
Abban szinte mindenki egyetértett, hogy az emberi tényező a meghatározó a válságok esetében, és ezért nem túlságosan szerencsés, ha az amerikai elnök is egy olyan populista politikus, akinek a lépései kiszámíthatatlanok.
„már több mint egy évtizede mindent megtesz Orbán sikeréért”,
Oroszország a Newsweek szerint egy olyan, az EU-t megosztó retorikát terjeszt, amelyet az orosz propagandacsatorna, az RT Európa orbanizációjának nevezett. Oroszország ugyanis mindent megtesz, hogy megossza és gyengítse az EU-t. A Newsweek szerint az, hogy Európában egyre inkább előretörnek a populisták, nem az oroszok miatt van, de ők kihasználják ezt a helyzetet.
Ezzel együtt a lap szerint
a Kreml Orbánnak nyújtott támogatása precedens nélküli,
nem csak a propagandában egyértelmű, de ez látszik a gázról kötött megállapodásokban, a több milliárdos kölcsönökben és a stratégiai befektetésekben. Ennek eredményeként a Newsweek kijelenti:
„Orbán Putyin hangja Európában.”
Írnak arról is, hogy emellett orosz mintára épült ki a haveri kapitalizmus rendszere, a többek között különböző médiumokat vásárló oligarchákkal, és Putyinhoz hasonlóan Orbán is háborút indított a civilek ellen.
A lap szerint Orbán lázad az EU liberális demokrata értékei ellen, közben pedig az ország a GDP 4%-ának megfelelő uniós támogatásokat kapott: Magyarország az egyik legnagyobb nettó haszonélvezője az uniós tagságnak, évi 4,5 milliárd eurót kap, és kevesebb mint egymilliárdot fizet be.
az EU-ban Magyarország a második legkorruptabb ország Bulgária után.
Írnak Orbán múltjáról is, arról, hogy nem mindig volt oroszbarát, Soros-ösztöndíjas is volt, 2008-ban pedig felszólalt a grúziai invázió ellen. De 2010 után egyrészt rájött, hogy az idegengyűlölet szavazatokat hozhat neki, és a Direkt36-ot idézve azt írják, hogy Matolcsy György győzte meg, hogy Kelet felé kell fordulni.
Vladimir Tismaneanu, a Marylandi Egyetem politológia professzora Mussolinihez hasonlította Orbánt, mondván, ismeri a liberalizmust, a civil társadalomból jön, de most mindent megtesz, hogy tönkre tegye azt.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Az oroszokkal kötött üzletek között felsorolják a Mol-részvények visszavásárlását a Szurgutnyeftegaztól, azt, hogy a Gazprom olyan egyezséget kötött a gázszállításról, amely milliárdokba került az oroszoknak – de politikai haszna volt, a „rezsicsökkentéssel” Orbán 2014-ben is nyert a választáson, közben pedig a Roszatommal kötöttek szerződést a paksi bővítésről.
A menekültválság kirobbanása óta az ezzel kapcsolatos retorika
egyre inkább Putyint idézi,
Orbán civilizációs küzdelemről kezdett el beszélni, Sorost is támadja, a lap szerint oly módon, „amely veszélyesen közel van az antiszemitizmushoz”.
Orbán abban is Putyint másolja, hogy a korábban független intézményeket a saját embereivel tölti fel: megbízható emberei kerültek az ügyészség, a számvevőszék élére és fontos pozíciókba a médiában.
Írnak arról is, hogy az EU felháborodott, azt is felfedezték, hogy
Mint írják, Putyin számára 2014 márciusában kezdett a barátság kifizetődővé válni: akkor annektálták a Krím-félszigetet az oroszok, majd júliusban az általuk támogatott kelet-ukrajnai szakadárok lelőtték a maláj utasszállítót. Oroszország ellen szankciókat vezettek be, Putyin viszont azóta háromszor is Budapestre jöhetett.
Ugyanakkor azt is megemlítik, hogy Orbán eddig mindig megszavazta a szankciók meghosszabbítását, bármennyire is tiltakozott ellenük. Kovács Zoltán kormányszóvivőt is idézik, aki szerint Magyarország nincs közelebb Oroszországhoz, mint bármelyik másik ország.
Putyin autoriter rendszerét másolja Magyarország?
A New Internationalistben is megjelent egy elemzés a témában. Ők a paksi bővítéssel kezdik, de mint írják: az orosz befolyás messze túlmutat ezen. A lap szerint
Orbán Putyin nyomdokain halad,
korlátozza a sajtószabadságot, kulturális és jogi háborút folytat a civilek ellen, idegengyűlölő ideológiát hirdet, és a kétharmados többség birtokában átírja az alkotmányt.
Brian Dooley, a Human Rights First vezető tanácsadója szerint
az Orbán-rendszer már az autoriter rezsimek jeleit mutatja.
Az hasonlóságok között megemlítik azt is, hogy Orbán a menekültügyben a tradicionális, keresztény értékek megőrzését hangoztatta, és az egész helyzet ábrázolása olyan, mint az orosz propagandában. Emellett Magyarország gyakorlatilag lemásolta az orosz civilellenes törvényt, és írnak arról is, hogy ennek kapcsán a kormány megtámadta a CEU-t és kampányt indított Soros György ellen.
MTI Fotó: Kovács Tamás
De felsorolják a különbségeket is, mint írják,
Magyarországon még nem börtönzik be az ellenfeleket,
ugyanakkor csökken a sajtószabadság, és ebben az NMHH-nak is szerepe van, ráadásul a médiapiacot az állami hirdetésekkel is befolyásolják. Szintén a különbségek között említik az ellenzék kezelését és a tüntetésekre adott reakciót is.
Orbán nem egy másik Putyin
A Bloomberg ezzel a címmel készült elemzése szerint Orbán sokkal szofisztikáltabb módszerekkel építi a hatalmát, mint Putyin – de ez nem jelenti, hogy a rendszer kevésbé kemény. De, mint írják, a különbségek felülírják a hasonlóságokat.
Az egyik legfontosabb, hogy
mindkettőjük célja, hogy senki ne tudjon beleszólni, hogyan gyakorolják a hatalmat.
Magyarországon viszont a választásokon nincs tömeges csalás, igaz, lejt a pálya, ahogy az EBESZ is megállapította – de adott esetben itt nyerhetne akár az ellenzék is, és, ahogy a Bloomberg Borisz Nyemcov meggyilkolt orosz politikusra utalva írja: nem hívnak csecseneket, hogy ellenzéki politikusokat öljenek.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Arról is írnak, hogy bár csökken a sajtószabadság, még mindig sokkal nagyobb, mint az oroszoknál, és a bíróságok még fel tudnak lépni a korrupció ellen – ugyanakkor a korrupciós modell az oroszra hasonlít.
Összegezve a Bloomberg megállapítja, hogy össze lehet hasonlítani a két rendszert, de
Orbán sebészkést használ, Putyin pedig fejszét.
Kelet-Európa illiberális forradalma
A Foreign Affairsben az ismert politológus, Ivan Krastev nem csak Magyarországot vizsgálta, hanem az egész régiót. Mint írja, Kelet-Európa két korábbi mintagyerekénél, vagyis a lengyeleknél és a magyaroknál vannak a legaggasztóbb fejlemények: démonizálják az ellenzéket, a kisebbségek lesznek a bűnbakok, aláássák a fékek és ellensúlyok rendszerét.
Szerinte ezek az országok azért hirdettek háborút a liberalizmus ellen, mert az EU és az USA lettek a rendszerváltás után a liberalizmus arcai, fő képviselői, így a nacionalisták könnyen össze tudták kötni a két témát. Ehhez hozzájárultak a gazdasági nehézségek, főleg Magyarországon.
Mint írja, itt
a Fidesz átírta a választási szabályokat, a korrupció pedig átható.
Krastev szerint, ahol a populisták hatalomra jutnak, ott tovább mélyítik a kulturális és politikai polarizációt, és terjednek az összeesküvés-elméletek – mint például az, hogy Soros menekültekkel akarja elárasztani az országot.
Ír arról is, hogy a régióban nagyon erősen jelen vannak olyan történelmi traumák, amelyek a külső hatalmaktól való félelmet táplálják – sokan félnek minden kozmopolita ideológiától, jelentse az a Habsburg-birodalmat vagy a marxizmust.
Habár kedden volt az 1,5 millió halálos áldozatot követelő örmény népirtás emléknapja, mégsem ezzel foglalkozott a helyi és a nemzetközi sajtó. Ehelyett az örmény elnök váratlan bukására és a küszöbön álló új elnökválasztásra figyelt a világ.
Az örmény forradalmi hangulatot az idézte elő, hogy Szerzs Szargszján egykori elnököt a parlament kormányfővé választotta, miután a hatalom megtartása érdekében egy 2015-ben végrehajtott alkotmánymódosítással parlamenti rendszerré változtatta át az országát, s így a kormányfő kezében összpontosult volna a legnagyobb hatalom.
Mivel az ellenzék szerint Szargszján ilyen módon akarta átmenteni a hatalmát, ezért a fővárosban tüntetéseket szerveztek. A tüntetők lezárták a legfőbb állami épületeket (adóhivatalt, külügyminisztériumot), összecsaptak a hatóságokkal, és mintegy 200 demonstrálót vettek őrizetbe. Ez azonban nem vetett véget a megmozdulásoknak, és még a hétvégén is mintegy 160 ezer ember vonult fel Jereván legnagyobb terén, követelve a tíz éve az ország élén álló Szargszján minél előbbi és feltétel nélküli távozását. A helyzet súlyos összecsapással fenyegetett, miután katonák, köztük Hegyi-Karabah háborút megjárt veteránok, álltak át a demonstrálók oldalára.
A 11 napig tartó tüntetéshullám végül hétfőn hozta meg a gyümölcsét. Április 23-án Szargszján bejelentette a hatalomból való távozását, amelyet kitörő örömmel fogadtak a főváros utcáin. Ezen felbátorodva az ellenzék és a demonstrálók a „korrupciós összefonódások és a családi kapcsolatok” miatt követelni kezdte az egész kormány leváltását és egy új választások megtartását, amellyel végre
„egy új korszak veheti kezdetét Örményországbani”
Közben felkérték Nikol Pasinyant, az ellenzék vezetőjét és a tüntetések fő szervezőjét, hogy induljon a május 2-án megrendezésre kerülő választásokon, amit ő elfogadott. Addig ideiglenesen Karen Karapetján egykori miniszterelnök és jereváni polgármester vezeti az országot, aki Szergszján egyik legfontosabb híve.
Az örmény belpolitikai jövőjén kívül a legnagyobb kérdést az jelenti, hogyan miképp reagál majd Oroszország.
Szergszján ugyanis Vlagyimir Putyin egyik legfontosabb szövetségese volt,
és Moszkva a kaukázusi államok közül Örményországgal ápolta a legszorosabb kapcsolatokat. Az oroszok már segítettek az örmény elnöknek két, a mostanihoz hasonló megmozdulást leverni (2008-ban és 2013-ban), de egyelőre úgy tűnik, mintha az orosz vezetés beletörődött volna a kialakult helyzetbe.
Elsősorban azért, mert Putyin nyugalmat és stabilitást akar: Oroszországot túlságosan leköti a szíriai beavatkozás, nem akar egy újabb „közelkülföldi” konfliktusba belekeveredni. Ugyanúgy azt sem szeretnék, ha ismét kiújulna az azeri-örmény ellentét, mivel 2016-ban a két ország egy rövid, de intenzív háborút vívott egymással a Hegyi-Karabah autonóm területért. Végül pedig egy súlyosbodó válság megterhelné Moszkva viszonyát az Örményországgal szomszédos Iránnal, illetve az Azerbajdzsánt támogató Törökországgal, miközben az orosz diplomácia a szíriai rendezésben leginkább az iráni és a török vezetőkre támaszkodik.
Furcsa jelenség terjedt el az orosz politikai elit körében: a feleségek sokkal többet keresnek a különféle állami tisztségeket viselő férjüknél – ezt írja az orosz Novaja Gazeta annak kapcsán, hogy Oroszországban közzétették a vagyonbevallásokat. Az is kiderült, hogy Putyinnak mennyi pénze van – hivatalosan.
Fotó: MTI/EPA/AFP pool/Kirill Kudrjavcev
Dimitrij Peszkov Vlagyimir Putyin szóvivője. Ő is szépen keresett, de egykori korcsolyabajnok felesége, Tatjána Navka még nála is többet: 2,6 millió eurós jövedelmet vallott be tavaly – ez 15-szöröse Peszkov keresetének. Tatjána Navka ugyanis sikeres vállalkozó:
sorra nyeri az állami megrendeléseket,
amelyeknél a vetélytársak, ha egyáltalán vannak, valahogy mindig rosszabb ajánlatot tesznek, mint ő. Az ő neve egyébként a Panama Papírokban is előkerült,
A másik példa a parlament korrupciós vizsgálóbizottságának tagja: Rahim Azimov mindössze 4,4 millió rubelt vallott be tavaly. Ez mintegy 60 ezer eurónak felel meg. Ebből nehéz lenne fenntartani két luxusautóját, amelyet szintén bevallott. Felesége bevételeiből viszont már sikerülhet ez: ő ugyanis 880 ezer eurót vallott be.
Az AFP gyűjtése szerint Vlagyimir Megyinszkij kulturális miniszter felesége is férje bevételének a többszörösét kereste, különböző ingatlan- és hirdetési vállalkozások igazgatójaként.
Az orosz parlament leggazdagabb tagja Grigorij Anyikejev, aki 4,3 milliárd rubelt, vagyis
körülbelül 57 millió eurót keresett tavaly.
Ő egy húsfeldolgozó cég tulajdonosa, és a Forbes magazin szerepelteti a 200 leggazdagabb orosz listáján is.
Az egyik legnagyobb vagyonnövekedést Putyin egyik oligarcha barátja, Szulejman Kerimov produkálta: 230-szorosára nőtt a jövedelme az előző évhez képest. Amúgy
Franciaországban adóelkerülés miatt éppen vizsgálat folyik ellene,
tavaly Nizzában őrizetbe is vették. A bevallásában nem szerepel külföldi ingatlan.
Ennél is jobban, 293-szorosára nőtt a bevétele Alekszandr Kloponyin miniszterelnök-helyettesnek (2,9 milliárd rubelre). A másik miniszterelnök-helyettes, Igor Suvalov esetében viszont a kontraszt feltűnő: az ő éves jövedelme 1,2 millió rubel, feleségéé pedig csak 90 ezer. Ehhez képest két londoni luxusingatlant is bérelnek, az egyik 480, a másik 1480 négyzetméteres. Olga Suvalova ráadásul
több olyan fényképet is feltett a közösségi oldalakra, amelyeken magánrepülőkön ül,
de az is előfordult, hogy pusztán a kutyáinak rendelt ilyen gépeket.
Dimitrij Medvegyev miniszterelnök bevallott jövedelme 8,5 millió rubel – ugyanannyi, mint tavaly. A korrupció ellen küzdő ellenzéki vezér, Alekszej Navalnij (aki a választáson nem indulhatott) ugyanakkor azt mondja: Medvegyevnek két luxushajója is van, és valójában dollármilliárdos.
Putyin és Medvegyev
Fotó: MTI/EPA/Dmitrij Asztahov
Ahogy Navalnij (és sokan mások szerint) Vlagyimir Putyin is az. Ő most
hivatalosan 18,7 millió rubeles, vagyis 242 ezer eurós jövedelmet vallott be,
emellett van egy 77 négyzetméteres lakása és garázsa. Nem szerepel viszont a vagyonbevallásában egy 1500 négyzetméteres földterület, amely tavaly még az övé volt.
Vagyis hivatalosan Putyin meglehetősen szerény vagyonnal rendelkezik. Közben pedig többek szerint ő a világ egyik leggazdagabb embere. Egy volt Kreml-tanácsadó már 2007-ben arról beszélt, hogy 40 milliárd dolláros vagyona lehet, amivel akkor bekerült volna a tíz leggazdagabb közé. Öt évvel később már 70 milliárd dollárosra becsülte a valódi vagyonát. A Fekete-tengernél például hozzá kötnek egy egymilliárd dollárt érő palotát, de emellett állítólag van még 19 másik palotája, négy jachtja, magánrepülői és luxusóra-gyűjteménye is.
Amerikai és brit szakértők szerint az oroszok által támogatott hackerek 2015 óta fertőznek meg világszerte különböző eszközöket. Figyelmeztetésük szerint Oroszországból globális kibertámadások indulhatnak ki.
A brit Országos Kiberbiztonsági Központ (NCSC), az amerikai FBI és az amerikai Belbiztonsági Minisztérium közös felhívása szerint államilag támogatott orosz hackerek aktívan igyekeznek aláásni a virtuális tűzfalakat és egyéb olyan behatolásjelző rendszereket, amelyeket a célba vett szolgáltatók a rosszindulatú tartalmak kiszűrésére használnak, még mielőtt e tartalmak elérnék a felhasználókat.
Ciaran Martin, az NCSC vezetője azt mondta:
az oroszok által használt módszerek jelentős része a hálózati rendszerek gyengeségeit használja ki.
A brit kormány elektronikus kommunikációfigyelő szolgálata (GCHQ), amelyhez az NCSC is tartozik, már több mint húsz éve figyeli az orosz hackerbandák jelentette fenyegetést. A felhívás szerint az elsődleges célpontok közé tartoznak az internetszolgáltató cégek, a kritikus fontosságú infrastrukturális rendszereket működtető társaságok, kormányhivatalok és nagyvállalatok.
A Deutsche Welle által idézett figyelmeztetésben azt is írják:
a támadások 2015-ben kezdődtek és már további támadások alapjait is megteremtették.
Az FBI szerint a fertőzött hálózatokat kémkedésre és szellemi tulajdon ellopására is használják.
Martin szerint Nagy-Britannia az Egyesült Államokkal és más szövetségeseivel, valamint a technológiai szektorral együttműködve igyekszik feltárni az orosz hackerek tevékenységét, hogy a felelősökön számon lehessen kérni cselekedeteiket.
Az oroszok nem reagáltak a vádakra. Az amerikai Belbiztonsági Minisztérium szerint viszont a támadássorozat egy nagyobb, „Grizzly Steppe” nevű művelet része volt.
Közben
Ausztrália is kibertámadások elkövetésével vádolta meg Oroszországot.
Marise Payne védelmi miniszter közleménye szerint a 2017-ben elkövetett számítógépes támadásokért az orosz állam által támogatott hackerek voltak felelősek. Körülbelül 400 céget támadtak meg akkor.
Korábban egyébként már kiderült, hogy oroszok álltak egy 2017-es, Ukrajna elleni kibertámadás mögött, megtámadták a német kormány informatikai rendszerét, beavatkoztak több európai választásba és a brit brexit-népszavazásba, arról pedig hosszú ideje vizsgálat folyik Amerikában, hogy mennyiben segítették Trump megválasztását.
Hosszas huzavona után az orosz hatóságok úgy döntöttek, hogy pontot tesznek a Telegrammal folytatott vitájuk végére: mostantól blokkolni fogják a szolgáltatást.
Április 13-án egy moszkvai bíróság engedélyezte a hatóságok számára, hogy blokkolja a Telegram nevű üzenetküldő szolgáltatáshoz való hozzáférést. Ennek hátterében az állt, hogy március 20-án, egy alig húsz perces bírósági tárgyalás után az orosz tömegtájékoztatási és távközlési hatóság (Roszkomnadzor) követelni kezdte a vállalattól, hogy adja oda a Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak (FSZB) a felhasználók kommunikációjának dekódolási kulcsait.
Szerintük a szolgáltatás fenyegeti az állam érdekeit, illetve megkönnyíti terrorcselekmények végrehajtását, ezért szükséges szorosabb ellenőrzés alá vonni. Ezzel szemben az üzenetszolgáltató jogászai korábban azt hangoztatták, hogy az FSZB megsérti a levéltitkot és az információküldés szabadságát. Arra is felhívták a figyelmet, hogy az orosz hatóságok lényegében egy „lehetetlen dolgot” kérnek tőlük:
A kódolás a felhasználói szinten történik, ezért nincs „univerzális kulcs”, amellyel olvashatóak lennének az üzenetek.
Mivel a Telegram április 4-ig nem biztosította a szabad hozzáférést, ezért Oroszországban már múlt hét pénteken tiltólistára kerültek a domainjei és az IP-címei. Hétfőn a Roszkomnador értesítette az orosz online hálózatok működtetőit, hogy tegyenek eleget a bírósági döntésnek és egy napon belül blokkolják a szolgáltatást. Közben a hatóságok levelet írtak az App Store és a Google Play nevű forgalmazóknak, hogy távolítsák el az orosz kínálatukból a Telegramot, de egyelőre még a pontos határidőt sem határozták meg.
Azonban a tiltás elég paradox helyzet teremtett: az orosz kormányügynökségek, többek között még Vlagyimir Putyin sajtóirodája is, ezt a szolgáltatást használja. Az Interfax értesülései szerint már elkezdődött a minisztériumok és politikusok átállása a Viberre.
A Telegram szolgáltatást mintegy 200 millióan használják napi rendszerességgel, és a felhasználók nagy része az egykori Szovjetunió tagállamaiból és a Közel-Keletről származik.
24 óra alatt átlagosan 1-1,5 millió üzenetet küldenek, s lehetőség van akár egy 5000 fős csoport minden tagjának kódolt üzeneteket, videókat és képeket küldeni.
Az üzenetküldő egy nagyon erős és gyakorlatilag feltörhetetlen védelemmel rendelkezik, de pont emiatt gyakran használták az egymás közötti kommunikációra az Iszlám Állam terroristái is. Az FSZB tavaly azt közölte, hogy az áprilisi, 16 halálos áldozatot követelő szentpétervári öngyilkos támadást végrehajtó személy a Telegramon keresztül kommunikált a terrorszervezettel.
Az Egyesült Államok és Oroszország veszélyesen közel került a katonai konfrontációhoz – közölte Franz-Walter Steinmeier német köztársasági elnök a szombati Szíria elleni légicsapással kapcsolatban.
Németország elítélte ugyan Bassár el-Aszad szíriai elnököt, mert napokkal ezelőtt vegyi fegyvert vetett be a szíriai Duma városrészben élő polgári lakosság ellen, de óvakodott attól, hogy katonai erővel részt vegyen a nyugati nagyhatalmak büntetőakciójában. Vlagyimir Putyin orosz elnök a szombati légicsapást követően azzal fenyegette meg Európát, hogy újabb menekülthullám indulhat el, hiszen Szíriában szemlátomást sohasem akar véget érni a 2011-ben kitört polgárháború.
Az Egyesült Államok arra ösztönzi Németországot, hogy foglaljon el keményebb álláspontot Oroszországgal szemben. Angela Merkel kancellár azonban a közös gazdasági érdekeket hangsúlyozza. Ezért Németország nemrég zöld utat adott az Északi Áramlat-2 tengeralatti gázvezetéknek, amely Oroszországból hoz majd földgázt a németeknek, mégpedig nagy mennyiségben. Heiko Maas német külügyminiszter határozottan elítélte Oroszország szerepét a szíriai vegyi támadásban. A szociáldemokrata külügyminiszter egyúttal emlékeztetett arra, hogy
decemberben egy olyan hekkertámadást intéztek a német külügy ellen, amelyet szerinte Moszkvából irányítottak.
A szombati támadás után veszélyesen kiéleződött feszültséget a katonák igyekeznek csökkenteni: hamarosan találkozik egymással az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke és az Európában állomásozó amerikai csapatok parancsnoka, aki egyben a NATO európai főnöke is. 2013 óta nem volt ilyen magas szintű találkozó egy amerikai és egy orosz tábornok között. Közben pedig tovább él a forró drót is, mivel Donald Trump amerikai elnök és Putyin emberei gondosan egyeztettek egymással a szíriai légicsapás előtt.
Az Egészségügyi Világszervezet szerint a szíriai Dúmában körülbelül 500 ember került kórházba olyan tünetekkel, amelyek vegyifegyver-támadásra utaltak. Valószínűleg ismét az oroszok és irániak által támogatott szíriai kormányerők vetettek be vegyi fegyvert. Donald Trump kemény választ ígért, és „gázzal gyilkoló állatnak” nevezte Bassár el-Aszad szíriai elnököt.
Az ENSZ-hez tartozó segélyszervezeteket a szíriai rezsim csapatai nem engedik be a blokád alá vont, a felkelők által ellenőrzött Kelet-Gúta területére, itt található Dúma városa is. A WHO helyi orvosoktól származó információi szerint 500 ember került kórházba olyan tünetekkel, amelyek bizonyítják, hogy mérgező vegyszerekkel kerültek kapcsolatba.
A támadásban legalább 42-en meghaltak.
Sokan olyan tüneteket mutattak, amelyek szaringázra utalnak – ez volt az a mérges gáz, amelyet a szíriai kormányerők 2013-ban Gútában, majd tavaly Hán Sejkúnban is bevetettek. Arra is volt már példa, hogy klórgázzal támadták a felkelőket.
A szombati támadás után az egyik lázadószervezet bejelentette: feladják a várost.
Az ENSZ nem tudott független bizottságot létrehozni, hogy kivizsgálják a támadást,
mert ezt az oroszok vétója megakadályozta. Oroszország most hatodszor akadályozta meg, hogy az ENSZ vizsgálatot indítson a szíriai kormány vegyi fegyvereinek ügyében.
A 2013-as támadás, ezer halálos áldozattal járó szarintámadás után döntötte el az akkori amerikai kormány, hogy nyíltan beavatkozik a szíriai háborúba. Erre most is megvan az esély: Donald Trump kemény választ ígért – alig egy héttel azután, hogy arról beszélt, ki kell vonni az amerikai csapatokat Szíriából. A válaszról már egyeztetett Emmanuel Macron francia elnökkel és Theresa May brit miniszterelnökkel is.
Fotó: MTI/AP/SANA
Ugyanakkor Oroszország azt jelentette be: ha az amerikaiak rakétákkal támadnának, ők készek lelőni azokat. Trump erre a Twitteren úgy reagált: készüljenek az oroszok, mert mennek a rakéták: „szépek, újak és okosak”. Aszadot pedig „gázzal gyilkoló állatnak” nevezte.
Russia vows to shoot down any and all missiles fired at Syria. Get ready Russia, because they will be coming, nice and new and “smart!” You shouldn’t be partners with a Gas Killing Animal who kills his people and enjoys it!
Oroszország Balti Flottája, mely részben Kalinyingrádban, az egykori Kelet-Poroszországban állomásozik, nagyszabású hadgyakorlatot tart. Erre a térség államai egyértelmű fenyegetésként tekintenek.
„Figyeljük az orosz hadgyakorlatot a Balti-tengeren, de nem akarjuk tovább rontani a kapcsolatokat, melyek már amúgy is mélyponton vannak”- hangsúlyozta Ottawaban Jens Stoltenberg. A NATO-főtitkár elmondása szerint a katonai szervezet nem akar sem új fegyverkezési versenyt, sem pedig új hidegháborút Oroszországgal. Ezzel párhuzamosan Donald Trump amerikai elnök a Fehér Házban fogadta Észország, Lettország és Litvánia vezetőit. Igyekezett a balti államok vezetőit megnyugtatni:
az USA mindenképp megvédi őket egy orosz fenyegetéssel szemben.
Lettország az orosz rakétatesztek miatt három napra lezárta a kereskedelmi repülőgépek előtt a balti légtér egy részét. A rigai vezetés szerint Oroszország éppen „erődemonstrációt” tart, mégpedig közvetlenül a lett tengeri határszakasz mellett. Figyelmeztetést adott ki Svédország is.
A balti államokban és Lengyelországban már a tavalyi Zapad 2017 nevű orosz hadgyakorlat alatt attól tartottak, hogy az egész egy nagyszabású Európa elleni támadás főpróbája. Moszkva természetesen tagad, de mind Lengyelországba, mind pedig a három balti államba NATO csapatok érkeztek, hogy megerősítsék ezeknek az államoknak a védelmét. Egyben pedig jelezni kívánták az oroszoknak:
igenis komolyan veszik a NATO keleti határának a védelmét.
Moszkva viszont épp azért nem bízik Washington, mert megígérték korábban, hogy nem telepítenek fegyveres erőket Oroszország határainak közelébe. Mindeközben a kínai hadügyminiszter Moszkvában kijelentette, hogy Trump politikája megerősíti az Oroszországgal fenntartott kínai szövetséget.
Eleve nem a bevándorlásról akartak tárgyalni, hiába próbálta a magyar kormányfő így beállítani a találkozót. A legfontosabb téma a Szkripal-ügy, vagyis a kettős ügynök nagy-britanniai megmérgezése volt. Emellett tárgyaltak a brexitről, a tech-cégek adójáról és az amerikai védővámokról is.
MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsõdi Balázs
Büszkén állította Orbán Viktor a Facebookon, hogy „elnapolták a kötelező kvóták ügyét” az Európai Unió csúcstalálkozóján, „a döntő ütközet” júniusban lesz. Csakhogy
ezzel a kijelentéssel több probléma is van.
Nem csak az, hogy az Európai Unió nem tervez kötelező kvótákat erőltetni más országokra, hanem az is, hogy a menekültkérdés nem is szerepelt a mostani találkozó kiemelt témái között. Eleve úgy tervezték, hogy a dublini rendszer reformját (ez az, amit a magyar kormánypropaganda kötelező kvótákként emleget) majd a következő, júniusi csúcson vitatják meg.
Az uniós csúcs legfontosabb témája ugyanis a Szkripal-ügy volt.
A kettős ügynök megmérgezésével kapcsolatban az uniós vezetők teljes mértékben a britek mögé álltak. Egy közleményt is kiadtak, amelyben azt írják: nagyon valószínű, hogy Oroszország állt a támadás mögött, és az esetre nincs más hihető magyarázat.
Theresa May mögé álltak a többiek. (MTI/EPA/Julien Warnand)
A Financial Times úgy tudja, tíz másik ország is azt fontolgatja, hogy orosz diplomatákat utasít ki. Az Unió pedig négy hétre visszarendeli a moszkvai nagykövetét. A Spiegel szerint egyébként
két ország nem értett egyet ezzel: Magyarország és Görögország.
A Politicónak ugyanakkor „egy magyar szóvivő” azt mondta: a magyarok egyetértettek a kemény fellépéssel az oroszok ellen, sőt, Orbán javasolta a nagykövet visszahívását, és a görögök mellett az olaszok ellenezték az ellenlépéseket.
A másik fontos témának eredetileg az amerikai védővámokat tervezték, de aztán kiderült, hogy az EU egyelőre mentességet kap alóluk.
Orbán bevándorlásügyi csúcsra készült, hiába. (MTI/EPA/AFP pool/Aris Oikonomou)
Az Euractiv beszámolója szerint ezenkívül tárgyaltak a brexitről, amellyel kapcsolatban előrelépések is történtek; a digitális adózásról, vagyis arról, hogy
hogyan lehet megakadályozni, hogy az ezen a területen működő nemzetközi cégek elkerüljék az adófizetést;
és az eurozóna reformja is szóba került.
Az uniós csúcson emellett még bírálták Törökországot, amiért törvénytelen akciókat hajt végre a Földközi-tenger keleti térségében, és mert uniós állampolgárokat tartóztatnak le az országban. Ez amiatt is érdekes, mert hétfőn Várnában EU-török csúcstalálkozót tartanak majd.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
