Kezdőlap Címkék Opus

Címke: Opus

T-Systems: most már tulajdonban is kormányközeli

A rendszerszilárdító német üzletek újabb fordulója a T-Systems eladása a Mészáros-közeli 4iG-nek. Százmilliárdos forgalmú cég, amely a választási rendszerben is benne van, óriási állami megrendelések nyertese eddig is – újabb stratégiai ágazat nagy szereplőjeként most már birtokon belülre kerülhet.

A nap bejelentése, hogy a 4iG megvásárolja a Magyar Telekomtól a T-Systemst. Ezzel a kapitalizmus viszonylag ritka jelensége történik meg, amikor a kis hal eszi meg a nagy halat. Piaci körülmények között ez ritkán maradandó. Amikor 1999-ben az American Online (AOL) megvette a világ legnagyobb médiacégét, a Time Warnert, ahhoz az úgynevezett dotcom-lufi kellett. Amikor ez kipukkadt, a világ addigi legnagyobb (166 milliárd dollár) tőzsdei értékű felvásárlása semmivé lett, a kisrészvényesek sokat veszítettek, a nagy hal pedig visszaállította ez eredeti állapotot.

Az állam hosszú árnyéka és a jóindulat ára

A dotcom-lufi a szabadjára engedett piacgazdaság egyik jelképe lett, ahogyan nem sokkal később a szintén amerikai ingatlan-jelzáloglevelek kötvényesítéséből kinőtt világgazdasági katasztrófa.

A teljesítmény eltérítésének a piaci szabályoktól másik módja az állam árnyékának megnyúlása. Ezt láthatjuk évek óta a kormány és egyes befektetői csoportok között.

Ezekben kiemelkedő szerepük van a német vállalkozásoknak,

amelyek első számú nyertesei az egyedi kormánytámogatásoknak.

Ebben a kétoldalú politikai és gazdasági építményben a téglákat összetartó habarcs a németek kivételes opportunizmusa, amely az üzleti előnyökért cserébe csöndben paríroz az itteni aggályos folyamatokhoz (is). Most a Magyar Telekom, a Deutsche Telekom leányvállalata döntött úgy, hogy eladja érdekeltségét, az informatikai, rendszerintegrációs piac megkerülhetetlen résztvevőjét, a T-Systemst.

Az a Telekom, amely korábban is készségesnek tűnően jelentkezett untermanschnak a hatalmi törekvéseknek, például amikor rapid módon

átjátszotta a kormány közelébe az akkor piacvezető Origo hírportált,

miután az frissiben került ismételten fasírtba a hatalommal. Sőt, tavaly szeptemberben a cég a férfi foci után egy sor szakosztály szponzorálásáról írt alá megállapodást a Ferencváros elnökével, Kubatov Gábor Fradi-vezérrel és Fidesz-alelnökkel.

Mindezekért cserébe hatalmas összegű kormányzati megbízások jártak és alighanem járnak a jövőben is. S amely olyan fiaskókat is kibírt, mint a Mol-Bubi bringák rendszeréből kikerült ötezer adat, és a BKK két éve besült online jegyrendszere, amikor egy közönséges diák talált tátongó biztonsági rést rajta. Amiért az őszinte köszönet helyett jogi meghurcolásban részesítették őt a körön belüliség magabiztosságából fakadóan.

Az egyszeri legkisebb fiú meséje

Üzletileg még érthetőnek is tűnhet a mostani üzlet, az 5G-s távközlési rendszer kiépítése és a Gigabit-tartományú internet terítése nagyon sok pénzt igényel. A globális óriásvállalat számára azonban a piaci becslések szerint 30-60 milliárd forintra becsülhető értékű leányért befolyó pénz inkább morzsának tekinthető. A T-Systems tavalyi árbevétele 114 milliárd volt, nyeresége ehhez mérten – a korábbi évekhez hasonlóan – szerény, alig kétmilliárd.

A vevő, a 4iG a mostanra óriásira duzzadt Mészáros Lőrinc-féle Opus-Konzum (azóta előbbibe egybeolvadt) tőzsdei konglomerátum része, amelynek elődje a csaknem harminc éve alakult Freesoft. (Ennek egyik alapítója a kilencvenes években a Honvédelmi Minisztérium „sztárközgazdász” ezredese, a nagyon sikeres Kaptár Rt. tulajdonosa, Móricz Gábor.) Ezt vásárolta fel két éve „visszautasíthatatlan” áron Mészáros.

És itt tényleg szinte mesébe illő az „egyszeri legkisebb fiú” sikere. A 4iG – noha három év alatt nagyjából negyvenmilliárd bevétele volt – most

csaknem ötvenszer (!) nagyobb halat kap be.

A tőzsdei bejelentés szerint a tranzakció nem érinti a T-Systems kis-és középvállalati értékesítési üzletágát. A megállapodás alapján a felek a tranzakció zárását követően hosszú távú együttműködési megállapodást kötnek, amelynek értelmében a T-Systems továbbra is értékesíti a Magyar Telekom távközlési szolgáltatásait a nagyvállalati és a közszféra szegmensekben. A tranzakció zárása 2019-ben várható.

Szorosan összeépülve az állammal

A T-Systems profiljában azonban a kkv-szektor alig látható, az it-, rendszerintegrátori feladatok túlsúlyosak. Megrendelői között nagyvállalatok mellett meghatározó a kormány (nagyjából egyharmad az árbevételben), például

a teljes kormányzati informatikai szolgáltatást

végző NISZ Zrt., oktatási, egészségügyi intézmények, önkormányzatok, közművek. Továbbá a kormányközelivé tett Takarékbank-csoport, amely rövid időn belül belesimulhat a már Mészáros-tulajdonú MKB Bank és az általa felvásárolandó Budapest Bank alkotta óriásba.

A T-Systems árbevételének nagyjából 18 százaléka az anyacégtől származik, ha tehát megmarad köztük a kapcsolat, az tízmilliárdos biztos pénz lesz a jövőben is.

Ha ezeket az adatokat és folyamatokat végignézzük, aligha túlzó Jászai azon várakozása, hogy 2-3 éven belül az informatikai szektor egyik meghatározó nagyvállalatává válik a 4iG.

Távolabb, s mégis oly közel

A 4iG a Mészáros-birodalmon belüli olyan cég, amely az elmúlt hetekben elkezdett „leválni” az Opusról, amennyiben elnök-vezérigazgatója, Jászai Gellért – aki évek óta a felcsúti Zuckerberg és az Orbán-vő Tiborcz István szoros üzleti partnere – az irányítási jogokat megtestesítő tulajdonrészt szerzett Mészárostól tőzsdén kívüli ügylettel.

Az elején sorolt előzmények ismeretében nem tűnik megalapozottnak az a vélemény, amely szerint itt nem egyszerűen diverzifikációról van szó, hanem arról, hogy a német politika felső régiójában kevésbé tűnhet fel rossz színben az üzlet, ha azt nem Mészárossal, hanem egy „távolabbi” oligarchával üti nyélbe a Telekom. Ezek a finomságok eddig se játszottak szerepet.

Fontos alkotóeleme a T-Systems-csomagnak a választási rendszer informatikai része,

a szavazatszámlálás. Hadházy Ákos parlamenti képviselő azonnal közölte Facebook-bejegyzésben, hogy „Lőrincék megvették a T-Systems nevű céget. A T-Systems ellenőrzi a Nemzeti Választási Iroda szavazatszámláló szoftvert ért esetleges külső beavatkozásokat. A T-Systems igazolja le, hogy nem nyúlt bele senki. Ezentúl M. Lőrincék fognak minket megnyugtatni, hogy senki nem nyúlt bele a választási rendszerbe”.

Stratégiai ágazatok

A választási rendszer megbízhatóbb „közelivé” tétele azonban inkább járulékos haszon. Sokkal fontosabb az a jól kivehető törekvés, hogy lehetőleg minden stratégiai területet szemmel tartson a hatalom, sőt, ezt összekösse a folyamatos fejlesztések költéseivel. Ezzel az ezermilliárdokra rúgó – nem kis részben uniós forrású – megrendelések mindinkább „jó helyre” mennek.

Infrastruktúra: építőipar, élelmiszeripar, energetika, közművek már korábban bekerültek a megbízható kezekbe, mostanában jön a bankszektorban az évek óta jegelt domesztikálás a Takarékbank-MKB-BB-fúzióval. És ne legyen kétség, újból előkerül a kiskereskedelem; a vasárnapi zárva tartás felmelegítése „önkéntes alapon” erre utal. És aligha véletlen a Budapest Airportra zúduló újabb támadási hullám; a célpontban lévők is láthatják ezt, a cégvezér és a kommunikációs vezető minapi villámgyors lecserélése (utóbbi helyére megbízható fideszes betétele) a bizonyság erre.

Szárnyalt a Mészáros-részvény

0

Ma mérsékeltebben, de változatlanul intenzíven zajlik a kereskedés a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Konzum Nyrt. tőzsdei részvényeivel. A cégről tegnap terjedt el a hír, hogy megvenné a Telenor magyarországi leánycégét.

Ismét a „nagy” papírokkal versengve zajlik a kereskedés a Konzum (és a szintén Mészáros-érdekeltségű Opus) részvényeivel. Tíz óra előtt magasan az OTP és Mol – a budapesti tőzsde vezető részvényei – feletti árfolyam-növekedése volt a Konzumnak és az Opusnak (3,3 százalék). A két Mészáros-papír a BÉT teljes (addigi) forgalmának körülbelül harmadát tette ki. Az index a reggeli nyitás után süllyedésnek indult, a Konzum el is veszítette árfolyam-növekedésének kétharmadát.

Kedden délután terjedt el a hír, hogy a Konzum nem kötelező vételi ajánlatot tett a Telenor mobilszolgáltató hazai érdekeltségére. A Konzum azóta se reagált az árfolyamot jelentősen befolyásoló hírre.

A cég részvénye óriási ugrott a délutáni kereskedés idején.

A Telenor maga jelentette be múlt pénteken, hogy meg nem nevezett féltől ajánlatot kapott térségi divíziójára, a magyar, bolgár, szerb és montenegrói leánycégekre.

Az ajánlatot tanulmányozzák, semmi egyebet nem árult el a Telenor. Így azt se, hogy – ha elfogadják azt – egyben kívánják-e értékesíteni a kelet-közép-európai részleget, vagy egyenként is lehetséges. Bolgár értesülés körülbelül 2 milliárd euróra (bő 600 milliárd forintra) becsülte a teljes csomagot. Ebből a magyar Telenor 200-300 milliárd forint körül lehetne.

Nem a mostani az első és egyedüli kiugró árfolyamugrás a Mészáros-féle részvényeknél. Tavaly nyár óta zajlik az olykor irracionális indexmozgás, amelyet egyértelműen a politikai szállal magyaráznak megfigyelők.

Ezzel korábban már foglalkoztunk, nevezetesen, hogy a több száz százalékos árfolyam-emelkedések mögött ekkora valós gazdasági teljesítmény nyilvánvalóan nincs. Mészáros politikai hinterlandja is alighanem közrejátszik ebben, az, hogy úgy gondolja sok befektető, hogy Mészáros cégei “a jövőben is hasítanak”.

Mészáros-részvények: „persze, ez gáz, de nem a tőzsdéé”

Hónapok óta tartó irgalmatlan vágtázásban vannak a Mészáros Lőrinc tulajdoni körében álló tőzsdei cégek részvényei. A Konzum, az Opus és az Appeninn több száz, sőt, ezerszázalékos növekedést értek el, egyértelműen a politikai hátszélre felkapaszkodva. Nem bizonyítható, de nem is zárható ki, hogy létezhet olyan informális személyi kör, amely időben értesül(t) arról, milyen céget vásárol(t) Mészáros Lőrinc birodalma. Egy tőzsdei szereplő szerint “persze, ez gáz, de nem a tőzsdéé”.

Mészáros Lőrinc a különféle cégvételek után belevágott a tőzsdei társaságokba bevásárolni magát. Magához láncolta a Konzum Nyrt.-t, majd ez részt szerzett az Appeninn ingatlanos cégben, hogy aztán a tavaly megszerzett Opimus Nyrt.-t átkeresztelje Opusra. Az így létrejött kusza, egymást is tulajdonló vállalatbirodalmat itt mutattuk be.

A nyár vége óta e három társaság részvényei elképesztő ralizásba kezdtek. Az Appeninn a kicsivel 200 pontról jóval ezer fölé futott a november eleji fordulópontig.

Forrás: BÉT

A Konzum egyenesen hatvanszorosára (!) dagasztott kurzust produkált szintén november elejéig.

Forrás: BÉT

Az Opus árfolyama “csak”  mintegy hússzorosára növekedett.

Forrás: BÉT

A kereskedés hevességére jellemző, hogy egyre-másra kellett felfüggeszteni a kereskedést, miután az árfolyam változása elérte a napon belüli megengedett 15 százalékos limitet.

A három cég tőzsdei értéke 375 milliárd forintra hízott rövid idő leforgása alatt, amely mögött

ekkora valós gazdasági teljesítmény nyilvánvalóan nincs.

Az nem vitás senki előtt se, hogy Mészáros politikai hinterlandja nyújtja azt a hátszelet, amelyre felkapaszkodva zajlik a börzén az árfelhajtó kereskedés.

A Budapesti Értéktőzsde egyik – neve említésének mellőzését kérő – ismert szereplője szerint olyan kisbefektetők mozdultak rá a Mészáros-papírokra, akik keresik a magas kockázatú részvényeket. De az is igaz, hogy minden bizonnyal a tulajdonosi kör is vásárol(t) a papírokból, a kisbefektetőknek tehát egyre kisebb rész maradt. Lényegében a spekulánsok egymásnak adnak részvényt, akár napon belül is vesznek-adnak, azonnali árfolyamnyereségre játszanak. (Ezt korrigálták november első hetében, amikor visszafordult az árfolyam.)

Az nem állítható, hogy nincs valós teljesítmény a Mészáros-cégek mögött – fogalmazott visszafogottan a börzei befektető -, de kétség kívül az a várakozás áll a háttérben, hogy

időről időre érkezik valami “jó hír”: újabb bevásárlás szállodaláncba vagy másba.

A tulajdonosok – és esetleg mögöttük állók – megfontolásairól úgy véli, hogy rájöttek, jobb, ha a kevés kisbefektető is jól jár (nem sok vizet zavarnak), miközben ők nagyot kaszálhatnak.

Nincs-e olyan informális kör a három Mészáros-cég körül, amely maga nem tart részvényeket, és legfőképpen nem tulajdonos, vezető tisztségviselő, de másoknál előbb tudja, mely cégek kerülnek Mészáros Lőrinc látókörébe? Ezt egyáltalán nem lehet kizárni, sőt, akár a korábbi részvénycsomag-vételek némelyike esetében sem lehetetlen, csak nem bizonyítható – válaszolta a tőzsdei szakértő.

“Persze, ez gáz”, de nem a tőzsdére nézve – mondta, hiszen nyilvánvaló, hogy ezek a társaságok képesek valódi teljesítményre, de “ebben a gazdasági környezetben”, vagyis azzal a várakozással, hogy Mészáros cégei a jövőben is hasítanak.

“Ez a ‘sztori’ nem a börzéről mond véleményt, hanem a minket körülvevő viszonyokról” –

tette hozzá.

A BÉT csak platformot ad a kereskedéshez, ennek szabályosságát nem ők ellenőrzik – tudatták a tőzsdén a FüHü-vel.

A pénzügyi és tőkepiaci felügyeletet is magában foglaló Magyar Nemzeti Bank (MNB) folyamatosan figyelemmel kíséri a piaci szereplők magatartását, így – többek között – a tiltott piaci manipulációra vonatkozó rendelkezések betartását is – közölte Binder István szóvivő. Azt vizsgálják, hogy felmerül-e bennfentes kereskedelem, piacbefolyásolás gyanúja, illetve sérülhetnek-e a − befolyásszerzéssel összefüggésben keletkező − nyilvános vételi ajánlattételi kötelezettségre vonatkozó szabályok.

Az MNB a bejelentéseket kivizsgálja és eldönti, indokolt-e felügyeleti eljárást indítania. Ilyen tartalmú határozatot a Mészáros-cégekkel kapcsolatban eddig nem hozott az MNB.

Megszabadul az Opimus névtől Mészáros Lőrinc

Csütörtökön rendkívüli közgyűlésen minden bizonnyal nevet változtat Mészáros Lőrinc érdekeltsége, az Opimus Group. Az Opus Globalra átkereszteléssel a második legnagyobb részvényes felcsúti gázszerelő-polgármester megszabadulhat a sajtóbeli felvásárlásokkal, főleg a Népszabadság bezárásával besározódott Opimus névtől.

A befektetési társaság egytucatnyi vállalkozásban érdekelt, köztük az ország második legnagyobb médiakonglomerátuma, a Mediaworks. Az Opimus – Mészáros másik szerzeményével, a Konzummal – azzal vált világhírűvé, hogy mintegy négyszáz-százalékos részvénydrágulást ért el a budapesti tőzsdén, amióta Mészáros bevásárolta magát.

Rendkívüli közgyűlést hívott össze az Opimus Group csütörtökre, amelynek egyik napirendi pontja a tőzsdei társaság átkeresztelése Opus Globalra. A cég az elmúlt fél évben először arról lett ismert, hogy Mészáros Lőrinc kisebbségi részesedést szerzett benne, ennek nyomán május elején leváltották a teljes vezetést (érdekes módon a tőzsde honlapján most is a leváltott vezérigazgató olvasható kapcsolattartóként), és bekerült az igazgatóságba a felcsúti gázszerelőből lett polgármester két lánya. (Az áprilisban határozatképtelenség miatt elmaradt közgyűlés pótlásakor is mindössze 16,9 százalékos részvényesi arány hozta meg a 100 százalékos döntéseket.)

Az Opimus árfolyama Forrás: portfolio.hu

Ezután az Opimus részvényeinek– párhuzamosan Mészáros másik tőzsdei szerzeményéének, a Konzuménak – árfolyama kilőtt. Ezután

azzal került be még a nemzetközi hírfolyamba is, hogy idén mintegy 400 százalékos árfolyam-emelkedést produkált

– a Konzum egy hete 3200 (!) százalékos hozamemelkedésben volt, de járt ennek majdnem dupláján is, ezzel a világ legjobban teljesítő papírja címet érdemelhetné ki.

A bő száz éve alapított, s oltóanyag-készítést végző (egykoron Phylaxia), ma már vagyonkezelésben utazó Opimus

tavalyi beszámolója 30 milliós összbevétel mellett 403 milliós adózás utáni veszteséget rögzített,

noha akkor 13 vállalkozás tartozott hozzá (azóta egy osztrák társaságot eladott). A pannó így is nagy és színes. Vannak ott agrárcégek, építőipari társaság, cseh közös tulajdonú mérnöki iroda, amely esélyes az új paksi blokkba beszállítani, ingatlanhasznosító, kockázatitőkealap-kezelő, a térség legnagyobb tűzhely-gyára, s néhány inaktív kft is.

És persze a konglomerátum ékköve, a Mediaworks, amely a tucatnyi vidéki napilappal a kormány kommunikációs igényét szolgálja ki, bevételével pedig

a második legnagyobb a médiapiacon.

A jó kormányzati kapcsolatokat szolgálja a Takarékinfó Adatfeldolgozó Zrt. is, amely koordinálja a kormányzati nyomással kikényszerített takarékszövetkezeti integráció egységes informatikai rendszerének kialakítását, és kiszolgál takarékok mellett egyéb „fontos” vállalatokat.

A cégekben lévő különböző arányú Opimus-részesedések befektetési értéke bő 6 milliárd forint az éves beszámoló alapján.

A leendő Opusban Mészáros Lőrinc tulajdoni hányada 24,3 százalék, amivel a második legnagyobb részvényes.

Jelenleg, mert a két hete bejelentett szándék szerint az Opimus 8,3 százalékos részvényesét, a Status Capitalt kerekítve 75-25 arányban megvásárolja Mészáros és maga az Opimus. A Konzumban pedig 19,54 százaléka van az újdonsült tőzsdegurunak.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK