Kezdőlap Címkék NATO

Címke: NATO

Biden: Ukrajna nem lesz feltétlenül a NATO tagja

Az USA elnöke hosszú interjút adott a Time magazinban, melyben kifejtette álláspontját Ukrajnával kapcsolatban.

“béke akkor lesz, ha biztossá válik: Oroszország soha de soha nem foglalhatja el Ukrajnát!

Ez nem azt jelenti, hogy Ukrajnának a NATO tagjává kellene válnia. Azt jelenti, hogy kapcsolatban kell állnunk Ukrajnával, és fegyvereket szállítani neki, hogy meg tudja magát védeni. Én kezdettől fogva azon az állásponton voltam, hogy Ukrajnának nem kell bekerülnie a NATO-ba.”

Biden óvatos nyilatkozatából kiderül, hogy a titkos béketárgyalások, melyeket William Burns, a CIA igazgatója és Szergej Nariskin tábornok folytatnak az ukrajnai béke lehetőségéről meglehetősen előre haladhattak.

Burns CIA igazgató, aki korábban az USA nagykövete volt Moszkvában jól ismeri Putyint, ő volt az utolsó amerikai vezető, aki hosszan tárgyalt vele 2021 őszén az ukrajnai agresszió előtt. A kiszivárgott hírek szerint végülis Putyin azért támadta meg Ukrajnát, mert az USA beleegyezett ugyan abba, hogy Ukrajna ne váljon a NATO tagjává, de kétoldalú alapon el akart helyezni olyan rakétákat az ország területén, melyek villámgyorsan elérhették volna Moszkvát anélkül, hogy az orosz légvédelem reagálni tudott volna erre.

Biden elnök a Time interjúban sem zárta ki ezt a lehetőséget.

“Ha megengednénk, hogy Ukrajna elbukjon, akkor Lengyelország lenne a következő, és valamennyi állam az orosz határ mentén követné ebben.”

Ez nem túlságosan meggyőző érvelés hiszen az USA elnöke ugyanebben az interjúban azt állította, hogy “a NATO még sohasem volt ilyen erős.”

Vajon Putyin meg merne-e támadni egy erős NATO-t hiszen az orosz hadsereg sokkal gyengébb? Az orosz hadsereg villámháborúja Ukrajnában is kudarcot vallott.

Képes lenne e Oroszország fenyegetni a NATO-t?

Sem Sztálin sem Brezsnyev sokkal erősebb hadserege sosem kísérelt meg nagy támadást a Nyugattal szemben. Sztálin Finnországot támadta meg 1940-ben, Brezsnyev Afganisztánt 1978-ban. Putyin saját felfogása szerint preventív hadműveletet folytat Oroszország érdekeinek védelmében. Hivatkozik Kennedy elnökre, aki világháborút kockáztatott akkor amikor a Szovjetunió rakétákat helyezett el Kubában 1961-ben. Orosz felfogás szerint Ukrajna ma olyan Oroszországnak mint Kuba az Egyesült Államoknak. Persze mind a kettő szuverén ország csak épp a ballisztikus rakéták korában ennek vajmi kevés jelentősége van.

Belecsúszhat-e a NATO egy háborúba Oroszországgal Ukrajna miatt? – kérdi joggal a Time. A válasz:

”nem, akkor csúsznánk bele egy háborúba, ha nem támogatnánk Ukrajnát. Nem csúszunk bele sehogy sem…”

Itt a Time magazin nem folytatja a kérdezést Ukrajnáról, mert kiderülne, hogy az USA elnöke maga sem tudja, hogy mit is akar elérni az ukrajnai háborúval.

Korábban Joe Biden nyíltan kimondta: meg akarjuk buktatni Putyin elnököt! Ezt ugyan visszavonta, de nem tűzött ki új reális célt: mit akar a NATO elérni Ukrajnában? Miért nem tárgyal Putyinnal?

Trump azt ígéri, hogy villámgyorsan elintézi Ukrajna ügyét oly módon, hogy Zelenszkij elnök feje fölött megállapodik Putyinnal. Biden egyelőre a háború folytatása mellett döntött bár az USA katonai vezetői megmondták neki, hogy Ukrajna képtelen kiszorítani az oroszokat az ország területéről. Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó nemrégiben arról beszélt, hogy a most megkapott fegyverekkel Ukrajna idén ellen tud állni Oroszországnak, jövőre pedig offenzívát indíthat. Haass, az amerikai Atlanti Tanács ex elnöke, figyelmeztette Biden elnököt és Jake Sullivant, hogy a kivérzett Ukrajna képtelen offenzívára, ezért valamiféle fegyverszünetre van szükség, amely azt jelentheti, hogy a jelenlegi frontvonalon húzódik majd a határ. Ideiglenesen…

Dél Korea akarja megnyerni a globális chip vetélkedőt

Az USA Kínát akarja lenyomni, ezért a szövetségeseit is arra ösztönzi, hogy ne szállítsanak a legmodernebb és leghatékonyabb chipekből a kínaiaknak. Peking válaszul gőzerővel fejleszti saját chip iparát, de közben sem az USA sem pedig Kína nem feledkezhet meg arról, hogy Dél Korea is megcélozta az első helyet a globális versenyben.

Szöulban az államfő bejelentette: 18 milliárd eurós állami támogatást kap a chipgyártó szektor, hogy ne maradjon el az USA-tól és Kínától, sőt, ha lehet, akkor győzze is le őket.

Dél Korea ezzel megtört egy tabut, mert a Világkereskedelmi Szervezet – WTO – szerint ez súlyos szabálysértés. Csakhogy már az USA és Kína is régen megszegi a szabályokat.

“Támogatnunk kell a chipgyártást, ha nem akarjuk, hogy valamilyen más ország megelőzzön minket”

– indokolta meg a döntést Dél Korea elnöke.

A 18 milliárd euró sok pénznek tűnik, de egyetlen komoly új chip gyár felépítése körülbelül ennyibe kerül.

Hogy áll Európa ebben a versenyben? Rosszul.

Közös uniós fejlesztés kellene, de miből?

Macron francia elnök nemrég arról beszélt a Sorbonne egyetemen Párizsban, hogy az USA és Kína is megsérti a WTO szabályait, akkor az Európai Unió sem tehet mást: jelentős összegekkel kellene támogatni a chipgyártást. Jelenleg a 27 tagállam 27 különböző gazdaságpolitikát folytat, és nem használják ki a 450 milliós európai piac előnyeit. Németország  Franciaország és Litvánia elkeseredett versenyt folytatott azért, hogy a tajvani TMSC náluk építse fel nagy európai chip gyárát. Litvánia emiatt felértékelte tajvani kapcsolatait is, és kilépett az Új Selyemút kezdeményezésből. Hiába, Németország nyert, de ezzel nem oldódott meg Európa versenyképtelensége a globális chip piacon.

Pedig van egy olyan holland cég, amely olyan chipgyártó berendezéseket állít elő, melyek piacvezetők a globális piacon. Biden elnök személyesen interveniált annak érdekében, hogy a holland cég ne szállítson ilyen gépeket Kínának.

A hollandok nagy nehezen belementek ebbe, mert az USA azzal fenyegetett, hogy magához csábítja a holland ASML céget. A holland kormány 2,5 milliárd eurós támogatást nyújt az ASML-nek a hazai fejlesztésekhez, hogy ily módon tartsa otthon a sikeres vállalatot.

Mario Draghi, az Európai Központi Bank ex elnöke, jelentést készít a brüsszeli bizottságnak az Európai Unió versenyképességéről. A jelentést csak júniusban nyújtja be Brüsszelben, de már több beszédben is elmondta: veszélyben van az Európai Unió versenyképessége, a többi között azért, mert lemaradt a digitális forradalomban, amelyben megelőzi az európai integrációt nemcsak az Egyesült Államok és Kína, de Japán és Dél Korea is.

Mit javasol Mario Draghi, aki jelenleg Giorgia Meloni olasz miniszterelnök gazdasági tanácsadója? Azt, hogy az Európai Unió hozzon létre közös fejlesztési alapokat annak érdekében, hogy a versenyképessége ne csökkenjen tovább. Miből finanszíroznák ezeket a közös alapokat? Hitelből, melyet a 27 tagállam együtt venne fel illetve egyes tagországok, melyek ezzel nem értenek egyet, kimaradhatnak belőle, de akkor persze nem kaphatnak egy petákot sem a közös fejlesztési alapból.

Orbán Viktor máris reagált:

a gránit szilárdságú magyar alkotmányban immár a közös hitel felvétel is a tilalmi listán van, mert “sérti Magyarország szuverenitását.”

Hogy akarja megoldani a magyar kormány a digitális fejlesztés problémáját? A kínaiak segítségével.

NATO kockázat

A szenátus republikánus kisebbségének frakcióvezetője Washingtonban arra hívta fel a figyelmet, hogy az Egyesült Államokat aggasztja az, hogy az USA-ban feketelistán szereplő Huawei európai fejlesztési központja épp Magyarországon van, egy NATO tagállam fővárosában. A digitális fejlesztés ugyanis nemzetbiztonsági ügy, erre hivatkozva tették feketelistára a Huaweit az Egyesült Államokban. Washington kérésére a Huawei pénzügyi igazgatóját, az alapító atya lányát, Kanadában letartóztatták mondván: a kínai cég megsértette az Irán elleni szankciókat. Peking kanadai állampolgárok letartóztatásával reagált, így végül Kanadából elengedték a Huawei pénzügyi igazgatóját, de a kínai óriás továbbra is szerepel az USA célkeresztjében. Miért?

Washingtonban arra hivatkoznak, hogy a Huawei alapító atyja a kínai vörös hadsereg ezredese, egy olyan állami kutató laboratórium főnöke volt, mely a hadiiparban dolgozott.

Az amerikai kémelhárítás azt gyanítja, hogy a Huawei olykor beépített készülékeibe kémchipeket is, melyek információkat továbbíthatnak a kínai hírszerzésnek. Peking ugyanezzel vádolja az amerikai cégeket: megtiltották a kommunista párt tagjainak és az államhivatalnokoknak az Iphone és az Ipad használatát. Az Apple beszámolója szerint jelentősen csökkentek is az eladások Kínában, amely számukra igen fontos piac, mert itt gyártják és itt adják el az Iphone-ok és Ipadek jelentős részét.

Orbán Viktort már Trump külügyminisztere, Pompeo is le akarta beszélni arról, hogy a Huawei 5G rendszerét használják Magyarországon, de a magyar miniszterelnök nemet mondott, és folytatta az aktív együttműködést Kínával.

Hszi Csin-ping elnök budapesti látogatása kicsapta a biztosítékot Washingtonban. A szenátus republikánus kisebbségének frakció vezetője rámutatott arra, hogy a NATO és az Európai Unió tagállamai lazítani próbálják a kapcsolatokat Kínával, Orbán Viktor kormánya viszont állandóan erősíti azt. A republikánus szenátor pozitív példaként említette, hogy Giorgia Meloni olasz miniszterelnök washingtoni látogatását követően bejelentette: Olaszország kilép az Új Selyemút programból. Orbán Viktor viszont lelkesen folytatja az együttműködést: az Új Selyemút program évfordulóján Pekingben, sőt parolázott Putyin orosz elnökkel, akivel uniós tagállamok vezetői általában elkerülik a találkozást.

Pressman nagykövet: “az orosz békejavaslat, melyet Orbán támogat, a kapitulációt jelenti”

Az USA budapesti nagykövete keményen bírálta a magyar miniszterelnök békepárti politikáját, amellyel szembemegy a NATO irányvonallal, melyet az Egyesült Államok határoz meg. A NATO szerint nem lehet Putyinnal tárgyalni, mert ez nem állítaná le az agresszort.

Pressman Hitlerre utal csakhogy a náci diktátor mögött az akkori világ legerősebb hadserege állt míg az oroszok képtelenek győzelmet aratni Ukrajnában. Putyin inkább Mussolinire hasonlít, aki vissza akarta állítani a római birodalmat, de csapatai csúfos kudarcot vallottak Albániában, Görögországban és Afrikában.

Pressman nagykövet a történelemre hivatkozik, de Finnország 1940-es háborúja jól megmutatta, hogy lehet békét kötni az agresszorral, és a végeredmény egyáltalán nem katasztrófa. Hősies ellenállás után Finnország kapitulált, és feladta Karéliát, mely most is Oroszországhoz tartozik. A karéliai finnek kivándoroltak, és ma Finnország a világ legboldogabb országa. Sztálin pedig nem folytatta az agressziót: 1945-ben nem kebelezte be Finnországot, noha az USA és Nagy Britannia ezt felajánlotta neki.

Sztálin nem támadta volna meg a NATO-t sem bár a hadserege jóval erősebb volt mint Putyiné, aki szánalmasan leszerepelt Ukrajnában.

Orbán és Putyin paktuma kiterjed a titkosszolgálatokra is?

Laborcz Sándor tábornok, a nemzetbiztonsági hivatal egykori vezetője Bolgár Györgynek nyilatkozott arról a nemzetbiztonsági botrányról, melynek során az orosz hírszerzés hekkerei a magyar külügy 4000 munkaállomását hosszú időn keresztül megfigyelték még jóval az ukrajnai háború kitörése előtt. “Ez tragédia” – hangsúlyozta Laborcz Sándor tábornok arra utalva, hogy nemcsak a magyar állam, de a NATO és az Európai Unió sok féltett titka is az oroszok kezére juthatott másfél év alatt. A magyar kémelhárítás hosszú ideig nem foglalkozott az üggyel pedig tudtak róla hiszen a diplomáciai fedésben dolgozó magyar hírszerzőket utasították a feletteseik, hogy ne használják a magyar külügy rendszerét! Végül az amerikaiak figyelmeztetésére indult meg a magyar kémelhárítás, és az orosz hekkertámadás következményeit végülis elhárították.

A kémelhárítás késlekedése arra utalhat, hogy Putyin és Orbán együttműködése erre a szférára is kiterjedhet.

Orbán telefonját is lehallgathatták az oroszok?

Nem valószínű – mondta Laborcz Sándor tábornok – hiszen a miniszterelnök buta telefonokat használ éppen a lehallgatás elkerülésére. Szijjártó Péter külügyminiszter világkörüli útjai során viszont csakis az interneten tájékozódhat vagyis rajta keresztül sok értékes információt kaphattak az oroszok. Szijjártó Péter megkapta a legmagasabb orosz kitüntetést, melyet külföldinek adhatnak Moszkvában. Eredetileg Putyin Orbán Viktort akarta kitüntetni, de a magyar miniszterelnök taktikusan hátrébb lépett, előtérbe tolva külügyminiszterét hiszen tudta, hogy az USA számára ez vészjelzés lenne.

Orbánt egyébként a washingtoni képviselőház elnöke is bírálta, aki Donald Trump pártjához tartozik. A republikánus politikus Hszi Csin-ping kínai elnök budapesti látogatását kifogásolta. Példaként említette Giorgia Meloni olasz miniszterelnökasszonyt, aki kilépett az Új Selyemút programból míg Orbán Viktor bennmaradt, olyannyira, hogy a program tizedik évfordulóján parolázott Pekingben Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Miért csinálja ezt Orbán?

A fiatal fideszes politikus, aki a rendszerváltáskor az USA kedvence volt, megdöbbenhetett amikor közölték vele a kilencvenes évek elején: az Egyesült Államoknak nincs gazdasági érdeke a térségben, amely kizárólag stratégiai szempontból számít vagyis nemhogy Marshall segélyre nem lehet számítani, de Washingtonban Magyarországot frontországnak tekintik egy esetleges Oroszország elleni konfliktusban.

A Szovjetunió csak 1991-ben szűnt meg, utána lett független Ukrajna, amely jelenleg a frontország szerepében hatalmas áldozatokat hoz a nyugati világért cserében a nagy semmiért. Ez a perspektíva nem lelkesítette Orbán Viktort, aki már első miniszterelnöki periódusában is szembeszállt az Egyesült Államokkal amikor svéd vadászgépeket vásárolt.

Orbán Viktor 2009-ben Szentpéterváron találkozott Vlagyimir Putyinnal, és az addigi oroszellenes vonal hirtelen megváltozott.

Oroszország keresztény és nemzeti szisztémája a magyar nemzeti együttműködési rendszer egyik modellje lett. Orbán Viktort egyáltalán nem zavarta, hogy Putyin Andropov álmát valósítja meg: egy olyan hibrid államot irányít, melyet a mindenható titkosszolgálat irányít.

Orbán nem tart az orosz nagyhatalom agresszivitásától, mert tudja: Putyin papír tigris. Oroszország már nem világhatalom: gazdasága, hadiipara versenyképtelen csakis nyersanyagok exportjára képes. Putyin legfeljebb arról ábrándozhat, hogy megszerezze néhány orosz többségű tartományt az egykori Szovjetunió területén, többre nem futja az agresszivitásából.

Belpolitikai szempontból pedig a sarokba szorított Orbánnak a békepolitika aranyat ér: az LMBTQ propaganda megbukott a kegyelmi ügy miatt, a migráns kérdés pedig nem igazán tömegvonzó különösen akkor nem amikor mindenki láthatja, hogy az Orbán kormány egyre több külföldi vendégmunkást importál.

A béke ügye viszont tömegtámogatásra számíthat Magyarországon, ahol senki sem akar semmiféle háborút: két elveszített világháború és 56 veresége mindenkit megtaníthatott arra, hogy az jár a legjobban, aki kimarad a fegyveres konfliktusokból.

NATO főparancsnok: az oroszok nem törnek át Ukrajnában!

Christopher Cavoli tábornok Brüsszelben arról beszélt, hogy az oroszok nem tudnak áttörni az ukrán védővonalakon. Mondta ezt a NATO vezérkari főnökei tanácskozásán.

Az USA 61 milliárd dolláros támogatást nyújt Ukrajnának , amelyet erősen támadnak az oroszok Harkiv térségében. Az európai NATO főparancsnok, aki hosszan tárgyalt az ukrán katonai vezetőkkel , úgy nyilatkozott , hogy “az oroszoknak kisebb győzelmekhez van erejük , de nagyobb áttöréshez nincsen.”

“Oroszországot nem szabad alábecsülni, mert az elmúlt két év során amikor kiderült , hogy nem tudják elfoglalni Ukrajnát , jelentős mértékben javítottak a logisztikán, és fokozták a hadiipar termelését olyannyira, hogy ezen a területen Európa és Észak Amerika előtt járnak”- hangsúlyozta Rob Bauer admirális , a NATO katonai bizottságának elnöke Brüsszelben.

Putyin és Orbán között stratégiai együttműködés áll fenn

Legalábbis erről van meggyőződve Buda István biztonságpolitikai elemző, aki korábban nemzetbiztonsági főtiszt volt. A Szabad Európának elmondta, hogy

“A háború abból a téves orosz helyzet felismerésből folyik, hogy a Nyugat által vezetett világrend végzetesen megroppant. A háborúval az a céljuk, hogy az európai országokat rákényszerítsék: hajoljanak meg az orosz fenyegetés előtt, és ne kövessék tovább az amerikai stratégiát.”

Mi magyarázza Orbán Viktor oroszbarát külpolitikáját?

“A magyar-orosz együttműködés mögött a magyar miniszterelnök szakmailag felszínes és túlzó számítása húzódik meg. Eszerint átalakul az európai geopolitikai biztonsági rendszer, a kontinensen csökken az Egyesült Államok befolyása, az oroszoké pedig jóval nagyobbra nő.” Aki így folytatta:

”A békét az agresszor elrettentésével lehet megőrizni. A nyugati szövetségi rendszer hiába sokkal erősebb Oroszországnál, ha megosztott, akkor az agresszor nem hiszi ezt el, és ezért meri és ténylegesen használja is az erejét.”

Miért nem lehet tárgyalni Putyinnal?

Erre az egyszerű kérdésre egészen egyszerűen nincsen válasz Brüsszelben sem a NATO központjában sem pedig az Európai Unióban. Az orosz hadsereg semmiféle fenyegetést nem jelent a NATO-ra nézve hiszen az erőviszonyok egyértelműen megmutatták: még Ukrajnában is kudarcot vallanak az orosz csapatok.

A tárgyalások előfeltételeként azt követelni viszont nem lehet, hogy az oroszok vonuljanak ki Ukrajna területéről hiszen ez politikai öngyilkosság lenne Putyin részéről.

Egy fegyverszünet lélegzetvételhez juttatná a kivérzett Ukrajnát.

A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy Zelenszkij elnök lemondta külföldi útjait. Katonai szakértők szerint a NATO fegyverszállításai csak azt teszik lehetővé, hogy Ukrajna elkerülje a vereséget. Ukrajna katonai győzelmét Oroszország fölött már jóformán egyetlen katonai szakértő sem említi mint realitást.

Donald Trump azt állítja, hogy egy-két napon belül békét teremtene Ukrajnában oly módon, hogy lepaktálna Putyinnal.

Biden diplomáciai csődje

Az USA elnöke azzal kezdte szereplését a Fehér Házban, hogy stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot 2021-ben. Putyin belelépett a csapdába, és megtámadta Ukrajnát 2022-ben. Biden triumfált, de kiderült: ő is csapdába került. Az ukrajnai háború megnyerhetetlen, az amerikai diplomáciának elképzelése sincs arról, hogy milyen megoldás vezethetne el a békéhez.

Putyin viszont nem várt szövetségest nyert a Hamászban, amely végképp megoldhatatlan feladat elé állította az amerikai diplomáciát: Blinken amerikai külügyminiszter ötször járt a Közel Keleten – nulla eredménnyel. Legutóbb már Izrael hadügyminisztere is felvetette: Netanjahu miniszterelnöknek nincs jövőképe! Tegyük hozzá: az amerikai diplomáciának sincsen. Trump pedig mint békeangyal készül bevetésre: tragikomikus, de lehet, hogy az ő elnöksége jelentheti a megoldást az ukrajnai és a közel-keleti konfliktusra.

Tisztelet

Hszi csin-ping látogatásáról Orbán Viktor azt nyilatkozta a kínai TV-nek, hogy:

„Közös bennünk az is, hogy mi nem akarjuk megmondani másoknak, hogyan éljék az életüket, elfogadjuk a kulturális különbségeket és ezt várjuk mástól is. A kínaiak ebben a tiszteletben példát mutatnak másoknak is”

Mint azt a Főnöktől tudjuk, benne és Hsziben az is közös még, hogy mind a ketten Keletről jönnek (Hszi tényleg, Orbán meg kulturálisan, mivel kipcsák vérből már egy negyed csepp sincs egyik magyarban sem), és mind a ketten faluról. Így aztán keletiként könnyen megegyeznek, hogy az abszolút teljhatalmat illetően nincsen abban semmi rossz (azt csak a hülye, szőrözős, nyugati demokraták szajkózzák), a falusi származás révén meg nincs köztük népi-urbánus ellentét, ami hülye vitákra ingerelné a feleket. Főleg az urbánusok részéről (átkozott liberális banda! Lásd: például Budapest).

Szóval hasonlítanak. „Egy brancs maguk”, mondanák az aktuális börtönőrök itt is, meg Kínában is, ha nem létezne az a teljhatalom se itt se ott.

Orbán meg Hszi a munka alapú meg a tudás alapú társadalmak elosztását illetően is nagyon egyetértenek, amennyiben Kínában az utóbbi működik, nálunk meg az előbbi. Ez a tökéletes összedolgozás kulcsa, ők tudás alapúan kitalálják otthon, hogy az akkumulátort hogyan kell gyártani, aztán idehozzák nekünk a gyárat, mi meg a két dolgos kezünkkel úgy megépítjük nekik azt a nyomorult akkut, mint a sicc. Munkaalapúan, természetesen.

Jó ez így. Na, talán az okozhat némi zavart, hogy ez az együttműködés nem segíti Orbán régi álmának, az oligarchikus jellegű, hatékony, magyar tőkésosztálynak a kiépítését, mert a hazai tőkésosztály előbb-utóbb csak kínaiakból fog állni. Az oligarchikus jellegű, hatékony magyar tőkésosztály kiépítésének érdekében 14 éve megkezdett kísérlet hazánkban még ma is folyik. Ezen tőkésosztály Orbán haverjaiból és családtagjaiból áll, jellemzője, hogy csak itthon hatékony, amennyiben minden államilag finanszírozott, vagy EU pénzt is tartalmazó pályázatot elnyer, amellett persze a Magyar Állam által kiírt koncessziókat is, külföldön viszont a környező országok kisebb focicsapatainak szponzorálásán túlmenően sokra nem jutott. Az meg sajnos inkább viszi a pénzt, mint hozza, a fene vigye el! Hátránya még ezen hazai oligarcha tömörülésnek, hogy most már túl nagyok, és állami megbízásokkal kell állandóan etetni őket, nehogy összedűljenek.

Ezen túlmenően az is kellemetlen még, hogy a hasznot ezek a szemetek nem hagyják itt nekünk, hanem kitalicskázzák az országból… illetve bocs, az „ezek a szemetek” kifejezés kizárólag az EU-s, vadkapitalista, másokat nem tisztelő multikra vonatkozik. A derék kínai multikra nem. A haszon kínai kitalicskázása Orbánnak nagyon dühítő lehet, ugyanis korábban azt mondta, az EU pénzeket mi nem a fejlettebb (nettó befizető) EU tagállamok jóindulatából, hazánk felzárkóztatására kapjuk, hanem az jár nekünk, mert az EU-ból érkezett multik kitalicskázzák innen a hasznot! Érdekes lett volna, ha Orbán megemlítette volna Hszi-nek, hogy várja Kínától a nagy pénzt a kínai akkumulátorgyárak kitalicskázott hasznának ellentételeként, de nem hiszem, hogy ez megtörtént, mert Orbán ugyan maga szerint mások által követhetetlen észjárású (azaz a normálistól eltérő), ám annyira azért még ő sem abnor… khm… követhetetlen, hogy ezt a tárgyaláson megkockáztatta volna. Csak az EU-val keménykedik, de az sem jött be sajnos, mert azok most meg nem adják a pénzt.

Ami a miniszterelnöki szövegben érdekes, az az elegáns visszafogottság. Ő ugyan nem akarja másoknak megmondani, hogy hogyan éljenek! De nem ám! Csak a magyaroknak. Nekik viszont nagyon, és ha azt mondja, hogy így éljenek, akkor az úgy is lesz! Vili? Ha nem úgy élnek, akkor Orbán tesz róla, hogy mégis úgy éljenek, ahogy ő elgondolta volt, mégpedig törvényekkel, adókkal, a pénz megvonással, rendőri felügyelet alá helyezéssel (oktatás, egészségügy), a svájci indexálás eltörlésével, rendeleti kormányzással, satöbbi. Irány az ora et labora elv, a biblikusan szűzies (leginkább tudatlan) életmód, elsősorban az ifjúságnál, úgy könnyebb dolguk van a pedofiloknak, valamint a pénz megvetésének tanítása, mármint hogy minek az a népnek, sokkal jobb helyen van Orbánéknál, mert ők tudják, kinek kell adni belőle, és kinek nem. Mivel szentek, akikhez sokan imádkoznak, a kézhajlás iránya érthető.

Mint tudjuk, a miniszterelnök úr korábban Ausztria szintjét célozta be, éljenek úgy a magyarok, ahogy a sógorék, de mikor hatalomra került, már azt gondolta, nem lesz az jó, mert az osztrák egy tudás alapú társadalom, ami neki nem smakkol annyira, meg aztán abban az esetben nem stadionokat kellett volna építeni, ugyanis azok nem hozzák a pénzt, hanem viszik. Ezért az Orbán akaratából és közreműködésével, plusz 14 évi szívós munkával elért életszínvonal tekintetében úgy élünk most, mint a bolgárok. Dobrev örülhet neki. Teljes rejtély, hogy miért nem örül mégsem.

Ami miatt szegény miniszterelnök urat naponta rázza ki a hideg, az az, hogy lévén Magyarország NATO és EU tag, ezen szövetségekben nem mindig az ő akarata érvényesül. Az pedig megengedhetetlen. Kína esetében például ilyen nincs, Hszinek nem kell állandóan a háborúpártiakkal küzdeni, hiszen ő maga is háborúpárti, lásd Oroszország fejlett technológiával való támogatása, plusz a Tajvan melletti hadgyakorlatok. A mi szövetségeseink ráadásul nagy erkölcscsőszök, nem tetszik nekik, hogy nálunk egy párt kezében van a politika, a gazdaság, az állami (elvileg semleges) szervezetek összessége, az államelnök, az AB, az ügyészség, a Kúria, a média döntő része, közte a teljes, propagandasajtóvá silányult közmédia, és mindezeket fideszék az állami költségvetésből fizetik, amely 38 000 milliárdnyi teljes összegében bármifajta célra rendelkezésükre áll. A közpénzjobboldal sokszázmilliárdos lovagjai (és még ők beszélnek dollárbaloldalról, hát nem röhej?).

A fenti felsorolásból egy tétel hiányzik, mégpedig az EU pénzek, amely összegről korábban éppúgy Orbán rendelkezett, mint mindenről, is, de mostanában nem utalják, és ez Magyarország gazdasági egyensúlyát sajnálatosan megrendítette. A hitelminősítőknél pont ott állunk, ahol a szörnyű, országcsőddel sújtott, 2010-es kormányváltáskor álltunk, és az államadósság sem sokkal kisebb. 14 év kormányzási eredménye. Ahogy D.T. mondaná, ennyi.

A fentiek alapján teljesen érthetetlen, hogy a szövetségeseinknek mi bajuk van velünk. Az Uniót illetően: ha egy társasház egyik lakásában verik a gyereket, az a szülők dolga, nem a társasházé! A gyerek a szülő tulajdona, ahogy a magyar nép Orbáné. Punktum. Csak ne sírjon hangosan, mert bizony ez a baj a magyar ellenzékkel, ők ugyanis rendkívül hazaáruló módon hangosan sírnak, a hülye Brüsszel meg hisz nekik. A NATO még rosszabb, ugyanis háborúpárti. Ami aztán mindennek a teteje. Illetve az alja. A mi célunk egyszerű: sorsára hagyni az áldozatot, oszt annyi. Kedves NATO, mi nem érthető?

Visszatérvén a nyilatkozatra, nagy dolog ám ez a nem beleszólás. Mi (= Orbán Viktor miniszterelnök úr) sohasem szólunk bele a szövetségeseink (EU, NATO)  országainak a dolgaiba, még véletlenül sem beszélünk arról, hogy szerintünk Franciaországban és Svédországban milyen a migránshelyzet, pláne nem beszél erről a kormány, az alkalmazottjai, s pártfunkcik, a párttagok, és különösen nem írnak és beszélnek erről a pártmédiák (MTVA inkluzíve), mert mi tiszteletben tarjuk mások magánéletét! A legeslegmélyebb tiszteletben. Ugye?

Ezen mélységes tiszteletet ismerve nagyon meglepő, hogy az EU és a NATO sztrádáin közlekedve, valahogy mégis mindig az a helyzet, hogy Magyarország egyedül hajtja a helyes irányban a lovasszekeret, miközben az összes elektromos autó rosszfelé közlekedik, ugyanis mindegyik szembejön velünk. Ami pedig a legborzasztóbb, hogy meggyőzni sem lehet őket arról, hogy az ő irányuk rossz. Makacsul kitartanak.

Még szerencse, hogy mi tudjuk, illetve hát a miniszterelnök úr tudja egyedül, hogy merre van az előre. Igaz, a lovak nem tudják néha, de arra való az ostor, ugyebár! Magyarország arra megy, nem hátra! Az pedig, hogy minden adat azt mutatja, mégiscsak hátramegy, az adatok baja! Egyébként nekik is kuss!

Ha kérhetem.

Az oroszok nem megszállni hanem diktálni akarnak

0

“Ha nem lennénk 25 éve NATO tagok, akkor nekünk kellene védekeznünk egy orosz támadással szemben.” Így vázolta fel a helyzetet Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának elnöke a Magyar Atlanti Társaság konferenciáján.

A fideszes politikus régóta közismert atlantista meggyőződéséről. Korábban Orbán Viktor felajánlotta neki a washingtoni nagyköveti posztot, de Németh Zsolt nem fogadta el, mert nem kívánta képviselni a miniszterelnök szuverenista politikáját, mely csak az USA-val és az Európai Unióval szemben védekezik miközben intenzíven együttműködik Oroszországgal és Kínával. Putyin Ukrajna elleni agressziója óta – 2022 február 24 – egyedül Orbán Viktor volt az az uniós tagállamok vezetői közül, aki kezet rázott az orosz elnökkel méghozzá szimbolikus helyen Pekingben.

Németh Zsolt keményen bírálta Putyin propagandistáit, és azt hangsúlyozta:

”A NATO nem oroszellenes szervezet, nem tervezi és soha nem is tervezte megtámadni Oroszországot, viszont képes megvédeni a tagjait egy orosz támadástól. Oroszország azért nem tudja katonai eszközökkel korlátozni a magyar szuverenitást, mert a NATO tagjai vagyunk”

– hangsúlyozta a parlament külügyi bizottságának elnöke.

Magyarország 1999-ben vált a NATO tagjává, az első Orbán kormány idején. Akkor ebben konszenzus állt fenn a magyar elitben. Orbán Viktor oroszbarát fordulata 2009-ben kezdődött amikor találkozott Putyinnal Szentpéterváron. Orbán Moszkvát és Pekinget ellensúlynak használja Washingtonnal és Brüsszellel szemben. Így jutott el oda, hogy Oroszország és Kína trójai falónak használja Magyarországot az Európai Unióban és a NATO-ban.

Az oroszok nem megszállni hanem diktálni akarnak

Németh Zsolt így vázolta fel Putyin törekvéseit:

”Az oroszok nem feltétlenül megszállni akarnak minket hanem, csak diktálni, hogy mit tegyünk és mit ne tegyünk: kivel szövetkezhessünk, milyen fegyvereink lehessenek, mit képviseljünk a nemzetközi fórumokon.”

Ez az úgynevezett finlandizáció: Sztálin a második világháború után nem foglalta el Finnországot hanem olyan semlegességet kényszerített rá, amely korlátozta cselekvési szabadságát. Putyin Ukrajna elleni agressziójával elérte, hogy Finnország szakított a semlegességgel, és belépett a NATO-ba. Ugyanígy cselekedett Svédország is, amelynek NATO tagságát a magyar diplomácia szánalmas manőverekkel próbálta késleltetni. Németh Zsoltra várt a kínos feladat, hogy ezt elmagyarázza a svédeknek. Orbán valószínűleg nem diplomáciai okból késleltette a svéd NATO tagságot hanem azért, mert az újabb Gripen üzletből neki jutó “járulékot” kevesellte.

A magyar miniszterelnök már első alkalommal is csinos összeget kaphatott azért, hogy a svéd Grippen vadászgépeket válassza az amerikaiak helyett.

A világon szinte mindenütt a nagy fegyverüzletek csinos “járulékot” jelentenek a döntéshozóknak: Benjamin Netanjahu miniszterelnök  ellen is folyik ilyen korrupciós eljárás Izraelben.

Németh Zsolt beszédében hangsúlyozta a NATO tagság stratégiai jelentőségét, amelyet az Ukrajna elleni orosz agresszió rendkívüli mértékben felértékelt hiszen az Magyarország szuverenitását is fenyegeti:

”Magyarország NATO tagságának most van a legnagyobb jelentősége. A közvélemény bármiféle megvezetése a NATO ügyében jelenleg közvetlenül fenyegeti hazánk fizikai biztonságát és szuverenitását!”

Kemény szavak, melyek pártunk és kormányunk médiájának szólnak, személy szerint Rogán Antalnak, aki Orbán Viktor megbízásából azt teljhatalommal irányítja.

Németh Zsolt szerint: ”A NATO tagság iránti közbizalom megingatására irányuló kommunikáció akkor is a kormány tényleges politikáját támadja, ha retorikailag megpróbálja magát kormánypártiként hangszerelni.”

Csakhogy Orbán Viktor Tusnádfürdőn, ahol Németh Zsolt mellett ült, egészen más álláspontot fogalmazott meg 2022 nyarán nem sokkal azután, hogy megszakadtak a tárgyalások az oroszok és az ukránok között a megegyezésről:

“Az oroszok egy nagyon világos biztonsági igényt fogalmaztak meg: Ukrajna soha ne legyen tagja a NATO-nak! A NATO soha nem helyez el olyan fegyvereket Ukrajna  területén, ahonnan el lehetne érni Oroszországot! A nyugatiak ezt az orosz ajánlatot elutasították, tárgyalni sem voltak hajlandók róla. Ezért ma az oroszok fegyverrel akarnak érvényt szerezni azoknak a biztonsági igényeknek, melyek teljesítését korábban diplomáciai úton akarták elérni.”

Béketárgyalás Ukrajnáról Oroszország nélkül?

0

Svájcban június 15-én és 16-án békekonferenciát rendeznek, melynek célja az ukrajnai háború lezárása. A tanácskozáson Oroszország, melyet meg sem hívtak, nem vesz részt.

Putyin elnök csapatai 2022 február 24-én támadták meg Ukrajnát, melyet egy háromnapos villámháborúval teljesen meg akartak változtatni: oroszbarát rendszert akartak Zelenszkij kormányzata helyére. A villámháborút – amerikai segítséggel – sikerült kivédeni, azóta elkeseredett harcok folynak a két fél között. Kezdetben megindultak a béketárgyalások Isztambulban Oroszország és Ukrajna között, de ezek kurtán furcsán véget értek. Gerhard Schröder egykori német kancellár szerint a Nyugat megfenyegette Ukrajnát: ha kiegyezik Oroszországgal, akkor nem számíthat sem NATO sem EU tagságra, és búcsút inthet a pénzügyi támogatásnak is. Gerhard Schröder egykori német kancellárt évek óta Putyin pénzeli.

Zelenszkij elnök álláspontja az, hogy az oroszokkal csakis azt követően lehet tárgyalni, hogy minden katonájukat kivonták Ukrajna területéről. Katonai szakértők csekély esélyt látnak arra, hogy Ukrajna – a NATO segítségével – képes lenne kiszorítani az orosz csapatokat az ország teljes területéről. A 100 éves korában tavaly meghalt Kissinger szerint:

“Putyin nemcsak a hatalmát, de az életét is elveszíthetné, ha kivonná csapatait Ukrajnából.”

Biden amerikai elnök egyszer nyíltan kimondta: “Az USA célja az ukrajnai háborúval nem más mint Putyin megbuktatása.” Ezt a kijelentést aztán az USA elnöke visszavonta, de egyáltalán nem kizárt, hogy tulajdonképp elárulta az igazi szándékait.

Mit érhet el a svájci békekonferencia?

“Oroszország nélkül nem lehetséges a békefolyamat Ukrajnában” – hangsúlyozta a nyilvánvaló tényt a svájci külügyminiszter. Másképp látja ezt Lengyelország és Németország:

“Putyin elnökkel az a gond, hogy nem tartja be a szavát, teljesen hiteltelen”

– jelentette ki Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter miután találkozott Annalena Baerbockkal, a német diplomácia vezetőjével. Ha ezt a kritériumot komolyan vennénk, akkor nem lehetne diplomáciai tanácskozást tartani hiszen a világpolitikában egyáltalán nem Putyin az egyetlen ilyen szereplő. Obama elnök például hivatásos hazudozónak nevezte Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt. Az USA akkori elnöke pechére elfelejtette kikapcsolni a mikrofont. Utána bocsánatot kért, de nyilvánvaló volt, hogy komolyan gondolja: Izrael leghosszabb ideig hatalmon levő miniszterelnöke hivatásos hazudozó. Az ifjabb Bush elnök nyilvánvaló hazugság alapján támadta meg Irakot 2003- ban, mégsem mondta senki, hogy az Egyesült Államokkal nem lehet tárgyalni. Hasonlóképp Trump elnök is szinte naponta követett el diplomáciai bakikat, mégsem jutott senkinek sem eszébe, hogy ne tárgyaljon vele.

Sikorski álláspontja diplomáciai nonszensz, de jelenleg a NATO is ezen az alapon utasítja el a tárgyalást Putyinnal. Zelenszkij elnök persze tisztában van a realitásokkal:

”Biden elnök öt perc alatt megállapodhat a fejünk fölött Putyinnal, de mi ezt nem fogadnánk el.”

Hol az amerikai béketerv?

Blinken külügyminiszter amikor még bízott Ukrajna katonai győzelmében, akkor arról beszélt, hogy mind a NATO-nak mind pedig az Európai Uniónak fel kellene vennie tagjai közé a függetlenségét védelmező országot, mely a Nyugathoz kíván tartozni. Csakhogy Putyin valószínűleg azért indította meg a háborút, hogy megakadályozza Ukrajna NATO tagságát, és ez azóta is vörös posztó az oroszok szemében. Washingtonban állítólag már felmérték, hogy Ukrajna katonai győzelme nem túlságosan valószínű, ezért kompromisszumos javaslatot készítenek elő a svájci békekonferenciára. Eszerint Ukrajna csak az Európai Uniónak lenne a tagja – az oroszok ezt nem ellenzik, de a NATO-nak nem. Viszont az USA olyan nukleáris rakétákat helyezne el Lengyelországban, melyek közelről fenyegetnék Oroszországot, ha nem is oly közelről mint Ukrajnából.

A terv Varsóban nem vált ki osztatlan lelkesedést, mert Lengyelországban még sokan emlékeznek Kuklinski ezredes ügyére: a vezérkari tiszt a nyolcvanas évek elején az Egyesült Államokba szökött, és magával vitte azt a térképet, melyen rajta volt, hogy hol vannak a szovjet nukleáris rakéták lengyel földön. Kuklinski ezredes nyugati nyilatkozataiban arra hívta fel a figyelmet: hazafias indokból cselekedett, mert úgy látta: egy nukleáris háború esetében Lengyelország megsemmisült volna!

Magyarországon nem volt Kuklinski ezredes, de a helyzet hasonló kockázatot jelentett hiszen nálunk is voltak szovjet nukleáris rakéták!

Kínai békegalamb?

Blinken amerikai külügyminiszter nemrég Pekingben arra figyelmeztette a kínaiakat: súlyos következményekkel járna, ha komolyan támogatnák Oroszország háborúját Ukrajnában. Peking újra letette a nagy esküt mondván, hogy számára sokkal fontosabb az USA mint Oroszország. Egy kínai Oroszország szakértő megírta a londoni Economistban: “Kína nem szövetkezik senkivel harmadik állam ellen!”

Vagyis Peking megtagadta az orosz szövetséget annak érdekében, hogy modus vivendit találjon az Egyesült Államokkal. A kínaiak közölték: részt vesznek a svájci békekonferencián. Washingtonban és Brüsszelben abban bíznak, hogy Hszi Csin-ping elnök rá tudja venni Putyint: hagyjon fel a megnyerhetlen háborúval. Elsőként az USA távozó vezérkari főnöke mondta ki a nagy ukrán offenzíva kudarca után, hogy patthelyzet alakult ki a fronton: ”most már a diplomatákon a sor.”

Ferenc pápa már fehér zászlót emlegetett mondván a béke megér egy tárgyalást.

Zelenszkij elnök megsértődött. Lecserélte a vezérkari főnököt, az amerikai elnök aláírta a 61 milliárd dolláros újabb támogatást, de az új katonai vezető is csak arról tudott beszámolni, hogy

“a fronton nehéz a helyzet.”

Macron elnök emiatt már azt javasolta: a NATO tagállamok küldjenek katonákat Ukrajnába. Lengyelország és a balti államok ezt támogatják, de Németország és az USA nem. Putyin hangsúlyozta: “ez közelebb vihet egy világháborúhoz.”

A svájci békekonferencián a tervek szerint 160 állam vesz részt. Oroszország az egyetlen nagy hiányzó. Képes lesz-e a svájci békekonferencia olyan békejavaslatot letenni az asztalra, melyet az oroszok elfogadnak? Megindulhatnak-e a béketárgyalások? Minden szem Kínára szegeződik: a kínaiaknak már volt két javaslatuk, de Nyugaton egyiket sem vették komolyan mondván Peking Moszkva szövetségese. Miután Ukrajna katonai győzelmének lehetősége elillant, Kína felértékelődött hiszen csak Hszi Csin-ping elnök tud igazán nyomást gyakorolni Putyinra. Svájcban mindenki számára elfogadható kompromisszumot kell találniuk a résztvevőknek vagy tovább folytatódik a megnyerhetetlen háború, amely mérhetetlen szenvedést okoz Ukrajnának, és komoly gazdasági problémákat Oroszországnak és az Európai Unió tagállamainak.

Apróságok

Amikor az ember elgondolkodik, hogy mit is írjon akkor, mikor már mindent megírt, két mentőöv még mindenképp a rendelkezésére áll.

Az egyik a miniszterelnök úr. Rá bizton számíthatunk, álmából fölkeltve is tud olyanokat mondani, amiből aztán akárhány írás rittyenthető, mintegy villanófénybe helyezve az ő speciális észjárását, melyet (és ebben a miniszterelnök úrnak teljesen igaza van) mások nem tudnak követni. Nem is ajánlanám nekik. Halvány zavar a fogalmazásban, hogy a miniszterelnök úr ezt a tohuvabohut nem a saját, hanem az ún. „magyarok” észjárásának tartja, ami azért erős túlzás, mert egyrészt a miniszterelnök úr nem sorol minden magyar állampolgárt a „magyarok” közé, csak az általa kiválasztottakat, másrészt a többiek közül elég sokan ki is kérnék maguknak, hogy ezt az izét az ő észjárásuknak tartsák, akárminek számítanak miniszterelnök úr szerint.

A másik mentőöv Donáth Anna. Ő a legszebb SZDSZ-es hagyományokat követi, mikor hidegrázást kap a DK-MSZP duónak még a látásától is. Neki ez a vérében van, így ennek megfelelően működik. Jellegzetes példa, hogy az ominózus DK plakát esetében, amely arról szólt, hogy a FIDESZ nem az Istent, nem a hazát és nem is a családot támogatja, hanem a pedofíliát (ami a történtek fényében szerintük így igaz), Donáth telekürtölte a sajtót, hogy ettől a szörnyű látványtól őt a hányinger kerülgeti. Ezzel ellentétben a Parlamentben használt momentumos plakátokról, melyek a FIDESZ-t nem hogy pedofília támogatónak, hanem kifejezetten pedofilnak tüntette föl („Pedofidesz” = a FIDESZ maga is pedofil), arcizma sem rezdült. Na, ja, a Momentum a (belső) toleranciáról híres, ezért még mindig ő az elnök. Másokkal szemben már nem annyira toleránsak, azt aztán lehet mondani.

A bevezetés után a tárgyra térve, a miniszterelnök úr most jött meg Brüsszelből, és úgy látja, az ottaniak békét akarnak. Nem, kérem, ez nem tévedés, mivel szerinte Brüsszelben folyik a háborús készülődés, és ahogyan azt Renatus óta tudjuk, aki ilyet tesz, az békét akar (Si vis pacem, para bellum). Brüsszelnél jobban csak a miniszterelnök úr akarja a békét, pláne, hogy az az ő békeakarása nagyon is sikeres, például ezzel tudta 2022-ben szegény MZP-t és ezáltal a teljes Összefogást annyira leverni, hogy az saját megfogalmazása szerint még a Holdról is látható. A nép persze nem tudta, hogy átverik, és miután a magyar értelmiség a kampány során nem cáfolt, csak ismertetett, fel sem fogta az átverést.

Azt is mondta a miniszterelnök úr, hogy ez nem a mi háborúnk. Ez szerinte két szláv nemzet háborúja. Ilyenkor az ember kissé megzavarodik, mivel nem tudja, hogy kerül ide a szlávság, hacsak nem azt akarta ezzel jelezni, hogy mi nem vagyunk szlávok, tehát semmi közünk a szlávok problémáihoz – na, kivéve a Vucic, Fico, Tusk és egyéb urak viselt dolgait, melyeket miniszterelnök úr nem győz dicsérni, illetve szidalmazni, attól függően, melyikükről lenne szó. Sőt, rossznyelvek szerint a szlovákiai dolgokba a Magyarországról odaguruló forintok révén még be is avatkozik, de ezt ne említsük meg neki, mert esetleg rossz hatással lesz a hangulatra, az meg nemkívánatos. Ki tudja, mi lesz abból, ugyebár.

A miniszterelnök úr abban téved, hogy ez két állam háborúja lenne, mivel nem az. Ez a megtámadott civilizáció harca az agresszív barbársággal, amely erővel próbálja intézni a dolgokat, azaz aki tényleg békét akar, annak a tömeggyilkos rablóvezéreket kéne rábeszélni, hogy fejezzék be, és menjenek haza. Azt a „békét”, amelyikről a magyar miniszterelnök delirál, a Krím annektálásakor már kipróbáltuk. Putyin bevonult, ám a világ nem tett semmit ellene, és ebből Putyin, de ami még lényegesebb, az orosz nép azt szűrte le, rendben van így. Vagyis ez a normális ügymenet, ergo a sereggel történő bevonulás máskor és máshol is alkalmazható. Ugyan az ENSZ közgyűlése a megszállást érvénytelennek tekintette, de a Biztonsági Tanácsban az orosz vétónak sikerült megakadályoznia, hogy bármi valóban kézzelfogható történjék az ügyben, a NATO és Oroszország közti párbeszéd így véget ért, a Nyugat gazdasági szankciókat léptetett életbe, ám Moszkva nem engedett a Krímből, Putyin pedig nem lett kiközösítve. Ennek egyenes következménye pár évvel később Ukrajna keleti részének megtámadása.

A gond az, hogy ha most az agresszor meg is kapná az elfoglalt területeket, nehogy azt higgyük, hogy akkor leáll! És ez mg nem minden, mert a területek feláldozása révén „megszerzett” békének súlyos következményei lesznek, mégpedig világszerte. Áldozatként felkészülhet Ukrajna maradéka, Dél-Korea, Tajvan és a balti államok, miközben Putyin, Kim Dzsong Un meg Hszi Csin Ping azt üzeni a többieknek:

  • Béke kell? Akkor kussoljatok! Ugye nem szeretnétek, ha veletek is történne valami?

Ezt úgy hívjak, terrorizálás, és ezek az alakok nem félnek használni a terror fegyverét! Most és itt, azaz Ukrajnában dől el, hogy a világ merre megy tovább, vajon újabb és újabb területek feláldozásával kell majd egyre sűrűbben békét vásárolnunk tömeggyilkos pszichopatáktól, vagy minden leendő agresszor számára kiderül, hogy nincs tovább. A Világ jobbik fele nem hagyja, hogy ez az Einstand megtörténjen, és nem teremt a krími fiaskó után még egy precedenst.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök viszont hagyná. Mi az, hogy hagyná! De még mennyire!. Ő, aki igencsak arcoskodik, ha olyanokkal van vitája, akikben biztos, hogy nem fogják bántani, az agresszorral szemben nagyon megértő. Inkább segítené, hogy mások kára árán neki jó legyen. A fő indok persze az, hogy egyszer kijelentette, az oroszok úgyis erősebbek, és megütné a guta, ha nem lenne igaza. Lehet, hogy ezért küzd a teljes Nyugat Ukrajnában?

Mondott persze a miniszterelnök úr mást is, ugyanis volt Brüsszelben egy konferencia, amelyet Orbán az adófizetők pénzén magának rendeztetett a Matthias Corvinus Collegium-mal, és amelyen megnyilatkozott. Hogy kiknek a társaságában, azt inkább hagyjuk (nem véletlenül magának rendeztette). Azt mondta, őt a nyolcvanas évek Magyarországára emlékezteti az ügy, ott nem hagyták a rendőrök, hogy kifejtse gondolatait, melyben az érdekesség az, hogy itt, Brüsszelben hagyták, ugyanis a belga bíróság is meg a belga miniszterelnök is másnapra elintézte, hogy minden rendőr elvonuljon onnan, és attól kezdve Orbán azt mondhasson, amit csak akar.

Például: Azzal, hogy Nyugaton felvetették a katonák küldését, szerinte egy másik fejezete kezdődött meg a háborúnak. Az első szakaszából sikerült kimaradnunk, és a kormányfő szerint nem kérdés, hogy annak következő szakaszából is ki akarunk maradni. Azt mondta, „Képesek is leszünk rá. Amíg nemzeti kormány áll Magyarország élén, addig az orosz-ukrán háborúban egyik fél oldalán sem fogunk beleavatkozni ebbe a háborúba”. Arra a kérdésre, hogy a NATO tagjaként hogyan van lehetőségünk erre a kimaradásra, Orbán Viktor „rámutatott”: a NATO egy védelmi szövetség. Vagyis arról szó sincs, hogy közösen támadunk meg valakit.

Ebből a rámutatásból sajnos az a következtetés szűrhető le, hogy Orbán szerint az orosz agresszorok az általuk elfoglalt ukrán területen sem támadhatók meg. Majd védekezget a NATO, ha tovább jönnek, és azzal annyi is. Ellentámadás, kiszorítás nuku. Na, ilyenkor hagyja abba az ember a csudálkozást azon, hogy Gyurcsány regnálása alatt mindig Románia előtt voltunk, Orbán regnálása alatt meg Románia simán lehagyott minket, mert ha a miniszterelnökünk ilyen szellemi képességekkel bír, a fordítottja lett volna csoda.

Aztán: Magyarországon a közinformációk mind konzervatív, mind liberális nézőpontból értelmezve vannak, és nem okoz gondot, ha valaki nyíltan elmondja a véleményét, legfeljebb nem értenek vele egyet. Magyarország még nem tart ott, hogy ezért szankciókat kelljen elszenvedni, de a Nyugat már igen. Nem túlzás, hogy Magyarország nélkül, a magyar emberek nélkül, a magyar kormány hangja nélkül ma nincs szabadság Európában.

Ebben Orbánnak teljesen igaza van, Magyarországon nyíltan szabad akár uszítani is (hazudni meg aztán gátlástalanul), Nyugaton meg nem. Persze azért mindent még nálunk sem szabad, mert ahogy Lázár úr mondotta volt: „Amennyiben a Fidesz-KDNP pártszövetség megnyeri a választásokat, garantálják az ország polgárainak, hogy békében fognak élni és pénzhez jutnak a kormányzati munkát támogató, a kabinettel együttműködő helyi közösségek.” Magyarán, amennyiben valaki nem teljesíti az együttműködés és a FIDESZ támogatásának követelményeit, nálunk nem viszi el a fekete autó, sőt semmilyen szankcióval nem kell számolnia, mert nélkülünk (illetve miniszterelnök úr nélkül, ami ugyanaz) nincs szabadság Európában. Ahogy az egy totálisan szabad országhoz illik is. A renitens legfeljebb nem fog békében élni, és minden pénzforrástól megfosztják. Törvényileg, tehát törvényesen.

Láttunk már ilyet. És nem csak önkormányzatoknál.

Donáth Annát illetően sok mindenről nem lehet beszámolni. A jelenlegi érdekesség csak annyi, hogy a politikus asszony bejelentkezett Magyar Péternél, miszerint nem zárkóznak el a vele való együttműködéstől. Hát, ha úgy állnék, mint a Momentum most áll, lehet, hogy én is ész nélkül felajánlkoznék neki. Mégse a Gyurcsány, nem igaz?

Putyin Hitler lenne?

0

Putyin és az ő birodalmi álmai két év háborúskodás és százezrek halála árán négy ukrán megyéig érnek. Vajon elég lesz ez a túléléshez a végelszámolásnál? 

“Putyin nem fog leállni, ha egyszer vége lesz az Ukrajna elleni háborúnak” – állította Boris Pistorius német hadügyminiszter. A szociáldemokrata politikus hozzátette: ”pontosan úgy ahogy Hitler Putyin sem áll le”.

Németország utolsó szociáldemokrata kancellárja, Gerhard Schröder ma Putyin bizalmasa, és a német – orosz együttműködés jól megfizetett sztár menedzsere volt még nem is oly rég. 2022 tavaszán nem sokkal Putyin Ukrajna elleni agressziójának kezdeti kudarcát követően ő felügyelte az orosz-ukrán béketárgyalásokat, melyek majdnem eredményhez vezettek. Gerhard Schröder szerint a Nyugat torpedózta azt meg, amely Boris Johnson akkori brit miniszterelnökkel azt üzente Zelenszkij ukrán elnöknek: csakis akkor számíthatnak jelentős pénzügyi és katonai támogatásra, ha nem állapodnak meg Putyinnal.

Zelenszkij elnök azóta azon az állásponton van, hogy csakis akkor hajlandó tárgyalni, ha az oroszok kivonulnak Ukrajna teljes területéről. Ez gyakorlatilag a tárgyalások elutasítását jelenti hiszen Putyin nem vonulhat ki Ukrajnából arcának és hatalmának esetleges elveszítése nélkül. Sőt Kissinger annak idején azt jósolta, hogy Putyint eltennék láb alól, ha kivonulna Ukrajnából.

NATO paradoxon

Az észak-atlanti szövetség azt állítja, hogy azért kell fegyverkeznie a NATO tagállamoknak, mert Putyin Oroszországa egész Európát fenyegeti – éppúgy mint Hitler a maga idejében. Csakhogy Hitler a világ egyik legfejlettebb nagyhatalmának Führere volt, mögötte az akkori világ legjobb hadserege. Ehhez képest Putyin Oroszországa egy részeges óriás, amely alig áll a lábán: a GDP-je a nála jóval kisebb Dél Koreát sem éri el, hadserege, titkosszolgálata szánalmasan leszerepelt Ukrajnában, ahol háromnapos villámháborúra készültek, és most több mint két év után sem tudtak döntő győzelmet aratni. Ha a nála sokkal gyengébb Ukrajnát sem tudja legyőzni, akkor hogy fenyegetheti a sokkal erősebb NATO-t Oroszország?

Erre a kérdésre nincsen válasz sem Washingtonban sem pedig Brüsszelben. Az USA már 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot, vajon miért? Nem kisebb diplomácia tekintély mint Henry Kissinger bírálta ezt a hidegháborús diplomáciát, amely vissza akarja hozni a szembenállást a nagyhatalmak között ahelyett, hogy az együttműködést keresné. Kissinger a maga részéről még százéves korában is elutazott Pekingbe, hogy megakadályozza a szétválást a világ két szuperhatalma között.

A háború biznisz, de kinek

Ferenc pápa is felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrajnai háború legfőbb haszonélvezői a fegyvergyárak, amelyek békeidőben sokáig megrendelések nélkül maradtak, de most két évre előre lekötötték az összes kapacitást. A NATO főtitkára ötéves tervet terjesztett elő, mely 100 milliárd dollárt irányozna elő Ukrajna támogatására. Minden NATO tagállam pénzt tenne ebbe a kasszába, de miből?

Németország gazdasága összecsuklott, mert az olcsó orosz energiára alapozta számításait. Az USA nem véletlenül ellenezte az Északi Áramlat 1 és 2 földgáz vezetéket. Ennek felrobbantása kettős eredményt hozott az Egyesült Államoknak: immár korlátlanul árusíthatja drága cseppfolyósított palagázát Európában, ahol nagyon meggyengült a zászlóshajó Németország. Nemrég még Trump elnök azt mondta:

”Ha kinézek az ablakon New Yorkban mindenütt Mercedest és BMW-t látok, Németországban viszont nincsenek amerikai autók.”

Ma már Berlin mellett ott a Tesla, mely arat az elektromos autó piacon, ahol a németek lemaradtak az amerikaiak és a kínaiak mögött.

Zelenszkij elnök: mi is olyan légvédelmet akarunk mint Izrael

“Izrael nem tagja a NATO-nak, de mégiscsak NATO tagállamok segítségével tudta megvédeni légterét az iráni terrortámadással szemben” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij. Aki hasonló légvédelmet sürgetett hazája számára hiszen jelenleg az oroszok légi csapásokkal akarják tönkretenni Ukrajna infrastruktúráját.

“A fronton nehéz a helyzet”

– ismerte el Szirszkij tábornok.

A NATO paradoxon itt is megmutatkozik: hogy várhatja a Nyugat Ukrajna győzelmét a nála sokkal erősebb Oroszország fölött?

Putyin ugyan szeretne Hitler lenni, de hiába akarna világbirodalmat még ahhoz is csak hatalmas áldozatok árán van elég ereje, hogy az orosz többségű tartományokat megszerezze Ukrajnában. Agresszió ez is, de korlátozott, mert Putyin mögött nincs olyan erő, amely kihívhatja a NATO-t.

Ezért Putyin szóvivője nemrég békeajánlattal állt elő, melynek lényege a status quo – a jelenlegi állapot befagyasztása egy fegyverszünettel. Ukrajna és a Nyugat ezt elutasítja, de nem áll elő semmilyen javaslattal. Az amerikai hidegháborús diplomácia megbukott éppúgy mint Putyin provinciális területszerző háborúja. Ha mindkét fél belátja kudarcát, akkor akár tárgyalhatnának is. Donald Trump épp ezt ígéri: furcsa békegalamb, de jobb híján beválhat hiszen sem az USA sem pedig az Európai Unió közvéleménye nem akar háborút.

Martonyi 80

A pragmatikus diplomata 1998 és 2002 majd pedig 2010 és 2014 között állt a külügyminisztérium élén. Ő volt Orbán Viktor mentora a külpolitikában amikor a fiatal Fidesz vezér felkészült a miniszterelnöki szereplésre 1994 és 1998 között.

Martonyi János írta alá az okmányt a NATO tagságról 1999-ben. A legendás diplomata az USA legnagyobb ügyvédi közösségének egyik partnere, aki tegező viszonyban áll Christine Lagarde-dal, akinek karrierje onnan indult. Aztán Christine Lagarde az IMF vezérigazgatója lett, most pedig az Európai Központi Bank elnökasszonya. Franciaország is nagyra értékeli Martonyi Jánost, 2000-ben Hubert Védrine külügyminiszter a becsületrenddel tüntette ki az akkori magyar külügyminisztert. Hubert Védrine most Budapestre is ellátogatott, hogy részt vegyen a nyolcvanadik születésnap ünnepségein. Egyúttal bemutatta nálunk is új könyvét, mely a Diplomaták címet viseli. Védrine jól ismeri Emmanuel Macron francia elnököt, aki nemrég azzal keltett feltűnést, hogy nem zárta ki NATO csapatok küldését Ukrajnába. Komolyan gondolja ezt Macron elnök?

Közvetítéssel befagyaszthatják az ukrajnai konfliktust

London Speaker Bureau

“Macron elnök elektrosokkot akart, mert úgy véli, hogy sokan alábecsülik a helyzet súlyosságát. Az államfő érzékeli az ukrán hadsereg gyengülését és jelezni akarta: ha az európaiak nem szedik össze jobban magukat, és nem segítik hatékonyabban  Ukrajnát, akkor Oroszország győzhet. Ezért tett erős, provokatív állítást, és részben el is érte a célját” – mondta Védrine ex külügyminiszter a valasz.hu portálnak.

Miért nem lehet tárgyalással lezárni az ukrajnai háborút?

“Ukrajna túlságosan is sokat szenvedett. Olyan sok polgára halt meg, az oroszok olyan nagy károkat okoztak, hogy a kijevi vezetés nem vállalhatja a tárgyalásokat”

– állítja Hubert Védrine.

Mannerheim marsall, Finnország vezetője vállalta a tárgyalást, és megmentette hazáját miután Finnország hősies harc után elveszítette a háborút az orosz túlerővel szemben. Finnország jelentős területeket veszített 1940-ben, de ma a világ legboldogabb országának számít a globális vetélkedésben.

Mi lehet a megoldás?

“A konfliktus befagyása a legreálisabb. Ez olyan közvetítőkkel jöhet létre mint például Törökország, India, Kína vagy Brazília”

– jelentette ki Védrine ex külügyminiszter.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter jelenleg épp Pekingben tárgyal. Ő is szerepel a Diplomaták című könyvben. Miért?

“Nem azokat válogattam be a könyvbe, akiket szeretünk hanem, akik számítanak. Szergej Lavrov húsz éve Oroszország külügyminisztere. Képviseli a putyini hatalmat, melyet muszáj megértenünk. Mi Nyugaton gyakran manicheusok vagyunk: csak fekete – fehérben gondolkodunk. Persze mindig mi vagyunk a fehérek.

Hasznosabb az ítélkezés előtt megismerni tárgyaló partnereinket, a barátokat éppúgy mint ellenségeinket”

– hangsúlyozta Hubert Védrine egykori francia külügyminiszter, aki a valasz.hu portálnak nyilatkozott.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK