Tusnádfürdőn kiöregedett boxbajnokhoz hasonlította Orbán az Uniót. Ha jobban megnéztük Orbán bevonulását a színpadra, inkább azt láttuk, hogy egy kiöregedett Don Quijote érkezett, akit már alig bír el rozoga Rosinante-ja és páncél helyett pocakot hord, viszont Sancho Panzái továbbra is dicsérik délceg járását.
“Az Európai Unió olyan mint egy kiöregedett boxbajnok, aki többé már nem akar visszamenni a szorítóba. Ez egy gazdag és gyenge unió” – jelentette ki Orbán Viktor Tusnádfürdőn, ahol arra nem tért ki, hogy ebben az unióban miért Magyarország az egyik legszegényebb és legkorruptabb tagállam.
A magyar helyzetről szólva elismerte, hogy az első félév nagyon nehéz volt, mert az infláció gyorsabban nőtt mint a bérek és a nyugdíjak. 15,4%-os volt a reálbér csökkenése, amely drasztikus életszínvonal csökkenést jelent. Orbán megismételte reményét: az év végére egy számjegyű lehet az infláció.
“2024-ben, ha mindent jó csinálunk addig, akkor a tusványosi táborban majd nyugodtan beszélhetünk a 2030 és 2040 közötti tervekről.
Ennél a mondatnál a beszédet néző, hallgató ellenzékiek fejükhöz kaptak, s ki-ki a maga istenéhez fordult: Istenem, mit vétettem, miért büntetsz engem! Bűneik felsorolása nem ennek az írásnak célja, s a terjedelem sem bírná kel
”Füstbement terv – írta a költő, aki nem sejtette, hogy Orbán Viktor jobbkeze, Matolcsy György Ausztria utolérését vizionálja majd, de erről már a miniszterelnök egy kukkot sem szólt. Okkal.
Az elmúlt 33 évben nem csökkent a különbség az osztrák és a magyar életszínvonal között vagyis a magyar demokrácia eredményei e területen is siralmasak.
Románia, amely Magyarországgal ellentétben nem harcol Brüsszel és Washington ellen, jobb eredményt ért el a gazdaság fejlesztésében. Nem lehet, hogy a románok jobban értik és képviselik a saját nemzeti érdekeiket mint Orbán Viktor?
160 ezer milliárdos GDP 2030-ra
Nicolae Ceausescu és Leonyid Iljics Brezsnyev hirdetett meg ilyen programokat, amelyeknek semmilyen realitása sem volt már csak azért sem, mert a számoknak nem hitt senki sem.
Magas inflációval különben komoly GDP növekedést lehet kimutatni – miközben a lakosság többségének az életszínvonala stagnál vagy csökken.
A felső 1% gazdagodása szépen növeli a statisztikát, de a politikai stabilitást nem javítja, mert előbb vagy utóbb a többség észreveszi: a hatalom átverte őt. Orbán Viktornak életszínvonal emelést kellett volna ígérnie, de nem merte. Az uniós eurómilliárdok beérkezése nélkül a pénzügyi válság határán billeg a nemzeti együttműködés rendszere. Az uniós pénzekről mélán hallgatott a miniszterelnök, aki ennek ellenére tovább akar hadakozni az Európai Unió ellen.
Miért harcol Orbán Brüsszel és Washington ellen?
“A föderalisták nyíltan megmondták, hogy kormányváltást akarnak Magyarországon, a politikai korrupció minden eszközével pénzelték az ellenzéket”
– állította Orbán Viktor Tusnádfürdőn.
Vajon miért akarja megbuktatni Orbán rendszerét Brüsszel és Washington?
A miniszterelnök szerint a családközpontú magyar alkotmány zavarja őket, amely keresztény alapokon nyugszik. Kis probléma, hogy a gránitszilárdságú alkotmányt már több mint tíz éve elfogadta a parlament Magyarországon – ráadásul Orbán egy olyan barátja és fideszes politikustársa írta azt, aki egy homoszexuális rendezvényen bukott le Brüsszelben.
Ez már régi történet, de Orbán Viktor szembeállása Washingtonnal és Brüsszellel a 2002-ben kezdődött, de az ukrajnai háború miatt éleződött ki igazán. A magyar diplomácia az egyetlen a 27 tagú Európai Unióban, amely továbbra is jó kapcsolatot ápol Putyinnal az ukrajnai agresszió után is. Miért?
Aki a kérdésre választ várt Orbán Viktortól, annak csalódnia kellett Tusnádfürdőn is.
Románia remekül együttműködik az Európai Unióval és az Egyesült Államokkal, ebből sok előnye származik. Magyarország miért nem teszi ugyanezt?
27 milliárd uniós euró függ a levegőben, miért nem kapjuk ezt meg?
Mert az Európai Unió tagállamai úgy gondolják, hogy a pénz Orbán Viktor és barátai zsebében landolna mint eddig! Márpedig nem kívánnak finanszírozni egy unió ellenes elitet, melynek legfőbb tehetsége az európai pénzek lenyúlásában áll!
Tovább az orbáni úton – ez a miniszterelnök beszédének üzenete Tusnádfürdőről. A magyar választópolgár pedig búsan kérdezheti:
A klímavédelmi terven kívül kevés konkrétum hangzott el a jövőről Orbán Viktor évértékelőjében. Sok ideológiai odacsapás, brüsszelezés és kommunistázás mellett a „magyarok a legjobbak” hangulata lengte be a Várkert Bazárt.
Sokan sokat vártak Orbán szokásos beszédétől. Konkrétumokat, elsősorban a gazdaságban és a mostanára megtalált klímaügyben. Az eredmény felemás.
Fejsze az őserdőbe
Hangzatos ideológiai és nemzeti alapvetésekkel kezdett Orbán. Minden felemelkedő nemzet sikertörténete az önbecsülés megerősítésével kezdődik, a bajba jutott országok polgárainak személyes önbecsülése pedig csak nemzetükével együtt térhet vissza – tudhattuk meg. Szerinte 2010-ben az volt a cél, hogy „bizonyítsuk be magunknak és a világnak, még mindig vagyunk valakik”. „Úgy gondoltuk, vagy találunk egy utat, vagy csinálunk egyet. És mivel a Brüsszel és Washington által kijelölt utak nekünk nem voltak járhatók, kénytelenek voltunk újat csinálni”. „Kitaláltuk és meg is csináltuk”.
Szerinte mindent sikerült elérniük az elmúlt tíz évben, amit szerettek volna.
De a világban még mindig arról vitáznak, minek kell hívni a rendszert, amit ők felépítettek. Nem is csoda, hogy kínban vannak, mert ilyen nincs máshol Európában, talán csak Lengyelországban. Orbán szerint a „liberális brüsszeli euroblabla nyelven” nem lehet elmondani, mi történik Magyarországon. Hogy a magyarok nem pusztán nagy fába vágták a fejszéjüket, hanem egyenesen egy őserdőbe, és sikeresen ki is találtak belőle.
A liberális egyenlő diplomás kommunista
Az IMF-et hazaküldték, a hiteleket idő előtt visszafizették, létrehoztak 850 ezer munkahelyet, felszámolták az „ingyenélést”, a pénzügyeket rendbe tették, a dolgozóknak megadták a tiszteletet és a megbecsülést, a családok megkapták az elismerést, a nagycsaládok nagy elismerést kaptak, megindították a nemzetegyesítést, és a határon túlra kényszerült magyar közösségeket összekötötték az anyaországgal – sorolta. A héten közzétett brüsszeli gazdasági jelentésekben egész Európa azt olvashatja, hogy úgy tűnik, 2019-ben a magyar gazdaság nőtt a leggyorsabban az egész kontinensen.
Magyarországot a volt kommunistákból álló kormány vitte csődbe liberális politikájával.
„Ez a példa megerősíti azt a feltételezést, hogy olyan, hogy liberális, nincs is. A liberális nem más, mint diplomás kommunista”.
És persze Soros meg a konzultáció
Orbán, mint mondta, saját szemével látta, hogy Soros György
háromszor próbálta meg kifosztani Magyarországot.
Szerinte akkor, amikor fel akarta vásárolni a teljes magyar államadósságot „hála Antall Józsefnek, aki ezt megakadályozta”, aztán amikor megpróbálta megszerezni az OTP Bankot, „köszönet Horn Gyulának, hogy ezt nem hagyta”. Végül amikor 2015-ben emberi jogi szervezetek bőrébe bújt embercsempész hálózatok százezrével hozták a migránsokat, Soros pedig be akarta telepíteni őket. És ez a terv még mindig napirenden van.
Újra nemzeti konzultációra készülünk,
„ismét a kényszer visz rá bennünket”,
és egyetértési pontokat kell létrehozni, hogy a kormánynak legyen mire ráállnia, legyen hol megvetnie a lábát – tért át új témára Orbán. Európában az a helyzet állt elő, hogy a döntéshozóknak „az erőszakos bűnözők jogai fontosabbak lettek a törvénytisztelő emberek jogainál”, „gúnyt űznek az igazságból, a becsületes emberek egészséges életösztöneiből, és az áldozatok helyett az elkövetőket védenék”. Ez a veszedelmes jelenség Magyarországot is elérte, és komoly vitákra, nemzetközi erőpróbákra számíthatunk.
Külföldről finanszírozott, s persze „a Soros-hálózathoz tartozó szervezetek és felbérelt ügyvédeik a jogvédelemmel visszaélve perek tömkelegét indítják”. Nem nézhetjük ezt tovább tétlenül – hangoztatta.
A gyöngyöspatai ügy pedig akkor pattant ki, amikor a cigány családok – szerinte – elindultak az életmódváltás útján, és ebbe az ígéretes folyamatba „vágott bele a villám” azzal a bírói ítélettel, amely szembefordította egymással a gyöngyöspataiakat. A bírói eljárást kezdeményező szervezetet szintén Soros György pénzeli. Továbbra se tűrjük el, hogy a származás, az etnikum stigmát vagy hátrányt jelentsen, de előnyt és előjogot se adhat, a pénzért pedig származásra való tekintet nélkül mindenkinek meg kell dolgoznia.
Siker siker hátán
Több, mint százezren jutottak hozzá a babaváró hitelhez, amely a tizedik legnépszerűbb kifejezés volt, amire az internetezők rákerestek – mondta Orbán. Megkezdődött a négygyermekes anyák jövedelemadó-mentessége, ami 40 ezer család életét teszi könnyebbé – emlékeztetett. Sikerült a meddőség elleni küzdelemben is egyet, sőt kettőt is előre lépni. A legfontosabb az volt, hogy mindenki számára elérhetővé, vagyis ingyenessé tegyék a vizsgálatokat és beavatkozásokat, sőt a gyógyszereket is. Ma az állami szolgáltatók minden hozzájuk fordulót el tudnak látni – közölte.
Arról beszélt, hogy 2010-2018 között 90 ezerrel több gyermek született, mint abban az esetben született volna, ha minden maradt volna a 2010-es tendenciák medrében. (Azt nem tudhattuk meg, ezt hogyan számolták ki.) Rossz hír viszont szerinte is, hogy
a népességfogyás nem állt meg.
Ha valóban fordulatot akarunk elérni, akkor át kell lépnünk a Rubikonon, olyan országot kel építeni, ahol a gyermeket vállalók anyagilag jobban járnak, mint azok, akik nem vállalnak gyereket. Kérdés az, hogy ehhez van-e elég pénz a költségvetésben.
Terv van, pénz egyelőre nincs
Arról beszélt, hogy a négygyermekes anyák után a háromgyermekes anyák számára is előbb vagy utóbb be kell vezetni az szja-mentességet. Azt is tudja, hogy a szülés utáni első félévben ma az anyák az előző évi átlagkeresetük 70 százalékát kapják, és ezt 100 százalékra kellene emelni, s akkor a szülést követő első félévben több pénzhez jutnának, mintha nem szültek volna. Megemlítette a fiatalok körében bevezetett ingyenes nyelvvizsgát és KRESZ-vizsgát is, és ezt ki kellene terjeszteni a gyesen, gyeden lévő édesanyákra is. Erre azonban egyelőre nincs pénz. Hatalmas siker a nagycsaládos autóprogram is, sokkal több gyerek születik annál, mintha semmi nem változott volna. A házasságkötések száma a csúcson, a terhességmegszakítások és a válások száma történelmi mélyponton van.
Száz éves sikersztori a miénk
Orbán szerint utolsó tíz évünk volt a legsikeresebb dekád az elmúlt 100 év magyar történelmében. Ennek mutatóit is felsorolta: folyamatosan nő a magyar gazdaság teljesítménye; a vagyoni egyenlőtlenségek mérsékeltek maradtak európai mércével; a sérülékeny társadalmi csoportokat sikerült munkához juttatni; a garantált bérminimum megduplázódott; rengeteg a beruházás, melyek értékének 60 százaléka keletről érkezett; az export rekordokat dönt.
Egy kis kitérővel – látszólag megtörve a beszéd ívét – a haderőfejlesztésről beszélt. A lényeg azonban itt is a nemzeti nagyság. Szerinte ugyanis nemzeti hadsereg nélkül nincs sikeres ország, tehát modern és erős hadsereg kell, amelyben fontos a technika, de a legfontosabb a katona. „A magyar honvédség visszatért”.
Mi vagyunk Európa jövője, sőt, az elsők
Megtanultuk azt is, hogy Európa nem Brüsszelben van. Korábban azt hittük, hogy Európa a mi jövőnk, ma már tudjuk, hogy mi vagyunk Európa jövője – mondta. Merthogy nem ülünk fel a liberális mesének, a magunk szabályai és döntései szerint élünk. Tudjuk, hogy Magyarország az első, aki ezt vitatja, annak meg kellene mondania, hogy ha nem Magyarország, akkor mi a bánat lehet az első.
Az első konkrétum, az is inkább felmelegítve
Orbán beszélt a jövőről is, ami tele van fenyegetéssel. A három legfontosabb a klímaválság, a demográfia és az európai gazdaság problémái. A klímavédelemről elmondta, hogy a kormány a héten elfogadta az akciótervet, ami alapján 2030-ra a megtermelt energia 90 százaléka széndioxid-mentes lesz. A részletek azonban nagyrészt azok, amelyeket már korábban ismertettek. Vagyis július elsején elkezdik az illegális hulladéklerakók felszámolását, betiltják az egyszer használatos műanyagok forgalmazását, megvédik a folyókat a külföldről érkező szeméttől, 32 milliárd forinttal támogatják a kis- és középvállakozások környezetvédelmi akciótervét, a következő tíz évben meghatszorozzák a naperőművek kapacitását, támogatni fogják az olcsó elektromos autókat, és 2022-től csak elektromos buszok kerülhetnek forgalomba a városokban. Új elem az, hogy minden újszülött után tíz új fát ültetnek, és zöld államkötvényt vezetnek be.
Homályos gazdasági jövő, euró viszont nem lesz
Orbán beszélt arról is, ahogyan fogalmazott, a „feketeleves”, hogy az európai gazdaság növekedése leállt, ami a nekünk is baj. Szerinte idén „intellektuális gazdaságpolitikai kihívás” elé nézünk: képes lehet-e a magyar gazdaság fejlődni akkor is, ha az uniós gazdaság stagnál. Egyértelmű választ nem adott erre. Úgy látja, idén és talán még az utána következő években is a munkahelyek megőrzésére kell koncentrálni. Ilyen helyzetben adót kell csökkenteni, és a kormány ezt is fogja tenni: csökkentik a kisvállalkozói és a munkát terhelő adót, és a nyugdíjak értékét is meg kell őrizni. Elkerülte azt az ellentmondást, hogy a további adócsökkentés okozta bevételkiadást mivel szeretnék ellensúlyozni.
Az viszont egyértelművé vált hogy az eurót nem akarja bevezetni a kormány. Orbán gondolatmenete nem volt teljesen világos, szerinte az EU ki akarna szállni a versenyből, korlátozná az adózás, a munkavállalás és a szolgáltatások terén a versenyt. Szerinte ahhoz, hogy ne söpörjék flre a tagországokat, azoknak úgy kell együttműködést létrehozniuk, hogy egymással is versenyezve a legjobb formájukat hozhassák. Ezért kell csínján bánni az euró bevezetésével is. „Ne üljünk fel olyan vonatra, amiről nem tudjuk, hova megy” – mondta.
Végül üzent az „ellenségnek”. „Mutassuk meg, hogy aki a magyaroknak vermet ás, maga esik bele”.
Orbán Viktor a „birodalomépítő” Brüsszelt szidalmazta a Múzeumkertben tartott ünnepi beszédében, és hangsúlyozta a támadásoknak ellenálló lengyel-magyar barátság fontosságát.
Viktor-Viktor skandálás fogadta a miniszterelnököt. Orbán Viktor a lengyelek köszöntésével kezdte. Ma itt vannak velünk a lengyelek, ahogy a történelem folyamán már többször is – mondta.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
A lengyelek nélkül ma Magyarország sem lenne szabad, Európát sem lehetett volna újraegyesíteni. Ők adták II. János Pál pápát és a Szolidaritást is. Megváltoztatták ezzel a történelmet – mondja Orbán, hozzátéve, hogy kalapot emelve tisztelgünk a lengyel nép előtt. Másfajta jövőre készülünk, látványos, közép-európai felemelkedésre – tette hozzá.
A napokban járt Lengyelországban, ha lépést akarunk tartani a lengyelek fejlődésével, össze kell kapnunk magunkat – tette hozzá. „Amikor Brüsszelből Lengyelországot támadják, akkor egész Közép-Európát és bennünket, magyarokat is támadnak.” A birodalomépítőknek mindig számolni kell az erős lengyel-magyar kötelékkel.
Március 15 a nemzeti egység ígérete. Arra emlékeztet, hogy a hétköznapi könyöklés, szócsaták fölött legyen közös cél, nemzeti, ami összetart bennünket. A közös akarat, hogy szabad nemzet élhessen a saját független államában. 1848 óta az idő eldöntötte, mi igaz és mi nem az. Kiszórta, ami könnyűnek találtatott, a rostán csak az igazság maradt fenn. A magyaroknak joguk van a saját hazájukhoz, saját magyar életükhöz, ahogy az a kedvük szerint való – ez az igazság.
Nehéz időkben is élni kell – folytatja. Voltak idők, mikor nem élhettünk úgy, ahogy akartunk, csak ahogy lehetett. De az igazság ilyenkor is igazság maradt. Van, hogy a kiegyezés árnyékában kell élni, de Kossuth Lajossal álmodunk, van úgy, hogy szétszóratásban kell élni, de közös hazáról álmodunk. Nem lesz olyan agyafúrt birodalom, ami ezen változtatni tudhat.
Azt kívánjuk Európa népeinek, hogy „hulljon le szemükről a hályog, hogy lássák és értsék; keresztény kultúra nélkül nem lesz szabad élet Európában, keresztény kultúránk megvédése nélkül elveszítjük Európát, és Európa nem lesz többé az európaiaké” – mondta Orbán Viktor.
Orbán Viktor hangoztatta: „azt kívánjuk Európa népeinek, hogy szabaduljanak meg a farkasvakságtól”.
Vegyék észre, hogy egy liberális európai birodalomban mindannyian elveszítjük a szabadságunkat! – tette hozzá.
Mint mondta, „szabad ember csak az lehet, aki egy szabad nemzet fia, és nem egy birodalom alattvalója”.
Orbán Viktor szerint hiába torkolltak a magyar szabadságharcok rendre újabb megszállásokba, „valójában sohasem győztek le bennünket”: „itt, a birodalmak árnyékában, a civilizációk útkereszteződésében a haza megmaradásáért, a nemzet megtartásáért és a keresztény kultúráért vívott háborúkat mi végül mindig megnyertük”.
„Voltunk, vagyunk és leszünk. A magyar név megint szép lesz, méltó régi nagy híréhez. És így lesz újra és újra, amíg világ a világ. Ez a legnagyobb diadal, amit egy magunkfajta európai nemzet arathat a birodalmak felett” – mondta a miniszterelnök.
Mateusz Morawiecki: Ez a szolidaritás ünnepsége!
A lengyel kormányfőt nagy taps köszöntötte, amikor a színpadra lépett. Morawiecki a szolidaritás ünnepségének nevezte az eseményt, amelyre Orbán Viktor meghívta.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök – MTI Fotó: Máthé Zoltán
Arról beszél, hogy a magyar és a lengyel népet ezer éve, Szent István uralkodása óta barátság köti össze. Sorolja a történelmi példákat.
A magyarok és lengyelek az igazságért harcolnak, Európa érdekében – tért rá az aktuálpolitikára a lengyel miniszterelnök. Mondott egy turulos és fehér sasos hasonlatot is az összefogásra, az kapta a legnagyobb tapsot.
Nemcsak lengyelek, hanem szélsőjobbos németek is eljöttek meghallgatni Orbánt
A német szélsőjobboldali AfD zászlaját és tagjait vette észre az Azonnali az Orbán Viktort hallgató tömegben a Múzeum körúton. Mint kiderült, a párt berlini szervezete által szervezett buszos kirándulás keretében jöttek el ide a németek.
Andreas Wild, az AfD berlini tartományi képviselője az Azonnalinak a helyszínen elmondta, azért buszoztak el Budapestre, mert nagyon tisztelik Orbán Viktorban, hogy törődik a népével, és lezárta a határokat.
A Himnusz eléneklésével elkezdődött a hivatalos ünnepség a Múzeumkertben
A rendezvény két felszólalója Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő, illetve Orbán Viktor magyar kormányfő lesz. Az előtte zajló felvezető műsort Vidnyászky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója rendezte.
Sokan vonultak a körúton, legalább annyi volt a lengyel zászló, mint a magyar. A Múzeumkert környékén sok a rendőr és a biztonsági őr. Valószínűleg civil ruhás rendőrök is figyelik a tömeget.
Csak a Fidesz által kiosztott fehér karszalaggal lehet bemenni a Múzeumkertbe nézőként. Két embert a biztonsági szolgálat emberei még a beszédek előtt már ki is vezettek a kordonon kívülre, mert hangosan szidták a lengyeleket.
MTI Fotó: Bruzák Noémi
Felvonták a nemzeti lobogót az Országház előtt
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót az Országház előtt a március 15-ei nemzeti ünnepen.
A zászlót Áder János köztársasági elnök és Kövér László házelnök jelenlétében a Himnusz hangjaira a honvédség díszegysége vonta fel. Az eseményen közreműködött a központi katonazenekar és a lovas díszegység.
Az eseményen részt vettek kormánytagok, az állami és katonai szervezetek képviselői, diplomaták.
MTI Fotó: Bruzák Noémi
A téren sok család, turista jelent meg. Sok nézelődő kokárdát viselt, többen magyar zászlót tartottak kezükben.
A Kossuth térről a lovas díszőrség felvezetésével átvonulnak az ünneplők a Nemzeti Múzeum kertjéhez, ahol fél 11-kor Orbán Viktor mond beszédet. Az ünnepség vendégeként Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök is felszólal.
Délután összellenzéki tüntetés lesz Budapesten
Délután 15 órától összellenzéki tüntetés lesz a Szabad sajtó útján. Ezen az eseményen az összes parlamenti ellenzéki párt és a Momentum is képviselteti magát. Előtte a pártok külön is tartanak megemlékezéseket.
Országszerte lesznek megemlékezések
Az 1848–49-es forradalomra és szabadságharcra emlékezik az egész ország, szinte valamennyi településen tartanak megemlékezéseket.
Az 1848-49-es szabadságharc és forradalom kitörésének 171. évfordulóján tartott központi rendezvények keretében a Magyar Nemzet Múzeumnál délutántól, a budai Várban egész nap több rendezvénnyel várják az ünneplőket, családokat.
Március 15., az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc kitörésének ünnepe, 1989-ben volt először munkaszüneti nap, 1990 óta hivatalos nemzeti ünnep.
A Momentum Orbánnak üzent
Széchenyi-idézettel üzent Orbánnak a Momentum a Nemzeti Múzeummal szemközi ház ablakából:
„Az ország java nem egyesek s nehány magányosak hasznán, hanem az egész virágzásán alapulhat.”
Tóth Bertalan: ma újra a sajtószabadságért kell küzdeni
Az MSZP elnöke szerint csakúgy, mint 1848-ban, most is a sajtószabadságért kell küzdeni Magyarországon, mivel a mai kormányzó pártok mindent megtesznek, hogy ne legyen szabad sajtó.
Tóth Bertalan a Szabad sajtó-díj március 15. alkalmából tartott budapesti átadásán az 1848-as forradalom eseményeire utalva azt hangoztatta, hogy a sajtó szabadsága nemzeti sorskérdés, mert nélküle nincs szabadság.
Az ellenzéki párt elnöke szerint ma sok mindent ki lehet mondani, le lehet írni.
El lehet mondani például, hogy ennek az országnak olyan miniszterelnöke van, aki saját kiváltságait a nemzet egészének érdeke elé helyezi, vagy azt, hogy a kormány „lábbal tiporja a jogállamot” és semmibe veszi az európai normákat – mondta.
Kitért arra, hogy a sajtó szabadsága ugyanakkor nemcsak a közlés, hanem a befogadás szabadságáról is szól, arról, hogy a polgárok hozzájutnak-e a véleményformáláshoz szükséges információkhoz, megkapják-e a tényeket.
Ha ezt nézzük, akkor ma Magyarországon nincs sajtószabadság – jelentette ki Tóth Bertalan, hiszen „az uralmon lévők szinte a teljes magyar médiarendszert ellenőrzésük alá vonták, kiépítették a maguk patrónusi, kliensi rendszerét”. Úgy folytatta, nincs sajtószabadság ott, ahol a társadalom felének véleményét nem közli a média, ahol a kormányzati média sokkal inkább hasonlít „politikai szórólapra”, mint bármilyen sajtótermékre.
Az MSZP elnöke úgy fogalmazott, ez a kormányzati politika ellehetetleníti a tényszerű és értelmes párbeszédet a fontos sorskérdésekről.
Ma ott vagyunk, ahol 171 éve voltunk, ha változást akarunk, akkor megint a vissza kell szerezni a szabad sajtót – hangoztatta.
Azt mondta: az őszi önkormányzati választásokon a sajtó szabadságáért és annak érvényesüléséért is küzdeni fognak. Szólt arról is, hogy az ellenzéki pártokkal és a független újságíró-szervezetekkel közösen ki kell dolgozni az álhírek és a manipuláció elleni törvény szövegét.
Tóth Bertalan kitért arra, hogy két hónap múlva mindenkinek módja lesz választani azok között, akik az európai normákat magukra nézve kötelezőnek tartják, illetve azok között, akik megsértik az egyik legfontosabb európai normát, a sajtószabadságot.
Mi magyarok és európaiak vagyunk, és ragaszkodnunk kell az európai normákhoz, hiszen erre szavazott az EU-csatlakozáskor a magyarok 80 százaléka. Aki ezt nem veszi figyelembe, a népakarattal helyezi szembe magát – mondta a politikus, hozzátéve, ma Magyarországnak olyan kormánya van, amely szembekerült ezzel a népakarattal.
Kránitz László, a Szabad Sajtó Alapítvány elnöke köszöntőjében úgy fogalmazott, elődeink nem gondolták volna, hogy 2019-ben Európa középén még van értelme a szabad sajtóról beszélni.
1848-ban sem a mai sajtóviszonyokért küzdöttek, hiszen ma a kormányzó pártok mindent megtesznek azért, hogy ne működhessen szabadon a sajtó. „Elvesznek, bezárnak, megszüntetnek, összevonnak, saját pénzzel tömik ki vállalkozásaikat” – mondta.
A Szabad Sajtó Alapítvány díját hárman vehették át: Alföldi Róbert Jászai Mari-díjas színművész, rendező, Gál J. Zoltán újságíró, politikus, volt kormányszóvivő, a Vasárnapi Hírek volt főszerkesztője és Rózsa Péter Déri János-díjas újságíró.
LMP: szabadságunkat és függetlenségünket ma is kihívások fenyegetik
Az 1848-as hősök rendíthetetlen hite és akarata ma is példát mutat, amikor szabadságunkat és függetlenségünket újabb és újabb kihívások fenyegetik – mondták az LMP társelnökei a párt március 15-ei ünnepi sajtótájékoztatóján a budai Várban, Táncsics börtöne előtt.
1848 nemzeti forradalom volt, amelynek üzenete, a nemzeti önrendelkezés és a polgári öntudat, olyan érték, amely most, a 21. században is érvényes és védendő – hangsúlyozta Keresztes László Lóránt.
Úgy fogalmazott: a magyarság nem tűrheti az idegen hatalmak befolyását, nem tűrheti szabadságának és gondolatainak lábbal tiprását, hangjának elfojtását.
„A magát nemzetinek hazudó kormányunk áruló politikája révén egyre inkább erősödik az idegen, főleg az orosz befolyás” – jelentette ki.
Emlékeztetett: a polgári forradalomnak köszönhetően először állt fel nemzeti kormány Magyarországon, amely a magyar nemzetnek és nem külföldi hatalmaknak volt felelős. Ma sem tűzhetünk ki kisebb célt, mint újra olyan nemzeti kormány felállítását, amely valóban a magyar nép érdekeit szolgálja – közölte Keresztes László Lóránt.
Demeter Márta szerint ma is harcolni kell a 12 pontban foglaltak érvényesüléséért, mert sérül a sajtószabadság, a törvény előtti egyenlőség, nem független a nemzeti bank, az Országgyűlésben pedig nem a nemzeti érdekek érvényesülnek.
Kijelentette: újra meg kell teremteni az ország biztonságát és szuverenitását, el kell távolítani a hatalomból „a nemzetet eláruló és meglopó tolvajokat”.
A társelnök azt mondta: „ma is az önkény, a tetten érhető nemzetárulás, a jövő felélése és az ostobaság ellen kell harcolnunk.”
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
