Kezdőlap Címkék Nvb

Címke: nvb

A jogállamiság tarkón lövése után mára eljutottunk az alkotmányos terrorig

Újhelyi István Európai Parlamenti képviselő 234. alkalommal teszi közzé nyílt levelét, melyben a Fidesz hatalom és hatalomgyakorlásának  visszásságaira hívja fel a figyelmet. Az Mszp-vel és magával lehet nem egyetérteni, de az e heti nyílt levele még a korábbiaknál is ütősebbre sikerült, sőt tovább menve mindenkit arra kell  sarkalljon, hogy azért a mostanában sokat emlegetett Köztársaságért a korábbiaknál is sokkal többet tegyen!

„Napra pontosan négy évvel ezelőtt történt, hogy kopasz verőlegények fizikailag megakadályozták Nyakó Istvánt abban, hogy az MSZP nevében népszavazási kérdést nyújtson be a vasárnapi boltzár ügyében. Annyi bicskanyitogató esemény történt azóta, hogy ez a jelenet sokakban már nyilván megkopott, pedig intő jel kell, hogy maradjon, hiszen ez az eset világosan és egyértelműen bebizonyította: a Fidesz semmitől sem riad vissza, minden eszközt megengedhetőnek tart és nem fél átlépni semmilyen törvényi vagy erkölcsi Rubikon-t.

Pedig ez a Nemzeti Választási Irodánál történt botrány sem volt előzmény nélküli. A Fidesz alig egy esztendővel a hatalomra jutása után máris berúgta az ajtót és világossá tette: magasról tesznek jogszabályra, erkölcsre és szokásjogra. Apróság volt, de mindent előrevetített, amikor 2011-ben azzal kezdték gőgös megtorló hadműveleteiket, hogy nemes egyszerűséggel beszántották a földrajzinév-bizottságot, miután szakmai érvek mentén nem értettek egyet a Ferihegyi Repülőtér nevének átnevezésével.

Erőből átvitték, aki ellenszegült, lefejezték. Bumm.

Ugyanezt láttuk később kiteljesedni a Népszabadság hazug indokokra felépített, végtelenül undorító módon végrehajtott kivégzésénél, de a másik végletként ugyanezt látjuk most például a fóti gyermekvárosban is, ahol a NER-től való félelem és túlkompenzálás miatt

a porcelángerincű intézményvezetés képes megbüntetni egy speciális nevelési igényű fiút, mert egy internetre feltöltött dalban tiltakozott a gyermekváros bezárása és az oligarcha-kormány ellen.

Azért emlékeztetem minderre Önöket és azért hívom vissza emlékeik közé a Nyakó Istvánról és a vele szemben felsorakozó fideszes bérkopaszokról készült képeket, mert

nem léphetünk túl egyik gaztetten sem.

Az, amikor az MSZP bátran és következetesen kiállt az emberek akarata mellett, a narancsos hatalom pedig utolsó eszközként verőembereket küldött azért, hogy fizikailag megakadályozzon valakit – jelen esetben Nyakó István barátomat – alkotmányos jogai gyakorlásában, az a magyar jogállamiság tarkón lövésével volt egyenértékű.

Tudom, a jogállamiság ügye ebben a formában keveseket érint meg, a plakátokra felírt gyűlölet-propaganda ennél (tragikus, de) jóval több érzelmet vált ki a magyar polgárokból, a négy évvel ezelőtti esemény azonban fontos figyelmeztetés kell, hogy legyen mindannyiunknak. Különösen most, amikor

a Fidesz-kormány állami finanszírozású álkonzultációban kéri ki az emberek véleményét arról, hogy tetszik-e nekik egy jogerős bírósági ítélet tartalma vagy sem.

A Fidesz nem mást üzen ezzel, mint hogy a jogbiztonság ezennel hivatalosan is véget ért Magyarországon, a független bíróságok döntését az államhatalom csak akkor veszi figyelembe, ha épp úgy akarja.

Hölgyeim és Uraim, ez az elvetemült lépés az álkonzultációban hivatkozott bírósági ítélet témájától és tartalmától teljesen független, a demokratikus berendezkedést érintő elvi kérdés.

Állítom, hogy ahol államilag küldött verőemberek akadályozzák meg az alkotmányos joggyakorlást és ahol az ügyben érintett intézmény (Nemzeti Választási Iroda) gyáván félrenéző elnöke a mai napig hivatalban maradhat, ott már nincs jogbiztonság. Ott viszont,

ahol jogerős bírósági ítéletek kapcsán maga a kormány szervez állami pénzen ellenkampányt és próbál nyomást gyakorolni az igazságszolgáltatásra, ott kérem „alkotmányos terror” van.

Ez pedig nem játék. Üssék fel a történelemkönyveket és nézzék meg hova juttatta az érintett nemzeteket az ehhez hasonló fasisztoid államépítkezés. A Duće persze mindig megbukott a végén, de addig fájdalmas, súlyos károkat hátrahagyó, felperzselt és véres út vezetett.”

Hazugságon kapták a TV2-t

0

A Nemzeti Választási Bizottság szerdai ülésén megállapította, hogy a TV2 megsértette a választási törvény jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási alapelvét azzal, hogy a Tények című műsorában valótlanul állította, hogy Vona Gábor hitet tett Allah mellett.

A Jobbik Sajtóosztálya közleményében magyarázatképpen hozzáteszi, hogy a Fidesz-KDNP által nívódíjjal kitüntetett „hírműsor” a tiszavasvári választási kampány időszakában közölt hazugságoktól hemzsegő lejárató anyagot, mellyel egyoldalúan próbálta befolyásolni a választást.

Ez az elmarasztalás erkölcsi elégtétel lehet ugyan a Jobbik számára, ám, ahogy azt mondani szokás, kenhetik a hajukra. Az ilyen és ehhez hasonló határozatoknak ugyanis nincs visszatartó erejük, épp ellenkezőleg: az, hogy egy ilyen hazugságot ilyen „olcsón” meg lehet úszni, a TV2-t és másokat is arra bátorít, hogy adott esetben hasonló módon járjanak el

Kiderült, ki lesz Patyi András utóda

0

Mai ülésén választja meg új elnökét a Nemzeti Választási Bizottság. Patyi Andrást Rádi Péter követheti a poszton.

A 24.hu információi szerint Rádi Péter lesz az NVB új elnöke, miután a közigazgatási felsőbíróság vezetésére készülő Patyi András lemond a posztról. Az elnök lemondásának elfogadása és az új megválasztása szerepel is az NVB ma délutáni ülésének a napirendjén.

Az új elnökről a testület tagjai szavaznak.

Az NVB-ben jelenleg a parlamenti többség által megválasztott tagok mellett a frakciók delegáltjai ülnek. A hvg.hu információi szerint Patyi András (legalábbis egyelőre) csak az elnöki posztról mond le, vagyis a bizottságnak tagja marad – azaz ő is szavazhat saját utódjáról.

Mráz Attila, a Társaság a Szabadságjogokért választási jogi szakértője szerint jogi szempontból nincs ezzel probléma. Ahogy a Független Hírügynökségnek elmondta: nemzetközi példák is vannak arra, hogy egy szervezetet valamelyik testületi tag vezet, és amikor lemond vagy megszűnik a vezetői megbízatása, akkor – a testület más tagjaival együtt – ő maga is szavaz arról, ki kövesse a posztján. Így önmagában nem látja kifogásolhatónak azt, hogy Patyi András is szavaz a saját utódjáról.

Rádi Péter ügyvédként dolgozott, 2013-ban az NVB póttagja lett, előtte a 9. kerületi választási bizottság tagja volt. 2015 szeptemberében, Csenterics Ferenc halála után lett a Nemzeti Választási Bizottság tagja. Az NVB-ben

legtöbbször a Patyi András által előterjesztett álláspontnak megfelelően szavazott,

de ellenkező esetre is volt példa: azok közé tartozott, akik elérték az elnökkel szemben, hogy Erdősi Lászlóné népszavazási kérdését hitelesítse a bizottság Nyakó Istvánéval szemben – ez volt a kopaszok hírhedtté vált akciója.

Isten, haza, csalás

Miközben a Fidesz azzal vádolja a Kúriát, hogy beavatkozott a választásba, mert elvett tőlük egy mandátumot, az ellenzéki pártok, de főként a szimpatizánsaik, csalást emlegetnek. Az ellenzéki pártok ezzel együtt beültek a parlamentbe, listán bejutott, vagy egyéniben győztes képviselőik átvették a mandátumukat és felesküdtek a az általuk tákolmánynak nevezett alaptörvényre. (Kivétel Hadházy Ákos, aki majd később teszi meg ugyanazt, valamint a Demokratikus Koalíció képviselői, akik kiegészítést fűztek az eskü szövegéhez.)

Az kiderült, hogy központilag vezérelt, rendszerszintű csalás nem történt, ellenben számtalan szabálytalanság és sok kisebb csalás igen. Utóbbiak nem befolyásolták a választás végeredményét, ám ezek az ügyek még így is továbbgondolásra érdemesek.

Ahogy nincs kis lopás és nagy lopás, úgy a kis csalás is csalásnak minősül.

A számtalan példa közül csak egy: a Kúria például megállapította, hogy abban az újpesti szavazókörben, ahol a győztes Varju László 244 egyéni szavazatot kapott, a DK listája pedig nullát, valójában egy kamupárthoz, a Szegény Emberek Magyarországért Párthoz írták be a DK listás szavazatait. Ez egyértelmű választási csalás, amelynek vizsgálatát a Nemzeti Választási Bizottság korábban elutasította, és a Kúria döntése kellett az igazság kiderüléséhez.

Hasonló esetek történtek a Jobbikkal is, volt olyan választókörzet, ahol a listán szerzett szavazataikat egy ismeretlen kamupárthoz írták. Amikor ez kiderült, a hibát kijavították, ám a felelőst nem büntették meg.

És volt olyan is, még a választás előtt, amikor a Lendület nevű pártot azért zárták ki egy választókerületben az indulásból, mert az aláírásgyűjtő ívükön nemcsak az aláírók neve, de még a sorrendjük is megegyezett a Fidesz listáján szereplőkével. Hogy ebben az esetben miért csak a Lendületet büntették meg, miközben nyilvánvaló, hogy ehhez a csaláshoz két szereplő kellett, nem tudni.

Az viszont még ennél is kevésbé érthető, hogy az ellenzéki pártok miért nyugszanak bele abba, hogy a végeredményt nem befolyásoló, ám a választás tisztaságát sokak szemében megkérdőjelező csalássorozatot miért nem követték büntetőeljárások. Egy kifli ellopása valamelyik budaörsi bevásárlóközpontban ugyanúgy bűncselekmény, mint sok millió forint eltulajdonítása – legföljebb a bíróság által megállapított büntetési tétel lehet eltérő. Emlékszünk még arra is, amikor a Magyar Nemzeti Bank magánalapítványokba akarta menteni a közpénzeket, ám a bíróság ítéletében megállapította, hogy ezek nem magánpénzek, hanem a köz vagyonának a részét képezik. Amikor erre az újságírók rákérdeztek, Kovács Zoltán kormányszóvivő, nem minden cinizmus nélkül, visszakérdezett: És? Sikerült?

Mármint magánpénzzé varázsolni a közös lóvét. Nem sikerült.

Ha bemegyek egy boltba, és lopni próbálok, de rajtakapnak, akkor nem védekezhetek azzal, hogy nem sikerült.

Ha most a hatóságok nem tesznek hivatalból feljelentést a kiderült csalásokkal kapcsolatban, és az ellenzéki pártok is megelégszenek azzal, hogy vállvetve mantrázzák, hogy a választás nem volt sem szabad, sem tisztességes, nos, ebben az esetben minden marad a régiben.

A kétharmaddal győztes kormánypárttól nem várható el, hogy a győzelmét elősegítő szabályokon változtasson. Pontosabban: erkölcsileg elvárható lenne, de a gyakorlati hasznot figyelembe véve erre semmi esély.

Az ellenzéki pártoknak meg kellene hallaniuk a mögöttük álló emberek hangját. Nem azokét, akik a szavazatok újraszámlálását, vagy új választás kiírását követelik, hanem azokét, akik azt szeretnék, hogy büntessék meg azokat, akikről konkrétan kideríthető, hogy csaltak.

Tényleg kamupártnál landoltak a DK-s szavazatok

Ha a Nemzeti Választási Bizottságon múlik, soha nem tudjuk meg, hogy valóban egy kamupártnál landoltak a DK listás szavazatai – írja a párt közleménye annak nyomán, hogy a Kúria kimondta: a Szegény Emberek Magyarországért Párthoz írták be a Demokratikus Koalíció listás szavazatait Újpesten.

A Kúria megállapította, hogy abban az újpesti szavazókörben, ahol a végül így is nyerő Varju László 244 egyéni szavazatot kapott, a DK listája pedig nullát, valójában a nevesített kamupárthoz írták be a DK listás szavazatait. Ez egyértelmű választási csalás, amelynek vizsgálatát a Nemzeti Választási Bizottság korábban elutasította,

a Kúria döntése kellett az igazság kiderüléséhez

– írja  a DK közleménye.

A párt szerint „lebukott a Nemzeti Választási Bizottság”, hiszen a Kúria döntése értelmében heteken át egy választási csalást fedezett. Azt írják: egy európai demokráciában egyetlen ilyen eset is elegendő lenne ahhoz, hogy az NVB vezetőjét menesszék és soha többé ne tölthessen be olyan pozíciót, amelynek a pártfüggetlenség feltétele.

 

Az NVB szerint a törvényt nem muszáj betartani

0

A Nemzeti Választási Bizottság elutasította a Jobbik azon fellebbezését, mely szerint nem született a törvényes határidőn belül végeredmény Miskolc 1. számú választókerületében, ezért új választás kiírása lenne indokolt.

A Jobbik a jegyzőkönyvre hivatkozott, amely szerint az eredmény határidőn túl lett megállapítva. A Nemzeti Választási Bizottság szerint azonban

a határidő nem lényeges tényező, az az eredményt nem befolyásolja.

Felmerül a kérdés, hogy a törvény miért szab határidőt, ha azt a Nemzeti Választási Bizottság szerint nem muszáj betartani. A Jobbik a jogilag értelmezhetetlen döntés miatt a Kúriához fordul.

Óvodásokkal kampányolt Orbán, megbüntették

A Nemzeti Választási Bizottság büntette meg a miniszterelnököt. El kell távolítania a videót a Facebookról, és 350 ezer forint bírságot is fizetnie kell.

Az Együtt panaszolta be Orbánt, amiért a Komárom-Esztergom megyei 3. választókerületben az egyik óvodában is kampányolt Czunyiné Bertalan Judit mellett. A panaszt a kerületi választási bizottság elutasította, az NVB viszont felülbírálta a döntést. Ez az Együtt képviselőjelöltjének, Hajdú Nórának a közleményéből derült ki.

A határozat szerint Orbán Viktor és Czunyiné Bertalan Judit „megsértették a választási eljárásról szóló törvényben rögzített jelöltek és a jelölőszervek közötti esélyegyenlőség és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét, valamint a nemzeti köznevelésről szóló törvény köznevelési intézményekre vonatkozó rendelkezését is a kampánytilalomról”. A határozat szerint

Orbánnak el kell távolítania Facebook-oldaláról a videót, „be kell fejeznie a jogsértést”

és bírságot is kell fizetnie.

A Momentum közleményéből az is kiderült, hogy az NVB a Kúria gyakorlatára hivatkozva döntött így, és az is, hogy

a bírság 350 ezer forint.

A döntést az tette lehetővé, hogy az NVB-ben már ott ülnek az országos listát állító pártok jelöltjei is.

Interjú letartóztatás előtt – Czeglédy Csabát visszavitték a börtönbe!

Alig egy napot volt szabad Czeglédy Csaba, akit péntek este vettek őrizetbe, közvetlenül azután, hogy a szombathelyi képviselő-jelölt a fővárosból hazatérve, az autóból adott interjút a Független Hírügynökségnek. Meg nem erősített információk szerint Czeglédy még családjával sem tudott beszélni, otthona elől vitték vissza a szegedi börtönbe. Mások viszont úgy tudják, hogy egy étteremben tartóztatták le.

Mindez azt követően történt, hogy Polt Péter kérte a képviselő-jelölt mentelmi jogának felfüggesztését. A legfőbb ügyész kérését egy napon belül teljesítette az Országos Választási Bizottság. Az OVB döntését Czeglédy Csaba a Független Hírügynökségnek úgy kommentálta, hogy a hatalmon lévő pártok félnek attól, hogy ő szabadlábra került. Korábban Czeglédy az nyilatkozta, hogy többször próbálták rávenni arra, hogy „könnyítsen saját helyzetén”, jelezze, ha „Gyurcsánynak előkészíthetjük a zárkát”.

 

Gondolta volna, hogy a választási bizottság ilyen gyorsan eleget tesz a legfőbb ügyész kérésnek és felfüggeszti a mentelmi jogát?

Azon kissé csodálkozom, hogy a nagy nemzetközi botrányt is kiváltó korrupciós ügyek mellett az én mentelmi ügyem felfüggesztése volt a legsürgősebb a legfőbb ügyészségek, ugyanis a jogszabály szerint nem kellett volna haladéktalanul eljárniuk.  Azon viszont egyáltalán nem lepődtem meg, hogy a Nemzeti Választási Bizottság felfüggesztette a mentelmi jogomat; vita után egy szavazat döntött csupán. Viszont ez a döntés számomra nem befolyásolja a lényeget, továbbra is Szombathely és környéke szavazóinak képviselő-jelöltje maradok.

Nem csak elment a Nemzeti Választási Bizottság ülésére, de fel is szólalt, tehát úgy gondolta, hogy érdemes érvelni?

Gondolom, ügyvédként ez nem meglepő. Indokoltnak tartottam hangsúlyozni, hogy a választási bizottságnak elsősorban a választójog érvényesülését, illetve az alaptörvényben rögzített választójog gyakorlását kellene védeni, nem pedig a büntetőeljárást. Különösen akkor, ha a képviselő-jelöltet kényszerintézkedéssel fenyegetik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ki akarom vonni magam az eljárás alól.

Az első kommentárok szerint a Fidesz vezető politikusai, köztük Budai Gyula jelképesen pezsgőt bontottak, s sietve üdvözölték a mentelmi jog felfüggesztést, illetve hogy visszaküldik a börtönbe. Ön szerint van jogorvoslatra lehetősége?

Nem kéne előre örülni, egyelőre komoly vita alakult ki arról, hogy van-e jogom fellebbezni. Véleményem szerint egyértelműen igen, hisz az OVB minden döntését meg lehet támadni a Kúriánál, akkor mentelmi ügyben miért ne lehetne.  Úgyhogy még a hétvégén

a legfőbb bírói testülethez fogok fordulni jogorvoslatért. Ha ez sem segít, akkor majd az Alkotmánybíróság dönt az ügyben.

Nem gondolja, hogy az ügyészség azért is sietve kérte a mentelmi jogának felfüggesztését, mert a Hír TV-ben azt mondta, hogy sok terhelőt tud a Fideszről, ráadásul friss információkat is kapott az Elios ügyben, ami már így is nagyon kínos Orbán Viktornak. Bosszantani akarta a hatalmat?

A kormánypártoknak nyilván kényelmetlen, ha rájuk nézve leleplezésre alkalmas tények kerülnek a birtokomba. De az ügyészség nincs a kormánypártoknak alárendelve.

Nyilván, szándékosan vagyok ál-naiv, de tényleg komolyan gondolom, hogy a nálam lévő terhelő bizonyítékokat a bűnüldöző hatóságoknak el kéne tőlem kérni. Nem pedig a mentelmi jogom felmentését kéne szélsebesen intézni.

De gondolom, ezen a szitán azért már minden magyar választó átlát.

Elolvasta már azokat a dokumentumokat, amelyeket a szabadlábra helyezése után kapott Orbán Viktor vejének cégéről, az Eliosról, s elárulja, hogy mi áll benne?

Még mindig nem olvastam el a dokumentumot, de megígérem, hogy a hétvégén átolvasom, az Elios-ügyben Tiborcz viselt dolgait tanulmányozni fogom, s megígérem azt is, hogy utána mindent az újságírók rendelkezésére bocsájtok. Nyilván ezért adták a kezembe a nyomozati anyagot.

Nem is sejti, hogy mi van az anyagban? Kibírta úgy az elmúlt 24 órát, hogy nem nézett bele egy, ma már tényleg nemzetközinek számító botrány részleteibe?

Annyit láttam csak, hogy az Európai Csalás Ellenes Hivatal által készített anyagokról van szó. Ezekben olyan települések közvilágításának Elios által elvégzett felújítása kerül szóba, amelyet a közvélemény eddig még nem ismerhet. Vagyis a botrányos ügyek tovább folytatódnak, nyilván eléri majd a miniszterelnök családját is. De ennyivel nem érhetem be, jogászként érdekelnek a részletek, annyit viszont megígérek, hogy a teljes dokumentációt nyilvánosságra fogom hozni.

Ezen kívül is említette, hogy vannak kormányközeli emberekről terhelő dokumentumai. Kikről van szó, s milyen adatokról?

Az elmúlt év tavaszán ügyvédként megkeresett néhány ember, akik azt állították, hogy bizonyítékaik lehetnek kormánypárti politikusokat és családtagjaikat érintő külföldi pénzmozgásokról. Megpróbálom ezeket a szálakat a következő napokban ismét felvenni, s ha tényleg vannak ilyen bizonyítékok, akkor gondoskodni fogok arról, hogy még a választások előtt a nyilvánosság elé elkerüljenek. 

Ez az ügy az lenne, amelyről már nem egy esetben Gyurcsány Ferenc is beszélt?

Azt hiszem, hogy a válaszom akkor helyénvaló, ha azt mondom, hogy ezt sem megerősíteni, sem cáfolni nem óhajtom.

Ezt az interjút úgy rögzítjük, hogy közben ön Szombathely felé robog. Mit tervez a hétvégére, esetleg már nagygyűlést is?

Csak az olvasók, és a rendőrség tájékoztatása végett: az öcsém vezet, én pedig a hátsó ülésen telefonálgatok. Édesanyám karjaiba sietek, hiszen nyolc és fél hónapja nem tudtuk egymást átölelni. A kérésemnek megfelelő estebédet készítette, tehát húslevest és palacsintát. Vacsora után találkozom a szombathelyi barátaimmal, esetleg választóimmal. Reggel futás, aztán elkezdem az egyeztetést az ellenzéki vezetőkkel és véleményformálókkal arról, hogy mi legyen Szombathelyen.

Biztos benne, hogy a következő egy hónapban kampányolni fog és részt vesz az országgyűlési választásokon?

A választásokon mindenképp részt veszek, de az még nem egyértelmű, hogy fogvatartottként, vagy szabad emberként lesz erre lehetőségem. Jogállami keretek között semmiképp nem tehetik meg, hogy engem ismételten előzetes letartóztatásba helyezzenek, erről csak bíróság dönthet. Az ügyészség szerintem majd kísérletet tesz az ismételt fogva tartásomra, aztán majd a bölcs szegedi fogvatartási bíró majd eldönti, hogy az én esetemben a szökés, elrejtőzés veszélye fennáll-e, vagy sem. A mentelmi jogomat felfüggesztő Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság vezetője csak annyit mondott, hogy szemmel láthatóan nem Hegyeshalom felé vettem az irányt. Ennél jobban nem tudom demonstrálni, hogy nekem Magyarország a hazám, s soha nem szöknék meg erről a helyről.

Ha jól értem, nem lett volna köteles elmenni az OVB ülésére, csak ez lehetőség volt?

Pontosan, nem szívesen hagytam volna ki ezt a lehetőséget.

Mit tud arról, hogy Szombathelyen az ellenzék egyedüli jelöltjeként küzd majd meg Hende Csabával, vagy lesznek még versenytársak?

Ebben az ügyben még nem egyeztettünk, de szerintem is csak egy jelöltet szabad a kormánypárti jelölttel szembe állítani. Azt, aki nyerni tud. Én képes vagyok erre, de a győzelem érdekében semmit nem fogok megakadályozni, mert azt szeretném, hogy Szombathelyen ellenzéki győzelem legyen. Vagy velem, vagy a segítségemmel!

Ön ebben a pillanatban hogyan ítéli meg az esélyét, nem lenne jobb, ha átadná a képviselő-jelöltséget másnak?

Azt gondolom, hogy a szavazók látják, és értik a helyzetet. Úgy gondolom, hogy akik eddig szerettek, azokat nem téveszti meg az ellenem irányuló ügyészségi akcióknak álcázott politikai hadjárat.

Van arról bármilyen sejtelme, hogy a következő napokban vissza kell-e mennie az előzetesbe?

Nézze, jogász vagyok, azon belül ügyvéd. A rendkívül határozott álláspontom, hogy engem jogállami keretek között nem lehet még egyszer letartóztatásba helyezni. Indítványozni is törvényellenes lenne, de pár napon belül okosabbak leszünk.

Itt azért a jogi keretek elég lazák, hiszen ön is azt nyilatkozta, hogy ha a börtönben bármilyen terhelő vallomást tett volna Gyurcsány Ferencre, vagy Botka Lászlóra, akkor kedvezően bírálják el az ügyét.

Valóban, nekem ez volt a benyomásom, ha sározom a baloldalt, akkor már rég hazaengedtek volna. Remélem, a baloldali szavazók ezen átlátnak, de továbbmegyek: amikor a szeretteim gyűjtötték a jelöltségemhez szükséges ajánlásokat, akkor olyan emberek jöttek családostól aláírni, akik még véletlenül sem vádolhatóak baloldalisággal.

Nem gondolja, hogy azzal hibát követett el, amikor a cége Dobrev Klárától kért kölcsönt, s nem más ismerősétől?

Nekem az szívszorító volt, amikor a tévén keresztül értesültem arról, hogy Dobrev Klárát is tanúként akarják meghallgatni, ami csak az ügy nyilvánvaló politikai motiváltságát támaszthatja alá. Ugyanis annyi történt, hogy az egyik cég – amelynek volt pénze – kölcsönt adott egy másiknak, amelyiknek szüksége volt rá. Ez ma bevett szokás, semmi törvénytelen nincs benne. Eszembe nem jutott, hogy a hitelt néhány év múlva egy büntetőeljárásban Gyurcsány Ferenc ellen akarják majd felhasználni. Csak a hatóságtól szivároghatott ki, hogy Dobrev Klárát meghallgatják, de ez nem lenne feladata az ügyészségnek. Továbbá elképesztő módon a kormánypárti Origó hamarabb kapta meg az idézésről szóló hírt, mint maga az érintett.

Önt egy nagyon bonyolult ügyben vádolja az ügyészség 6 milliárdos költségvetési csalással. Az ügyészség szerint nem fizette meg az áfa-t, ezt sikerült cáfolni vagy bizonyítani?

Az előzetes letartóztatásom nyolc és fél hónapja alatt ebben az ügyben semmilyen kérdést nem kaptam a hatóságtól. Két héttel ezelőtt még 3, 1 milliárd forint volt a gyanúsításban szereplő összeg. De miután az ügyészség értesült arról, hogy indulni kívánok a választásokon, akkor gyorsan még 3 milliárdot hozzádobtak. Miközben a Nemzeti Adóhivatal jogerős módon nem marasztalt el azért, mert nem fizettem volna az áfát. Nincs bűncselekmény!

Az látszik, hogy az ügyében a Fidesz-frakció is gyorsan állást foglalt, s olyasmit mondtak, hogy „Czeglédy nem hős, hanem durva adócsaló”. Meglepi, hogy a kormánypárt a választási kampányban szemmel tartja az ügyét?

Ez engem nem lep meg, hasonlót már kormányrendeletbe, vagy parlamenti döntésbe is belefogalmaztak, szóval úgy érzem, hogy a hatalmon lévő pártok félnek attól, hogy szabadlábra kerülök.

Az interjú elkészülte után egy órán belül kaptuk a hírt, hogy Czeglédy Csabát visszavitték a szegedi börtönbe.

Újabb akadály az ellenzék pályáján

Elfogadta az országos lista kiesésével kapcsolatos iránymutatását mai ülésén a Nemzeti Választási Bizottság (NVB). A testület jogértelmezése szerint törölni kell a párt országos listáját, ha egy vagy több jelölt kiesése miatt a szavazás megkezdéséig bármikor nem éri el a törvényben foglalt minimumot.

 

Az április 8-ai parlamenti választáson országos pártlistát az a párt állíthat, amely legalább kilenc megyében és a fővárosban, legalább 27 egyéni választókerületben önálló jelöltet állított – idézi a testület mai döntését az MTI. Az iránymutatást jegyzőkönyvi döntéssel fogadták el, amely bíróságon nem megtámadható, az iránymutatás alapján hozott konkrét NVB-határozat ellen azonban kérhető jogorvoslat a bíróságon.

Az NVB iránymutatása nem kötelező érvényű.

Mint megírtuk, László Róbert, a Political Capital (PC) választási szakértője elemzésében vitatja, hogy a választási eljárási törvény alapján az NVB-nek lenne felhatalmazása a pártlista törlésére. Szerinte a pártoknak is az az érdekük, hogy legalább 27 jelöltet versenyben tartsanak, és alapvetés számukra, hogy az ellenzéki koordinációban csak legalább ennyi jelölttel lehet részt venni. A pártoknak adandó költségvetési támogatás is erre ösztönzi őket, mert ennyi jelölti számtól kezdődően jár a pénz.

László szerint az NVB szándéka illeszkedik az eddig ismert ellenzéki stratégiákhoz, azokat egyáltalán nem szűkíti be. Mindazonáltal a szakértő szerint nem egyszerű a helyzet az elképzeléssel. A választási eljárási törvényben a lista „kiesése” kapcsán egyetlen szó sincs arról az esetről, ha egy jogerősen nyilvántartásba vett listát állító párt jelöltjeinek száma 27 alá esne.

Belepiszkálnának a választási szabályokba

A Nemzeti Választási Bizottság korlátozni tervezi annak lehetőségét, hogy az ellenzéki jelöltek még a választás előtt visszaléphessenek a kerületben legesélyesebb jelölt javára. Az erről szóló iránymutatást a bizottság következő ülésén tárgyalhatják meg. Egy választási szakértő szerint a törvény nem hatalmazza fel erre az NVB-t, egy másik szerint igen, de sportszerűtlen lenne.

A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) keddi ülésén úgy döntött, iránymutatást ad ki arról, hogy egy párt országos listáját törölni kell, ha az egyéni választókerületi jelöltek száma 27 alá csökken, vagy ha a 27 jelölt megvan, de a területi eloszlás követelményét nem teljesítik. A hatályos törvényi előírás értelmében parlamenti választáson országos pártlistát az a párt állíthat, amely legalább kilenc megyében és a fővárosban legkevesebb 27 egyéni választókerületben önálló jelöltet állított.

A gyakorlatban azt jelentené a változás, hogy korlátoznák azt a lehetőséget, hogy az ellenzéki jelöltek még a választás előtt visszaléphessenek a választókerületben legesélyesebb jelölt javára, amiről egyre többet tárgyalnak az egymással összefogó ellenzéki pártok.

Másképpen szólva a NVB szerint nem elegendő a jelöltek regisztrációja és a jelöltséghez szükséges ajánlások összegyűjtése,

az országos pártlista állításának feltételeit a választásokig meg kellene tartani.

Ha ezek bármelyikét nem teljesíti egy párt, akkor törlik az országos listáját.

Patyi András, az NVB elnöke azzal érvelt, hogy a korábbi választási eljárási törvény kifejezetten előírta: az egyéni választókerületi jelölt kiesése nem érinti a listát, ilyen előírás azonban nincs a hatályos jogszabályban, ezért kell iránymutatást kiadniuk.

László Róbert, a Political Capital (PC) választási szakértője elemzésében vitatja, hogy a választási eljárási törvény alapján az NVB-nek lenne felhatalmazása a pártlista törlésére. Szerinte a pártoknak is az az érdekük, hogy legalább 27 jelöltet versenyben tartsanak, és alapvetés számukra, hogy az ellenzéki koordinációban csak legalább ennyi jelölttel lehet részt venni. A pártoknak adandó költségvetési támogatás is erre ösztönzi őket, mert ennyi jelölti számtól kezdődően jár a pénz.

László szerint az NVB szándéka illeszkedik az eddig ismert ellenzéki stratégiákhoz, azokat egyáltalán nem szűkíti be. Mindazonáltal a szakértő szerint nem egyszerű a helyzet az elképzeléssel. A választási eljárási törvényben a lista „kiesése” kapcsán egyetlen szó sincs arról az esetről, ha egy jogerősen nyilvántartásba vett listát állító párt jelöltjeinek száma 27 alá esne.

A parlamenti képviselők választásáról szóló passzusok közt pedig valóban hiányzik az a szabály, hogy nem érinti a listaállítás jogát az, ha az egyéni választókerületi jelölt kiesett. Benne van viszont a helyi önkormányzati választási törvényben, csakhogy ez nem érvényes a parlamenti szavazásra.

„A hatályos választási eljárási törvény tehát hallgat erről az eshetőségről. Márpedig ha nem szerepel benne, hogy mi a teendő a vázolt esetben, nem is hatalmazza fel az NVB-t a pártlista törlésére”

– fogalmaz László Róbert.

Nem ért egyet ezzel Tóth Zoltán, aki úgy véli: értelmezhető úgy az NVB-nek adott felhatalmazás, hogy adhat ki iránymutatást, ha egymásnak ellentmondó döntések születnek egyes választási szerveknél. Mindazonáltal sportszerűtlen lenne az ellenzék számára egyébként is kifejezetten hátrányos választási szabályok további szűkítése. A már idézett fontos passzus hiánya a törvényből szürke zónává tette a szabályokat, tág teret adva az értelmezésnek – ért egyet a felvetéssel. (A választási szabályok évtizedek óta egyik legjobb szakembere áprilisban a DK színeiben készül indulni egyéni kerületben.)

A PC szakértője szerint egyébként a vita azért nem „éles” mert csak iránymutatásról lenne szó, ami természetesen orientálja a választási szerveket, de ha előállna ilyen konkrét eset, a végső szót a Kúria fogja kimondani. Tóth Zoltán ellentmond ennek azzal, hogy az iránymutatással szemben nincs jogorvoslati lehetőség. „Majd meglátjuk, mivel fogja elutasítani a fellebbezést a bíróság” – mondta.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!