momentum Archives Page 5 of 16 › Független Hírügynökség

Cseh Katalin szűzbeszéde

FüHü

-

2019-07-16

Megtartotta első beszédét Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője és az Európa Megújul (Renew Europe) frakció alelnöke.

Olyan vezetőkre van szükség, akik nem félnek megvédeni az európai demokráciát!

Felszólalásom Ursula von der Leyen bizottsági elnök-jelölt meghallgatásán:Nagy megtiszteltetés és nagy felelősség számomra, hogy itt állhatok, az európai demokrácia szívében, első felszólalásom alkalmából, a pártom első parlamenti képviselőjeként szót kapva.Magyarország egy csodálatos ország, amelyről sokan csak akkor hallanak, amikor új támadás éri a jogállamiságot, vagy épp a civil társadalmat. Sokaknak elege van ebből. És magyarként nekem is elegem van belőle. Az európai elit eddig vagy szemet hunyt Orbán Viktor és populista társai vétkei felett, vagy alkudozott velük. Küzdenünk kell azok ellen, akik el akarják pusztítani az Uniónkat, és biztosítanunk kell azt, hogy továbbra is egy értékalapú közösség maradunk.Egy egységes, virágzó és biztonságos Európáért kell dolgoznunk. Ehhez viszont olyan vezetőkre van szükség, akik nem félnek megvédeni az európai demokráciát.Mi tetteket várunk, nem szavakat! A következő Bizottságnak konkrét biztosítékokat kell kinálnia, amivel megvédi a magyar jogállamot, és olyan vezetőkre van szükségünk, akikben megvan a kellő politikai akarat és képesség, hogy érvényesítse ezeket.Ma Európa pártján állni gyakran a status quo melletti kiállást jelenti. De a status quo nem elég. Valódi változásra van szükség!

Közzétette: Cseh Katalin – 2019. július 16., kedd

Tizenkét ügy, amiről Jancsó Andrea nélkül nem tudnánk

FüHü

-

2019-07-13

0

Tizenkét ügy, amiről Jancsó Andrea nélkül nem tudnánk

Ferencvárosban kerületi előválasztáson dől el, hogy ki fogja kihívni ősszel a Fideszt. A Momentum és az ellenzéki pártok zöme Jancsó Andreát támogatja, aki önkormányzati munkája során számos lakhatáshoz kötődő korrupciós ügyet tárt fel a kerületben. Sorra vesszük Andrea azon eredményeit, amit az elmúlt években ferencvárosi önkormányzati képviselőként ért el. Az itt felsoroltakkal bizonyította, hogy a NER elszánt ellenfele, aki Ferencvárost a helyi lakosokkal együtt tenné élhetőbbé. A bejegyzésből kiderül az is, hogy Andrea kerületi munkája hogyan kapcsolódik a Momentum NOlimpia-kampányához.

1) A LÉLEK Program újraindítása (2015. február)

A ferencvárosi önkormányzat még 2011-ben hozott határozatot a Lakhatási, Életviteli, Lelki-segítségnyújtási és Egzisztenciateremtési Közösségi Program (LÉLEK Program) elindításáról. A program a hajléktalanságból kivezető utat próbálta segíteni, újra integrálva a kerület hajléktalan polgárait a társadalomba.

Az eredeti elképzelés szerint a LÉLEK Program három szintből állt, aminek keretében (az intézményi háttér biztosításával) belátható időn belül az egyén beilleszkedik egy szűkebb közösségbe, ami segíteni is tud rajta, tehát: megszűnik hajléktalannak lenni.

Az első szint a közösségi típusú szállásokon történő elsődleges rehabilitációt foglalja magában, ami azonban a LÉLEK Program ferencvárosi modelljében nem valósult meg a hajléktalanszállók, átmeneti szállások száma miatt. A második szintre azok a hajléktalan emberek léphetnek be, akik az egyéni esetkezelést követően készen állnak az önálló életvitelre, szoros intézményi felügyelet mellett.

A program sajnos már a második résznél elakadt. Jancsó Andrea 2016-ban egy előterjesztést nyújtott be, amit az önkormányzat elfogadott. Ez az előterjesztés a hajléktalanok társadalomba való újbóli beilleszkedését segítené elő, egészen a program a harmadik szintjét képező, kivezető lakások biztosításáig.

2) Önkormányzati ingatlanok elidegenítésének nagyobb átláthatósága (2015. február)

Jancsó Andrea benyújtotta a proaktív (automatikus) adatszolgáltatás programját. Ennek eredményeként azóta az összes önkormányzati ingatlan elidegenítése az értékbecsléssel együtt nyilvános, azaz átlátható a köz számára.

3) A Határ úti kereskedők ügye (2015. június)

A IX. kerületi önkormányzat maffiamódszerekkel próbált elüldözni kiskereskedőket a Határ útról. Az ügyre Jancsó Andrea irányította rá a nyilvánosság figyelmét, fényképeket és dokumentumokat is közzétéve a kerületi fideszes botrányról.

4) Rudits Tibor kéményügyei (2016. március)

Rudits Tibor értelmetlen ferencvárosi kéményfelújításairól Jancsó Andrea írt először a blogján. Bejegyzésében 30 millió forint közpénz gondatlan elköltésére hívta fel a figyelmet. Érdemes elolvasni a teljes bejegyzést.

5) Kerületi ingatlanmutyik (2016. december)

A független országos média ingerküszöbét is eléri, hogy több korábbi és akkori fideszes önkormányzati képviselő is a piaci alatti áron juthatott önkormányzati lakáshoz az I., illetve a IX. kerületben. 2016. december 15-én azt írta a Magyar Nemzet: Jancsó Andrea „egy éve vizsgálja a ferencvárosi önkormányzati ingatlanok sorsát, kutatásai közben megdöbbentő dolgokra bukkant. Az ellenzéki politikus lapunknak hangsúlyozta, hogy a közelmúltig a kerület fideszes polgármesterének, Bácskai Jánosnak volt a hatásköre elbírálni az önkormányzati lakások kiutalását.”

Jancsó Andrea munkája nyomán derült ki a IX. kerületi fideszes önkormányzati képviselő, Mészáros László ingatlanügye is. Mészáros László a IX. kerületi Önkormányzat Vagyonnyilatkozat Ellenőrzési és Összeférhetetlenségi Bizottságának tagja. Ő a polgármester hozzájárulásával havonta 68 ezer forintért bérelhet egy 63 négyzetméteres ingatlant, amiért piaci alapon havonta körülbelül 150-200 ezer forintot kéne fizetnie.Öt nappal később pedig már arról írt a Magyar Nemzet, hogy lakáshoz jutott a Ferencvárosban egy miniszteri tanácsadó is.

6) Nyomozás a kerületi ingatlanmutyik miatt (2017. február)

Jancsó Andrea szedte össze Bácskai János önkormányzatának gyanús ingatlanügyeit. Görgényi Máté fideszes képviselő és családja számára a nagymamája 2012 óta bérelt egy 104 négyzetméteres lakást havi 118 ezer forintért, a piaci ár harmadáért. Szabó József, aki addig a kerület jegyzője volt, Görgényiék szomszédja a Tűzoltó utcában: ő 80 ezer forintért bérelt egy 70 négyzetméteres lakást. Veres László, aki korábban volt a Fidesz-KDNP képviselője, 2017-ben pedig az önkormányzat által kiadott Ferencváros című újság felelős szerkesztője volt, 2014-ben meg is vehetett egy 90 négyzetméteres, akkor 20 milliósra értékelt önkormányzati lakást, féláron. A korábbi fideszes alpolgármester, a 2017-ben a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál dolgozó Formanek Gyula lánya egy 72 négyzetméteres lakást vett meg a Viola utcában 8,7 millió forintért, ami 2017-ben körülbelül 30-40 millió forintot ért. Az érintettek között van a korábban említett Mészáros László is.

Jancsó Andrea munkájának egyik legfontosabb eredménye, hogy mára a piaci alapú bérlakások elidegenítése tiltott.

7) Az olimpiai helyszín megvásárlása (2017. január)

Egyáltalán nem volt még biztos, hogy Budapest rendezheti meg 2024-ben az olimpiai játékokat, de ennek ellenére a magyar állam már 2014-ben megvásárolta azt a ferencvárosi területet, amelyet az olimpia egyik fő helyszínének nézett ki a kormányzat. A gyanús adásvételről szóló adatokat Jancsó Andrea perelte ki a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől. Ez az eset még a NOlimpia-kampány előtt történt.

8) A ferencvárosi vagyonkezelő számonkérése (2017. március)

A NOlimpia-kampány sikere után az Orbán-kormány megijedt attól, hogy egy budapesti népszavazási kampány során védje meg a rendezés melletti érveit, így inkább kihátrálnak az olimpiarendezés ötlete mögül. Ezzel egy időben a nemzeti vagyonkezelő nem volt hajlandó elárulni, hogy mi lesz az olimpiához megvett Duna-parti telekkel.

9) Ingatlanpanama az olimpiai stadionnál (2017. július)

Jancsó Andrea és Hadházy Ákos közös sajtótájékoztatót tartottak az olimpiához tervezett atlétikai stadionnal és az ahhoz kötődő „tíz sukorónyi” ingatlanpanamával kapcsolatban. A pontos vételárat Jancsó Andrea perelte ki a vagyonkezelőtől. Innen tudjuk, hogy a stadion területét a magyar állam 16,5 milliárd forintért vette meg a korábbi tulajdonos Wing Zrt.-től, még 2014-ben. Kiderült az is, hogy az olimpiai projektért felelős Fürjes Balázsék nem készítettek költségbecslést az atlétikai stadionról.

Erről ezután készült egy videós interjú is Andreával, ami itt nézhető meg.

10) Az idősotthonban bántalmazott asszony ügye (2017. augusztus)

Jancsó Andrea segített egy idősotthonban bántalmazott asszony ügyét tisztázni. Az ATV-s interjúból kiderül, hogy az ügy felderítése után számos további visszaélés került napfényre más intézményekben is.

11) Műemlékvédelmi helyzet (2019. április)

A lebontott házakkal Ferencváros emléke is eltűnik. A Magyar Hang egy április végi anyagban szedte össze a ferencvárosi műemlékvédelem tragikus helyzetét. Andrea a lapnak nyilatkozva elmondta, hogy a kerület ingatlanértékesítései kapcsán nem rajzolódik ki egy valamennyire is átlátható, legalább középtávú stratégia.

„A jelenlegi jogtechnika a Ferencvárosban az, hogy a beruházók kötnek egy közérdekű kötelezettségvállalási szerződést, amely szerint egy bizonyos összegért cserébe az építési szabályzat az ő érdekeik szerint alakul. Az, hogy a városvezetés az így befolyt összeget mire fordítja, rejtély, mivel az eddig kötött szerződésekben, egy esetet leszámítva, nem szerepelt meghatározott felhasználási cél, a pénz sorsa így nem nyomon követhető. A bontásra ítélt épületeket több esetben látványosan nyomott áron értékesítették. Az értékbecslések köszönőviszonyban sem állnak a jelenlegi piaci viszonyokkal. A telkek belvárosi jellegéhez, infrastrukturális ellátottságához képest jóval alacsonyabb árat szab meg az értékbecslő, nem mellékesen szinte minden esetben ugyanaz a szakember értékeli fel az ingatlanokat.”

12) A Cordia ingatlanfejlesztő gyanús ügyei (2019. július)

Itt olvasható egy friss írás Jancsó Andreától a „Kilencben az élet” nevű blogon arról, hogy a ferencvárosi önkormányzat valójában a Cordia ingatlanfejlesztő szekerét tolja. Andrea már egy júniusi posztjában ugyanezen a blogon körüljárta, hogy a ferencvárosi önkormányzat 2015-ben korábban példátlan módon közérdekű kötelezettségvállalásról szóló szerződéseket kezdett el kötni a beruházókkal. Ennek mégsem az önkormányzat, hanem az ingatlanfejlesztők a nyertesei.

A történet lényege, hogy Ferencvárosban az ingatlanfejlesztők 20-25 millió forintért cserébe plusz négy emeletet építhetnek, amiből 1-2 milliárd forint extra bevételük származik. Andrea kiderítette, hogy a Cordiának még ennyit sem kellett fizetnie a plusz négy emeletért.

A Balázs Béla utca 24-28. szám alatti telkeket a Ferencvárosi Önkormányzat a Cordia Belváros Ingatlanfejlesztő Kft.-nek adta el, nettó 576 millió forintért. A telkek értékesítése után fél évvel, 2016. november 17-én a képviselőtestület megváltoztatta a Középső-Ferencváros Rehabilitációs Terület Kerületi Építési Szabályzatát (KÉSZ). Az előterjesztésre több képviselőtársához hasonlóan Andrea is nemmel szavazott.

A dolog nagyon egyszerű: a telek eladása után maga az önkormányzat növelte meg a telek értékét. Ugyanakkor, ha a telek értékesítése előtt módosította volna a KÉSZ-t, akkor sokkal több bevételre tehetett volna szert.

A Cordia Universo projektben nyolc szintes épületet tervez a fejlesztő, és bruttó 750-800 ezer forintos négyzetméterárakon kezdte el értékesíteni a tervezett 260 lakást. A cég nyer, az önkormányzat veszít, úgy, hogy a KÉSZ módosításért még egy pár tízmillió forintos közérdekű kötelezettségvállalást sem kért az önkormányzat.

Renew Europe: Fidesz, PiS nem

FüHü

-

2019-07-09

0

A Renew Europe mai ülésén a frakció tagjai egyhangúlag elfogadták azt a javaslatot, miszerint a Fidesz és a PiS jelöltjei ellen fognak szavazni a bizottságok elnöki és alelnöki pozícióinak megválasztásakor. Az előző parlamenti ciklusban elindult a 7-es cikkely eljárása mind a két ország kormányzó pártjai ellen, mivel mind a Fidesz, mind a PiS egyértelműen megsértik az alapvető európai értékeket.

Dacian Cioloş, a Renew Europe frakcióvezetője a döntést az alábbiakkal indokolta:

“A Renew Europe az európai értékek mentén alakult, elkötelezetten támogatjuk a demokráciát és a jogállamiságot. Ezért holnap, a parlamenti bizottságok elnökeinek és alelnökeinek megválasztásakor, nem fogunk a 7-es cikkely szerinti eljárás alá tartozó országok kormányzó pártjainak jelöltjeire szavazni. A Renew Europe azt javasolja, hogy az EPP és az ECR állítson olyan jelölteket, akik valóban tiszteletben tartják a közös európai értékeket.”

Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője elmondta:

“Örülünk, hogy egy olyan frakcióhoz tartozunk, amely értékalapon politizál – nem adhatjuk ugyanis ahhoz a nevünket, hogy Európa-ellenes képviselők fontos uniós bizottságokat elnököljenek.

Ez nem csak magyar kérdés, ez egy európai kérdés. Nem vagyunk hajlandóak megszavazni fontos pozícióba olyan pártoknak a képviselőit, akik épp olyan rendszereket működtetnek Magyarországon és Lengyelországon, amilyen rendszerek ellen a Momentum létrejött. Ez nem jelenti azt, hogy ne szavaznánk meg más, a Néppárt által jelölt tisztességes konzervatív politikusokat – nem a konzervatívok, hanem az Európa-ellenesek azok, akik elfogadhatatlanok számunkra.

A Momentum az olyan rendszerek ellen jött létre, mint amilyet Magyarországon a Fidesz, vagy Lengyelországban a PiS működtet. Elárulnánk minden választónkat, ha bármilyen szokásjog alapján fontos pozícióhoz juttatnánk a képviselőiket.

Mindent meg kell tennünk Európa ellenségei ellen. Ezért küldtek minket a választók az Európai Parlamentbe.”

Harmadszor is a brüsszeli jelölésről

Bauer Tamás

-

2019-07-09

0

Látom Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselőt az Egyenes Beszédben. Azt mondja: ő biztosan nem szavazza meg Ursula von der Leyent. Akkor sem, ha a baloldali frakció ülésén kedvező válaszokat ad a baloldali képviselők kérdéseire, mert az eljárást elfogadhatatlannak tartja.

Utána Donáth Anna következik a Momentumtól. Ő is azt mondja, hogy ma nem szavazná meg, az eljárás miatt. Utána átkapcsolok a német közszolgálati tévére. Ska Keller, aki a zöldek csúcsjelöltje volt, azt mondja egy stúdióvitában: jelenleg nem lát okot arra, hogy megszavazza.

Bejátszanak egy felvételt, amelyen Katarina Barley, a német szociáldemokraták listavezetője, eddigi igazságügyminiszter mondja ugyanezt. Egy néző küld be egy kommentet az adásba: lehet-e von der Leyen Orbán és Kaczyński támogatásával bizottsági elnök? Ha a szociáldemokraták és a zöldek testületileg nemmel szavaznak, akkor von der Leyennek csak a szélsőjobboldaliak szavazatával lehet többsége. Ha egyáltalán azok rá szavaznak. Vajon, ha nem puhulnak meg a szocialista és zöld képviselők, kitart-e a jelöltség vállalása mellett?

Mindenki arra számít, hogy többségükben megpuhulnak. De ha nem?

*

Persze, mást is hallok. Például azt, hogy Rogán szerint a Orbán telefonon beszélt von der Leyennel, és megkérdezte tőle, hogy tisztelni fogja-e bizottsági elnökként a magyarokat, és ő igent mondott. Nem kétlem, hogy ez így történt. Csak éppen nem volt szó a bevándorlásról, nem voltszó a kereszténységről, és nem volt szó a nemzetek Európájáról. Rogán ezeket a szempontokat nem említette. Azokra bizonyára nem kérdezett rá, mert azokra nem kapott volna kielégítő választ.

Nem ellened, érted

Béndek Péter

-

2019-06-27

2

Az ember jellemzően nem azért ír, hogy önmagát reciklikálja, ezért sok mindent nem írok el újra, amit az utóbbi hónap Momentummal foglalkozó posztjaiban tettem. A párt főpolgármesteri választáson szerzett 14-15%-a gyengébb, mint az EP-választáson Budapesten szerzett szavazataránya (17-18%); ami azt is figyelembe véve, hogy nem vethető össze közvetlenül a két eredmény, első lépésben azt jelzi, hogy a jelöltje nem volt alkalmas, azt pedig biztosan, hogy nem volt elsöprő, kirobbanó, magával ragadó. (Értsd: a politikai hatékonyságra semmiféle garanciát nem jelent a tisztesség. Ideálisan a kettőnek együtt kell mozognia. Kerpel-Fronius pedig egy végtelenül tisztességes ember, nem „több”.)

De a Momentumot sújtják az általam rendszeresen ismételt hiányosságai, hogy nincs narratívája (története az ország és a saját kapcsolatáról: miért kelljen éppen ő?) és nincs stratégiája (amely túlmutatna a mai politikai érték- és a mai pártrendszeren, kvázi új logikai térbe helyezné a magyar politikát).

A Momentumnak a választás után – ha tartja magát az adott szavához – fel kell sorakoznia egy kétes értékű, tartású és múltú politikus, Karácsony mögé, amely jelzőknek nem mond ellent, hogy a budapesti választók rajonganak a sok pártot megjárt, simlis emberért. Természetes, hogy a nép a megnyerő, ám rossz karakterekeért rajong (erre bizonyítékul ott van jószerivel az egész történelem), mert a rossz felismeréséhez olyan képességek kellenek, amelyek egy átlagválasztóban nincsenek meg. Az, hogy ez a karakter miként fog szerepelni a konkrét választási küzdelemben, teljesen kiszámíthatatlan és a Momentumra is árnyékot vet majd. Ami még rosszabb, hogy a Momentum ezzel – és azzal, hogy a saját degenerált kifejezésével élve: a „Fidesz-árvák” az előválasztási eredmények tanúsága szerint a fülük botját sem mozdították a párt lelkesült hívására – hivatalosan is a baloldali história részévé, ezzel Gyurcsány szatelitjévé vált. Egy hibás stratégia – hogy indult az előválasztáson – most egyre rosszabb lépésekre sarkallja majd és a végén mélyen benne lesz a gyurcsányi koalícióban. Ebben is lehet liberális pártként 5-8%-kal evickélni, de nagyon kényelmetlen lesz erkölcsileg, politikailag, ízlésben.

A baloldalon nem lehet radikálisabb és populistább (és aljasabb és tehetségesebb) Gyurcsánynál, akkor viszont mi marad?

Egyszóval nincs miért gratulálni. A Momentum rossz harcot vívott, amelyben ráadásul elesett. Nem mondanék le arról, hogy még felállhat, de ehhez összehasonlíthatatlanul okosabban kell politizálni. Végezetül hadd jelezzem, hogy

ez a cikk a Momentumhoz fűzött remények kritikája, és aki azt hozná fel ez ellen, hogy a legfontosabb Orbán leváltása és a Momentum csak lépjen szépen tovább a balos koalíciózásban, annak egy óvatos igennel válaszolnék,

de hozzátenném, hogy a körvonalazott baloldali koalíció ereje és pártvezetőinek érdeke, hogy ez egyben maradjon, azaz ütőképes legyen, minimális. Itt pedig megemlékezhetnénk a szocik szerepéről a NER-ben és Gyurcsány egoista agendájáról, amelyek egyenként és együtt is szinte kizárttá teszik, hogy Tarlóst legyőzzék. Én sokkal inkább azt várom, hogy rövidesen egymásnak esnek és elkezdik fúrni egymást.

A Momentum európai elismerése

FüHü

-

2019-06-19

0

A mai napon Dr. Cseh Katalint, a Momentum európai parlamenti képviselőjét a harmadik legnagyobb, a májusi EP-választáson legnagyobb növekedést elért EP-frakció, a Megújuló Európa (Renew Europe) alelnökének választották.

Ez hatalmas siker a Momentumnak és hatalmas siker Magyarországnak is: Dr. Cseh Katalin egyedüli magyarként ül majd egy európai frakció vezetésében, folyamatosan bemutatva, hogy Magyarország nem egyenlő Orbán Viktorral és a Fidesszel. Hogy van egy másik, szabadságszerető, nyitott, fiatal Magyarország is.

A kinevezés egyben azt is jelzi: a Renew Europe frakciónak fontos Magyarország; sem a Néppártban, sem a szociáldemokratáknál nincs magyar képviselő a frakcióvezetésben.

Dr. Cseh Katalin frakcióvezető-helyettessé választása elismerés annak a több százezer embernek, aki májusban a Momentumot választotta – és annak a több milliónak, aki egy szabadabb, sikeresebb, európaibb Magyarországot szeretne. A Momentum politikusa velük és értük dolgozik majd.

A Momentum már EP-választási kampányában is világossá tette: nem a jelenlegi állapotokat akarja konzerválni, hanem megújítani Magyarországot és Európát. Dinamikusabb, a fiatalok érdekeire jobban figyelő, megújuló Európára van szükség, Magyarországon pedig átláthatóbban és hatékonyabban kell elkölteni az EU forrásokat. Minden elérhető eszközzel küzdeni kell a jogállamiság és a demokrácia helyreállításáért és fel kell számolni a korrupciót. Cseh Katalin alelnökké választása azt jelzi: ezekről a célokról végre nem csak beszélni lehet majd, hanem ténylegesen tenni is.

Ami változott, ami nem

FüHü

-

2019-05-30

0

Olyanokat hallani, hogy május 26-ával valami nagyon megváltozott. Valami hasonlót hallottunk december-január folyamán, azután februártól azt látjuk, hogy visszaállt a korábbi helyzet.

Most van, ami megváltozott, de van, ami nem. Ami nem változott: Orbán hatalma, ha romlik is a nemzetközi pozíciója, itthon nemhogy nem ingott meg, de tovább erősödött. Aligha véletlen, hogy nyomban a választás után kikerült az MTA intézethálózat elvételéről szóló törvénytervezet: az önkényuralom kiteljesítésének újabb lépése. Miközben Handó Tünde is előállt egy módosító csomaggal, amely voltaképpen a maradék korlátok eltörlésére irányul, amelyek a bírói függetlenséget még úgy-ahogy védik Orbán kinevezettjének hatáskörével szemben. Az EP-választáson egyáltalán nem sikerült meggyengíteni az önkényuralmat, a Fidesz szavazati aránya és mandátumainak száma valamelyest még nőtt is. Tizenkettő helyett tizenhárom fideszes, kilenc helyett nyolc ellenzéki. (Igaz, ezen belül a Jobbikon kívüli ellenzéknek nem hat, hanem hét mandátuma van.)

Előző jegyzetemben azt írtam:

Elismerem, nem volt igazam, amikor közös listát szorgalmaztam.

Valaki ezt azzal kommentálta, hogy elismertem, hogy butaságot mondtam. Tényleg butaság volt novemberi írásom a „Sargentini-listáról”? Megnéztem az EP-választás eredményeit abból a korábban sokat vitatott szempontból is, hogy vajon okozott-e hátrányt az ellenzéknek a DK és a Momentum külön indulása, vesztett-e ezzel mandátumot az ellenzék, illetve nyert-e mandátumot a Fidesz? Megvizsgáltam, hogy mennyi szavazat „veszett kárba” azzal, hogy a DK és a Momentum külön indult. Kiderült, hogy a Fidesznek egy EP-mandátumhoz 140 ezer szavazatra volt szüksége, a DK-nak még ennél is kevesebbre, 139 ezerre. A Momentumnak viszont 170 ezerre, tehát ott a két mandátum megszerzésénél 60 ezer szavazat „elveszett”, az MSZP-nek pedig 228 ezer szavazat után lett egy mandátuma, ott 90 ezer szavazat „veszett el”. Ez 150 ezer „elveszett” szavazat abban a körben, ahol én közös listát javasoltam. Ennél kevesebb szavazat kellett egy mandátumhoz a Fidesznek. Elveszett még sok szavazat azoknál a pártoknál is, amelyeknél én nem javasoltam volna közös listát, a Jobbiknál 80 ezer, a kiesett pártoknál összesen majdnem 300 ezer, és emiatt az összes leadott szavazatnak most 14 százaléka „veszett el”, míg a korábbi EP-választásoknál ez csak 7-9 százalék volt. Így lehetett most a Fidesznek szinte ugyanolyan szavazataránnyal most eggyel több mandátuma, mint öt évvel ezelőtt. Ezt a feltételezhető egy mandátumnyi Fidesz-nyereséget (amely akár még több is lehetett volna) tartottam szem előtt akkor, amikor közös listát szorgalmaztam még tavaly. Ilyen értelemben valóban okozhatott veszteséget az ellenzéknek (a négy párt összességének a Fideszhez képest) a külön-külön listákon indulás.

Van azonban másik oldala is a dolognak.

Azt persze nem tudjuk, hogy azok, akik vasárnap az MSZP–Párbeszéd, a DK vagy a Momentum listájára szavaztak, a négy párt közös listája esetén is arra szavaztak volna, illetve a közös lista mellé álltak-e volna olyan választók is, akik most nem szavaztak e listák valamelyikére. Sem ezt, sem azt nem tudhatjuk. Abból, hogy egy ilyen közös lista élén aligha Dobrev Klára állt volna, és nem is Cseh Katalin meg mögötte Donáth Anna, azt gondolhatjuk, hogy a négy párt közös listája kevésbé mozgatta volna meg az ellenzéki választókat, mint amennyire most az a DK és a Momentum kampányának sikerült. Akinek hosszú az emlékezete, az idézze fel magában a 2014-es „Összefogás” Mesterházy Attila által vezetett kampányát. Ez a választás megmutatta, hogy milyen nagy szerepe van egy választáson az arcoknak. A tavalyi országgyűlési választáson az MSZP–Párbeszéd pártszövetségnek Karácsony Gergely, az LMP-nek Szél Bernadett hozott sok-sok plusz százalékot, és ennek lett kárvallottja a DK: sokan például, akik a budapesti 3. választókerületben egyéniben rám szavaztak, listán a Karácsony Gergely által megtestesített pártszövetségre. Most ennek fordítottját láthattuk. Nem tudhatjuk, más választások alkalmával, más szereplőkkel milyen hatások érvényesülnek majd.

De nemcsak kampánytechnikáról van szó.

A tartalmi kérdés az, hogy mit gondolunk arról, amit korábban az ellenzéken belüli földcsuszamlásnak neveztem, vagyis hogy ezúttal az LMP-vel (és talán a Jobbikkal) szemben a Momentum, az MSZP-vel szemben pedig a DK bizonyult sikeresebbnek. Ezt én fontos, kedvező irányú változásnak tekintem. Több elemző mutatott rá arra, hogy a DK és a Momentum képviseli az Orbán-rendszerrel való következetes szembehelyezkedést, az MSZP és még inkább az LMP pedig inkább az orbáni politikával való együttműködési hajlandóságot. Az LMP nem szavazott a Sargentini-jelentés mellett (az elnökség inkább ellene szavazott volna, képviselőjük távol maradt a szavazástól), és az MSZP-sek is csak némi bizonytalankodás után szavazták meg. (A Momentum listájának élén állók, akik azóta be is jutottak az EP-be, interjúkban közölték, hogy megszavazták volna.) Az MSZP és az LMP megszavazta a „családvédelmi akciótervbe” tartozó törvényjavaslatokat, a DK nem (a Párbeszéd tartózkodott). Sok ilyen példát említhetnék még a múltból. Az MSZP (és a Párbeszéd) tavaly igent mondott a Trianon-emlékévről szóló jobbikos javaslatra, a DK nemet. (Most a Fidesz javasolja ugyanezt, az MSZP már igent mondott.) Ha az ellenzéken belüli földcsuszamlás tartós marad és véglegessé válik, akkor ez az eddiginél több esélyt ad arra (bár önmagában még nem garancia rá), hogy az orbáni önkényuralommal szemben markáns ellenzéki alternatíva alakuljon ki. Nem az önkormányzati vagy a következő országgyűlési választásokra, hanem a magyar politikai tér hosszú távú alakulására nézve.

Ez az esély pedig többet ér, mint amekkora hátrányt eggyel több fideszes, eggyel kevesebb ellenzéki mandátum jelent. Ezért jutottam arra a következtetésre, hogy a DK és a Momentum vezetőinek igazuk volt, amikor a külön indulás mellett döntöttek.

Bauer Tamás

Győzelmi mámor után munkanap

FüHü

-

2019-05-28

0

A mai napon a Momentum vezető politikusai (Fekete-Győr András elnök, Cseh Katalin és Donáth Anna EP-képviselők) tartottak sajtótájékoztatót a párt EP-választás utáni terveiről.

Fekete-Győr András elmondta: a Momentum sorsdöntő választáson van túl, országos szinten a harmadik erővé vált Magyarországon. Elmondta: mindenkit vár a Momentum, akik politikai árvává lettek vasárnap. Az első 24 órában már 300 új taggal bővült a párt, folyamatosan növekszik. “Mindenkit, aki ma politikai árvának érzi magát, arra szeretnék bíztatni, hogy jöjjenek bátran, legyenek fiatalok, középkorúak vagy idősek. Országos és európai hálózat áll mögöttünk. Szükségünk van mindenkire, hogy a Momentum a legkisebb falvakban is megjelenjen.

Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője elmondta: Európa egyértelműen választott, Orbán Viktor barátainak pártjai kisebbségbe szorulnak, nagyon kis frakciót fognak alakítani, nem lesz komoly súlyuk az európai politikában. Európa megmutatta, hogy nem kér a gyűlöletből, a múltba révedésből, a közösség gyengítéséből – hanem egy erős, egységes Európát szeretne. Hozzátette: az ALDE delegációjával való egyeztetésen az lesz a céljuk, hogy a Momentum képviselői Magyarország legfontosabb ügyein tudjanak dolgozni a jövőben: egyrészt az EU-s pénzek megmentésén, másrészt olyan kulcsfontosságú területeken, mint a jogállamiság és a környezetvédelem.

“Értelemszerűen fontos kérdés lesz az Európai Bizottság elnökének megválasztása, ezzel kapcsolatban szeretném egyértelműen leszögezni: nem tudunk olyan bizottsági elnököt megszavazni, aki nem határolódik el Orbán Viktortól. Csak olyan jelöltet támogatunk, aki hitet tesz amellett, hogy elkötelezett a magyar jogállam visszaállítása iránt.”

– tette hozzá.

Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője arról beszélt: egyértelműen az elmúlt két év országjárása áll az eredmények mögött. “Kötelességünk járni a különböző településeket, és létrehozni a helyi kis közösségeket. A mostani eredmény megerősített minket abban, hogy ennek a munkának van igazán értelme. Ezért már holnap országjárásra indul a Momentum, és Katalinnal együtt, amíg fel nem tudjuk venni a mandátumunkat, körbemegyünk a lehető legtöbb településen, és arról kérjük ki a véleményüket, hogy a Momentum hogyan tudja őket képviselni.”

Földcsuszamlás az ellenzékben I.

Bauer Tamás

-

2019-05-28

0

El kell ismernem: nem volt igazam, amikor közös listát szorgalmaztam az EP-választásokra. „Sargentini-listát”javasoltam tavaly novemberben, amelyben az MSZP-nek, DK-nak, Párbeszédnek és Momentumnak kellett volna együtt indulnia. A DK és a Momentum vezetői viszont ragaszkodtak az önálló induláshoz. Meg akarták mutatni, hogy többre képesek, mint a tavaly áprilisi 5,5 illetve 3 százalékra. Nekik volt igazuk.

A DK 16 illetve a Momentum 9 százaléka egyaránt fényes eredmény. Négy illetve két képviselőt küldenek az Európai Parlamentbe. Az utolsó közvélemény-kutatások még két mandátumot jósoltak a DK-nak, illetve egyet a Momentumnak. Nem a közvélemény-kutatók tévedtek, hanem – ahogy ez gyakran megtörténik – a kampány utolsó napjaiban sikerült ennek a két pártnak többszázezer választót még maga mellé állítania. Így lett a Fidesz eredménye „csak” 52 százalék, 13 mandátum, miközben néhány nappal korábban még 14 mandátumot is vártak, maguk a Fidesz vezetői is.

Azért ne felejtsük el, hogy mandátumban mérve a Fidesz javított az előző EP-választáshoz képest, százalékban mérve pedig a tavalyi parlamenti választáshoz képest. Tavaly „csak” 48 százalék szavazott a Fideszre, most 52 százalék. Öt éve tizenkét mandátuma volt, most tizenhárom. Fölényes győzelme itthon vitathatatlan. Tudjuk, ebben van szorosabb értelemben vett csalás (utaztatás) is, meg a választások környezetének torz volta is, tehát ez a választás sem volt szabad és méltányos (free and fair). Ez azonban a továbbiakban is így marad, az önkormányzati és a következő országgyűlési választáson is. Nincs okunk változtatni azon a feltételezésünkön, hogy a Fideszt választáson nem lehet legyőzni.

Ugyanakkor igaza van Gyurcsánynak abban, hogy Orbán európai ambíciói összeomlottak. Olaszországban Salvini valóban győzött, és Franciaországban is nyert Marine LePen, Lengyelországban pedig Kaczyński, viszont Németországban, Ausztriában, Hollandiában nem erősödtek Orbán szövetségesei, összességében pedig a nacionalistáknak és euroszkeptikusoknak nem lesz blokkoló kisebbsége az Európai Parlamentben. A négy, egyértelműen a föderatív Európában gondolkodó frakciónak (Néppárt, szocialisták, liberálisok és zöldek) több mint ötszáz mandátuma, biztos kétharmada van. Európának nem lesznek „bevándorlás-ellenes” vezetői, ahogy ezt Orbán fő célként megfogalmazta.

Ha visszatérünk Magyarországra, akkor azt mondhatjuk: részben megvalósult az Orbán által gúnyosan emlegetett „ellenzékváltás”: összeomlott az LMP, nagyon meggyengült a Jobbik és az MSZP, látványosan megerősödött a DK és komoly erőként megjelent a Momentum. Végmenet egyfajta földcsuszamlás az ellenzéken belül. Akik erősödtek, azok az Orbán-rendszerrel leghatározottabban szemben álló, a föderatív Európa mellett leginkább elkötelezett pártok. Míg 2010 óta a három országgyűlési választáson a szélsőjobbnak (Fidesz és Jobbik) szavazatokban mérve is rendre kétharmad körüli többsége volt, ez most (a Mi Hazánkat is hozzáadva) 62 százalékra csökkent. Ez is nagyon magas, Európában a legmagasabb, de a dinamika most talán nem a szélsőjobb, hanem az Európa-barát pártoknál van. Vagy inkább: lehet.

Vannak komoly bajaim is ezzel az eredménnyel, melyekkel egy következő alkalommal foglalkozom.

Bauer Tamás

Tájkép csata után

Kenderessy Milán

-

2019-05-27

0

Nyert a Fidesz. Nem kicsit, nagyon. Majdhogynem képes volt csodára is: alig maradt le egy tisztán listás választáson megszerzett kétharmadról. Ez az egyetlen gyógytapasz, amibe az ellenzék kapaszkodhat és kapaszkodik is.

Merthogy az ellenzék egy tapodtat sem javított helyzetén, már ha nem nevezzük az átstrukturálódás környezettisztító folyamatát annak.

Hiába hivatkozna bárki arra, hogy mennyire lejtett a pálya, a helyzet az, hogy előre tudta mindenki, milyen feltételekkel és körülményekkel számolhat és ennek tudatában vágott bele a megméretésbe.

Az önfogyasztás kétes dicsősége

Az MSZP hosszú, szorgos és kemény munkával erodálja magát, de csak most először nem volt képes különböző kommunikációs módszerekkel „elfedni a bajt”. Hangerővel már ezen a sekélyes pályán sem lehet érvényesülni. Egyedül Újhelyinek van hangja, s szintén egyedüliként Korózs Lajos szokott igazat mondani. Ráadásul ezt a csodás eredményt, a 6,68 százalékot a Párbeszéddel karöltve hozták össze, méghozzá úgy, hogy

sokan csak azért szavaztak a pártszövetségre, hogy legalább harmadikként bejuttassák Jávor Benedeket

képviselőként. Tudom, a ha nem egy politikailag értékelhető fogalom, de azért én eljátszottam azzal a gondolattal is, hogy nélküle az MSZP úgy járhatott volna, mint az MKP Szlovákiában, amely épphogy lecsúszott a képviseletről…

Néhány hete azt kérdeztem a Párbeszédtől, nem sajnálják e, hogy pártépítés helyett az MSZP farvizén ugyan bejutottak a parlamentbe, de az MSZP által rájuk kényszerített megalkuvó félrenézés (parkolási ügy) és további alkuk során elveszítették a zuglói polgármester jövőbeni pozícióját, felcserélték a főpolgármester-jelöltség mára elérhetetlennek tetsző álmával.

Szerintem néhány héten belül Karácsony Gergelyt lecserélik „Harcos Szabó Tímeára” és csak azért nem szakítanak a szocikkal, mert akkor odavész a parlamenti frakció számottevő apanázsa.

A jó választás erénye – feleségnek is

A Demokratikus Koalícióról annyit: a jó vezetőnek nem kell mindent jobban tudni a többieknél,

elég, hogy meg kell tudja választani, kivel száll egy hajóba. Gyurcsány jól választott. Feleséget is.

Talán már előbb kellett volna.

Ha túl nagy az arc

Nem látok az LMP belügyeibe. Hétről hétre érzékelhető volt a leépülés, a két pártvezető hangja egyre csendesült, egy ideig Ungár Péter aktívan ásta tovább az ellenzéki árkokat, majd a szépen fogalmazott magába visszaforduló mondatai hatékonytalanságát felismerve összefogáspárti hangokat is megpendített, de úgy, hogy

„összefogok veletek, ha hajlandóak vagytok elfogadni, amit én akarok”.

Itt van például a Puzsér-féle rémálom. Puzsér jó a médiában provokátornak, de már megbocsásson a világ, egy sétáló utcák programmal csak akkor vált nulla fölé értékelhetővé, amikor Vágóék hozzátették zöld víziójukat. Igaz, abban is talán a szlogen volt az egyetlen önálló gondolat, vagy talán az sem.

Azon nem csodálkozom, hogy az elnökség lemondott, azon sem. hogy Ungár hangos mea culpába kezdett, pedig ő aztán legalább azt a kétes értékű eredményt fel tudja mutatni, hogy sikerült a polgármester-választást a köz számára átláthatatlanná tenni, ami majdnem lehetetlenné teszi a most átstrukturálódott ellenzéki oldal számára az új főpolgármester-jelölt felépítését.

(Igazán sajnálom, hogy néhány hete Bokros Lajos nem állt kötélnek, nem adott interjút a FüHü-nek, pedig szándékaim szerint az első kérdésem lett volna: Ha ismét felkérik, elvállalná-e a főpolgármester-jelöltséget?)

Ha túl nagy a mellény

A nagy mellényt, ami az ellenzék legnagyobb pártja címmel járt, a Jobbiknak most szépen le kell vetni, és beállni valamelyik sorba. Lehet az LMP-vel összebútorozni, és ott még az erősebb jogán nosztalgiázni is a régi szép időkön, vagy

a szép lassan lemorzsolódó tagságot hagyni feloldódni

a Mi Hazánk kénsavas üstjében. Ha a tagság változása egy irányú, és csak odafelé mennek, el tőlük, abból sok nem sül ki. Végül pedig ne mondhassa senki, hogy előítéleteim vannak, így eshetőségnek meghagyom: igenis lehet a nyilas kutyából demokratikus szalonna.

Egy új mai mese: az okos leányok

Amikor a momentumosok elkezdték politikai pályafutásukat és igazi „vízen járóként” kiosztottak és kioktattak minden politikai résztvevőt, nem sok jót néztem ki belőlük. Jó helyre születtek és ezért a környezetükben szép számmal megtalálható, a politikai boszorkánykonyhát rutinosabban használók elkezdték lefaragni vadhajtásaikat, mígnem aztán egyszer csak kezdtek szerethetővé válni azon túl is, hogy a sármos Fegyőr mosolyáért odavoltak a tinilányok. Lányok. Igen, a két lány, nevezetesen Donáth Anna és Cseh Katalin okos és politikushoz méltó mondatai célba értek,

a fiúk pedig kezdtek igazodni az okos gondolatokhoz,

nemcsak jól hangzó mondatokkal ostromolták korosztályukat. Beértek. Gratulálok.

Aggodalomra csak az ad okot, hogy a két lány elmegy Brüsszelbe és kétségem sincsen afelől, hogy szép pályát futnak be ott. De vajon van-e harmadik éles eszű gondolkodó a Momentum tarsolyában? Nem bánom, lehet pasi is…
ha lehet egy javaslatom: Igazolási időszak van, Szél Bernadett és Hadházy Ákos jó erősítés lehet.)

Címke: momentum

Dacian Cioloş, a Renew Europe frakcióvezetője a döntést az alábbiakkal indokolta:

Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője elmondta:

“Örülünk, hogy egy olyan frakcióhoz tartozunk, amely értékalapon politizál – nem adhatjuk ugyanis ahhoz a nevünket, hogy Európa-ellenes képviselők fontos uniós bizottságokat elnököljenek.

ez a cikk a Momentumhoz fűzött remények kritikája, és aki azt hozná fel ez ellen, hogy a legfontosabb Orbán leváltása és a Momentum csak lépjen szépen tovább a balos koalíciózásban, annak egy óvatos igennel válaszolnék,

A kinevezés egyben azt is jelzi: a Renew Europe frakciónak fontos Magyarország; sem a Néppártban, sem a szociáldemokratáknál nincs magyar képviselő a frakcióvezetésben.

Elismerem, nem volt igazam, amikor közös listát szorgalmaztam.

Van azonban másik oldala is a dolognak.

De nemcsak kampánytechnikáról van szó.

Nyert a Fidesz. Nem kicsit, nagyon. Majdhogynem képes volt csodára is: alig maradt le egy tisztán listás választáson megszerzett kétharmadról. Ez az egyetlen gyógytapasz, amibe az ellenzék kapaszkodhat és kapaszkodik is.

Az önfogyasztás kétes dicsősége

sokan csak azért szavaztak a pártszövetségre, hogy legalább harmadikként bejuttassák Jávor Benedeket

A jó választás erénye – feleségnek is

elég, hogy meg kell tudja választani, kivel száll egy hajóba. Gyurcsány jól választott. Feleséget is.

Ha túl nagy az arc

„összefogok veletek, ha hajlandóak vagytok elfogadni, amit én akarok”.

Ha túl nagy a mellény

a szép lassan lemorzsolódó tagságot hagyni feloldódni

Egy új mai mese: az okos leányok

a fiúk pedig kezdtek igazodni az okos gondolatokhoz,

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA