A francia forradalom óta most először nem tartottak éjféli misét Párizs ősi templomában, mely április 15-én kigyulladt. A székesegyház szerkezete annyira meggyengült, hogy a szakértők nem tartják elég biztonságosnak egy mise megtartására. Probléma ezenkívül az is, hogy nagy az ólom szennyezettség, melynek megszüntetése sok időt vesz igénybe.
A nagy francia forradalom néhány évre leállította a karácsonyi misét a Notre Dame-ban, de Napóleon császár visszaállította azt. Magát a császárt is ott koronázták meg. Akkor mondta egyik híres tábornoka: csak azok hiányoznak az ünnepségről, akik életüket áldozták, hogy mindez ne következzen be!
Párizs érseke két másik ősi templomot jelölt ki helyettesítésre
Az egyik a Saint-Germain-l’Auxerrois a Louvre közelében, a másik pedig a Saint Sulpice a Latin negyedben.
Macron elnök azt ígérte, hogy a párizsi Notre Dame székesegyházat teljes pompájában újjáépítik öt éven belül. A munkálatokat egy nyugdíjas tábornok irányítja, aki katonás stílusával máris sok bírálatot váltott ki Franciaországban.
A héten a Notre Dame drámai leégésének okairól kiszivárgott információk, a tüntetéseken megsebesült és kórházba került sárgamellényesek adatainak illegális nyilvántartásba vétele, Macron április 25-i sajttája, és az idei munka ünnepének káoszba fulladása kötötte le a franciákat.
A fenti eseménylista első két hírét a Canard enchaîné szatirikus, de sokszor nagyon komoly ügyeket feltáró hetilap április 24-i számának köszönheti a közvélemény. Ez a lap szivárogtatta ki a Notre Dame leégésének okairól folyó rendőrségi nyomozás első – egyenlőre hipotetikusnak tekinthető – eredményeit. A vizsgálat szerint a biztonsági előírások sorozatos be nem tartása okozta a világörökség egyik legrégibb, legnagyobb becsben tartott műemlékének lepusztulását. Hanyagságnak, hozzá nem értésnek tudható be, hogy a tűz kitörésekor érkezett vészjelzésekre legyintettek a biztonsági személyzet erre hivatottjai azért, hogy elkerüljék a katedrálisban folyó húsvéti szertartás megszakítását, és csak 25-30 perccel később, a már levegőben repdeső elszenesedett törmelékdarabokat vették komolyan, és ürítették ki a hívők tömegét.
A nyomozók a leégett huszártorony restaurálásán dolgozóktól meglepő információkhoz jutottak a huszártorony felső műhelyében uralkodó kaotikus helyzetről.
Egyrészt az építők bevallották, hogy „időnként” el-elszívtak egy cigarettát (az ezért való felelősséget az őket alkalmazó építővállalat elhárította, mondván, hogy nem ez okozta a tüzet). Ami ennél jóval komolyabb: a Notre Dame tűzbiztonságáról nem közhatóság, hanem egy ezzel megbízott Elytis nevű magánvállalat gondoskodott, amely vállalat a szerződésben aláírt biztonsági személyzet számának felét alkalmazta, és a két személy helyett egyet is a 24 órás jelenlét helyett csak 8h-tól 23h-ig fizetett. Nyilvánvalóan anyagilag így nagyobb hasznot zsebelhetett be, de ami meglepő, a vállalatot megbízó állami hatóság efölött szemet hunyt.
A harmadik probléma, hogy a toronyban tűzoltásra elhelyezett csövek kapacitása messze nem volt elegendő a 15-én fellobbant tűz eloltására. A negyedik, hogy a lángokban álló katedrálishoz kivezényelt tűzoltók rendelkezésére álló mindössze 30 méteres slagok teljesen alkalmatlannak bizonyultak a toronytűz eloltására, így egy külvárosból odavezényelt, 45 méteres slagokkal felszerelt osztagot kellett mozgósítani, amely csak félóra múlva érkezett meg és kezdhetett munkához.
Az ötödik, hogy az „erdőnek” becézett faácsolat közelében lévő padláson a Notre Dame-ot igazgató papok utasítására a harangokat 2007-ben villamosították, de hogy ezt melyik hatóság engedélyezte, azt senki nem tudja. A huszártoronyban lévő három nagy harangot a restaurálás idejére 2012-ig áramtalanították, majd a restaurálás egy újabb fázisában, a prelátus kérésére újra bekapcsolhatták, de csak ideiglenesen. A főhajó és a huszártorony padlásának poros padlóján az áramot vezető drótok, huzalok szabadon hevertek, szigetelés nélkül. A szerencsétlenség napján az összes harangot négy ízben kongatták, utoljára a tűz kitörésének órájában, és noha (egyenlőre) nem bizonyítható egy esetleges rövidzárlat a huszártorony padlásán, a vizsgálat egyik komoly hipotéziséről van szó.
Összefoglalva, itt a papság és az állami szervek több személyiségének felelősségéről van szó. A Benalla-ügy egyik máig érvényes tanulsága, hogy ez még nem vonja magával a felelősségrevonást is.
A Canard enchaîné másik értesülése a sárgamellényesek kapcsán az Belügyminisztérium illegális információszerzési tevékenysége:
a kórházak utasítást kaptak, hogy az ott ápolt (az európai előírások szerint illegálisan használt hadi fegyverekkel) megsebesített sárgamellényeseket vegyék rendőrségi nyilvántartásba. Az orvosok, ápolónők és -férfiak folyamatos tiltakozására – többen meg is tagadták a rendőri űrlapok kitöltését, mondván, hogy nem ez, hanem a gyógyítás az ő feladatuk – a kórházak országos felügyeleti hatóságának feje nyilatkozott és megcáfolta a hírt. A „Baromfi”, ez a hetilap egyik beceneve, április 24i számában közölte azt a rendőrségi űrlapot, amelyet a kórházak gyógyító személyzetének a március 16. tüntetés után kellett kitöltenie és továbbítania a Belügyminisztériumnak.
Utolsó fejlemény, hogy valakik tiltakozásul feltették az internetre a toulouse-i kórházban kitöltött és továbbított űrlapok lefényképezett példányait, mire a kórház igazgatósága hétfőn, április 29-én követelte a dokumentumok levételét az internetről, és ismeretlen tettesek ellen pert indított az orvosi titoktartás megszegése vádjával. Kíváncsian várjuk, hogy a bíróság kit fog elítélni, az orvosi titoktartás megszegését megrendelő Belügyminisztériumot, azokat, akik ezt végrehajtatták vagy azokat, akik a végrehajtást képanyaggal megerősítve nyilvánosságra hozták.
Macron gondosan kiválasztott újságírókhoz beszélt
Április 25-én került sor a 15-én elmaradt nagy elnöki nyilatkozatra. A Notre Dame-dráma miatt elmaradt nemzethez szóló beszéd kiszivárgása után azt megismételni ügyetlen lépésnek tűnt, ezért más dramaturgiához folyamodott: nem a néphez intézte szavát az elnök, hanem az Elysée palotába meghívott, 300 alaposan kiválasztott újságíróhoz. Közöttük néhány kiválasztott sajtó-ember tehetett fel neki kérdést. A nép, és a meg nem hívott újságírók a tévécsatornákon egyenes adásban követhették az elnök gondolatmenetét, a „nagy vita” eredményeként megszületett új intézkedések felvázolását. Olyan szép mondatokat hallhattak a nézők, mint például, hogy „egy befogadó nemzetet kell megalapoznunk, amelyben mindenki a legjobbját nyújthatja”, meg azt az önvizsgálatot sugalmazó kérdést, hogy „Rossz útvonalat választottunk volna (két éve)?”, amelyre a gyors negatív válasz szinte magától értetődő volt.
Ennek ellenére néhány nagyon népszerűtlennek bizonyult intézkedését visszavonta, például a nyugdíjasok adóemelését.
De a hibát nem javítja ki olyan gyorsan, ahogy azt elkövette: két részletben hajtja végre, 2020 januárjától majd 2021 januárjától. Addig is – no ezt egy nagyon rosszindulatú elemző jegyezte meg – további 3 milliárd eurót szipolyoz ki a nyugdíjasokból, míg a gazdagok „szolidaritásadójának” visszaállításáról, a sárgamellényesek egyik főköveteléséről, ami évi 4 milliárd euróval növelné az államháztartást, nem ejtett szót. És ezt, nem meglepő módon, egyetlen kérdésfeltevésre jogosult újságíró sem firtatta. Őket inkább az érdekelte, hogy az öt és fél hónapja tartó társadalmi válságot milyen lelkiállapotban élte meg az elnök, és most hogy szolgál a (lelki) egészsége.
Az alacsony nyugdíjak adóenyhítése mellett Macron még több – programjával ellentétes – ígéretet tett, például hogy nem számolja fel 120 ezer állami alkalmazott állását, nem szüntet meg kórházi betegférőhelyeket és iskolákat, valamint nem emeli fel a nyugdíjkorhatárt (de azért felemeli a teljes nyugdíjhoz kötelező munkában töltött évek számát). Programjával összhangban viszont csökkenteni fogja, mint mondta, a középosztály jövedelemadóját. Két új intézmény felállítását is tervezi. Az egyik almegyei szinteken csoportosítja majd a közszolgáltatások összességét, a másik pedig a klímaváltozás kérdéseivel foglalkozó „környezetvédelmi tanács”.
A nézők kétharmada szerint az elnök nem volt meggyőző
A France Info rádió megrendelte reprezentatív közvélemény-kutatás szerint a kétórás sajtókonferencia nézőinek 73%-a helyesli Macron nyugdíjasokat, iskolákat, kórházakat, az állami alkalmazottakat illető visszatáncolását és az általános adócsökkentést illető terveit, de 71%-át nem nyugtatták meg az államfő szavai. 59%-uk úgy látja, hogy nem vonta le a „nagy vita” következményeit, 54%-uk szerint nem érti a franciák gondjait, 52%-uk pedig egyszerűen érthetetlennek tartja, amit mond. Mindent összevetve a nézők 37%-a „meggyőzőnek”, ezzel szemben 67%-a „nem meggyőzőnek” tartotta az elnök magatartását.
Ez a kép nagyjából megegyezik az ellenzék véleményével, amely a visszatáncolások szándékát üres blablának, puszta ígéreteknek, kampányszólamoknak tekinti, és követeléseikből nem enged. Ezt mutatta négy nappal később a május 1-je ünnepén résztvevők száma: csak Párizsban, 40 ezer a sajtó, 80 ezer a tüntetést szervezők szerint és a 220 letartóztatás ugyancsak a fővárosban. A Montparnasse és a Place d’Italie között megtett viszonylag nem hosszú tüntetési útvonalon és mellékutcákban a rendőri és tüntetői erőszak képei sok rémisztő eseményt mutatnak.
Christopher Castaner, a belügyminiszter este azt nyilatkozta, hogy „800-1000 tüntető, aki törni-zúzni, égetni, támadni jött, ellopta a szakszervezetektől a munka nemzetközi ünnepét, az ő (békés) tüntetésüket”, amiben két dolog meglepő. Az egyik, hogy mennyire együttérez a szakszervezetekkel, a másik, hogy noha a – széles körben vitatott – törvény már lehetővé teszi számára, nem adott utasítást a black block-osok részvételének letiltására.
A rendőrök utasítást kaptak a tüntetés megakadályozására
Arról azonban, nem beszélt, és a világszerte mutatott videók se mutatják, hogy látva Macron meglehetősen lelohadt népszerűségét, és az ellenzék tüntetésre való felkészülését, a rendőrök utasítást kaptak a tüntetés megakadályozására, és az erőfelmutatásra, konkrétan arra, hogy még a menet elindulása előtt, a várakozás órájában támadják meg a tüntetőket. Azt sem említette, hogy a megelőző két sárgamellényes szombattal szemben, és a nemzetközi és hazai tiltakozás ellenére, május elsején ismét engedélyezte az LBD 40 elnevezésű háborús lövedékek bevetését a tüntetők ellen. Az eredmény: a munka nemzetközi ünnepén is egy tüntetőnőt szemén ért és megvakított egy lövedék.
Magától értetődő, hogy a rendszer fennmaradásáért kommunikáló sajtó nem készít interjúkat a tüntetőkkel, nem kérdezi meg őket, hogy mi okból és célból tüntetnek, hogyan torkollt megint káoszba egy békésnek szánt tüntetés. A tüntetésen résztvevő szakszervezeti (CGT, SUD, Solidaire, SNJ, az újságírók szövetsége) felelősök, sárgamellényesek, egy „pirostollas” tanár ügyvédek, újságírók, bloggerek tanúvallomásait, elemzéseit az este 9-kor kezdődött Média online TV-n hallhatták az okok és összefüggések iránt érdeklődők. Antoine Peillon, a La Croix katolikus napilap ismert újságírója (márciusban jelent meg Ellenállás! A köztársaság ma című könyve) a miniszterek és Macron hivatalos csatornákon közvetített, a sárgamellényesek elleni gyűlöletkeltésre kitalált fake news-airól (álhíreiről) beszélt. Előző nagy port felkavart könyve, A hiányzó 600 millárd euró vizsgálat arról, hogy a francia milliárdosok – ma Macron fő támaszai – az offshore adóparadicsomok felhasználásával hogyan kerülik el az adófizetést, és ezzel hogyan vonnak meg 600 milliárd eurót Franciaország költségvetésétől.
Apropó, ezzel az összeggel érdemes egybevetni az „áldozatokat”, azt a 17 milliárd eurót, amelybe az államháztartásnak kerülnek Macron április 27-én bejelentett ígéretei, az alacsony nyugdíjasok adóenyhítése, az óvodai osztályok létszámának 27-re korlátozása, a 120 ezer állami alkalmazott állásának nem megszüntetése, kórházi ágyak és iskolák felszámolásáról való lemondás. Feltéve, ha a szót tett követi.
A francia építőmérnök-szövetség becslése szerint 600 millió euróba is kerülhet a leégett székesegyház helyreállítása, aminél több pénz, eddig legalább 750 millió felajánlás érkezett. A maradékot a többi katedrális tűzbiztonságára fordíthatják.
Lehetséges, hogy máris több pénz jött össze a Notre-Dame felújítására, mint amennyibe a helyreállítás kerülni fog. A statista.com összeállítása szerint elképzelhető, hogy 465 millió eurónál megáll a végszámla, miközben a felajánlások már 750 milliónál tartanak.
Forrás: statista.com
Eszerint a tető- és vázszerkezet helyreállítása 45 millióba, a falazati kőműves munkák 400 millióba kerülnek. Az újjáépítés előtti állagmegőrzési, az épület szerkezeti biztonsági munkák, az építők biztonságára fordított kiadások 20 millióra rúgnak. Ezek maximális összegek.
A portál a francia BFMTV-re hivatkozik adatai közlésekor. A csatorna a francia építőmérnökök országos szövetsége (UNTEC) számára készült számításokat közölte.
Ezek részletesebb összegeket tartalmaznak. A rekonstrukciós kiadások 140-465 millió eurót kóstálnak. A következő időben valamilyen „esernyőt” húznak fel a katedrális tetejére. A 4-5 ezer négyzetméter felület ára 10-20 millió euró – mondta az UNTEC elnöke, Pascal Asselin. Ezeken felül az ólomüvegek helyreállítása meghaladhatja a 400 millió eurót.
Mindezek összesen 600 millió euró fölé lökhetik a költségeket,
ami még így is kevesebb a felajánlások közel 800 milliós összegénél.
Ha több pénz gyűlne össze a szükségesnél, akkor a nagy adományozóknak azt javasoljuk, hogy vegyenek részt hasonló projektekben – mondta Guillaume Poitrinal, az Örökség Alapítvány elnöke. Azt ajánlják, hogy az adományokat az ország katedrálisainak tűzbiztonságára fordítsák.
A Notre-Dame másfél hete égett le, kis híján teljesen megsemmisült. Ezután milliárdos francia családok szinte pillanatok alatt több százmillió eurót ajánlottak fel. Őket követték hazai és külföldi cégek, magánszemélyek. Egyedül az Örökség Alapítvány 164 millió eurót gyűjtött össze.
Április 15-én történt a Notre Dame-katasztrófa. A tragédia részleteit, a tűz hihetetlen sebességű rombolását, a huszártorony leomlását, a tűzoltók hősiességét, és nekik köszönhetően a katedrális falain belül megmaradt szobrok, festmények listáját a világsajtó, a tévék és rádiók, tweetek és sms-ek jóvoltából minden érdeklődő ismerheti a világ minden sarkában. Egy héttel a sorscsapás után arról érdemes most tudósítani, hogy egy ilyen mértékű, mindenkit lebénító megrendülés, megrökönyödés után hogyan tér magához a francia társadalom.
Meglehetősen gyorsan.
Emmanuel Macron elhalasztotta a nemzethez intézendő, április 15. estére programozott beszédét, amelyben a három hónapig tartó „nagy vita” tanulságait, és a vitában elhangzottakra való válaszintézkedéseket volt hivatott közölni. Másnap tartott beszédet, amelyet kizárólag a Franciaország és a katolikus világ mérhetetlen veszteségének, a nemzeti egység fontosságának és a Notre Dame újjáépítésének szentelt. Ez utóbbi, különösen a restaurálás meghirdetett határideje és a munkálatok finanszírozása váltott ki éles vitát a megfigyelők, szakértők, műemlék-építészek, valamint a civilszervezetek körében. „Azt akarom, hogy a Notre Dame öt éven belül felépüljön” nyilatkozta teljes komolysággal. Az érthető, hogy a párizsi olimpiára érkező külföldi tömeget akarja megajándékozni a vadonatúj Notre Dame látványával, de hogy ezt valóban reálisnak is látja, az nem egy szakembert megdöbbentett.
Az ötéves határidő miatt Notre Dame pótlékkal kell megelégedni?
Az ötéves határidő azt jelentené, hogy a híres (XIX.századbn épült) neogótikus huszártorony és más hamuvá vált épületrész újjáépítéséről eleve le kell mondani, és egy modern, vasbeton ácsolatú, Notre Dame pótlékkal kell megelégedniük a jövő turistáinak és művészetkedvelőinek. Azt is, hogy egy sereg Franciaországban magas szinten művelt szakma kézművesei (ácsok, asztalosok, műasztalosok, tetőfedők, kőművesek, kőfaragók) tudására nem lesz szükség ennek a világhírű remekműnek a restaurálásánál.
A vita ezekről a kérdésekről nagyon intenzívnek ígérkezik, és Macronnak ezen az új fronton is komoly ellenállással kell számolnia. Az öt évből, emlékeztetnek a szakértők, legalább egy évre lesz szükség, hogy eldöntessék, hogy a tűz martalékává vált épületrészekből egyáltalán mit kell újjáépíteni, és mit nem. De ezt még egy másik hosszú munka kell, hogy megelőzze: mielőtt a Notre Dame területén bármilyen építészeti felmérés kezdődne, az ott dolgozók védelme érdekében, a tűz és tűzoltás folyamán keletkezett 300 tonnára becsült ólomszennyeződést kell semlegesíteni a talajban és a Szajna vizében. Tehát még mielőtt bármilyen pályázati felhívást kiírnának a katedrális helyreállításával megbízandó vállalatok kiválasztására – ez az eljárás maga több hónapot vesz igénybe – pályázati felhívást kell kiírni a Notre Dame területszennyezettségének megszüntetésére. Ezzel párhuzamosan a tűzoltásban és a műemlékek megmentésében résztvevő tűzoltókat és más mentő személyeket késlekedés nélkül orvosi vizsgálat alá kell vetni az esetleges ólommérgezés megállapítására és kezelésére.
A helyreállítás pénzügyi oldala hasonlóan széles vitát váltott ki
Macron már hétfő este, a tűzvész óráiban általános adománygyűjtés elindításáról beszélt, és mindjárt megígérte, hogy az újjáépítés fedezésére nem fogja adóval sújtani a népet. Szavára rögtön elindult az adományok áramlata. A legnagyobb vagyonok tulajdonosai, ki 100, ki 200, ki csak 10 millió eurót, Párizs polgármester-asszonya Párizs városának költségvetéséből 50, az Ile-de-France elnöknője 10 milliót dobott a perselybe. Az egyszerű dolgozó emberek már a tűzvész másnapján 22 ezer eurót adományoztak az e célra indított online platformokon. Macron ezekre az adományokra utalt a dráma napját követő ünnepélyes esti beszédében, amikor azt mondta: „Úgy a gazdagok, mint a kevésbé gazdagok, mindenki annyit adott, amennyit tudott. Mindenki (anyagi) képessége szerint megtalálta helyét és szerepét.”
A franciák nem hazudtolják meg magukat. Az adományok, főleg a multimilliárdosoké sokakat nem indított meg, ellenkezőleg, haragra gerjesztett. Ezek a kákán is csomót keresők először rögtön kapcsolatot teremtettek a nagy vagyonok megadóztatásának Macron általi eltörlése, és az adóeltörlés haszonévezőinek nagylelkűsége között. Magátólértedően a 100-200 millió eurós adomány villámgyors beadásával még mindíg jobban járnak, mint ha az elnök engedne a sárgamellényesek, és a baloldali képviselők követelésének, és visszaállítaná a nagyvagyonosok 2017-ben eltörölt „szolidaritás-adóját”. (A vagyonadó körüli vita kapcsán egy elemző három nappal a tűzpusztítás előtt egyenesen Franklin Delano Roosevelt elnököt hozta fel ellenpéldának. Az ultrabalosnak nem mondható amerikai elnök 1942-ben az évi 200 ezer dollárt meghaladó jövedelem-szeletre 94%-os (!) adót vetett ki, ami Franciaországban ennek még a fele se volt, amíg Macron el nem törölte teljesen 2017-ben.)
A tűzvész másnapján az elégedetlenkedők kommunikációs trükkről beszéltek
Az érvényben lévő törvény értelmében ugyanis az adományok 40%-át az állam visszatéríti, tehát a 100 milliós adomány mindössze 60 millió eurót vesz ki az adakozók zsebéből. No, amikor ez a sajtóban szóba került, Bernard Arnauld, az LVMH luxusipari csoport (Christian Dior, Givenchy, Guerlain, Louis Vuitton, Berluti, Kenzo, Bulgary, 5 világhírű pezsgő és 1 konyak márka, Phillips, több sajtótermék stb.) tulajdonosa, 77,2 milliárd euro vagyonnal rendelkező üzletember és mecénás, az adózást offshore-területeken elkerülő Macron-támogató, a tűzvész harmadnapján reagált, miszerint ő lemond a 40%-ról: az ő 200 milliós felajánlása valóban 200 millió, egy centtel sem kevesebb. Mindez azt is illusztrálja, hogy a gazdasági „helyük és szerepük” jóvoltából megtehetik azt, amit az egyszerű jövedelem-adófizetők nem, hogy személyesen ellenőrizzék, hogy az adomány formájában kiutalt pénzüket az állam mire költi.
Visszatérve Macron beszédére, április 16-ikán a nemzet fiatal atyja szerepét játszó szónok úgy ítélte meg, hogy a nemzetre tört katasztrófa mellett eltörpülnek a november közepe óta tartó társadalmi válság kérdései és a válságra választ kereső három hónapig tartó „nagy vita” inspirálta reformok. Azoknak, mondta, akik az elnök javaslatait szeretnék ismerni a válság megoldására, most várniuk kell. De már ezelőtt, április 8-án a Le Monde ellenőrizte az online-vitán hivatalosan közölt résztvevők és véleményeik számát. A napilap vizsgálatának eredménye: a résztvevők – így a véleményeik – száma jóval alacsonyabb a hivatalos számokénál. A fő hiba abban rejlik, hogy a hivatalos online-vita szoftvere nem volt beprogramozva arra, hogy kiiktassa azokat a véleményadókat, akik tízszer, sőt nem kevesen százszor szó szerint ugyanazt a véleményt másolták be és azokat a „véleményeket”, amelyek hosszúsága 10-nél kevesebb szót tartalmaz.
Macron folytatja az állami kiadások csökkentését
Ugyancsak április 8-án a miniszterelnök a parlamentben ismertette a „nagy vita” tanulságait. A beszéd legfontosabb pontja, hogy a kormány megértette, hogy „csökkentenünk kell az adókat, és a lehető leggyorsabban!” Az adóegyenlőség és a nagyvagyonosok „szolidaritás-adójának” visszaállításáról szóló követelést a miniszterelnök így értelmezte. Hogy az adócsökkentés mit von maga után, azt három minisztere ragozta tovább a médiában: a közkiadások párhuzamos csökkentése, értsd kórházi ágyak, öregházak, iskolák személyzetének további csökkentése. Tehát mit tanult a miniszterelnök a „nagy vitából”? Semmi mást, mint amit már eddig is tesz Macron kormánya, és amit nem csak ő, hanem François Fillon, a korrupció miatt letűnt jobboldali elnökjelölt, Sarkozy volt miniszterelnöke is meg akart valósítani. Nem véletlen egybeesés, a jelenlegi miniszterelnök és az említett három miniszter Fillontól vándorolt át 2017-ben Macronhoz.
Macron ennél egy fokkal sokoldalúbb megoldásokat szándékozott javasolni elmaradt április 15-i beszédében, ha hihetünk a beszéd kiszivárogtatott és a Lundi matin (Hétfő reggel) című online újságban közölt fakszimile példányának. De tegnap értesítette a közvéleményt a sajtó, hogy az elnök beszédét csütörtökön megtartja, tehát holnap lesz látható-hallható.
„Adja Isten, hogy ez a tragédia egy olyan jel legyen, ami felrázza a francia nemzetet…- mondta tegnap este a HírTV-ben.
Tessék mondani nem akarná felrázni valaki Semjén Zsoltot? Ennél csak jobb lehet, ennél már nincsen lehetőség sötétebbre ásni egy emberi elmében. Merthogy a mondat folytatódik ám!
Jó, lesz, ami lesz:
” …és nem csak a templomnak az újraépítése tekintetében, hanem a saját nemzeti önbecsülésük, a saját történelmük, a saját franciaságuk, a saját kereszténységük tekintetében.”
Mondja ezt a franciáknak, akik önbecsülés, nemzeti tudat „tekintetében” nemhogy hiányt nem szenvednek, de évszázadok óta túlteng bennük!
Ha már a megbecsülés hiányát önnek kompenzálja a megfizetés, legalább hallgasson, az öntől még bölcselkedésnek is tűnhet.
A Bundestag legerősebb ellenzéki pártjának frakcióvezetője Twitteren azt írta, hogy egy hónapon belül ez már a második templom Párizsban, mely a tűz áldozatává válik.
Alice Weidel, az Alternative für Deutschland frakcióvezetője arra célzott, hogy Saint Sulpice templomban is tűz ütött ki a Latin negyedben Párizsban. Mindezt a szélsőjobboldali párt frakcióvezetője besorolja a 47 keresztény ellenes akció közé, mely az elmúlt időszakban Franciaországban történt. Az Iszlám állam ugyan örvendezett azon, hogy a Notre-Dame csaknem leégett, de nem állította, hogy bármi köze is lenne ehhez.
Párizs főügyésze szerint a vizsgálat balesetként értékeli a tűzvészt a Notre-Dame-ban. Semmi jel sem mutat valamiféle szándékos gyújtogatásra a régi templomban, mely Párizs egyik szimbóluma. Emmanuel Macron köztársasági elnök megígérte, hogy öt éven belül újjáépítik a Notre-Dame-t. Nemzeti közadakozást hirdetett meg: Franciaország két dollármilliárdosa 200 illetve 100 millió eurót ajánlott. Bernard Arnault és Francois-Henri Pinault felajánlásához sok kisember is csatlakozott.
Több milliárd euróról van szó, ezért minden felajánlott pénzre szükség lehet. Anne Hidalgo asszony, Párizs szocialista főpolgármestere vállalta, hogy nemzetközi konferenciát szervez, melyen felajánlásokat lehet majd tenni a Notre-Dame újjáépítésére. Az UNESCO, melynek a székhelye Párizsban van, szintén jelezte: kész koordinálni a nemzetközi felajánlásokat.
A francia sajtó is kiemelten foglalkozott Szeged városának felajánlásával. A magyar város ugyanis ily módon kívánja viszonozni azt, hogy a nagy szegedi árvíz után a franciák is hozzájárultak ahhoz, hogy megkezdődjön az újjáépítés Szegeden. Franciaországban szinte mindenki katasztrófának tekinti a Notre-Dame leégését, de nem keresnek bűnbakokat. Még a szélsőjobboldalon is kevesen pengetnek olyan húrokat mint az Alternative für Deutschland parlamenti frakcióvezetője, aki keresztény ellenes akciónak nevezte a Notre-Dame leégését.
Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) gyűjtést indít a tűzkárt szenvedett súlyosan megrongált Notre-Dame székesegyház újjáépítésére.
Heisler András, a Mazsihisz elnöke a szövetség honlapján kedden azt írta, a Zsidó Világkongresszus alelnökeként javaslatot tett Ronald S. Lauder, a kongresszus elnökének arra, hogy a világ zsidósága nyújtson segítséget a helyreállításhoz.
Egyben együttérzését fejezte ki a katolikus közösséggel és a francia nemzettel. Szerinte „nincs olyan hívő ember a világon, akinek ne marna szívébe a pusztulás. Egy istenhez imádkozunk, keresztény testvéreink fájdalmában osztozunk.”
Az egymás iránt érzett felelősség arra ösztökéli a szervezetet, hogy a szavakon túl szimbolikus adománnyal is segítsék a Notre-Dame újjáépítését.
A francia főváros egyik jelképében hétfőn kora este keletkezett tűz. A lángok a világhírű épület felső részét elpusztították, összeomlott a felújítás alatt álló katedrális szimbolikus főtornya, a huszártorony, és odaveszett a teljes tetőszerkezet.
A gótikus székesegyházban, a francia főváros egyik jelképében a kora esti órákban keletkezett a tűz, a lángok a világhírű épület felső részében pusztítottak. A tűz következtében összeomlott a felújítás alatt álló katedrális kúp alakú tornya, a huszártorony, és a teljes tetőszerkezet odaveszett. Az egyik harangtornyot is elérte a tűz.
A tűzoltóknak az éjszakai órákra sikerült megfékezniük a lángokat, egy tűzoltó súlyosan megsérült a mentés közben. Párizs tűzoltóságának szóvivője szerint egyértelmű volt az első perctől kezdve hogy a tetőszerkezetnek az a része, ahol a tűz kitört, menthetetlen. Innentől kezdve a feladat világos volt: védeni kellett a két harangtornyot, és minden értéket kimenteni.
A templomban őrzött Szent Lajos ereklyéket, a műkincsek és a vallási kegytárgyak jelentős részét megmentették. Az esti nyilatkozatok szerint székesegyház váza és a két harangtorony megmaradhatott.
A párizsi papok megkongat(hat)ják ma este a harangokat, hogy imára hívják a híveket.
A hatóságok nyomozást indítanak, hogy kiderüljön, valóban gondatlanság okozta-e a tüzet.
Macron: újjáépítjük a Notre-Dame-ot
Újjáépítjük a Notre Dame székesegyházat – ígérte röviddel éjfél előtt a francia elnök.
„A legrosszabbat elkerültük, még ha csatát még nem is sikerült teljesen megnyerni. A következő órák nehezek lesznek”- tette hozzá Emmanuel Macron. Szólt arról is, hogy az újjáépítéshez nemzetközi adománygyűjtést kezdeményeznek.
Leemelték és felújításra elszállították a huszártornyot díszítő szobrokat
Látványos akció keretében leemelték és elszállították restaurálni a párizsi Notre Dame katedrális huszártornyát díszítő bronzszobrokat.
„Kivételes, csodás esemény. Ez az első alkalom, hogy közelről is láthatjuk azt a 16 szobrot, amelyet az 1860-as években helyeztek a katedrálisra” – mondta a francia hírügynökségnek az elszállításkor Marie-Hélene Didier, a huszártorony felújítását vezető örökségvédelmi szakember.
A 3 méter magas és mintegy 250 kilogramm súlyú szürkés-zöld szint öltött szobrokat – amelyek a 12 apostolt és a négy evangélistát ábrázolják – Périgueux városába szállították, ahol először megvizsgálják, majd teljesen felújítják őket, mielőtt a tervek szeriont 2022-ben visszakerülnek az eredeti helyükre.
„Kettesével újítjuk fel őket, miközben a többi szobrot 19 hónapon át a székesegyház főhajójában őrzik. A felújítás során a szobrok színe várhatóan megváltozik, barnássá válik, és így visszanyerik eredeti bronzszínüket” – mondta az AFP-nek Jean-Michel Guilment kulturális szakember.
Párizs legismertebb gótikus temploma 1163 és 1345 között épült, évente mintegy 13 millió látogató keresi fel.
A bronzszobrok nem a középkorban, hanem a katedrális huszártornyának újjáépítésekor, 1859-1860-ban Eugene Viollet-le-Duc építész invenciózus, de stílushű elképzelései szerint épültek. A katedrális eredeti huszártornya 1250-ben készült el, de a francia forradalmat követő időszakban lebontották.
A szobrok felújítása mintegy 800 ezer euróba kerül. A huszártorony teljes restaurációja, amelyet teljes egészében a francia állam finanszíroz, mintegy 11 millióra rúg.
Hősként ünneplik Fournier atyát, aki bement a lángoló Notre-Dame-ba, hogy megmentse a töviskoronát
A párizsi tűzoltók káplánja, Fournier atya hozta ki az épületből Krisztus töviskoronáját, a keresztény világ egyik legbecsesebb emlékét. A székesegyházban a műkincseket egy külön tűzoltó alakulat mentette az éjjel, egy részük pedig egy felújítás miatt szerencsére már nem volt a helyén.
A töviskoronát a hagyomány szerint IX. Szent Lajos gyűjtötte be a Szentföldről és vitte Párizsba 1238-ban.
Az NBC élő videója a helyszínről:
Erdő Péter szolidaritását fejezte ki a párizsi érseknek
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek szolidaritásáról biztosította a párizsi érseket és a francia katolikus közösséget a Notre Dame székesegyházban kitört tűzvész miatt hétfő este.
A levélben, amelyet a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia sajtószolgálata az MTI-hez eljuttatott, a bíboros azt írta: megrendülten értesült arról, hogy a nagyszerű párizsi Saint-Sulpice-templomot ért tűzeset után most, a nagyhét kezdetén a város főtemploma, a Boldogságos Szűz Máriának szentelt Notre-Dame áll lángokban.
„Szolidáris szeretetünkről biztosítjuk Michel Aupetit párizsi érseket és a francia katolikus közösséget” – fogalmazott.
„Hitet teszünk Krisztus irgalmas szeretete mellett, és megvalljuk reményünket, hogy a Mindenható Isten, aki a halálból feltámasztotta Krisztust, a mi közösségeinket is új életre, hitre és szeretetre támasztja” – olvasható a bíboros levelében.
Szeged tízezer eurót ajánl föl az újjáépítésre
A szegedi önkormányzat tízezer eurót (mintegy hárommillió forintot) ajánl föl az Európa egyik szimbólumának számító, a tűz által súlyosan megrongált párizsi Notre-Dame székesegyház újjáépítésére – közölte az önkormányzat.
A közlemény szerint száznegyven éve Párizs segítséget nyújtott a nagy árvíz után Szeged újjáépítéséhez, most az európai szolidaritás jegyében Szeged segít Párizsnak.
A város a felajánlott támogatás mellett adománygyűjtést is indít, a párizsi Notre-Dame székesegyház újjáépítéséhez nyújtott hozzájárulásokat a Szeged Város Közösségéért Közalapítvány számlájára várják.
Székesfehérvár is tízezer eurót ajánl föl
Székesfehérvár önkormányzata, csatlakozva Szeged városához 10 ezer eurót ajánl föl a párizsi Notre-Dame-székesegyház újjáépítésére – jelentette be Cser-Palkovics András (Fidesz) polgármester kedden a közösségi oldalán.
A városvezető minden olyan önkormányzatot hasonló felajánlásra buzdít, amelynek lehetősége van erre.
„Ha van város, amely átérzi egy katedrális elvesztésének tragédiáját, az Székesfehérvár” – utalt Cser-Palkovics András az egykori székesfehérvári koronázó templomra, amely ma romként látogatható.
Nemcsak egy gyönyörű épület, fantasztikus műtárgyak otthona és rengeteg turista kedvenc helye került veszélybe, hanem egy templom, az egyetemes keresztény hit és kultúra egy fontos darabja, egy kiemelt európai zarándokhely is – írta.
Budapest is hozzájárul az újjáépítéshez
Tarlós István főpolgármester levelet írt Anne Hidalgo párizsi főpolgármesternek. Ebben a budapesti polgárok és a fővárosi önkormányzat nevében együttérzését fejezte ki a székesegyházban pusztított tűzvész miatt.
„A Notre-Dame mindannyiunknak fontos szimbólum, az egyetemes keresztény hit és kultúra egy fontos darabja. Az egyik legszentebb keresztény ünnep, a Húsvét, a Feltámadás ünnepének közeledtével még fontosabb üzenete van az összefogásnak és összetartásnak.” Ezért Budapest mindent megtesz annak érdekében, hogy lehetőségeihez mérten támogassa a Notre-Dame felújítását – írta Tarlós István.
Hozzátette: „hiszünk abban”, hogy összefogással és elkötelezettséggel Párizs városa és a polgárok együtt, erkölcsi erővel felülemelkednek a katasztrófán és újjáépítik a székesegyházat.
Az MTI megkeresésére, hogy mekkora összeggel támogatja Budapest az újjáépítést, a főpolgármester azt mondta: a pénzösszeg nagyságáról azért nem kíván nagy nyilvánosság előtt beszélni, mert a templomban a misén sem lobogtatja meg, hogy mennyit dob a perselybe. Ez nem politikai reklám, nem politikai akció, ez sokkal inkább „spirituális és azt is meghaladó” kérdés számára – közölte.
Rámutatott: a főpolgármesternek joga van rendkívüli esetekben bizonyos határig pénzösszegekről dönteni. Ez „egy értelmezhető összeg”, de nem kíván reklámot csinálni belőle – mondta Tarlós István.
Gyűjtést indít a Mazsihisz az újjáépítésre
Gyűjtést indít a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) a tűz által súlyosan megrongált Notre-Dame székesegyház újjáépítésére. A szövetség a gyűjtéshez ezer eurót ajánl fel a magyar zsidóság nevében.
Heisler András, a Mazsihisz elnöke a szövetség honlapján azt írta, a Zsidó Világkongresszus alelnökeként javaslatot tett Ronald S. Lauder, a kongresszus elnökének arra, hogy a világ zsidósága nyújtson segítséget a helyreállításhoz.
A közleményben együttérzését is kifejezte a katolikus közösséggel és a francia nemzettel. Szerinte „nincs olyan hívő ember a világon, akinek ne marna szívébe a pusztulás.”
Úgy fogalmazott, az egymás iránt érzett felelősség arra ösztökéli a szervezetet, hogy a szavakon túl szimbolikus adománnyal is segítsék a Notre-Dame újjáépítését.
Orbán Viktor levélben fejezte ki együttérzését és támogatását
A magyar emberek nevében együttérzését és támogatását Orbán Viktor miniszterelnök Emmanuel Macron francia köztársasági elnöknek és Éric de Moulins-Beaufort reimsi érseknek, a Francia Püspöki Kar elnökének a párizsi Notre-Dame-székesegyházat ért tragikus tűzeset kapcsán – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke.
A két vezetőhöz eljuttatott leveleiben a magyar miniszterelnök kifejtette: a Notre-Dame-székesegyház szimbólum minden keresztény ember számára, amely nem csupán Jézus Krisztus édesanyjának szentségét, de több száz éves történelmével hitünk közös menedékét is jelenti. Hálával és elismeréssel adózunk a párizsi tűzoltók hősies küzdelme előtt, mellyel sikerült megfékezniük a tomboló lángokat, megmentve az európai kereszténység egyik jelképét a teljes pusztulástól – fogalmazott Orbán Viktor. A miniszterelnök sok erőt kívánt, Isten áldását kérte a székesegyház újjáépítéséhez és régi dicsőségének helyreállításához.
Donald Tusk segítségre szólította fel az Európai Unió tagállamait
Az Európai Unió mindegyik tagországának részt kellene venni az előző napi tűzvészben súlyosan megrongálódott párizsi Notre-Dame székesegyház újjáépítésében – szólított fel Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke.
„Tudom, hogy Franciaország egyedül is képes a rekonstrukcióra, de itt többről van szó, mint csupán anyagi segítségről. A katedrálisban keletkezett tűz ismételten rávilágított, hogy a szerződéseknél fontosabb és mélyebb kötelékek fűznek össze bennünket. Tisztábban látjuk, hogy mennyit veszíthetünk, és tudjuk, hogy együtt akarjuk megvédeni mindazt, ami Európát alkotja” – jelentette ki Tusk az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén.
Antonio Tajani, az EP elnöke felkérte a képviselőket, hogy szolidaritásuk jeleként adakozzanak az újjáépítésre, és arról számolt be, hogy gyűjtőládákat helyeztek ki ebből a célból az ülésterem bejáratánál.
Lengyelország segíteni akar a székesegyház újjáépítésében
Lengyelország segíteni akar a hétfői tűzvészben súlyosan megrongálódott Notre-Dame újjáépítésében – így nyilatkozott több lengyel politikai vezető, köztük Andrzej Duda elnök, aki szerint a párizsi székesegyház felújítása Európa újjászületésének jelképévé válhat.
Andrzej Duda azt írta Twitter-oldalán: a lengyelek jelentkeznek az államfői hivatalnál, és jelzik, hogy készek adományt adni a székesegyház felújítására. Duda meggyőződése szerint a felújítás „Európa újjáépítésének jelképévé válhat, ennek valódi, történelmi, zsidó-keresztény alapjain”.
Egy korábbi bejegyzésben Duda „a hívők tragédiájának, a világkultúra és művészet katasztrófájának” nevezte a tűzvészt.
Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő az éjjel a Twitteren azt írta: a lángokban álló Notre-Dame „a katolikus egyház és az európai történelem nagy drámája”. Azt javasolta, hogy a székesegyházat „Európaiak lévén, mindnyájan összefogva újítsuk fel”.
A lengyel sajtó úgy tudja: a székesegyházban több lengyel kegytárgyat is őriztek, a legrégebbi közülük Jézus Keresztfájának ereklyéje, amelyet a középkortól kezdve a lengyel királyok koronázásakor használtak. Az ereklyét a Kincstárban őrizték, amelyet értesülések szerint a tűzvész nem ért el.
Putyin orosz restaurátorok segítségét ajánlotta fel Macronnak
A legjobb orosz restaurátor szakemberek segítségét ajánlotta fel a Notre-Dame székesegyház helyreállításához Vlagyimir Putyin orosz elnök francia hivatali partnerének, Emmanuel Macronnak – közölte a Kreml sajtószolgálata.
A Macronhoz intézett táviratában Putyin egyúttal együttérzését fejezte ki a francia államfőnek és népnek a történtek miatt.
„A Notre-Dame Franciaország történelmi jelképe, az európai és a világkultúra felbecsülhetetlen kincse, az egyik legfontosabb keresztény szentély. Az ezen az éjjel Párizsban történt tragédia a fádalom visszhangját keltette az oroszok szívében” – hangzott az üzenet.
Az orosz elnök kifejezte reményét, hogy a székesegyházat sikerül majd helyreállítani, és felajánlotta, hogy ennek érdekében Franciaországba küldje a legjobb orosz szakembereket, akik gazdag tapasztalatra tettek szert a világ kulturális örökségéhez tartozó emlékművek, beleértve a középkori építészet alkotásainak helyreállításában. (Euronews, MTI, NBC)
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
