Kezdőlap Címkék Momentum

Címke: momentum

Külföldi szövetségesekre lelt a Momentum

0

A hétvégén új politikai párt jött létre Szlovákiában: a Progresszív Szlovákia. Az érdekesség, hogy máris találtak maguknak szövetségeseket a kelet-közép-európai régióban, többek közt a magyarországi Momentumot. 

Hétfőn Ivan Štefunko, a Progresszív Szlovákiért párt elnöke az osztrák Neos párt vezetőjével, Angelika Mlinarral, Ryszard Petruval, a Nowovczesna lengyel párt elnökével és Soproni Tamással, a Momentum alelnökével írt alá memorandumot a kooperációról. Ennek értelmében a Progresszív Szlovákia az európai és regionális kérdésekben együttműködik a többi  „liberális és progresszív” közép-európai párttal. Mindegyik párt képviselője hangsúlyozta, hogy erősen Európa-párti álláspontot képviselnek és a jövőben rendszeresen fognak találkozni egymással, hogy megvitassák a témában felmerülő legfontosabb kérdéseket és összehangolják a politikájukat. Leszögezték, hogy a szolidaritás és a tolerancia értékeket tartják irányadónak. A szlovák média szerint Soproni Tamás a találkozón kijelentette, hogy

“a visegrádi négyeket olyan országoknak látja, amelyek lényegében csak megbontják az európai egységet”

A  Független Hírügynökség telefonon megkereste a Momentumot, hogy nyilatkozzon a hétfői találkozóról. Kérdéseinkre Hajnal Miklós szóvivő azt nyilatkozta, hogy a lengyel, az osztrák és  a szlovák pártokkal együtt bejelentették az “Új Közép-Európát”, amely “egy megfelelő alternatívát jelentene a visegrádi négyekkel szemben”. Hajnal közlése szerint a Momentum a júliusi  20-23 között, a Fejér-megyében rendezett Nyitás Fesztiválon vettek fel a kapcsolatot a Progresszív Szlovákiával. Azóta pedig a többi hasonló elképzeléseket képviselő és ideológiát követő pártokkal is igyekeztek felvenni a kapcsolatot, eddig az Európai Parlamentben jelenlévő Neos osztrák párttal és a lengyel szejmben 27 képviselői székkel rendelkező Nowovczesna párttal sikerült együttműködést kialakítani.

“Mindannyian egyetértettek abban, hogy most a legfontosabb a pozitív nemzetkép kialakítása, a szolidaritás és a  teljesítményorientált politika”

– szögezte le Hajnal. Arra a kérdésünkre, miszerint a négy közép-európai párt egyenlő álláspontot képvisel a bevándorlás területén, a Momentum szóvivője azt válaszolta, hogy ebben még nem sikerült párbeszédet folytatni, de mindenképp érdekes lesz megtudni a külföldi párt véleményét.

“A Momentum továbbra is azon a véleményen van, hogy

a kerítés és a határvédelem fontos, de több szolidaritást akarunk a menekültekkel és a magyar határon szolgálatot teljesítő katonáinkkal és rendőreinkkel kapcsolatban.

Ugyanakkor kíváncsiak vagyunk a többiek véleményére, erről is szó lesz a jövőben, hiszen mindegyik országot valamilyen mértékben érinti a migráció” – mutatott rá Hajnal.

Szeptember 17-én a Progresszív Szlovákia Társulás politikai mozgalommá alakult át, és immáron Progresszív Szlovákia néven működik tovább, miután több mint tízezer aláírást sikerült összegyűjteniük, ami Szlovákiában elegendő a pártként való bejegyzéshez. Az alapítóünnepségükön bemutatták Szlovákia hosszú távú fejlesztési elképzeléseiről készített dokumentumait, amelyben az ország gazdasági helyzetétől kezdve, az elöregedő társadalmon át egészen az oktatási rendszer minőségéig megvizsgálták Szlovákia helyzetét. A dokumentum kidolgozásában mintegy 50 szakember vett részt. A magyar nyelven is elérhető honlapjukon így összegezték az elképzeléseiket: „Civil szervezetünk célja a társadalmi problémák progresszív megoldásának prezentációja és azon emberek összekötése, akik ezzel a közös elképzeléssel azonosulnak”.

Elkezdődött a korrupcióellenes aláírásgyűjtés

0

A korrupciós bűncselekmények elévülésének meghosszabbításáról kezdeményezett népszavazást Vágó Gábor, a Korrupcióellenes Szövetség titkára, volt LMP-s parlamenti képviselő. A gyűjtést segíti több ellenzéki párt is: az MSZP, az LMP, az Együtt, a Párbeszéd és a Momentum.

A népszavazási kérdés így szól:

“Egyetért-e Ön azzal, hogy a korrupciós bűncselekmények büntethetősége legalább tizenkét év elteltével évüljön el?”

Vágó Gábor az aláírásgyűjtés megkezdését bejelentő sajtótájékoztatón azt mondta, Polt Péter legfőbb ügyész “hiába sikálja el a korrupciós ügyeket és néz mellé”, maga az elévülési idő növelése lehetőséget ad arra, hogy azok, akik elkövették a korrupciós bűncselekményeket, bűnhődjenek is.

Szerinte

a népszavazással meg lehet mutatni, hogy megtisztulhat a közélet,

és az elévülés növelésével biztosan lesz olyan kormány, amely eltökélt abban, hogy felszámolja a korrupciót. Fontosnak nevezte, hogy olyan szervezetek tudtak felsorakozni a kérdés mögött, amelyek a választáson nem működnek együtt. Azt is mondta:

azok a szervezetek, amelyek nem csatlakoztak az aláírásgyűjtéshez, “tehetetlenségükkel a korrupt rendszert támogatják”.

Vágó Gábor szeretné még az őszi ülésszakban benyújtani az összegyűjtött aláírásokat, hogy akár még a parlamenti választás előtt meg lehessen tartani a népszavazást.

Vágó Gábor egy korábbi sajtótájékoztatón
MTI Fotó: Bruzák Noémi

Az állami cégvezetők bérplafonjával kapcsolatos népszavazás aláírásgyűjtéséről azt mondta, több tízezer aláírás gyűlt már össze, és szeretné, ha egyszerre tudnák leadni a két kérdésben gyűjtött aláírásokat, hogy egyszerre lehessen tartani a népszavazásokat is. Azt is mondta: nem minden szervezet gyűjt mindkét népszavazáshoz aláírást.

Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke a sajtótájékoztatón arról beszélt:

a népszavazási kezdeményezés fontos üzenet a választópolgároknak arról, hogy a közéletet meg lehet tisztítani a korrupciótól.

Szerinte “az Orbán-rendszer Achilles-sarka az, hogy fel tudunk lépni a korrupció ellen és el tudjuk hitetni az emberekkel, hogy a politika róluk szól és nem a magánérdekek kiszolgálásáról”.

Pataki Márton, az Együtt budapesti elnöke arról beszélt, hogy

aki feladja a 2018-as kormányváltást, az a korrupcióellenes küzdelemről is lemond.

Véleménye szerint szimbolikus jelentősége is van a népszavazási kezdeményezésnek, mert ha emiatt csökken a korrupció, “már megéri”.

Kanász-Nagy Máté, az LMP szóvivője azt mondta:

a 2010 előtti kormányoknak is felelősségük van abban, hogy ennyire át van itatva korrupcióval a közélet.

Szerinte a népszavazási kezdeményezés nemcsak a lopás megállítására lehetőség, hanem arra, hogy megüzenjék Orbán Viktornak, “elég volt, takarodó”.

Molnár Gyula, az MSZP elnöke szerint

az Orbán-kormány egyik legsúlyosabb bűne, hogy állami szintre emelte a korrupciót, és az emberek már fel sem kapják a fejüket az újabb és újabb korrupciós ügyekre.

Úgy fogalmazott: minden alkalom, amikor az emberek kifejezhetik a véleményüket, “apró tégla” ahhoz, hogy 2018 áprilisában “ez a kormány eltűnjön Magyarországról”.

Hajnal Miklós, a Momentum szóvivője azt mondta: a mozgalom “teljes erővel beleáll” a gyűjtésbe, több városban, több mint 100 alapszervezet, több mint ezer aktivistája gyűjti az aláírásokat.

A Nemzeti Választási Bizottság április 10-én hitelesítette a kérdést. Az aláírásgyűjtés azt követően kezdődhetett meg, hogy a Kúria szeptember 5-én helybenhagyta az NVB hitelesítő határozatát. Január 13-áig kell összegyűjteni 120 ezer érvényes aláírást ahhoz, hogy a népszavazást ki kelljen írni.

Az aláírásgyűjtésre reagált a Fidesz is. Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának elnöke az MTI-nek azt mondta:

a Fidesz is indokoltnak tartja az elévülési idő meghosszabbítását a korrupciós bűncselekmények esetében,

ehhez nincs szükség aláírást gyűjteni népszavazáshoz. Szerinte elég lenne erről törvényjavaslatot benyújtani, és azt a Fidesz is támogatná.

Az északi szomszédunknál így vélekednek a jövő évi választásokról – 2. rész

0

Az első részt itt olvashatják.

Markuš úgy látta, hogy miközben az MSZP szavazótáboráért a DK és a Jobbik harcol, a Szél Bernadett vezette Lehet Más a Politika (LMP) pedig a parlamenti bejutásáért küzd, addig “a  liberális-baloldali Momentum” (ekként jellemzi a Momentumot a szlovák sajtó) a másik esélyes. Ezt nemcsak az egykori nagykövet, hanem egyre több szlovákiai híroldal és újságíró látja így. De miért is gondolják ezt, miközben a legutóbbi közvélemény-kutatások pont arra mutatnak rá, hogy a párt támogatottsága jelenleg öt százalék alatt van?

Először is egyedül a Momentum vezetői hangoztatták nyíltan, hogy a baloldalon egy teljes összefogásra van szükség. Fekete-Győr András pártelnök gyakran a 168.ora.hu weboldalnak adott interjújában arról beszélt, hogy „a „parlamenti demokráciában érték, ha koalícióban tudnak együttműködni egymással”. (Ebből a szerző téves konzekvenciát vont le, mivel a Momentum az augusztusi küldöttgyűlésen elutasította a koalíció létrehozását – a Fühü).

A másik ok, hogy a Momentum Nyugat-orientált és rendezné a Budapest és Brüsszel viszonyát, nagy kritikusa és ellenzője a keleti nyitásnak, legalábbis politikai értelemben. Mint ahogyan egy a 24.hu által megrendelt Republikon Intézet augusztus végi közvélemény-kutatásból kiderült: a válaszadók fele az Európai Unióval való kapcsolatot erősítené leginkább, és csupán 8 százalék közeledne jobban Oroszországhoz, mint Európához.

Végül pedig a Momentumnak az is a javára válik, hogy minden politikai mozgalomból kemény bírálatokat vált ki. Miközben a Fidesz „sorozik”, addig a rivális baloldali pártok „trójai falónak” nevezik a mozgalmat, amellyel szerintük Orbán teljesen szét akarja verni a magyarországi demokratikus ellenzéket. Viszont ezek a kétoldalú támadások azt az érzetet keltik a magyar választókban, hogy a Momentum egy olyan mozgalom, amely egyetlen előző kormányzással vagy politikai erőben sincs kapcsolatban, valóban egy új és a korábbitól eltérő politikát képvisel.

Markuš ezért úgy vette észre, hogy Fekete-Győr András népszerűsége rohamosan nő:
ellentétben a többi párttal képes meglovagolni a közhangulatot, aktuális politikai témákkal foglalkozik, képes számukra hasznos dolgokat bedobni a köztudatba. Ezért nem elképzelhetetlen, hogy hét múlva tartott választásokon egy olyan témát vetnek fel, amellyel jelentősen megnövelhetik a szavazótáborukat. Azonban a szerző közben figyelmezett is a Momentummal kapcsolatban, mivel sok magyarországi és külföldi elemző – például a magyar oldalról Török Gábor politológust idézi – egy új Orbánnak, pártját pedig egy új Fidesznek látja.

Végül pedig az egykori nagykövet azzal fejezte be a cikkét, hogy ő sem veti el annak lehetőségét, hogy a 2018-as választások végül nem éppen a Fidesz szája íze szerint fognak végződni: a kormánypártnak nem sikerül kellő mennyiségű szavazatokat begyűjtenie, és így évközi választásokat tartanak majd, ami egyben a NER abszolút vereségét jelentené.

Terv már van a kormányváltásra

Túlzás lenne azt állítani, hogy áll a bál a szocialistáknál a paksi időközi polgármester választás okán, de annyi azért bizonyos, hogy okozott, okoz némi fejfájást az eredmény. Még akkor is, ha a most vasárnapi szavazáson, hivatalosan, MSZP-s politikus nem is indult, az a fölény, amit a Fidesz jelöltje mutatott, erős aggályokat vetett fel a baloldalon.

Szabó Péter, a végső győztes 68 százalékot ért el, abszolút számokat tekintve – amúgy 31 százalékos részvétel mellett – 3243 szavazatot gyűjtött, míg a másodikként záró, függetlenként jegyzett Mezősi Árpádra 1423-an szavaztak. (Csak a politikai folklór kedvéért írjuk ide: volt olyan induló, aki egyetlen egy szavazatot sem kapott, ami azt jelenti, hogy a jelölt vagy el se ment, vagy már önmagában sem bízik…)

De vissza a szocialistákhoz? Már az önmagában fájó lehet számukra, hogy nem tudtak kiállítani esélyes jelöltet – Mezősit támogatták -, az meg végképp, hogy hét hónappal az országgyűlési választások előtt ekkora különbség mutatkozik a kormánypárt javára. Magyarázatot persze lehet találni: Pakson a lakosság döntő többsége atomerőmű párti, amin nem is lehet csodálkozni, hiszen a lakosság java része az erőműtől, az erőműben kap munkát. Ez azonban csak az önfelmentéshez elegendő, mint ahogy az is: a helyi választás nem szabad összevetni az országossal, ráadásul az önkormányzatokra majd csak 2019 őszén fogunk voksolni. Sikerre, vagy legalább valami jó hírre lenne szükségük a baloldalon politizálóknak, mert így, a folyamatos belső feszültségekről tudósító írások nyomán egyre inkább kedveszegetté válik az Orbán leváltásában reménykedő tábor.

Ez a magyarázata annak, hogy az MSZP berkein belül a paksi eredmény újabb keserűséget, újabb indulatokat hozott magával. Az utóbbi hetek kifelé is zajosabb napjai után csendesedni látszott a tábor, amit a belső ügyeket jól ismerők még véletlenül sem a konszolidáció jeleként értékeltek. Inkább afféle hamu alatt izzik a parázs állapot állt elő, megmerevedett álláspontokkal, elmozdulni képtelen hozzáállással.

Az alapkonfliktusról már több ízben beszámolt a Független Hírügynökség, amit nagyképűen úgy írhatnánk le: távol állnak az elképzelések egymástól a szövetségi politikát illetően. A napokban ennek lehetséges variációit írtuk le, azzal, hogy a mai állapot szerint egyik – amúgy lehetséges – forgatókönyv sem működik. Vannak persze megnyugtatónak szánt mondatok; Gyurcsány Ferenc például, bármikor az MSZP-vel való megállapodásról kérdezik, megnyugtató válaszokat ad: bármily lehetetlennek is tűnik, előbb utóbb egymás tenyerébe csapnak.

De mit jelent valójában ez az előbb, vagy utóbb? Botka László, az MSZP miniszterelnök jelöltje, ha jól emlékszünk, márciusi, májusi, majd később őszi szövetségkötésről beszélt, amiből ma még semmi sem látszik,

a hírek szerint mostanság januárt emleget, mint végső dátumot. Az a meggyőződése, állítják hozzá közel álló forrásaink, hogy addigra mindenki, más megoldás nem lévén, szépen besorol mögé.

Ami persze lehetséges, hogy így lesz, de annyi minimum elmondható róla, hogy rejt némi kockázatot magában.

Három hónap sok mindenre lehet elég, akár még egy Botka-Gyurcsány kézfogóra is, csak épp a választó polgárok türelme fogyhat el addigra.

A vita amúgy, ha létezik egyáltalán vita – formálisan semmiképp – akörül forog, hogy legyen e közös lista, mindenütt egy a demokratikus ellenzék által állított, azaz 106 egyéni jelölttel, vagy koordinációs lista.  Amit viszont a törvények okán legfeljebb három párt köthet meg (a listaállításhoz legalább huszonhét egyéni körzetben kell elindulni; négy párt esetében már nem jön ki a matematika, márpedig itt, a baloldalon, ennél több párt van.

A kérdés az, hogy van-e ténylegesen ideje Botkának? Vagy másként: a választókon kívül, már akik kormányváltást szeretnének, kinek fontos még, hogy legyen ellenzéki oldalon megállapodás? Azt mondják: Gyurcsánynak nem olyan fontos, pártja parlamentbe jutása felől abszolút biztos, legfeljebb újabb éveket tölt ellenzékben, képviselőként, de az országgyűlés falain belül. Persze igaz ez Botkára is, vele szemben azonban kifejezett elvárás, mint a párt, mind pedig a választók részéről, hogy jusson előre a szövetségkötésben, ami viszont gátolja abban, hogy önálló brandként vigye piacra az MSZP-t. Az LMP újra és újra eltökélt kijelentéseket tesz az önállósága megtartására, és hasonlóan nyilatkozik a Momentum is. Marad az egy százalék körül mozgó Együtt, vagy PM; ám az elkötelezettség még ezeknél a pártoknál sem látszik.

Egyelőre az sem látszik, hogy a budapesti helyzet hogy alakult. Híreink szerint Tóth József, akit Botka a fővárosi egyeztetésekkel bízott meg, elvégezte a munkáját, létezik egy olyan lista, amelyen a 18 egyéni körzeten megosztoztak a pártok, de mivel Gyurcsány kijelentette, hogy megállapodni csak országosan lehet, ezt az egyezséget akár félre is lehet rakni.

A hét érdekes helyzeteket teremthet egyébként: a DK-nál lezáródik az a pártszavazás, amely eléri azt, hogy Gyurcsány kimozdíthatatlan legyen, a szocialisták pedig választmányi ülésen is találkoznak, Botka László pedig szombaton, a televízió nyilvánossága előtt ismerteti, idézzük: „azt a tervet, hogy miként tehető igazságosabbá 2018 Magyarországa.”

Mi tagadás: ambiciózus terv. Csak a tervhez vezető út nem látható még.

Így várja Putyint Budapest

0

Már hektikusan le van zárva Vlagyimir Putyin orosz elnök budapesti látogatása miatt a Papp László Sportaréna környéke. Putyint és népes kíséretét – egyes hírek szerint több repülővel jönnek – valamikor kora délután várták a magyar fővárosba. A pártok sorra tiltakoznak, akcióznak.

Nem igazán szokványos helyen találkozik ma Vlagyimir Putyin orosz elnök Orbán Viktor magyar kormányfővel. Mint Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke a Magyar Időknek elmondta: a Papp László Sportarénában tárgyalnak az megelőzően, hogy a mongol államfővel együtt megnézik a dzsúdó-vébé megnyitóját – idézi az Index. Azt még nem tudni, hogy tartanak-e sajtótájékoztatón a találkozó után.

Több ellenzéki párt is nagyobb akciókkal készült a látogatásra.

Az LMP már tegnap is tiltakozott ,s akciójának egyik elemeként „Magyarország a közeljövőben” címmel készített animációs filmet, amelyet itt lehet megnézni.

Az Együtt, amely ismét kifütyülős akcióra készült Putyin várható mozgásának az útvonalán,  azzal indokolja a Putyin-látogatásra szervezett akciósorozatát, hogy immár a sokadik találkozóra kerül sor Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor között, miközben a legfontosabb nyugati szövetséges állam- és kormányfők nem jönnek Magyarországra. Sőt, Orbánt már meg sem hívják a magyar külpolitika számára kulcsfontosságú nemzetközi csúcstalálkozókra.

„A lassan különlegesnek nevezhető magyar – orosz kapcsolatoknak is köszönhetően Magyarország elszigetelődött az Európai Unióban” –

szögezi le az Együtt közleménye, amely szerint Magyarország értékeivel és érdekeivel is ellentétes az Orbán és a Fidesz által erőltetett különleges magyar-orosz kapcsolat.

A Momentum már éjjel akciózott: Budapest ma reggel arra ébredt, hogy ismét van – a többi között –  Dimitrov terünk, Felszabadulás terünk, Majakovszkij utcánk és Sztálin terünk. Vlagyimir Putyin orosz elnök látogatása előtt a budapestieknek osztogatott szórólapok on olvasható  figyelmeztetés:

Ne hagyjuk, hogy újra megtörténjen!

A 24.hu képriportot közöl arról, hogy a Momentum Mozgalom akciócsoportjai hétfő hajnalban Budapest több pontján is átragasztották az utcanévtáblákat, visszaállították a kommunista rendszer régi utcaneveit.

Íme az utcanevek:

a Fővám téren – ebből lett Dimitrov tér,

a Lehel téren – Élmunkás tér,

az Erzsébet téren – Sztálin tér,

a Ferenciek terén – Felszabadulás tér,

a Ludovika téren – Kun Béla tér,

a Nyugati téren  – Marx tér,

az Oktogonnál – November 7. tér,

a Király utcánál – Majakovszkij utca ás

az Erzsébet, valamint Teréz körúton – Lenin körút.

Reggel aktivistáik az aluljárókban szórólapot osztogattak – a többi között FüHü munkatársa is szerzett ezekből egyet.

 

A többi párt szavakkal tiltakozik

Az nem kormányzás, hogy Orbán Viktor focimeccseken és dzsúdó versenyeken nevetgél, miközben a kórházakban teljes osztályokat zárnak be orvoshiány miatt, a családok anyagilag belerokkannak az iskolakezdésbe, az élelmiszerek pedig ismét tovább drágulnak – áll az MSZP közleményében.  Az emberek problémáit nem lehet stadionokban megoldani. Ezért a mai találkozóval kapcsolatban egyetlen érdemi kérdés van: miről akar megállapodni a magyarok feje felett Orbán Putyinnal?

Azzal, hogy kormánytagok is találkoznak Putyin elnökkel, a magyar kabinet egyértelműen kinyilvánította, nem a Nyugatot, hanem a Keletet választotta – ismertette a Demokratikus Koalíció véleményét Ara-Kovács Attila elnökség tag budapesti sajtótájékoztatóján.

Fotó: DK

Az orosz elnök olyan sportrendezvényt látogat meg, amilyent akar, de a DK nem ért egyet azzal, hogy emellett politikai és gazdasági tárgyalásokat is folytat – közölte Ara-Kovács Attila.

 

 

Figyelmeztető utcanevek Budapesten

Budapest ma reggel arra ébredt, hogy ismét van – a többi között –  Dimitrov tere, Felszabadulás tere, Majakovszkij utcája és Sztálin tere. Vlagyimir Putyin orosz elnök látogatása előtt a budapestieknek osztogatott szórólapokon olvasható  figyelmeztetés: “Ne hagyjuk, hogy újra megtörténjen!”

A 24.hu képriportot közöl arról, hogy a Momentum Mozgalom akciócsoportjai hétfő hajnalban Budapest több pontján is átragasztották az utcanévtáblákat, visszaállították a kommunista rendszer régi utcaneveit.

Íme az utcanevek:

a Fővám téren – ebből lett Dimitrov tér,

a Lehel téren – Élmunkás tér,

az Erzsébet téren – Sztálin tér,

a Ferenciek terén – Felszabadulás tér,

a Ludovika téren – Kun Béla tér,

a Nyugati téren  – Marx tér,

az Oktogonnál – November 7. tér,

a Király utcánál – Majakovszkij utca ás

az Erzsébet, valamint Teréz körúton – Lenin körút.

Szórólapokat is osztogatnak

Reggel aktivistáik az aluljárókban szórólapot osztogattak – a többi között FüHü munkatársa is szerzett ezekből egyet.

Mint korábban mi is beszámoltunk róla, tiltakozások kísérik az orosz elnök látogatását.

Ki a kártékonyabb?

0

Kisebb botrányt, annál nagyobb gúnyt váltott ki a héten, hogy egy politikai elemző szerint a Momentum elnökének francia nőkapcsolata miatt fúrta meg az olimpiát.

De se gúnyra, se botrányra nem volt ok.

Az illető, a Nézőpont nevű kormányintézmény vezetője, egy tonna pénzt keres, amiért nem kell mást tennie, mint hazudni, befeketíteni, összeesküvés-elméleteket gyártani, mikor mit.
Talán nem természetes, hogy kiszolgálja megbízóit?

A botrány az, hogy voltak ott mások is: Tóth Csaba és Böcskei Balázs, két úgynevezett ellenzéki politikai elemző. Nekik ugyanis nem kellene ott ülniük az Echo TV bűzlő mocsarában, hogy egy professzionális hazudozóval, valamint egy kormánylap szó szerint elmeháborodott főszerkesztőjével „vitatkozzanak”.

Mégis ott vannak, holott őket ezért senki nem fizeti. Ők tehát azzal, hogy részvételükkel segítenek elrejteni a rendszer igazi természetét, ellenszolgáltatás nélkül szolgálják a rezsimet.
Biztos, hogy ők a kevésbé kártékonyak?

Ami meg a címben feltett kérdést illeti, a válasz fejfájdítóan összetett, de nyilvánvalóan az elmúlt ezer évünkben rejlik. Mégsem lehet mindig a történelem mögé bújni, magyarázatért – felmentésért! – Szekfű Gyulához vagy Bibóhoz rohanni. Mert, ha mindenről a Mohács után három részre szakadt ország, Trianon, vagy „az eltorzult magyar alkat és a zsákutcás magyar történelem” tehet, akkor hol az egyéni felelősség? Ha viszont nálunk ez a fogalom alkalmazhatatlanná vált, és láthatóan egyre inkább ez a helyzet, akkor Magyarország marad újabb száz évre esélytelen.

Kivétel nélkül mindenkinek van egyéni felelőssége, s ha a kisvárosi önkormányzati alkalmazottnak és a pesti kávézó felszolgálójának kevesebb is, mint a közélet egészségéért extra felelősséggel tartozó értelmiséginek, még nekik is van. Egész nap okostelefonnal a kézben nem elfogadható közéleti analfabétaként élni, ehhez különleges közöny és szellemi restség kell.

Ez a milliós réteg a diktatúra hátországa.

Na és Böcskei, Tóth és a többiek, akik évek óta űzik lelketlen, becstelen játékukat, a szemünk előtt váltva aprópénzre kiemelkedő társadalmi presztízsükből fakadó felelősségüket? Nem vonom kétségbe, hogy demokratikus érzelmű, értékrendű emberek, de újra és újra azt bizonyítják, hogy nincsenek tisztában azzal a morális kötelességükkel, amely azok vállát nyomja, akiknek módjuk van sok ember előtt feltárni az igazságot és leleplezni a hazugságot.
Ligeti Miklósnál, a Transparency International Magyarország jogi igazgatójánál kevesen ismerik jobban a demokratikus jogrend felszámolásának végzetes lépéseit. Épp ezért ő vajon milyen megfontolásból bizonygatta nemrég a Klubrádióban, hogy itt még mindig demokrácia van?

Három befolyásos értelmiségi – a sima, köznapi morál összeomlásának három tragikus esete. Netán ennek is zsákutcás történelmünk volna az oka?

És lesz ez még rosszabb is. Tóth Csaba például a Momentum tanácsadója is. Vajon mire tanítja őket? Arra, hogy szemesnek áll a világ?

Forrás: Bruck András, Facebook.

Mráz Ágoston Sámuel és a francia kapcsolat

Most tekintsünk el attól, hogy Mráz Ágoston Sámuel (a továbbiakban MÁS) a Nézőpont vezetője Pataky Attilai magasságokba süllyedt az Echo tévében. (A kilencedik percre érdemes fókuszálni, akkor jön a csoda.)

Azt mondta MÁS, hogy Fekete-Győr András, a Momentum vezetője, azért fúrta meg a budapesti olimpiát, mert francia barátnője van, és ezért azt akarta, hogy Párizs kapja meg Budapest helyett a rendezés jogát.

Most nem részleteznénk, hogy nem ismerjük Fekete-Győr András francia barátnőjét. Nemzetiségén kívül semmit nem tudunk róla. Még a keresztnevét sem ismerjük, fogalmunk sincs, hogy örül-e egyáltalán, amiért hazája rendezheti meg a 2024-es olimpiát. Hogy ők költhetnek majd milliárdokat (euróban) a rendezésre és a lebonyolításra, az ő hazájában lopnak majd el a közpénzekból annyit, amennyi csak a csövön kifér. (Arányaiban nyilván kevesebbet, mint nálunk.)

Ne menjünk bele abba sem, hogy nem a Momerntum fúrta meg az olimpia ügyét. Ők csupán egy népszavazást kezdeményeztek, aminek a vége akár az is lehetett volna, hogy az ország odaáll az olimpia mellé. A kormány viszont nem adta meg az embereknek az esélyt, hogy szavazhassanak az olimpiáról, visszavonta a pályázatot, anélkül, hogy erről megkérdezte volna a választókat. (Igaz, amikor jelentkeztünk, akkor sem kérdeztek meg senkit,)

Általában senkit sem kérdeznek meg semmiről. Nemzetileg szoktak konzultálni, ami tudvalevőleg egy szemfényvesztés.

Szóval, tekintsünk el minden olyan momentumtól, ami kapcsolatba hozható a józan ésszel. Fókuszáljunk inkább arra, hogy az az ember, aki ekkora baromságokat szemrebbenés nélkül képes elmondani, egy nagy, a kormány által közpénzekkel kitömött intézet vezetője. Fontos, vagy annak gondolt kérdésekben nyilvánul meg, időnként hivatkoznak rá, és olyanok is vannak, akik elhiszik, amit mond.

Ez azért szomorú, mert nagyon sokat elmond az ország jelenlegi állapotáról. MÁS ebben a viszonylatban csöppet sem tűnik okosabbnak, intellektuálisan árnyaltabbnak, mint Németh Szilárd, vagy Kósa Lajos, akiket azért tart a Fidesz, hogy még a legiskolázatlanabb embernek se legyen kisebbségi érzése.

Sokba van nekünk MÁS, de a rá költött pénzzel mi is úgy vagyunk, mint Szergej, az egyszeri szovjet favágó, aki egyetlen perc alatt elveszítette egy kaszinóban a 30 év alatt összekuporgatott keresményét.

Könnyen jött, könnyen megy, mondta akkor Szergej, aki értelemszerűen nem ismerhette sem Mráz Ágoston Sámuelt, sem a Nézőpont Intézetet.

Ez volt ma – 2018. január 04.

0

Az Európai Bizottság bíróság elé viszi a kvótapert, a magyar kormány kettős mércét emleget és kivár, hátha a kvótaügy magától kimúlik; közben a magyarok nem költekeznek, hanem inkább spórolnak; a Momentum nem hiszi, hogy a bulinegyed ügyét 20. Századi tiltásokkal lehet megoldani; a Weinstein-botrány által beindult mozgalom egyik élharcosa, Cate Blanchett lett a Cannes-i fesztivál zsürielnöke.

Újabb kvótaper indul Magyarország ellen – a kormány kivárásra játszik

Az ügy előzménye, hogy 2015-ben a tagállami miniszterek úgy döntöttek, 120 ezer menedékkérőt osztanak szét a leginkább leterhelt Görögországból és Olaszországból. A magyar kormánynak most az Európai Bíróságon kellene elmagyaráznia, miért nem tett semmit azóta a döntés végrehajtására.

Nem ez az első per, ami a menekültkvóták miatt indul Magyarország ellen, sőt egyet már el is vesztett az ország. Az Európai Bíróság tavaly szeptemberben kimondta, Magyarország és Szlovákia nem zárkózhat el az Európai Tanács 2015. őszi határozatától, és a két országnak ki kell vennie a részét 120 ezer menekült uniós szétosztásából.

MAGYARORSZÁGNAK ELVILEG 1294 MENEKÜLTET KELL BEFOGADNIA.

A 2017-es bírósági döntéshez 21 hónap kellett, kérdés, hogy a most induló eljárás mikor zárul le. Orbán Viktor egyébként arra játszik, az Európai Tanács – vagyis a tagországok vezetői – az egész szétosztási rendszert megszünteti.

Nem vásárol a magyar, inkább megtakarít

Bár jelentős a jövedelmek bővülése, ez a napi fogyasztásban kevésbé látszik. Az MNB friss jelentéséből kiderül: a lakossági fogyasztási hitelek egyáltalán nem nőnek, ellenben egyre több pénz megy állampapírokba.

Az inflációval szűrt reálkereset tavaly tíz százalékkal nőtt egy év alatt, ami meglátszik a kiskereskedelmi adatokban, a napi áruk és az üzletek vásárlói forgalmán egyaránt. Ezért meglepő lehet a Magyar Nemzeti Bank friss jelentésének azon néhány sora, amely szerint a háztartások nettó hitelfelvétele a tavalyi harmadik negyedévben nagyjából a megelőző három hónapéval azonosan alakult.

Ez pedig a folyamatosan bővülő ingatlanhiteleknek és az önálló vállalkozóknak nyújtott növekedési és földhiteleknek tudható be. A fogyasztási hitelek körében továbbra sincs érdemi növekedés – írja a jegybank.

Bulinegyed – ahogy a Momentum látja

A Független Hírügynökség az elmúlt hónapokban több alkalommal is foglalkozott a budapesti Erzsébetváros bulinegyedének problémáival. A környéken lakókat ugyanis zavarja zaj, a kosz és a romló közbiztonság, másfelől viszont a bulinegyed a főváros egyik turistacsalogató látványosságává vált, és milliárdokat hoz az államkasszának.

A tiltakozások hatására az erzsébetvárosi önkormányzat február 18-ra helyi népszavazást írt ki, amelyben a hetedik kerületi lakosok dönthetnek arról, hogy a szórakozóhelyek csak éjfélig tarthassanak nyitva.

A Momentum arra buzdítja a VII. kerületi lakosokat, hogy szavazzanak nemmel a februári népszavazáson.

Mint írják, „mindenkinek a lelkiismeretére bízzuk, hogy részt vesz-e a népszavazáson, de aki részt vesz, azt arra buzdítjuk, hogy szavazzon nemmel. 21. századi pártként nem hisszük, hogy a tiltásra és korlátozásra épülő 20. századi megoldásokkal hosszú távú és mindenki számára előnyös eredményt lehet elérni.”

Cate Blanchett vezeti a cannes-i filmfesztivál nemzetközi zsűrijét

A kétszeres Oscar-díjas ausztrál színésznő lesz a harmadik női zsűrielnök az utóbbi évtizedben Cannes-ban. A 48 éves sztár a közelmúltban a Weinstein-bortány nyomán a nőkkel szembeni szexuális zaklatások és erőszak elleni kampány egyik arca lett.

Cate Blanchett ausztrál színésznő lesz a cannes-i filmfesztivál nemzetközi zsűrijének elnöke. A kétszeres Oscar-díjas színésznő a május 8. és 19. között zajló 71. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál Arany Pálma-díjáról döntő grémiumot vezeti majd. A tavalyi mustrán a spanyol rendező, Pedro Almodóvar vállalta a zsűrielnökséget.

A 48 éves sztár a közelmúltban a Weinstein-bortány nyomán a nőkkel szembeni szexuális zaklatások és erőszak elleni kampány egyik arca lett, és a hétfőn elindított „Az idő lejárt!” (Time’s Up!) kezdeményezéshez is csatlakozott, amely a munkahelyükön szexuális visszaélés áldozatául esett nőknek nyújt egyebek mellett jogi támogatást.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK