Kezdőlap Címkék Moszkva

Címke: moszkva

Az újabb szankciók elriaszthatják Magyarországot is

0

A New York Times szerkesztőségi vezércikkben foglalkozik a rohamosan romló amerikai-török viszonnyal és a Trump elnök barátságos szavai ellenére keményedő washingtoni állásfoglalással Oroszországgal szemben. „Bármit is mond, illetve tesz Trump, az újabb és újabb büntetések elriaszthatják pl. Magyarországot és Olaszországot, hogy túlságosan nyomuljanak a retorziók feloldása ügyében.”

Az első vezércikk szerint Törökország lefelé tartó spirálba került és Trump, illetve Erdogan ellenségeskedésével minden eddiginél törékenyebbé válik Washington és Ankara szövetsége. Pedig egy NATO-államról van szó, amelynek területén atomfegyvereket állomásoztatnak a tengerentúlról, és az amerikai elnök egyik kedvenc erős embere nemrégiben még török kollégája volt. De hát fokozatosan kiderült, hogy igazából autokrata, aki a gazdasági populizmusban, a harcias nacionalizmusban és a társadalmi konzervativizmusban jeleskedik, miközben a maga személyi kultuszát építi.

Magyarország és Lengyelország, amely a saját tekintélyuralmi pályáján halad, bizonyította, hogy az uniós tagság nem szavatolja a demokratikus liberalizmust. A török gazdaság azonban nagyobb, mint a másik kettő együttvéve, és mélyebb, továbbá régebbi kapcsolatok fűzik a Nyugathoz. Stratégiai hiba volt az unió részéről, hogy nem vonta Ankarát határozottan a saját vonzáskörébe. De ha még tovább fokozódik a feszültség, mi marad a létfontosságú török-amerikai viszonyból és képes lesz-e Trump, illetve Erdogan megjavítani azt? A török eset ismételten felveti a kérdés, hogy az iszlám értékek mennyire összeegyeztethetők a liberális demokráciával, benne az egyenlőséggel, a sajtó, a szólás és a vallás szabadságával.

Az orosz-amerikai viszonnyal kapcsolatban a New York Times megállapítja: Trump ugyan csúcstalálkozókon haverkodik Putyinnal, ám az államapparátus az újonnan elrendelt szankciókkal bekeményít Moszkva ellen. Az biztos, hogy a megtorló intézkedések ártanak az orosz gazdaságnak, mégsem befolyásolták látványosan Oroszország viselkedését. Mi több, Putyin minden egyes alkalommal súlyosabb vádakat fogalmaz meg a Nyugat ellen. És ebben a kezére játszik, hogy az amerikai elnök – saját adminisztrációja ellenében – sorban jókat mond az orosz vezetőről. Ám a mostani lépések értelme az, hogy bizonyítja: az Egyesült Államok nem hajlandó megbékélnie az orosz agresszióval vagy beavatkozással.

Ezzel párhuzamosan bármit is mond, illetve tesz Trump, az újabb és újabb büntetések elriaszthatják pl. Magyarországot és Olaszországot, hogy túlságosan nyomuljanak a retorziók feloldása ügyében. Putyin éppen az ellenlépések eltérő amerikai, illetve európai megítélése láttán mondhatja, hogy itt azok csapnak össze a nyugaton, akik egyfelől nem szeretnék, ha Oroszország ismét nagyhatalom lenne, illetve másfelől akik baráti viszonyra törekednek vele, vagyis a szankcióknak semmi közük ahhoz, amit a Kreml csinál.

A politikust csak az térítheti jobb belátásra, ha érzékeltetik vele, hogy csak saját magától függ, nem pedig a Fehér Ház kiszámíthatatlan lakójától, vagy egy pár európai populista vezetőtől: remélhet-e jobb elbánást. Viszont ha az amerikai államapparátus megosztott a kérdésben, az csak nevetségessé teszi a szóban forgó intézkedéseket.

Egy csók és más semmi

Donald Trump, miután vérig sértett néhány európai szövetségest, majd elvonult saját skóciai birtokára golfozni, Helsinkibe érkezett, hogy találkozzon Vlagyimir Putyinnal.

Pontosan senki sem tudja, hogy mi az amerikai-orosz csúcstalálkozó tétje, ha csak az nem, hogy több kamera fogja rögzíteni az eseményt, mint az Oscar-díj kiosztását. Tudniillik az amerikai elnök ilyen lényeges mozzanatokkal szokta értékelni egy-egy külpolitikai húzását. Az eddigi leglátványosabb találkozója az észak-koreai vezetővel volt és egyben a legtanulságosabb is. Mert hogy a kameraszámlálgatáson kívül nem sok eredmény született. Emlékeztetőül: Kim Dzsongun papíron csak abba egyezett bele nagy kegyesen, hogy a koreai háborúban elesett amerikai katonák földi maradványait hazaszállíthatják. Ez azért messze van attól a minimumtól, ami miatt a világ legerősebb nagyhatalmának vezetője egyáltalán leülhet a gonosz mini birodalmának diktátorával. És ez a minimum a koreai atomfegyverkezés leállítása lett volna. Ehelyett kaptunk egy újabb Trump-showt.

Sokan vélik úgy, hogy a mostani Putyin-Trump találkozónak sincs ennél különösebb értelme.

Puszi helyett hosszas és férfias kézrázás és mindenki megy a maga dolgára. A kevésbé pesszimisták szerint a Moszkva ellenes szankciók, az iráni katonai jelenlét Szíriában és Ukrajna, na meg az atomfegyverek lehetnek olyan témák, amelyekben a két fél valami eredményecskét mutathat fel.

Vannak, akik aggódnak és ez elsősorban az unióra és a NATO-ra jellemző, hiszen Trump féktelen szereplésvágyásából és fergeteges következetlenségéből

születhet egy rögtönzött félmondat, amellyel egy csapásra romba dönti a Nyugat stratégiáját.

Például az orosz medve ukrajnai katonai kalandjaiba való beletörődés. Vagy a szankciók feloldásának meglebegtetése.

És itt érkezünk el az Oroszországgal kapcsolatos Trump-paradoxonhoz. Annak ellenére ugyanis, hogy az amerikai elnök sokszor talált mondani dicsérő szavakat Putyinról (legutóbb, amikor azt mondta, hogy Vlad nem ellenség, hanem vetélytárs), az alatta levő kormányzati apparátus politikája változatlan Moszkvával szemben. Sőt: a Trump-csapat néha erősebben fogalmaz és cselekszik az egykori (és mostani?) hidegháborús ellenféllel szemben.

Ennek a paradoxonnak egy parányi kis részlete a CEU-ügyben tanúsított következetes washingtoni állásfoglalás.

Holott látszólag nem nagy dologról van szó, sőt a CEU mögött a rivális Demokrata Párt egyik fő szponzora, Soros áll.  Mégis, mintha ebben az esetben lennének a legmerevebbek az amerikai diplomaták az Orbán-kormánnyal szemben. Lehet, hogy másban is, csak erről nem szerzett tudomást a szélesebb nyilvánosság.

A helsinki találka tétjét egyébként egy washingtoni fejlemény emelte:

pénteken az amerikai igazságügy miniszter helyettese közölte, hogy vádat emeltek 12 orosz hírszerző ellen, akik feltörték a 2016-os elnökválasztási kampány idején Hillary Clinton demokrata jelölt stábjának és a párt vezetőinek a levelezését. A miniszterhelyettes az a Rod Rosenstein, aki szorosan együttműködik Robert Mueller különleges ügyésszel, aki viszont azt vizsgálja, hogy történt-e orosz beavatkozás a 2016-os amerikai kampányba.

Ha valaki számára ezek után is vannak kétségek a Trump-Putyin találkozó céljait illetően, nos az amerikai elnök minapi válasza egy erre vonatkozó újságírói kérdésre, megnyugtatóan hangozhatnak:

„Hát, nem tudom mi volna a végső célom. Mi lenne a végső cél? Lássuk csak: ne legyenek atomfegyverek sehol a világon, ez lehetne a végső cél, ugye? Ne legyenek többé háborúk, ne legyenek problémák, ne legyenek konfliktusok. Legyen gyógymód az emberiség összes betegségére, a férfiakéra és a nőkére is. Ez volna a végső célom, jó? Ebből fogunk kiindulni.”

Lehet számolni a kamerákat.

Francia-horvát döntő lesz vasárnap

0

Története során először bejutott a világbajnokság fináléjába a horvát labdarúgó-válogatott, amely az oroszországi torna szerdai elődöntőjében hosszabbítás után 2-1-re legyőzte az angol csapatot.

Az első félidő elején Trippier szabadrúgásból még az angoloknak szerzett vezetést, de a másodikban Perisic a védőjét megelőzve egyenlített a 68. percben. A horvátok ugyan harmadszor kényszerültek ráadásra a vb-n, ám ezúttal nem bízták a 11-esre a továbbjutást, mint az előző két alkalommal, ugyanis Mandzukic a 109. percben eldöntötte a párharcot.

Horvátország ezzel biztosan felülmúlja eddigi legjobb, 1998-ban elért harmadik helyét, míg Anglia 1966 óta tovább várhat újabb diadalára.

A szombati, szentpétervári bronzmeccsen belga-angol, míg a vasárnapi, moszkvai döntőben francia-horvát mérkőzést rendeznek.

Horvátország-Anglia 2-1 (0-1, 1-1, 1-1), hosszabbítás után

Marokkó és Szaúd-Arábia az első két kieső

0

Az Európa-bajnok portugál válogatott 1-0-ra legyőzte a marokkói csapatot szerdán a B csoport második fordulójának moszkvai mérkőzésén a labdarúgó-világbajnokságon. A Szaúd-Arábia felett aratott 1-0-s sikerrel Uruguay, valamint a kedden Egyiptomot legyőző házigazda Oroszország is biztosította helyét a legjobb 16 között. A spanyolok küzdelmes mérkőzésen egy góllal győztek az iráni válogatott ellen.

B csoport, 2. forduló, Portugália-Marokkó 1-0 (1-0)

MTI/AP/Francisco Seco

Az észak-afrikai együttes 19 veretlen mérkőzéssel érkezett az oroszországi tornára, amelyen második vereségével az első búcsúzó lett annak ellenére, hogy az Irántól és Portugáliától elszenvedett 1-0-s vereség alkalmával is fölényben futballozott.

A labdarúgó világbajnokság nyitómeccsén a portugálok nagy közdelemben gyéztek a marokkói válogatott ellen, Cristiabno Ronaldo góljával már a mérkőzés elején vezetést szereztek, ezt követően azonban a marokkói csapatnak is voltak helyzetei.

A csoport, 2. forduló: Uruguay – Szaúd-Arábia 1-0 (1-0)

A Szaúd-Arábia felett aratott 1-0-s sikerrel Uruguay, valamint a kedden Egyiptomot legyőző házigazda Oroszország is biztosította helyét a legjobb 16 között a labdarúgó-világbajnokságon az A csoport küzdelmeinek második fordulóját követően.

MTI/AP/Andrew Medichini

A szerdai találkozó a torna eddigi egyik leggyengébb színvonalú összecsapása volt, a mérkőzést egy óriási kapushibának köszönhetően a századik válogatottságát ünneplő Luís Suárez döntötte el a 23. percben.

Az orosz és az uruguayi válogatott jövő hétfőn egymás ellen dönt a csoportelsőségről.

2. csoport, 2. forduló: Spanyolország – Irán 1-0 (0-0)

Az iráni válogatott hősiesen és helyenként jól játszott, de végül közdelmes mérkőzésen a spanyolok egy góllal nyertek.

MTI/AP/Frank Augstein

Simán nyerték a házigazdák a labdarúgó vb nyitómérkőzését

0

Felejthető mérkőzésen a világbajnokságot rendező orosz csapat simán, 5-0-ra győzött Szaúd-Arábia ellen. Persze, a nyitó meccsek majdnem mindig a felejthető kategóriába tartoznak. A csapatok ilyenkor még nem veszik fel a játék ritmusát, nem érzik a világbajnokság hangulatát, ráadásul a presztizsen kívül tétje sem igen van az ilyen mérkőzéseknek, hiszen a hátralévő meccseken még van esély a javításra.

Ettől persze még lehet jó a világbajnokság, és minden bizonnyal jó is lesz, hiszen kiválóan felkészült csapatok, nagyszerű futballisták sora lép pályára az elkövetkező egy hónapban.

Rövid, ám látványos megnyitó

Robbie Williams brit énekes, Aida Garifullina orosz operaénekesnő és a kétszeres világbajnok brazil Ronaldo főszereplésével látványos zenés-táncos műsorral kezdődött meg csütörtökön az oroszországi labdarúgó-világbajnokság. Az Oroszország – Szaúd-Arábia nyitómérkőzés előtt mintegy másfél órával a spanyol válogatottal világ- és Európa-bajnok Iker Casillas az orosz szupermodell Natalja Vogyjanova társaságában vitte a játéktérre – egy erre a célra tervezett Louis Vuitton bőröndben – a FIFA Világkupát, hogy megmutassa a gyülekező közönségnek, milyen trófea elnyeréséért küzdenek majd a csapatok több mint egy hónapon keresztül.

Ezt követte a csapatok bemelegítése, majd mintegy fél órával a kezdőrúgást megelőzően megkezdődött a showműsor.

Először Csajkovszkij zenéje hangzott fel videobejátszásban Jurij Basmet hegedű- és Danyiil Trifonov zongoraművész előadásában egy a Moszkva folyóra épített színpadról, aztán a kétszeres aranylabdás, a nemzetközi szövetségnél háromszor a világ legjobbjának választott 41 éves Ronaldo és Robbie Williams futballozott gyerekekkel. A folytatásban a 44 éves brit előadó énekelt táncosok és freestyle-futballisták gyűrűjében, őt pedig Alekszandr Boldacsev hárfaművész váltotta a színpadon.

Robbie Williams. MTI/EPA/Abedin Taherkenareh

Pár pillanattal később az orosz mitológiából ismert tűzmadár hozta a küzdőtérre a 30 éves tatár származású szopránénekes Garifullinát, aki egy újabb Williams-szám után elénekelte vele az Angyalok című dalt. A színpadon a 32 táncos pár a világbajnokságon részt vevő csapatokat jelenítette meg.

Hamarosan a pályára került a vb hivatalos labdája az adidas Telstar 18, és a program főszereplői, a világbajnokság kabalafigurájával, a Zabivaka nevű szürkefarkassal együtt elvégezték a szimbolikus kezdőrúgást.

A zenés műsor Robbie Williams újabb előadásával zárult.

A folytatásban már a hivatalos nemzetközi mérkőzések előtt szokásos ceremónia zajlott azzal kiegészítve, hogy a tribünről köszöntötte a szurkolókat Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki azt emelte ki, hogy a labdarúgás több milliárd embert egy csapatba kovácsol, s abban nem számítanak a különbségek. Ezt követően Gianni Infantino, a FIFA elnöke szólalt fel, melyben kijelentette, a következő hónapban a futball meghódítja Oroszországot, Oroszországból pedig a világot.

Pénteken már igazi rangadó is lesz, a spanyolok a portugálok ellen játszanak.

Hogyan viszonyulni Moszkvához?

0

Találni olyan államokat is, amelyek rokonszenveznek Putyinnal: Magyarország, Olaszország, Ausztria, Görögország, Bulgária és Ciprus. A szakértők ugyanakkor arra is figyelmeztetnek, hogy nem szabad túlértékelni az orosz diverziós próbálkozásokat, mert a nyugati pánikreakciók sokkal veszélyesebbek, mint Moszkva akciói.

Burkhard Bischof (Die Presse) szerint Európában társadalmakat és pártokat oszt meg az ismét egyre élesebben felvetődő kérdés: miként kell Oroszországhoz viszonyulni. Moszkva támogatói, köztük az Osztrák Szabadságpárt, új „keleti politikát” sürgetnek, azaz hogy ismét párbeszédet kell kezdeni és fel kell oldani a szankciókat. A másik tábor ebbe bele is menne, ha Putyin felhagyna a gyakorlattal, mármint hogy stratégiai hazugságokkal próbálja meg megtéveszteni a partnereket. Az Európai Külkapcsolati Tanács most megjelent tanulmánya arra mutat rá, hogy egyfolytában harc folyik a nemzetközi magatartási szabályokról. Egyfelől van az EU által képviselt liberális univerzalizmus, benne az emberi jogokkal és demokráciával, valamint azzal, hogy az államoknak joguk van kiválasztani a szövetségeseiket. Másfelől ott az irányított orosz demokrácia, amely a külpolitikában még mindig befolyási övezetekben és nagyhatalmi játszmákban gondolkodik, a 19. század szellemi örökségeként.

Az elemzés az unión belüli orosz befolyásolási kísérleteket elemezve rámutat, hogy mivel Moszkvának nemigen vannak támogatói a tagállamok hivatalos köreiben, ezért felkarolja a rengeteg elitellenes mozgalmat. De azért találni olyan államokat is, amelyek rokonszenveznek Putyinnal: Magyarország, Olaszország, Ausztria, Görögország, Bulgária és Ciprus. A szakértők ugyanakkor arra is figyelmeztetnek, hogy nem szabad túlértékelni az orosz diverziós próbálkozásokat, mert a nyugati pánikreakciók sokkal veszélyesebbek, mint Moszkva akciói. És ha kormányok közben elhanyagolják, hogy foglalkozzanak a megosztottság belső okaival, akkor ez arra bátorítja a demagógokat, hogy opportunista módon játszanak az orosz veszéllyel.

Moszkva Sz-300-as rakétarendszert szállít Szíriának

0

Ezt jelezte az általában jólértesült moszkvai Kommerszant magát megnevezni nem kívánó magasrangú katonatisztre hivatkozva. Lavrov külügyminiszter azt mondta: még nincs döntés, de hogyha lesz, akkor azt tudatni fogják a nyilvánossággal.

Az orosz külügyminiszter ugyanakkor hangsúlyozta: a legutóbbi nyugati légicsapás Szíria ellen mindenfajta morális aggályt eloszlatott Moszkvában. Az USA, Nagy-Britannia és Franciaország azért hajtott végre légicsapást Szíriában, mert Asszad elnök csapatai vegyi fegyvereket vetettek be polgári lakosság ellen. Damaszkusz természetesen cáfolt és az oroszok szokás szerint Asszad elnöknek adtak igazat. Annál is inkább, mert korábban ők szállítottak vegyi fegyvereket Szíriának, és ők ellenőrizték azok megsemmisítését.

Izraelben aggódnak amiatt, hogy az orosz Sz-300-as rakéta rendszer megnehezíti majd a légierő dolgát, ha az csapást akar mérni szíriai célpontokra. Izrael rendszeresen hajt végre légicsapást Szíriában, arra hivatkozva, hogy ott az irániak olyan rakétákat gyártanak, melyeket azután a libanoni Hezbollah milícia Izrael ellen vet be. Az ilyen légicsapások előtt az izraeliek minden esetben az oroszokkal egyeztetnek, hogy elkerüljék a konfliktust. Ha azonban az oroszok átadják az S-300-as rakéta rendszert Szíriának, akkor megnövekszik a légicsapások kockázata az izraeli légierő számára.

Az ynetnews nevű izraeli portál úgy tudja: Izrael nyomatékosan kérte az oroszokat, hogy ne szállítsák le az Sz -00-as rakéta rendszert, mely megváltoztatná az erőviszonyokat Szíria légterében.

Durvul a Szkripal-ügy – 14 EU állam lépett

0

Az Európai Unió több tagállama és Ukrajna is orosz diplomaták kiutasítását jelentette be válaszul Szergej Szkripal Angliában élő volt orosz-brit kettős ügynök és lánya idegméreggel történt megmérgezésére és a Nagy-Britanniával való szolidaritása jeleként. Az USA 60 orosz diplomatát utasított ki.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a Twitteren jelentette be több európai uniós tagország összehangolt válaszlépését. Hétfőn az EU 14 állama közölte, hogy orosz diplomatákat utasít ki, Nagy-Britannia pedig már korábban kiutasított 23 orosz diplomatát.

Az Európai Tanács elnöke közleményt is kiadott, amelyben emlékeztetett arra, hogy a 14 ország az európai uniós állam-, illetve kormányfők múlt héten Brüsszelben tartott kétnapos csúcstalálkozóján elfogadott záródokumentum alapján hozta meg döntését. A találkozó résztvevői a “lehető leghatározottabban” elítélték a támadást, valamint felkérték az EU külügyi főképviselőjét, hogy konzultációra rendelje vissza Moszkvából az EU oroszországi nagykövetét.

Lengyelország, Németország és Franciaország négy-négy orosz diplomata kiutasításáról döntött.

Heiko Maas német külügyminiszter rámutatott, hogy a második világháború óta most először vetettek be vegyifegyvert Európában. Hozzátette, hogy az esettel kapcsolatos gyanú és a tények is Oroszország felé mutatnak, de a moszkvai vezetés egyetlen kérdést sem válaszolt meg és nem mutatott hajlandóságot arra, hogy konstruktív szerepet töltsön be az eset feltárásában.

Az Egyesült Királyságot “a háború után európai történelemben előzmény nélküli” támadás érte, amikor “Európa területén célzatosan vegyifegyvert alkalmaztak civilek egy csoportja ellen” – fogalmazott a lengyel külügyminiszter. Jacek Czaputowicz szerint a nemzetközi közösségnek közös választ kellene kidolgoznia Oroszország agresszív politikájára, amelyre példaként többek között Alekszandr Litvinyenko volt orosz ügynök szintén angliai megmérgezését, Moszkva georgiai, ukrajnai és szíriai műveleteit sorolta fel. Az említett válasz részeként említette a NATO keleti szárnyának megerősítését.

Csehország három orosz diplomatát utasít ki. Andrej Babis kormányfő hangsúlyozta, hogy a kiutasítás a Nagy-Britanniával való cseh szolidaritás jele. Hozzátette, Oroszország azzal, hogy Csehországot is azon országok közé sorolta, ahonnan a méreg származhatott, túllépett minden határt.

Olaszország, Dánia és Hollandia két-két, Finnország, Románia és Horvátország egy-egy, a Balti-országok közül pedig – Litvánia három, Észtország és Lettország Svédország pedig egy-egy diplomata kiutasításáról döntött, csakúgy, mint Svédország.

Ukrajnából 13 orosz diplomatát utasítanak ki az ukrán elnök bejelentése szerint. Petro Porosenko a Facebook közösségi portálon azt írta, brit partnereikkel és a transzatlanti szövetségeseikkel való szolidaritásuk szellemében, valamint az EU tagállamaival együttműködve hozta meg a döntést az orosz diplomaták kiutasításáról, “azon kevesek közül, akik még az ország területén” voltak.

Hétfőn az Egyesült Államok és Kanada is hasonló lépést jelentett be. Donald Trump amerikai elnök hatvan diplomata kiutasításáról és a seattle-i orosz konzulátus bezárásáról, Kanada pedig négy orosz diplomata kiutasításáról döntött.

Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős ügynök és lánya, Julija március 4-én súlyos mérgezéses tünetekkel került az angliai Salisbury városának kórházába. A férfi korábban az orosz katonai hírszerzés ezredese volt, s tíz éven át dolgozott a brit külső hírszerzésnek.

Brit álláspont szerint Szkripalt és lányát idegméreggel próbálták meggyilkolni, amiért Oroszország felelős. A moszkvai vezetés ezt visszautasítja. A nyugati országok határozottan felsorakoztak Nagy-Britannia mögött. Moszkva felajánlotta együttműködését az ügy kivizsgálásában, de kézzelfogható bizonyítékokat követel.

Kémmérgezés: Moszkvának éjfélig kell magyarázatot adnia

0

A brit külügyminiszter berendelte Oroszország londoni nagykövetét, hogy közölje vele: kedd estig magyarázatot vár Szergej Szkripal exezredes és lánya ügyében. Ha nincs hihető magyarázat, akkor London lépni fog – közölte Theresa May miniszterelnök.

Ahogy korábban is írtuk, a brit kormány szerint Oroszország áll a mérgezés mögött. Egy másik, Angliában élő egykori orosz titkosszolga úgy nyilatkozott a Daily Mailnek, hogy őt személyesen megfenyegették: közölték vele, hogy Putyin Moszkvában aláírt egy listát, mely az árulók likvidálását parancsba adta. A listán Szergej Szkripal ezredes is szerepel.

A brit rendőrség közben egy fekete maszkos nőt keres, aki gyanúsan viselkedett abban az étteremben, ahol az orosz ezredest és lányát az ideggáz támadás érte. Az étterem összes vendégét figyelmeztették: jól mossák ki a ruhájukat. Az a rendőr, aki rábukkant az apára és lányára egy padon Salisburyben, súlyosan megbetegedett, de már túl van az életveszélyen. Szkripal és lánya még nincs.

Moszkva természetesen cáfol. Korábban Litvinyenko volt orosz titkosszolgálati ezredest polóniummal ölték meg Nagy-Britanniában. Litvinyenko özvegye szerint nem lehet kétség: ezúttal is Moszkva sújtott le.

Minden héten az utcán tüntet a nép ellenségeként kivégzett férfi fia

0

Hétfőn volt a 65. évfordulója Sztálin halálának, de sokan vannak, akik nem felejtenek. Egy moszkvai férfi, akinek apját 80 éve végeztette ki Sztálin, minden szerdán az utcán tüntet azért, hogy létrehozzanak egy emlékhelyet az áldozatoknak.

 

Alekszej Neszterenko Sztálin halálának 65. évfordulója kapcsán mondta el a történetét a RedioFreeEurope-nak. Bevallotta, hogy neki is sokáig tartott rájönni, hogy Sztálin egy véres kezű zsarnok volt, és nem az az idol, akire az egész szovjet blokknak fel kellett néznie. A 79 éves férfi évek óta minden szerdán kiáll egy táblával a Nikolszkaja utca 23. elé, ahol apját 1938. szeptember 12-én kivégezték.

Neszterenko csak Sztálin halála után, 1954-ben tudta meg, hogy apja „a nép ellensége” volt, és ezért ítélték el és börtönözték be. „Csak most kezdtem el megérteni azokat a szörnyűségeket, amiken anyám keresztülmehetett” – mondja Neszterenko. Mikor az apját 1937-ben letartóztatták, minden rokonuk eltűnt, sokan a nevüket is megváltoztatták, hogy ne kelljen osztozniuk a következményekben. Apja több hónapnyi kínzás után sem vallott be semmit, ezért 1938-ban kivégezték, és a felesége egyedül maradt három kisgyerekkel.

A család viszont nem tudta, hogy az apa már nem él:

eredetileg ugyanis 10 év börtönre ítélték azzal a kitétellel, hogy levelet sem válthat a külvilággal. Mikor ez 1947-ben letelt, a felesége megpróbálta felvenni vele a kapcsolatot abban a hitben, hogy még él.

Neszterenkót a 2000-es években kezdte igazán foglalkoztatni apja sorsa: felkutatta a hozzáférhető dokumentumokat a Nikolszkaja utca 23-ról, amely akkoriban katonai bíróságként üzemelt. 2007-ben egy nagy könyvet nyomtak a kezébe, amelyben 4000 ezer áldozat neve szerepelt, akiket az épületben végeztek ki. Az apja neve is köztük volt a nép ellenségeként említve. Halálos ítéletét maga Sztálin írta alá.

Az idős férfi megtudta, hogy az orosz Memorial nevű emberi jogi szervezet múzeumot akar nyitni az épületben. Arszenij Roginszkij, a szervezet tavaly elhunyt vezetője viszont felvilágosította, hogy sajnos erre nemigen kerül sor még az ő életükben.  Neszterenko nem nyugodott bele ebbe: 2010-ben barátai és családja segítségével filmet készített a Nikolszkaja utca 23-ról, amelyben 2016 óta gyógyszertár üzemel, és elkezdték a felújítását. Neszterenko elhatározta, hogy ameddig csak az ereje engedi, minden szerdán az épület előtt fog tüntetni. Azt szeretné elérni, hogy a kivégzések 80. évfordulójára táblákat helyezzenek ki, amelyek megemlékeznek az áldozatokról. Neszterenko azonban maga sem nagyon bízik abban, hogy vállalkozása sikerrel jár: a hatóságoknak benyújtott kérelmét

olyan emberek fogják elbírálni, akik ragaszkodnak ahhoz, hogy nem léteztek a sztálini kivégzőlisták

– mondja.

(MTI/EPA/Zurab Kurcikidze)

Az idős férfi szerint az orosz társadalom soha nem fog tudni továbblépni, anélkül, hogy elfogadná és feldolgozná ezeket a tragédiákat, hiába telt már el 65 év Sztálin halála óta. Szerinte „a nép ellenségei” ma is élő gyermekeinek küzdenie kellene ezért, még akkor is, ha maguk az orosz emberek is sokszor elutasítóak. Neszterenkót magányos tüntetésein néha megszólítják a járókelők, és a nagy részük nem támogatja az ügyét. A legtöbben azt gondolják, hogy el kellene már felejteni ezeket a dolgokat, de olyan is van, aki rákiabál, hogy nem végeztek ki eleget a fajtájukból – mondja.

Sztálin megítélése 65 évvel halála után is problémás Oroszországban: habár kultuszának lebontására voltak kísérletek, és elítélték az általa elkövetett bűnöket, korántsem a Nyugaton kialakult diktátorkép a meghatározó. Tömeggyilkos helyett inkább egy erős kezű vezetőként tekintenek rá, akinek a második világháborús diadal is köszönhető. Ebbe a vonalba illeszkedik az az értelmezés is, amelyet Vlagyimir Putyin támogat, és ami miatt az utóbbi években megkezdődött egyfajta rehabilitációja is Sztálinnak.

Egyes felmérések szerint az orosz társadalomnak majdnem a felében pozitív kép él a diktátorról, akinek a sírjára hétfőn is több százan vittek virágot Moszkvában.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK