NATO Archives Page 5 of 34 › Független Hírügynökség

“Magyarország viszonya Oroszországhoz pragmatikus”

ki

-

2024-06-28

“Magyarország viszonya Oroszországhoz pragmatikus”

A kormány pragmatikusságáról nyilatkozott a brüsszeli Politiconak Bóka János az európai ügyek minisztere, aki hozzátette: ”Semmi sem igazolja azt, hogy közel állnánk Moszkvához.”

A baj az, hogy az Európai Unió többi tagállama pontosan ezt gondolja, és az Egyesült Államok szintúgy. Márpedig Magyarország július elsejétől az Európai Unió elnöke, és a kijelölt prioritások között van az európai katonai erő és a hadiipar fejlesztése.

Magyarország ugyanakkor nem támogatja Ukrajna önvédelmét, Orbán Viktor miniszterelnök attól tette függővé Rutte NATO főtitkári megválasztásának támogatását, hogy garantálják: a NATO nem kér magyar katonákat és fegyvereket Ukrajnának. Ez szimbolikus gesztus hiszen a NATO alapszabálya csak akkor teszi kötelezővé a támogatást, ha egy tagállamot ért támadás, de Ukrajna nem tagja az észak-atlanti szervezetnek.

Magyarország ugyanakkor intenzíven fejleszti fegyveres erejét és hadiiparát: tavaly a GDP 2,11%-át költötte erre a költségvetés. A NATO 2%-ot vár el a tagjaitól.

Magyarország rohamtempóban fegyverkezik részben úgy, hogy importál fegyvereket részben pedig intenzíven fejleszti hadiiparát.

Csak két példa: Magyarország 44 Leopard tankot vásárolt, és több harci helikoptert az Airbustól.

Orbán Viktor megállapodott a svéd miniszterelnökkel négy Grippen vásárlásáról. Az ilyenkor szokásos kenőpénzekről mindenki hallgat, de a hadiszállítások mindenütt a korrupció melegágyát jelentik. Benjamin Netanjahu azért is folytatja elszántan a gázai háborút, mert ellene korrupciós vizsgálat van folyamatban ilyen ügyben. Pekingben most jelentették be, hogy két leváltott hadügyminisztert is kizártak az országot kormányzó kommunista pártból korrupció miatt.

“A fegyverek 85%-át európai cégektől vásároljuk meg” – nyilatkozta a Politiconak Ódor Bálint uniós nagykövet. Lengyelország és Románia – a két NATO tagállam térségünkben, melyeket az USA fontosnak tekint – jórészt amerikai fegyvereket vesz. Egy később kialakítandó közös európai hadsereg, melyet Orbán Viktor támogat, komoly problémákkal kerülhet szembe az eltérő fegyverzet miatt.

Néhány európai cég fegyvergyárat telepít Magyarországra, ezek közül a legjelentősebb a Rheinmetall zalaegerszegi üzeme. A Rheinmetall a Panther tankok új változatát Magyarországon fejleszti majd ki.

“Hiszünk abban, hogy ezzel erősítjük az európai hadiipart, mely az előfeltétele egy európai biztonságpolitikának” – nyilatkozta Bóka János uniós miniszter.

Putyin árnya Magyarország fölött

Orbán Viktor miniszterelnök mindinkább Putyin ügynökének tűnik Washingtonban és Brüsszelben, ezért a bizalom a magyar kormány iránt a mélypontra süllyedt. A biztonságpolitika különösen érzékeny terület, ahol nem számít jó pontnak, hogy Orbán Viktor parolázott Pekingben Putyin orosz elnökkel. Orbán az egyetlen olyan uniós vezető, aki ezt megtette azóta, hogy az orosz elnök megindította csapatait Ukrajna ellen 2022 február 24-én. Szijjártó külügyminiszter, aki megkapta a legmagasabb orosz kitüntetést, a Barátságot, rendszeresen találkozik Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel Oroszországban. Vajon miről beszélgetnek? Annál is inkább érdekli ez a CIA-t és a többi NATO tagállam hírszerzését, mert az orosz hírszerzés hekkerei feltörték a magyar külügy kódjait, és vígan hosszú hónapokat töltöttek el ott mielőtt amerikai figyelmeztetésre végül megszüntették az információ szivárgást.

Az orosz hírszerzést természetesen nem annyira a magyar külügy titkai érdekelték hanem azok a kapcsolatok, melyek a NATO-hoz és az Európai Unióhoz kötik Magyarországot.

Még Trump ex elnök is, akinek a választási sikeréért imádkozik Orbán Viktor, megüzente a magyar miniszterelnöknek, hogy nem helyesli orosz és kínaibarát külpolitikáját. A magyar miniszterelnök egyelőre kitart Moszkva és Peking barát diplomáciája mellett, de ez problémákat okozhat abban a félévben amikor Magyarország az Európai Unió soros elnöke. Stoltenberg távozó és Rutte érkező NATO főtitkár Budapesten figyelmeztette Orbán Viktort, hogy komoly kockázatot vállal azzal, hogy együttműködik Oroszországgal és Kínával hiszen mind a két nagyhatalmat az Egyesült Államok stratégiai ellenfélnek tekinti már 2021 óta, és nem valószínű, hogy Trump ezen lényegesen változtatna, ha novemberben megnyerné az elnökválasztást.

Miért vállal mégis ekkora kockázatot Orbán Viktor? Mert a magyar miniszterelnök úgy véli, hogy Biden elnök csapata le akarja őt váltani. Orbán viszont mindenáron maradni akar, mert

nem kíván úgy járni mint Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, aki 75 éves korában azzal néz szembe, hogy börtönbe kerülhet korrupcióért.

Orbánnak a családja is vastagon érintett a korrupciós ügyekben, ezért számára az orosz és a kínai együttműködés ellensúlyt jelent az Egyesült Államokkal szemben, amely hidegháborús időkben különösen rosszul tűri a renitens magatartást a NATO szövetségesektől.

Mi áll a magyar-kínai nukleáris egyezményben?

Kenderessy Milán

-

2024-06-26

0

Aziránt érdeklődik Hadházy Ákos parlamenti képviselő mi áll a magyar-kínai nukleáris egyezményben? Joggal hiszen Hszi Csin-ping elnök látogatása idején aláírtak egy nukleáris egyezményt is, amely elsősorban Paks 2 miatt lehet érdekes.

Mind a NATO mind pedig az Európai Unió gyanakodva nézi Paks 2 építését hiszen Kínát és Oroszországot az USA stratégiai ellenfélnek nyilvánította már 2021-ben, Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt – 2022 február 24 – számtalan szankció sújtja Oroszországot. A polgári nukleáris ipar különösen érzékeny terület hiszen sok ponton érintkezhet a hadiiparral.

Májusban Orbán Viktor miniszterelnök így méltatta a magyar-kínai nukleáris egyezményt: “ez nagy lehetőségeket tartogat, mert Magyarország a nukleáris ipar tekintetében komoly nemzetközi tapasztalattal és presztízzsel rendelkezik (csakugyan?). Már több mint 50 éve benne vagyunk ebben az iparágban. Jelenleg Európa legnagyobb nukleáris fejlesztése Magyarországon történik. A terv az, hogy a következő évtized elejére már 60-70% között lesz a nukleáris energia aránya a magyar gazdaságban.”

Nagy kérdés, hogy mikor kezdheti meg az energia termelést Paks 2, ahol a komoly építkezés még meg sem kezdődött.

Aszódi Attila, Paks 2 korábbi kormánybiztosa úgy nyilatkozott, hogy

„a kínaiak már jobban tudnak orosz nukleáris erőművet építeni mint maguk az oroszok, és hamarosan ez lesz a helyzet az amerikai technológiával is.”

Valószínű tehát, hogy a kínaiak beszállhatnak Paks 2-be, de vajon milyen feltételekkel?

“Nem tekinthetsz bele a szerződésbe?”

Így kérdezett vissza Szijjártó Pétert külügyminiszter a parlamentben amikor Hadházy Ákos nála érdeklődött az ügyben.

“Nem tudom, megkérdezem, majd jelentkezem” – mondta Szijjártó Péter elviharzott hiszen manapság Orbán Viktor első janicsárjának igencsak sok dolga akad, mert mind a NATO-ban mind pedig az Európai Unióban kezdik megelégelni a különutas politikát, amely barátkozást jelent Oroszországgal és Kínával olyan időkben amikor mind Washington mind Brüsszel egyre határozottabban száll szembe Moszkvával és Pekinggel.

Szijjártó pofára esett

1,4 milliárd euró értékben újabb fegyverszállításról döntött Ukrajnának az Európai Unió külügyi tanácsa, amelynek Magyarország is tagja ugyan, de kihagyták a döntésből, hogy megelőzzék az akadékoskodást. Szijjártó tombol:

“korábban nem hagyták ilyen szégyentelenül figyelmen kívül az európai szabályokat.”

Majd ezt adta elő a magyar diplomácia vezetője:

“Hiába buktak hatalmasat az Európai Unió legháborúpártibb kormányai, továbbra is semmibe veszik a népakaratot” – harsogta Szijjártó. Aki arról az apróságról megfeledkezik, hogy Giorgia Meloni olasz miniszterelnök épp azért csukta be a kaput a Fidesz jelentkezése előtt a szélsőjobboldali koalícióba az Európai Parlamentben, mert ott sok párt közölte: amennyiben a Fidesz jön, akkor ők mennek! Az ok: a magyar kormány oroszbarát politikája.

Szijjártó műhisztije azért különösen nevetséges, mert Orbán Viktor megígérte Stoltenberg NATO főtitkárnak a Karmelita kolostorban, hogy a jövőben nem akadályozza az ukrajnai fegyver és segély szállítmányokat. Vagyis leszarják az ordító egeret, a magyar diplomáciát a NATO-ban és az Európai Unióban.

Trump: Ukrajna NATO tagsága nem reális

ki

-

2024-06-22

0

Ukrajna NATO tagsága? Az Egyesült Államok nukleáris fegyvereket helyezne el Ukrajna területén? Egyelőre Trump: nem, Biden: igen, talán, nem (majd meglátjuk az újraválasztás szempontjából melyik az előnyösebb).

Az ex elnök, aki szeretne visszakerülni a Fehér Házba egy órán keresztül beszélgetett David Sacks-szel, és a podcastben Ukrajnáról is sok szó esett.

Trump azt állította, hogy Biden azzal provokálta Putyint, hogy reálisnak nevezte Ukrajna csatlakozását a NATO-hoz, és atomfegyvereket akart elhelyezni Ukrajna területén. Ezért támadtak az orosz csapatok Ukrajnára 2022 február 24-én – állította Donald Trump, aki szerint Ukrajna NATO tagsága nem reális. “Ha én volnék az orosz elnök, akkor én sem örülnék, ha a határaim közelében nukleáris fegyvereket helyeznének el” – hangsúlyozta Donald Trump.

Biden elnök a Time magazinnak nemrég azt mondta, hogy

“sohasem támogattam Ukrajna NATO tagságát.”

Nemrég az Egyesült Államok tízéves védelmi egyezményt kötött Ukrajnával, és ezzel az ország NATO tagsága a távoli jövőbe került. Az USA NATO nagykövete megerősítette: Ukrajna tagsága nincs napirenden a hamarosan sorra kerülő NATO konferencián.

Nariskin tábornok, az orosz hírszerzés főnöke, aki nem helyeselte az Ukrajna elleni “különleges hadműveletet”, rendszeresen találkozik Törökországban a CIA igazgatójával, aki korábban Moszkvában volt amerikai nagykövet, tehát jól ismeri Putyin elnököt. William Burns volt az utolsó amerikai vezető, aki tárgyalt Putyinnal az ukrajnai agresszió előtt.

Erről a tárgyalásról annyi szivárgott ki, hogy valójában nem Ukrajna NATO tagsága zavarná annyira Oroszországot hanem az, hogy az USA – kétoldalú egyezmény alapján – nukleáris fegyvereket helyezne el Ukrajna területén.

Erre a most aláírt tízéves védelmi egyezmény lehetőséget teremt. Egyúttal viszont megnyitja az utat a béketárgyalások irányában is. Andrij Jermak, Zelenszkij elnök kabinetfőnöke rögtön javasolt is egy olyan új békeértekezletet, melyre Oroszországot is meghívnák.

Putyin a NATO-val akar tárgyalni és nem Ukrajnával. Trump hajlandó lenne Zelenszkij elnök feje fölött megállapodni az orosz elnökkel,

Biden egyelőre úgy tesz mintha az ukránokon múlna a fegyverszünet, de valójában azt mérlegeli, hogy a választások megnyerése szempontjából számára mi az előnyösebb: a háború vagy a béke Ukrajnában?

Az amerikai diplomácia csődtömeg

Biden problémája az, hogy az amerikai közvélemény jelentős része kudarcnak látja az elmúlt évek diplomáciáját: a kivonulást Afganisztánból, a több mint két éve tartó kilátástalan és megnyerhetetlen háborút Ukrajnában és végül a gázai konfliktust, amely tovább eszkalálódhat, ha az izraeli hadsereg megtámadja a síita Hezbollah milíciát Libanonban. Amiben viszont Biden sikert ért el, az bevallhatatlan: 2021-ben az USA stratégiai ellenfelének deklarálta Kínát és Oroszországot, és a hidegháborús diplomácia mögé sikerült felsorakoztatni a nyugati világot: az európai és a kelet-ázsiai szövetségeseket.

Ez a siker azért bevallhatatlan, mert az USA ilyen módon rendkívüli mértékben meggyengítette szövetségeseit, amelyek intenzív gazdasági kapcsolatokat tartottak fenn Oroszországgal és Kínával.

Biden tulajdonképp tovább folytatta Trump America First gondolatát megsemmisítve Oroszország és Európa együttműködését, és jelentősen legyengítve Peking és Brüsszel kapcsolatait.

Kissinger, az amerikai diplomácia nagy veteránja nem véletlenül bírálta ezt a koncepciót, mert a szembenállás Kínával erősen kockázatos vállalkozás. Kissinger ezért százéves korában is elutazott Pekingbe, hogy megpróbálja megakadályozni az USA – Kína kapcsolat romlását. Amikor Japán megpróbálta kérdéssé tenni az USA világhatalmi szerepét a nyolcvanas években, akkor Washington a New York-i Plaza Hotelben megkötött egyezményekkel gúzsba kötötte vetélytársát, aki húszéves stagnálásra kényszerült feladva világhatalmi terveit. Csakhogy Kína nem Japán – figyelmeztette a százéves Kissinger Biden elnököt: Japán csak egy kis szigetország, a lakossága jóval kisebb mint az Egyesült Államoké ráadásul egyre csak csökken. Kína viszont egy óriás: népessége 1,4 milliárd, az USA lakosságának négyszerese, és bár a lakossága csökkenésnek indult, de vidéken még többszáz milliós munkaerő tartalékok vannak. Ráadásul sok millió kínai él külföldön, az Egyesült Államokban is bőven vannak Chinatownok. Kína nem fogja könnyen feladni világhatalmi álmait, de azokat nem katonai hanem gazdasági és technológiai eszközökkel kívánja elérni – figyelmeztetett Henry Kissinger. Akinek a diplomáciai filozófiája pontosan ellentétes a demokratákéval, akik szerint

“diktatúrákkal nem lehet együttműködni.”

Kissinger a napóleoni háborúkat lezáró bécsi kongresszus kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a tárgyaló asztalnál ott ült a győztes orosz cár, a Habsburg uralkodó és a porosz király mellett a brit alkotmányos monarchia képviselője, sőt a vesztes Franciaország is képviseltette magát Talleyrand külügyminiszterrel, aki Napóleon diplomáciáját irányította, majd ő buktatta meg a császárt megszervezve a tábornokok összeesküvését. Ily módon jött létre egy olyan béke egyezmény – a Szent Szövetség – amelynek segítségével Európa elkerült egy újabb kontinentális háborút egészen 1914-ig.

Első uniós szankció az orosz földgáz ellen

ki

-

2024-06-21

0

Első uniós szankció az orosz földgáz ellen

Hosszas viták után – amerikai-lengyel nyomásra – megszülettek a döntések az orosz cseppfolyósított földgáz elleni szankcióról. Magyarország és Németország az utolsóig ellenállt saját érdekeire hivatkozva, de azután megszületett a kompromisszum.

Az Európában turnézó Biden elnöknek megígérték az uniós vezetők, hogy szankcionálni fogják az orosz földgázt. Bidennek erre szüksége van az otthoni választási kampányban.

Mit jelent ez Magyarország esetében? Azt, hogy Brüsszel nem bolygatja Paks 2 ügyét, és továbbra sincs semmiféle szankció a vezetékes földgázra, amely lényegesen nagyobb részét teszi ki az uniós importnak mint a cseppfolyósított. Jelenleg az Európai Unió földgáz felhasználásának mintegy 5%-át teszi ki az orosz cseppfolyósított földgáz, melyet az uniós szankciók megcéloznak.

Ennek az 5%-nak is csak a negyedét érinti a tilalom, mert közvetlenül továbbra is szabad lesz orosz cseppfolyósított földgázt importálni, de reexportra ezentúl nem lesz lehetőség.

Moszkvának tavaly 8 milliárd eurós bevétele volt a cseppfolyósított földgáz uniós exportjából, ezt akarja csökkenteni ez a döntés. Bár szankciók eddig nem voltak, de az Európai Unió tagállamai Putyin Ukrajna elleni agressziója után kétharmaddal csökkentették földgáz importjukat Oroszországból, amely így elveszítette a gázfegyvert. Magyarország az egyetlen uniós tagállam, amely kitart az orosz földgáz mellett. Miért?

Az Orbán kormány a nemzeti érdekre hivatkozik, de valójában arról van szó, hogy Putyin ily módon finanszírozza a nemzeti együttműködés rendszerét.

Miért nőtt 50%-kal Mészáros Lőrinc vagyona 2023-ban?

Szinte mindenkinek csökkent az életszínvonala Magyarországon a magas infláció miatt hiszen ebben rekorderek voltunk az Európai Unióban, de Magyarország leggazdagabb embere, Mészáros Lőrinc 660 milliárd forintról 990 milliárdra emelte vagyonának értékét.

Ilyet Jockie Ewing sem produkált soha egyetlen év alatt, de mögötte nem állt ott Orbán Viktor miniszterelnök.

Aki a megemelt rendszerhasználati díjat a lakossággal fizetteti meg, de a bevétel Mészáros Lőrincet gazdagítja.

Mondhatnánk persze azt is, hogy Putyin így fizet hiszen a földgáz szerződés a két állam között szigorúan titkos. Azt viszont a CIA is tudja, hogy Putyin a Gazprombankon keresztül finanszírozza “barátait” Európában és másutt. Ennek leleplezése miatt esett ki Moszkvában egy kórház hatodik emeleti ablakából a Lukoil igazgató tanácsának elnöke , aki át is adott egy listát a brit hírszerzésnek. Azóta a CIA Putyin ügynökének tekinti Orbán Viktor magyar miniszterelnököt. Ez békeidőben is meglehetősen problematikus, de háború idején amikor a NATO, amelynek Magyarország is tagja teljes mértékben támogatja Ukrajna önvédelmi harcát Oroszország ellen, több mint kínos. Ahogy erre Jens Stoltenberg NATO főtitkár célzott is amikor a Karmelita kolostorban tárgyalt Orbán Viktorral. Aki arról sem tudott semmit sem mondani: miért nincsen egyetlen hadra fogható dandárja sem a magyar honvédségnek holott ez előírás a NATO-ban?

A NATO-csúcson szó lesz arról, hogy Ukrajna a Szövetség tagja legyen

FüHü

-

2024-06-19

0

A NATO-csúcson szó lesz arról, hogy Ukrajna a Szövetség tagja legyen

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kijelentette, hogy az Észak-atlanti Szövetség július 9-11-én Washingtonban tartandó csúcstalálkozójának előestéjén a szövetségesek számos Ukrajnával kapcsolatos kérdést tárgyalnak és oldanak meg – ezt Anthony Blinken amerikai külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatón mondta egy washingtoni találkozó után.

A NATO-főtitkár emlékeztetett arra, hogy tárgyalnak az Ukrajnának nyújtott katonai kiképzésről és segítségnyújtásról, és azt is elmondta, hogy újabb bejelentésekre számít Ukrajna nagyobb katonai támogatásáról.

„Biztos vagyok benne, hogy lesz olyan megfogalmazásunk is, hogy Ukrajna a Szövetség tagja lesz… A pontos megfogalmazásról, hogy pontosan miben fogunk megegyezni, jelenleg is folyik a tárgyalás a NATO-tagok között, de biztos vagyok benne, hogy a csúcstalálkozóig meg fogjuk tenni. jó egyetértés van a megoldásban”

– jegyezte meg Stoltenberg.

Kifejezte továbbá szilárd meggyőződését, hogy minél erősebb a szövetség támogatása, és minél megbízhatóbbak a hosszú távú kötelezettségvállalások Ukrajnával szemben, annál hamarabb ér véget a háború.

Blinken, amerikai külügyminiszter korábban azt mondta, hogy a júliusi washingtoni NATO-csúcsnak biztosítania kell egy „híd” építését Ukrajna szövetségi tagságához.

Julian Smith , az Egyesült Államok NATO-nagykövete az észak-atlanti szövetség vezetőinek washingtoni találkozóján elmondta , hogy Ukrajna NATO-tagságának kilátásaiban fontos változások lesznek az új megfogalmazásban.

Beszámolt arról, hogy a NATO egyetértett abban, hogy politikai jelzést kell adni Ukrajnának a szövetséghez való hozzáállásával kapcsolatban, és ez a jelzés az Ukrajnának szánt átfogó segélycsomag részévé válik.

Ukrajna kormánya kijelentette, hogy a NATO-csúcs döntése konkrét álláspontot fog tartalmazni Ukrajna tagságának visszafordíthatatlanságával kapcsolatban.

Üzlet

Falusi Tamas

-

2024-06-18

0

Magyarország több szövetségben is benne van. Tagja a NATO-nak és tagja az Európai Uniónak is. Aki egy ilyen együttműködésnél belépésre jelentkezik, nyilván azért teszi, mert a tagságából előnyökre számít. Az persze minden IQ 85-ös szint fölötti szellemi képességekkel bíró ember számára nyilvánvaló, hogy ha nem egyedül vagyok, hanem többen próbálunk együtt többre jutni, akkor nem csinálhatom mindig azt, amit akarok, mivel az eltérő akaratok összehangolása érdekében sokszor kompromisszu-mokra van szükség.

A fenti szellemi színvonal birtoklása azt is lehetővé teszi, hogy az ember belássa, a kompromisszum szuverenitásunk egy részének feladásával jár.

Vannak ugyanakkor olyanok, akik ezt a szintű szellemi nívót nem érik el. Ők úgy gondolják a tagságot, hogy a vele járó előny az oké, de mi aztán engedményt nem teszünk még az Atyaúristennek se, nemhogy valami zavaros, állítólag közös cél érdekében az úgynevezett „társaknak”, vagy „kiafrancok” ezek! A szuverenitás kérdését tekintve egy tapodtat se hátra! Az ilyen ember nem tud, hanem hisz (a tudáshoz nincs elég esze), és ha a sarki mosodás az, nagyobb baj nincsen, legfeljebb a környezetének megy az idegeire, viszont ha az illető miniszterelnök, akkor egy egész országot, mégpedig a sajátját teljes lakosságával együtt képes megutáltatni a tagtárs országokkal.

Valahogy még ez is elviselhető lenne, ha az ilyen korlátozott képességű miniszterelnöknek valaki, akiben bízik, időben szól, hogy ne tegye, vagy ha a nép hamar észreveszi az abnormalitását, és leváltja, így ez az irritálóan önző viselkedés csak rövid ideig bosszantja a többieket. Ez esetben a szóban forgó ország becsülete és tekintélye még visszaszerezhető. Végzetes baj van viszont, ha a mondott miniszterelnök nem bízik senkiben, a nép döntő többsége meg nem látja a veszélyt, és nem váltja le, mert akkor az ország több szempontból elveszett. Megjegyzendő, hogy ha megfelelő propaganda csapat áll rendelkezésre és korlátlan pénzű média (közpénz jobboldal), akkor a nép többsége úgy verhető át akár a legvadabb hülyeségekkel is, hogy sohasem fogja meglátni a veszélyt.

A fentiekből következő hátrányok:

Az egyik kellemetlen dolog, amivel szembe kell néznünk, hogy ha nem vállaljuk a negatívumokat (szuverenitásunk egy részének feladása), akkor nincsen pozitívum sem. Ilyen például az EU részéről a pénz visszatartása. Nálunk a vezetés a médiától kezdve a fékeken és ellensúlyokon át az ország teljes jövedelméig mindent lenyúlt, így aztán bármifajta korlát nélkül csinál azt, amit akar, és ez kellemetlen a többieknek. Egy ilyen hatalom birtokában akármennyire kekec, buta és főleg sikertelen a kormányfő (lásd a külpolitikát, a gazdaságot, a szociális, egészségügyi, nyugdíjas és ifjúsági helyzetet), egyszerűen nem lehet leváltani, és akkor a szövetségben minden közös tárgyalással baj lesz, mert a gazdasági sikertelenség csupán itthoni, de a kekecséget meg a butaságot mindig magával viszi minden tárgyalásra, akárhova megy. Ez alól két ország, illetve országcsoport kivétel. Egyrészt Oroszország plusz Kipcsákia, onnan veszik, illetve tervezik venni fideszék az országunk számára életbevágóan fontos gázt (a gázszámla rezsimelléklete szerint még mindig a 2022-es, elképesztően magas áron – vagy hazudik valaki?). A másik Kína, ahonnan a hiteleket meg az ipari létesítmények ideköltözését várják, hogy legalább éhen ne haljunk a nagy sikerességben (kivéve a gyevi bírót, meg a rokonait és üzletfeleit, azokat ez a kellemetlen vég nem érinti, mivel jól bespájzoltak már).
A kiközösítetté válás azzal jár, hogy még azokat az érdekeinket sem tudjuk érvényesíteni, amelyekhez néhány támogatót szerezve sikerülhetne, ugyanis már nem találunk támogatót. Mindenki utál minket „Brüsszelben”, legalábbis a néhány őrültön kívül, melyek közül pár darab arrafelé is lébecol (a demokrácia az demokrácia, itt még az őrülteknek is van képviselete).
Az ország népének része még a nem csak a miniszterelnök és csapata által gyakorolt itthoni, hanem a többi ország népe általi, külföldről érkező lenézés és hülyére vétel. Utóbbi a többi tagtárs véleménye, mondván, hogy még mindig nem bírtátok leváltani? Vagy van Budapest szindróma is, amely a Stockholm szindrómával azonos, azért ül még mindig a nyakatokon?

Az ilyen viselkedést, például a permanens vétózgatással a tagtársak persze rövid időn belül megunják, és új módokat keresnek arra, hogy a főkekec ne tudja blokkolni a szövetség normál működését. Van úgy, hogy kiküldik a folyosóra (EU), de a NATO most más módszert választott.

A nagyon háborúpárti védelmi szövetség, megunva a célszerűtlen, mégis folyamatos ellenállást Orbán részéről, alkut ajánlott. A NATO nem vár el Ukrajna ügyében semmit Magyarországtól (se katona, se fegyver, se hadműveleti terület), cserébe viszont azt csinál, amit akar, Magyarország semmilyen lépésébe nem fog belekötni. Magyarország „harci ereje” a NATO-ban úgysem számít, a NATO tevékenységekből való kiszállásába könnyen beleegyezhetett Stoltenberg főtitkár, aki ideutazott a megállapodást véglegesíteni. A NATO tábornokok és politikusok fellélegezhettek. Végre! Egyetértés lesz a hörcsögmentesített tárgyalásokon.

Amilyen peches egy ország ez a miénk, a megállapodás Orbánnak is használ. Mondhatni, sőt, nagyon is. Igaz ugyan, hogy ezzel az üzleti megállapodással a miniszterelnök a háborút segíti (bizony!), ugyanis a NATO lépések most már flottul, minden kekeckedéstől meg vétózgatástól mentesen egyetértve és, ami a legfontosabb, időben megtehetők, ámde itthon nagy sikerként adhatja el a választóknak, már megint hülyének nézve őket. Ehhez a média, a nép bamba bámulása, meg a kommunikációs igazgató is rendelkezésére áll:

„Orbán Viktor világossá tette a NATO főtitkárának, hogy nem akarunk részt venni mások háborújában – hangsúlyozta közösségi oldalára feltöltött szerdai videójában a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója. Menczer Tamás leszögezte, hogy a miniszterelnök ismét megvédte a magyar érdeket. Mint fogalmazott, „a NATO az elmúlt hetekben óriási lépésekkel indult a háború felé”, az észak-atlanti szövetség akarja irányítani a fegyverküldést, a katonák kiképzését és a szervezet óriási pénzeket, összesen 100 milliárd eurót akar „belepumpálni a háborúba”. Hozzátette: a magyar emberek világos döntést hoztak vasárnap, ez „nem a mi háborúnk, mi békét akarunk”.

Ja. Világossá tette. Megvédte. Világos döntést hoztak.

Hát nem aranyos? Szinte látom, ahogy a NATO főtitkár fülét-farkát behúzva hallgatja Orbán dörgedelmeit, és a nép a „mieink” újabb nagy győzelmét látva, tombolva ünnepel.

Tudnak ezek Habonyék meg Kubatovék, mi?

New York Times: mielőbb tűzszünet kell Ukrajnában!

Kenderessy Milán

-

2024-06-15

0

New York Times: mielőbb tűzszünet kell Ukrajnában!

Az Walter Dorn katonai szakértő véleménye, hogy mielőbb tűzszünetet kellene elérni Ukrajnában. A szakértő – aki Kanadában a katonai akadémián tanít Torontóban – szerint az ukrajnai háború megnyerhetetlen.

“Oroszország nem tudja meghódítani Ukrajnát, amely viszont képtelen visszaszerezni valamennyi megszállt területét. Mindkét fél érdeke a tűzszünet.”

Sokan a nyugati világban azzal érvelnek, hogy ez az agresszornak, Putyinnak kedvez, de a kanadai professzor szerint egyáltalán nem ez a helyzet:

”A háború befejezése Ukrajna számára lehetővé tenné, hogy megerősítse fegyveres erőit, integrálódjon Európába és általában a Nyugatba, ezzel megnőne az elrettentési potenciálja.”

Putyin a maga részéről jelezte tárgyalási készségét azon az alapon, hogy ukrajnai hódításait részben vagy egészben megtarthassa.

A kanadai professzor hangsúlyozza a New York Timesban, hogy a lényeg a tárgyalások megkezdése:

”azt ugyanis senki sem tudhatja, hogy mi lesz a vége a béketárgyalásoknak.”

A kanadai professzor a német példát hozza fel: Kelet Németország orosz megszállás alatt állt 1945 és 1989 között, csak a berlini fal leomlása hozta meg a német egyesülést. Ugyanígy Ukrajna is átmenetileg lemondhatna a megszállt területekről abban reménykedve, hogy azokat később sikerül visszaszereznie.

Ukrajnának “átmenetileg” le kell mondania a NATO tagságról

Már Biden elnök is pedzegette a Time magazinnak adott interjújában európai útja előtt, hogy Ukrajna nem lehet a NATO tagja. Ehelyett az USA-nak és más NATO tagállamoknak kétoldalú szerződésekkel kellene garantálniuk Ukrajna biztonságát.

“Ukrajna már kötött ilyen stratégiai védelmi szerződéseket Nagy Britanniával, Franciaországgal és Németországgal.”

A fegyverszünet Ukrajnának lehetővé tenné az ország újjáépítését:

”Ehhez valószínűleg új Marshall segélyre lesz szükség, melyhez az USA-n kívül európai államok is hozzájárulnának.”

A kanadai professzor arra is rámutat, hogy a korrupció és a háború között korreláció van, ezért a fegyverszünet után

“Ukrajna sokkal aktívabb harcot folytathat a korrupció ellen.”

Putyin kemény leckét kapott Ukrajnában, és egyáltalán nem biztos, hogy újabb katonai kalandba kezdene, hiszen ez a több mint két éve tartó háború számára csúfos kudarc.

“Akárhogy is alakulnak a dolgok: Ukrajna és Oroszország szomszédok maradnak, ezért valamiféle megoldást kell találniuk vitáik rendezésére. Ez pedig csak békében lehetséges”

– hangsúlyozza Walter Dorn professzor, a kanadai katonai akadémia tanára.

Lehet-e alkotmányellenes módszerekkel helyreállítani az alkotmányos rendet?

ki

-

2024-06-14

0

Lehet-e alkotmányellenes módszerekkel helyreállítani az alkotmányos rendet?

Arra a kérdésre kereste a választ Domány András, a lengyel ügyek jeles szakértője a Jászi Oszkár Társaságban, hogy lehet ahol arról számolt be, hogy a választásokat elveszítő jobboldali kormány olyan erős jogi védelmi rendszert épített ki, hogy ennek lebontását csakis nem ortodox módszerekkel lehet elvégezni. Ráadásul Lengyelország elnöke, Duda minden eszközzel akadályozza a változásokat, és ehhez erős jogi háttere is van, mert az elnöki vétó felülírásához 60%-os parlamenti többségre lenne szükség, ezzel pedig Donald Tusk kormánya nem rendelkezik.

Brüsszel erőteljesen bírálta a jogállamiság megsértését amíg a jobboldali kormány uralkodott Varsóban, Tusk kormányának nem épp ortodox lépéseit kevés külföldi bírálat éri Brüsszelben vagy Washingtonban. A brüsszeli bizottság kiutalta Lengyelországnak azokat az eurómilliárdokat, melyeket Magyarország esetében jórészt visszatart.

Magyar-lengyel párhuzamok

Míg Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszere politikailag sikeresebb mint Jaroslaw Kaczynski sokban hasonló rendszere, melyet most Donald Tusk nagy munkával lassacskán épít le, addig gazdaságilag Lengyelország sokkal jobban teljesít mint Magyarország, mellyel kapcsolatban Magyar Péter joggal állapíthatta meg, hogy

“az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb országává váltunk.”

Míg Jaroslaw Kaczynski macskájával él egy lakótelepi lakásban addig Orbán Viktor felújíttatta József nádor birtokát Hatvanpusztán, és Mészáros Lőrinc álnéven az ország leggazdagabb embere, akinek a vagyona egyetlen évben 50%-kal gyarapodott, és majdnem elérte az 1000 milliárd forintot. És akkor még nem beszéltünk törekvő vejéről, Tiborcz Istvánról, aki bekerült a tíz leggazdagabb magyar közé.

Hogy lehetne visszaszedni a lopott milliárdokat? Erről rendezett konferenciát a Pénzügykutató Intézet, ahol Csillag István egykori SZDSZ-es miniszter a nürnbergi törvényszéket idézte, ahol a náci vezetést mint bűnszövetkezetet ítélték el. Bárándy Péter egykori igazságügyi miniszter azt hangsúlyozta, hogy a jogi eszközök már most is megvannak arra, hogy az állami pénzek eltűnését magánzsebekbe kivizsgálják, csak épp a főügyész nem teljesíti kötelességét ezen a téren. Az amerikai nagykövetség Budapesten egyelőre gyűjti az adatokat ahhoz, hogy a Magnyitszkij törvény esetleges alkalmazásához elég jogi alap legyen olyan oligarchák ellen mint Mészáros Lőrinc vagy Tiborcz István.

Trump és Kelet Európa

Mind Orbán Viktor mind pedig a lengyel jobboldal Trump választási győzelméért imádkozik, de egyikük mindenképp csalatkozni fog amint ez Duda lengyel elnök amerikai látogatása során kiderült. Lengyelország jobboldali államfője felkereste Donald Trumpot is – némiképp megsértve ezzel a protokollt – és arra hívta fel az elnökjelölt figyelmét: az USA-ban több mint 10 millió lengyel választó él, akik nem értik Ukrajnával kapcsolatos álláspontját. Ráadásul a lengyelek jelentős része olyan úgynevezett swing államokban él, ahol eldőlhet a választás az Egyesült Államokban. Trump értette a finom célzást, és módosított Ukrajna politikáján: a republikánusok is megszavazták az ukrán segélyt, amely 60 milliárd dollárt jelent.

Orbán Viktor, akinek Ukrajnával kapcsolatos álláspontja homlokegyenest ellenkezik lengyel barátaiéval, hírvivőt menesztett az USA-ba, hogy megtudakolja Trump diplomáciai álláspontját. Kiderült: Trump éppúgy az USA stratégiai ellenfelének tekinti Kínát és Oroszországot mint Biden, és erőteljesen kifogásolja azt, hogy Orbán Viktor Budapesten keblére ölelte Hszi Csin-ping elnököt, Pekingben pedig Putyin elnökkel parolázott az Új Selyemút konferencián.

Ha Trump kitart emellett a vélemény mellett akkor is amikor esetleg bejut a Fehér Házba, akkor könnyen kiderülhet: Orbán Viktor elszámolta magát. Nem enyhül az elszigeteltsége a nyugati világban akkor sem, ha esetleg szövetségese, Donald Trump jutna be újra a Fehér Házba. Lengyelország viszont egyre fontosabb szerepet játszik az Európai Unióban, és mint frontország a NATO-ban is. Donald Tusk miniszterelnök személyesen is utálja Orbán Viktort úgyhogy aligha valószínű, hogy a hagyományos lengyel-magyar barátságra hivatkozva húzhatná ki magát a pácból a magyar miniszterelnök, akinek marad Münchausen báró megoldása, aki a saját hajánál fogva rántotta ki magát a slamasztikából – a mesevilágban.

“Magyarország sem embert, sem fegyvert, sem pénzt nem küld Ukrajnába”

Polonius

-

2024-06-12

0

“Magyarország sem embert, sem fegyvert, sem pénzt nem küld Ukrajnába”

Arról beszélt Orbán Viktor miután a karmelita kolostorban tárgyalt Jens Stoltenberg NATO főtitkárral, hogy véleménye változatlen: sem embert, sem pénzt nem ad Ukrajnának.

Az észak-atlanti szervezet hamarosan csúcstalálkozót rendez, és a magyar kormány ezt megelőzően akarta tisztázni: nem vesz részt semmilyen NATO akcióban sem Ukrajnában. Ugyanakkor Orbán Viktor vállalta, hogy nem vétóz meg semmiféle NATO döntést sem. A NATO-ban ez nem is igen szokás, mert mindenki elfogadja az Egyesült Államok domináns szerepét. Arra pedig mindig van mód, hogy egy tagállam kimaradjon a közös döntésekből: jó példa erre Törökország, amely jó kapcsolatot ápol Oroszországgal, és semmiféle szankciót sem vezetett be ellene Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően sem.

Orbán Viktor a washingtoni csúcstalálkozó előtt kíváncsi volt Donald Trump álláspontjára ebben a kérdésben, mert az ex elnök, aki szeretne visszakerülni a Fehér Házba, fogadkozik: napok alatt megoldaná az ukrajnai válságot.

Trump osztja Biden stratégiai céljait

Az USA jelenlegi elnöke már 2021-ben deklarálta: Kína és Oroszország az Egyesült Államok stratégiai ellenfele. Ez az amerikai diplomácia iránya, és ezzel lényegében Donald Trump is egyetért. Pontosabban szólva azt veti Biden szemére, hogy az amerikai diplomácia rengeteg időt és energiát veszteget Ukrajnára és a Közel Keletre miközben kevéssé koncentrál Kínára, amely a legnagyobb fenyegetést jelenti az USA világuralmára. Ennek megfelelően Donald Trump nem helyesli azt sem, hogy Orbán Viktor díszvendége volt Budapesten Hszi Csinping elnök, aki nyíltan megkérdőjelezte az Egyesült Államok világuralmát amikor a G20 az első csúcstalálkozóját tartotta Kínában. Ezt követően indította meg Trump elnök a kereskedelmi háborút Kína ellen, és ezt Biden folytatta. Trump most fogadkozik, hogy még határozottabb lesz Kínával szemben, amely Mexikón és Vietnamon keresztül igyekszik megkerülni az amerikai szankciókat. Magyarország az egyetlen NATO tagállam, amely részt vesz a kínai Új Selyemút programban, ennek csúcstalálkozóján parolázott Pekingben Orbán Viktor Vlagyimir Putyinnal múlt ősszel.

Donald Trump azt üzente, hogy azzal sem ért egyet: Magyarország nem szállít fegyvert Ukrajnának. Trump szkeptikus a NATO-val szemben, de ez nem azt jelenti, hogy nem érdekli Ukrajna. Kétoldalú egyezményt akar Ukrajnával, mely lehetővé tenné az ország ásványi kincseinek és gazdag termőföldjeinek kihasználását valamint rakéták felállítását, melyek nyíltan fenyegetnék Moszkvát. Putyin minden valószínűség szerint emiatt indította meg háborúját Ukrajna ellen.

Svájcban hamarosan békekonferencia kezdődik Ukrajnáról: Zelenszkij elnök meghívta Bident, Hszi Csin-pinget és Orbán Viktort is, de egyikük sem megy el miután Oroszország nem kapott meghívót, így megegyezésre nincsen lehetőség.

Biden Európában, de mit keres Szijjártó Szentpéterváron?

Polonius

-

2024-06-06

0

Biden Európában, de mit keres Szijjártó Szentpéterváron?

Biden elnök Európába érkezett, hogy megerősítse a NATO egységét szimbolikusan is hiszen látogatása egybeesik a partraszállás dátumával. 1944 június hatodikán az amerikai és brit csapatok azért szálltak partra Normandiában, hogy felszabadítsák Európát a náci uralom alól, és megakadályozzák, hogy Sztálin hadserege elérje az Atlanti óceánt.

Washingtonban az ázsiai – csendes óceáni hadszínteret tartották a fontosabbnak, és eredetileg csak 1945-re vagy 1946-ra tervezték a partraszállást Franciaországban, de meglepte őket a szovjet hadsereg előretörése, melynek tempójából kiszámították: Sztálin hadserege elérheti az Atlanti óceánt 1945-re, ha nincsen nyugati front. Ezt mind az USA mind Nagy Britannia el akarta kerülni – mindenáron.

Biden elnök is azért jött most a választási kampány kellős közepén Európába, hogy felelevenítse az atlanti szövetséget, és a közös szembenállást egy kontinentális fenyegetéssel ezúttal Oroszországgal szemben.

Biden már 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot, Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően pedig megerősítette az USA vezető szerepét a NATO-ban, és megsemmisítette az együttműködést az Európai Unió és Oroszország között.

Orbán kilóg a sorból

A magyar miniszterelnök nem fogadja el Biden elnök hidegháborús diplomáciáját , és nem akar a NATO zászlaja alatt Oroszország ellen küzdeni. Ezért Putyin ki akarta őt tüntetni a legmagasabb külföldinek adható kitüntetéssel, a Barátság Érdemrenddel. Orbán taktikusan átpasszolta ezt Szijjártó külügyminiszternek, aki egyedül az uniós diplomáciai vezetők közül továbbra is felkeresi Oroszországot. Most megismétli tavalyi útját Szentpéterváron – a magyar szuverenitás jegyében.

A Putyin által finanszírozott magyar szuverenitás tragikomikus fordulat Orbán pályafutásában, de egyáltalán nem meglepő.

Moszkvában nagyon jól ismerik Orbán Viktort

Gorbacsov alighogy a Szovjetunió vezetője lett, tárgyalásokba bocsátkozott a Nyugattal, és ennek egyik fejleménye volt Moszkva 1945-ös hódításának feladása: így jöhetett létre a rendszerváltás Magyarországon és a többi kis szocialista országban. Ki fogja levezényelni a vértelen rendszerváltást? – érdeklődött az USA budapesti nagykövete szovjet kollégájánál. Aki mosolyogva közölte: a magyar elvtársak listával szolgálnak hamarosan.

A rendszerváltó politikusoknak ezen a KGB által jóváhagyott listáján szerepelt a fiatal Orbán Viktor is, aki az amerikai és a szovjet nagykövetség tudtával mondta el nevezetes beszédét Nagy Imre temetésén a szovjet csapatok kivonásáról, melyről az USA és a Szovjetunió már réges- régen megegyezett

– igaz, hogy erről nem tájékoztatta senki sem a magyar közvéleményt.

A fiatal Orbán Viktor, aki 1989-ben kalauzolta Bush amerikai elnököt Budapesten lelkesen képviselte a rendszerváltást és a nyugati szövetséget mindaddig amíg rá nem döbbent: az USA számára ez a régió kizárólag stratégiai szempontból fontos, az itt élők megélhetése tökéletesen közömbös. Az USA számára a régióban csakis Lengyelország és Románia számít, az összes többi kis ország csak akkor válik érdekessé, ha kilóg a sorból. Orbán Viktor pedig pontosan ezt teszi.

Dafke?

Nyilván ez is szerepet játszik ebben, de a miniszterelnök azzal számolhat: ha az USA-nak nem vagyok fontos, akkor a moszkvai és a pekingi kapcsolatok felértékelnek engem Washingtonban. A CIA valóban lelkesen tudakozódik is a magyar-orosz és a magyar-kínai kapcsolatok után. Orbán Pekingben parolázott Putyinnal, és nemrég itt járt Hszi Csin-ping elnök is. Most pedig Szijjártó külügyminiszter Szentpéterváron tárgyal.

Miről? Az orosz földgázszállításról. Szijjártó közölte, hogy az ukrajnai háború Magyarország energiabiztonsága szempontjából negatív tényező. Ezzel sok más európai állam is így járt, de ők igyekeztek csökkenteni a függést Oroszországtól. Sikerrel. Magyarország nem csökkenti az energiafüggést, miért nem? Ahogy Gyarmati István veterán nagykövet rámutatott: Moszkva ezen keresztül finanszírozza Orbán Viktor rendszerét! Mészáros Lőrinc milliárdjainak jelentős része a rendszerhasználati díjból származik. Moszkva már a szovjet időkben is úgy finanszírozta magyar barátait, hogy olcsón szállította a földgázt és a kőolajat, melyet azután a magyar elvtársak drágán, valutáért eladtak Nyugatra – lecsippentve a saját hasznukat. Most ugyanez megy, csakhogy az oroszok által finanszírozott magyar elit a saját lakosságát vámolja meg. Ügyes.

Ezt van hivatva feledtetni a béke propaganda, amely egyáltalán nem hatástalan hiszen még a Time magazin is megkérdezte Biden elnököt: nem csúszhat-e bele a NATO egy Oroszország elleni háborúba Ukrajna miatt? A válasz:

”akkor csúsznánk bele, hogyha nem támogatnánk Ukrajnát. Egyébként pedig sehogy sem csúszunk bele egy háborúba”

– válaszolta Biden, akinek a diplomáciája kínos kudarc sorozat a választási kampány kellős közepén: sem az ukrajnai háború sem a gázai válság nem kecsegtet gyors megoldással, de még lassúval sem igazán.

Címke: NATO