Kezdőlap Címkék Orbán

Címke: orbán

Orbán egyedül maradt

Lengyelország kész lenne megszavazni az EU 1,8 trillió eurós pénzügyi csomagját, ha az EU vezetői támogatják az uniós források és a jogállamiság közötti kapcsolatról szóló magyarázó nyilatkozatot jelentette ki csütörtökön Jaroslaw Gowin lengyel miniszterelnök-helyettes – közölte a Reuters.  

Az újságírókkal folytatott beszélgetés után, miután találkozott az EU Bizottságának több magas rangú tisztviselőjével, Gowin elmondta, hogy Lengyelország rájött, hogy a 2021–2027 közötti uniós költségvetés és a 750 milliárd eurós helyreállítási alap vétója pénzügyi károkat okoz Lengyelországnak és más EU-országoknak.

„Mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy vétó esetén lesz egy ideiglenes költségvetés, amely a lengyelországi egyes hangokkal ellentétben nem lenne jó nekünk” – mondta Gowin újságíróknak.

Szerinte ha a Lengyelország és Magyarország által ellenzett jogállamisági szabályozás újratárgyalása nem lehetséges, akkor Varsó elfogadhat egy kötelező erejű magyarázó nyilatkozatot.

„A Bizottság által készített magyarázó nyilatkozatot a vezetőknek jóvá kellene hagyniuk. Világossá teheti, hogy a jogállamiság-szabályozást nem az EU-források megfelelő felhasználásán kívüli egyéb területeken történő nyomásgyakorlásra használják fel a tagállamokra ”- mondta Gowin.

A százhúsz százalékos

Aláírtam egy nyílt levelet, amelyben visszautasítottuk Demeter Szilárd állításait. Azért írtam alá, mert abban nem követeltük Orbán miniszterelnöktől Demeter felmentését. Orbántól ugyanis ez nem várható el, tőle ezt nem indokolt elvárni, habár sokan, köztük a parlament ellenzéki pártjai tőle követelik ezt. Szerintem rosszul teszik.

Demeter egy korábbi nyilatkozatában önmagát százhúsz százalékos orbánistaként jellemezte. Amit az Origóra föltett, az ezt támasztja alá: a széles körű felháborodást kiváltott szöveg százhúsz százalékos orbánizmus.
Mit is állít mostanában Orbán, például a Soros Györgynek válaszoló cikkében és évek óta minden beszédében, „interjújában”? (Merthogy itthoni nyilatkozatai csak idézőjelben tekinthetők interjúnak, azokban csak azt és úgy kérdezik tőle, amit és ahogy ő kívánja.) Azt állítja, hogy az Európai Unió – Soros György megbízásából – folyamatosan Magyarország ellen támad, fel akarja számolni az ország magyar, vagyis szerinte keresztény, családpárti és etnikailag homogén mivoltát, képletesen el akarja pusztítani a magyarokat mint magyarokat.

A százhúsz százalékos orbánista nem tett egyebet, mint ezt az orbáni beállítást szemléltette a Hitler és a náci rendszer – és tegyük hozzá, Horthy és az akkori magyar állam, amiről persze Orbán is és a százhúsz százalékos orbánista is szeret megfeledkezni – zsidóüldöző, zsidó-irtó politikájával vont párhuzammal.

Tévedés az, hogy botrányos írásában Demeter antiszemitizmusa jelenik meg, hiszen a zsidók iparszerű kiirtása mint párhuzam nála a Soros és az Európai Unió részéről a magyarokat fenyegető veszély végzetes voltát hivatott érzékeltetni. Demeter írását nem azért tartom szörnyűnek, mert felidézi a zsidók iparszerű kiirtásának történelmi tényét, hanem azért, mert az Európai Uniót százhúsz százalékos orbánistaként a náci rendszerrel állítja párhuzamba.

Ugyanúgy jár el, mint a száz százalék, vagyis Orbán, aki rendszeresen a Szovjetunióval állítja párhuzamba az Uniót, és időnként a mai Németországot a náci állammal párhuzamba állító utalásokat is megenged magának.

Képmutatásnak, politikai hibának, a közvélemény félrevezetésének tartom, ha valaki Orbántól várja el a százhúsz százalékos orbánista eltávolítását tisztségeiből. Ahol Orbán a miniszterelnök, ahol Kövér az Országgyűlés elnöke, ott miért ne tölthetne be köztisztséget a százhúsz százalékos orbánista.

Komoly képpel

Gulyás Gergely miniszter tulajdonképpen tiszteletet érdemel, amiért ezt elmondja a kormányülés utáni sajtótájékoztatóján, és nem neveti el magát. Hogy Orbán ezt már többször elmondta, azt tudjuk, de hát Orbánnál, mint tudjuk, nem arra kell figyelni, amit mond. Ezek szerint Gulyásnál sem?

Hogy is mondta csütörtökön?

„Magyarország az Európai Unióból érkező források tekintetében mintegy nettó négymilliárd eurót kap évente, és körülbelül hatmilliárd euró hasznot visznek ki Magyarországról az európai uniós cégek. Ezt csupán azért mondjuk, hogy nem arról van szó, amit különösen az ellenzéki pártok megszólalásai sugallnak, hogy Magyarország valamilyen könyöradományt, támogatást, juttatást kap az Európai Uniótól. Kölcsönös érdekek alapján fogadtuk el eddig is az európai uniós költségvetéseket, kölcsönös érdekek alapján döntöttünk úgy a rendszerváltoztatást követően, hogy az Európai Unióhoz csatlakozunk. Az Európai Unió gazdagabb tagállamai cégeiken keresztül jelentős hasznot visznek ki ebből az országból. Kétségkívül hoznak is ide modern technológiát, munkakultúrát. Úgy gondoljuk, hogy ez egy kölcsönösen előnyös, nyertes szituáció. Ahhoz, hogy ez így maradjon, a jelenlegi szabályokat kell fenntartani, és a status quot kell megőrizni.

Senkinek semmivel nem tartozunk azért, hogy az Európai Unióból is forrásokhoz juthatunk. Az a mi pénzünk, nekünk járó pénz minden feltételtől teljesen függetlenül.

A feltétel az a közös piac volt, az hogy ma az Európai Unió egy olyan egységes piacot jelent, ahol a tőkeerősebb cégek számára nyilvánvalóan a versenyfeltételek azáltal, hogy vámhatárok nincsenek, lényegesen kedvezőbbek.”

Ez az, amit Orbán keresetlen egyszerűséggel úgy szokott fogalmazni, hogy megnyitottuk nekik a piacainkat, és ennek ellenében kapjuk a pénzt, ami ezért nekünk jár, ez a mi pénzünk. Ahogy a múlt pénteken mondta, a magyarok pénze, amit nem vehet el senki.

Ezt nyilván nekünk, magyaroknak mondja Orbán is, Gulyás is.

Mert a német, osztrák, svéd vagy dán adófizetőnek hiába is mondaná, nem fogadnák el, és csak felháborodnának rajta. Hogy megnyitottuk a piacainkat? Igen, amikor beléptünk az Unióba. Ők viszont,

az EU tagországai már egy jó évtizeddel korábban, már a társulási szerződés megkötésekor egyoldalúan megnyitották előttünk a piacukat.

Ezt valahogy Orbán nem emlegeti. Pedig pontosan tudja ő is. Az, hogy a befektető multinacionális vállalatok profitot visznek ki, a tőkekivitel természetes velejárója, ahogy a szomszéd országokban befektető magyar vállalatok is hoznak ki onnan profitot, de ezt a magyar állam nem kompenzálja oda irányuló költségvetési támogatással. Ez az érvelés bizony sántít. Valamiért sem a Project Syndicate-nak küldött válaszcikkében, sem a Zeitnek adott interjúiban nem szerepel ez az érv. Csak annyit állít, hogy nem helyesli a pénzbeli támogatások és a jogállamiság összekapcsolását.

Érdekes, a júliusi EU-csúcs előtt még azt fogadtatta el feltételként a magyar parlamenttel, hogy a német elnökség zárja le a hetes cikkely szerinti eljárást. Most meg azt mondja, hogy ne a pénzeket kössék a jogállamisághoz, hanem a jogállamisággal csak a hetes cikkely szerinti eljárásban foglalkozzanak. Ezt adta elő csütörtökön Gulyás is:

„A lisszaboni szerződés tartalmazza a hetes cikkely szerinti eljárást. Hogyha valóban jogállamisági kérdések vannak, akkor ennek az eljárásnak a keretében lehet azokat tisztázni.”

Most már nem is fontos annak lezárása? Nem, mert míg a költségvetés és az újraindítási alap jogállamisági feltételeiről elég a Tanácsban a minősített többség, a hetes cikkely szerinti eljárást egyetlen másik tagállam vétója is megakadályozhatja, tehát a lengyel illetve magyar kormány kölcsönösen megakadályozhatja, hogy a másikkal szemben érvényesítsék a szankciót.

Lássuk be tehát, hogy nem kis teljesítmény, hogy Gulyás képes volt ezt komoly képpel végigmondani. Nekünk meg marad a szégyen, hogy ilyen kormányunk van. És nemcsak ez, de tehetetlenül kell néznünk, ahogy szoktatják az országot az EU-val való szakításhoz.

Korona anziksz

„A cél halál, az élet küzdelem,
S az ember célja e küzdés maga.”

„Küzdünk, hogy az iskolákat és óvodákat ne kelljen bezárni” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök úr arcán a sok győztes csatát megvívott hadvezér magabiztos mosolyával.

Épp magam előtt láttam a miniszterelnök hajnali keléstől álmos, fáradt arcát amikor Dr. Gusztáv Huszák, a természettudományok doktora rám csörgött, hogy ugyan hajlandó lennék e „Kinyerma, játék és muslinca tíz percben” nevű kutyáját a sajátommal együtt sétálni vinni, mert ő ugyan hivatalosan nincsen karanténban, de hát a fia ízlelési képesség híján minden olyan ételt lenyel, amit eddig kétnapi éhezés után sem tett meg. Sőt, amikor az asszony véletlenül tovább pirította a rántást, mintsem azt a michelin csillagos nagykönyvben előírják – nevezetesen feketére – és a konyhából áradó füst bejárta a ház legrejtettebb zugát is, az ifjú Huszák gond nélkül mély levegővétellel próbálta magában szívni a várva-várt ebéd illatát amelyből a sors fintoraként és szerencséjére semmit nem érzett.

Dr. Gusztáv Huszák, a természettudományok doktora ebből azt a következtetést vonta le, hogy fia bizony koronás ifjúvá vált. Előfordul ez, ha az ember gyermeke huszonéves korának első éveiben egyetemre jár és a hozzá szorosan kötődő ifjúi társaság oszlopos tagja.

A koronás ifjú bejelentése után, mely szerint sem ízlelése, sem szaglása nincsen a család anyai ága ijedtében azonnal munkáltatójához fordult, ugyanis ő a kerületi óvoda szeretett óvónénije, s mint ilyen józan paraszti eszére hallgatva bejelentette, hogy feladatait legnagyobb sajnálatára sem láthatja el mert fia koronavárományossá avanzsált.

– Pozitív teszt van? – kérdezte az óvoda felelősségteljes vezetője.
– Az sajnos nincsen, habár a fiam bejelentette az illetékeseknek, de még nem jöttek ki. Ha jönnek és leveszik utána még a legjobb esetben is további két nap mire megérkezik az eredmény – mondta.
Addig pedig sokakat kellene puszival megvigasztalni. Az egyik gyerkőc azért pityereg, mert nem szereti a kelkáposzta főzeléket, a másik meg nem szeretne ebéd után aludni, s az ilyesfajta tragédia okozta vég nélküli pityergést csak óvónéni puszija tudja elviselhetővé tenni. Csakhogy míg a gyerkőcre a puszi hat, a nagymamira meg a hazavitt vírus – gondolta öntudatosan.
– Ha nincsen pozitív teszt akkor jönnöd kell! – hangzott a megfellebbezhetetlen verdikt.

Másnapra a koronás ifjú fejfájással és torokfájással gazdagodott. A családi orvoshoz intézett kérdése mely szerint „mivel múlik el a fájás nekem?” csak néhány szavas válaszban kínált nem éppen terápiás lehetőséget – Idővel fiam, idővel – válaszolt az egészségtudományok szakavatott doktora, közben huncut mosoly jelent meg szája sarkában, mint mindig amikor ezt a sokéves poént elsütötte, de mint tudjuk egy újszülöttnek minden vicc új.

Dr. Gusztáv Huszák, a természettudományok doktora bölcsen fordult medika lányához. „Annyi előnye azért csak van az öcséd koronájának, hogy legalább neked sem kell menni tesztmintákat begyűjteni.”

Tévedett!

A lánygyermek bejelentette ugyan öccse sajnálatos megkoronázását, ám hamar lehűtötte kedélyét a válaszként érkező valahonnan ismerős mondat „Pozitív teszt van?”
Meg sem hallgatva a továbbiakat leszegett fejjel csak annyit mondott a telefonba „Jó, akkor reggel megyek.”

Amikor doktorunk kolléganője telefonon kétségbeesve fordult hozzá segítségért, miszerint privátilag hatodik tesztje is pozitívnak bizonyult magas láz hiányában az operatív törzs felkent képviselője csak annyit mondott, hogy maradjon otthon és várjon, mert ha nem tud magas lázat és komoly fulladást produkálni nincs mit tenni. A kolléganőnek meg szétment a feje, köhögött, hasmenése kapott, ám valaki időnként, néhány percre leszállt mellkasáról, úgyhogy nagyobb légzési gondjairól nem tudott panaszkodni, és speciel láza meg egyáltalán nincsen ezért nem tudja mit kellene tennie.

Dr. Gusztáv Huszák, a természettudományok doktora mélyen elgondolkodott a világ rendjéről, különös tekintettel

„A káosz, mint politikai stratégia”

című mű veretes mondatainak igazságán. Ekkor mély lélegzetet vett és a kolléganő szíves figyelmébe ajánlotta a veretes olvasmányt majd letette a telefont.

Dr. Gusztáv Huszáknak, a természettudományok doktorának eszébe jutott Orbán Viktor miniszterelnök úr megnyugtató mondata, „az egészségügyi rendszer bírja a terhelést, van elég lélegeztetőgép, orvos és ágy. Az első adag koronavírus-elleni vakcina december végére, január elejére megérkezhet.”

Megnyugodott, talán bubukált is egyet.

Mire felébredt délután lett. Az ifjú immár hatóságilag is igazolt koronássá vált, az asszony az óvodában Pistikét vigasztalta, a medika meg éppen kenetet vett a koronára áhítozóktól, miközben „Kinyerma, játék és muslinca tíz percben” toporgott a kertkapuban,  Dr. Gusztáv Huszák pedig a kontaktkutatás hazai tapasztalatairól olvasott egy frissen megjelent tanulmányt.

Ámen.

„Magyarországot és Lengyelországot zárják ki az EU-ból!”

A ZDF német televízió egyik műsora, amely ironikusan közelíti meg a világot, de nagyon is komolyan gondolja amit állít: ha Magyarországot és Lengyelországot kizárnák az Európai Unióból, akkor ezzel Brüsszel megspórolna évi 17 milliárd eurót. Ebből 15 milliárdot oda lehetne adni Olaszországnak és Spanyolországnak, annak a két uniós tagállamnak, melyeket leginkább legyengített a Covid-19 vírus válság.

Orbán Viktor és a jogállam

„Azzal, hogy a magyar miniszterelnök megvétózta a jogállami kritériumot elismerte: Magyarországon nincsen jogállam! ” – állitja a ZDF. Ugyanezt mondja Manfred Weber is: ha Magyarországon jól működik a jogállam és a sajtószabadság, akkor nincs oka nyugtalanságra a magyar miniszterelnöknek!

Ha nem lenne vírus válság, akkor az Európai Néppárt már valószínűleg kizárta volna a Fideszt a tagjai közül

– mondta a frakcióvezető. Webernek személyes elszámolni valója is van Orbán Viktorral. A magyar kormányfő először megígérte neki, hogy támogatja őt mint Spitzenkandidatot vagyis Webert jelöli a brüsszeli bizottság élére, majd pedig az alkudozás során kihátrált mögüle. Így lett az ugyancsak német Ursula von der Leyen a brüsszeli bizottság elnök asszonya.

Pénz beszél

A ZDF nem véletlenül hangsúlyozza, hogy alapjában a pénzről van szó a vitában a magyar és a lengyel kormány illetve az EU között. Miért adunk pénzt olyan kormányoknak, melyek ellenünk vannak?

„Orbán lengyel gengszter barátjával ellenünk van, hát akkor?”

Az ironikus megoldás lényegében ugyanaz mint amit Guy Verhofstadt és a franciák javasolnak: legyen kétsebességes Európa! Ha a magyaroknak és a lengyeleknek nem tetszik az EU, akkor nélkülük kell tovább folytatni!

Orbán Viktor és a lengyel vezetés problémája az, hogy nekik nagyon is szükségük van az EU-ra úgyis mint fejős tehénre és úgyis mint bűnbakra.

A nem túl finom német figyelmeztetés arra vonatkozhat, hogy a kettő együtt nem megy!

Ha Orbán Viktor uniós pénzek segítségével akarja megnyerni a következő választást, akkor vissza kell fognia a Brüsszel elleni kampányt! Csakhogy a der Spiegel korábban megírta: Magyarországnak még több mint 11 milliárd euró jár a következő két évben a strukturális alapból! A magyar miniszterelnök azzal számolhat, hogy két év alatt sok minden megváltozhat Németországban is, ahol a végéhez közeledik Angela Merkel 15 éves kancellársága…

Soros miért nem hallgat?

Orbán Viktor megvétózza az Unió költségvetését és az Új Generáció újraindítási programot. Azért azt, mert az uniós támogatást jogállamisági feltételekhez kötő határozatot nem tudja, mert ahhoz elég a minősített többség, és az bőven megvan, hiszen a lengyel és a magyar kormányt kivéve minden kormány elfogadja. Soros György erre ír egy cikket, és abban arra szólítja fel az Unió vezetőit, hogy ne engedjenek Orbánnak.

Az ATV Nap híre című műsorában meg is róják ezért Sorost. A műsorvezető, Simon András azzal indít, hogy „Soros megint orbánozott”.

Idézi is Sorost:

„Orbán egy bonyolult kleptokratikus rendszert épített ki Magyarországon, hogy csupaszra rabolja azt.”

Majd így folytatja, a beszélgetés egyik részvevőjét idézve: „Balázs említette, hogy az a narratíva, hogy Soros szövögeti a hálóját. Ez most nem olaj a tűzre? Orbán Viktor évek óta mondogatja, hogy Soros befolyásolja, ő mozgatja a szálakat az Unióban, és tessék.”

Mire Pulai András, a Publicus Intézet vezetője egyet is ért: „Ezt akartam mondani, csak nem kérdő mondatban. Ha valaki adhat kommunikációs tanácsokat Soros Györgynek, az biztos nem én vagyok, de hogyha valaki adhat, érdemes azt megfontolnia, hogy nem biztos, hogy ilyen cikkekkel érdemes támadnia Orbán Viktort, mert míg ő ír egy cikket, és azután hátradől a székében, addig Orbán Viktor tizenötmillió plakátot kinyomtat és kiteszi a falra…”
Simon: „Merthogy tökéletesen alátámasztja Orbán Viktort.”
Pulai: „Egyébként visszaigazolja azt a percepciót, amit kialakított. Itt nyilvánvalóan alternatív valóságok harcolnak, csak jelen pillanatban az a helyzet, hogy a Soros György által relatíve pontosan leírt valóság, az megütközik a Fidesz-szavazók és a bizonytalan szavazók jó részének a perceptált, felfogott, érzékelt valóságával, ezt a Fidesz már totálisan eltorzította, és Soros György nem tudja felvenni ezzel a versenyt, az a helyzet, itthon legalábbis nem.”

Szóval, e két derék közéleti szereplő szerint Soros jobban teszi, ha befogja a száját.

Elvégre, ha kimondja az igazságot, és ezzel orientálja azokat, akik szerte a világon odafigyelnek rá, csak „olajat önt a tűzre”, és igazolja Orbán és propagandahadserege gyalázatos hazugságát, miszerint mindazok, akik akár a külvilágban, akár itthon bírálni merészelik az Orbán-rezsimet, sőt tevőlegesen fel is lépnek ellene Európában, nem saját demokratikus értékrendjükből következően teszik ezt, hanem Soros intenciójára, Soros által pénzelve.

Az, hogy mi mindent tett Soros György a demokratikus Magyarországért, mi mindent tett a szabadságért, a nyílt társadalomért az egykori szocialista országokban, amivel kiváltotta az új önkényurak haragját, e derék közéleti szereplőknek eszébe sem jut, sosem beszélnek róla. Az Országgyűlésben ülő, állítólag a demokrácia mellett elkötelezett közéleti szereplőknek sem jut ez eszébe, legalábbis egyetlen esetről sem lehet tudni, amikor a Fidesz által folyamatosan szidalmazott Soros kimagasló szerepét szóba hozták volna ott.

Nem, ők mindannyian csak azt tudják, hogy Soros egy kilencvenéves bácsi, és értetlenkednek, hogy miért támadja és rágalmazza őt Magyarország önkényura, hasonlóan a régió többi önkényurához.

Mert gyávák ahhoz, hogy kiálljanak mellette a rágalmakkal szemben.

Az ATV műsorvezetője és szereplője pedig azt várná el Sorostól, hogy maga is alkalmazkodjon a nálunk uralkodó gyávasághoz.
Nem szégyellik magukat?

Orbán magára marad

„Rengeteg uniós pénzt fogunk kiosztani. Az nem lehet, hogy ezt ne ellenőrizzük!” – Ezt hangsúlyozta Sebastian Kurz osztrák kancellár, aki a vétózó államok gyenge pontjára tapintotta rá: mind a budapesti mind a varsói kormány politikai szándékokkal vádolja az Európai Uniót.

Az osztrák kancellár viszont az uniós pénzek elköltésére kérdez rá, amely különösen Magyarországon igen kényes kérdés. Miért is nem lépett be Magyarország az európai ügyészségbe?

A magyar miniszterelnök Soros Györgyöt vádolja és a migráns politikáról beszél, de az EU valójában azt szeretné tudni: mire is költik el a pénzét? Erre a kérdésre a magyar kormányzat nemigen szeret válaszolni …

Orban kontra Orbán

Ludovic Orban román miniszterelnök, aki a brüsszeli Politico-nak nyilatkozott, felszólította a magyar és a lengyel miniszterelnököt: vonják vissza a vétót! Európa minden államát sújtja a vírus, minden országnak nagy szüksége van az uniós pénzekre beleértve Magyarországot és Lengyelországot is – hangsúlyozza a román miniszterelnök.

Románia adja az európai ügyészség vezetőjét: Codreanu-Köves korábban a korrupcióellenes ügyészség vezetője volt Bukarestben. A román elit sok tagját börtönbe juttatta korrupció miatt.

Ludovic Orban kormányfő nem tart attól, hogy Románia kapcsán is kérdések merülhetnek fel a jogállamiság terén. A Transparency International korrupciós listáján Bulgária és Románia megelőzi Magyarországot.

Bulgáriában hetek óta tüntetnek a kormányzat korrupciója miatt, de Brüsszel nem indít vizsgálatot. Miért? Mert az Európai Néppártnak nagy szüksége van a bolgárok szavazataira – írja a brüsszeli Politico. Egyáltalán nem kizárt, hogy Magyarország kapcsán is ez az oka Merkel kancellár visszafogott viselkedésének.

Mai kérdés – Ön megvétózná a hétéves EU költségvetést?

„Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn levélben tájékoztatta Angela Merkel német kancellárt, Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét és Charles Michelt, az Európai Tanács elnökét arról, hogy a magyar kormány megvétózza az EU hétéves költségvetésével és a helyreállítási alappal kapcsolatos jogalkotást.”

„az uniós források elosztásra vonatkozó, jogállamiságot érintő politikai feltételrendszerről szóló határozatot a nagykövetek minősített többséggel elfogadták.”

This poll is no longer accepting votes

Ön megvétózná a hétéves EU költségvetést?

Orbán vétóz!

Orbán Viktor miniszterelnök Angela Merkel német kancellárt és Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét és Charles Michelt, az Európai Tanács elnökét levélben tájékoztatta arról, hogy a magyar kormány megvétózza az EU hétéves büdzséjét valamint a helyreállítási alappal kapcsolatos jogalkotást – közölte az MTI-vel Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.

Levelében a miniszterelnök megerősítette, hogy a „semmiről sincs megállapodás, ameddig nincs megállapodás mindenről” elvvel összhangban Magyarország kormánya az MFF/NGEU jogalkotási csomag valamennyi eleme ellenében fog szavazni, beleértve azok megvétózását, melyek egyhangúságot igényelnek, így az MFF-rendeletet és a saját forrásokról szóló határozatot is.

Orbán Viktor már korábban is felhívta a figyelmet arra, veszélyezteti a tagállamok közötti bizalmat, emellett Magyarország érdekeit, ha a következő hétéves költségvetést, illetve a rendkívüli helyreállítási csomagot olyan feltételekhez kötnék, amelyek pontosan nem határozzák meg, hogy mi a vélt jogsértés, és önkényesen vezethetnek politikai alapú költségvetési szankcióhoz kettős mérce alkalmazásával. Magyarország számára alapvetőek a közös értékek, beleértve a jogállamiságot, ezek érvényesülését és alkalmazását a magyar embereknek kell megítélniük, akik erre ugyanúgy képesek, mint bármely más európai nép.

Az Orbán féle einstand

„Orbán meg akarja szerezni a budapesti repülőteret” – ezzel a címmel közölt terjedelmes cikket a Frankfurter Allgemeine Zeitung nevű konzervatív német lap. A szerző rámutat: a magyar kormány meg akarja vásárolni a repülőteret, és kevéssé érdekli, hogy a külföldi tulajdonosok nem akarják azt eladni.
Jellinek Dániel a repülőtér tulajdonosainak írt levelében nemigen pazarol idő és helyet az udvariassági formulákra, hanem mindjárt az első mondatban közli, hogy érdekelt a repülőtér megvásárlásában egy „kompetens és tapasztalt konzorcium keretében”, amelyben a magyar állam, a MOL, és a saját Indotek ingatlancsoportja részes, és amerikai résztulajdon is van.

Jellineket nem zavarja, hogy a tulajdonosok a Palkovics László miniszterrel folytatott első beszélgetésen visszautasították az ajánlatot.

Az Orbán Viktor vezette magyar kormány már régen vissza akarja szerezni a budapesti Liszt Ferenc Repülőteret. A magyar sajtóban erről sok minden olvasható azokról a politikusokról, akik vissza akarják csinálni a 2005-ben bekövetkezett privatizálást. Orbán Viktortól például azt idézik, hogy „ha csak egyetlen százalékos esély van, élni fogunk vele”.
A három tulajdonos – az Avi-Alliance többségi tulajdonos, valamint szingapúri és kanadai pénzügyi befektetők – meg akarják tartani a repülőteret, legjobb esetben 2080-ig, ameddig a két lépésben, 2007-ben és 2011-ben átvett üzemeltetési licenc érvényes. Az eladás nem került szóba, és nem is mérlegelték – állt abban a levélben, amelyet a kéretlen ajánlattevőknek írtak válaszként, és amely a szerkesztőség rendelkezésére áll. A levelet Patrick Charbonneau, az Avi-Alliance mögött álló kanadai PSP nyugdíjalap menedzsere írta alá. Az üzemeltető társaságnak tulajdonrészei vannak repülőterekben: Athénban, Budapesten, Düsseldorfban, Hamburgban és Saint Juanban.
A légi közlekedési szektorban és az európai befektetési környezetben egészen egyedülálló folyamat lenne, ha Orbán embereinek sikerülne rátenni a kezüket. „Egy repülőtér minden ország számára fontos arculati tényező. Amennyiben a kormány kisajátítási törekvése sikerrel jár, az fatális jelzés lenne a külföldi befektetőknek, akik egészen bizonyosan újra át fogják gondolni a magyarországi befektetéseiket” – idézett a cikk egy, a légiforgalomban tevékenykedő, tapasztalt befektetőt. Hozzátette:

az utóbbi időben csak a harmadik világban váltak ismertté olyan projektek, amelyek a helyi kormány törekvései miatt fulladtak kudarcba, de azokban az esetekben is három számjegyű milliárdos kártérítéseket fizettek.

Az Avi-Alliance semmiképpen nem akar ilyen példákat követni, mert hosszú távú stratégiát követ – mondta el a cég szóvivője. Hozzátette: 2008 óta 500 millió eurót fektettek a repülőtér korszerűsítésbe, kiépítésébe és fejlesztésébe, és a Liszt Ferenc Repülőteret 2020-ban sorban hetedik alkalommal választották Kelet-Európa legjobb repülőterévé.

A szerző feltette a kérdést: vajon meddig lehet egy országban gazdaságilag sikeresen működni, ha a vállalatnak a kormány az ellenfele? Az Avi-Alliance és a magyar kormány közötti kapcsolat már korábban megromlott.

Orbán pártjának emberei rendszeresen vádolták az üzemeltető vállalatot azzal, hogy nem elég gyors a fejlesztés, a szerviz gyatra, a vezetést le kellene cserélni. Ugyanakkor a magyar hatóságok kevés együttműködési készséget mutattak: például

már az építkezés megkezdése után visszavontak egy parkolóház építésére vonatkozó engedélyt.

Varga Mihály pénzügyminiszter júniusban közölte az üzemeltetővel, hogy elutasítja az EBRD koronavírus-alapjából 500 millió euró likviditási injekcióra vonatkozó kérelmet. Októberben hivatalosan bejelentették az egymilliárd eurós új, harmadik terminál építését. A pandémia kirobbanásáig a budapesti Kelet-Európa leggyorsabban fejlődő, közepes méretű repülőterei között volt – írta a szerző, és ismertette a repülőtér gazdasági adatait. Korábban is voltak már kísérletek a repülőtér átvételére, de ezek kudarcba fulladtak. Idén azonban a helyzet egészen megváltozott: Budapesten is sok repülőgép áll, az üzemeltetők az utasok számának 90 százalékos csökkenésére számítanak. Befektetők ebben lehetőséget láthatnak a repülőtér olcsón történő megszerzésére, amire Jellinek utalt is levelében. Emellett sürgető hangot ütött meg: két hetet adott a tulajdonosoknak, hogy az érdeklődőkkel megvitassák a felkínált árat. Amennyiben nem tudnak megállapodni, a két fél által közösen kiválasztott tanácsadó cégre bízzák az ár megállapítását, és a tanácsadó bevonásának költségeit az ajánlattevő konzorcium viseli – áll a levélben. Korábban a kormány hárommilliárd euróban jelölte meg a repülőtér árát, és ez persze a koronavírus miatt ma már kevesebb lenne.
Az üzemeltetők köreiben azonban a gazdasági adatok alapján mintegy 5-6 milliárdra teszik az árat, de ebben nem szerepelnek az esetleges adósságok. Charbonneau kitartóan hangoztatja, hogy a jelenlegi tulajdonosok továbbra is érdekeltek az üzemeltetésben, és

„amennyiben egyáltalán tárgyalások kezdődnek, akkor csakis gondos, nyitott és átlátható formában”, és ez esetben a konzorcium először tárja fel pénzügyi lehetőségeit, és a repülőterek, vagy más infrastruktúra-projektekben szerzett tapasztalatait és sikerességét.

Jellinek – aki a javasolt árról nem kíván nyilatkozni –, az elutasítást nem veszi egészen komolyan, és a lapnak elmondta, hogy a jelen részvényesek már meg is bíztak egy tanácsadó céget az eladási folyamattal, „ami világosan jelzi, hogy szándékukban áll lépni”.
Azzal kapcsolatban, hogy a magyar sajtó Orbán Viktorhoz való közelségéről ír, Jellinek kifejtette: „a konzorcium kizárólag profi szereplőkből áll, pártok nélkül, és az egyiknek van tapasztalata a repülőterek üzemeltetése terén”.

A szerző megállapította: köztudott, hogy az abszolút többséggel kormányzó miniszterelnök bátorítja ismerőseit részt venni az állami megrendelésekben, és nem csak az útépítésben, valamint a médiában. A kormány – céljainak elérése érdekében – csatasorba állított más tanácsadókat is, köztük az orosz kapcsolatairól elhíresült és zavaros ügyleteiről ismert Klaus Mangoldot, a Daimler igazgatósági tanácsi tagját, a Német Gazdaság Keleti Bizottságának volt elnökét.

Ford.: Ara-Kovács Attila

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!