Kezdőlap Címkék NATO

Címke: NATO

Apokaliptikus jóslat: robbanás lesz Magyarországon

“Ha Brüsszel nem lép ma, apokaliptikus méretű düh, agresszió és gyűlölet fog kirobbanni Magyarország-szerte az idén, április 8-a után” – szól a legújabb, Magyarországgal és „a több mint ezer éves magyar történelem legkorruptabb  politikusával”, Orbánnal foglalkozó amerikai elemzés.

 

Reménytelenség és az elnyomott düh okozta sérülések jellemzik ma a magyar társadalmat, amelyet kevés választ el attól, hogy fellázadjon a politikai vezetői ellen – írja legújabb elemzésében a Frontiers of Freedom  jobbközép értékeket követő amerikai intézet  külpolitikai kérdésekkel foglalkozó – magyar származású – alelnöke. Az önmagát racionális republikánusnak tartó Radványi Miklós már több cikket is szentelt Magyarországnak, ezekben egyre keményebben fogalmaz, kimondta már például, hogy Magyarország az Európai Unió és a NATO legveszélyesebb tagállama, legutóbb pedig uniós és amerikai stratégiát sürgetett Orbánnal szemben. Már a FüHü-nek adott interjújában is keményen fogalmazott, ám a most megjelent írásával minden eddiginél drámaibb szavakkal és mondandóval igyekszik felkelteni a világ figyelmét arra, ami Magyarországon folyik.

A „Viharfelhők gyülekeznek Magyarország felett” című írásban kifejti, hogy a Fidesz által meghekkelt választási rendszer és a gyenge és szétaprózódott ellenzék miatt nem létező erős ellenfél miatt

az emberek számára nem marad más megoldás, mint az utcára vonulni, ahogy azt tették 1956 október 23-án,

hogy erővel döntsék meg Orbán hatalmát.

A Fidesz és személyesen a vezetői számára – fejti ki a szerző – egy választási vereség egzisztenciális összeomlást jelentene. Lavinaszerűen elindulnának a nyomozások, amelyek minden valószínűség szerint súlyos büntetésekkel és vagyonelkobzással végződnének. Orbán és társainak a zsebében egy fillér sem maradna. Az OLAF számos, korrupciógyanús ügyben folytat nyomozást Magyarországgal szemben, s konkrét személyeket vádolhat meg azzal, hogy megsértették az Uniónak az alapvető, a „demokráciára, az egyenlőségre, a jog uralmára és az emberi jogok tiszteletben tartására” vonatkozó elveit.

Magyarországon politikai vihar van készülőben, véli Radványi utalva Orbán külpolitikai orientációjára is. A szerző egyben felrója az USA-nak és az EU-nak, hogy nem lép.

„De egy pontoN meg kell érteniük, hogy immár a tét nem más, mint Magyarország, Európa és az egész nyugat sorsa”

– figyelmeztet Radványi Miklós, aki szerint határozott lépésekre lenne szükség az erőtlen kompromisszumok helyett.

A Fidesz abszolút kormányzási lehetőséghez jutott a szavazatok kevesebb, mint a felével, de abszolút hatalmat nem tudott szerezni.

Orbán de facto is egy diktátor

– mondja ki Radványi cikkében, amelynek a végkövetkeztetése, hogy robbanás várható Magyarországon.

A Fidesz visszaélt a többségével – Jeszenszky Géza interjú

Jeszenszky Géza, az Antall-kormány külügyminisztere, az Orbán-kormányok előbb washingtoni, majd oslói nagykövete nem szeretné, ha a Fidesz nyerné meg a választásokat, de ha igen, akkor is koalícióra kényszerüljön. A volt diplomata, külügyér a Független Hírügynökségnek adott interjújában elmondja: Orbán Viktor becsapta őket, még 1996-ban, többek között ez is közrejátszott az MDF megszűnésében. Ezzel együtt csak 2014 után, lemondva oslói pozíciójáról, szakított vele, mert vállalhatatlannak tartotta azt, amit a norvég civil alappal tett a kormány. Jeszenszky úgy látja:  mind bel-, mind pedig külpolitikailag rossz irányba mennek a dolgok Magyarországon, az ország tekintélye óriásit zuhant.  Amit pedig az agg Sorossal művelnek, az kifejezetten gusztustalan.

 

Jól érzékelem-e, hogy még mai is létezik egyfajta MDF-tudat?

Én ezt nem érzékelem igazán, van ugyan néhány barátom, ismerősöm az egykori MDF-ből, akivel olykor találkozom – Bod Péterrel például elég gyakran -, de élő MDF-tudatnak ezt nem nevezném, miközben örülnék, ha lenne ilyen, főként az egykori Magyar Demokrata Néppárt, vagyis az MDF-ből kivált tagok között. Természetesen bennem él egy eszményi kép az egykori MDF-ről, amelynek én is alapítója voltam, arról a pártról, amelyre rányomta bélyegét Antall József. De lehet, hogy ez csak ábránd, hiszen tudjuk, a biológián túl a csábítás is működött; az egykori párt valamikori vezetői és tagjai politikailag eléggé szétszéledtek.

Szükségszerű volt az MDF szétesése?

Nem vagyok determinista történész, soha nem hiszem azt, hogy valami szükségszerű volt. Voltak tendenciák, amelyek valószínűsítették, hogy az MDF rámehet a rendszerváltozásra, de ez nem volt belekódolva a pártba. Még akkor sem, ha az alapító csapat meglehetősen heterogén társaság volt. Antall József tette az MDF-et egy határozott arcélű, jobbközép párttá, és ezt nem osztotta mindenki. Ma van egy, a rendszerváltást kutató intézet, amelynek vezetője, Bíró Zoltán, mondhatom azt, hogy gyűlölettel viseltetett Antall iránt. Ami fakadt részint a világnézeti különbségből, féltékenységből, és abból is, hogy Antallnak egyenes vonalú politikai pályája volt, Bírónak kevésbé, az ő életrajzában vannak kínos elemek, például az MSZMP tagság.

Belenyúlt-e Orbán Viktor az MDF-be?

Ez azt hiszem közismert. Amikor 1996-ban az MDF kettévált, és fontosnak tartom most is hangsúlyozni, hogy nem azért történt ez, mert Szabó Iván nem tudta elfogadni, hogy az MDF a riválisát, Lezsák Sándort választotta az országos gyűlés elnöknek, hanem azért, mert az a platform, amit Lezsák és az akkor meglehetősen friss párttag Boross Péter képviselt, elfogadhatatlan volt számára, és mindazok számára, akik hűek akartak maradni az antalli gondolatokhoz. Vagyis a polgári, nyugatos elvekhez. Más országokban is szétváltak a rendszerváltó pártok, de sajnos egyedül nálunk nem tudott megmaradni a jobbközép, európai gondolkodású politikai erő. Az MDNP egyébként épp a Fidesz miatt nem tudta megugrani az ötszázalékos küszöböt. De nem itt látom én Orbán szerepét, hanem amikor – nem vált még ketté az MDF, de nagyon élessé vált a véleménykülönbség a Szabó Iván és a Lezsák vezette irányzat között, akkor Orbán – tulajdonképpen ügyes politikusként -, biztatta a mi irányzatunkat, hogy hagyjuk ott a Lezsák-csapatot (velük kapcsolatban nem túl elismerő jelzőket használt) és alakítsunk új pártot, amely a Fidesszel szövetkezve jó esélyekkel megnyerheti a következő választást.

Haragszik rá emiatt?

Ez ugye a klasszikus oszd meg és uralkodj elv érvényesítése volt, amiért én, történészként nem neheztelhetek. Egy politikusnak ugyanis, akinek nagy ambíciói vannak, a riválisokkal el kell bánnia.

Ami bántó volt, és nagyon sokan zokon is vettük, hogy Orbán a szétválás után, félredobva az ígéretét, nem az akkori Fideszhez eszmeileg sokkal közelebb álló MDNP-vel szövetkezett, hanem Lezsák pártjával. Ebben Lezsáknak is komoly szerepe lehetett.  Lezsák és Boross is, még 96 elején is lekezelően beszéltek a „liberális” Fideszről; azt mondták, hogy szóba se jöhet, hogy elfogadják vezérnek ezt a „taknyos” Orbán Viktort. A szétválás után viszont Lezsák jó érzékkel a Fideszhez közeledett, a Fidesz meg azt látta, hogy a szétválást követően a tagság többsége nem az új pártba lép be, hanem marad a régiben. Ráadásul Orbánnak a konzervatív fordulatát jobban hitelesíthette, ha nem a nyugatos, liberális, hanem a népies irányzattal szövetkezik. Így érkeztünk el a 98-as választásokig, ahol mi is elkövettünk egy hibát: a Fidesz felajánlott nekünk tizenöt befutónak ígérkező képviselői helyet, s bár lehetett látni, hogy nincs sok esélyünk a parlamentbe jutásra, mégis az általam nagyra becsült Szabó Iván és néhány társa ezt visszautasította, mondhatom, hogy ellenemre. Ez aztán el is hozta az MDNP végét.

Miért? Jól érezné magát a Fidesz árnyékában?

Eszembe se jutott 98-ban, hogy belépjek a Fideszbe, vagy újabb karriert keressek ott. Erre nem is volt szükségem, hiszen én voltam a Fidesz-kormány washingtoni nagykövete. Teljes lojalitással és tudásommal képviseltem Magyarországot, és a Fidesz kormányát, amely azért eléggé más volt, mint ma. Vagyis 2002-ig én teljes bizalommal viseltettem Orbán iránt. Hogy ezután a személyes viszonyunk elhidegült, ez nem rajtam múlott. Ezzel együtt Martonyi János felajánlotta nekem az oslói nagyköveti posztot, amit el is fogadtam. Összességében tehát azt mondhatom, hogy Orbánnal, ha nem is bizalmi, de korrekt, normális viszonyban voltam, egészen a 2010-es évek elejéig.

De mit jelentett ez az elhidegülés?

Két részből állt. Orbán nem volt kíváncsi arra, hogy milyen tanácsokat adnék, vagy milyen tanulságokat vonnék le az amerikai kapcsolataink alakulásáról, amelyek megromlottak, részben a Gripen vadászgépek vásárlása miatt, részben pedig azért, mert ő maga nem ítélte el Csurka Istvánt és Lovas Istvánt a 2001-es New York-i merénylettel kapcsolatos megnyilatkozásukért. Én persze nem sértődtem meg, tudomásul vettem, hogy nem igényli egy volt külügyminiszter, nagykövet tanácsait. Én csak 2014-ben láttam olyannak a Fidesz- kormány politikáját, amelyet én nem tudok tovább képviselni. Ez volt az az idő, amikor teljesen értelmetlen és alaptalan vitába bonyolódtunk a norvég civil alap támogatásai kapcsán.

Ez erkölcsi kérdés volt az ön számára? Már tudniillik az, hogy ha nem ért egyet a kormányával, amely a nagyköveti posztra helyezte, akkor lemond?

Ez természetes következmény. A polgári demokráciákban ez gyakori, Magyarországon, igaz, ritka dolog volt, hogy ha egy köztisztviselő nem ért egyet bármiben a kormányával, akkor előbb mondjon le, és utána bírálhat.

Orbán ekkor sem volt kíváncsi a véleményére? Beszélt vele egyáltalán a lemondás után?

Nem, de még az ügyet (rosszul) kezelő Lázár János sem hallgatott meg, amikor friss miniszterként összeveszett a norvégokkal. Hiába jeleztem, hogy nem célszerű konfliktusba kerülni egy jobbközép kormánnyal, amely erősen támogatja az előző miniszterelnököt, a munkáspárti Stoltenberget a NATO főtitkári posztra. Magyarországnak a norvég civil alappal kapcsolatban jogilag nem volt igaza, politikailag pedig káros volt az egész vita. Amikor gyakorlatilag szóba sem állt velem a saját kormányom, akkor döntöttem el, hogy én nem tudom megsokasodott norvégiai barátaim előtt ezt a rossz ügyet képviselni.

Azóta sem volt önök között semmilyen kontaktus?

Nem.

Az elmúlt héten aláírt egy olyan levelet, amelyben többekkel együtt azt szorgalmazza, hogy az ellenzéki pártok mindenütt a legesélyesebb jelöltet támogassák az áprilisi választásokon. Ez nyílt állásfoglalás az Orbán-kormány ellen. Mi késztette erre a lépésre?

Nem volt ez váratlan lépés a részemről, és aki figyelte a megszólalásaimat az elmúlt két-három évben az tudhatta, hogy miként vélekedem a kormányról. Ami ebben most újdonság, hogy azt képviselem, semmiképpen ne legyen kétharmada a Fidesznek, mert mind a külpolitikája, mind a belpolitikája elfogadhatatlan számomra.

A kétharmados többségével a Fidesz láthatóan visszaélt; létrehozott egy új alkotmányt, a demokráciában szokásos széles körű egyetértés nélkül.

Megváltoztatta a választási törvényt, és nem igaz az, hogy ezzel csak a szocialisták példáját követték. Nem, a korábbi választási törvényt, illetve a választókerületi határokat az 1989-es kerekasztal tagjai alakították ki.

Sorolhatnám még milyen döntéseket hozott ez a kormány, amelyekkel egy demokrata nem érthet egyet. Félő, hogy ha még egyszer kétharmada lesz a Fidesznek, olyan lépéseket fog megtenni, amelyek még súlyosabb kritika tárgyát képezhetik.

Fölvetették például egy sajtókamara létesítését. Mire emlékeztet ez? Mussolinire, Hitlerre, és az 1930-as évek magyarországi jobboldalára. Módosítanák az önkormányzati választás módját, amivel újra csak a rendszerváltozás kardinális tételét rúgnák fel. A demokráciának elengedhetetlen kelléke a helyi demokrácia.

Sokszor mondják, hogy Magyarországon nem elég erős a demokratikus gondolkodás; Antall nagyon jól tudta, hogy az önkormányzat lesz az, ahol ez a gondolkodás megerősödik; ahol mindenki megtapasztalhatja, hogy van szava.

Térjünk vissza a mába, de egyszersmind a múltba: hogyan értékeli a Horthy-kultuszt, és ebben a volt párttársának, Lezsák Sándornak a szerepét?

Lezsákot utólag is nagyra értékelem azért, amit az MDF megteremtéséért tett. Nem pusztán a lakiteleki sátorállítást, hanem azt a hatalmas szervezőmunkát, amit végzett. Azzal persze tisztában voltam, hogy ő – talán önhibáján kívül – nem kellő műveltséggel, de nagyon nagy ambícióval rendelkező ember, aki mindezt egy alázatos köntös alá igyekszik rejteni. Ennek egyik jele volt, hogy 90-ben nem volt hajlandó képviselőséget vállalni. Igaz, Antallal szemben kezdettől fogva kimutatta bizalmatlanságát, ő volt, aki ’89 októberben nyíltan nem támogatta elnökké választását. Antall József ezt sosem vette tőle zokon, sőt, kapacitálta, hogy vállaljon képviselőséget. Ő azonban tiltakozott, nem, nem, mondta, én visszamegyek tanítónak… Közben azonban létrehozta a Lánchíd alapítványt, amely nem a kormányt támogatta, hanem saját magát szolgálta az egyre bővülő, országossá váló hálózatával. E mögött valójában az Antall-ellenes eszmei politikát folytatta, amivel hozzájárul ahhoz, hogy a Csurka-féle vonulat is szembefordult a miniszterelnökkel. Szóval Lezsák nem pusztán Antall személyes ellenfele volt, a nyugati demokráciák szelleme idegen volt számára., Egyszóval nagyfokú féltékenység volt benne Antall Józseffel szemben. Az 1996-os szakítás után utasításba adta, hogy minden módon lehetetlenné kell tenni az MDF-ből kivált képviselőket. Azt mondta, hogy mindenkit szabad támogatni, csak bennünket nem, még Csurka pártját, a MIÉP-et is inkább, mint az MDNP-seket.

És a Horthy-kultusz?

Ez fakadhat műveltségbéli hiányosságokból is. A rendszerváltozás után előjöttek azok is, akik a Horthy-korszak legkonzervatívabb irányzataival azonosultak, egyesek talán még a nyilasokkal is. Az Antall-kormány nem jobboldali, hanem centrista kormány volt, a miniszterelnök mindig is azt hangoztatta, hogy a kormányrudat középen kell tartani. A Horthy-kultusz felkarolásában lehetett szerepe Boross Péternek is, akivel kezdetben Lezsák nem volt jó viszonyban, de már 96-ra szövetségesekké váltak. Két évvel korábban Lezsák is aspirált a miniszterelnöki posztra, de feltehetően megegyeztek egymással a megoldásban. Ő, mármint Lezsák hozta azokat a szavazatokat Boross számára, amelyek többséget jelentettek Szabó Ivánnal, vagy Für Lajossal szemben a miniszterelnöki utódlásban.

Említette, hogy a Fidesz a kétharmaddal visszaélt, és vissza is élhet. Mi az, ami még veszélyként megfogalmazható?

Külpolitikában az orosz kapcsolat említendő első helyen. Annak idején nagyon jó személyes viszonyunk volt az akkori orosz vezetéssel. Azért is, mert ők egy nyugatos társadalmat, demokráciát akartak kialakítani. Azután egy nagyon rossz irány kerekedett felül, egy oligarchikus és korrupt rendszer alakult ki. Ezt azért hangsúlyozom, mert

távolról sem vagyok orosz-ellenes, de az igazán jó, bizalmi viszonyhoz demokratikus országra van szükség, és nem egy olyanra, amely a szomszédait megtámadja és autoriter belpolitikát folytat. Amelynek a külpolitikáját joggal tartja aggasztónak a NATO. Az orosz orientáció ellentétes a rendszerváltozással, nemzeti érdekeinkkel. 

Energia-függőségünk fokozása Paks 2-vel is nagyon nem kívánatos. Ezt a politikát még a Gyurcsány-kormány kezdte el, csakhogy akkoriban ezt Orbán erősen bírálta, ma viszont az ellenkezőjét teszi, nem pusztán megvalósítja, hanem titkosítja a szerződéseket, szóval aggasztó, amit csinál. Én a kínai viszonyt sem tartom kifejezetten előnyösnek, aminek a legpregnánsabb jele a Budapest-Belgrád vasútvonal teljesen felesleges és méregdrága átépítése. Én egyébként sem hiszek abban, hogy egy olyan távoli országgal, mint Kína, egy ilyen erősen önérdek-vezérelte országgal a kis Magyarország számára előnyösen  tud kereskedni. Fontosabb lenne a keleti helyett az északi nyitás, a skandináv országokkal való kapcsolatok erősítése. A legsúlyosabb probléma azonban a „Brüsszel”, vagyis az EU-ellenes politika, vagy a Trump előtti időkben az Amerika-ellenes retorika. Végre gazdaságilag, politikailag és katonailag is kitűnő szövetség tagjai vagyunk, nem szabad eljátszani partnereink bizalmát.

A lakosságot megtévesztő propaganda intellektuálisan is elfogadhatatlan, politikailag pedig káros. Ezek együttesen eredményezik azt, hogy Magyarország tekintélye óriásit zuhant az elmúlt tíz évben.

Ráadásul gazdaságilag is visszaestünk, éllovasból szinte sereghajtóvá váltunk.

Mi a véleménye a Soros-féle kampányról?

Nekem semmi okom nincs, hogy kedveljem Sorost. Ahhoz joga volt, hogy annak idején az MDF-fel szemben erősen az SZDSZ-t támogassa. Követett el inkorrekt dolgokat személyesen velem szemben is, de a Közép-Európai Egyetem létét üdvözöltem, mert a tanítás jó minősége mellett növelte hazánk ismertségét és tekintélyét.

Ezért aztán teljesen értelmetlennek tartom az ellene folytatott hadjáratot. Amit pedig az agg Soros személye ellen tesznek, az gusztustalan, politikailag és erkölcsileg is vállalhatatlan. Amit tesznek, az a magyar társadalom lenézése; maga a konzultáció is az volt, Soros diabolizálása pedig visszataszító.

Említette, hogy küzd a kétharmados Fidesz-győzelem ellen. Ezek szerint azt jónak tartaná, ha nyerne, de csak ötven százalékkal, azaz abszolút többséggel?

Nem, hiszen azért is írtam alá a levelet. Én már az Orbánnal, vagy a Fidesszel történt szakításom előtt is azt képviseltem, hogy minden kormánynak jó tesz, ha koalícióban kormányoz, vagyis, ha van egy belső kontroll. Ez meggátolja azt, hogy egy párt túlhatalomhoz jusson. Azt szeretném, hogy ne legyen olyan helyzet, amikor bármely párt abszolút többséghez jut. Kényszerüljön rá a koalícióra, a kompromisszumokra. Ha tehát a Fidesz nyer, akkor is szüksége legyen partnerre. Én a jelenlegi helyzetben az LMP-t támogatom, de jónak látnám, ha az egyéni kerületekben megegyezne más pártokkal. Viszont Gyurcsány Ferenc egész politikai működését károsnak tartom, nélküle sosem lett volna túlhatalma a Fidesznek, és most is zavart kelt az ellenzékben. A lényeg az, hogy olyan koalíció jöjjön létre, amely meg tudja gátolni azt, hogy a Fidesz visszaéljen a kormányzati hatalommal. Ebben tud egyetérteni egy nagyon heterogén, tábor, olyanok is, akiket egy világ választ el egymástól – mint engem is egyes aláíróktól. Szerintem érdemes lett volna megvárni sokkal több személy csatlakozását, bár kérdés, hogy akkor ez a pártok vezetőire nagyobb hatással lenne-e.

Veszély fenyeget(het)i a NATO-t és az EU-t

Mit kellene az Egyesült Államoknak tennie annak érdekében, hogy létrejöjjön a stabilitás a NATO-n belül és az Európai Unióban? – teszi fel a kérdést a magyar származású amerikai szakértő. A válasz röviden: az egész Közép- és Kelet-európai régióra kiterjedő átfogó stratégiát kell kidolgozni és ennek keretében egy sor – részletezett – konkrét lépést tenni.

 

„A közép- és Kelet-európai térség  egészségét csakis egy az egész régióra kiterjedő megoldás képes helyreállítani. A régió könnyen láppá változhat, amely beszippantja a NATO-t és az Európai Uniót. Zűrzavar, anarchia és akár újabb polgárháborúk alakulhatnak ki a két közösség hátsókertjében” –

figyelmeztet az Egy amerikai Cassandra álmodozása címet viselő írásának most megjelent második részében a magát „racionális republikánusnak tartó” szakértő Radványi Miklós. Mint egy történelmi felvezetés és politikai gyorsfénykép felvillantása után kifejti: az Egyesült Államok elmulasztott lépéseket tenni, pedig egyértelműen pro-aktivitására lenne szükség, hiszen a demokrácia válságba jutott Közép- és Kelet-Európa-szerte, ahol a hatalmat az az új elit ragadta magához, amelynek egyrészt soha esze ágában nem volt átengedni azt az embereknek, másrészt szégyentelenül elsikkasztotta, ellopta hazája vagyonát.

Úgy jellemzi a jelenlegi helyzetet, hogy a NATO és az EU bővítését vezérlő jó szándék – ahogy a jó szándék gyakran, így ezúttal is – nem várt eredményekkel járt. A szerző ez alatt azt érti, hogy az elsősorban a nemzetközi szankciók miatt gazdaságilag gyengélkedő és viszonylagos elszigetelődésbe került putyini Oroszország veszélyt jelent a régióra. Megosztással gyengítené a NATO-t és az EU-t Moszkva, s Orbán Viktor már ennek az eszközévé vált. Pedig e két közösség bővítésének rövid távú célja pont az orosz befolyás visszaszivárgásának a megakadályozása volt, a végső cél pedig ezen országok teljes integrációja a szabad és demokratikus államok családjába, ahol tiszteletben tarják az emberi jogokat és a kisebbségek egyenlőségének az elvét, és ahol a működő piacgazdaság szabályai és a jog uralma érvényesül.

Az érintett térség több országában azonban nem ez történik, legfeljebb szavakban, de nem tettekben – olvasható ki az elemzésből, amely szerint

a nyugat elkövette azt a hibát, hogy nem vette fel figyelembe az Európa két része közötti fundamentális különbségeket.

S habár például a menekültkérdés körül alakult ki egyfajta ellenségeskedés a térség több állama és több nyugat-európai ország között, a nézetkülönbségek gyökere ennél sokkal mélyebben keresendő Radványi szerint.

A szakértő szerint az USA nem tett semmit ebben a helyzetben – eltekintve attól, hogy kompromisszumot sürgetett a felek között. Ennél sokkal pro-aktívabbnak kellene lennie – hívja fel a figyelmet a szerző, aki szerint az amerikai kormánynak saját javaslatokkal kellene előállnia, s ha szükséges ráerőltetnie ezeket az EU-ra.

De Donald Trump első évében folytatódott az „Obama-adminisztráció abszurd módon inkompetens nem-politizálása”,

a Külügyminisztériumban nem töltötték be az üres helyeket, nem vettek fel új embereket, s  a nagyköveti posztok inkompetens embereknek lettek felajánlva.

S hogy mit kellene tennie Washingtonnak annak érdekében, hogy hatékony vezetőként kibékítse a látszólag kibékíthetetlen ellentéteket Európa két fele között? – teszi fel a kérdést.

A válasza a  következőkben foglalható össze:

A régió történelmét, embereit és kultúráit mélységében ismerő szakértőket kellene foglalkoztatnia tanácsadóként. Legalább egy helyi nyelv ismeretének alapvető elvárásnak kellene lennie.

A nagyköveti kinevezésekhez elengedhetetlenül meg kellene követelni az adott ország és nyelv alapos ismeretét – ne lehessen megvenni ezeket a posztokat (a kampányhoz történt anyagi hozzájárulásokkal).

Gyorsabban és sikeresebben kellene nemzetbiztonsági stratégiáját az európai kontinens gyorsan változó realitásaihoz igazítania, fenntartva a szükséges politikai és katonai erőt, elkerülendő egy komoly konfrontációt elsősorban Oroszországgal.

A régió országaiban tudatosítani kellene az elrettentés elvének a fontosságát.

Az amerikai politikacsinálóknak meg kell érteniük, hogy a régió országainak a problémái elsősorban belföldi jellegűek, s kevés közük van az USA-hoz vagy az EU nyugati feléhez. Ennek tudatában, a NATO-nak és az EU-nak meg kellene követelnie a társadalmi szolidaritást és a közös célok kialakulását a közép- és kelet-európai tagországokban.

Kívülről ráerőltetett engesztelhetetlen harcot kell indítani a mindent átszövő korrupció ellen, megerősítendő a köz bizalmát a demokratikus intézmények iránt.

Rendíthetetlen küzdelmet kell folytatni az antidemokratikus jogszabályalkotás ellen, amelynek célja a három hatalmi ág szétrombolása.

Ellensúlyozni kell a média egy részében eluralkodott gyűlöletkampányt.

Nem szabad tolerálni a közösségi médiában a szélsőségesek által a kisebbségek, a vallás szervezetek és az etnikai csoportok ellen indított kampányokat.

Radványi írásai

Elemzésének az első részében  Radványi arról írt, hogy Magyarország vált – az elmúlt nyolc évben – az Európai Unió é a NATO egységének és közös biztonságának legveszélyesebb tagállamává , azzal, hogy tudatosan és szisztematikusan megsérti a demokráciának a két –a hatalmi ágak szétválasztásának és a polgárok szabadságának – az alapértékét.

Nem ebben a cikksorozatában foglalkozik először a magyarországi helyzettel. Első, idehaza is nagy vihart aratott cikkében, az  Orbán Viktorhoz intézett nyílt levelében   a többi között azt írta, hogy amerikai állampolgárként mélyen aggasztja a folyamatosan romló magyarországi helyzet, és a meggondolatlan politika, amelyet Orbán Viktor a NATO, az EU és az egész magyar nép érdekei ellen folytat.

Később a magyar korrupcióról készített elemzésében arra figyelmeztetett, hogy „Semmi nem veszélyezteti egy nemzet politikai életét annyira, mint a korrupt és aljas politikusok. Orbán Viktor világában a cél – nevezetesen saját maga és családja meggazdagodása – igazolja az eszközt – azaz a rendőrállam kiépítését és a lakosság elszegényítését”.

A Független Hírügynökségnek adott interjújában pedig a többi között azt fejtegette, hogy ugyan a menekültkérdésben nem Sorossal, hanem Orbánnal ért egyet, mégis undorítónak tartja a magyar kormány Soros ellenes kampányát.

Magyarország az EU és a NATO legveszélyesebb tagállama

Magyarország vált – az elmúlt nyolc évben – az Európai Unió és a NATO egységének és közös biztonságának legveszélyesebb tagállamává, azzal, hogy tudatosan és szisztematikusan megsérti a demokráciának a két – a hatalmi ágak szétválasztásának és a polgárok szabadságának – alapértékét. A többi között erről ír legújabb – egy sorozat első részének szánt – elemzésében Radványi Miklós, a Frontiers of Freedom jobbközép értékeket követő amerikai intézet külpolitikai kérdésekkel foglalkozó magyar származású alelnöke.

 

Radványi nem először foglalkozik a magyarországi helyzettel, első, idehaza is nagy vihart aratott cikkében, az  Orbán Viktorhoz intézett nyílt levelében, a többi között azt írta, hogy amerikai állampolgárként mélyen aggasztja a folyamatosan romló magyarországi helyzet, és a meggondolatlan politika, amelyet Orbán Viktor a NATO, az EU és az egész magyar nép érdekei ellen folytat. Később a magyar korrupcióról készített elemzésében egyenesen arra figyelmeztetett, hogy „Semmi nem veszélyezteti egy nemzet politikai életét annyira, mint a korrupt és aljas politikusok. Orbán Viktor világában a cél – nevezetesen saját maga és családja meggazdagodása – igazolja az eszközt – azaz a rendőrállam kiépítését és a lakosság elszegényítését”. A Független Hírügynökségnek adott interjújában pedig azt fejtegette, hogy ugyan a menekültkérdésben nem Sorossal, hanem Orbánnal ért egyet, mégis undorítónak tartja a magyar kormány Soros-ellenes kampányát. „Tragikomikus, amikor egy Soros, egy Radványi és egy Gyurcsány egy véleményen van – márpedig a Soros elleni hadjárat kérdésében megegyezik hármunk álláspontja” – mondta.

Legújabb, a Frontiers of Freedom oldalán megjelent, Egy amerikai Cassandra álmodozása címet viselő írásában a magát „racionális republikánusnak tartó” szakértő nem állítja, hogy Orbán lenne a térségben az egyedüli vezető, aki a történelmi revizionizmusban dagonyázik – Jaroslaw Kaczynski, Andrej Babis, Milos Zeman, Robert Fico, Mihai Tudose is ott sorjáznak Orbán mellett.

„Európa kollektív és az egyes nemzetek egyéni emlékezete rövid, s ez a hihetetlenség határát súrolja”

– állapítja meg. Azonban Magyarország teljhatalmú vezetője, Orbán mára már egyenesen tarthatatlan helyzetbe lavírozta magát és az országát: a nyugatosodás és a keleti despotizmus közötti választás dilemmáját úgy oldotta fel, hogy megtévesztő módon Európa felé fordult, ám közben az ország gazdasági jövőjét veszélyes módon az oroszok és a kínaiak zálogává tette. Mindamellett azonban a magyar gazdaság fenntarthatóságát ma az uniós források biztosítják.

Radványi leírja véleményét arról, hogy miért nem nyugodott biztos alapokon az Európai Unió bővítése, majd felveti:

most már az a kérdés, hogyan kezelje az EU, a NATO és a helyi politikusok a helyzetet.

Elsősorban is, nem szabad ismét elkövetni a múlt hibái. Az újragondolást a kilencvenes évek elejére datálható jugoszláv válságtól kell elindítani, az ország még korábbra visszanyúló mesterséges államiságának a felismerésétől. Egy másik lényeges hiba az volt Radványi szerint, hogy nem tulajdonítottak megfelelő fontosságot a sorrendiségnek: komolyabb gazdasági előrelépés nélkül nem lehet rendes demokráciát kiépíteni. S végül az oroszok viselkedésének a félreismerése a harmadik ilyen nagyobb hiba, amit az EU és a NATO elkövetett.

Fel kell tehát ismernie a Nyugatnak, hogy a térség gyengélkedésének az alapvető oka a történelmében keresendő. Brüsszelnek vezető szerepet kell vállalnia a hibák kijavításában.

Radványi szerint a leghatásosabb nem a szavazati jog megvonása lenne Lengyelországtól és Magyarországtól, hanem a támogatások visszatartása. Magyarország esetében 5,6 milliárd euróról van szó.

Ezt a lépést a botrányos – már az EU biztonsági érdekeit is veszélyeztető –korrupció is indokolttá tenné. Hiszen a letelepedési kötvénnyel terrorista múlttal rendelkezők is az EU állampolgáraivá válhattak, s ami még riasztóbb: az állítólagos magyar nemzetiségűek is csak úgy özönlöttek Oroszországból és a volt Szovjetunió utódállamaiból, Kínából, több muszlim többségű államból.

A Közép- és Kelet-Európában végbemenő politikai lázadás kihívást jelent az Európai Unió egységére és rugalmasságára.

A lengyelek és a magyarok elleni – nem kirúgással véget érő – kampánnyal áll szemben az oroszok és kínaiak további penetrációja a régióba. Minél tovább beszél mellé Brüsszel, annál nehezebb lesz leépíteni az általuk kiépített politikai és gazdasági infrastruktúrát. Mostantól – figyelmeztet Radványi – az eddiginél súlyosabb és stratégiailag a helyét jobban megálló politikára kell áttérnie Brüsszelnek az általa szélhámosként, gazemberként jellemzett tagállamokkal szemben.

Először a politikai korrupciót kell kezelni, amely az egész kontinenst veszélyezteti.

Emellett nagyon szigorúan és következetesen meg kell követelni a szervezet alapelveinek és alapértékeink a betartását, követését. És végül, de nem utolsósorban, a történelem irredenta ideológiákon alapuló újraírását egyértelműen le kell verni, mégpedig tényekkel.

Brüsszelnek regionális stratégiát kell kidolgoznia. Anélkül az EU nem lesz felkészült a szélhámos-gazember politikusok bomlasztó tevékenységének a semlegesítésére és az oroszok és kínaiak részéről érkező külső kihívások hatékony kezelésére.

Ez volt ma – 2018. január 3.

0

Az FBI is beszállt egy magyar korrupciós ügy kivizsgálásába; A NATO szerint a kormány ismét félrebeszél, de ők továbbra is ragaszkodnak a militarizációhoz; Orbán és Morawiecki Budapesten a migránsügyről és a visegrádiakról beszéltek; Trump a palesztinoknak: nem kaptok pénzt, ha nem tárgyaltok Izraellel!; újabb halálos áldozata van a szerbiai kanyarójárványnak.

A politikai gengszterek kora – a magyar korrupciós színtér

Az FBI is beszállt a Microsoft magyarországi érdekeltségét érintő korrupciós ügy továbbra is folyamatban lévő nyomozásába – derül ki egyebek között abból az írásból, amelyet most tett közzé a Frontiers of Freedom jobbközép értékeket követő amerikai intézet. Szerzője a külpolitikai kérdésekkel foglalkozó, magyar származású alelnöke, dr. Radványi K. Miklós, aki az Orbán Viktorhoz intézett december eleji nyílt levele után most a magyarországi korrupcióval foglalkozik, azt négy konkrét példán keresztül mutatva be. „Semmi nem veszélyezteti egy nemzet politikai életét annyira, mint a korrupt és aljas politikusok. Orbán Viktor világában a cél – nevezetesen saját maga és családja meggazdagodása – igazolja az eszközt – azaz a rendőrállam kiépítését és a lakosság elszegényítését” – állítja.

„A soron következő választások eredményétől függetlenül Magyarországnak előbb vagy utóbb szembesülnie kell a korrupció halálos politikai mételyével. Ellenkező esetben az ország és lakosai soha nem tapasztalhatják meg az igazi szabadságot, igazságosságot, jólétet és társadalmi harmóniát” – figyelmeztet legújabb elemzésében dr. Radványi K. Miklós. Ahogy azt a Független Hírügynökségnek december elején adott interjújában ( már jelezte, ezúttal a magyarországi korrupcióval foglalkozik a  Frontiers of Freedom honlapján megjelent írásában.

A NATO szerint a kormány ismét félrebeszél, de ők továbbra is ragaszkodnak a militarizációhoz

A NATO felől cáfolták azt téves kormányzati információt, miszerint az úgynevezett Honvédelmi Intézkedési Terv a „NATO-kötelezettség” része ellene. Ennek ellenére az Emmi továbbra is kitart amellett, hogy ezt a militarizálást Budapestnek mindenképp végre kell hajtania.

Hajdu Nóra, az Együtt alelnöke közleményben tudatta, hogy szerinte semmilyen terrorfenyegetettség nem indokolja azt, hogy iskolaigazgatóknak és óvodavezetőknek testületileg Honvédelmi Intézkedési Terveket kelljen írniuk a gyermekek tanítása helyett. Ugyanúgy ez az elképzelés a gyűlöletkeltő „kommunikációs kampány” része, és militarizálja a magyar gyerekeket.

Visegrád és migránsügy – erről beszélt Orbán és Morawiecki

Mateusz Morawiecki, lengyel miniszterelnök miután megbeszélést folytatott Orbán Viktor miniszterelnökkel, sajtótájékoztatón azt mondta: a visegrádi országok fontos részei az uniónak, hozzájárulnak gazdasági növekedéséhez és stabilitásához.

A közép-európai gazdasági modellek működnek, a térség országai stabilizáló szerepet játszanak az Európai Unióban, ezért ennek megfelelő súllyal szeretnének beleszólni az unió ügyeibe – mondta Orbán Viktor ugyanazon a sajtóértekezleten.

A magyar miniszterelnök közölte: míg térségünk országainak gazdaságai működnek, az unió bevándorláspolitikája látványos kudarcot vallott.

Trump a palesztinoknak: nem kaptok pénzt, ha nem tárgyaltok Izraellel!

„Miért adunk nekik milliókat, ha nem hajlandóak folytatni a béketárgyalásokat?!”- tette fel a költői kérdést Twitteren az Egyesült Államok elnöke.

A palesztinok szerint az USA immár nem közvetít köztük és Izrael között, hiszen Jeruzsálem kérdésében egyértelműen a zsidó állam mögé állt. Amerika viszont Irán ellenes egységfrontot szeretne létrehozni a Közel-Keleten a szunnita arab államok és Izrael részvételével. Irán – Trump döntésére válaszul – a palesztinok fővárosának ismerte el Jeruzsálemet.

Újabb halálos áldozata van a szerbiai kanyarójárványnak

Egy kétéves niši kisgyermek halt bele a kanyaró szövődményeibe. Az elmúlt tíz napban ő a második áldozat Szerbiában. December végén egy harmincéves belgrádi fiatalember esett áldozatul a kanyaró okozta szövődményeknek. Az orvosok szerint Vajdaságban nincs ok az aggodalomra, és ez elsősorban a jó oltottsági aránynak köszönhető, ami Vajdaságban átlagosan 90, Szabadkán pedig mintegy 95 százalékos.

A NATO szerint a kormány ismét félrebeszél, de ők továbbra is ragaszkodnak a militarizációhoz

0

A NATO felől cáfolták azt téves kormányzati információt, miszerint az úgynevezett Honvédelmi Intézkedési Terv a „NATO-kötelezettség” része ellene. Ennek ellenére az Emmi továbbra is kitart amellett, hogy ezt a militarizálást Budapestnek mindenképp végre kell hajtania. 

A Népszavának hivatkozó NATO hivatalnok úgy nyilatkozott, hogy a „katonai szövetség  csak tanácsokat ad és minimum elvárásokat fogalmaz meg a tagjai felé, továbbá fórumot biztosít a tapasztalatcserére”.  Ugyanakkor a magyar kormány kezdeményezése tagállami hatáskörbe tartozik, és a nemzeti hatóságok felelőssége, hogy az állampolgárokat és az ország infrastruktúráját megvédjék a terrortámadástól és annak következményeitől.

Hajdu Nóra, az Együtt alelnöke közleményben tudatta, hogy szerinte semmilyen terrorfenyegetettség nem indokolja azt, hogy iskolaigazgatóknak és óvodavezetőknek testületileg Honvédelmi Intézkedési Terveket kelljen írniuk a gyermekek tanítása helyett. Ugyanúgy ez az elképzelés a gyűlöletkeltő „kommunikációs kampány” része, és militarizálja a magyar gyerekeket.

Ennek ellenére az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) továbbra is azt hangoztatja, hogy a

„NATO rendszere előírja, hogy a tagállamoknak minden olyan lehetőséget meg kell teremteniük, amely a lakosság felkészítését segíti egy esetleges krízishelyzet esetén”.

A honvédelmi törvény pedig szerintük kimondja, hogy a NATO-tagállamoknak jogszabályi kötelezettségük eleget tenni a válságreagálási rendszer követelményeinek. Ezeknek megfelelően Magyarország minden állami intézménye rendelkezik honvédelmi intézkedési tervvel, amelyet az Emmi által fenntartott intézmények többsége már elkészített, az oktatási intézményekben pedig a következő hónapokban fogják elvégezni ezt a feladatot.

NATO: Párbeszédre törekszünk Oroszországgal

0

„A NATO nem akar új hidegháborút!” – nyilatkozta Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára a DPA német hírügynökségnek. Hozzátette: „Tudomásul kell vennünk, hogy Oroszország a korábbinál határozottabban lép fel a NATO keleti határainál. Ezért fokozni kell a politikai párbeszédet és a katonai csatornákon is javítani kell a kapcsolatokon”.

 

Németország a NATO legutóbbi külügyminiszteri ülésén javasolta, hogy vegyék fontolóra a szankciós politika folytatásának a kérdését, és kezdeményezzenek párbeszédet Moszkvával. Rex Tillerson amerikai külügyminiszter akkor lehűtötte a reményeket, mondván:

„konszenzus van abban, hogy a kapcsolatok teljes helyreállításának nem jött el az ideje!”

Az amerikai diplomácia vezetője arra célzott, hogy a NATO keleti határai mentén orosz fenyegetéstől tartanak a tagállamok. Rex Tillerson nemrég felhívta Szergej Lavrov orosz külügyminisztert és kérte: Oroszország csökkentse aktivitását Ukrajna keleti részén. Moszkva ugyan tagadja, de a NATO meg van győződve arról, hogy a kelet-ukrajnai milíciák tulajdonképpen Putyin irányítása alatt állnak. Az USA ezért nemrég úgy döntött, hogy tankelhárító rakétákat ad el Ukrajnának.

Közben Putyin elnök is arról beszélt a hadügyminisztérium év végi tanácskozásán, hogy Moszkva nem akar új hidegháborút. Főként pedig nem akar új fegyverkezési versenyt, hiszen az tönkretenné az orosz gazdaságot.

Az Egyesült Államok európai szövetségesei: Németország, Franciaország és Olaszország azt szeretnék, ha a NATO mielőbb párbeszédet kezdene Moszkvával.

Ebben a kérdésben a magyar diplomácia is hasonló célra törekszik miközben legfőbb szövetségese, Varsó az elsőszámú szószólója a kemény irányvonalnak Oroszországgal szemben.

Jens Stoltenberg NATO főtitkár tehát nincsen könnyű helyzetben, ha valamiféle közös Oroszország politikát próbál kidolgozni. Ráadásul az orosz kérdés több NATO tagállamban egyben belpolitikai ügy is, hiszen Washingtonban még egyáltalán nem zárult le a vizsgálat, amely Donald Trump amerikai elnök korábbi orosz kapcsolatainak nemzetbiztonsági kockázatát próbálja meg kideríteni.

A hidegháború óta nem volt ilyen intenzív az orosz tengeralattjárók aktivitása

0

Erről Jens Stoltenberg NATO főtitkár beszélt a Frankfurter Allgemeine Sonnenzeitungnak nyilatkozott. Oroszország 13 új tengeralattjárót állított hadrendbe, amivel komolyan veszélyezteti az atlanti útvonalat Stoltenberg szerint.

Európának biztosnak kell lennie abban, hogy szükség esetén megfelelő támogatás érkezik Észak-Amerikából-  fejtegette a NATO főtitkára. Az észak-atlanti katonai szervezet csökkentette haditengerészeti aktivitását a hidegháború végén, de most újra fejlesztésre van szükség. Ezért hamarosan létrejön egy új atlanti parancsnokság, mely koordinálja a tagállamok katonai aktivitását az Atlanti-óceánon – mondta Jens Stoltenberg.

Közben Vlagyimir Putyin orosz elnök az év végi hadügyminisztériumi tanácskozáson kijelentette: Oroszország nem akar új fegyverkezési versenyt. Ezt azzal indokolta, hogy ha belemnnénk a versenybe, az elszívná a pénzt az orosz gazdaságból. Azt is kifejtette, hogy nincs szükség új katonai támaszpontokra külföldön, ezért a GDP mindössze 2,8%-át költik katonai célokra jövőre.

„Célunk a békés külpolitika, ezt minden irónia nélkül mondom”

-jelentette ki Putyin elnök a hadügyminisztériumban Moszkvában.

Washingtonban nemigen adnak hitelt az orosz elnök szavainak, és Moszkvát továbbra is stratégiai ellenfélnek tartják. Putyin nemrég Szíriában járt, ahol megerősítette, hogy a két orosz támaszpontot nemcsak, hogy fenntartják, de tovább bővítik, és Oroszország fokozta a támogatást az Ukrajna keleti részén harcoló lázadóknak – mondta Rex Tillerson amerikai külügyminiszter Bécsben az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) értekezletén. Emiatt az USA növeli fegyverszállításait az ukrán hadseregnek.

Itt az EU közös védelmi rendszere

0

Huszonöt tagállam – köztük Magyarország – aláírta a PESCO-t, a közös védelmi programot.

Ezt még a lisszaboni szerződés határozta el, de hosszú évekig nem történt semmi. A közös határvédelem és az orosz fenyegetés most mégis rádöbbentett a tagállamokat:

itt az idő a katonai együttműködésre.

Azért vált ez most lehetővé, mert Nagy Britannia, amely elszántan ellenezte a közös védelmi terveket, kilépőben van az Európai Unióból. Az angolokon kívül az írek és a máltaiak maradtak még kívül a közös védelmi rendszeren. Ők szintén azt gondolják: ha védelem, akkor NATO.

A menekültválság és az orosz fenyegetés viszont rádöbbentette a 25 tagállamot, hogy csakis közösen lesznek képesek megvédeni az európai határokat. Ráadásul Donald Trump kétértelmű kijelentései arról, hogy az európai szövetségesek mennyire számíthatnak Amerikára nehéz helyzetben, megerősítették a brüsszeli döntés támogatását a tagállamokban.

Jean Claude Juncker szerint Csipkerózsika felébredt.

Jövőre 17 közös védelmi program indul el. Federica Mogherini, az EU „külügyminisztere” történelmi jelentőségűnek nevezte, hogy 25 tagállam zöld jelzést adott a közös védelmi politikának az Európai Unióban.

Az európai hadseregek informatikai korszerűsítése évi 41 milliárd euró

0

Legalábbis ez derül ki a Müncheni Biztonsági Konferencia jelentéséből, amelyből a brüsszeli Politico szerzett meg egy példányt. Eszerint a következő öt-hét évben az EU tagállamoknak évente plusz 41 milliárd eurót kell arra költeniük, hogy a hadseregeiknek korszerű informatikai rendszerei legyenek és ezek hatékonyan össze is kapcsolódjanak.

A jelentés hangsúlyozza, hogy különösen fontos az, hogy még a legtávolabbi területeken állomásozó katonai egységek is be legyenek kapcsolva az egységes informatikai rendszerbe. Erre a hardverre és szoftverre kellene költeni a legtöbbet. A másik nagy tétel az informatikai háborúra felkészült szakértők alkalmazása a hadseregben. Jelenleg ezek száma a 28 európai uniós tagállamban mindössze 2500-3500-ra tehető és ez nagyon kevés. Az USA hadseregében kétszer ennyien szolgálnak az informatikai parancsnokság állományában. Ezeknek a szakértőknek az alkalmazása bonyolult feladat, mert kevesen vannak és sok helyen igénylik a tudásukat.

Honnan lesz erre pénz?  Plusz 97 milliárd euró állna rendelkezésre abban az esetben, ha az EU tagállamai betartanák a NATO-beli kötelezettségüket.. Ez azt jelentené, hogy a hadi költségvetés elérné mindenütt a GDP 2%-át. Ez bőven fedezné az informatikai korszerűsítés magas árát. A Müncheni Biztonsági Konferencia jelentése ebben a tekintetben meglehetősen szkeptikus: ígéretek ugyan vannak bőven, de aligha valószínű, hogy ezeket be is tartaná az EU 28 tagállama.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK