Újságírás, oh!

ki

-

2023-05-22

Cím az ATV honlapján:

Felmérés: A magyarok szerint Orbán Viktor és Ferenc pápa a legbékepártibb vezető

Folytassuk a leaddel:

„Az orosz-ukrán háború egyévnyi ukrajnai és gazdasági pusztítását követően továbbra sem került látótávolságba a fegyverszünet vagy a béke kérdése. Miután halált okozó fegyvereket vásárol és szállít, s miközben a tizenegyedik szankciós csomagot készíti elő az Európai Unió, fontos kérdés, hogy a nemzetközi szereplők a béke vagy a háború irányába tesznek lépéseket. A Nézőpont Intézet arra volt kíváncsi, hogy a magyarok hogyan ítélik meg a legismertebb vezetők pozícióját ebben a kérdésben” – írja a Magyar Nemzet hétfői száma. (Ügyes, nagyon ügyes! A burkolt manipuláció ATV-s magasiskolája!)

A cikk:

A Nézőpont szerint az utóbbi időszakban kevés, a béke nevében történő nemzetközi felszólalás történt. Ellenben Ferenc pápa magyarországi látogatása során többször is felszólított az ukrajnai béke érdekében szükséges „kreatív erőfeszítésekre”.

A kutatás szerint a pápa a legbékepártibb (92 százalék), s szinte senki nem gondolja (1 százalék), hogy a háború pártján állna.

A katolikus egyházfőn kívül csak a magyar kormányfőről gondolja a magyarok többsége, hogy a békét szeretné előmozdítani (72 százalék), s mindössze ötödannyian vélekednek ezzel ellenkezőleg (14 százalék). Orbán Viktor békepártiságáról nemcsak a kormánypártiak (94 százalék), de még az ellenzékiek többsége (50 százalék) is meg van győződve…

Tovább nem érdemes idézni, mert az olvasók töredéke csak akik végig olvasnak egy jórészt adatokból álló cikket. Arról már nem is szólva, hogy Churchill állítólagos szállóigéje juthat eszünkbe:

„Csak abban a statisztikában hiszek, amit én magam hamisítok”

Mindez a Magyar Nemzetben még elmegy, de az ATV?…

Önvakítás – amikor a hatalom saját magát csapja be

ki

-

2022-12-30

0

Önvakítás – amikor a hatalom saját magát csapja be

A magyar lakosság 78%-a nem érzi, hogy a rezsiköltségei növekedtek volna – közölte a kormányközeli Nézőpont intézet. Mindössze a válaszolók 22%-a jelezte, hogy jelentősen nőtt a gáz és villanyszámla.

Nem sokkal korábban az ellenzéki GKI pontosan az ellenkezőjét mutatta ki: a magyar lakosság kétharmada megérzi a rezsiköltségek növekedését. Aligha kérdéses, hogy melyik felmérésnek van igaza. Magyarországon és Európa szegényebb országaiban általában nagy hagyománya van annak, hogy a hatalom megrendeli a számokat, melyeket azután egyáltalán nem meglepő módon prezentálnak is a statisztikai hivatalok és a közvélemény kutató intézetek.

Már a Svejkben benne van, hogy a helyi rendőrkapitányok mindig azt közölték az első világháború kellős közepén a hatalommal, hogy a lakosság hangulata 1/A. Mindenki alig várja már, hogy hősi halált halhasson Őfelségéért, I. Ferenc József császárért és királyért.

A háborús infláció tönkretette ugyan a gazdaságot, de ezt nem jelezték alulról hiszen mindenki tudta, hogy milyen jelentéseket vár el a hatalom.

Önvakítás

Attól még, hogy a hatalom és a közvélemény jelentős része nem akar tudomást venni róla a gazdasági válság egyre fenyegetőbben jelen van. Maga Matolcsy György hangsúlyozta ezt híressé vált parlamenti beszédében. A Nemzeti Bank elnöke szerint Magyarország a világ 4-5 leginkább sérülékeny országa közé tartozik. Ezek közül Sri Lanka már csődbement, Argentína, ahol 100%-os az éves infláció az IMF-hez fordult. Törökország, ahol szintén 100% körül jár az infláció, előre menekül hiszen jövőre választások lesznek, és Erdogan elnöknek – Orbán Viktor nagy barátjának- “nyernie kell!” Ha ugyanis veszít, akkor előkerülhetnek a török nemzeti együttműködési rendszer korrupciós ügyei. Ezért Erdogan legfőbb ellenfelét, Isztambul főpolgármesterét mondvacsinált ürüggyel kizáratta a versenyből. Kérdés, hogy ez elég lesz-e a választások megnyeréséhez?

A statisztikában csalni ma már művészet, nem véletlenül cserélgeti Erdogan ott a vezetőket. Görögországban a Statisztikai hivatal évtizedekig jelentett hamis számokat az Eurostatnak. A pénzügyi csőd idején azután a hitelezőket képviselő trojka: az IMF, az Európai Unió és az Európai Központi Bank valós számokat kért és kapott Görögországból. A görög elit vérig sértődött, mert kiderült, hogy több mint száz millió dollárt fizettek azért a Goldman Sachs amerikai pénzügyi cégnek, hogy a statisztikai csalás koherens rendszert alkosson. Amikor a valós számokkal szembesítették a görög kormányt, akkor az bíróság elé akarta citálni a Statisztika Hivatal főnökét és munkatársait, akik megtörték az “omertát”- a hallgatás törvényét -, és valós számokat közöltek a külvilággal. A vád a statisztikusok ellen hazaárulás volt kezdetben. Később az Európai Unió és az USA közebelépésére nem kerültek börtönbe a statisztikusok, de a hatalom figyelmeztetett minden érintettet: így jár, aki megtöri az omertát!

Csakhogy mire elég az, ha önmagunkat becsapjuk?

A 33 éve kivégzett Ceausescu sorsa megmutatta, hogy a diktátorok önáltatási képessége szinte végtelen, a hatalmuk viszont nem az.

Figyelmeztető jel volt Kadhafi líbiai diktátor halála is: őt 42 évi uralom után széttépték, mert a külföldről szított elégedetlenség kirobbant, és a szellemet a diktátornak nem sikerült visszatuszkolnia a palackba. Ettől tarthat Orbán Viktor is, aki nem jár igazán jól, ha önmagát áltatja azzal, hogy a rezsi vagy az élelmiszerek árának drasztikus növekedése nem igazán érinti a lakosságot.

A döntő többség valamiféle kompenzációt vár a hatalomtól, de ehhez Orbán Viktornak nincsen elég pénze. Meg lehet csapolni az oligarchák vagyonát – ahogy ezt Matolcsy György ajánlotta, és ahogy ezt Putyin a gyakorlatban végre is hajtotta, de ez nem Oroszország. Itt nem lehet úgy levenni a sakktábláról Csányi Sándort vagy Hernádi Zsoltot mint Hodorkovszkijt.

Pénz híján viszont a lelkesedés gyorsan elfogyhat. Ingyen senki sem kívánja életét és vagyonát áldozni a nemzeti együttműködés rendszeréért.

Bréking (fék)nyúz, 2019. május 21. – Tudósítás a másik valóságból

FüHü

-

2019-05-21

0

Bréking (fék)nyúz, 2019. május 21. – Tudósítás a másik valóságból

A Fidesztől megtudhatjuk, hogy Brüsszel nem ad, hanem elvesz pénzt az emberektől, hogy azt a migránsoknak adja. A Nézőpont Intézet elmagyarázta nekünk, hogy Frans Timmermans látogatása csak ártott az MSZP kampányának. A 888 pedig megírta, hogy az osztrák kormánykoalíciót a bevándorláspártiak buktatták meg.

Brüsszel el akarja venni a pénzt az eberektől, hogy a migránsoknak adja

Brüsszel mostani bevándorláspárti vezetése most sem azon dolgozik, hogy több pénzt adjon az európai embereknek, hanem azon, hogy elvegye tőlük, és azt a migránsoknak adja – írta a Fidesz a „- reagálás Gyurcsányné nyilatkozatára” alcímű közleményében.

A nagyobbik kormánypárt ezt arra reagálva közölte kedden az MTI-vel, hogy Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció EP-listavezetője budapesti sajtótájékoztatóján európai minimálbér bevezetését szorgalmazta.

A Fidesz azt írta: „elég csúnya vége lenne”, ha Brüsszelen múlna a magyarok bére és minimálbére, mivel Brüsszel mostani bevándorláspárti vezetése most sem azon dolgozik, hogy több pénzt adjon az európai embereknek, hanem azon, hogy elvegye tőlük, és a migránsoknak adja. A Gyurcsány-párt pedig teljes mellszélességgel támogatja ezeket a terveket, mert ők soha nem a magyar embereket, hanem Brüsszel érdekeit képviselik – olvasható a Fidesz közleményében. (MTI: Fidesz: Brüsszel most sem adni, hanem elvenni akar, hogy a migránsoknak adjon)

Frans Timmermans bevándorláspárti és Soros György nyílt társadalomról szóló eszméjét is vallja

A Nézőpont Intézet elemzője szerint nem oldotta meg a MSZP kampányát Frans Timmermans, az Európai Szocialisták Pártjának csúcsjelöltje azzal, hogy részt vett az MSZP európai parlamenti (EP-) kampányrendezvényén szombaton Budapesten.

Tóth Erik az M1 aktuális csatornán közölte, az MSZP a „patkányozás” óta nem EP-választási, hanem belpolitikai kampányt folytatott.

Frans Timmermans – mondta – bevándorláspárti és Soros György nyílt társadalomról szóló eszméjét is vallja. A szocialisták azzal, hogy újra meghívták egy rendezvényre, azt bizonyítják, a magyar emberek nem számíthatnak rájuk a migrációs politikában – vélekedett.

Hozzátette, tízből nyolc magyar ugyanis egyetért a határkerítéssel, az MSZP pedig továbbra is annak lebontásán dolgozna az Európai Parlamentben.

Kitért arra is, Frans Timmermans az MSZP a kampányrendezvényén olyan üzeneteket próbált megfogalmazni, amelyekkel szerinte képes többséget teremteni, ezek a „valóságtól elrugaszkodó” szakpolitikai elképzelések viszont később visszaüthetnek, és akár a politikai karrierjére is hatással lehetnek. (MTI: Nézőpont: nem segítette az MSZP kampányát Frans Timmermans látogatása)

A bevándorláspártiak buktatták meg az osztrák koalíciót

Herbert Kickl leköszönő belügyminiszter, a bevándorlásellenes Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) politikusa vasárnapi Facebook-bejegyzésében arról írt, hogyan buktatták meg belülről az osztrák kormányt. Mint írta: Sebastian Kurz kancellár „játéka” arra ment ki, hogy őt elmozdítsák a posztjáról. Hogy miért? Mert túlságosan határozott, bevándorlásellenes politikát képviselt a belügyi tárca élén, ami „érzékenyen” érintette a bevándorláspárti erőket, köztük az Osztrák Néppártot (ÖVP). Kickl leszögezte: ő és a pártja, az FPÖ ebbe nem mehetett bele, ezért lesz szeptemberben ismét választás. (888: Kitálalt az osztrák belügyminiszter: a bevándorláspártiak buktatták meg a koalíciót)

Nézőpont: tovább nőtt a Fidesz-KDNP népszerűsége

Gazdasági hírek

FüHü

-

2019-05-04

0

Növelte népszerűségét a Fidesz-KDNP, a biztos szavazók 57 százaléka a kormánypártokat választaná – olvasható a Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatásában, amely részleteit pénteken közölték az MTI-vel. A reprezentatív kutatást 5000 ember személyes megkérdezésével készítették április 1-26. között.

Az adatok szerint a kormánypártok támogatottsága egy százalékponttal magasabb a márciusi adatnál és tíz százalékponttal haladja meg a 2018 áprilisi országgyűlési választás belföldi listás eredményét.

A Jobbik és az MSZP-Párbeszéd tábora némileg, hibahatáron belül zsugorodott március óta: előbbi 12 százalékról 11 százalékra rontott, utóbbi pedig 11-ről 10 százalékra.

A Nézőpont Intézet becslése szerint a magyar mandátumok kétharmadát, azaz 14 képviselői helyet szerezne a Fidesz-KDNP egy most vasárnapi EP-választáson. Ez azt jelenti, hogy jelenlegihez képest kettővel több politikust küldhetne az uniós törvényhozásba.

A Jobbik és az MSZP-P két-két mandátumra számíthat, akárcsak a hónap nyertesének tekinthető DK, amely 6 százalékról 8 százalékra növelte támogatottságát. A párt hagyományosan aktív táborával még meglepetést is okozhat a kampányhajrában az elemzés szerint.

A jelenlegi állás szerint a Jobbikból Gyöngyösi Márton mellett a jelenleg is az EP-ben dolgozó Balczó Zoltán lehet tagja a következő ciklus parlamentjének. Az MSZP jelenlegi képviselőinek, Ujhelyi Istvánnak és Szanyi Tibornak szerezhet újabb mandátumokat, a DK pedig Dobrev Klára mellett a 2014 óta szintén EP-tag Molnár Csabát delegálhatja.

Márciusról áprilisra helyet cserélt a Momentum és az LMP. Előbbi egy százalékpontot javítva 5 százalékon áll, utóbbi ugyanennyit rontva 4 százalékon, Vágó Gábor helyett így Cseh Katalin juthat mandátumhoz. Ezeknél a pártoknál is kiemelten fontos lesz az aktivizálás sikere, végül az is előfordulhat, hogy mind a két kis párt mandátumhoz jut, illetve az is, hogy egyik sem – írták.

A Kétfarkú Kutyapárt 3, a Mi Hazánk pedig 2 százalékos szavazatarányra számíthat. A Nézőpont elemzése szerint a kampány utolsó heteiben nagy harc várható, amelyben az ellenzéki pártok egymás ellen fordulhatnak.

A Fidesz-KDNP tábora stabil, így az ellenzéki pártok csak egymástól tudnak elcsábítani szavazókat, amire szükségük is lesz egyrészt a minél jobb EP-választási eredmény elérése érdekében, másrészt azért, hogy az önkormányzati választást megelőzően minél jobb alkupozícióba kerülhessenek egymással szemben – közölték.

A teljes népességen belül a Fidesz-KDNP 42, a Jobbik és az MSZP-Párbeszéd szövetség 7, a DK 4, az LMP 3, a Momentum és az MKKP 2, a Mi Hazánk pedig 1 százalékon áll – olvasható a közleményben.

MTI

A matek és a sok párt a Fideszt segíti a választáson

Bak Mihály

-

2019-04-25

0

A matek és a sok párt a Fideszt segíti a választáson

Ha húszat nem is, de az eddiginél 2-4 mandátummal többet szerezhet a Fidesz az EP-választáson. Ha sokan elmennek szavazni, és több párt kevéssé, de elbukja az öt százalékos eredményt. A rendszer ugyanis nem arányos mandátumokat dob ki.

Az előrejelzések szerint a Fidesz-KDNP 12-14 mandátumot szerezhet, de a határon túli támogatókkal együtt ez akár a 20-at is elérheti az európai parlamenti választáson – mondta Nagy Dániel, a Nézőpont Intézet kutatási igazgatója csütörtök reggel az állami tévében.

Inkább a hazai szavazatok döntenek

A kijelentés meglepőnek tűnhet, de nem teljesen valószínű, és főleg nem annyira a határon túli szavazatok miatt. Utóbbiakból a jelenlegi számok alapján nem lesz annyi, amennyi a becslést jelentősen meghaladó felülnyerést eredményezné.

A Nemzeti Választási Iroda (NVI) nyilvántartása szerint

jelenleg 116 582 levélben szavazó található a névjegyzékben

– jelentette be reggel az NVI. Még egy hétig, május 2-ig kérhetik regisztrációjukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok. Az idei EP-választás újdonsága, hogy regisztráció után voksolhatnak azok a magyar állampolgárok is, akiknek sem Magyarországon, sem az Európai Unió más tagállamában nincs lakcímük. Ők levélben adhatják le voksukat.

Azoknak a határon túli választópolgároknak, akik már korábban, az országgyűlési választások előtt regisztráltak, ezt nem kell megismételniük, regisztrációjuk érvényes erre a választásra is. Aki azonban még nem regisztrált, ezt május 2-án 16 óráig teheti meg. Tehát teljesen új bejelentkezőből százezres új potenciális szavazó nem várható, és a regisztráltak egy része se szavaz a tapasztalatok szerint. Az NVI csak azoknak juttatja el a szavazási levélcsomagot, akiknek a központi névjegyzék nyilvántartása alapján sem Magyarországon, sem másik EU-tagállamban nincs lakcímük, így tehát

nem szavazhatnak levélben a romániai és szlovákiai magyarok.

A végeredményt a hazai szavazók fogják alapjában befolyásolni. Például már márciusban jelezte a Publicus közvélemény-kutató, hogy akár kilencszázaléknyi voks (majdnem két mandátum) nemcsak pocsékba mehet, hanem a választási szabályok miatt pluszként a Fideszhez kerülhet. Azon pártok választóiról van szó, amelyek nem érik el az öt százalékos küszöböt.

Részvétel és küszöbbukta-mérték

Ugyanazokban a napokban részletesebben is ismertettük a választási szabályok sajátosságát. Azt, hogy a széles körben – még egyes pártok és politikusaik által is hangoztatott – hiedelemmel ellentétben az EP-választáson alkalmazandó rendszer se arányos mandátumokat ad ki,

a legjobb eredményt elérő párt kapja az elvesző szavazatokat

– magyarázta akkor Tóth Zoltán választási szakértő.

Ez a választási matematika tehát (a parlamenti választáshoz hasonlóan) szintén nem arra épül, hogy meghatározott számú szavazat után ad ki egy mandátumot.

Ezek a szabályok is a győztest premizálják, az öt százaléktól elmaradó párt számára elveszett szavazatok hozzá kerülnek. Ennek hatását

három tényező befolyásolja: a választási részvétel és az, hány párt marad el az öt százaléktól és mennyivel.

Ha négymillióan vesznek részt a szavazáson, akkor az öt százalék 200 ezer alsó értéket eredményez, ha ötmillióan, akkor már 250 ezret. Minél nagyobb a részvétel, annál bajosabb a legkisebb pártok küszöbátlépésének esélye. (A jelenlegi becslések szerint a Fidesz elvihet szavazni 2,5 millió embert, a centrista-baloldal talán egymilliót, a Jobbik pár százezret. A 12-14 mandátumhoz a szavazatok nagyjából fele kellene a Fidesznek.)

Az öt százaléktól elmaradás mértéke pedig a másik tényező. Ha négyen jutnak 4,9 százalékig, akkor innen a szavazatok 20 százaléka kerülhet a Fideszhez, ha ugyanennyi 1-1 százalékot ér el, akkor csak mintegy négy százalék vándorol át.

Vagyis

minél több a majdnem bejutó párt, annál nagyobb a Fidesz felüljutalmazása.

Ha tehát mindezeket számba vesszük, akkor nem a valóságtól elrugaszkodott a 16-17 mandátum megszerzése a Fidesznek.

Az NVB hét listát (a Jobbikét, a Fidesz-KDNP-ét, a Momentum Mozgalomét, az MSZP-Párbeszédét, az LMP-ét és a DK-ét) már korábban nyilvántartásba vett és a határozatok jogerőre emelkedtek. Négy listát (a Magyar Munkáspártét, a Magyar Kétfarkú Kutya Pártét, az Egységes Magyar Nemzeti Néppártét és a Tea Párt Magyarországét) kedden jelentettek be. Az ajánlások ellenőrzését követően az NVB-nek legkésőbb a bejelentéstől számított negyedik napon kell a lista nyilvántartásba vételéről döntenie.

Tehát csak később válik véglegessé, összesen hány lista indul az EP-választáson. A pártok első csoportjában a Fidesz, az MSZP-P és a Jobbik bejutása mondható biztosnak. Az önálló induláshoz szintén ragaszkodó DK és esetleg a Momentum az öt százalékos határon mozog, az LMP népszerűsége jelentősen romlott. A hitelesítésre váró négy alakulat pedig – a fenti logika alapján – bizonyosan a Fideszt erősíti, a rájuk leadott voksok hozzá vándorolnak.

Megkérdeztünk egy választási szakértőt az eszmefuttatásról. Ő név nélkül csak annyit mondott, hogy így van.

Nézőpont Intézet: Tovább nőtt a Fidesz-KDNP előnye

FüHü

-

2019-04-01

0

Nézőpont Intézet: Tovább nőtt a Fidesz-KDNP előnye

Az Európai Néppárt egyes pártjaival folytatott vita nem ártott, hanem használt a kormánypártoknak, így növelni tudta népszerűségét a Fidesz-KDNP pártszövetség, amely egy most vasárnap esedékes választáson 56 százalékot szerezne – derül ki a Nézőpont Intézet Magyar Nemzet számára készített személyes közvélemény-kutatásából.

A biztos szavazók körében – februárhoz képest – két százalékpontot javítja, 56 százalékon áll a kormánypártok társadalmi támogatottsága. A népszerűség-növekedés következtében a legerősebb, arányait tekintve legnépszerűbb pártszövetség lehet Európában a Fidesz-KDNP szövetségé. Mindez azt is jelenti, hogy egy most vasárnap esedékes európai parlamenti választáson 14 mandátumot szerezne a kormánypárti EP-lista. A szimpatizánsi kör bővülése egyben bizonyítja, hogy nem hatott negatívan a néppárti vita a kormánypártok támogatottságára, sőt inkább aktivizálta a táborát. Az országgyűlési választásokhoz képest 9 százalékponttal érne el jobb eredményt májusban a Fidesz-KDNP.

Az ellenzéki pártok népszerűsége a legtöbb esetben stagnált az elmúlt hónapban: az MSZP-P 11, a DK 6, az LMP 5, a Momentum 4 százalékon áll a biztos szavazók körében, ez megegyezik a februári eredményekkel. Csökkenés a Jobbik esetében állt be ismét, a tavaly április országgyűlési választásokon elért listák eredményüktől ezúttal 8 százalékponttal maradnának el, mindösszesen 12 százalékot szereznének.

Ez azt is jelenti, hogy a Jobbik 3, az MSZP-P 2 mandátumot szerezne az európai parlamenti választásokon, tehát Jávor Benedek még Tóth Bertalan visszalépése esetén sem jutna be az EP-be. Mandátumhoz jutna Dobrev Klára, valamint öt százalékon álló LMP listavezetője Vágó Gábor is. A Momentum, a Mi Hazánk és a Magyar Kétfarkú Kutyapárt nem lépné át a mandátumszerzéshez szükséges küszöböt.

A teljes népességen belül a Fidesz-KDNP 42, a Jobbik 8, az MSZP-Párbeszéd szövetség 7, a DK 4, az LMP és az MKKP 3, a Momentum 2, a Mi Hazánk pedig egy százalékon áll.

Módszertan

A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása 2019. március 1. és március 28. között készült 5000 fő személyes megkérdezésével. A minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 5000 fős mintanagyság és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a mintavételi hiba 1,4 százalék.

Bréking (fék)nyúz, 2019. január 25. – Tudósítás a másik valóságból

FüHü

-

2019-01-25

0

Bréking (fék)nyúz, 2019. január 25. – Tudósítás a másik valóságból

A Nézőpont Intézet elemzője elmagyarázta, hogy az ellenzék hatalomtechnikai érdekből akar összefogni, de ezzel csak rontja a saját esélyeit. A PestiSrácok.hu tudatja velünk, hogy Bajnai, a castingkirály comingoutolt. A Magyar Idők pedig leleplezte, hogy Nagy Blanka szándékosan trágárkodott.

Az ellenzék csak rontja a saját esélyeit az összefogással

A Nézőpont Intézet elemzője szerint kizárólag „hatalomtechnikai dimenzióban” értelmezhető az EP-választásra kilátásba helyezett ellenzéki összefogás.

Tóth Erik az M1 aktuális csatornán pénteken azt mondta, értékalapú összefogás nincs az ellenzéken belül, hiszen jelenlegi egyetlen céljuk az, hogy a májusi EP-választásokon több mandátumot szerezzenek a Fidesz és a KDNP pártszövetségénél.

Az intézet legfrissebb kutatására hivatkozva azt mondta, a szavazói lemorzsolódás miatt az ellenzéki pártok közös lista esetén kevesebb mandátumot szereznének, mintha külön indulnának. A felmérések alapján a baloldali szavazók egyharmada, illetve a Jobbik szimpatizánsainak 20 százaléka nem szavazna egy teljes körű ellenzéki összefogásra – tette hozzá.

Tóth Erik úgy véli, a szavazói visszakozás elsődleges oka, hogy az ellenzéki összefogásban olyan politikusok is bekerültek, mint Gyurcsány Ferenc, akinek társadalmi elutasítottsága kiemelkedően magas, 73 százalékos. (MTI: Nézőpont Intézet: kizárólag „hatalomtechnikai dimenzióban” értelmezhető az ellenzéki összefogás)

Bajnai a fővárosban kampányol

Bajnai Gordon, aki maga is sok tapasztalatot szerzett az ellenzéki castingok terén, egy Karácsony Gergely Facebook oldalán közzétett videóban áll ki a zuglói polgármester mellett.

Libás Bajnai a kampányvideóban elmondja, hogy mostanában azt érzi, sokan nem hisznek a változásban, pedig az igenis lehetséges. A változások – mint az számos példa mutatja – legtöbbször a fővárosokban indulnak. Magyarországon is a legutóbbi választásokon a képviselői helyek kétharmadát ellenzéki jelöltek vitték el.

Budapest tehát változást akar – vonja le a következtetést Magyarország utolsó “baloldali” miniszterelnöke, aki soha egyetlen választáson sem győzedelmeskedett. Nem is lett volna neki egyszerű, minekutána három évig miniszterként asszisztált Gyurcsány ámokfutásához, majd pedig olyan megszorító csomagot vezetett be miniszterelnökként, amilyenre a hírhedt Bokros-csomag óta nem volt példa. (PestiSrácok.hu: Bajnai, a castingkirály comingoutolt – Karácsonyt támogatja a baloldal egykori üdvöskéje)

Nagy Blanka tudatos, előre átgondolt trágárkodása

A ballibek ifjú reménysége, a kecskeméti tüncin elhangzott trágár, mocskolódó szövegéről elhíresült Nagy Blanka nem túl kreatív. Egy videó tanúsága szerint gyakorlatilag szóról-szóra ugyanazt a minősíthetetlen mondatot december 20-án már elsütötte egy korábbi tüntetésen Kiskunfélegyházán, mindössze a trágárság alanyát módosította (vagy módosíttatták vele) a később elhangzott, ominózus médiát bejárt beszédében.

Trágárka a korábbi tüncin, Kiskunfélegyházán még Lezsák Sándort „méltatta” ugyanazzal az obszcén szöveggel, amivel később a köztársasági elnököt. Az a mentegető teória tehát megdőlt, hogy a forradalmi hevületben kicsúszott trágárságról van csupán szó.

És, hogy kerek legyen a történet. A kiskunfélegyházi videó másik szereplője Horváth Tamás, a helyi MSZP elnök, akinek a felesége Trágárka egyik tanára a kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnáziumban. A feleség pedig – tanár létére – radikálisabb politikai bejegyzéseket oszt meg nyilvános közösségi oldalán, mint férje. Blankának volt tehát kitől tanulnia. (Magyar Idők: Egy nagyon csúnya történet margójára)

Erősebb lett a Fidesz

FüHü

-

2017-12-22

0

Két százalékponttal erősebb a Fidesz a teljes népességen belül egy hónap alatt: ezt mérte a Nézőpont Intézet és a Závecz Research egyaránt. Második a Jobbik, utána az MSZP következik. A kormánypárti intézet az MSZP-t a parlamenti küszöbön mérte.

Decemberben a teljes felnőtt népesség 37 százaléka támogatta a kormánypártokat, ami két százalékpont növekedést jelent novemberhez képest a Nézőpontnak a kormánypárti Magyar Idők megrendelésére készült, és a FüHü-höz eljuttatott felmérésében. A Jobbik tábora újabb egy százalékpontot csökkenve csak 8 százalék, ami ugyan hibahatáron belüli változás, de

2014 óta a legrosszabb eredmény a párt számára.

Az MSZP-vel továbbra is 5, a DK-val pedig 4 százalék szimpatizál. Ezen a bázison az Együtt és a Fodor Gábor által vezetett Liberálisok 1-1 százalékon állnak, míg a Párbeszéd ezúttal sem érte el ezt a szintet. Az LMP-t a teljes felnőtt népesség 4 százaléka támogatja, szemben a Momentum 2 és a Kétfarkú Kutya Párt 1 százalékos szimpatizánsi táborával.

Ugyancsak decemberi mérést készített a Závecz Research, amely 31-ről 33 százalékra emelkedett Fidesz-eredményt tapasztalt. A Jobbik második, egy pontot csökkenve 9 százalékon áll, szorosan a harmadik az MSZP 8 százalékkal.

A Závecznél a DK és az LMP áll a parlamenti küszöböt képező 5 százalékon. A (Karácsony Gergely MSZP-s miniszterelnök-jelöltsége miatti) szakítás előtt mért Együtt-Párbeszéd-tandem változatlanul 2 százalékra számíthatna most. Maradt 1 százalékon a Momentum, a Kétfarkú Kutya és a Liberálisok.

A Nézőpont készített elképzelt listás választási eredményt is a választási részvételüket biztosra ígérők potenciális pártpreferenciája alapján. Eszerint a Fidesz-KDNP 51 százalékon áll, így

a kormánypártokra többen szavaznának, mint az összes ellenzéki pártra együtt.

A Jobbik támogatottsága a biztos szavazók körében is tovább gyengült, a párt a 2014-es listás eredményétől hét százalékponttal elmaradva már csak a listás voksok 14 százalékára esélyes. A baloldalon is folytatódott a hónapok óta tartó átrendeződés, a biztos szavazók körében 9-9 százalékos eredményével a DK és az LMP is megelőzte az ezen a bázison mindössze 8 százalékon álló szocialistákat. A Momentum jelenleg a listás szavazatok 3, az Együtt és a Kétfarkú Kutya Párt 2-2, míg a Párbeszéd és a Liberális Párt 1-1 százalékára esélyes.

Nagyon hasonló eredményre jutott a Závecz is a mezőny elején, a szocialisták itt stabil harmadikok 12 százalékkal a 8, illetve 7 százalékos DK és LMP előtt. Az intézet azonban figyelmeztetésként megjegyzi, hogy ennek a szavazói rétegnek ilyenkor csak tájékoztató jellegű a támogatási adatsora.

LAPSZEM – 2017. december 2.

FüHü

-

2017-12-02

0

A Vivienek és a Melindák ünneplik a névnapjukat ezen a borongósnak és hidegnek ígérkező téli szombaton. Napközben erősen megnövekszik a felhőzet, de gyenge vegyes csapadék csak a dél-keleti tájakon fordulhat elő. Reggel -9 és -2, délután -1 és +4 fok között alakul a hőmérséklet. Érdemes otthon bekuckózni és olvasni. Például a szombati lapokat, bár nem igazán szívderítő, amiről írnak.

Népszava: Nincs forrás a kórházi pulykapénzre

Hamarosan rendkívüli pulykapénzt – 20-22 milliárd forintot – kell kifizetniük a kórházaknak, ami zavart okozhat sokak számára. Az ágazati érdekvédők november végén egy havi plusz juttatást kértek az egészségügyieknek, köztük a műszaki és gazdasági területeken dolgozóknak is. Bár az ezt jóváhagyó kormányhatározat még nem jelent meg a közlönyben, a lap úgy tudja,: ez az összeg december végéig, de legkésőbb január elején megérkezhet a dolgozókhoz. A juttatás forrása az idei ötszázalékos munkáltatói járulékcsökkentés, ezt a megtakarítást az egészségügyi intézményeknek egy külön számlára kellett félretenniük. Ám a többség ebből a pénzből fizette ki az egyes halaszthatatlan számlákat. Például 50-60 intézményben december elején újítják meg a főigazgatói megbízásokat, sokan ezért is kockáztattak és fizettek erejükön felül a beszállítóknak, hogy bizonyítsák jól gazdálkodó menedzserek, akiket van értelme az intézmény élén meghagyni.

A kórházak eladósodási üteméből nagyon is jól sejthető, kinél nincs már meg a pulykapénzre való. S abból, hogy az intézmények 40-50 százalékának a korábbi évekhez képest kevesebb a tartozása.

Noha a működtetésükhöz évtizedek óta ugyanúgy hiányzik egy-két havi finanszírozás. Forrásunk szerint a főigazgató nem is nagyon tehet mást, minthogy tologatja a pénzt. A Népszava öt kórházat hívott fel, hogy meg van-e még az elkülönített számlán az öt százalékos járulékcsökkentésből származó megtakarításuk, közülük egy intézményvezetője válaszolt igennel. Ő is hozzátette: neki ugyan megvan a pénze, de ennek az az ára, hogy félő, hamarosan nem marad orvosa, mert a hiányszakmákban már nem tud annyit fizetni, amennyit másutt megadnak.

Magyar Nemzet: Keleti járulékturizmus

Hogyan kapnak ukrán nácik szülei magyar nyugdíjat? – erre a kérdésre igyekszik választ adni a lap terjedelmes riportja, amely a Szabolcs-Szamár-Bereg megyében, a magyar-ukrán határon fekvő Kispaládra látogatott el, ahol folyamatosan nő a lakosok száma: míg 2010-ben 536, az idén már 1347-en mondhatták magukat kispaládinak. A jelenség nem egyedi a keleti végeken, mintegy harminc település mondhatja el magáról, hogy ott nem okoz gondot az elvándorlás. Több ezer fővel nőtt az ukrán határhoz közel fekvő Szabolcs-Szamár-Bereg megyei falvak lélekszáma, de a 151 százalékos növekedést produkáló Kispalád az, amely közöttük a legjobban teljesít. Erről kérdezősködött a lap munkatársa a településen.

Kiderült, valójában olyan 400 fős a falu, de a nyilvántartásban sokkal többen vannak, aminek az oka, hogy ukrán állampolgárok jelentkeznek be hozzájuk, sutyiban.

A polgármesterél is – a fia állítása szerint „úgy 28-30 ember” van bejelentve, „főleg rokonok. A lap munkatársa beszélt olyan emberrel, akinek a 100 négyzetméteres háza 97 ember lakhelye. „Mi ezért nem kaptunk pénzt, csak csokoládét” – mondta a riportalany, aki biztos benne, hogy miután megjelenik a cikk, munkát sem kap majd Kispaládon.

A riportban kitérnek arra is, hogy az ukrán–magyar kettős állampolgárok jó része nemcsak szavazni jár át a szatmári falvakba, hanem a nyugdíjáért is. Egy Kárpátalja közéletével foglalkozó, magyar nyelvű blog arról írt a minap, hogy

több olyan ukrán náci is tüntetett a magyarok ellen november közepén Beregszászon, akik szülei hazánkból kapják a nyugdíjukat.

A magyar átlagnyugdíj a térségben 50-60 ezer, ám az átjelentkezők rendszerint jóval 100 ezer fölötti jutatatásban részesülnek.

Magyar Idők: Mélyrepülésben a Jobbik

Július óta tízből nagyjából három biztos szavazó fordult el a Jobbiktól – derül ki a kormányközeli Nézőpont Intézetnek a kormányszócső Magyar Idők számára készített novemberi reprezentatív közvélemény-kutatásából. Az ellenzéki párt támogatottsága a biztos szavazóknál jelenleg 16 százalékos, holott júliusban még 23, szeptemberben 21, októberben pedig 19 százalékon állt az erős pártpreferenciájú választópolgároknál. Ugyanebben a körben a Fidesz–KDNP viszont erősödött, a választási részvételüket biztosra ígérők csaknem fele, 48 százalékuk szavazna a kormánypártokra.

Az MSZP biztos szavazóinál kilenc, a DK-nál és az LMP-nél pedig nyolc-nyolc százalékos eredményt regisztráltak. Az LMP július óta megduplázta a várható listás szavazatarányát. Ugyanezen a bázison a Momentum négy, az Együtt és a Kétfarkú Kutya párt két-két százalékon áll, míg a Párbeszéd és a Liberálisok támogatottsága egy-egy százalékos.

Figyelemre méltó, hogy szintén jelentős támogatásesést mért a Jobbiknál az elmúlt hónapokban több közvélemény-kutató, köztük a Századvég Alapítvány, a Tárki és a Medián is – jegyzi meg a lap.

Magyar Hírlap: Hiába érvelnek Botka László összeférhetetlensége mellett

Az MSZP és a DK között az egyéni országgyűlési képviselőjelölti helyekről zajló alkudozásnak is szerepe lehetett abban, hogy a szegedi önkormányzat illetékes bizottsága elutasította a Botka László összeférhetetlenségének megállapítására vonatkozó kezdeményezést – mondta a Magyar Hírlapnak az eljárást elindító Szabó Bálint, a Szeviép-ügy károsultjait képviselő Likvid Kontroll Kft. ügyvezetője. Nem látta igazolva Botka László összeférhetetlenségét a Szegedi Önkormányzat jogi, ügyrendi és közbiztonsági bizottsága, ezért nem tesz javaslatot a közgyűlésnek, hogy döntést hozzon az ügyben – áll a testület határozatában, amelyet az eljárást kezdeményező Szabó Bálint juttatott el lapnak. A Szeviép-ügy károsultjait képviselő Likvid Kontroll Kft. ügyvezetője szerint a szocialista városvezető feladatainak ellátásához szükséges közbizalmat megingatja, ezáltal összeférhetetlenséget okoz a tény, hogy a VIP-parkolóbérleti botrányként elhíresült ügyben nyomozást rendeltek el vezető beosztású személy által a kötelességét megszegve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt. Az indoklás részletezi: az ügyben azért történt feljelentés, mert a Botka által összehívott vezetői értekezleteken „százas nagyságrendben osztogattak jogszabályi felhatalmazás nélkül korlátlan ingyenes parkolóbérleteket” többek közt Botka feleségének és titkárnőjének, valamint több megyei és városi vezető tisztséget betöltő személynek. Az ügyben a vádlottak padján ül Botka helyettese, kabinetfőnöke és a címzetes főjegyző, de az újabb nyomozás indítása miatt felmerül Botka László büntetőjogi felelőssége is.

Ki nyerne ma?

FüHü

-

2017-08-26

0

Nem történt változás a pártversenyben a nyár során, a Fidesz-KDNP augusztusban is megtartotta magabiztos előnyét, míg az ellenzék támogatottsága stagnált – áll a Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatásában. Egy, a héten megjelent másik felmérés szerint a magyarok többsége le akarná váltani a jelenlegi kormányt.

A Nézőpont Intézet 2000 fő személyes megkérdezésével készült pártpreferencia-kutatása alapján a teljes felnőtt népesség 30 százaléka támogatta a kormánypártokat, a Jobbik szimpatizánsi tábora 11 százalékos, az MSZP-tábor a teljes felnőtt népesség 7 százalékát teszi ki, míg a DK 4, az LMP és a Momentum pedig 2 százalékon áll. Az Együtt, a Fodor Gábor által vezetett Liberális Párt és a Kétfarkú Kutya Párt tábora egyaránt 1 százalékos, a Párbeszéd viszont augusztusban sem érte el a mérhetőségi szintet.

Mi lenne ma a listás eredmény?

A legvalószínűbb listás választási eredményeket nézve (a választási részvételüket biztosra ígérők potenciális pártpreferenciája) a Fidesz-KDNP 43 százalékon áll. A Jobbik a listás szavazatok 22, míg az MSZP 12 százalékát érné el. A DK ezúttal 7, az LMP és a Momentum 5-5, a Kétfarkú Kutya Párt és az Együtt 2-2, a Liberálisok pedig 1 százalékon állnak.

Kormányváltást akarók többségben

Némileg más képet fest a Závecz Research Intézet e héten közzétett közvélemény-kutatásának az eredménye. A kormány távozását az emberek 43 százaléka, 3,5 millió ember szeretné. Ez a csoport rendkívül heterogén, sokféle politikai nézet követőit, számos párt híveit találhatjuk meg közöttük. Az ellenzéki pártok támogatóinak túlnyomó többsége – 90-97 százaléka – 2018-tól új vezetést kíván az ország élén látni. A Jobbikosok közül 1 millióan, az MSZP táborában közel 750 ezren szeretnék, ha a Fidesz-kormány a jövő évben elbúcsúzna. További 10 ellenzéki párt – benne a DK és az LMP – összesen 1 millió kormányváltó támogatóval rendelkezik. Rajtuk kívül még a pártpreferenciával nem rendelkezők közül 800 ezren szeretnék azt, ha a parlamenti választások után más venné át a kormányzást.

A széttagoltságon kívül – olvasható a közleményükben – még az aktivitás mértéke is nehezíti a kormányváltás esélyeit. A Fidesz hatalmon maradását pártolók 45 százaléka mutat részvételi hajlandóságot, a távozást óhajtók körében az aktívak aránya valamivel kisebb, 41 százalékos. Még ennél is nagyobb a különbséget a bizonytalan választópolgárok elszántságában. Azon pártnélküliek, akik az Orbán-kormánynak további négy évet adnának, 34 százalékban mennének el voksolni. A kormányváltást szorgalmazó, pártpreferenciával nem rendelkezők körében a részvételi szándék ennél jóval alacsonyabb, 24 százalékos.

Címke: Nézőpont Intézet

Felmérés: A magyarok szerint Orbán Viktor és Ferenc pápa a legbékepártibb vezető

A magyar lakosság 78%-a nem érzi, hogy a rezsiköltségei növekedtek volna – közölte a kormányközeli Nézőpont intézet. Mindössze a válaszolók 22%-a jelezte, hogy jelentősen nőtt a gáz és villanyszámla.

Már a Svejkben benne van, hogy a helyi rendőrkapitányok mindig azt közölték az első világháború kellős közepén a hatalommal, hogy a lakosság hangulata 1/A. Mindenki alig várja már, hogy hősi halált halhasson Őfelségéért, I. Ferenc József császárért és királyért.

Önvakítás

Csakhogy mire elég az, ha önmagunkat becsapjuk?

Brüsszel el akarja venni a pénzt az eberektől, hogy a migránsoknak adja

Frans Timmermans bevándorláspárti és Soros György nyílt társadalomról szóló eszméjét is vallja

A bevándorláspártiak buktatták meg az osztrák koalíciót

Ha húszat nem is, de az eddiginél 2-4 mandátummal többet szerezhet a Fidesz az EP-választáson. Ha sokan elmennek szavazni, és több párt kevéssé, de elbukja az öt százalékos eredményt. A rendszer ugyanis nem arányos mandátumokat dob ki.

Inkább a hazai szavazatok döntenek

jelenleg 116 582 levélben szavazó található a névjegyzékben

nem szavazhatnak levélben a romániai és szlovákiai magyarok.

Részvétel és küszöbbukta-mérték

a legjobb eredményt elérő párt kapja az elvesző szavazatokat

három tényező befolyásolja: a választási részvétel és az, hány párt marad el az öt százaléktól és mennyivel.

minél több a majdnem bejutó párt, annál nagyobb a Fidesz felüljutalmazása.

Az ellenzék csak rontja a saját esélyeit az összefogással

Bajnai a fővárosban kampányol

Nagy Blanka tudatos, előre átgondolt trágárkodása

Két százalékponttal erősebb a Fidesz a teljes népességen belül egy hónap alatt: ezt mérte a Nézőpont Intézet és a Závecz Research egyaránt. Második a Jobbik, utána az MSZP következik. A kormánypárti intézet az MSZP-t a parlamenti küszöbön mérte.

2014 óta a legrosszabb eredmény a párt számára.

a kormánypártokra többen szavaznának, mint az összes ellenzéki pártra együtt.

Népszava: Nincs forrás a kórházi pulykapénzre

A kórházak eladósodási üteméből nagyon is jól sejthető, kinél nincs már meg a pulykapénzre való. S abból, hogy az intézmények 40-50 százalékának a korábbi évekhez képest kevesebb a tartozása.

Magyar Nemzet: Keleti járulékturizmus

Kiderült, valójában olyan 400 fős a falu, de a nyilvántartásban sokkal többen vannak, aminek az oka, hogy ukrán állampolgárok jelentkeznek be hozzájuk, sutyiban.

több olyan ukrán náci is tüntetett a magyarok ellen november közepén Beregszászon, akik szülei hazánkból kapják a nyugdíjukat.

Magyar Idők: Mélyrepülésben a Jobbik

Figyelemre méltó, hogy szintén jelentős támogatásesést mért a Jobbiknál az elmúlt hónapokban több közvélemény-kutató, köztük a Századvég Alapítvány, a Tárki és a Medián is – jegyzi meg a lap.

Mi lenne ma a listás eredmény?

Kormányváltást akarók többségben

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA