Kezdőlap Címkék Oroszország

Címke: Oroszország

Az orosz agresszió 20. napja (folymatosan frissítjük)

A húsz napja tartó orosz agresszió Ukrajna ellen egyre több véráldozattal folytatódik. Ennek ellenére a béketárgyalások újabb fordulóját megtartják a mai napon – jelentette be Zelenszkij ukrán elnök.

 

23:40 – Orbán Viktor magyar miniszterelnök, aki régóta Putyin-párti volt, hívei gyűlésén kijelentette, hogy az országnak „ki kell maradnia ebből a háborúból” – jelent meg a márciusi 15-i Orbán beszédről Kijev honlapján.

22:45 – A bebörtönzött orosz ellenzéki vezető, Alekszej Navalnij Oroszország háború miatti összeomlását jósolja. A politikus bírósági meghallgatásán azt mondta, hogy Ukrajna invázióját „őrült öregek csoportja” tervezte. Navalnij, akit akár 13 év börtönre is ítélhet, azt mondta, hogy szívesebben lenne „szabad ember” a börtönben, mint „Putyin szolgája”.

21:30 – Orosz hadihajók bombázzák az ukrán partokat Odessza megyében. A műholdfelvételek az orosz flotta 14 hajóját mutatták, amint Odessza városa felé indult március 15-én, köztük az orosz északi flotta 120 méteres partraszálló hajója, a Pjotr ​​Morgunov.Az odessszai hatóságok szerint ketten megsérültek. 

18:25 – Ukrajna hadserege visszaverte az oroszok Harkov elleni támadását. Oleh Szinehubov, Harkiv megye kormányzója szerint az orosz csapatok jelentős veszteségeket szenvedtek el, és visszavonultak korábbi pozíciójukról.

17:00 – Donyeck megye kormányzója szerint Oroszország betegeket, egészségügyi személyzetet ejt túszul Mariupolban. Pavlo Kyrylenko kormányzó szerint az orosz csapatok behatoltak egy Mariupol külvárosában lévő kórházba, túszul ejtve a személyzetet és a betegeket. „Az oroszok 400 embert vittek a szomszédos házakból a kórházba, és nem tudnak elmenni” – mondta.

15:40 – Zelenszkij úgy véli, Ukrajna nem lép be a NATO-ba a „nyitott ajtók” politikája ellenére. „Évek óta hallottunk nyitott ajtókról, de megértjük, hogy nem léphetünk be” – mondta Volodimir Zelenszkij elnök az Egyesült Királyság által vezetett expedíciós munkacsoport, a Joint Expeditionary Force képviselőinek. Hozzátette, Ukrajnának „új együttműködési formákra van szüksége”.

14:55 – Az ukrán fegyveres erők Harkiv közelében visszaverték az orosz csapatok támadását, és kiszorították az ellenséget a korábbi állásokból.  „Délután a megszállók megpróbálták lerohanni Harkovot Pjatihatki felől. Az ukrán fegyveres erők jelentős veszteségeket okoztak az ellenségnek. Az ellenség kiszorult korábbi állásaiból” – jelentette ki Oleh Synegubov Harkiv Regionális Államigazgatási Hivatal vezetője. 

14:25 – Irina Verescsuk, az ideiglenesen megszállt területek reintegrációs minisztere szerint az ostromlott délkeleti város sem kapott humanitárius segélyt.

13:50 – 3 újságíró halt meg Oroszország teljes körű ukrajnai háborújában. Ljudmila Denisova szerint három újságírót öltek meg Mikolajivban, Kijevben és Irpinben. Február 24. óta sok újságírót szándékosan megsebesítettek az orosz erők – mondta.

12:00 – Németország menedéket ajánl fel az orosz hadsereg dezertőreinek Ukrajnában.

11:00 – Kijárási tilalom lép életbe Kijevben március 15-én 20 órától március 17-én reggel 7 óráig tart.  Vitalij Klicsko kijevi polgármester közölte, hogy a lakosok csak azért mehetnek ki a szabadba, hogy óvóhelyre menjenek.

10:25 – 7 embert holtan találtak a romok alatt Harkovban.  Az orosz erők március 14-én fokozták a kelet-ukrajnai régió fővárosa, Harkov támadását, ami többszörös károkhoz és nagy tűzet okozott a város északnyugati Kholodnohirszkij kerületében.

10:00 – Négy ember meghalt a rubizsnei orosz támadásban. Luhanszk megye kormányzója március 15-én azt jelentette, hogy az orosz erők három iskolaépületet, valamint egy látássérült gyermekek internátusát és egy kórházat romboltak le a Luhanszk megyei Rubizsné városában.

09:50 – Az orosz erők a Hostomelben evakuáló civilekre lőttek. Az Országos Rendőrség szerint az evakuáltak első 10 autóbusza biztonságosan elhagyta a várost, amikor az oroszok tüzet nyitottak a következő négy buszra. A támadás következtében egy nő meghalt, két férfi megsérült.

09:45 – Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök bejelentette, hogy kedden Kijevbe látogat Jaroslav Kaczynski miniszterelnök-helyettessel, valamint Csehország és Szlovénia miniszterelnökével.

08:45 – Március 14-én 160 személygépkocsinak sikerült elhagynia Mariupolt. A harmadik napja az orosz megszállók nem engednek be a város lakóinak gyógyszert, élelmiszert és létfontosságú eszközöket beszállítani.

08:30 – Oroszország több mint 900 rakétát lőtt ki Ukrajna ellen. A bejelentést az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának egyik magas rangú tisztviselője tette egy zárt ajtók mögötti eligazításon március 14-én.

07:30 – Az interneten hamis információk keringenek a mariupoli halálos áldozatok számáról. Mariupol városi tanácsa megerősítette, hogy március 14-ig körülbelül 2357 ember halt meg a városban az orosz agresszió következtében, és minden más becslés hamis.

07:00 – Az Ukrinform hírügynökség az amerikai védelmi minisztérium szóvivőjére, John Kirbyre hivatkozva arról számol be, hogy Ukrajna folyamatosan megakadályozza az oroszok előnyét az égen. Az Ukrán Fegyveres Erők Légierő Parancsnoksága bejelentette, hogy március 14-én további 4 orosz helikoptert és 1 repülőgépet lőtt le.

06:30 – Napokkal azután, hogy egy orosz drón lezuhant Horvátországban, Románia arról számolt be, hogy egy orosz Orlan-10 légi drónt észleltek a légterében. A nyomozás folyamatban van a drón eredetének és kezelőjének megállapítására.

05:55 – Az ENSZ Emberi Jogi Megfigyelő Missziója Ukrajnában közölte, hogy március 13-án éjfélkor 636-an haltak meg és 1125-en sebesültek meg. A legtöbb áldozatot robbanófegyverek használata okozta, beleértve a nehéztüzérségi lövedékeket és  rakétarendszereket.

05:50 – Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó telefonon kíván beszélni  Nyikolaj Patrusev orosz Biztonsági Tanács titkárával. Erről a Bloomberg számolt be hétfőn meg nem nevezett forrásokra hivatkozva.

05:00 – Blinken az Egyesült Államok külügyminisztere a horvát miniszterelnökkel tárgyal az UAV-balesetről Zágrábban.
04:00 – Újabb és újabb segélyek és támogatásokat jelentenek be a világ országai Ukrajna megsegítésére. Legutóbb Japán, Új Zéland, Dél Korea jelentett be segélyt és különböző vízum könnyítéseket a menekülő ukrán állampolgárok számára.
03:00 – CNBC: A NATO vezetői a jövő héten rendkívüli ülést tarthatnak Brüsszelben.
02:00 – Zelenszkij, ukrán elnök bejelentette, hogy a mai napon folytatódnak az ukrán és az orosz felek között a tárgyalások.
01:20 – A szlovén hatóságok 30 napra befagyasztják az üzemanyagárakat a benzinkutakon.
00:50 – A PACE Politikai Bizottsága javasolta Oroszország kizárását az Európa Tanácsból.

00:30 – Az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége (EASA) több tucat orosz légitársaság, köztük az Aeroflot, az S7, az Ural, az Azur és mások engedélyét függesztette fel.

00:15 – Oleh Szinyehubov Harkov kormányzója azt állította, hogy Harkovot az Oroszországban állomásozó rövid hatótávolságú Iskander ballisztikus rakétarendszerek találták el.

Kína is szankciókra számíthat, ha kisegíti Oroszországot

Joe Biden nemzetbiztonsági  tanácsadója figyelmeztette a kínaiakat amennyiben segítséget nyújtanak Oroszországnak ők is szankciókra számíthatnak. Jake Sullivan hétfőn Rómában találkozik Peking első számú diplomatájával, Jang Csiecsivel, aki tagja a kínai kommunista párt politikai bizottságának.

Kína az egyetlen megmaradt komoly szövetségese Oroszországnak, melyet súlyos szankciók sújtanak amiatt, hogy megtámadta február 24-én Ukrajnát. Putyin elnök a pekingi téli olimpia idején, amikor már eldöntötte az Ukrajna elleni támadást, tanácskozott Hszi Csinping elnökkel a kínai fővárosban. Kína nem ítélte el Oroszország támadását Ukrajna ellen, de nem is helyeselte azt. Kínának jelentős érdekeltségei vannak Ukrajnában: hatalmas föld területeket vásárolt meg, ahol kínai exportra termelnek. Peking humanitárius segélyt küldött Ukrajnának. A szankciókról Kínában elítélően nyilatkoztak mondván azokkal nem lehet megoldani a helyzetet. Vang Ji kínai külügyminiszter felajánlotta, hogy Peking közvetít Oroszország és Ukrajna között.

Kína szeretne kimaradni

Pekingben az Egyesült Államokhoz fűződő viszonyt tartják a legpontosabbnak, épp ezért negatívan ítélik meg a Biden adminisztráció külpolitikáját, amely az USA első számú stratégiai ellenfelének Kínát jelölte meg. Peking semmiképp sem szeretne konfrontálódni az Egyesült Államokkal, mert úgy gondolja, hogy a gazdasági versenyben úgyis befogja Amerikát. Emiatt a pekingi hivatalos nézeteket tükröző Global Times nyíltan örvendezett afelett, hogy a tőkebefektetők az európai konfliktus miatt Ázsia és ezen belül Kína felé fordulnak. Míg Oroszországot a szankciók kizárják a globális rendszerből addíg Kína mind aktívabban vesz részt abban. Dinamikusan nőnek a külföldi beruházások Kínában, amely az Európai Unió első számú gazdasági partnere. Peking most arra ösztönzi az Európai Uniót, hogy ne kövesse az USA szankciós politikáját, ehelyett működjön együtt Kínával.

Magát Kínát is sújtják amerikai szankciók, de ezenkívül igen szoros a kapcsolat Iránnal, amelyet szintén bojkottál a Nyugat.

A Huawei pénzügyi igazgatóját, aki az alapító atya lánya, épp azért tartóztatták le Kanadában – az USA kérésére – mert a kínai cég állítólag megsértette az amerikai embargót Irán ellen. A Huawei pénzügyi igazgatója csak azután szabadult, hogy Kínában lecsuktak amerikai állampolgárokat, akiket azután szabadon engedtek.

Mi lesz, ha Pekingnek választania kell a Nyugat és Oroszország között?

A kínaiak mindenképp el akarják kerülni ezt a kínos választást. Putyin már évek óta szoros katonai és politikai együttműködést akar, de Peking az orosz gazdasági törpét, amelynek világszínvonalú hadserege van, nem tekinti igazi alternatívának a Nyugathoz képest. Oroszországnak Kína a legnagyobb gazdasági partnere, de fordítva ez egyáltalán nem áll fenn. Oroszország részesedése Kína külkereskedelmében annyi mint a hárommilliós Mongóliáé.

Jack Sullivan és Jang Csiecsi találkozóján kiderülhet: valójában mit akarnak az amerikaiak? Mennyire teszik próbára Moszkva és Peking kapcsolatát? Oroszország már nem világhatalom – ezt Obama elnök nyíltan Putyin szemébe vágta, a kínaiak ugyanezt gondolják, de egyelőre nem éreztetik ezt az oroszokkal. Elképzelhető, hogy az USA Kínán keresztül akar nyomást gyakorolni Putyinra, aki végső soron Washingtonra és Pekingre figyel.

„Csak vért, verítéket és könnyeket!” – A háború 19. napja (folyamatosan frissítjük)

A három hete tartó orosz agresszió Ukrajna ellen egyre több véráldozattal folytatódik.  folytatódik. Ennek ellenére a béketárgyalások újabb fordulóját készítették elő mára.

 

13:10 – Dmitrij Peszkov Putyin szóvivője: Oroszország elfoglalhatja a nagy ukrán városokat. Az orosz csapatok március 14-ig csak egy ukrán regionális fővárost – Herszont – foglaltak el, de megpróbálnak bejutni Kijevbe, Csernyihivba, Szumiba, Harkovba, Mikolajivba és Mariupolba is.

12:05 – Az orosz hadsereg megállás nélkül rombolja a lakónegyedeket, a kórházakat és az infrastruktúrát – közölte a Harkiv megyei rendőrség. Az áldozatok pontos száma nem ismert.

11:20 – Több hangos robbanást is hallottak Kijev központjában. A Kyiv Independent egyik kijevi riportere szerint úgy tűnik, hogy a robbanások a város légvédelmi rendszerei lőtték ki a fővárost célzó rakétákat.

10:10 – A Pfizer nem tudja leállítani az oroszországi kábítószer-szállítást, de az ebből származó összes nyereséget Ukrajnának adja.

09:25 – A EASZSZ orosz hírügynökség megelégedéssel számolt be Szijjártó Péter magyar külügyminiszter bejelentéséről, miszerint az orosz csapatok csapásai a Javorovszkij gyakorlótéren, megerősítik Magyarország azon döntésének helyességét, hogy nem küld Ukrajnába katonákat és nem szállít fegyvereket sem.

08:30 – Az Ukrzaliznicja további evakuációs vonatokat indít Harkovból, Dnyiproból és Krivij Rihből. Harkovból két vonat indul Lviv és Ungvár felé, míg a Dnyiproból és Krivij Rihből induló vonatok a lengyelországi Chop és Chelm felé tartanak.

08:00 – Az Egyesült Királyság több mint 500 mobilgenerátort adományoz Ukrajnának. Az Egyesült Királyság kormánya biztosítja majd az ukrajnai kritikus infrastruktúrák áramellátását, beleértve a kórházakat, menedékházakat és vízkezelő telepeket.

07:25 – Justin Trudeau kanadai miniszterelnök bejelentette, hogy új tételt szállítanak Ukrajnának speciális fegyverekből.

07:00 – Vöröskereszt: tűzszünet szükséges a „legrosszabb forgatókönyv” elkerülése érdekében Mariupolban. A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága kijelentette, hogy „a legrosszabb forgatókönyv vár a mariupoli heves harcok miatt a városban rekedt civilekre, hacsak a felek nem jutnak sürgősen konkrét humanitárius megállapodásra”. A város több mint 12 napja orosz ostrom alatt áll.

06:30 – Kanadában több tízezer ember követelte, hogy zárják le az eget Ukrajna felett.

Ukrinform

06:20 – Wendy Sherman, az Egyesült Államok első külügyminiszter-helyettese  a Fox televízióban kijelentette, hogy vannak „komoly tárgyalásokra való készenlét jelei” Oroszország és Ukrajna között.

05:50 – Oroszország katonai és gazdasági segítséget kér Kínától – állítják különböző ukrán hírforrások.

05:35 – Melitopolban a Kreml-barát helyi képviselő bejelentette, hogy az orosz tévét sugározzák. Halina Danilcsenko a „megbízható információk nagy hiányát” említette indokként az orosz állami tévé bevezetésére a megszállt városban. Korábban Oroszország elrabolta Ivan Fedorivot, melitopol polgármesterét.

05:15 – Ukrajna számos városában és régiójában, köztük Kijevben, Lvivben és Odesszában hétfőn kora reggel megszólalta a légitámadást jelző szirénák. Az ukrán vezérkar tájékoztatása szerint ugyanakkor az orosz csapatok többhelyen is offenzívát is készítenek elő.

04:20 – Reuters: Ukrajna Clearview AI arcfelismerést alkalmaz. A védelmi minisztérium állítólag ingyenes hozzáférést kapott az amerikai start-up rendszeréhez, amely segít azonosítani az ellenőrző pontokon lévő személyeket, az orosz erőket és az elhunytakat, valamint küzdeni a dezinformáció ellen.

04:00 – Az orosz külügyminisztériumi szóvivő kijelentette, hogy Oroszország nem fogja kérni az ellene meghozott szankciók feloldását.

03:55 – Az USA és Ukrajna külügyminiszterei, Blinken és Kulebával megvitatta a konfliktus lezárásának diplomáciai lehetőségeit.

03:25 -Az ukrán fegyveres erők légierő-parancsnoksága bejelentette, hogy március 13-án légvédelmi rakétákkal lőtt le 7 orosz repülőgépet és egy pilóta nélküli légijárművet.

02:10 –  Razman Kadirov, csecsen vezető azt mondja, Kijev közelében van. Egy Telegram-bejegyzésben Kadirov azt állította, hogy Kijev felé közeledik.

01:35 – Nagy Britannia: Oroszország elzárta Ukrajnát a nemzetközi tengeri kereskedelemtől. A brit védelmi minisztérium közölte, hogy az orosz flotta blokádot állított fel Ukrajna fekete-tengeri kikötői ellen.

00:40 – Zelenszkij figyelmezteti a NATO-t, hogy „idő kérdése”, hogy Oroszország mikor támadja meg tagjait. 

Biden figyelmeztet

Biden szerint Oroszország „súlyos árat” fizetne, ha vegyi fegyvert használna. Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön arra figyelmeztetett, hogy Oroszország előkészíti a terepet egy ilyen eszkalációhoz – írja a Wall Street Journal terjedelmes cikkében.

Biden elnök kijelentette, hogy Oroszország „súlyos árat” fizetne, ha vegyi fegyvert használna, miközben a nyugati tisztviselők egyre inkább aggódnak amiatt, hogy Moszkva vegyi, biológiai vagy nukleáris fegyverek bevetéséhez folyamodik, miután az ukrajnai háborúban előrelépést tudhat magáénak.

„Nem a hírszerzésről fogok beszélni, de Oroszország súlyos árat fizetne, ha vegyi fegyvert használna”

– mondta Biden pénteken a Fehér Házban.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtöki késői beszédében arra figyelmeztetett, hogy Oroszország megteremti a terepet egy ilyen eszkalációhoz azzal, hogy alaptalanul állítja, az Egyesült Államok finanszírozza az ukrajnai bioháborús erőfeszítéseket.

Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy Washington támogatja azokat a kutatásokat, amelyek lehetővé teszik a betegségek terjedését az Oroszország és Ukrajna között vándorló vadon élő madarak révén, hozzátéve, hogy „Ukrajnában felállított és finanszírozott biolaboratóriumok kísérleteztek denevér koronavírus-mintákkal”.

A Fehér Ház visszautasította a vádakat, mondván, hogy a biológiai vagy vegyi fegyverek használatával kapcsolatos vádak az oroszok azon erőfeszítéseit jelzik, amelyek az ilyen fegyverek használatának megalapozását célozzák.

„Ez nagyon aggaszt, mert többször meg voltunk győződve arról, hogy ha Oroszország terveit akarja megtudni, akkor nézze meg, mivel vádol másokat Oroszország”

– mondta Zelenszkij.

Oroszország már korábban is alkalmazott vegyi fegyvereket, beleértve Putyin belpolitikai ellenfelei megmérgezésére vegyi anyagokat, valamint Bassár el-Aszad elnök kormánya által Szíriában történő alkalmazásának bátorítására.

Moszkva dezinformációt vet be megágyazva a nem hagyományos fegyverek esetleges Ukrajnában történő bevetésére.

Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Nemzetek ENSZ-nagykövete pénteken az ENSZ Biztonsági Tanácsában elmondta, hogy Ukrajnának nincs biológiai fegyverprogramja. „Nem csak az orosz határ közelében nincsen, de  sehol máshol sem.”

Egy magas rangú amerikai védelmi tisztviselő csütörtökön azt mondta újságíróknak, hogy Kijevben öt biológiai kutatólaboratórium működik, amelyek az olyan kórokozók elleni védekezésre összpontosítanak, mint az lépfene, a botulizmus és a tuberkulózis. Az Egyesült Államok 2005 óta mintegy 200 millió dollárt költött az ukrán laboratóriumok támogatására, ami abból indult ki, hogy segítsen megszabadítani Ukrajnát a szovjet biológiai fegyverek programjának maradványaitól – mondta a tisztviselő – majdhozzátette: az öt laboratóriumban nincs amerikai személyzet.

Oroszország pénteken az ENSZ elé terjesztette az ukrajnai vegyi és biológiai fegyverekkel kapcsolatos állításait, és a Biztonsági Tanács rendkívüli ülésének összehívását kérte.

A moszkvai külügyminisztérium közölte, hogy az ENSZ-ben és a Vegyifegyver-tilalmi Szervezetben, egy holland székhelyű megfigyelő testületben terjesztett egy dokumentumot, amely szerint az Egyesült Államok ellenőrzése alatt álló „radikális ukrán csoportok” „több lehetséges forgatókönyvet készítettek a mérgező vegyi anyagok használatáról”. különböző típusú provokációk végrehajtása érdekében.”

Vaszilij Nebenzja orosz ENSZ-nagykövet a Biztonsági Tanácsban megismételte az orosz védelmi minisztérium azon vádjait, amelyek szerint az Egyesült Államok lépfenével, kolerával és más kórokozókkal végzett kísérleteket, valamint vándormadarakat használt a betegségek Oroszországban történő terjesztésére.

Az USA nagykövete, Thomas-Greenfield viszont tagadta a vádakat, és arra figyelmeztetett, hogy Moszkva megalapozhatja az ilyen fegyverek merényletekhez való felhasználását az Ukrajnát vádolt „hamis zászló” hadműveletek részeként vagy a harctéren végrehajtott taktikai hadműveletek során.

„Oroszország megpróbálja felhasználni a Biztonsági Tanácsot a dezinformáció legitimálására és az emberek megtévesztésére, hogy igazolja Putyin elnök választási háborúját az ukrán nép ellen, és Kína is dezinformációt terjeszt Oroszország felháborító állításainak támogatására” – mondta Thomas-Greenfield asszony. 

Antalayában megkezdődtek a külügyminiszteri tárgyalások

Törökországban megkezdődtek a tárgyalások Ukrajna, Törökország és az Orosz Föderáció külügyminiszterei között. A miniszterek az Ukrajna elleni orosz agresszió leállításáról tárgyalnak.

Ezt Oleg Nikolenko, az ukrán külügyminisztérium elnöke jelentette be a Facebookon.

„A tárgyalások megkezdődtek Antalyában Ukrajna, Törökország és az Orosz Föderáció külügyminiszterének részvételével az Ukrajna elleni orosz agresszió leállításáról” – írta.

A tárgyalást az antalyai diplomáciai fórum keretében a török külügyminiszter közvetítésével jött létre a két fél között.

Amint arról az UNIAN korábban beszámolt, Mevlut Cavusoglu török ​​külügyminiszter közölte, hogy március 10-én Antalyában diplomáciai fórum keretében háromoldalú találkozót tartanak Törökország, Ukrajna és Oroszország külügyminisztériumai vezetői.

Kuleba elismerte, hogy a tárgyalásokkal kapcsolatos várakozásai nem túl optimisták.

Ukrajna – az éjszaka hírei

 

Ukrajnában a helyzet… – 2022. március 09.

Folytatódnak Oroszország rakétatámadásai az ukrán városok ellen. A városok bombázása a  civilek százanak halálát okozza, és milliókat kényszerít otthonaik elhagyására. A háború a csatatéren túl is egyre több áldozatot követel.

Sokan jelentős változást reméltek a korábbi bejelentéstől, mely szerint a két ország külügyminiszteri találkozójára kerül sor csütörtökön törökországi Antalayában. Vlagyimir Putyin orosz elnök nem mutatja az irányváltás jeleit, valószínűleg maga sem tudja hogyan lehetne arcvesztés nélkül visszavonulót fújnia még mielőtt az Oroszország elleni szankciók olyan mértékű elégedetlenséget váltanak ki a lakosság körében amelyet már nem lehet a külföldről jövő információk blokkolásával elnyomni. Ne felejtsük el ez a háború az információs hadviselés is amiben az oroszok igencsak le vannak maradva az Egyesült Államok mögött. Ne legyenek kétségeink az USA  minden fronton érvényesíti ebbéli fölényét, és ezt a fajta hadviselést nem lehet a háború kiterjesztésére elégséges oknak tekinteni. Ehhez persze az is hozzátartozik, hogy erre az orosz haderő nem is lenne képes.

Arra viszont a jelenlegi körülmények között az eddigi katonai kudarcokkal és az elszánt ukrán ellenállással szembesülve számítani lehet, hogy az orosz haderő „megkétszerezheti” és fokozhatja a polgári lakosság elleni támadásait.

Milliók próbálnak menekülni a háború elől, ugyanakkor az ukrán katonaság és polgári katonák minden erejükkel ellenállnak az orosz támadásokkal szemben.

Kijev, a két héttel ezelőtti modern európai metropoliszból  mára erődvárossá változott melyet egész éjjel folyamatos rakéta- és bombatámadások érnek.

Barikádvárossá vált a déli kikötővárosban, Odesszában is. A nyugati Lviv városa szintén hosszú küzdelemre készül.

„Orbán hátbaszúrja Lengyelországot”

Putyin Ukrajna elleni háborúja próbára teszi a budapesti és a varsói kormány együttműködését hiszen míg Lengyelország a NATO és az EU legelszántabb tagja Oroszország bírálatában, Orbán Viktor a sor végén kullog. Egyáltalán nem siet elítélni Putyin háborúját Ukrajna ellen.

A lengyel ellenzék egyik vezető lapja vázolta fel a dilemmát, amely szembeállítja egymással Orbán Viktort és Jaroslaw Kaczynskit noha ők ketten szorgosan együttműködtek Brüsszellel szemben. Csakhogy az Ukrajna elleni orosz támadás nyilvánvalóvá tette, hogy Magyarországnak vagy Lengyelországnak önmagában csekély a súlya, csakis a NATO illetve az EU számít tárgyaló képes partnernek Putyin számára.

A moszkvai Pravda mindenesetre Magyarországot azok közé a baráti országok közé sorolta, melyek ugyan csatlakoztak a nyugati szankciókhoz, de nem szállítanak fegyvert Ukrajnának. Lengyelország viszont az élenjár Ukrajna támogatásában: a legtöbb fegyver a lengyeleken keresztül érkezik az élet-halál harcát vivó országba.

Morawiecki miniszterelnök púderezi Orbán politikai hulláját

Ezt állitja a Rzeczpospolita  című lap helyettes főszerkesztője, aki vezércikkben bírálja a magyar miniszterelnököt, mert Orbán nem hajlandó elítélni Putyin hadjáratát Ukrajna ellen. Nem nyújt támogatást Zelenszkij kormányzatának, és a magyarországi kormány média helyet ad Putyin propagandájának.

Orbán Viktor elfogadta ugyan az Oroszország elleni szankciókat, de arról beszél, hogy az uniós államok is megfizetik ennek az árát. Nem ennek a nyilvánvaló ténynek a fölemlítése zavarja igazán a Rzeczpospolita főszerkesztő-helyettesét hanem az, amit a Mandinernek mondott a magyar miniszterelnök.

„A lengyelek a nyugati világ határát fel akarják tolni az orosz határig. Ők akkor érzik magukat biztonságban, ha ez létrejön, és a NATO – beleértve természetesen Lengyelországot is, megfelelő erőt tud felvonultatni ezen a határon. Ezért támogatják a lengyelek vehemensen Ukrajna NATO tagságát” – hangsúlyozta Orbán Viktor. Aki ezután arról nyilatkozott, hogy nagy geopolitikai játékosok kereszttüzében találta magát. Aki kereszttüzben van, az egyik oldalhoz sem tartozik – vonja le a következtetést a Rzeczpospolita főszerkesztő-helyettese, aki szerint Orbán Viktor nem érzi magát a Nyugat részének. Szuldrzynski szerint

„Orbán rozsdás késsel szúrja hátba Lengyelországot.”

Magyarország az orosz befolyás kirendeltségévé vált – teszi hozzá a főszerkesztő-helyettes, aki szerint Orbán Viktor a putyinizmus magyar változatát építi ki.

„Nincs jó forgatókönyv Oroszországnak”

A nyugati szankciók hosszú évekre teszik tönkre az orosz gazdaságot – jósolta a Der Spiegel tudósítójának Konsztantyin Szonyin közgazdász professzor.

„Az orosz üzletemberek többsége nem számított háborúra Ukrajnában. Sokkolja őket ami történik. A Szovjetunió bukása után ezek az üzletemberek létrehoztak jövőre irányuló korszerű vállakozásokat, most attól félnek, hogy mindennek vége. Egész eddigi munkájuk eredményét lehúzhatják a vécén. Attól félek, hogy igazuk van, nincsen jó forgatókönyv.”

30-40% is lehet az éves infláció

Ezt jósolja Szonyin professzor, aki Moszkvában a közgazdasági egyetem rektorhelyettese volt, de 2014-ben kénytelen volt távozni posztjáról. (Putyin abban az évben foglalta el a Krím félszigetet).

Azóta a chicagói egyetemen tanít, de most egy évre hazalátogatott Oroszországba. Putyin támadása Ukrajna ellen őt is meglepte. Szerinte évekre elhúzódhat a konfliktus Ukrajnában és maradnak a nyugati szankciók is. Melyek stagnálást idéznek elő, de még valószínűbb a visszaesés. A legrosszabb az infláció, mely elérheti a 30-40%-ot is évente – destabilizálva az egész orosz gazdaságot.

„A nyugati szankciók máris hatnak: hosszú sorok kígyóznak a bankautomatáknál, mert az emberek féltik a pénzüket. Sok bank nem is működik. Az én bankom, a VTB például nem ad ki pénzt. Közben a dollár árfolyama egyre feljebb kúszik: egy hete 78 rubel volt, most pedig 125-130! Már persze ahol még lehet dollárt kapni. Ez összezavarja az embereket.”

 Dehát Oroszország 600 milliárd dolláros devizatartalékot gyűjtött össze a háború előtt?

„Ez igaz, Oroszország pénzügyileg stabil volt a háború előtt. De a szankciók nagyon gyorsan kikezdték a Nemzeti Bankot és a nagy kereskedelmi bankokat. Nagy pénzügyi rendszert ilyen gyorsan még nem sújtottak súlyos szankciók. Kína az egyetlen nagyhatalom, amely nem sújtotta szankciókkal Oroszországot. De milyen az, ha jüanban fizetnek egy orosz kereskedőnek? Olyan pénzben, melynek az árfolyamát a kínai kormány manipulálja!

Ennél is súlyosabb következménye lesz annak, hogy a nyugati szankciók a modern technológiára is vonatkoznak. Ez hosszú évekre megbéníthatja az orosz gazdaságot”- nyilatkozta Konsztantyin Szonyin közgazdász professzor Moszkvából a Der Spiegelnek.

A háború tizedik napja – Folyamatosan frissülő hírek

A háború tizedik napjára megmerevedtek a frontvonalak. Sem az oroszok nem léptek hátra, sem az USA és a NATO előre, Zelenszkij készül a keresztre feszítésre. A hétvégén tartják az ukrán-orosz béketárgyalások harmadik fordulóját, ahol valószínűleg ismét megállapodás születik valamiről, az oroszoknak eszük ágában sincsen betartani. 

 

13:20 – Az orosz erők megölték Ukrajna hősét, Chybineiev kapitányt.  Valerij Csibineijev harmincnégy éves ukrán kapitány március 3-án, születésnapján meghalt a Kijev szélén fekvő Hosztomel város melletti csatában.

12:25 – Zelenszkij a nemzethez intézett legutóbbi beszédében megköszönte Lengyelországnak a háború elől menekülő ukránok százezreit.

11:55 – Hersoni polgárok felvonulnak az orosz megszállók ellen. Az Ukrajinszka Pravda értesülései szerint a várost megszálló orosz erőket megpróbálják megállítani a tüntetők, hogy ne tudjanak betörni a városvezetés épületébe.

11:40 – Az ukrán hatóságok szerint Oroszország nem tartja be a két városban megkötött ideiglenes tűzszünetet.

11:35 – Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnök közölte, hogy az Oroszországgal folytatott tárgyalások további menetéről csak a civilek március 5-i evakuálása után lehet dönteni.

11:20 – A belügyminisztérium egy ukrán tisztviselője azt állítja, hogy a zaporizzsjai atomerőmű ismét ukrán ellenőrzés alá került szombaton, miután pénteken az orosz erők elfoglalták.

11:00 – Az orosz csapatok Kijev bekerítésére koncentrálnak. Tegnap többször is hallatszott a városban robbanás. A véres házról-házra való harcoktól való félelem más ukrán városokban is erősödik.

10:20 – Több mint 66 000 ember tér vissza Ukrajnába az orosz háború közepette.  Oleksii Reznikov védelmi miniszter szerint a háború kitörése óta már 66.224 férfi tért vissza Ukrajnába külföldről. Úgy értelmezte, hogy visszatérnek, hogy fegyvert ragadjanak és „megvédjék az országot” az orosz erőktől.

10:10 – Oroszország megszigorította stratégiáját az ukrajnai háborúban, és polgári célpontokat támad. A Kijevért folyó csata kegyetlen lehet. Claudia Major védelmi szakértő a nemzetközi jogot sértő fegyverekre is figyelmeztet.

09:20 – „Ha Moszkvának az a szándéka, hogy megpróbálja valahogy megdönteni a kormányt és beállítani a saját bábrendszerét, az ukránok ezt így vagy úgy vissza fogják utasítani” – mondta Antony Blinken amerikai külügyminiszter a BBC-nek. A háború még mindig nem úgy zajlott, ahogyan azt Vlagyimir Putyin orosz elnök elképzelte – tette hozzá.

07:55 – Oroszország részleges tűzszünetet hirdetett szombaton, hogy humanitárius folyosókat engedjen ki az ukrán Mariupol és Volnovakha városokból – közölte az orosz védelmi minisztérium.

06:00 – Moszkva szigorúbb felhatalmazást adott a független újságírás visszaszorítására, ami arra késztette a BBC-t, a Bloomberget és más külföldi médiát, hogy felfüggesztette a tudósításokat az országban.

05:25 – Az amerikai és az orosz fegyveres erők közvetlen telefonvonalat aktiváltak, hogy megakadályozzák az esetleges félreértéseket és az ebből következő összecsapásokat a két ország katonái között – közölte tegnap John Kirby, a Pentagon szóvivője. „Azt akarjuk, hogy operatív szinten közvetlenül beszélhessünk az orosz védelmi minisztériummal.”

05:00 – Oroszország ukrajnai különleges hadműveletének célja nem Ukrajna megosztása, mivel Oroszország csak saját biztonságát igyekszik biztosítani – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a Sky News Arabiának.

04:30 – A Sky News fő tudósítója, Stuart Ramsay és négy kollégája az ukrán főváros felé tartottak, amikor rálőttek autójukra. Amint megpróbáltak kiszökni az autóból, egy golyó találta el Ramsayt a hátának alsó részén, miközben Richie Mockler operatőr két golyót vett a páncéljához. Azt mondták nekik, hogy egy orosz felderítő egység áll a támadás mögött.

03:10 – Ukrajna második legnagyobb atomerőművét is megközelítették az orosz csapatok.

02:25 – Ukrajna nemzetközi közvetítést kért az Oroszországgal folytatott tárgyalásain az ellenségeskedés megszüntetése érdekében. „Egyáltalán nem bízunk az Orosz Föderációban, ezért felelős nemzetközi közvetítőt akarunk” – mondta Mikhajlo Podoliak ukrán elnöki tanácsadó tegnap a nyugat-ukrajnai Lvivben az UNIAN ügynökség szerint.

01:50 – Súlyos stratégiai hibák jelezték Ukrajna orosz inváziójának kezdetét. Most Putyin hadserege ostromgyűrűket rak a nagyvárosok körül. Ed Arnold katonai szakértő véres házról házra való harcra figyelmeztet -írja a Spiegel.

01:00 – A Reuters szerint Ukrajna katonai repülőgépeinek „jelentős többsége” még mindig rendelkezésre áll kilenc nappal azután, hogy az orosz erők megkezdték teljes körű invázióját az ország ellen. 

00:35 – Zelenszkij elítéli a NATO azon döntését, hogy nem zárja be az eget Ukrajna felett. „A szövetség vezetése ma zöld utat adott az ukrán városok és falvak további bombázásának, megtagadva egy repüléstilalmi övezet létrehozását (Ukrajna felett)” – mondta Volodimir Zelenszkij elnök legutóbbi videóbeszédében.

00:10 – Macron rendkívüli ülés összehívását kéri az ENSZ Biztonsági Tanácsában a nukleáris biztonságról.  Emmanuel Macron francia elnök felszólította Oroszországot, hogy „azonnal hagyjon fel illegális és veszélyes katonai akcióival, hogy lehetővé tegye az ukrán hatóságok teljes ellenőrzését minden nukleáris létesítmény felett Ukrajna nemzetközileg elismert határain belül”.

2022. március 05.

23:35 – Az USA az orosz olajimport csökkentését fontolgatja. Cecilia Rouse, az Egyesült Államok Gazdasági Tanácsadói Tanácsának elnöke szerint a Fehér Ház vizsgálja az orosz olajimport leállításának lehetséges hatásait. „De ami igazán fontos, az az, hogy folyamatosan biztosítsuk a globális energiaellátást” – mondta.

22:45 – Oroszország elfoglalja Trostyanecset, Szumi megyét. A város humanitárius katasztrófa küszöbén áll Dmitro Zsivickij, a Szumi Regionális Államigazgatás vezetője szerint.

22:00 – Az orosz csapatok öt napja könyörtelenül ágyúzzák Mariupolt, tönkreteszik infrastruktúráját – a város hő-, víz- és áram nélkül maradt, háromszázan megsebesültek a kórházakban, de kórházakat is ágyúznak.

20:00 – Legkevesebb hét ember, köztük két gyerek meghalt pénteken egy orosz légicsapás Kijev régió egyik vidéki lakónegyedében – közölte közleményében az ukrán állami rendőrség.

19:30 – Miközben délen folytatódnak a harcok, a hírek szerint az orosz erőket kiűzték az ukrajnai Mikolajiv városból, miután pénteken megtámadták azt, bár a harcok a város szélén folytatódtak – mondta Vitalij Kim regionális kormányzó.

19:15 – Meggondolatlanság volt az orosz támadás Európa legnagyobb atomerőműve ellen – hangoztatta az Egyesült Államok az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülésén.

18:00 – A Microsoft az ukrajnai helyzetre tekintettel döntött az oroszországi áruértékesítés felfüggesztéséről – áll a cég honlapján pénteken megjelent közleményben.

17:20 – Egy uniós munkacsoport feladata az ukrajnai háborút finanszírozó orosz és fehérorosz oligarchák vagyonának felkutatása. Didier Reynders, az EU igazságügyi biztosa ma az uniós igazságügyi miniszterek brüsszeli találkozója után kijelentette, hogy az egységnek az amerikai modell mintájára le kell fagyasztania és elkoboznia kell a vagyont. Az EU-ban illegálisan tevékenykedő oligarchákat is fel kell kutatni.

16:15 – A megszálló Oroszországgal folytatott béketárgyalások második fordulója után Ukrajna a Nemzetközi Vöröskereszt segítségét kérte a civilek menekülési folyosóinak kialakításához. „Az idősek, a nők és a gyerekek nem részesülnek orvosi ellátásban, a csecsemők pincében születnek, és az első dolog, amit életükben hallanak, az a robbanások hangja” – mondta Olha Stefanishchyna miniszterelnök-helyettes mai nyilatkozatában.

15:35 – Oroszország blokkolja területén a Facebookot.

15:00 – A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov orosz híroldalak szerint Oroszország továbbra is tárgyalni kíván az ukrán delegációval. Volodimir Zelenszkij elnök március 3-án felszólította Putyint, hogy „üljön le és beszéljen” vele.

13:40 – A Panasonic csoport felfüggeszti tranzakcióit Oroszországgal. Első lépésként mintegy 20 millió jent adományozunk a Lengyel Vöröskeresztnek, amely támogatja azokat, akik Ukrajnából a szomszédos Lengyelországba menekültek, valamint a Peace Winds Japan nevű civil szervezetnek, amely Ukrajnának segít.

13:00 – Az ukrán fővárosban az emberek a metróállomásokon töltik az éjszakákat, félve az orosz hadseregtől – mégis napról napra nő az ország védelmére irányuló akaratuk.

12:40 – Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára szerint bizonyíték van arra, hogy Oroszország kazettás bombákat használ inváziójában -mondta egy sajtótájékoztatón, hozzátette. „Láttunk kazettás bombák használatát, és láttunk olyan jelentéseket, amelyek más típusú fegyverek használatáról szólnak, amelyek sértenék a nemzetközi jogot.

12:30 – A NATO határozottan visszautasította az Ukrajna feletti repüléstilalmi zóna bevezetésére irányuló felhívásokat. A NATO nem avatkozik be a háborúba, sem szárazföldön, sem levegőben – mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, miután egyeztetett a szövetség külügyminisztereivel Brüsszelben.

11:40 – Alekszej Meshkov franciaországi orosz nagykövet bejelentette három orosz hajó és egy jacht feltartóztatását Franciaországban.

10:55 – Az Intel bejelentette termékeinek Oroszországba és Fehéroroszországba történő szállításának felfüggesztését. Ez áll a társaság csütörtöki közleményében.

10:05 – Ellentmondásos hírek és a tegnapi leállítás majd újraindítás után ma reggelre az Északi-sarkvidéki Jamal-félszigetről elnevezett Jamal-Európa gázvezetéken leállt a nyugatra irányuló földgázáramlás.

10:00 – A napok óta ostromlott  Mariupol alpolgármestere megrázó üzenetben kérte a NATO beavatkozását.

09:40 – Volodimir Zelenszkij 3 merényletet él túl a napokban. A Times forrásai szerint két különböző csoportot küldtek megölésére, de mindkettőt meghiúsították az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat háborúellenes elemei.

09:00 – Szergej Kuprijanov szóvivő újságíróknak nyilatkozva a Gazprom továbbra is a szokásos módon szállít orosz gázt Európába tranzitként Ukrajna területén keresztül.

08:25 – Negyvenhét ember vesztette életét az ukrán Csernyihiv város egyik lakónegyedében csütörtökön végrehajtott orosz légicsapásokban – közölték a regionális hatóságok.

08:00 – Az orosz erők elfoglalták Európa legnagyobb atomerőművét – közölték az ukrán hatóságok

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK