Ma reggel Vujity Tvrtko megint a következő megjegyzést tette az ATV Startban: „én még most sem értem, hogy mi az a kormánypárti meg ellenzéki sajtó, de egyszer majd meg fogom érteni” (2019. 06.16. 06:32)
Félig persze igaza van: ellenzéki sajtó, tehát az ellenzék instrukcióit végrehajtó sajtó valóban nincs Magyarországon, legfeljebb független sajtó, független média. De hogy kormánysajtó, kormánymédia ne lenne, azt Vujity Tvrtko sem gondolhatja komolyan. De ha komolyan nem érti a különbségtételt, akkor megpróbálom elmagyarázni.
Lassan két évtizede tapasztaljuk, hogy van olyan országos napilap, és vannak olyan hetilapok, ahol úgy jelennek meg a Fidesz közleményei, mint egykor a Szabad Népben majd Népszabadságban az egykori állampárté. Sőt azt is, hogy a Fidesz kezében levő ügyészségtől származó információk először a Magyar Nemzetben (néhány évi szünettel, akkor a Magyar Idők töltötte be ezt a szerepet) jelennek meg. A parlamentben azután mint „sajtóra” hivatkoznak ezekre az információkra.
Azt is láttuk, hogy a Hírtévé (ismét néhány éves szünettel) mint a Fidesz illetve az Orbán-kormány hivatalos televíziója működött, ott is csak azt lehetett látni-hallani, amit a Fidesz láttatni-hallatni akart. Az elmúlt kilenc év „köz”-televíziója és átvétele óta a TV2 is a Fidesz illetve az Orbán-kormány szócsöve: amit ők mondani akarnak, azt ezek a csatornák elmondják, amiről ők hallgatni akarnak, arról ezek a csatornák hallgatnak.
Én ezt határozottan állíthatom, mert rendszeresen megnézem a „köz”-televízió adásait. Azok a rádió- és televíziós csatornák, azok a nyomtatott és elektronikus sajtótermékek, amelyek nem így működnek, függetlenek, és okkal megkülönböztethetők azoktól, amelyek, mint az egykori pártállamban annak sajtója, rádiója és televíziója, „pártunk és kormányunk” szellemi és politikai képviseletét tekintette illetve tekinti feladatának.
Próbálok segíteni, hogy az „egyszer majd meg fogom érteni” mielőbb bekövetkezzék.
Baló György magyar televíziós újságíró, a Magyar Televízió volt kulturális igazgatója.
1965-ben érettségizett, majd felvették az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar-angol-német szakára, ahol 1970-ben szerzett bölcsész diplomát. Diplomájának megszerzése után az MTV Híradójánál kezdett el dolgozni, előbb gyakornokként, majd szerkesztő-műsorvezetőként.
1975-től az MTV külpolitikai szerkesztőségének munkatársa, később a szerkesztőség helyettes vezetője lett.
1995-ben rövid ideig a magánszférába ment: egy magyar, majd külföldi többségi tulajdonú kft. ügyvezetője volt.
Főszerkesztőként irányította a TV 3-at. Ez a kábeltévé 1997-ben pályázott a meghirdetett földi sugárzású tévés frekvenciákra. A kétes körülmények közt lebonyolított pályázaton az Írisz TV/TV 3 vesztett az RTL-lel és a TV2-vel szemben.
Ezután 2000-ben visszatért a Magyar Televízióhoz, szerződéses műsorkészítőként dolgozott, működése során az Aktuális és a Záróra című műsorok készítésében vett részt.
A közszolgálati televízió több pályázatán a csatorna elnöki posztjára is pályázott. Mindkét alkalommal megkapta a kuratóriumi elnökség támogatását, de ez a civil kurátorokkal kiegészített testület egy alkalommal sem választotta meg. Utolsó politikai műsora Kassza címmel futott 2010 elején. 2010 júniusától nem került képernyőre.
2012. január 13-án távozott az MTV-től. 2015-től az RTL-nél műsort kapott Magyarul Balóval címmel, 2019. január 7-én este bejelentette hogy saját kérésére a műsor másnaptól felfüggesztésre kerül. Indoklása szerint pihenésre és kezelésre volt szüksége.
hirado.hu/wikipedia
2007. november 23-án arról írt a Független Hírügynökség, hogy bejelentették: a Magyar Televízió, a TV2 és az RTL Klub nem vesz részt pénteken azon az egyeztetésen, amelyet az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) kezdeményezett az újságírók és rendőrök között a tüntetéseken kialakult konfliktusokról.
A három országos csatorna indoklása szerint a probléma megoldása az egész sajtó bevonásával lehet eredményes, az egyeztetésre viszont egyes sajtóorgánumok nem kaptak meghívást.
A megbeszélésre a Független Hírügynökséget sem hívták meg, a tárca indoklása szerint helyhiány miatt.
A Magyar Televízió, a TV2 és az RTL Klub az igazságügyi és rendészeti miniszternek küldött, azonos tartalmú levél kiséretében jelezték a tárcának, hogy a péntekre kapott meghívásnak nem tudnak eleget tenni.
A levélben a csatornák kifejtik: örömmel fogadták el meghívást az újságírók és rendőrök közötti konfliktusok megoldása és megelőzése céljából. Azt gondolják, hogy ez a probléma az egész magyar sajtót érinti, így a megoldása is valamilyen formában az egész sajtó bevonásával lehet eredményes.
„A mai hírekből tudtuk meg, hogy a mai egyeztetésre egyes orgánumok, amelyek kétségtelenül érintettek a problémában, nem kaptak meghívást. Ez a körülmény álláspontunk szerint megakadályozza, hogy közös megoldást találjunk. Emiatt a meghívásnak nem tudunk eleget tenni, egyúttal várjuk az alkalmat, hogy a Miniszter Úr és a magyar sajtó képviselői a tüntetéseken kialakult konfliktusokról egyeztetést folytassanak, amelyen örömmel veszünk részt.” – áll a Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszternek elküldött levélben.
2006. szeptember 19-én írtam az itt olvasható Esti srácok című publicisztikát, egy nappal az MTV székházának ostroma és felgyújtása után. Semmit sem változtattam a dolgozaton – vállalom, hogy akkor így láttam az eseményeket.
Az esti srácok nagyobb tömegekben hétfőn este kezdtek gyülekezni a Magyar Televízió székháza előtt, és többen közülük nem csupán hazafiasan, de igen demokratikusan is viselkedtek. Volt olyan esti srác, aki társaival együtt betört a televízió büféjébe, ott tört és zúzott, majd, ideológiai alapon, egy karton cigarettával, üdítőkkel, és csokoládéval távozott. Békeidőkben az ilyet a szakirodalom betörésnek, rablásnak, és garázdaságnak nevezi, ám amikor a haza a sorsa a tét, akkor a tényállás más megítélés alá esik.
Más esti srácok, nem elégedtek meg azzal, hogy kreativitásukat a büfé kifosztására pazarolják. Ők betörték az épület ablakait, a találékonyabbak pedig gépkocsikat gyújtottak fel. Nem volt könnyű dolguk, igen ötletesnek kellett lenniük, hogy elegendő számú autót fel tudjanak gyújtani.
A legtöbb ember ugyanis, ellentétben a hétfő esti pesti srácokkal, ha politikai tüntetésre megy, hiába köt csomót a zsebkendőjére, rendszerint elfelejt benzines palackot magával vinni. Vagy ha van nála, akkor esetleg a gyufát, az öngyújtót hagyja otthon. Innen is látszik, hogy az esti srácok eszén nem könnyű túljárni, ha valamelyikük úgy dönt, hogy felgyújt egy autót, akkor ide a rozsdás bökőt, hogy meg is teszi.
Szabad szemmel is jól kivehető volt, amint az esti srácok egy csoportja hősies csata után elfoglalt és felgyújtott egy, a téren lévő rendőrautót. Hogy ez mennyire bátor tett volt, azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy az autóban egy rendőr is bennrekedt. Amikor a jármű már nagyon égett, esti srácok egy csoportja megpróbálta eloltani, ám más esti srácok ezzel párhuzamosan újabb égő rongyokkal és más rekvizitekkel tartották életben a tüzet. Idővel már nagyon úgy nézett ki, hogy a kocsiban ülő közeg elevenen benn ég, ám ekkor az esti srácok megmutatták, hogy minden látszat ellenére, nem közönséges garázdák ők. Ellenkezőleg: nemcsak karjuk van, amivel dobálni és gyújtogatni tudnak, de a szívük sincs kockakőből.
Ezt onnan lehet tudni, hogy végül kiengedték a szerencsétlen bennrekedt rendőrt, és amikor kijött, még csak agyon sem verték! Az egyik, a magyar függetlenségért síkra szálló esti srác a Magyar Televízió épületének emeleti ablakában mutatta magát, s miközben egy árpádsávos zászlóval járkált föl, s alá, bőszen lengette is azt. Ez is igen hősies és a helyszínen megjelenteknek tetsző cselekedet volt. A zászlólengető esti srácot még az sem riasztotta vissza, hogy viselkedése nem mindenki számára volt szimpatikus, sőt, néhányan élnek még azok közül, akikben ez a tevékenység bizonyos ordas eszméket idéz fel. Olyan időket, amelyeket a köznyelv leginkább vészkorszaknak szokott nevezni.
Az esti srácok nem kedvelik az egyenruhát, ezért ők maguk is sokféle ruházatot viselnek. Különösen a fekete bőrszerkók jönnek náluk számításba, mert ez nagyon hazafias, demokratikus és a kommunisták rettegnek tőle. Ugyanebből az okból kifolyólag az esti srácok többnyire tar fejjel mutatkoznak, mert ez, amellett, hogy félelmet kelt a gyanútlan szemlélőben, minden másnál jobban kifejezi a magyarság sorsa és a nemzet függetlensége iránt érzett elkötelezettséget.
Az esti srácok hajnaltájt, nem kis bátorságot tanúsítva, felgyújtották a Magyar Televíziót, amely, csak úgy mellesleg, Budapest – így hívják az esti srácok hazájának fővárosát – egyik legszebb épületében működik. (Már amikor működik, és a túlcsorduló nemzeti érzelmektől hevítve, nem gyújtják fel). Ugyancsak megrongálták a Szabadság téren lévő szovjet emlékművet, ami szintén derekas tettnek számít, különös tekintettel arra, hogy alatta halottak, mégpedig katonának kinevezett fiatal fiúk holttestei fekszenek.
Az esti srácok nagyvonalúságát bizonyítja, hogy amikor az épület már rendesen égett, csak kezdetben akadályozták az oltásra kivezényelt tűzoltók munkáját, és később is csak elvétve dobálták őket kővel és üvegekkel, sőt, olyan periódusok is előfordultak, amikor hagyták őket dolgozni.
Kedd reggelre a rend helyreállt, de a műsor, legalábbis az esti srácok ígérete szerint, folyatódik.
Külföldről szervezik majd az őszi zavargásokat, nyilatkozta a napokban Rogán Antal. Hogy konkrétan melyik országból, azt nem árulta el a miniszter, igaz, nem is kérdezték.
Korábban Berlin, Brüsszel és Washington került szóba, így, amennyiben igaz, amit a miniszter mondott, ezekről a helyekről próbálja Soros megbuktatni a magyar kormányt.
A 2006-os őszi zavargásokat bemutató sorozatunk negyedik részében szeptember utolsó napjainak történéseit tekintjük át, elsősorban a Független Hírügynökség egykori tudósításaira támaszkodva. Az eredeti, szó szerinti szövegeket dőlt betűvel
2006. szeptember 24. – Aláírások, petíciók, tiltakozások
Két embert elfogtak a rendőrök a Bajcsy-Zsilinszky és az Andrássy út sarkán, miután üldözőbe vettek egy körülbelül 40-50 fős csoportot éjfél után.
Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy miért, mert bár a csoport tagjai közül többen csuklyát vagy maszkot viseltek, de nem hangoskodtak és rongálni sem próbáltak semmit -jelentette a Független Hírügynökség helyszínen tartózkodó tudósítója.
Éjfél után egy körülbelül 40-50 fős csoport indult meg a Kossuth térről a Deák tér felé, ahol megálltak.
A Károly körúton két csapatszállító autó mellett körülbelül 30-40 rendőr állt, akik elindultak a csoport felé. Az emberek erre futni kezdtek, mire a rendőrök üldözőbe vették őket, és végül kettejüket el is fogták. Őket visszavitték a csapatszállító autókhoz, a többiek pedig szétszéledtek a környező utcákban. Időközben összegyűlt mintegy 100 ember a Károly körúton, ők az eseményeket figyelik, a rendőrök pedig jelenleg a csapatszállítóknál állnak – jelentette tudósítónk.
Petíció Szilinek
Vasárnap a kormány ellen tüntetők egy csoportja peticiót szeretne átadni Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének – tájékoztatta a Független Hírügynökséget az egyik szervező. A demonstrálókat a házelnök kérte arra, hogy követeléseiket petíció formájában adják át.
A követeléseket tíz ismert személyiség írta alá. Ők Bethlen Farkas, Hargitay András, Kelemen András, Makovecz Imre, Melocco Miklós, Molnár V. József, Papp Lajos, Pozsgay Imre, Szűrös Mátyás és Tőkés László.
A petícióban alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását, ideiglenes kormány felállítását, a tárgyalások azonnali megkezdését követelik. Követelésükre két napon belül várnak választ.
Már alig vagyunk hír a nemzetközi sajtóban
Magyarország vasárnapra már csak a BBC-nél szerepelt a vezető hírek között, a CNN pedig internetes oldalán utoljára csak egy szombat délelőtti hírt közölt. Az AFP és a Reuters szintén beszámolt a szombati tüntetésről, de már nem a címoldalon.
A világ nagy hírügynökségei csak tárgyszerű, eseményeket ismertető tudósításokat közölnek a Kossuth téri szombati tüntetésről. Mindegyik kiemeli, hogy ez volt a legnépesebb megmozdulás az egy hete tartó tüntetések között. A szombat este a téren lévők számát a francia hírügynökség „körülbelül 20 ezerre”, a BBC „20 és 50 ezer közöttire”, a Reuters pedig „40 ezerre” becsülte.
A tudósítások több tüntetőt is megszólaltatnak, akiket általában csak a keresztnevükön említik. A tüntetők többségében azt mondják, amit már korábban sokszor idéztek tőlük: például „
azért vagyunk itt, hogy Gyurcsány Ferenc mondjon le”,
„a hazug miniszterelnöknek és kormányának mennie kell” és „addig itt maradunk, amíg a kormány le nem mond”.
Kommentárt, értékelést ezúttal egyik nagy hírügynökség sem fűz a hírekhez. Azt mindegyik híradás kiemeli, hogy – ellentétben a hét eleji utcai randalírozásokkal – ezúttal nem volt erőszak sem a tüntetés alatt, sem a tömeg feloszlása után.
Tévékészülékekből építenék a hazugság piramisát
Lezárult egy korszak, miután az ellenzéki pártok vezetői nem mentek el a Kossuth téri demonstrációra – közölte vasárnap Molnár Lajos, a Parlament előtt tüntető Magyar Nemzeti Bizottság 2006 vezetője. Hozzátette:
Orbán Viktor ezzel elvesztette népvezéri szerepét, de továbbra is kérik az ellenzéki pártokat, hogy támogassák erőfeszítéseiket.
Az MNB 2006 szerdától polgári engedetlenségi mozgalmat hirdetett meg. Arra kérik az autósokat, hogy naponta legalább egy órára a forgalomban állítsák le járműveiket, és kapcsolják be a vészvillogót. Emellett a Parlament elé felépítenék a „hazugság piramisát”, amelyet televíziós készülékekből állítanának össze. Céljuk: „hegyekbe hordani a hazugságot, hiszen kommunikációs háború folyik ellenük”. Molnár közölte: ehhez tévékészülékeket várnak a szimpatizánsoktól.
Balogh Barna, az MNB 2006 egyik ügyvivője új választás kiírását követelte, mert véleménye szerint a kormány mellett az ellenzék is tudott az ország valós helyzetéről, ám arról nem tájékoztatta a közvéleményt.
A másik ügyvivő, Takács András pártfüggetlennek nevezte a demonstrációt, ahol állampolgári jogon vesznek részt a megjelentek, és mondanak beszédeket a szónokok. Az ügyvivő követelte, hogy a választási törvény módosításával töröljék el a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt.
A Nemzeti Jogvédő Iroda alapítványt hozott létre, amelynek célja jogi segítségnyújtás a rendőri túlkapások miatt letartóztatottaknak – jelentette ki az iroda képviseletében Gaudi-Nagy Tamás.
Rendőrgyerek, tüntetőgyerek
Hogy ezek az események nem voltak hatástalanok a közhangulatra sem. Ezt mi sem jelzi jobban, mint egy látszólag jelentéktelen, ám annál jellemzőbb történet. Fél évvel a 2006-os szeptemberi zavargások után farsangi bált rendeztek a gyerekeknek az egyik budapesti óvodában. Gaudi-Nagy Tamás gyerekei rendőrnek és tüntetőnek öltöztek, és a rendőr-gyerek ütötte a tüntető gyereket.
Szilit sejtik az őszödi beszéd kiszivárogtatása mögött
A londoni Telegraph vasárnapi számának internetes változata a magyarországi tüntetésekről szóló helyszíni beszámolójában azt írja, hogy Budapesten egyesek Szili Katalint sejtik a májusi Gyurcsány-beszéd kiszivárogtatása mögött. A riporter a Kossuth téren tüntetők közül többeket is megszólaltat, de ezt a gyanút általánosságban, név nélkül fogalmazza meg.
A cikkíró ismerteti, hogy Budapesten az a hír is elterjedt, hogy a magyar miniszterelnök esetleg maga szivárogtatta ki a hangfelvételt, amelyen májusban párttársai előtt beismeri, hogy hazudtak a választások megnyerése érdekében. Utána meg nem nevezett „politikai elemzőkre” hivatkozva azt írja, hogy ennél sokkal valószínűbb, hogy „párttársai próbálták lejáratni”.
A Telegraph ezután hasonló véleményt idéz Seres Lászlótól, a Hírszerző című internetes hírszolgáltató kiadójától, majd így folytatja: „A vádló ujjak Szili Katalinra, a parlament ambiciózus elnökére szegeződtek, aki egyetlen szót sem veszteget a kormányfő gazdasági reformjaira, viszont állítólag nagyon vágyik a posztjára. Gyurcsány úrral tavaly már nagyon összeveszett, amikor nem volt hajlandó visszalépni a köztársasági elnök-jelöltségtől. És vesztett. Most pedig a miniszterelnöknek kell szembenéznie a vereség veszélyével.”
A cikkíró a továbbiakban megjegyzi, hogy az elemzők többsége arra számít, hogy a szocialisták hagyják Gyurcsányt egy-két évig kormányozni, majd ezt követően lecserélik, hogy „magával vigye” a népszerűtlen megszorító intézkedések negatív hatását. Úgy véli, hogy a magyar közgazdászok általános véleménye az, hogy ha a gazdasági reformokat most nem viszi keresztül Gyurcsány, vagy valaki más, akkor nagyon súlyos pénzügyi-gazdasági válság következhet be Magyarországon.
Szili tagadja, hogy ő szivárogtatott volna
Szili Katalin vasárnap délután közleményben utasította vissza, hogy ő szivárogtatta volna ki a Gyurcsány-beszédet.
A magyar parlament elnöke rövid közleményében azt írja „
Sajnálom, hogy olyannal hozták a nevem összefüggésbe, ami nem igaz.
Ha valakinek ebben a helyzetben magyarázkodnia kell, az nem én vagyok. Ez ügyben a lépéseket az MSZP elnöke felé már korábban megtettem. Számomra most a baloldal és a párt sikere az önkormányzati választásokon mindennél fontosabb. A kiszivárogtatás ügyében viszont a választásokat követően a szükséges lépéseket megteszem.” – írja Szili Katalin, házelnök.
A közlemény arra nem tér ki, hogy melyek lesznek ezek a „szükséges lépések”.
Senkit sem vettek őrizetbe a Kossuth téren
Körülbelül 4-5 ezer ember demonstrált a Kossuth téren vasárnap este fél 10-kor, a kormány lemondását követelve. A hangulat békés, a tömeg a szónokokat hallgatja – jelentette a Független Hírügynökség helyszíni tudósítója.
Schőn Péter a Budapesti Rendőrfőkapitányság szóvivője a Független Hírügynökséget úgy tájékoztatta, hogy a tüntetésen rendbontás nem történt, senkit sem vettek őrizetbe.
2006. szeptember 25: Petíció Sólyom Lászlónak
Alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását, ideiglenes kormány felállítását és a tárgyalások azonnali megkezdését követelik abban a petícióban, amelyet hétfőn délelőtt adtak át a Kossuth téri tüntetők képviselői az Országgyűlés Civil Irodája vezetőjének.
A petíciót az aláíró Bethlen Farkas, valamint a tüntetést szervező Őrfi József, Körbl Balázs, Molnár Attila adta át Király Edinának, majd ezután a Sándor Palotához indultak, hogy Sólyom László köztársasági elnöknek is átadják követeléseiket.
A tüntetők 48 órán belül választ várnak a követeléseikre.
„A rendőrök nem látnak a könnygáztól és a füsttől”
Rendőrséghez közelálló körökből került nyilvánosságra az a felvétel, amely beszélgetést az ostrom alatt álló MTV székházban rekedt rendőrök vezetője folytatta a központtal, és amelyben kilátásba helyezte a parancsmegtagadást – értesült a Független Hírügynökség.
A több szerkesztőséghez is eljuttatott felvételen az épületben rekedt rendőrök arról beszélnek, hogy a könnygáztól és a füsttől nem látnak, tele vannak sérültekkel, és nem tudják tartani az ajtót sem. Miután azt az utasítást kapták, hogy maradjanak odabent,
parancsnokuk kilátásba helyezte, hogy megtagadja a parancsot,
még ha hadbíróság elé is kell állnia, de kiviszi az embereit onnan.
A Független Hírügynökség értesülése szerint a múlt hét közepén nem csak a Blikkhez, de az RTL Klubhoz is eljutott a felvétel, ám a szerkesztőség akkor úgy döntött, hogy morális okok miatt abban a helyzetben nem teszi közzé a felvételt. Mivel a körülmények megváltoztak, és Blikk cikkére hivatkozva több internetes lap is szó szerint közölt részleteket a felvételből, az RTL Klub is közzé teszi este a hanganyagot, melynek idézett része megegyezik a Blikk birtokában lévő felvétellel.
Kert Attila, az MTV hírigazgatója elmondta: hozzájuk is eljutott a felvétel, de a közszolgálati televízió úgy döntött, hírként fogja kezelni a történteket, és nem közöl részleteket a hangfelvételről. Hasonlóan jár el az ATV hírszerkesztősége is – közölte Kurucz Péter, az ATV Híradó megbízott főszerkesztője.
Schőn Péter, a Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivője az üggyel kapcsolatban nem nyilatkozott, csupán annyit közölt, hogy a felvétel valódiságát vizsgálják.
Tiltakozás a politikai hazugságok ellen
46 neves közéleti személyiség írta alá a Védegylet tiltakozó nyilatkozatát a politikai hazugságok ellen. A szövegben leszögezik: nem fogadják el, hogy a politika természetéhez hozzátartozik a hazugság.
A májusi Gyurcsány-beszéd nyilvánosságra kerülése és utóélete fordulópont a III. Köztársaság történetében – hangsúlyozzák az aláírók. A kormányfő hónapokig titkolt vallomása felszínre hozta azt, amit eddig is sejtettek: a köztársaság intézményrendszere morálisan meggyengült – szögezik le.
Szerintük a kimondott szavaknak súlyuk van: akkor is ha egy kormányfő bevallja, hogy megfosztotta az embereket a valós döntési helyzettől és akkor is, ha egy ellenzéki vezető „népi ellenállásról” beszél. Az aláírók úgy vélik: ha egy politikus nem ismeri fel szavai következményeit: nincsen helye felelős pozícióban.
A nyilatkozatot 46 neves közéleti személyiség írta alá. Köztük: Darvas Béla egyetemi tanár, Losonczi Péter filozófiatörténész, Máté-Tóth András teológus, Pokol Béla egyetemi tanár, Solymosi Frigyes akadémikus és Tamás Gáspár Miklós egyetemi tanár is.
Fegyverzárlat Miskolcon
A rendszerváltás óta első alkalommal van fegyverzárlat a lőfegyvert használó sportkluboknál Miskolcon – tudta meg a Független Hírügynökség hétfő este.
A Miskolci Honvéd biatlonszakosztályának vezetője úgy nyilatkozott, a rendőrség kérte hétfőn, hogy
a belpolitikai helyzet miatt ne tartsák meg a versenyeket és ne vegyenek részt az edzéseken.
Szöllősi István elmondta: élesnek számító kispuskáik vannak, és a rendőrségen is számon tartják ezeket.
„Készülnénk a versenyekre, és a világbajnokságra is, de október másodikáig korlátozva vagyunk. Ilyen utoljára a rendszerváltás előtt fordult elő” -tette hozzá a sportvezető.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
