Kezdőlap Címkék Navracsics

Címke: Navracsics

Felmentvény a hazaárulás vádja alól

0

„Szellemes, de semmi jogi alapja nincs” – kommentálta Magyar György ügyvéd a DK akcióját, hogy hazaárulás bűntettének gyanújával feljelentette a Sargentini-jelentést megszavazó két európai parlamenti képviselőjét. Molnár Csaba és Niedermüller Péter ugyanis így felmentvényt kap a hazaárulás vádja alól az ügyészségtől. Egyébként pedig a két politikusnak – mint minden EP-képviselőnek – elsődleges feladata az európai érdekek védelme.

Gyurcsány Ferenc a Demokratikus Koalíció elnöke jelentette be, hogy Molnár Csaba és Niedermüller Péter, a DK EP-képviselője hazaárulás vádjával feljelenti az ügyészségen saját magát, miután a kormánypárti politikusok lehazaárulózták őket.

Magyar szerint ez a kormány részéről értékítélet, a DK elnöke részéről pedig a szónoki beszéd része, de nem büntetőjogi kategória.

Megítélésem szerint, e kettőt nem csak jogászok, hanem laikusok is képesek elkülöníteni. „Az ügyészség csak bűntetőjogi értelemben dönthet a kérdésben, közpolitikai értelemben nem, s az előbbinek a Btk.-ban meghatározott pontos kritériumai vannak” – szögezte le Magyar György.

A DK az önfeljelentéssel nyilvánvalóan azt a hatást akarja elérni, hogy két politikusa kapjon felmentvényt a hazaárulás vádja alól. Ezután mondhatják, hogy aki ilyet állít róluk, az rágalmazást követ el, megbélyegzi és hátrányos helyzetbe hozza őket – fejtette ki Magyar, aki szerint a Sargentini-jelentéről szóló szavazás kapcsán (is) érdemes egy ritkán emlegetett szempontról is beszélni. Mégpedig arról, hogy egy európai parlamenti képviselőnek pontosan kit, és mit kell, hogy képviseljen.

„Amikor magyar politikusként európai parlamenti képviselőnek delegál a pártom, akkor azzal háttérbe szorul a magyarországi képviseleti lehetőségem, mert elsődlegesen az össz-európai érdekeket kell vizsgálnom és Európát kell képviselnem”

– fejtette ki, hozzátéve: ez persze egy kettős, hogy úgy ne mondjuk skizofrén állapot, de a tény az tény: közpolitikai értelemben egy EP-képviselőnek elsősorban európainak kell lennie. Példaként hozta fel Navracsics Tibort, az Európai Bizottság – Fidesz által delegált – tagját, aki immár négy éve felelőse az uniós oktatás-, kulturális, ifjúság- és sportpolitikáért fele, és nem a kormánypárt politikáját jeleníti meg. De ugyanígy, amikor Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője küzd Paks-2 ellen, akkor nem csupán a magyar választók érdekében emeli fel a szavát.

Hazaárulás

  1. §(1) Az a magyar állampolgár, aki Magyarország függetlenségének, területi épségének vagy alkotmányos rendjének megsértése céljából külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel vagy tart fenn, bűntett miatt öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a hazaárulást

  1. a)súlyos hátrányt okozva,
  2. b)állami szolgálat vagy hivatalos megbízatás felhasználásával,
  3. c)háború idején vagy
  4. d)külföldi fegyveres erő behívásával vagy igénybevételével

követik el.

(3) Aki hazaárulásra irányuló előkészületet követ el, egy évtől öt évig, háború idején két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

 

Politikai (H)arcképcsarnok – Az emberarcú fideszes

Jogász, politológus, egyetemi docens, politikus. 2006–2014 között a Fidesz országgyűlési képviselője, 2006-tól 2010-ig frakcióvezetője. 2010 és 2014 között miniszterelnök-helyettes, valamint közigazgatási és igazságügyi miniszter. 2014-ben külgazdasági és külügyminiszter. 2014-től az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa. Vázlatosan ennyi Navracsics Tibor feladatokban és kacskaringókban bővelkedő politikai pályája.

 

2008 májusában Dobrev Klára, az akkori miniszterelnök Gyurcsány Ferenc felesége egy interjúban arról beszélt, hogy a politikailag szembenálló feleknek nem feltétlenül kellene acsarkodniuk egymásra. Példaként hozta fel, hogy ki mindenki fordult meg a házukban. Például Navracsics Tibor is vacsorázott már náluk a politikai ellenlábasok közül, tette hozzá.

Dobrev Klára, aki ugyanazon az egyetemen tanított, mint Navracsics, néhány évvel korábban meghívta magukhoz vacsorára a kedves kollégát. Mint elmondta, azt szerette volna, ha a két nagy politikai erő egy-egy prominense (Gyurcsány akkor még „csak” sportminiszter volt) megismerné egymást közelebbről. Hogyha egyszer nagy és közös baj lesz, legyen a másik táborban valaki, akivel szót lehet érteni.

Vacsoracsata

Az ember azt gondolná, ennyi. Ebben a történetben nincs több, nem kell tovább bonyolítani a dolgokat, és ügyet csinálni abból, ami nem az. Csakhogy az interjú megjelenését követően Navracsics Tibor azt írta a blogjában: nem úgy volt ám, ahogyan azt Klára elmondta. Mert bár tényleg járt Gyurcsányéknál, de szemben azzal, amit Dobrev Klára állít, kifejezetten pocsékul érezte magát. Kellemetlenül és kínosan.

Nem a hellyel volt baja Navracsicsnak, hanem a házigazda modorával. Gyurcsány, így Navracsics, nagyon rossz vendéglátónak bizonyult, állandóan magához ragadta a szót, leszélsőjobbozta a vendégnek oly kedves pártot, a Fideszt, még szerencse, hogy Dobrev Klára megpróbálta enyhíteni a feszültséget, különben ki tudja, mi lett volna.

MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Még a hidegtálat is úgy emlegette Navracsics Tibor, mintha az valamilyen szitokszó, de legalábbis a hidegháború szinonimája lenne. Nem kizárt, hogy tényleg kínosan érezte magát Gyurcsányéknál, ha még sok év elteltével is a történtek hatása alatt állt. De még ennél is valószínűbb, hogy Navracsics szégyellte társai előtt a történtekeket és magyarázkodni kényszerült, amiért egy hazaáruló, hazudós és szalonképtelen emberrel vacsorázott.

A fenti személyes történethez tartozik, hogy hősünk utóbb karaktergyilkos lett. Igaz, csak felesben, Semjén Zsolttal. Maga a kereszténydemokraták elnöke dicsekedett el azzal, hogy Navracsiccsal ők ketten kapták a feladatot, hogy Gyurcsányt tartsák távol Orbántól. A feladatot sikeresen teljesítették, s Orbán Viktor egy karácsonyi ünnepi koccintáskor viccesen mindkettőjüknek a Fidesz Hőse címet adományozta.

Távol Magyarországtól

2015. elején Navracsics Tibor a 444! nevű portálnak nyilatkozott. Az Európai Unió magyar biztosa szerint „Egyszerűen a magyar közélet, beleértve politikusokat és újságírókat is, olyan nyelven fogalmaz és beszél a másikról, ami nem pusztán vita, hanem annál egy sokkal lesújtóbb és sokkal hevesebb emberi érzelmeket kiváltó dolog…Ám ha ezt idegen nyelven olvassuk, és magunkra ismerünk, az egy egészen rossz képet ad a magyar belpolitikáról“.

Vagyis, ami magyarul jó, és demokratikus, mert a Nemzeti Együttműködés Rendszere, mint tudjuk, minden magyar ember véleményét tükrözi, az idegen nyelven rossz képet ad a magyar belpolitikából.

MTI/EPA/Julien Warnand

2017 novemberében az Európai Bizottság magyar biztosa mintha megint szembe ment volna az őt erre a posztra jelölő kormány kommunikációjával. Azt mondta ugyanis, hogy a kormány Soros-tervvel kapcsolatos kommunikációját a választási kampány retorikai elemének tartja. Az „Európai Bizottságban nincsen ilyen, nem beszélünk ilyenről, és az Európai Bizottság munkatervében sem szerepel ilyen feladat”.

Egy Kecskeméten tartott lakossági fórumon mindezt azzal egészítette ki, hogy „újságcikkeket nem szokott az Európai Bizottság munkaterv részévé tenni. Én értem, hogy a magyar kormány arra az egy vagy két újságcikkre alapozza, amit Soros György írt a migrációs válság kezelésére 2015 őszén”. Ugyanezen a fórumon azt is nehezményezte, hogy Magyarországon sokszor úgy beszélnek Európáról, mintha külpolitika lenne, mintha a magyarok nem Európa részei lennénk és egy külső hatalommal folytatna veszekedést.

Egykori karaktergyilkos társa, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes ezt nem is hagyta szó nélkül „Nem fair play Navracsics Tibor szereplésében, hogy miközben az a szöveg, hogy neki mint brüsszeli biztosnak távolságot kell tartania a magyar ügyektől, addig most idejön, nyilatkozik Soros-ügyben úgy, hogy azt a Soros-párti ellenzék, mint kést a hátunkban tudja forgatni.”

Semjén szerint az embernek a hazájához kell hűségesnek lennie, a munkaadójához pedig – legyen az EU, NATO, ENSZ – csak lojálisnak. Az ügyben Orbán Viktor is megszólalt, szerinte az uniós biztos téved, és neki van igaza, vagyis az Európai Bizottság a Soros-tervet hajtja végre.

Best of Navracsics

„Ameddig igényt tartanak rám, szívesen dolgozom, de ha azt mondják, köszönik szépen, kifutottad a formádat, akkor sértődés nélkül elmegyek.” (HVG, 2004)

„A jogállami keretek között elfogadhatatlan, hogy parlamenti többsége birtokában a kormány alkotmánysértő törvények sorával bizonytalanítsa el állampolgárait, sodorja veszélybe a jogbiztonság alapelvét.” (2010)

„Én függőnek tartom magamat, aki igyekszik elfogulatlan lenni. Szóval igyekszem látni a Fidesz hibáit is. De mielőtt konkrétumok iránt tudakozódnának: a lojalitás csak annyit enged meg, hogy szűk körben mondjam el, ha valamivel nem értek egyet.” (HVG, 2004)

„Nincs a világon az a pénz, amiért vitába bonyolódnék a miniszterelnök úrral.” (Magyar Nemzet, 2012. augusztus)

„Nincs poszt, amit megcéloznék. Végzem, amit rám bíznak. Olyan szakpolitikus viszont nem akarok lenni, aki nem ért ahhoz, amit irányít.” (HVG, 2004)

„Csak olyan Magyarország és olyan Közép-Európa maradhat fenn, amely kultúrájában, értékeiben Nyugat-Európához kötődik” (2014).

Egy 7, 1 hét, egy hét – A magyar jogállamiság rendszerszinten problémátlan

A mögöttünk hagyott hét azzal kezdődött, hogy Navracsics Tibor interjút adott a Magyar Időknek. Az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa nem kevesebbet mondott ebben az interjúban, minthogy a magyar jogállamisággal nincs rendszerszintű probléma. Heti összefoglalónk.

Korábban még úgy tűnt, hogy Navracsics távolodni látszik a Fidesztől, és inkább Európában képzeli el a politikai jövőjét, mintsem idehaza. Legalábbis, erre utalt az a kijelentése, amit néhány héttel korábban, még a választás előtt mondott. Vagyis, hogy szerinte nincsen Soros-terv – miközben a Fidesz mást sem tett, minthogy ezerrel nyomta, hogy meg kell állítani Sorost a terve végrehajtásában.

Most azt mondta Navracsics, hogy félreértették a szavait, szerinte ő azt mondta, hogy a Soros-terv tárgyalása nincs napirenden. És, mint fentebb volt róla szó, a magyar jogállamisággal nincs rendszerszintű probléma. Utóbbi megnyilatkozásból az következne, legalábbis, a logika szabályai szerint, hogy másmilyen gond viszont van vele, de Navracsics nyilván erre sem gondolt, tessék őt még egyszer megkérdezni, biztosan megmondja.

És ha körülnézünk az országban, azt kell látnunk, hogy Navracsicsnak igaza van. Megalakult az új országgyűlés, vannak benne frakciók és mindenféle tisztségek. Igaz, hogy épp a hét utolsó munkanapján, pénteken jelentette be a Liberálisok MSZP-Párbeszéd színekben parlamentbe jutott politikusa, Bősz Anett, hogy kilép az őt képviselői helyhez juttató frakcióból, de ez sem azt jelenti, hogy rendszerszintű probléma volna a jogállamisággal. Épp ellenkezőleg: Bősz és a Liberálisok a jogállamiság keretein belül cselekedtek, vagyis, semmi olyat nem tettek, ami ütközne a fennálló törvényekkel. Más kérdés, hogy ezzel megint csak az amúgy is a Fidesz túlhatalmát erősítik, mert a többi frakciónak az eddigieknél is kevesebb pénze, valamint megszólalási lehetősége lesz.

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

De ettől még persze van jogállamiság, a miniszterek is mind letették az esküt, minden minisztérium élén áll valaki, egyik sem maradt felelős vezető nélkül. Ráadásul nem is akármilyenek ezek a miniszterek, Orbán Viktor miniszterelnök az eskütételkor mindegyiket megdicsérte, egyikükre sem mondott semmi rosszat, vagyis, az országot a legjobb koponyák vezetik, ez pedig megint csak Navracsics biztos úr kijelentését támasztja alá.

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

És van független bíróság is, igaz, a kormány épp most akarja maga alá gyűrni és bedarálni. De még megvan, mindemellett a sajtó is független, és a szabadságával sincs rendszerszintű probléma. Sok más gond van vele, például az, hogy a kormánynak gyakorlatilag tájékoztatási monopóliuma van. De vannak még szabad szigetek, és minden újságíró megírhatja a véleményét, főleg akkor, ha van hova. Leginkább persze nincs hova, és ha mégis, megélni akkor sem tud belőle, de ez a probléma nem rendszerszintű, mert akkor lenne az, ha senki nem írhatná meg szabadon a véleményét.

Nincs hát rendszerszintű probléma a jogállamisággal, bárki nézi ezt az országot, nem látszik rajta semmi rendkívüli. Az Országház a helyén van, a Halászbástya szintúgy – mintha a Városligetben kevesebb fa lenne a korábbiakhoz képest és a tiltakozókat biztonsági embernek öltözött verőlegények bírják jobb belátásra, és a Margitszigeten az épülő teniszstadion miatt is kiirtottak egy csomó fát, de úgy alapjában véve meg van minden, nincs itt semmi látnivaló, tessék szépen oszolni, vagy továbbhaladni.

Lapszem – 2018. május 14.

0

Ma a Bonifácok ünneplik a névnapjukat. Elő a melegebb ruhákkal és az esernyőkkel/esőkabátokkal: jön ugyanis a csapadékosabb, hűvösebb idő, helyenként erős széllel. A hőmérséklet kora délután ország nagyobb részén 20 és 24 fok között, a csapadékos délnyugati tájakon 18 fok körül várható. Késő estére 13, 18 fok közé csökken a hőmérséklet. Lapszemlénk következik.

 

Magyar Idők: A migráció lesz az EP-választás központi kampányeleme

A 2019-es európai parlamenti választáson minden országban a migrációs válság lesz a meghatározó kampánytéma, és az erőviszonyok átalakulásával az unió közelebb juthat majd a migrációs válság megoldásához – fogalmazott a Magyar Időknek adott interjúban Navracsics Tibor. Az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa szerint az Európai Parlamentben nyilvánvaló pártpolitikai csatározások folynak, ezért hangzanak el gyakran teljesen alaptalan vádak hazánk ellen a baloldali képviselőktől.

Navracsics beszélt arról, hogy folyamatosan tartja Orbán Viktorral a kapcsolatot, a válaszás óta telefonon is beszélt vele, s júniusra egy személyes találkozójuk is tervbe van véve. Több kérdés – például az Európai Parlament LIBE-bizottságának jelentése – kapcsán is beszélt függetlenségéről, mint uniós biztos, leszögezve:

amikor a bizottságon belül nem tényszerű vagy kifejezetten pártos véleményeket fogalmaznak meg hazánkkal szemben, akkor természetesen megszólal, többször is volt példa erre.

A 7. cikkely szerinti eljárás esetleges megindítása esetére arról beszélt, hogy meg kell nézni a joganyagot, amelyet a tagállamok elfogadtak, amikor beléptek az unióba, és ha a mostani gyakorlatuk ütközik ezzel, akkor különböző lehetőségekkel élhet a bizottság, ilyen például a kötelezettségszegési eljárás.

A terjedelmes interjúban Navracsics nagyon sok kérdést érintett, közte a bevándorláspolitikát („Csak olyan megoldás működhet a bevándorláspolitikában, amelyet az unió tagállamainak mindegyike támogat”); a kvótarendszert („azt az uniós országok kevésbé hatékony lépésnek tartják „Soros Györgyöt („Az uniós biztosok között akad, aki büszkén vállalja, hogy Soros György a legjobb barátja”), s álláspontját a kormányhoz viszonyítva:

„A kormány tagjai és én is egy célért dolgozunk, hogy Magyarország minél sikeresebb legyen az Európai Unióban.

Magyar Hírlap: „Kiemelkedően jó a magyar közbeszerzések átláthatósága”

A brüsszeli adatokkal szemben hazánkban rekordalacsonyra, csupán 16,63 százalékra csökkent az egyszereplős közbeszerzések aránya. A közbeszerzések átláthatóságát tekintve is kiemelkedően teljesít Magyarország – állítja a lap, amely szerint téves adatokat közölt az Európai Parlament költségvetési ellenőrző szakbizottsága (CONT), amely szerint 36 százalék volt tavaly azon magyarországi közbeszerzések száma, ahol egy ajánlattevő volt – mondta Rigó Csaba, a Közbeszerzési Hatóság elnöke arra reagálva, hogy a 2018. évi országjelentésben és a CONT véleményében egyaránt a hibás szám szerepel, amely az unió szerint a második legmagasabb érték a tagállamok között.

Javuló tendencia látszik az összes közbeszerzési eljárás, a nagy értékű uniós vagy a hazai ügyek tekintetében egyaránt – mutatott rá az elnök.

A CONT azon javaslatára, mely szerint „javítani kell a közpénz elköltésének átláthatóságát, valamint erősíteni a közbeszerzési struktúrákat és a korrupcióellenes programokat”, Rigó Csaba úgy reagált, az Európai Bizottság belső piaci eredménytáblája alapján is az látszik, hogy

a magyarországi közbeszerzések átláthatósága százszázalékos.

Ez azt jelenti, hogy az ajánlatkérők elegendő információt tesznek közzé egy-egy eljárás során, az ajánlattételi felhívásokat vagy az elbírálás eredményeit és egyéb információkat tekintve egyaránt.

Az elnök szerint hazánk e téren is kiemelkedően teljesít, olyan országokat megelőzve mint Dánia, Finnország, Hollandia vagy Svédország.

Népszava: Orbán emberei – A lojalitás dönthetett a kormány-castingnál

Komplett sorokat cserélt kormányában Orbán Viktor, és nagy neveket is kispadra küldött. A válogatón nem a szakmai vagy morális kiválóság, hanem a lojalitás a döntő. A miniszterelnök kivételes képességű személyiség, aki nem tud mást adni, mint önmagát – jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke, egy minapi interjúban. Orbán Viktor „önazonossága” jól látszik azon is, hogy hatalomgyakorlása ciklusok óta változatlan: amilyen könnyen emel fel bizalmi posztokra embereket, éppúgy löki is le onnan őket. Az új, negyedik kormányában is kevés a régi „arc”, és közülük is csak Pintér Sándor, Semjén Zsolt, Rogán Antal, Varga Mihály meg Szijjártó Péter számít alapembernek – emlékeztet a lap, amely konkrét példákkal veszi végig a 2010 óta a kormányban megfordul emberek névsorát, s megszólaltatja Ceglédi Zoltán politikai elemzőt, aki rámutat: a nagy túlélők, Rogán és Szijjártó nem tud többet, mint Lázár, Pokorni, vagy Navracsics, de előbbi kettő teljes mértékben függ a kormányfő akaratától.

Míg a másik három fideszes politikus lojalitása korlátosabbnak tűnik, ezért hosszabb távon nem kompatibilisek a kormányfő közvetlen közelségével.

Orbán Viktornak egyébként – folytatta a szakértő – nem bizalmasai, inkább végrehajtói vannak, és természetesen elvárt tőlük a maximális lojalitás. Nem szakmai, morális vagy politikai kiválóság, hanem a sorvezető követése a döntő. Ugyanakkor a siker nagyobb mozgásteret is jelent: Lázár János például teljesítményére büszkén többször is kibeszélt a hivatalos kormányzati kommunikációs kánonból, míg mondjuk a botrányokkal terhelt Rogán Antalnak erre semmi alapja nem lehetett – vélekedett Ceglédi.

Annak, akiben egyszer csalódik Orbán szinte lehetetlen visszatérnie az élvonalba, de erre is találunk példát.

 

Az Európai Bizottság nem tud a Soros-tervről

0

„Az Európai Bizottságnak nincs tudomása semmilyen Soros-tervről…tevékenységét a tények, nem pedig spekulációk alapján folytatja” – válaszolta Frans Timmermans, a Bizottság első alelnöke Molnár Csabának, a Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselőjének írásos kérdésére.

Fotó: Flickr.

Amikor Navracsics Tibor a Fidesz által delegált európai biztost Budapesten szembesítették Orbán Viktor kormányfő kijelentésével, miszerint „Junckerék”, azaz az Európai Bizottság „a Soros-tervet hajtják végre”, a biztos csak annyit mondott, hogy „Soros-terv mint ilyen nem szerepel a bizottság munkatervében”. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes erre válaszul gyakorlatilag lekorruptozta az egész Európai Bizottságot, azzal vádolva Navracsicsot, hogy erről neki legalábbis tudnia kell – emlékeztet a DK közleménye.

wikimedia

Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselője írásban érdeklődött a Bizottságtól, hogy tudnak-e bármiféle Soros-tervről, és hogy kívánnak-e lépéseket tenni a Bizottságot korrupcióval megvádoló magyar kormánnyal szemben.

Érdemes lefordítani Frans Timmermans, a diplomácia virágnyelvében jártas korábbi holland külügyminiszter válaszát, „Az Európai Bizottságnak nincs tudomása semmilyen Soros-tervről…tevékenységét a tények, nem pedig spekulációk alapján folytatja” – magyarra lefordítva ugyanis így hangzik:

„Orbán Viktor hazudik, Semjén pedig hülyeségeket beszél”.

 

Majdnem valódi kérdést kapott Orbán pénteken a közrádióban

0

Akik időnként belehallgatnak Orbán Viktor péntek reggeli rádiós interjúiba, tudják, hogy sok izgalomra nem kell számítani: a miniszterelnök nemigen szokott kemény kérdéseket kapni. A riporter inkább alákérdez, gondosan ügyel arra, hogy olyan kérdéseket tegyen fel, amelyekre feltételezése szerint Orbán tudja a választ.

Most azonban egy pillanatra úgy tűnt, hogy homokszem került a gépezetbe. (Vagy ezt is előre egyeztették?) Orbán ugyanis olyan kérdést kapott, amire nálánál rutintalanabb válaszoló bizonyára csak hebegett-habogott volna.

A közrádió riportere Navracsics Tibor uniós biztos – az Orbán-kormány korábbi igazságügy-minisztere – egyik kijelentésre kérdezett rá, miszerint

nincs is Soros-terv.

Orbán nem jött zavarba, kivágta magát: – Látja, még ő sem tudja, ez annál is inkább amellett szól.

Hat évnél fiatalabb gyerekek, most ne figyeljetek ide, mert nem nektek szánt tartalom következik. Az, hogy a Jézuskát még senki sem látta, éppen hogy azt bizonyítja, hogy létezik. És a húsvéti nyúl is azért hozza titokban, emberi szem számára láthatatlanul a hímes tojást, mert innen lehet tudni, hogy van.

Egy őszinte pillanat: Navracsics Brüsszelről és Sorosról

0

Kampányfogásnak tartja Navracsics Tibor uniós biztos, hogy a kormány a Soros-terv beteljesítőjeként állítja be az Európai Bizottságot. A HÍR TV-nek nyilatkozva az egykori Orbán-kormány-beli külügyminiszter szerint nem téma az unióban Soros György.

„Én ezt a választási kampány retorikájának tartom, az Európai Bizottságban nincsen ilyen

, nem beszélünk ilyenről, és a bizottság munkatervében nem szerepel ilyen feladat” – mondta Navracsics Tibor uniós biztos.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!