Kezdőlap Címkék Nemzeti konzultáció

Címke: nemzeti konzultáció

Magyarul, élő szóban üzent a magyaroknak Soros György

0

„Azért nyilatkozom most, mert most fog megjelenni a konzultáció eredménye, s ez nagyon jó alkalom tisztázni, hogy mit mondanak ők, és mit mondok én” – ezzel indokolta mostani megszólalását Soros György. Szerkesztett videóüzenetet küldött az RTL Klubnak, amely interjút kért tőle.

„Ennyire mocskolódnak ellenem, s nem reagálok – ez rosszul esik a civil társadalom intézményeinek és azoknak az egyéneknek, akik ott dolgoznak és nagy kockázatokat vállalnak. Úgy érzem most nekem meg kell szólalnom, hogy megvédjem őket” – szögezte le Soros György, egyben megmagyarázva miért lépett a nyilvánosság elé.

Hétfőn a Független Hírügynökség először számolt be arról a közleményről, amelyben pontról pontra cáfolta a nemzeti konzultáció egyes pontjait.

A Nyílt Társadalom Alapítványon keresztül elküldött, szerkesztett, magyar nyelvű videójában Soros rámutatott: „A nemzeti konzultáció szándékos kiforgatása a nyilvánosan megjelent véleményeinek”. Hozzáfűzte: ha csak róla lett volna szó, nem reagált volna.

„Tragédia Magyarország számára, hogy a jelenlegi kormány a valóság kifordításával és a lakosság félrevezetésével igyekszik hatalmon maradni”

– közölte Soros György, aki az Orbán-kormány ellene irányuló kampányának korábbi megkezdése óta először nyilvánult meg személyesen arról, mit gondol a nemzeti konzultációl.

Végül leszögezte:

„Nagyon aggódom Magyarországért, sokat gondolok Magyarországra és akarom, hogy a magyar nép tudja, hogy én megteszek, és továbbra is meg fogok tenni mindent , hogy a magyar népet támogassam”.

„Ameddig te Sorost gyűlölöd, addig sem bennünket utálsz”

Jól van, na! Hazudtunk a Soros-tervről. Nem azt mondta a Gyuri bácsi, amit a konzultációs levélben írtunk. Most ez baj? Te még sosem hazudtál?

Nem mondtad még soha a hetven deka sertéscombra, hogy 75? Nem tettél be sohasem rohadt almát az egészségesek közé? Még sohasem bütykölted meg a taxiórát? Nem vágtál át külföldit, vagy magyart az éttermedben? Nem szerelted meg a gázbojlert számla nélkül, okosba?

Na ugye!

Tessék? Hogy mi a kormány vagyunk, és példát kellene mutatnunk? Olvasd el kiscsibém az alaptörvényt. Benne van, hogy a kormány nem hazudhat? Nincs benne! Hiába mereszted a szemed, akkor sem találod.

Azt mondod, hogy egy kormány nem hazudhat a népének. De hát mi nem kormány vagyunk! Mi nem igazgatjuk, hanem izgatjuk az országot.

Érted már, hogy mi van? Velünk kellene ujjat húznod kispajtás. Ha nem tetszik, gyere ki a ház mögé. Lejátsszuk.

Mi a hézag? Eltapsolunk megint néhány milliárdot, hogy még jobban gyűlöld a Sorost. Aki jót tett a magyarokkal. Nemcsak pénzt adott nekünk annak idején, hanem reményt. Hogy meg lehet változtatni azt, amiről azt hittük, hogy a végtelenségig marad.

Hogy akkor most miért gyűlöljük? Hát kit gyűlöljünk? A saját anyánkat? Még mindig nem érted? Azért gyűlöljük, mert jó volt hozzánk. Az ilyet mi nem tudjuk megbocsátani. Ez főbenjáró bűn, nyomasztó emlék.

Engem ugye gyerekkoromban agyba-főbe vert az apám. Beszéltem erről neked sokszor. Most meg milyen jól megvagyunk az öreggel. Próbált volna csak jó lenni hozzám, ráküldenék egy nemzeti konzultációt.

Ilyen egyszerű ez. Nem is értem, hogy mit lehet ezen nem érteni.

Egyébként, elárulok neked valamit. Kedves hülyém, mi valójában nem gyűlöljük a Sorost. Sőt, kifejezetten kedveljük. Kapóra jött nekünk, hogy meggyűlöltethetjük veled.

Ameddig te a Sorost gyűlölöd, addig sem bennünket utálsz.

Soros cáfol! Mégpedig pontról pontra…

1

„A „Soros tervvel” kapcsolatos október 9-i magyarországi nemzeti konzultációs kérdőív állításai csúsztatásokat és nyilvánvaló hazugságokat tartalmaznak, amelyek célja, hogy szándékosan félrevezessék a magyarokat Soros György bevándorlókra és menekültekre vonatkozó álláspontjáról” – szögezi le az a közlemény, amelyben Soros György pontról pontra cáfolja a kérdőíven szereplő állításokat, és amelyet a Nyílt Társadalom Alapítvány magyarországi szóvivőjétől kaptunk. Íme, az állítások és azok cáfolatai – szöveghűen.  

A Nemzeti Konzultáció 1. állítása: Soros György arra akarja rávenni Brüsszelt, hogy évente legalább 1 millió bevándorlót telepítsen az Európai Unió területére, így Magyarországra is.

HAMIS: Egy 2015-ös kommentárban Soros György azt mondta, hogy a Szíriában folyó háború miatt az Európai Uniónak „az előrelátható időszakban legalább egy millió menekültet kellene befogadnia évente. És hogy ez megoldható legyen, a terhet igazságosan kell elosztani” (“Rebuilding the Asylum System,” Project Syndicate, 2015. szeptember). Egy évvel később, miután a körülmények megváltoztak, azt javasolta, hogy az Európai Unió vállaljon kötelezettséget arra, hogy „csupán 300 000 menekültet fogadjon be évente” (“Saving Refugees to Save Europe,” Project Syndicate, 2016. szeptember 12).

A Nemzeti Konzultáció 2. állítása: Soros György a brüsszeli vezetőkkel együtt azt is el akarja érni, hogy az EU tagállamai, így Magyarország is, bontsák le a határvédelmi kerítéseket, és nyissák meg a határokat a bevándorlók előtt.

HAMIS: Soros György világosan hangot adott annak a meggyőződésének, hogy „az Európai Uniónak vissza kell szereznie az ellenőrzést határai felett.” Soros György úgy gondolja, hogy „az Európai Uniónak közös mechanizmust kell létrehoznia annak érdekében, hogy megvédje határait, elbírálja a menedékjogot kérelmezők beadványait és elhelyezze a menekülteket.” (“Saving Refugees to Save Europe,” Project Syndicate, 2016. szeptember 12).

A Nemzeti Konzultáció 3. állítása: A Soros terv része, hogy a nyugat-európai országokban összegyűlt bevándorlókat Brüsszel kötelezően ossza szét, különös tekintettek a kelet európai országokra. Ebben Magyarországnak is részt kellene vennie.

HAMIS: A menekültválságot tárgyaló legutóbbi kommentárjában Soros György azt javasolta, hogy „a menekültek elhelyezése épüljön önkéntes alapokra.” Kiemelte, hogy „az EU nem kötelezheti tagálalmait, hogy befogadjon olyan menekülteket, akiket nem akar, vagy hogy a menekültek olyan helyre menjenek, ahol nem szívesen fogadják őket.” (“Saving Refugees to Save Europe,” Project Syndicate, 2016. szeptember 12).

A Nemzeti Konzultáció 4. állítása: A Soros-terv alapján Brüsszelnek arra kellene köteleznie minden tagállamot, így Magyarországot is, hogy minden bevándorlónak fizessen 9 millió forint (28 000 euró) állami segélyt.

HAMIS: Soros György nem mondta azt, hogy Magyarországot arra kellene kötelezni, hogy 9 millió forint állami segélyt fizessen minden bevándorlónak. Azt mondta, hogy „a megfelelő finanszírozás kritikus. Az Európai Uniónak €15 000 összeget kellene juttatnia minden menekültnek az első két év mindegyikében a lakhatási, egészségügyi és oktatási költségek fedezetére, és hogy a menekültek befogadását vonzóbbá tegye a tagállamok számára.”  (“Rebuilding the Asylum System,” Project Syndicate, 2015. szeptember 26.). Ez egyértelműen olyan juttatás lenne, amelyet az Európai Unió ad Magyarország számára. Tavaly Soros György bejelentette, hogy 430 millió euróval kíván hozzájárulni személyes vagyonából ennek a finanszírozásához „olyan befektetések céljára, amelyek kifejezetten a bevándorlók, menekültek és a befogadó közösségek szükségleteit fedeznék.” (“Why I’m Investing $500 Million in Migrants,” The Wall Street Journal, 2016. szeptember 20.).

A Nemzeti Konzultáció 5. állítása: Soros György azt is el akarja érni, hogy a migránsok enyhébb büntetést kapjanak az általuk elkövetett bűncselekményekért.

HAMIS: Soros György soha nem tett ilyen kijelentést. Ez hazugság.

A Nemzeti Konzultáció 6. állítása: A Soros-terv célja, hogy az európai országok nyelve és kultúrája háttérbe szoruljon annak érdekében, hogy az illegális bevándorlók integrációja hamarabb megtörténjen.

HAMIS: Soros György soha nem tett ilyen kijelentést. Ez hazugság.

A Nemzeti Konzultáció 7. állítása: A Soros-terv része, hogy politikai támadást indítsanak a bevándorlást ellenző országok ellen, és kemény büntetésekkel sújtsák őket.

HAMIS: Soros György soha nem tett ilyen kijelentést. Ez hazugság.

A portálunkhoz eljuttatott közlemény leszögezi azt is, hogy miközben Magyarország egészségügyi és oktatási rendszere aggasztó állapotban van és a korrupció mindent áthat, a jelenlegi kormány külső ellenséget kreál, hogy ezekről a problémákról elvonja állampolgárai figyelmét. A kormány Soros Györgyöt választotta ki erre a célra, és nagyszabású Soros-ellenes médiaháborút indított, amelynek költsége több tízmillió euróra rúg az adófizetők pénzéből, felszítja az iszlámellenes hangulatot és olyan antiszemita szófordulatokat használ, amelyek az 1930-as éveket idézik. A nemzeti konzultáció azon propagandakampány része, amely 2015 májusában kezdődött és magában foglalta az „Állítsuk meg Brüsszelt” konzultációt 2017 tavaszán, valamint a 2016-os, a bevándorlók és menekültek ellen irányuló népszavazást.

A közlemény szerint aggódó polgárként Soros György rendszeresen közöl kommentárokat világszerte, amelyekben több témában is kifejti véleményét és megoldásokat szorgalmaz, ideértve a migrációs válságot is. Ezek mindenki számára elérhetőek a következő honlapon: www.GeorgeSoros.com.

A Nyílt Társadalom Alapítvány magyarországi szóvivője, Csontos Csaba korábban már részletesen beszélt a FüHü-nek arról, hogy a nemzeti konzultáció hamis állításokra épül.

Van, amiben Soros György egyetért a magyar kormánnyal

Soros-terv nem létezik, az csak a választási kampány része, a nemzeti konzultáció hazugságokra épül, és az sem igaz, hogy uniós tisztviselők „vannak Soros György zsebében” – ezt mondta a FüHü-nek adott interjúban Csontos Csaba, a Nyílt Társadalom Alapítvány magyarországi szóvivője. Arról is beszélt, hogy az elmúlt időszakban az ellenségképzés lett a kormányzati kommunikáció fő iránya, de a gyűlöletkeltés az őcsényihez hasonló esetekhez vezethet. Csontos Csabát is megkérdeztük arról, Soros-ügynöknek tartja-e magát.

Csontos Csaba
Fotó: FüHü

Mit szól a plakátkampányhoz és a nemzeti konzultációhoz?

Nagyon sok probléma van ezzel a nemzeti konzultációval. Alapvetően az, hogy

hamis állításokra épül.

Újságcikkekből, Soros György által írt véleménycikkekből kiragadott részletekből extrapolál bizonyos feltételezéseket, és azokat úgy állítja be, hogy tulajdonképpen már be is épültek az Európai Unió döntéshozatali folyamatába, és egy létező tervként működnek. Ez így természetesen nem igaz.

Soros György egy sokat publikáló, sokat megnyilvánuló ember, aki az elmúlt évtizedekben a befektetői tevékenysége mellett nagyon sok emberbaráti adományozó tevékenységet indított el. Emellett a gondolatait megosztja a külvilággal, publikál, előadásokat tart.

Azok a kiragadott idézetek, amelyeket a kampányban használ a kormányzati kommunikáció, azok egy 2015-ös, a Project Syndicate-en megjelent esszéből vannak kivéve, amelyet egyébként egy évvel később már sok szempontból meghaladott Soros György gondolkodása, és ezt a Foreign Policy tavaly júliusi cikkében ki is fejtette.

Ha visszamegyünk az eredeti kérdésre, több probléma van magával a kampánnyal is. Egyrészt a kampányt kísérő masszív kommunikáció, a plakátok, tévés, rádiós, online kampány elég erős gyűlöletkeltő és ellenségképző hatást fejt ki.

Azt látjuk, hogy az elmúlt egy évben

egyértelműen az ellenségképzés lett a kormányzati kommunikáció fő csapásiránya.

Voltak ugye a menekültek, a „migránsok” az elején. Aztán jött „Brüsszel”, ami azért volt bizarr, mert az EU egy népszerű dolog Magyarországon, a lakosságnak több mint kétharmada támogatja az ország uniós tagságát. Ezért az a csúsztatás történt a „Brüsszel, mint ellenség” kampányban, hogy a kormányzati kommunikáció egyenlőségjelet tett az Európai Unió és a brüsszeli bürokrácia között.

Ennek keretében ráadásul

a lakosságot szándékosan félrevezették

azzal, hogy összekeverték a döntéshozói szerveket, amelyekben ott ülnek a magyarok, így az Európai Tanácsban, az állam- és kormányfők fórumain Orbán Viktor maga is részt vesz, és a Bizottságot, amely döntés-előkészítő és ellenőrző funkcióval bír.

Közben jött a civilek elleni kampány, a megbélyegző törvény. Itt már megjelent Soros György és a Nyílt Társadalom Alapítvány neve, mint támogató. Ebből nőtt ki a Soros György elleni kampány, amelynek már a második hullámát látjuk, hiszen nyáron, szerencsére csak rövid ideig, de volt egy gyűlöletkeltő kampány Soros György ellen személyesen.

Tehát akkor Ön azt mondja, hogy a „Soros-terv”, amit a kormány most már naponta többször is emleget, valójában nem létezik?

Most már ott tartunk, hogy a múlt heti Kossuth rádiós interjúban maga Orbán Viktor is azt mondta, hogy ha Navracsics Tibor nem tud arról, hogy van Soros-terv, akkor ezért kell kideríteni a titkosszolgálatok bevonásával, hogy van-e Soros-terv. Most előreugrottam kicsit az időben, de nem csak mi mondjuk, hanem már a kezdetektől fogva értelmiségiek, talán százas nagyságrendben mondták ki, beleértve Navracsics Tibort is, hogy nem létezik ilyen.

Látható, hogy

ez egy Magyarországra kitalált kommunikáció,

hiszen nem véletlenül mondta Navracsics Tibor és más uniós biztosok is, hogy nincsen ilyen napirenden, tárgyalások során soha nem emlegetik a Soros-tervet. Ez a magyar lakosságnak, a magyar választóknak szól, a választási kampány része.

Azt gondolom, hogy nem is lenne érdemes erről tovább beszélni, csak sajnos ott landolt a postaládákban több millió háztartásban ez a hazug kérdőív. Azért is tartjuk károsnak ezt a kampányt a gyűlöletkeltés mellett, mert ez egy ál-konzultáció. Egyrészt

manipulatívak a kérdések,

van hozzájuk egy sorvezető, aminek a végén megkérdezik, hogy „ugye nem akarod, hogy valami nagyon rossz történjen”. Az ilyenek a valódi társadalmi párbeszédet értékét csökkentik.

A Nyílt Társadalom Alapítvány hisz a valódi párbeszédben. Annyi olyan kérdés és megoldandó probléma lenne Magyarországon, az egészségügy helyzetétől, az oktatástól a nyugdíjkérdésig, amit meg kellene beszélni a társadalommal, oly módon, hogy valódi kérdéseket tesznek fel, vagy akár, meghagyni a lehetőséget az embereknek, hogy ők tegyenek fel kérdéseket. Magyarországon elfojtják a társadalmi kezdeményezéseket, fölülről irányított kérdések vannak.

A harmadik nagyon veszélyes dolog, és ez a kérdések mögé van elbújtatva, hogy az Európai Unió ellen dolgozik az egész kampány, mert azt sugallja, hogy az Unió sötét erők zsebében van.

A kormány azt mondja, hogy aki tagadja a Soros-terv létezését, az azért teszi ezt, mert Soros György ügynöke. Mástól is megkérdeztem már: Ön akkor Soros-ügynök?

Nyilvánvalóan nem vagyok ügynök, én munkavállaló vagyok, egy alapítványnál. Olyan munkaszerződésem van, mint bárkinek Magyarországon, aki egy vállalatnál, közigazgatásban vagy bárhol dolgozik. Ha ezt ügynöknek nevezik, akkor lehetnék az is, de ez a címkézés megint az ellenségképzéshez tartozik.

A magyar történelemnek voltak olyan korszakai, amikor címkéztek embereket származásuk, politikai meggyőződésük miatt. Nagyon rossz dolog lenne, ha oda mennénk vissza.

Visszatérve arra, hogy akik letagadják, hogy van Soros-terv, azok mind Soros György zsebében vannak. Megint tisztázni kell valamit: hogyan működik az EU döntéshozatali folyamata. A kommunikációban szándékosan mossák össze a döntéshozó és a végrehajtó ágakat. Ez odáig ment, hogy amikor a strasbourgi emberi jogi bíróság, amelynek semmi köze az Unióhoz, két bangladesi menedékkérő ügyében hozott egy olyan döntést, amely szembe ment a magyarországi ítélettel, rögtön utána az jelent meg a kormányzati kommunikációban, hogy már a bíróságok is a Soros-tervet hajtják végre, és az Unió máris lép.

Ez nem a tudatlanságukat mutatja,

én biztos vagyok benne, hogy a magyar kormányban minden megfelelő ember pontosan tudja, mi a különbség a luxemburgi Európai Bíróság és a strasbourgi bíróság között, a Bizottság és a Tanács között. Szándékosan keverik össze őket, hogy a saját kommunikációjuk alá rendeljék az üzeneteket.

Fotó: FüHü

És hogy ki kinek van a zsebében… Korábban megjelentek olyan cikkek a kormányzathoz közel álló médiumokban, amelyek azt mutatják be, hogyan dolgozik Brüsszelben a Nyílt Társadalom Alapítvány és intézetei. El kell mondani, hogyan működik a brüsszeli döntéshozatal és döntésbefolyásolás.

Ez utóbbit lehet lobbizásnak vagy advocacynek nevezni. Ez Európában egy nagyon átlátható történet.

Minden találkozó nyilvános, lehet tudni, ki kivel találkozik.

A hazai médiában olyan kifejezéseket használnak, mint „zárt ajtók mögött tárgyaltak”, amelyek obskúrusnak tüntetik fel az ilyen megbeszéléseket.

Több ezer érdekképviseleti szerv működik Brüsszelben. A mi irodánk 14-15 fős, a rendezvényei nyilvánosak.

Ettől fél Magyarország?

Dolgoztam én vállalati oldalon is ezen a területen, ez ott is ugyanúgy megy. Szakpolitikai kérdésekben megvitatnak dolgokat. Például egy parlamenti képviselő nem szakértője minden kérdésnek, meghallgat mindenkit, a döntéshozók igyekeznek minden érintettet meghallgatni és eldöntik, ki volt meggyőző, kivel értenek egyet. A legfontosabb: csak értelmes üzenetet várnak, csak valódi tartalomról hajlandóak beszélgetni.

A kormány és a hozzá közel álló médiumok egy oroszokhoz közel álló hackercsoport állítólagos dokumentumaira hivatkozva mondják azt, hogy emellett van egy manipuláció, amit az alapítvány, és, az ő szavaikkal élve, a „Soros-hálózat” folytat. Erről mit gondol?

Nem akarok belemenni, hogy mi köze a csoportnak az orosz titkosszolgálatokhoz, de valóban volt egy támadás, amikor belső dokumentumokat, levelezéseket elloptak. A kormányközeli sajtóban azt írják, hogy több mint 200 képviselő van a baráti listán. Azt tudom erre mondani, hogy

minden érdekérvényesítő összeállítja azoknak a listáját, akihez megítélése szerint egy adott szakpolitikában érdemes odamenni.

Ez a vállalati oldalon is ugyanígy működik. Ezt tanítják is. Mondok egy egyszerű példát: atomenergetikában dolgozó cégnek nem érdemes egy zöldpárti képviselőt megkeresnie.

Tehát, ha egy belső levelezésben azt látják valakiről, hogy vele tudunk beszélni, akkor az annyit jelent, hogy nyitott például emberi jogi kérdésekre. Az bizarr gondolkodásra vall, ha valaki azt mondja, hogy azok a döntéshozók, akik nyitottak a párbeszédre egy szakpolitikai témában, máris annak szervezetnek a „zsebébe kerülnek”, amely képviselőivel beszélgetnek.

Tehát itt inkább arról van szó, hogy azonos elveket vall az alapítvány és bizonyos képviselők?

Így van. Ez a munkánk része, hogy felmérjük, kivel lehet beszélgetni. Tegyük fel, hogy találkozik valaki egy kávéra egy újságíróval. Ez vállalati oldalon is létezik. Sőt, én nem hiszem, hogy a magyar kormány emberei ne találkoznának döntéshozókkal Brüsszelben, vagy épp újságírókkal.

Az az igazság, hogy amikor azt mondják, hogy valaki valakinek a zsebében van, az súlyos inszinuáció, mert azt feltételezi, hogy pénzek mozognak és valakit lefizet valaki.

Vagyis ez egy korrupciós vád?

Azért csak inszinuáció, mert aki ezt állítja, az semmilyen tényt nem említ, csak annyit mond, hogy ki kell deríteni.

Térjünk vissza a civilekhez. A kormány azt mondja, hogy azért támogatnak civileket, mert ők is azt a tervet akarják megvalósítani, amiről mondta, hogy nem is létezik: le akarják bontani a kerítést és be akarnak telepíteni egymillió bevándorlót. Valóban ezért támogatják őket?

Nem. És

Soros György sem akarja lebontani a kerítést és nem akar behozni egymillió menekültet se Európába, se sehova. Sőt, a kötelező kvótaelosztást kifejezetten ellenzi.

De megérkezett több mint egymillió ember Európába. 2015 volt a csúcs, azóta csökkent a szám, de nem azért, mert kerítést építettünk, hanem azért, mert Törökországgal született egy megegyezés, és a két fő útvonalon több szűrést vezettek be.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy a szíriai menekülthullámban főleg a középosztály jött el, azok, akiknek volt pénze arra, hogy ide tudjanak jönni. Azok jelentős részének, akik a környező országok menekülttáboraiban vannak, nincs erre pénze.

Mármint a Szíriát körülvevő országokra gondol?

Igen, Jordániára, Törökországra, Libanonra. Azok a megoldási javaslatok, amelyeket Soros György leírt, illetve az alapítvány és az általa támogatott szervezetek képviselnek, arról szólnak, hogy egyrészt a már ideérkezett menekülteknek valamilyen jogsegélyt, egészségügyi segítséget, pszichológiai segítséget nyújtsanak. Utóbbiról kevesebbet beszélünk, pedig ők traumatizált emberek. És nem csak a jogaikat, hanem a kötelezettségeiket is el kell nekik mondani.

Fotó: FüHü

Ha a hatóság ignorálja, hogy itt vannak, nem kommunikál velük, és ahogy látjuk, kirakják őket egy senkiföldje-zónába, hátha megunják és elmennek – ezzel nem csak az emberséges bánásmódot és a genfi egyezményhez kötött jogokat sértik meg, hanem rontják a helyzetet. Ezeket az embereket, akik átéltek egy traumát, fölösleges frusztrációnak teszik ki.

Ezzel a későbbi beilleszkedésüket nem, hogy segítik, hanem még taszítják is őket tőle.

Ők már eldöntötték, hogy elmenekülnek. Valahova el fognak jutni, és ha olyan helyről jöttek, ahol valóban életveszélynek vannak kitéve, akkor megkapják a menedékjogot. Valamikor őket integrálni kell. Ebben is tudnak segíteni a civil szervezetek, akiket támogatunk.

A másik fontos csapásirány, hogy a megoldást azokon a helyszíneken kell keresni, ahonnan a menekültek elindultak.

Tulajdonképp ezt mondja a magyar kormány is.

Így van, ebben teljesen egyetértenek. Csak ugye eltér a külső és belső kommunikáció.

Magyarországon azt mondják, hogy nem értenek egyet Soros Györggyel, de a nemzetközi fórumokon néhány pontban ugyanazt vallják.

Visszatérve a helyszínekre: vannak olyan helyzetek, mint a szíriai polgárháború, vagy Afganisztán és Irak, ahol folyamatos az erőszak, a terror. Ott politikai megoldást kell keresni. A többi országban, főleg Afrikában, a szubszaharai régióban, ott a klímaváltozás miatt várható éhínségek megoldása hosszabb távú, más jellegű. Mindkét dolog a nemzetközi közösségre vár.

A lényeg, hogy a helyszínen kell segíteni, de ha már megérkeztek a menekültek, akkor nekik segíteni kell abban, hogy minél hamarabb integrálódjanak. Ez mindenkinek jó: a befogadó társadalomnak is és az érkezőknek is.

A gyűlöletkeltés, ami nálunk folyik, csak oda vezet, mint ami Őcsényben történt.

Olyan ijedtek, kétségbeesettek az emberek, hogy teljesen irracionálissá vált az érvrendszerük. Olyan apokaliptikus víziókat vetít eléjük a központi kommunikáció, ami után nem is lehet csodálkozni, hogy még pár gyereket sem hajlandóak egy hétig megtűrni maguk között.

Az alapítvány nem csak a menekültekkel foglalkozó civileket támogatja, hanem sok egyéb szervezetet is. Mi alapján választják ki, kiket támogatnak és egyáltalán, hogy néz ki ez a támogatási rendszer?

Vannak nagy programok, ezeknek vannak pályázati kiírásai, amelyeken elindulhatnak közösségek, civil szervezetek, akik megfelelnek a feltételeknek – ezek általában az átláthatóság és a tapasztalat. Lényeges, hogy

ezek nem politikai kritériumok.

Ha bejelentkezik egy nem liberális beállítottságú szervezet, az is kaphat támogatást. Közösségfejlesztő, közösségeket segítő programjaink is vannak.

Azt is látjuk, hogy ma Magyarországon van egy nagy párbeszéd-, bizalom- és együttműködési hiány. Ha nincs párbeszéd, nem alakul ki bizalom. Hajlamosak vagyunk elhinni minden információt, a legvadabb dolgokat is. Az együttműködésnek meg a bizalom lenne az alapja. Ha a gyűlölettel próbálunk szembe menni, ezeket kell kiépíteni.

Sok jó példa lenne, de ha ezek az alulról jövő kezdeményezések nem kapnak levegőt, támogatást, illetve megbélyegzik őket, akkor nem lesz továbbra sem párbeszéd, együttműködés, bizalom.

Soros György az elmúlt időszakban 18 milliárd dollárt adott a Nyílt Társadalom Alapítványoknak. Miért adta ezt, és mire fogják felhasználni?

Ez nem egy pillanatnyi aktus volt, évek óta folyik, most fejeződött be. Soros György 87 éves. A menedzsment arra készítette fel a szervezetet, hogy tudja tovább vinni az ügyeket, a nyílt társadalom eszméjét. Soros György azért döntött úgy, hogy vagyonának nagy részét az alapítványra hagyja, mert azt gondolta korábban, hogy erre szüksége van a világnak.

Világszerte szűkül a tér az alulról jövő kezdeményezések körül. Az antidemokratikus rendszerek gyakorlatilag kiszorították az alulról jövő kezdeményezéseket, a civil társadalmat.

Ezekben az országokban nem tűrik az ellenvéleményeket.

Soros György azért küzdött az elmúlt 30 évben, hogy a szabadságot, az emberi jogokat, a jogegyenlőséget, a kisebbségeket, a sérülékeny csoportokat segítse. Sajnos erre még sokáig szükség lesz.

A támogatási rendszer pedig nem változik. Ez nem úgy működik, hogy akkor most gyorsan eltapsolja az alapítvány a pénzt, épp ellenkezőleg, hosszú távra rendezkedik be.

A Bloomberg azt írta, hogy valójában ennek az adományozásnak a célja adóelkerülés volt. Ez is szerepet játszott?

Az amerikai törvények hagytak egy határidőt arra, hogy az offshore cégekben felgyülemlett vagyont vagy jótékony célra használják, vagy adót kell fizetni utána. Ez valóban így van, de Soros György több mint 30 éve kezdte el filantróp tevékenységét. Erre már korábban is 14 milliárd dollárt szánt. Ő azért hozta ezt a döntést, hogy a célokat tovább vigye.

Fotó: FüHü

Ha valaki a magyar kormányt hallgatja, akkor azt gondolja a nyílt társadalomról, mint elvről, hogy az valami rossz dolog, ami ellen küzdeni kell. Valójában mi ez a nyílt társadalom, miről szól?

Soros György Londonban tanult, filozófiát is hallgatott Karl Poppertől, a 20. század egyik meghatározó filozófusától. Az ő leghíresebb könyve volt A nyílt társadalom és annak ellenségei. Nyilván az ő előadásai és könyvei is inspirálták Soros Györgyöt.

A nyílt társadalom egy fejlett, demokratikus, szabadságon, jogegyenlőségen, a vélemények pluralitásán alapuló, párbeszédre épülő rendszer.

Arra lehetőség, hogy az emberek szabadságban éljenek, meg tudják beszélni a dolgaikat, és legyen társadalmi mobilitás. A zárt társadalmak megszüntetik a véleményszabadságot.

Arról mit gondol, hogy az utóbbi időben nem csak Magyarországon van egyre több támadás, egyrészt ez ellen a gondolat ellen, másrészt személyesen Soros György ellen, hanem egyre több országban?

Ez valahol párhuzamosan zajlott azzal, hogy különböző, még demokratikus országokban is, megerősödtek a populista hangok. Hangosabbá váltak a leegyszerűsödött üzenetek. Ezt sok mindenhez lehet kötni, de a nyugati világban a 2008-as válság után volt egy elbizonytalanodás.

Ez frusztrációt okozott.

Sokan ma is úgy érzik, hogy a legfelsőbb elitben jól jártak az emberek, érintetlenek maradtak, ők meg nagyon sokat vesztettek.

Ugye a második világháború után kialakult jóléti rendszerek egyik fő üzenete az volt, hogy a következő generációnak mindig jobb volt, mint az előzőnek. Most egy olyan korszak határán vagyunk, vagy bele is léptünk, amikor ez nem látszik biztosnak. Nagy társadalmi rétegek lába alól kijött a talaj.

A háború után megszilárdult a jobb- és baloldali pártfelosztás, a váltógazdálkodás a kereszténydemokrata-konzervatív jobboldali, illetve a szociáldemokrata baloldali gondolkodás között. Bejöhettek még centrista, liberális pártok. De most azt látjuk, hogy a mainstream pártok üzenetei már nem jutnak el a választók jelentős részéhez, és

az elbizonytalanodó választók nyitottak lettek a populista ígérgetésekre. Új, radikális, elitellenes közbeszéd alakult ki a politikában is.

Ebből a szempontból Soros György ideális célpont lett. Azonosították a liberális eszmékkel, az alapvető emberi jogokkal, a szabadságjogokkal. Mivel a kisebbségi jogok védelmébe olyan csoportok is beletartoztak, amelyek ellen könnyű volt érzelmeket mozgósítani, leegyszerűsített populista ígéretekkel, amelyekre fogékonyak a talajt vesztett rétegek.

Ebben az a bizarr, hogy nálunk az elitellenes kommunikációt pont a hatalmon lévő elit folytatja.

Magyarországon van egy másik vonulata ennek: Soros György magyar származású, pénzügyi befektető, liberális ügyeket képvisel, és sok helyen kirekesztett kisebbségeket karol fel a programjai egy részével. Ezek a kirekesztett csoportok, akár a romák, akár a menekültek, akár a szexuális kisebbségek könnyű célpontok – és aki a kirekesztetteket segíti, az rossz ember.

Az alapítványnak a CEU-hoz van valamilyen köze?

Külön jogi entitások vagyunk, nem is nyilatkozunk egymás ügyeiről. Alapítónk ugyanaz a személy és empátiával tekintünk a másikra, amikor azt politikai támadás éri.

Mit szól ahhoz, hogy a kormány most nemzetbiztonsági vizsgálatot is akar a „Soros-hálózat” tevékenységével kapcsolatban?

Abban látjuk a veszélyt, hogy

ez egy fenyegetés.

Nem feltétlenül csak a Nyílt Társadalom Alapítványra nézve, hanem az újságírókra és a civil szervezetekre is. Hiszen itt őket nem is annyira burkoltan meg is nevezték. Az újságírók fenyegetése pedig kifejezetten káros, hiszen az a szabad sajtó elleni támadás.

Ami a legfontosabb az alapítvány szempontjából, hogy mi mindenféle gyanúsítgatás ellenére fenntartjuk a támogatásainkat és elkötelezettségünket Magyarország iránt, és segítünk a magyar embereknek, hogy megoldják a problémáikat.

Bréking nyúz, október 14. – Tudósítás a másik valóságból

0

Hülye. Szétröppenő fekália. Botox. Soros-terv. Lenéznek.

Kirohanás az Origón, válaszul egy Indexen megjelent elemzésre

„Azt eddig is tudtuk, hogy az Isten után rögtön a második helyen létező Index – tudományos körökben máig penge vita van arról, hogy tulajdonképpen ki teremtett kit: az Index Istent, vagy éppen fordítva – pont leszarja az olyan ósdi, meg proli hagyományokat, hogy ország, nemzet, netalántán nemzeti érdek (pláne, ha az magyar). Ez azért alakult így, mert az Index okos, sőt a legokosabb. Éppen ezért soha nem félt kimondani, hogy aki magyarkodik, az bizony hülye.

(…)

Bezzeg Berlin, meg London! – tolták a képünkbe, és mi kínunkban a budapesti utcákon rugdostuk a szemetet. Bezzeg a párizsi, meg a New York-i prájd! – és oda se mertünk nézni, hogy ne lássuk a körúti kordonokat.

Szóval tisztában voltunk vele, hogy Magyarország ciki, vagy legalábbis az Index szerint – tehát Isten szerint is az -, és komolyan megszakadtunk érte, hogy mi is tudjunk így érezni, hogy mi is lehessünk haladók, rosszfiúkból jófiúk, hogy nekünk se kelljen bujkálni Lipótvárosban, hogy az előtérből mi is bejussunk végre a buliba, bassza meg! Oszt’ még se ment.

(…)

Az Index emelte a tétet, ha úgy tetszik, rendesen beleszart a ventillátorba, a szétröppenő fekália pedig minket is szíven talált. Nyolc óra tizenhárom perckor ugyanis megjelent egy cikk (elnézést, hogy linkeljük, de ha nem olvassuk, hétszentség, hogy nem hisszük el) az Index címlapján, amely egyszerűen közölte velünk, hogy kurvára nem kéne hazait vásárolni!

Így, ennyike. Péntek 13-ától a „ne vegyél hazait” lett az új „I stand with CEU”. Budán állítólag már árulják a kitűzőket.

(…)

Ha így teszünk, akkor az elemző-tudós-szakértő-szakember úr szerint végre tudunk majd finom és nem finom barack között különbséget tenni, nem fogjuk utálni a globalizációt, sőt kinőjük azt a röhejes, evolúciós torzulásunkat is, hogy szívesebben osztozkodunk olyanokkal, akik olyanok, mint mi. Lefordítom, ha nem volna egyértelmű önöknek, hülyéknek: humanizmus, gyerekek, hát tessék már lebontani az átkozott kerítést, miért kell kekeckedni a migránsokkal, meg dobálózni itt a Soros úr nevével?

Nos, felőlünk aztán az Index nyugodtan zabálja csak a külföldit, a magyart még csak meg se piszkálja. Tömje magát az ingyen KFC-vel, utazgasson Szíriába a menekültekhez, cikkezzen angolul is az élhetetlen Magyarországról, imádja a globalizációt, és fogja mindig mások pártját. Azért jó, ha tudják, hogy abból sportot űzni, hogy a normálisról rendre bebizonyítsák, hogy abnormális, az nem újságírás, hanem szimpla gyökérség.

Különben meg, kurvára nem kéne senkinek Indexet olvasgatni.”

A 888 Lendvai Ildikóról

„Ezen már a botox sem segíthet.”

A Magyar Idők arról, hogy a Helsinki Bizottság bírósághoz fordul a nemzeti konzultáció miatt

„Ám a Helsinki Bizottság a keresetlevelében nem pontosan idézi a konzultáció szövegét, tehát egy olyan mondatba kapaszkodva akarja megakadályozni, hogy a kérdőíveket minden magyar háztartásba eljuttassák, s ezáltal nyolcmillió magyar választópolgár ismerhesse meg a Soros-terv leglényegesebb pontjait, amely egész egyszerűen nem létezik.”

A Pesti Srácok bloggerének ez jutott eszébe az osztrák választásról

„Szervusz, Bécs! Mariahilfer, kacagj! Mulassunk együtt: wiener schnitzelt túl klopfolod, a smarni lassan készül, a sör meg langyos. A Kedves Olvasó talán megbocsátja nekem ezt a bécsi pertut.

Tudják, egyszer Mátyás nevű királyom járt arra, markánsan jelezte is jelenlétét. Onnantól kezdve Bécs, és mi magyarok talán ismerjük egymást.

De ennek ellenére én nem értem Őket!

Kedves emberek persze, érdekesek a maguk sajátos módján. Amikor például lenéznek minket.”

Lapszem – 2017. október 14.

0

Október 14-e van, szombat, Helén napja, nézzük, miről írnak a mai lapok.

Halottakkal is konzultálna a kormány

A Magyar Nemzet arról ír, hogy nem létező nevekre is küldenek nemzeti konzultációs levelet. Egy zuglói például arról panaszkodott nekik, hogy

Kun Bélának címezve is érkezett elsőbbségi levél a Soros-tervről, de kapott egy 1977-ben, nyolcévesen meghalt fiú is.

A kormány nem ismeri el a hibát, Kovács Zoltán kormányszóvivő annyit mondott: nyilvánvaló, hogy még a hetvenes években elkövetett adminisztratív hibát mosott partra a víz.

Az oktatáson múlik az autóipar jövője

Leépülőben a hazai szakoktatás, miközben a világgazdaság gyorsuló iramban halad az automatizálás, az informatikai alkalmazások felé a járműgyártásban is – írja a Népszava. Kilián Csaba, a Magyar Gépjárműipari Egyesület főtitkára azt mondta: a kis- és közepes vállalkozásoknak az automatizálás és az informatika terén még nagyon sok a tennivalójuk. Ehhez pedig magasan képzett, innovatív munkaerőre van szükség.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára a lapnak

érthetetlennek nevezte a közismereti tárgyak visszaszorítását a szakképzésben.

Szerinte alulképzett emberekkel nem lehet számítógép vezérelte berendezésekkel dolgozni sem az autóiparban, sem a feldolgozóipar más területein.

Megingott Orbán bizalma

Nevető harmadikként futott be Vashegyi György karmester a két esélyesnek tartott jelölt, Marton Éva operaénekes és Jankovics Marcell rajzfilmrendező előtt a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) keddi tisztújító közgyűlésén – írja a hvg.hu. Csak a szavazás előtt derült ki, hogy Jankovics visszalép,

pedig ő tűnt esélyesnek.

A lap szerint Jankovics többször bírálta az MMA működését, de forrásaik szerint megrendült benne Orbán bizalma. Marton Éva pedig csak 36 szavazatot kapott a 226-ból, még az utolsó pillanatban jelölt Rátóti Zoltánra is többen szavaztak.

Vashegyi György a lapnak azt mondta: szerinte az MMA jó úton halad, és a szakmai működésre helyezné a hangsúlyt.

Évi 40 milliárd forintot költenek vitaminokra a magyarok

A Magyar Idők azt írja, hogy a Magyarországi Étrendkiegészítő-gyártók és -forgalmazók Egyesületének elnöke szerint évente tíz százalékkal nő a piac, ami jellemzően nem az árak emelkedésének, hanem a fogyasztás tényleges bővülésének tudható be.

A legtöbben multivitaminokat, C-vitamin-készítményeket, magnézium- és kalciumtartalmú szereket, illetve ízületi porcregeneráló termékeket vásárolnak. A 40 milliárdban nincsenek benne az interneten kapható, sokszor bizonytalan eredetű és hatású szerek, amelyek forgalma elérheti, de akár meg is haladhatja a legális értékesítés összegét.

“A magyar kormánynak minimum bocsánatot kellene kérnie”

Szégyellnie kellene magát a magyar kormánynak a menekültek kezelése miatt, nem pedig büszkének lenni – ezt mondta az Amnesty International főtitkára, Salil Shetty. A FüHü-nek adott interjúban arról is beszélt, hogy a nemzeti konzultációt a választási kampány részének tartja, a civiltörvény nincs összhangban a nemzetközi joggal, a démonizálás politikája miatt pedig az emberi jogok szabadesésbe kezdenek. Salil Shettyt arról is megkérdeztük, hogy valóban Soros-ügynök-e.

Salil Shetty, az Amnesty International főtitkára

Az Amnesty International is előkerült az úgynevezett nemzeti konzultációban. Mit gondol erről?

Ez az úgynevezett nemzeti konzultáció olyan, mintha a kormány választási kampányának része lenne.

Nem tényeken alapul, hanem fikción.

Az Amnesty Internationalt azért említik benne, mert ez is része a kormány kampányának, hogy ellehetetlenítsen minden független hangot, kritikát, minden ellenőrző mechanizmust.

A konzultációban az Amnesty úgy szerepel, mint akik többször követelték Ahmed H. szabadon bocsátását. A férfit a röszkei zavargás után azzal vádolták, hogy megafonba beszélt és „szilárd tárgyakat” dobott a rendőrök felé. Ezért terrorcselekménnyel vádolták, amit az Amnesty „megalapozatlannak és abszurdnak” tart. A szíriai férfit első fokon 10 évre ítélték, másodfokon viszont megalapozatlannak találták az ítéletet és új eljárást rendeltek el.

Ahmed pere kezdettől fogva nem volt tisztességes, mert már a befejezése előtt a kormány drága kampánnyal akarta bizonyítani, hogy terrorista. Már akkor, amikor még tartott a per. Ez durva megsértése minden nemzetközi szabálynak. És, ahogy tudja, ezt el is utasította a bíróság. A megismételt eljárás október végén kezdődik. Ebben a kontextusban került elő az Amnesty. Nem vesszük ezt komolyan. Hálás vagyok nekik, hogy ekkora publicitást biztosítanak az Amnestynek.

A kormány azt mondja, hogy az Amnesty International a Soros György-féle „álcivil szervezetek” közé tartozik, amelyek a Soros-tervet akarják végrehajtani, a képviselőik pedig az ő ügynökei. Ön Soros-ügynök?

(nevet) Nem vagyok biztos benne, hogy mi az a Soros-terv, vagy mi az, hogy Soros-ügynök. Az Amnestyvel kapcsolatban az a jó, hogy mi olyan hétköznapi emberek globális mozgalma vagyunk, akik mindenhol kiállnak az emberi jogokért. Bevételünk több mint 95 százaléka a tagjainktól jön. Több mint 7 millió tagunk és aktivistánk van a világon, akik kis adományokkal segítenek minket.

Kapunk némi pénzt alapítványoktól is, köztük a Nyílt Társadalom Alapítványtól, de ez csak töredéke a bevételünknek, nincs igazán jelentősége.

Mit gondol általánosságban a civil szervezetek elleni kampányról?

Több lépésből állt a kampány. Orbán miniszterelnök már 2014-től különböző módokon támadja a civileket. 2014-ben ott voltak azok a szervezetek, amelyek a Norvég Alaptól kaptak pénzt. Akkor őket támadták, vizsgálták. Amikor a bíróságra kerültek ezek az ügyek, mindről bebizonyosodott, hogy hamis.

Aztán meghozták a törvényt a civil szervezetekről, amelyet az orosz külföldiügynök-törvényről mintáztak. Persze, hogy nem értünk vele egyet, mert ellentmond a magánélethez való jognak, az egyesülési szabadságnak. Megbélyegez szervezeteket. Megtagadjuk a betartását, 22 másik civil szervezettel együtt panaszt tettünk az Alkotmánybíróságnál.

A törvény nincs összhangban a nemzetközi joggal. Ellentmond minden alapelvnek, amelyért az Amnesty harcol.

Ezért országosan és nemzetközi szinten is küzdünk ellene.

A legutóbbi éves jelentésükben azt írták, hogy a magyarországi helyzet a leginkább csalódást keltők közé tartozik. Miért gondolják így?

Ha az 1990-es éveket nézzük, az első évtizedet a vasfüggöny lebontása után, akár egészen mintegy 10 évvel ezelőttig, nagy volt az optimizmus Magyarországot illetően. A magyar fiatalok kitűntek a világ minden részén, rengeteg volt a sikertörténet.

Amit viszont a legutóbbi Orbán-korszakban látunk, az a támadás az igazságszolgáltatás, a média, a civil társadalom ellen. A legrosszabb megnyilvánulása ennek természetesen a muszlimok és migránsok elleni támadás volt.

Ez nem csak csalódást keltő, hanem szégyenletes is. Egy országnak, amelyik nem tiszteli a világ legsérülékenyebb embereinek a jogait, szégyellnie kellene magát. Pontosabban, nem is az országnak, mert meg kell különböztetnem a magyar embereket a rezsimtől, amelyik ezt a képet közvetíti Magyarországról.

Ahelyett, hogy szégyellnék magukat azért, amit tesznek, azt mondják, milyen büszkék,

hogy távol tartják a menekülteket. A magyar kormánynak minimum bocsánatot kellene kérnie, amiért nem tiszteli a legsebezhetőbb emberek jogait és az irántuk való kötelességet.

A jelentés 2016-ról szólt, azóta már eltelt néhány hónap. Hogy változott a helyzet? Jobb lett vagy rosszabb?

Mindent egybevetve, a civilek elleni támadásokat, azt, ahogy a menekültekkel bánnak, a támadásokat a szólásszabadság és mindenféle kritika ellen, azt mondanám, hogy rosszabb lett.

Ha a menekülteket nézzük, nos, alig jönnek már menekültek. Így aztán nincs ki ellen eljárást indítaniuk… De az emberek azokban a konténertáborokban szenvednek. Elhanyagolható azok száma, akiknek a menedékkérelmét feldolgozták, 2500 emberről beszélünk az első hat hónapban. Nincs kit visszaküldeni, mert nem engednek be senkit. Ez biztosan nem jobb azoknak, akik menedékjogot akarnak kérni.

Említette a szólásszabadságot: mit gondol a sajtószabadság helyzetéről Magyarországon?

Amennyire tudom, az olyan sajtótermékeknek, amelyek próbálnak független hangon szólni, és amelyek kritikusak a kormánnyal, alig van mozgásterük. És a kormány mindent meg is tesz, hogy ne lehessen hallani a kritikus hangokat.

Ez nem különbözik a civilek helyzetétől.

Mindenkit, aki kritikus a kormánnyal, és ellenőrizné a tevékenységét, valahogy elhallgattatják.

A világban terjed a populizmus, miért tartja ezt problémának?

Általánosságban nézve ez abból a szempontból probléma, ahogy a társadalmak fejlődnek, működnek, probléma a demokráciák jövőjére nézve. Az Amnestynek viszont az emberi jogokra gyakorolt következmények miatt probléma.

Persze, beszélhetünk Dutertéről meg Erdoganról, de az tény, hogy Magyarország egy nyugat-európai ország. Európa szívében van. Nem lehet a Fülöp-szigetekhez vagy Oroszországhoz hasonlítani.

Populizmus helyett mi egyébként a démonizálás politikája kifejezést használjuk, amikor valaki emberek egy csoportját, például a menekülteket vagy a romákat bűnbaknak kiáltja ki, támadást indít ellenük, hogy elterelje a figyelmet arról, amit tenni kellene az országban, és szájkosarat tesz mindenkire, aki nem ért egyet vele.

A démonizálás politikájának az a következménye, hogy az emberi jogok szabadesésbe kezdenek.

Beszéljünk akár az egyesülési szabadságról vagy a szólásszabadságról, ezeket mind fenyegetik vagy támadják.

A Fidesz-frakció sürgeti a kormányt

0

A Fidesz-frakció arra kéri a kormányt, hogy a lehető leggyorsabban indítsa el a betelepítési kvótával és a „Soros-tervvel” összefüggő nemzeti konzultációt – mondta Kósa Lajos kedden sajtótájékoztatón, Budapesten.

Eddig a hír, amely mellett nem lehet elmenni szó nélkül.

Nem tűr halasztást az ügy, ezt mindig is sejtettük. Soros mocskos mancsa már mindenhová betette a lábát, nincs időnk teszetoszázni. Ez az ember minden kilométernél ott van. Sőt, elképzelhető, hogy a spájzokban is várható a felbukkanása.

Nem várhat tovább a kormány, ezt vette észre jó érzékkel a Fidesz frakció.

Ha nem így lenne, akkor nem arra kérnék a kormányt, hogy minél hamarabb indítsa el a nemzeti konzultációt!

Ha nem érzékelnék a valós veszélyt, akkor azt kérnék a kormánytól, hogy

hozza rendbe az egészségügyet.

Csökkentse a kórházi fertőzések számát, és tegyen meg mindent, hogy a betegek jobb ellátást kapjanak a kórházakban.

Esetleg azt is kérhetné a Fidesz frakció a kormánytól, hogy

tegyen valamit az oktatás korszerűsítéséért.

Hogy versenyképes legyen a képzés, és a gyerek szívesen járjanak iskolába. És a szüleik is szívesen engedjék el őket oda, mert tudják, hogy ott jó dolgokat tanulnak. Csupa olyat, aminek az életben is hasznát veszik.

Sok minden eszébe juthatott volna a Fidesz-frakciónak, de ők a nemzeti konzultáció megsürgetését tartják a legfontosabbnak. Ami azt illeti, van igazságuk. Soros György már 87 éves, mi lesz, ha ne adj isten, történik vele valami? Mi értelme lesz akkor a nemzeti konzultációnak?

P.s. Soros Györgynek és persze minden más 87 évesnek, jó egészséget és eredményekben gazdag, hosszú életet kívánunk.

Ez volt a hét – 2017. szeptember 18-24

0

Hétfő

Orbán beszéde a parlamentben

MTI Fotó: Máthé Zoltán

A magyar gazdaság helyzetéről beszélt Orbán Viktor kormányfő a parlamentben, az őszi ülésszakot nyitó napirend előtti beszédében. Ezután tért rá a kormány legfontosabb üzenetére, a menekültügyre

és arra, miért támogatja a nemzeti konzultációt az úgynevezett “Soros-tervről”, és elmondta véleményét a bevándorló és nem bevándorló országokról.

Vona Gábor Jobbik-elnök despotának nevezte Orbánt, aki szerinte Rákosi és Kádár emlékét csempészi vissza. Az MSZP frakcióvezetője, Tóth Bertalan szerint

Orbán a saját démonaival küzd.

Szél Bernadett LMP-társelnök azt mondta: „nem a Fidesz fogja megvédeni Magyarországot, nekünk kell megvédenünk az országot a Fidesztől.”

Viszontválaszában Orbán Vonának mindössze annyit mondott:

“A KORMÁNYZÁSHOZ KOMOLYABB ESZKÖZÖK KELLENEK, MINT SZEMÖLDÖKCSIPESZ”.

 

Kedd

Kicselezte a kormány a népszavazást kezdeményezőket

Kedden délelőtt a parlament egyhangúlag, 170 igen szavazattal elfogadta azt a törvénymódosítást, amely 8-ról 12 évre emeli a korrupciós bűnügyek elévülési határidejét.

MTI Fotó: Máthé Zoltán

A Jobbik által benyújtott és a házszabálytól eltérő gyorsasággal tárgyalt törvény elfogadása gyakorlatilag ellehetetlenítette a Vágó Gábor által kezdeményezett és a Kúria által is szentesített népszavazást.

ALÁÍRÁSOKAT ETTŐL PERSZE MÉG LEHET GYŰJTENI, ÁM A NÉPSZAVAZÁS A ETTŐL KEZDVE ÉRTELMETLENNÉ VÁLT.

Orbán Viktor kormányának nem ez az első trükkös eljárása a népszavazások megakadályozására. Amikor az üzletek vasárnapi zárva tartásáról kezdeményezett népszavazást az MSZP, akkor is a parlamenti többség sietett a kormány segítségére.  Az idei év elején a Momentum gyűjtött össze a szükségesnél jóval több aláírást, hogy lehessen népszavazást tartani a budapesti olimpia rendezéséről, ám ekkor a kormány hirtelen visszavonta a korábban benyújtott olimpiai pályázatot, s ezzel kifogta a szelet az ellenzék vitorlájából.

Börtönbe vonult Császy Zsolt

Kedden délelőtt bevonult a börtönbe Császy Zsolt, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egyik volt vezetője, hogy megkezdje kétéves börtönbüntetését. Társa, Tátrai Miklós, volt vezérigazgató már néhány héttel ezelőtt elkezdte letölteni a büntetését.

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Császyt ötven-hatvan ember kísérte el, többek között Gyurcsány Ferenc a DK elnöke, Herényi Károly a Császy Zsolttal közösen alapított Nemzeti Bilincs egyesület alelnöke, volt MDF-es országgyűlési képviselő és ott volt Iványi Gábor az Oltalom Karitatív Egyesület elnöke, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetője.

Szerda

Kétszáznál is több halottja van a mexikói földrengésnek

Nagy erejű földrengés rázta meg kedden Mexikó középső részét. A helyi idő szerint kora délután bekövetkezett, 7,1-es erősségű földmozgás épületek tucatjait döntötte romba a sokmilliós mexikói fővárosban.

MTI/EPA/Mario Guzman

A polgári védelem vezetője, Luis Felipe Fuente közlése szerint késő estig országosan 150-re emelkedett a halálos áldozatok száma, de a Milenio tévé legutóbbi híradásában már 204 halálos áldozatról adott hírt.

A LEGTÖBB HALOTTAT MEXIKÓVÁROSBÓL JELENTETTÉK,

ahol mentők százai az éjszaka is folytatják a kutatást a romok között rekedt esetleges túlélők után, és a mentésben civilek százai is részt vesznek.

 

Csütörtök

Októberben jön a konzultáció a “Soros-tervről”

Az úgynevezett Soros-tervről kér véleményt a kormány a várhatóan októberben kezdődő újabb nemzeti konzultációban – mondta a kormányülés nélküli Kormányinfón Lázár János. A kancelláriaminiszter megismételte az úgynevezett Soros-terv sarokpontjait, amikről szólni fog a kampány: 1 millió bevándorló évente, nekik két év alatt fejenként 30 ezer euró juttatás, amelynek finanszírozására akár kölcsönt is vegyen fel Európa. A valódi Soros-tervről itt írtunk.

MTI Fotó: Illyés Tibor

A konzultáció arról szól, hogy kitartsunk-e amellett, hogy

MAGYARORSZÁG NE LEGYEN BEVÁNDORLÓORSZÁG

– mondta Lázár, aki azt is újólag leszögezte: a kormány minden erővel azon van, hogy megakadályozza a bevándorlást. Egyúttal ismételten kétarcúsággal vádolta a magyar kormánnyal erősen kritikus országokat, mondván a szűk egy hét múlva lejáró határozatot a kötelező kvótáról ezek se tartják be, Németország például 28 százalékot teljesített.

Péntek

A miniszterelnök szokásos rádiós megnyilatkozása: halk ima Merkel győzelméért

Orbán Viktor visszautasította, hogy a Brüsszellel folytatott viták miatt uniós forrásokat vonjanak meg Magyarországtól.

Orbán a rádióban
MTI Fotó: Illyés Tibor

Az ilyen típusú fenyegetéseknek semmilyen jogalapja nincs az uniós jogrendszerben, ezért törvénytelen lenne, hogy Magyarország pénzbüntetést kapjon azért, mert nem akar bevándorlókat befogadni – mondta Orbán. Szerinte azok az európai vezetők, akik erről nyilatkoznak, jogsértést követnek el.

A miniszterelnök ismét elmondta azt is, szerinte

MAGYAR NÉZŐPONTBÓL AZ A LEGJOBB, HA ANGELA MERKEL JELENLEGI KANCELLÁR NYERI A KÖZELGŐ NÉMETORSZÁGI VÁLASZTÁST.

Szombat

Aláírás az Agorában

Nyolc demokratikus ellenzéki párt közösen kezdeményez egy új, a jelenleginél arányosabb, igazságosabb választási rendszert. Erről szóló memorandumot írtak alá szombaton Budapesten a Parlamenttel szemben szeptember eleje óta működő Agorában. A dokumentumot – amely kitér a többi között a külföldön élő magyarok szavazására és a női kvótára is – véleményezésre bocsátják, s azért dolgoznak, hogy a Parlament is elfogadja azt.

Fotó: Facebook (Közös ország Mozgalom)

A  „Megállapodás egy új és igazságos választási rendszerről” című dokumentum kidolgozását szeptember 4-én kezdte meg a nyolc demokratikus ellenzéki párt. A Jobbik nem vett részt a munkában. Pénteken jelentette be az ATV-ben Gulyás Márton a Közös Ország Mozgalom (KOM) vezetője, hogy elkészült a dokumentum.

Gulyás Márton pénteken az ATV Egyenes beszéd című műsorában a többi között elmondta, hogy

a Jobbik nem vett részt a kidolgozásban, de jelezte, hogy megnézik majd, mire jutottak, s ha egyetértenek az előterjesztéssel, támogatni fogják azt.

Azt is közölte, hogy ha nem lesz meg a szükséges Fidesz-támogatás – kétharmados törvényről van ugyanis szó –, akkor jön a polgári engedetlenség. Példaként említette saját önfeljelentő akcióját.

Vasárnap

Merkel vagy Merkel

És a hét legvégén a legfontosabb esemény: a németországi választások. Minden jel arra utal, hogy az urnák bezárása után, 18 órakor kiderül: ismét Angela Merkel kereszténydemokratái nyernek. A kérdés: kivel fognak koalícióra lépni.

Egymillió menekült befogadásáról beszélt Dömötör

0

Várhatóan hét kérdést tesz fel a kormány a bevándorlásról és a kötelező kvótáról az október elején induló nemzeti konzultáció során. A bevándorlók betelepítése, a határzár és a menekülteknek juttatandó állami támogatás is a témák között szerepel.

Erről Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára beszélt a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában. A kérdőíveket postai úton is el lehet küldeni, de az interneten is ki lehet majd tölteni – hangzott el.

Az MTI foglalkozott az interjúval, amelyből kiemelte, hogy Dömötör egymillió bevándorlóról beszélt, ezt azzal indokolva, hogy

„Soros György üzletember 2015 szeptemberében tette közzé a tervét, amelyben javaslatot tett évi egymillió menekült befogadására,

és 2016-ra már elkészült egy uniós javaslat, amely a menekültek felső határ nélküli elosztásról szól, illetve arról, hogy milyen szankciókkal sújtják azokat az országokat, amelyek nem hajlandóak ebben részt venni”.

Soros azért mást mondott

Forrás: Flickr / Heinrich Böll Stiftung

Mint azonban a FüHü korábban megírta az egyik legelismertebb külpolitikai magazinban, a Foreign Policyban tavaly július 19-én megjelent cikkében (Ez Európa utolsó esélye, hogy rendbehozza menekültpolitikáját), Soros arról írt, hogy az átfogó megoldásnak része kellene, hogy legyen 300 ezer menekült letelepítése a háború sújtotta Közel-Keletről. Ez a szám szerinte elegendő lenne, hogy meggyőzze a menedékkérőket, nem érdemes életük kockáztatásával átkelni a Földközi-tengeren, hogy illegálisan jussanak be Európába. Főleg akkor, ha kimondanák: aki illegálisan érkezik, az nem kaphat menedékjogot.

Soros hétpontos tervet is ismertetett, amiben szintén nem volt szó egymillió menekült befogadásáról, miként kényszerítésről sem, sőt, mint írta:

az EU senkit nem kényszeríthet arra, hogy részt vegyen ebben a programban – se a menekülteket, de a tagországokat sem.

Arról írt még Soros, hogy az EU-nak vissza kell nyernie az ellenőrzést a határain, közös európai határvédelmi mechanizmusokat klóellene létrehozni.

 

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK