miniszterelnök Archives » Oldal 2 a 7-ből » Független Hírügynökség

Humor

Falusi Tamas

-

2023-12-06

Azt mondja a miniszterelnök úr a kamera felé közelegve, hogy „Az első hó leesett”. Utána rögtön vágás, nyilván elfelejtette a szöveget, majd az ismételt beállítás és egyeztetés után a videó újraindul, a versmondó immár közeliben látható, a szöveg pedig: „A budapesti közlekedés elesett”. (TikTok)

A mosoly a tervezett fölényes helyett inkább kárörvendő, a jól-megjártad-Karácsony-hahaha stílust idézi, és van benne valami az én-a-rossznak-is-tudok-örülni-ha-az-nekem-jó érzésből is. Egy miniszterelnök, aki az általa vezetett ország fővárosát érintő kellemetlen időjárást használja politikai haszonszerzésre. Ki hitte volna, emberek?

A szöveg nyers alakban, színészi munka nélkül:

„Az első hó leesett, a budapesti közlekedés elesett”.

Mint arra a kicsiken kívül mindenki emlékezik, Magyarországon tényleg volt olyan, mikor a közlekedés elesett, éspedig nem csak a budapesti, hanem az országos is. A dátum 2013. március. Miniszterelnök: Orbán Viktor. Budapest főpolgármestere: Tarlós István. Az elesésről akkor azt írta az index (ma már nem merne ilyet írni):

„A közösségi összefogást és a szolidaritást nem számítva az ország kudarca volt az elmúlt két és fél nap. Bár tudni lehetett, hogy csütörtök délutántól a Nyugat-Európában napok óta pusztító tél Magyarországra is megérkezik, annak várható hatásaira senki sem készült fel. Azok sem, akik autókba ültek az előzetes figyelmeztetések ellenére, és azok sem, akiknek feladatuk lett volna a hóválság kezelése. Aki amit elronthatott, el is rontotta… Két és fél nap alatt sem sikerült maradéktalanul megoldani azokat a problémákat, amelyek a szokatlan, ám előre jelzett, márciusi hóviharok miatt jelentkeztek az országban. A mentést irányító Papp Károly országos rendőrfőkapitány és Pintér Sándor belügyminiszter is sokszor késve reagált az eseményekre… A rendőrség, a Magyar Honvédség, a mentők, a katasztrófavédelmisek és az útkezelők péntek reggel óta minden erejükkel próbálták megfékezni a káoszt, a hóhelyzetet percről percre követő olvasóink szerint az állami szervek közötti kommunikáció enyhén szólva hiányos volt, a beavatkozásokat elképesztő mennyiségű bénázás és mulasztás kísérte… holott a meteorológiai szolgálat előre szólt, és már március 11-én hóvihart, fagyokat, és sarkvidéki eredetű szeleket jósolt a hosszú hétvégére.”

A mostani helyzet kábé annyira volt a fentitől, mint az ominózus spalatói kocsmában italozó Makó vitéz Jeruzsálemtől, azaz nem volt itt semmiféle elesés. A miniszterelnök úr téved. Vagy csúsztat. Azaz durvább szóval… na jó, inkább hagyjuk. Persze Orbán is érzi, hogy ez kevés, azért próbálkozik tovább a semmiből valamit csinálás érdekében. A cáfolhatatlan bizonyíték a vidám versike után látható a videón: egy havas úton keresztbe fordult autóbusz. Némi ellentmondás a miniszterelnöki érvelésben, hogy sok budapesti busz a hó ellenére egyenesben maradt, azt pedig, hogy a képen látható miért nem, könnyű megfejteni. Az emberek hibáznak néha. A sofőrök is.

Ezt a hibázási lehetőséget példával illusztrálva ugyanilyen kép látható a HVG 2015. március 23-án kelt írásának elején, a cikk címe pedig: „Teljesen lebénította a Margit hidat egy keresztbe fordult busz.” És még hó sem kellett hozzá. Érdekesség, hogy a miniszterelnök, aki ugyanaz volt, mint most, akkor nem tett közzé kacagtató videót például azzal a szöveggel, hogy „A csuklós busz ott a hídon nagyhírtelen befordult, emiatt a közlekedés önmagából kifordult”. Talán azért, mert nem egy közösségi oldalt akart használni az akkori főpolgármester (Tarlós) nép előtti lejáratására, hanem beparancsolta magához, és személyesen osztotta ki neki a kokit, esetleg a sallert, mihez mi jár. Vagy nem osztotta ki. A haver az haver, nemde? Lehet persze, hogy még másabb az ok, ezt nem tudni, de érdektelen is, a lényeg annyi, Orbán Tarlós idején még nem látta úgy, hogy eldicsekedjen vele, de most már, hogy Karácsony a főpolgármester, idejét látta megcsillantani. Mármint a humorát. Egyesek szerint ugyan nincs neki, de mi ne is törődjünk ezzel, mert az efféle rossznyelvek nem szeretik a miniszterelnök urat igazán, holott azt kéne. Ahogy mindenkinek.

Léteznek persze további gáncsoskodók. Például Esterházy Péter, aki azt írta egykor, hogy „Bizonyos szint fölött nem süllyedünk bizonyos szint alá”. Mivel ő von Haus aus szakember, és értett az úri viselkedéshez, kijelenthetjük, hogy aki valamely tettével bizonyos szint alá süllyed, az a definíció szerint nem tartozhat a bizonyos szint fölötti, úri társasághoz.

Kellemetlen állítás. Jelen esetben azt kell megvizsgálni, hogy a politikai ellenfél bugyuta versikével való gúnyolása egy közösségi oldalon, pláne alap nélkül, hamis ténybe kapaszkodva, az már a bizonyos szint alá süllyedést jelenti, vagy még fölötte van valamennyivel? Szomorúan kell megállapítanunk, hogy az első változat lényegesen valószínűbb, azaz a miniszterelnök úr az ilyen alásüllyedések miatt a beosztásához szükséges morális szintet még nem érte el. Sebaj, a nép jóvoltából van ideje bőven, így hát reménykedhetünk. Egyszer… talán… valamikor.

A vers irodalmi értékét ne feszegessük. A megítélés ízlés dolga, arról meg a mondás szerint nincs értelme vitatkozni, ám ha mégis belekezdenénk, a vita során Demeter Szilárd pillanatok alatt bizonyítja be azt, amit csak akar.

A videó láttán felmerül a kérdés: a Főnök híveihez szólt a verssel, vagy a teljes lakosságnak szánta információként, hogy vigyázzanak a hóesésben? A közlés stílusából látható, miniszterelnök úr nem gondolja úgy, hogy neki az általa (sokszor az orránál fogva) vezetett népet figyelmeztetnie kell, mert szerinte az nem az ő dolga. Ami az övé, az a főváros esetében egyrészt a pénzelvonás, másrészt a páholyból való szemlélődés által a visszásságok éles szemmel való észrevétele, hogy rámutathasson a szarvashibákra. Más nem, ugyanis ott van neki a Brüsszellel való permanens küzdelem, ami az idejének kilencvenkilenc százalékát igénybe veszi, így aztán nem csak hogy nem hibázik, de nem is ér rá hibát elkövetni. Ebből következően minden hiba a főpolgármester hibája, ha nem lenne hiba, akkor is.

A kérdésre tehát a válasz: Orbán a hívőkhöz beszélt. Nekik akarta valahogy bemutatni, hogy Karácsony alkalmatlan. A hívőknek különösebb igényeik nincsenek, egy célzás és egy kacsintás bőven elegendő, és ha a miniszterelnök úr azt mondta volna sejtelmes mosollyal, hogy öt, azt is azonnal értik, hiszen a házi orgánumok jóvoltából minden fideszes pontosan tudja, hogy a főpolgármesternek öt helyettese van. És hogy arrafelé mik történnek, kérem… tele van vele a fideszmédia.

Az egyéb, nemfideszes polgárokat fölösleges effélével untatni vagy idegesíteni, még tán súlyos kifogásaik is lennének a vers által sugallt állapotot, vagy magát a verset illetően, de velük, hálaisten, nem kell törődni, mert egyharmaduk ugyan ellenzéki szavazó, de a többi állandó jelleggel a bizonytalanok táborát erősíti, és nem szavaz, az meg pont olyan mintha a FIDESZ-re szavazna. Ha tudnak erről, ha nem (a legtöbbje persze nem tud). Orbánék kétharmada ezzel minden választáskor biztosítható.

Összefoglalás: az ellenfél állandó pocskondiázása (akár mondvacsinált ürüggyel is) a hívők megtartása érdekében szükséges, a módszer szabadon választott, mert azok bármit elfogadnak, különleges elvárásaik nincsenek, a kijelentés igazságtartalma nem érdekli őket, az irodalmi igényességi szintjük sem magas, és nekik, mint közismert, a karácsonyozás is gyurcsányozás. Hiszen minden olyan plakát azt sugallja, amelyeken nem von der Leyen meg Soros fütyül, mert azokon a háborúpárti Karácsony meg Gyurcsány látható. Ha pedig még sajátos humorát is bedobja a Főnök, az már a csúcs nekik.

Így a befejezés is parádés:

„Mindjárt itt a karácsony –
csak el ne akadjon a hóban.”

Kell ezt magyaráznunk?

Szuverénség

Falusi Tamas

-

2023-12-05

0

A magyar állam a legújabb kort tekintve 1989 óta szuverén. Ez azt jelenti, saját dolgainkban se a török, se az osztrák, de még az orosz sem illetékes. Egyedül csak magunk.

Vannak ugyan hangok, amelyek szerint manapság a nagyobb keleti országok befolyással bírnak a magyar politikára, mert például megépítik nekünk Paks II-t. Vagy megépítik nekünk a Budapest-Belgrád vasútvonalat. Jó, jó, mindenki tudja, hogy a kínaiak nem nekünk, hanem maguknak építik, és végső soron a mi pénzünkből, mert a hitelt mi fogjuk visszafizetni, de most hagyjuk ezt, a lényeg, hogy ezen hatalmas építkezések jóvoltából úgy lefizetik a jelenleg regnálók strómanjait az erőműépítésnél is, meg a vasútépítésnél is, hogy jobban se kell. Na de mi, igaz magyarok nem törődünk ezen hangokkal, mert tudjuk, hogy ezen hangok hazaáruló gazdái a magyarok ellen dolgoznak… illetve hát miniszterelnök úr ellen, de az ugyanaz. Keletről ezek szerint nincsen befolyásolás, egy fikarcnyi sem. És nem is beszél róla senki. Aki meg mégis beszélne, annak kuss!

Szóval a keletiek barátságos népek. Bezzeg a halódó Nyugat! Az utóbbi időben kiderült, hogy hiába halódik, mégis terveket sző, mert miután közvetlenül már nem tud beleszólni a dolgainkba, illetve hát miniszterelnök úr dolgaiba, ami ugyanaz, fogja magát, és megvesztegeti miniszterelnök urunk belső ellenségeit, azaz az ellenzéket. A technika egyszerű, pénzt ad nekik propagandára, és akkor a választásokon még az is előfordulhat, hogy az ellenzék győz, ami által a választások után majd az őket dróton rángató Soros/EB/CIA trió fogja irányítani az országot. A dolog érdekessége, hogy az ellenzék még nem is győzött, de már minden témában ugyanaz a véleménye, mint a sompolyogi Nyugatnak, ami felveti a gyanút piszkosul, hogy már meg is vannak vesztegetve. Ráadásul az ellenzék véleménye mind témánként, mind összességében a magyarok érdekeivel ellentétes, ami megbocsáthatatlan árulás.

A fenti érdekellentétet miniszterelnök úrtól tudjuk, mert azt, hogy melyek a magyarok érdekei, miniszterelnök úr határozza meg. Ilyen érdek például az orosz gáz. Vagy annak folyamatos biztosítása, hogy még véletlenül se kapjunk pénzt az EU-tól. Ahhoz, hogy miniszterelnök úrnak mindig a magyarok érdekei az elsők, a leghalványabb kétség sem fér, mely kétségmentességet fényesen igazolja egyre növekvő földgáz igényünk, és hogy az EU pénzek érkezése jövendő messzi évek homályába vész. Mindkettőt sikerült elintéznie.

Azt mondják páran, hogy dehogy akarja a Nyugat az országot irányítani, csak nagyon unja már, hogy van egy állandóan vétózó, kekeckedő, folyamatosan pávatáncoló, nemhogy a liberálisokat, hanem a szélsőjobbon kívüli komplett Nyugatot (szociális, konzervatív, zöld egyremegy) folytonosan vádoló és szidalmazó miniszterelnök, aki miatt a közös EU megállapodás és a közös EU cselekvés állandóan veszélyben van. Ráadásul ez a miniszterelnök az úgynevezett nyugati normákat nem tartja be, a szexuális irányultság vagy szexus jellegű másságokat törvényileg próbálja összemosni a pedofil bűnözőkkel, lenyúlta az összes féket és ellensúlyt, az ügyészséget kézi irányítása alá vonta, az EU pénzeket saját hatáskörben osztja el a csókosoknak, valamint politikailag és gazdaságilag Oroszország, csak gazdaságilag pedig Kína beépített embere az EU-ban. A közpénzből működtetett közmédiát és a kormány propagandaszervezetét közéleti informálás helyett pártpropagandára használja, a támogatások döntő részét a gazdagok kapják tőle, a szegények az út szélén vannak hagyva, az egészségügy és az oktatás egyre kevesebb pénzből működik, és hogy valahogy mégis működjenek, mindkettő rendőri felügyelet alatt áll. Ebből következően a Nyugat igencsak szeretné, ha más lenne a miniszterelnök nálunk. Irányítani persze a Nyugat nem akar, mert mit érne vele? A német autógyárakat, meg a többi üzemet, amelyek Magyarország GDP-jének nagy részét adják, a jelenlegi kormányzat jobban óvja és támogatja akár adócsökkentéssel is, mint azt Gyurcsány tenné bármily lázas állapotban. Igaz, a Mercedest ő hívta ide, és biztos ígért neki valamit, de erre a szuperpátyolgatásra valószínűleg ő sem gondolt.

Szóval ezt mondják páran. Borzasztó mondatok, de mi nem hiszünk nekik! Mi pontosan tudjuk (miniszterelnök úr iránymutatása alapján), hogy a Nyugat igenis fenyegeti a szuverenitásunkat, amely miniszterelnök úr szuverenitásával tökéletesen azonos, ugyanis az ország azt csinálja, amit ő akar, és ő is azt csinálja, amit ő akar. Múltkor is, kérem, mi történt a 2022-es választások előtt? A sunnyogó Nyugat ideküldött annyi pénzt, hogy miniszterelnök úrék közpénzből saját maguknak biztosított propagandafölénye az ellenzékkel szemben 400:1 arányról 50:1 arányra csökkent, ami megengedhetetlen befolyásolás! Miniszterelnök úrék kénytelenek voltak hát választás előtt egy csomó pénzt szétosztogatni a nép között, hogy valamennyire visszanöveljék az arányt. Ennek az osztogatásnak meglett ugyan a böjtje a vágtató infláció és a vágtató költségvetési hiány képiben, de hálaisten miniszterelnök úr megnyerte a választásokat, mert a nép az ily módon helyreállított propagandafölény miatt úgy tudta, hogy Márki-Zay:

1./ háborúba sodorná az országot,
2./ lebombáztatna minket Putyinnal,
3./ fiainkat vágóhídra küldené,
4./ elzárná a gázt, hogy fagyjunk meg mind,
5./ megszüntetné a rezsicsökkentést,
6./ bevezetné a fizetős egészségügyet,
7./ az összes gyermeket átoperáltatná a másik nemre, aztán meleggé nevelné, hogy az egyensúly helyreálljon,
8./ elvette a 13. havit, melyet Orbánnak kellett jóságosan visszaadni,
9./ állandóan lefeküdne a Nyugatnak, és nem lennénk már olyan büszke és szabad, de főleg szuverén ország, mint most.

Az természetesen nem kérdés, hogy aki mindezt így tudja, üvöltve rohan Orbánra leszavazni (még ha eredetileg ellenzéki érzelmű is!), és megfojtással fenyeget mindenkit, aki nem ezt teszi. Az előző mondat alapján csodaszámba vehető, hogy az ellenzékre egyáltalán szavaztak.

Na kérem, hát ezt a propagandafölényt, illetve mit is beszélek, szóval ezt a magyar szuverenitást fenyegeti a gátlástalan Nyugat. Nem csoda, hogy törvényt kell alkotni ellene, amely révén a szükséges propa… szuverenitás fölény mindig biztosított miniszterelnök úr számára. Miután Magyarországon az ellenzéknek már gyakorlatilag semmije sincs, mert mindent elvettek tőle, és most már külföldről sem támogatható, remélhetőleg örökre be tudjuk betonozni miniszterelnök úr szuverenitását.

A törvény egy nagyon klassz alkotás. Nem határozza meg, hogy konkrétan mi az, ami Magyarország szuverenitását veszélyezteti, hanem csak felállít egy Szuverenitásvédelmi Hivatalt, amelynek elnökét a miniszterelnök javaslatára (ki hitte volna?) a köztársasági elnök nevezi ki. Szóval fideszes lesz, na. És ő fogja megmondani minden egyedi esetben, hogy mi az ábra, azaz azt csinál, és azt állapít meg, amit csak akar… illetve azt, amit a miniszterelnök úr akar. Így aztán a működése pont annyira lesz pártatlan, mint az ügyészségé. Tudnak a fiúk, nemde?

(7) A Hivatal (1) bekezdés és (3) bekezdés szerint nyilvánosságra hozott jelentésével szemben jogorvoslatnak nincs helye.

Mert az maga a Szentírás.

Orbán a mélymagyar

ki

-

2023-10-15

0

A magyar miniszterelnök pénteki rádiós fellépése során a két új magyar Nobel díjast: Karikó Katalint és Krausz Ferencet a Mély Magyarország képviselőjének titulálta. Orbán Viktor profi, nem játszik a szavakkal.

A mélymagyar a fajvédelem egyik hívószava volt az antiszemita időkben 1945 előtt amikor Németh László alkalmazni kezdte ezt a kifejezést. Orbán Viktor azt üzente ezzel a jobboldali híveknek, hogy ez a két új Nobel díj nem nagyvárosi zsidóknak jutott mint Kertész Imre és több elődje esetében hanem hanem a feltörekvő magyar vidéknek, amely olyan embereket adott a világnak mint Karikó Katalin, Krausz Ferenc és természetesen maga Orbán Viktor. Persze a miniszterelnök szóba hozhatta volna Szentgyörgyi Albertet is, de a nagy magyar biológus jelentős kormányzati támogatást kapott, és ezért jött haza Nagy Britanniából.

Orbán Viktornak esze ágában sincsen nagy pénzt adni a kutatásnak vagy a felsőoktatásnak. Miért nem? Egyrészt, mert nincsen benne gyors és közvetlen haszon. Másrészt pedig politikailag veszélyes lehet, ha a felsőoktatás nagy számban termel olyan tehetséges fiatalokat, akik nem látnak itthon jövőt maguk előtt. Orbán Viktor is ilyen fiatalember volt a Bibó kollégiumban, ahol szorgosan készült a hatalomváltásra a kommunista államvédelem két olyan mentorával mint Fellegi Tamás és Stumpf István.

A magyar jobboldal útja az antiszemitizmustól Izrael támogatásáig

Horthy Miklós és rendszere nyíltan antiszemita volt, a kormányzó dicsekedett is azzal, hogy Európa első zsidótörvényét a keresztény és nemzeti Magyarországon hozták meg. 2001 szeptember 11-én a magyar szélsőjobb nyíltan a merénylőkkel szimpatizált. 2002-ben amikor Kertész Imre Nobel díjat kapott Sorstalanság című holokauszt regényéért, sokan Imre Kertésznek nevezték őt a szélsőjobboldalon. Az író bírálta Orbán Viktor politikáját, és kiköltözött Berlinbe. Ám azután megbékéltek egymással, és az Orbán kormány Kertész Imre Intézetet hozott létre Budapesten. Orbán Viktor megértette, hogy az antiszemitizmus elfogadhatatlan a nemzetközi színtéren. Kollégiumi társát, Nagy Andort küldte ki Izraelbe nagykövetnek, aki jó kapcsolatot épített ki Benjamin Netanjahu miniszterelnökkel. Netanjahu azután nemcsak, hogy ellátogatott Budapestre, de beajánlotta Orbán Viktort a Fehér Házban is. Így fogadta a magyar miniszterelnököt Donald Trump, az USA akkori elnöke.

Amikor eljött szeptember 11. Izrael számára a Hamász terrortámadásával, akkor Orbán villámgyorsan kiállt Izrael mellett, és betiltott mindenfajta tüntetést a Hamász mellett Magyarországon.

Az más kérdés, hogy a Karmelita kolostorban a magyar kereszténység legnagyobb ünnepén vígan parolázott Katar emírjével, aki a Hamász legfőbb szponzora.

Az elmúlt évtizedben több mint egymilliárd dollárt adott a Hamásznak. Katar fizette a közszolgálati dolgozókat a gázai övezetben. Az emír kikötése az volt, hogy nagyobb terrorakciót nem hajtanak végre Izrael ellen. A Hamász az emírt is becsapta amikor megindult a meglepetésszerű támadás Izrael ellen.

Orbán tehát politikai bravúrt hajtott végre azzal, hogy az antiszemita hagyományokkal rendelkező jobboldalt átállította Izrael oldalára. A baj az, hogy a pénzügyi válságot, mely Magyarországon erősen közelít, nem lehet politikai bravúrokkal kezelni. Arra pedig Orbán Viktor miniszterelnök nem számíthat, hogy Katar dúsgazdag emírje a Hamász után őt is szponzorálni fogja.

Nagyotmondás

Falusi Tamas

-

2023-09-27

0

Hungarikum: nálunk még a közelről jött ember is azt mond, amit akar! Ezt támasztja alá Miniszterelnökünk minapi parlamenti beszéde.

„Magyarország politikailag elég stabil, gazdasága elég erős, hogy letörje az inflációt, megvédje a munkahelyeket és a nyugdíjakat.”

Orbán nagyon óvatos. Mindig vigyáz rá, hogy nyílt hazugság a szövegében ne legyen. Ennek ellenére sikerült már párszor megbotlania, úgymint „A TAO nem közpénz”, „A cafeteriához nem nyúlunk”, „Ne azt nézzék, amit mondok, hanem amit csinálok (= Hazudtam, és még fogok is)”, „Mi sohasem vetemednénk arra, hogy elhallgattassuk a velünk egyet nem értőket”, „Minden háztartást havi 181.000 forinttal támogatok”, satöbbi, satöbbi. A fentieket tekintve meglepő, hogy mégis Gyurcsányt hazugozzák, pedig olyan Gyurcsány hazugságról nem tudunk, amit a fenti Orbán idézetekhez hasonlóan, nyíltan és közvetlenül mondott a népnek.

Érdekességként még megemlíthető, hogy Orbán hazugságait illetően egyikből sem lett 2006. ősze, de még csak a leghalványabb hasonló megmozdulás sem.

A fentiekből következően az „Orbán ugyan rossz, de legalább nem hazudik” felkiáltás a kiemelt ostobaságok kategóriájába sorolandó.

A fenti mondatot illetően:

Magyarország politikailag tényleg stabil (első kijelentés rendben). Minden más szempontból rendkívül kellemetlen a helyzet, se tisztelet irántunk, se pénz nekünk, de az ország népe csökönyösen ragaszkodik a megszokotthoz, és ha egyre jobban süllyed is az ország, az sem számít neki. Matematikai hungarikum, hogy minden választáson az ország egyharmadának lesz kétharmada.
Magyarország gazdasága jelenleg nem erős (második kijelentés: súlyos hamuka). Még mindig hatalmas az infláció, csökkennek a reálbérek, rengeteg beruházást kell elhalasztani, és már Bulgáriával meg Romániával küzdünk az utolsó hely elkerüléséért, ha ugyan nem csak Bulgáriával.
Az inflációt könnyű letörni, elég, ha jól választunk viszonyítási alapot.

Az infláció mértékét általában az egy évvel azelőtti árakhoz képest szokták megállapítani. A múlt év végi (2022. szeptember – december) inflációról elmondható, hogy hatalmas volt 2021-hez képest, és miután a most következő hónapokat év végéig a múlt év hasonló hónapjaihoz viszonyítják, azokhoz képest a már akkor is magas árak idén kevesebbet nőttek, így aztán az infláció automatikusan le lesz törve anélkül, hogy bármit tenni kellett volna érte. Ebből következően az infláció „letörése” valamint a letörés megjósolása nulla kockázattal jár, azt bárki gond nélkül megtehetné – ha tudna róla, hogy lehet.

Orbán ezt használja ki, hogy az egyszeri választónak nincs információja, nem is tudja megszerezni, de még ha meg is szerezné, nem tudna mit kezdeni vele. Ez a kihasználás nagyon csúnya dolog, de Orbán már csak ilyen. Úgy tesz, mintha ő épített volna erős gazdaságot (dehogy erős, az S&P hitelminősítő szerint ugyanabban a BBB- kategóriában vagyunk, mint 2009. márciusában, a világválság kellős közepén, Gyurcsány lemondása után két nappal), és az erős gazdaság aztán letöri az inflációt (dehogy töri, már egy éve mi vagyunk az Európa rekorderek, és mi is leszünk még a „letöréses” időszakban is).

Itt tartunk most. Az augusztusi infláció 16,4 %.

A munkahelyek megvédésének (helyesen: a munkahelyek mennyiségi megvédésének) első lépése, hogy idehozunk olyan munkaerő igényes gyárakat, ahol az általában munkát nem találó, alacsonyan képzett munkaerő is foglalkoztatható. Hatalmas adóengedmények kellenek hozzá, de azt Orbán csuklóból abszolválja, ahogy számtalanszor meg is tette már.

Hozzájárul a megvédéshez, a közmunka bevezetése, valamint a feltételrendszer átalakítása arra vonatkozóan, ki a munkanélküli. Így ma már nem számítanak munkanélkülinek olyanok, akik korábban még annak számítottak.

A statisztikákban az sincs benne, hogy 2010-hez képest 200.000-rel több, itt született magyar költözött el innen külföldre (igaz, az akkori számhoz képest 150.000-rel több külföldön született ember él Magyarországon, azaz az ebből adódó veszteség csak 50.000 fő), valamint az sem, hogy az itt élő, de külföldön dolgozók száma 100.000 fő. Ennek a 150.000 embernek már nincs szüksége hazai munkahelyre (a munkavállalók számát tekintve: 6,7 %)

Hát így kell a munkahelyeket megvédeni.

A magyar gazdaság valóban megvédi a nyugdíjakat (is). A kérdés persze megint csak az, hogy mitől, illetve kitől, és hogy hogyan. A 2010. óta történt eseményeket számba véve három megvédésről beszélhetünk.

Megvédés I. A szörnyű gyurcsányi vészkorszakban a svájci indexálás dívott hazánkban, mely a nyugdíjaknak nem csak a vásárlóértekét őrizte meg az inflációval szemben, hanem az ország gyarapodása esetén a nyugdíjak is nőttek, azaz nem maradtak le az ilyenkor szintén növekvő bérek mögött. Na, ezt a svájci indexálást törölte el az Orbán kormány a hatalomra jutásakor.

A megvédés így 2010-től szimpla inflációkompenzálássá degradálódott, azaz ha valaki 2010-ben már nyugdíjas volt, a nyugdíja ma is pont annyit ér, mint akkor. Egy forinttal se többet, hiába gyarapodott az ország a 10 éves világgazdasági fellendülésnek meg a nagy mennyiségben ömlő EU pénznek köszönhetően jókorát. A minimálnyugdíj persze még ennyire sem lett megvédve, az éhenhalást bárkinek biztosító 28.500 forint ma is változatlan.

Megvédés II. A Gyurcsány által a szörnyű gyurcsányi vészkorszakban 2700 milliárdra hizlalt MANYUP kasszát Orbán egy azonnali lenyúlással próbálta megvédeni. Emlékszem Selmeczi sikoltozására a pódiumról, ahogy ott állva teljes erőből védte szegény leendő nyugdíjasok pénzét a tudjukkiktől, de sajnos ma már sem Selmecziről sem a MANYUP milliárdjairól nem tudni, hogy merre járnak. A megvédés így nem lett túlságosan sikeres.

Megvédés III. A 13. havi nyugdíjat Medgyessy vezette be, és a FIDESZ nem szavazta meg. A szörnyű gyurcsányi vészkorszakban Gyurcsány végig fizette, majd a világgazdasági válság miatt Bajnai szüneteltetni rendelte el, mondván, ha jobb idők jönnek, újra fizethető.

Mint már többször hallottuk tőle, Orbán szerint 2010-től kezdődött Magyarország nagy korszaka, a legjobb 10 év, ami csak létezik. A korszak érdekessége, hogy a 13. havi nyugdíj szempontjából ezek rossz évek lehettek, mert Orbán úgy nem fizette, hogy csak na. Másra kellett a pénz. Nem a nagymama kap meleg papucsot, hanem a családfő egy focilabdát, ráadásul megdézsmálva a családi kasszát, maga veszi meg a boltban magának.

A miniszterelnök csak akkor hagyta abba a 13. havi nyugdíj 10 éven keresztül történt ellopását, mikor magára nézve veszélyesnek kezdte látni a közelgő választásokat. Ma már folyamatosan fizet (nagy bukfenc lenne, ha visszavonná), miközben azzal dicsekszik, hogy Gyurcsány vette el, és ő adta vissza, ami nagyjából igaz volta ellenére igencsak nagyméretű csúsztatás.

Na, így kell hallgatni Orbánt. Állandó gyanakvással, mivel a gátlás benne egyre csökken. Még ezt is mondhatom… sőt ezt is… és még ezt is… nincs határ!

Kötcse 2023.

Falusi Tamas

-

2023-09-11

0

Amikor Dobrev Klára családi nyaralójukból a kalocsai Paprikafesztiválra igyekezve elhajtott a kötcsei Kúria előtt, láthatta, sőt akár számba is vehette az ország színe-javát, ahogy érkeznek az Aktuális Kinyilatkoztatás helyszínére meghallgatni a Víziós Embert.

A Víziós Ember, aki majd megmondja nekik, hogy egyrészt mi lesz (jóslat), másrészt mi legyen (parancs). Ő ugyanis a hívők közfelfogása szerint ellát Krakkóig, ha lángol, ha nem, a többiek meg még az orrukig se. Utóbbi megállapítás igazságtartalmában nincs okunk kételkedni, előbbi meg kézenfekvő evidencia.

Ez az úgynevezett piknik a szokásos éves úrfelmutatások egyike, (ilyen például a tusványosi gyülekezde is), ahol az Úr felmutatja magát, learatja a tapsokat, aztán megnyugodva hazamegy. Újabb pár hónapig nem kell beszédet írni.

Az árnyékkormány miniszterelnöke, egyben az ördög felesége persze elhajtás közben nem vett számba senkit, ismeri őket, mint a rossz pénzt, és azt is tudja, hogy „az ország színe-java” kifejezés a besöpört jövedelmeikre jellemző, nem pedig az ország állapotára, melyet elvileg ők kormányoznak. Az állapot ugyanis eléggé lehangoló, ebből következően óriási baj, ha tényleg ez a tehetségtelen gárda lenne az ország színe-java. Hál’isten nem az, hiába hazudozzák sokan. Van jobb!

A Főnök beszéde nem nyilvános. Természetesen ez csak egy trükk, hogy egyrészt a közzététel helyetti, gondosan megtervezett kiszivárogtatás titokzatosabbá és fontosabbá tegye a mondottakat, mert az mindig használ a szövegnek, pláne benne rejtező ostobaságok esetén, másrészt, ha valaki rámutatna az ostobaságra, lehet mondani, hogy nem pontos az idézet. Ő nem is ezt mondta. De nem ám!

Az infó csepegtetés jelenleg teljes erővel folyik. Amit mostanáig sikerült kiszivárogtatni:

A miniszterelnök módosította nyugdíjba vonulásának évét, ami eddig 2030. volt, most 2034 lett. Indok: a COVID és a háború „négy évet elvett tőlük”.

Ebből a közlésből több dolog következik. Orbán egyrészt biztos benne, hogy mostantól örökké FIDESZ kétharmad lesz, azaz, ha akarja, haláláig miniszterelnök maradhat, másrészt a kudarcos évek miatt (mely kudarcossághoz neki természetesen semmi köze sincs) kárpótolni akarja magát négy szép, diadalmas évvel – illetve szerintem inkább hattal, mert a budapesti olimpiát 2036-ra tervezi. Ha a plusz négy év megvan, a még plusz kettő nem fog zavarni senkit. Nehogy már más nyissa meg!

A miniszterelnök a gazdasági nehézségeket jelölte meg a Fidesz népszerűségvesztésének fő okaiként, mint mondta, „a társadalom nem ehhez szokott hozzá, hanem a folyamatos növekedéshez”.

Ja. Hozzászokott. A Bajnai által rendbe tett országhoz, a Gyurcsány által összegyűjtött MANYUP 2700 milliárdjának lenyúlásához és szétosztásához, a 2010. utáni világgazdasági fellendüléshez, ami a magyar gazdaság multijait folyamatosan támogatta, az állandóan érkező EU pénzekhez, és a mindezekből következő „folyamatos növekedéshez”, amivel csak egy baj van: a többiek még jobban növekedtek, azaz mára a sereghajtó csoport (Románia, Bulgária, Magyarország) tagja lettünk, amiről persze a nagyközönség nem tud. Persze 2,7 millióan el se hinnék, még ha mondanák is nekik, de nem is mondja senki. A többieknek sem.

Orbán szerint vezető pozíciójukhoz az is hozzájárul, hogy gyenge az ellenzék, valamint állítása szerint nem voltak az embereket érintő megszorítások.

Ez így igaz. Legalábbis az első állítást illetően, mert a második a szokott füllentés, ami mellett lazán elsiklik a hallgatóság meg az olvasótábor is. Az ellenzék gyöngeségét illetően ismételten fel kell hívni a figyelmet arra, hogy azon maga az ellenzék nem tud változtatni, mert a bizonytalanok nekik nem hisznek. Segíteni kellene nekik, elmondani/megírni, hogy ők jobbak lennének, és hogy hogyan lennének jobbak, de sajnos, mint az már sok éve látható, ilyen segítség nincs. Ennek fényében jogosnak tűnik Orbán hosszútávú tervezése.

A miniszterelnök ismét elmondta, hogy komoly veszélyt lát Európa iszlamizációjában, és úgy gondolja, hogy belátható időn belül Nyugatról keresztény közösségek fognak Magyarországra menekülni emiatt.

Volt egyszer egy ember, valami francia, aki a XVIII. században kiszámolta, hogy Párizs utcáit 100 év múlva két méter magasan fogja lótrágya borítani (ő is tovább húzta a görbét). Nincs ezzel a tovább húzott muzulmános görbével sem gond, szegény idemenekülők majd azokban a házakban fognak lakni, amelyeket a Nyugatra távozó magyarok hagynak itt üresen.

A miniszterelnök azt akarja, hogy Magyarország nagy, erős és gazdag legyen, és mindenki tiszteljen minket (azt akarja! Fantasztikus!).

Ehhez van neki egy 15 pontos terve, amelyik a következő hét pontból áll:

a demográfiai fordulat elérése

Jutalmazással nem lehet elérni, csak kemény büntetőintézkedésekkel. Börtönnel való fenyegetés 3 gyermek alatt, sokmilliós pénzbüntetések, satöbbi. Aztán, ha sikerül, Magyarország lakossága 2100-ban is 10 milliós lesz, a lepusztuló Németországé meg megfeleződve 40 milliós. És akkor mi van?

A munkaalapú gazdaság létrehozása

Szerintem már létrehoztuk. A tudásalapú jobb lett volna, mint a multik gyáraiban való gürizés, de ha ez a vízió…

Hitelfelvételek helyett hitelezővé és modern ipari nemzetté kell válni

Tényleg? Aszta! Hogy erre még nem gondolt senki…

A magyar vállalkozóknak külföldön is be kell fektetni, a profitot pedig haza kell hozni

Ahhoz magyar vállalkozó kéne. Na, pont azt nem sikerült kinevelni. Sőt, ellenkezőleg! Antivállalkozók gazdagodnak tömegesen.

A hadseregfejlesztés

Úgy gondolja a miniszterelnök, hogy ettől leszünk erősek? És akkor majd mindenki tisztel minket, mert különben odapörkölünk, mint Putyin?

A digitális állampolgárság bevezetése

„A digitális állampolgárság egy olyan – a digitális és online világban járatos, az abban megjelenő információkat kritikusan szemlélő, konstruktívan továbbgondoló, produktívan kezelő személy jellemzőire utal, aki képes eredményesen, és a közösség számára is értékteremtően végezni a mindennapi tevékenységét.”

Hát, az jó lenne, csak az a baj, hogy ha az ilyen magyar állampolgárok száma túllép egy adott (nem is nagyon magas) létszámot, akkor Orbánnak meg a FIDESZ-nek többé itt nincs esélye. Szerintem nem gondolja ő ezt komolyan.

Energetikai önellátás, ennek része, hogy Paks orosz helyett francia üzemanyaggal menjen.

Ezt nyilván mondta neki valaki. Jelenleg Magyarország nem képes önellátásra (nem csak gázból és olajból, hanem villamos energiából is importra szorul), és ha beindulnak az energiafaló akkugyárak, akkor még rosszabb lesz a helyzet, ezért Paks II. késése miatt két nagy erőművet (1000 + 1600 MW) kell építenünk, azok pedig mással nem működhetnek, csak a Déli Áramlat nevű csővezetéken jövő orosz gázzal (a kazah gáz is gyakorlatilag az). Ezért kell állandóan gazsulálnunk Putyinnak, aki a gázt, meg Erdogánnak aki a csővezetéket tulajdonolja. A többi energetikai kérdés kevésbé lényeges.

A fenti eszmefuttatásból azt, hogy erősek leszünk meg gazdagok, még csak-csak értem, de hogy hogyan leszünk nagyok, az igencsak kérdéses. A felfejlesztett hadsereggel visszafoglalunk a szomszédoktól valamit? Vagy mindent? Ezt takarja a nemzetegyesítés?

Ahogy a leírtakból látható nem egyszerű a helyzet. Mondhatni, rossz. Hogy ennek ellenére Orbánék népszerűsége nem csökken, azzal a hazáját féltő, médiabirtokos magyar értelmiségnek előbb-utóbb kell valamit kezdeni. Javasolnám, hogy minél hamarabb.

Egyelőre nem látszik jele.

Ursula von der Leyen Orbán támogatása nélkül is ismét a brüsszeli bizottság vezetője lehet

Polonius

-

2023-09-05

0

Ursula von der Leyen Orbán támogatása nélkül is ismét a brüsszeli bizottság vezetője lehet

Orbán Viktor miniszterelnök immár nem bízik Ursula von der Leyenben, és ezért nem biztos, hogy támogatni fogja akkor, ha újra pályázik a brüsszeli bizottság elnökének posztjára – közölte a rászorulókkal Orbán Balázs politikai igazgató, aki ebben az esetben eljátszotta a His Master’s Voice szerepét.

Ursula von der Leyen is tudja nem is számít Orbán Viktor voksára, ha máshonnan nem, hát a brüsszeli Politico is részletesen beszámolt Orbán Balázs nyilatkozatáról. Ebben elsősorban arról esett szó, hogy a magyar miniszterelnök továbbra is bízik abban, hogy a jobboldali pártok a szélsőjobbal kötnek koalíciót az Európai Parlamentben, és ebben az esetben meghatározó erejű csoportosulás jöhetne létre. Az európai közvélemény jobboldali fordulata új brüsszeli bizottságot eredményezne, és ebben az esetben nemcsak Orbán Viktor nem támogatná Ursula von der Leyen újraválasztását, de mások sem. Ezenkívül pedig megindulhatnának az európai pénzek Magyarország irányában – erről nem beszélt Orbán Balázs, de a miniszterelnököt ez érdekli elsősorban hiszen a jelenlegi gazdasági válságban óriási szükség lenne az eurómilliárdokra. Jól mutatja a válsághelyzetet, hogy a magyar kormány az utolsó percben jelezte: nagyon is igényt tart az európai helyreállítási hitelekre, amelyek kamatlába jóval alacsonyabb mint amilyet Magyarország a nemzetközi pénzpiacokon el tudna érni.

Nincs vétó

Orbán Viktornak ezúttal peche van: a brüsszeli bizottság elnökének megválasztásához elég a minősített többség, nem kell teljes konszenzus. Vagyis

a magyar miniszterelnök nem gyakorolhatja kedvenc sportját, a vétózást.

Jelenleg a tagállamok többsége Ursula von der Leyen újraválasztását támogatja. Washington felajánlotta Ursula von der Leyennek a NATO főtitkári posztját, de nem valószínű, hogy a német politikus ezt elfogadná. Baráti körben állítólag úgy nyilatkozott, hogy a katonákból teljesen elege lett amikor hadügyminiszter volt Németországban.

Orbán Viktor másik elképzelése, a nagy jobboldali – szélsőjobboldali pártkoalíció sem úgy alakul, ahogy azt a magyar miniszterelnök elképzelte. Való igaz, hogy Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője tárgyal Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel valamiféle együttműködésről, de arról szó sincs, ami Orbán Viktor alapgondolata volt: együttműködés az Alternative für Deutschland mozgalommal, melyben neonáci csoportok is helyet kaptak. Annak idején ez vezetett a szakításhoz Orbán Viktor és Merkel kancellár között. Ezért lépett ki Orbán az Európai Néppártból mielőtt kirúgták volna. Most mind Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője mind pedig Merz, a CDU vezetője megerősítette:

nincs együttműködés az Alternative für Deutschlanddal!

Nem véletlen ez az elszánt szembeszállás azzal a mozgalommal, mely nem utasítja el a náci örökséget. Németország ma éppúgy gazdasági válságban van mint a harmincas években bár ennek a krízisnek a társadalmi hatásait az állam még képes enyhíteni. A stagnáló gazdaság hozza föl az Alternative für Deutschland mozgalmat éppúgy mint Adolf Hitler mozgalmát a harmincas években. Az Alternative für Deutschland éppúgy nemzeti alapon áll mint Orbán Viktor miközben Giorgia Meloni Európa és USA-barát.

Orbán Viktorral egyetlen uniós tagállam sem kíván együttműködni.

Furcsa végeredmény ez egy olyan politikusnak, aki a magyar parlament európai ügyekkel foglalkozó bizottságát vezette a kilencvenes években.

Orbán Viktor Európa és USA ellenessége sokba kerül Magyarországnak miközben Kína és Oroszország barátsága nem hoz túlságosan sokat a konyhára. Pekingből mindenesetre megüzenték Orbán Viktornak: pénzügyi válság esetén rájuk ne számítson! Adnak ők hitelt, de csak piaci áron vagyis méregdrágán.

Orbán a falon

Falusi Tamas

-

2023-09-05

0

Hogyan is írta a világ legokosabb embere? „Az élet célja a küzdés maga.” Más célt nem látott, akárhogy figyelt, és bizony van ebben valami. Hiába találta ki a vallás, hogy a földi élet célja a vizsga, az itteni siralomvölgy az élethosszig tartó vizsgahelye, és aki könnyűnek találtatik, annak irány a Pokol, egyébként meg a Menny, mert ennek nagy megmérettetési hercehurcának sok értelme nincs.

Ugyan minek válogatná szét a Jóisten ilyen bonyolultan az embereket, ha már a születésükkor tudja, hogy milyenek? Ráadásul az ember úgy gondolná, hogy ha már ilyen kiválasztás van, legalább a körülmények lennének mindenkinek azonosak, de nem: az egyik hülyének születik, a másik gazdagnak, a harmadik New York állam helyett Afrikába, a negyedik egy napig él csak és megkereszteletlenül hal meg, az ötödik pszichopata aggyal, érzelmek nélkül, valamint vicaverza, illetve összevissza, sokmilliárd féle ember, helyzet és környezet, akkor meg hogyan lehetne objektíven értékelni őket? A sárdagasztást még a Jóisten sem tudja a besurranással összemérni! Ebből következően Madách-nak van igaza. Nagyon igaza.

A költő legjobb magyar tanítványát Orbán Viktornak hívják. Lehet, hogy a sötét alvilág néhány tagja még nála is nagyobb híve a küzdelemnek, de ők nem vergődtek ilyen magas polcra, így aztán a közvetlen környezetüket kivéve se tanulságul, se figyelmeztetésül, se például nem szolgálnak senkinek. Viszont egy miniszterelnök magától értetődőn, ugyebár.

A küzdés jellemzője, hogy egyrészt csak valaki ellen, másrészt csak valamire hivatkozva, azaz valamiért tud az ember küzdeni. Ezeket előzetesen ki kell jelölni a küzdőnek, addig nem foghat bele, mert az elmondottak híján az nem küzdelem lenne, hanem ámokfutás. A küzdéshez kell még erő is, mert az, aki ellen küzdünk, az esetek nagy részében szintén rendelkezik erővel. Ha nem rendelkezne, simán einstandolnánk, ami kell nekünk, aztán az erőtlenek közül pár hullát hátrahagyva irány az édes otthon (Kalandozások kora, Kolostor fejezet).

A fentiek alapján és a kijelölési feltételeket teljesítve fogalmazta meg a miniszterelnök bölcs mondásait („Magyarország hét törvénye” – hát nem csodálatos?). A veretes mondatok alapján a küzdés a hazáért, a magyarságért, a nemzetért folyik, az pedig, hogy ma már nemhogy gyarmat nem vagyunk, de erős szövetségek tagjai, és ebből következően a szövetségeseink nem támadni, hanem megegyezni akarnak velünk, sőt megvédenek, ha kell, azaz se a hazát, se a magyarságot, se a nemzetet nem fenyegeti senki, érdektelen. A haza, a magyarság, a nemzet nagy többséggel Orbán Viktort bízta meg, hogy őt egy személyben képviselje, és ha ő azt mondja, küzdés, akkor úgy! Ellenfelek: Bizottság, Leyen, Soros, Biden. Remélem, mindenkinek érthető.

És most a törvények maguk:

Haza csak addig van, amíg van, aki szeresse!

Így igaz. A haza csak szeretve létezik. Attól haza. Az ország akkor is van, ha különösebben nem szereti senki, mert a polgárok viszonya hozzá nem érzelmi, hanem gyakorlatias (a nemzeti kultúra más, azt tényleg szeretjük, mégpedig mindentől függetlenül). Meglepő tény, hogy elég sok ország a polgárok vele való bármifajta érzelmi kapcsolata nélkül is működik, méghozzá kiválóan, viszont ezekben az országokban a kormány által önfeláldozást és/vagy lemondást kérni a polgároktól az ország „megvédése” érdekében, vagy a kormányzási hibákat a „megvédésre” fogni nem lehet. Azt csak kizárólag haza esetén.

Minden magyar gyermek újabb őrhely!

Ha valaki fél attól, hogy a magyar nép kihal, így a magyar nyelv és kultúra elvész, azt részben megnyugtathatom: a legpesszimistább becslések szerint 2100-ban még mindig ötmillióan leszünk, miközben a történelmi Magyarországon a török hódoltság előtt csak 3,3 milliónyian éltek, utána meg sokat romlott a helyzet, mégis itt vagyunk. A kihalás persze elkerülhetetlen (az emberiséggel együtt), de azt semmilyen mostani intézkedéssel nem lehet még csak késleltetni sem.

Az igazság erő nélkül keveset ér!

Ez is így igaz. Visszafele sajnos más a helyzet, az erő igazság nélkül is működik, és akinek ereje van (vagy azt hiszi), sokszor hajlamos rá, hogy az igazsággal ellentétes irányban vesse be (lásd például a kormány fővárossal szembeni viselkedését). Ezt elkerülendő legjobb, ha az emberek megegyeznek, hogy az igazság érvényesülését mindenki segíti, akkor erőre nincs szükség soha – kivéve a gyevi bírót, aki szerint erőre mindig szükség van. Ha nem támad senki, akkor is. A „megegyezés”-t, mint szót nem ismeri. Még „kompromisszum” alakban sem.

Csak az a miénk, amit meg tudunk védeni!

A miniszterelnöki erőkultusz megingathatatlan. Nem tisztel semmi mást. A röhej az, hogy mi, itt élő magyarok kicsik vagyunk, saját erőből semminket nem tudnánk megvédeni, még szerencse, hogy egyrészt a többi ország jóindulatú, és nem akar elvenni tőlünk semmit, másrészt, ha valaki el akarna is, a szövetségeseink megvédenek – hacsak nem lesz olyan magyar miniszterelnök, aki otthagyja a szövetségeket.

Az ilyen miniszterelnök IQ-járól nem nyilatkozom. Van elég bajom anélkül is.

Minden mérkőzés addig tart, amíg meg nem nyerjük!

Tipikus miniszterelnöki attitűd, ha mattot kaptam a sakktáblán, szétverem az ellenfél fején, és ha akkor sem adja fel, előveszem a pisztolyt, amelyet minden parti esetében magammal hordok, mert én a győzelemig szoktam játszani. Úri társaságban nem a legmagasabb pontszámot kapja az ilyen viselkedés, és ez sajnos az országra is kivetül, aminek a nemfideszes állampolgárok nagyon nem örülnek, ugyanis a negatív EU vélemények hátrányait a miniszterelnök helyett ők fogják elszenvedni (a fideszesek is elszenvedik, de ők örülnek).

Határa csak az országnak van, a nemzetnek nincs!

Ez nagy valószínűséggel azt jelenti, hogy a külföldön élő magyarok is a nemzethez tartoznak. Érdekes, hogy ezt soha nem vitatta senki. A magyarként való élést (nyelvhasználat, iskola) gátolták sokan, de hogy a magyarok magyar nemzetiségűek, az mindig elfogadott volt. Hogy ez minek került „Magyarország hét törvénye” közé, a nagy rejtélyek egyike. Hacsak nem szavazatszám növelési célból, mert akkor rejtélyről nem beszélhetünk.

Egyetlen magyar sincs egyedül!

„You’ll Never Walk Alone”, szól a Liverpool (meg még 18 egyesület) himnusza, és a régi musical dala felbukkan sok más helyen is. Sosem maradsz magadra, hangzik a bíztatás, ami jellemző a modern világban minden országra és minden közösségre is. Na, talán a magyaroknál akad némi gond az ígéretet illetően, mert ott van kivétel, mégpedig a faluvégi Mari néni, akihez nincs bevezetve a gáz, a kútra jár vízért, petróval világít (nulla rezsitámogatás), minimálnyugdíjból él, és az állam egyáltalán nem gondoskodik róla, mert van egy elvált lánya Nyíregyházán, aki rokkantnyugdíjasként nevel két gyermeket, ezért övé a teljes felelősség a családtagért. Az állam elegánsan kiszállt. Így aztán Mari nénit úgy hagyták ott az út szélén államék, hogy jobban se kell. Hatvanpusztán ez a gondatlanság persze elképzelhetetlen, a két esetből a magyar gondoskodási átlag kiszámítható.

A magvas gondolatok nemrég egy felújított iskola falára is fölkerültek. Vannak persze, akik túllihegésről fecsegnek, mag olyasmikről, hogy miért Orbán, miért nem Kossuth, Deák, Petőfi, de ezekre mi rá se rántsunk. Egy a fontos. Kupálódjanak a nebulók!

A Gyurcsány bezzeg nem tanított nekik semmit.

Pár nap múlva leszedték a törvényeket. Azt tudni, ki adott rá utasítást, az azonban ma is homályba vész: ki rakatta fel az ominózus bölcsességeket. Ahogy Karinthy írta: „Az élet olyan, mint a lavina. Egyszer föl, egyszer le”. Tudott az öreg, mi?

A vízió

Falusi Tamas

-

2023-09-03

0

Mint azt mindenki tudja, a mi miniszterelnökünk távlatos ember, aki átlátja a dolgokat, nem úgy, mint a tudjukkik. Ezeket az „átlátásokat” fogalmazta meg Tihanyban a Tranziton, hogy mindenki ismerje meg, tanuljon belőle, és éljen aszerint, ugyanis ez minden magyartól a minimum, különben nem lesz gazdagság, erő, meg tisztelet.

Az átlátásos megfogalmazás minden idősíkra vonatkozik, hogy bizonytalanság véletlenül se legyen.

A jelen

Magyarország nagyon macsós, főleg a katonaságnál priccseken edződött vezetői miatt. Erre a tényre a bizonytalankodó, állandóan változó kormánnyal egyik napról a másikra vergődő, erősen feminin államoktól elhatárolódva a miniszterelnök külön is emlékeztetett:

„…a kétharmad, mint a cövek, egyfolytában áll, és még a végét sem látni.”

Bizony, jogosan mondta. A mai ellenzék szétszórt, szegény és hiteltelen, médiája nincsen, a NER alkalmazottak akkor veszik semmibe, amikor akarják, így elég nehéz odamenni bárkihez, hogy

„Az ellenzék vagyok. Kérem, szavazzon rám!”

Segítsége sincs, mert főleg vidéken, de a nagyvárosokban is a helyi potentátok, megmondóemberek és közbeszéd diktátorok nagyrészt a FIDESZ emberei, ahogy nekik információt szolgáltató média 80 %-a szintén, amelyik a szlogeneket diktálja. Ezen diktátumokat a fideszes politikai munkások rendkívül szorgalmasan figyelik, megjegyzik, majd terjesztik, sőt sulykolják az emberekbe, hogy sok időt és energiát rááldozva jó irányba térítsék a népet.

A nemfideszes értelmiség nem ilyen. Nagyon nem. Nem szorgalmas, és nem terjeszt. Pláne nem sulykol. Várja, hogy a fentebb jellemzett, ma már egymagában tehetetlen, lenézett ellenzék kezdeményezzen valamit, na, ahhoz ő majd kritikus szemlélettel csatlakozik. Ha ugyan. Mert ha nem tetszik neki, akkor persze nem. Kigondolni a dolgokat, az ellenzék körül gyülekezve a pártokkal és a többiekkel belső körben megvitatni, aztán programmá emelni nem az ő feladatuk. De nem ám!

A NER és főleg Orbán folyamatos bírálata a nemfideszes értelmiségtől sajnos kevés (immár tizenhárom éve láthatóan az), de ezt nem veszi észre, vagy nem akarja észrevenni, esetleg úgy jó neki, ahogy van, a cövekállás tehát minálunk változatlan. 13 éve az.

A fentieket a miniszterelnök ugyan nem részletezte, de nem is lett volna célszerű, mert sokakat csak megzavarna. Egy mondat bőven elég.

A múlt

„Magyarország most gazdagabb, erősebb és biztonságosabb, mint 13 éve”

Ez tökéletesen így is van, az egyetlen probléma az, hogy a 13 év alatt a többi hasonló ország még gazdagabb és még erősebb lett, azaz ők jobban használták ki az beérkező EU pénzeket, a világgazdasági fellendülést, és a politikailag nyugodt korszakot, mint a miniszterelnök vezette magyar kormány, és ehhez még a nyugdíjkasszát sem kellett lenyúlniuk, amelybe a tőkét nagyrészt Gyurcsány gyűjtötte össze. A lenyúlással Orbán nem csak 2700 milliárd forint készpénzhez jutott (és ne feledjük: akkor még 270 HUF ért egy eurót), hanem a kassza megszüntetése révén 13 éve nem kell egy árva garast sem befizetnie. Elég az ígéret a leendő nyugdíjasoknak, hogy majd ha nyugdíjba mennek, az akkori kormány fizetni fog nekik.

A biztonságot illetően ma láthatóan több a vendégmunkás meg az akkugyár, mint 13 éve, de ezt inkább hagyjuk. Úgysem érdekes.

A fentiek alapján mondható, hogy az elmúlt 13 év a négy darab kétharmados választási győzelmet kivéve Orbánnak nem egy sikerkorszaka.

Az országvezetés bukta, mert mára odáig jutottunk, hogy gazdasági téren Lengyelország és Szlovákia helyett már Romániával és Bulgáriával vetekszünk a „jobb” helyekért, ami nem a magyar büszkeséget hizlaló állapot.

Közéletileg a magyar társadalmat sikerült végletesen megosztani. Magyarországon az összes kérdésben mindig egy ember dönt, és a döntést 2,7 millió ember mindig helyesli. Kompromisszumokra nincs remény, a NER mindenki mást lenéző magtartása, az „Azt csinálok, amit csak akarok” attitűd, valamint az ellenzék véleményének állandó semmibevétele lehetetlenné teszi az együttes cselekvést, azaz Magyarország lakossága 2,7 millió NER szavazóra és a családtagjaikra zsugorodott. A többi, ha elvileg van is, nem számít, beleszólni nem tudnak, jelentőségük nulla, állapotuk és helyzetük röhejes.

A külpolitikát illetően a szövetségeseinkkel mind összevesztünk, és összehoztunk olyan barátokat, akiket nem kellett volna összehozni.

Ezeket összesítve rögzíthető, hogy Magyarország az Orbán vezetés alatt egy Európában elszigetelt, a többiekhez képest egyre gyengülő gazdaságú, a politikai egyetértést tekintve kb. 40 százalékra zsugorodott lakosságú, erős keleti beütésekkel bíró, de azért rendkívül keresztény, mogorva, magányos állammá vált, melynek jelszava az „Én”.

Mivel ez egy teljes ország, a „Mi” ugyan jobbnak tűnik, de az jelenleg nálunk hazugság lenne, ezért maradjunk az „Én”-nél. De akkor egyszemélyes! Egyszemélyes, egyszemélyes… na és? Orbán „Én” helyett mindig „Mimagyarok”-at mond, senki nem fogja észrevenni.

A jövő

„Hogy ki lehet-e maradni a ma látszó rossz európai folyamatokból, arra ösztönből igennel válaszolok. Primitívül hangzik, amit mondok, de igen. Azt akarjuk, hogy Magyarország gazdag, erős legyen, biztonságos is. Ha ezt akarjuk, ki kell vívni a tiszteletet minden országtól. Van erre terv, különben minek tartanánk a politikusokat?”

Ezt hallgatva végre megnyugszik az ember. Na most! Van terv! Nem hiába tartjuk a politikusokat súlyos pénzekért, azaz, mint ahogy már írtam, nekünk megéri Hatvanpuszta minden négyzetcentije.

A terv szerint a gazdagság és az erő a magyarok Orbán által említett különös kreativitásának lesz köszönhető, melyről szerinte nem is tudunk (egyszer olvasta valahol), a biztonságunk érdekében pedig kivívjuk a tiszteletet, de ki ám! Tucker Carlsontól már kivívtuk. Trumptól is, Erdogantól is. Következik Svédország és Norvégia, aztán, ha a FAZ már abbahagyta az óbégatást, Németország. Lépésről lépésre. Nehéz lesz, de bizakodhatunk. Nyilván, erről szól a terv. A leendő tiszteletről. Kalaplevéve köszönnek majd nekünk. 10 év múlva. Ezt ígéri. Addig marad a mai helyzet. Csak kibírjuk valahogy.

Persze azért nagyon jó lenne, ha a hosszas vívódás közepette nem kellene otthagynunk az EU-t, mert értjük mi, hogy Orbán a keleti blokádok helyett konnektivitást akar (Magyarországnak rettenetesen kell az orosz gáz), de azért mégiscsak jobban hangzik az EU, még ha akkor van is blokád Oroszország felé. A gáz kivétel, azt ugyanis nem az EU blokkolja (nincsen rá szankció), hanem Putyin zárta el, és ha kinyitotta is, bármikor elzárhatja újból, ezért kell mindenféleképpen nagyon jóban lennünk vele. Na ja, a „rezsicsökkentés áldásos hatásainak” következtében a fűtés korszerűsítések, a házszigetelések, a takarékosságra nevelés, az alternatív gázszállítók keresése és a szállítás megvalósítása sajnos mind elmaradt, ráadásul a nagy villamos energia igényű akkugyárak és Paks II. késése miatt két nagy teljesítményű gáztüzelésű erőművet is kell építenünk, orosz gázra természetesen, és ez majdnem totális kiszolgáltatottság.

Ebből következően az EU sajnos csak nekünk, nem fideszeseknek hangzik jobban. A miniszterelnök úgy vélekedik, illetve úgy kell neki vélekednie, ő nem érti, miafrancot erőlködik az erkölcstelen, hülye Nyugat, az oroszok annyian vannak, mint az oroszok, úgyis ők győznek, akármit csinálunk, akkor hát adjuk oda nekik, amit akarnak, aztán legyen béke, és kereskedhessünk már! Vagy ha nem, hát kilépünk! Gázt ide, gázt ide, szép szőke Putyin…

„Kell még tíz év, ha megkapjuk, meg is lesz, meg is fogjuk csinálni”.

Nem kéne megadni neki. Így is nehéz lesz rendbe rakni a dolgokat, hát még 10 évnyi újabb rombolás után.

Hagyományos érték

Falusi Tamas

-

2023-08-28

0

A hagyományos érték nevéből következően olyasvalami, amely a múltból érkezik, fő jellemzője pedig, hogy akkor is érték volt, meg ma is az. A hagyományos érték választja el például a genderglobalista Nyugatot a hithű, konzervatív Kelettől, mely utóbbiban az orosz földgáz továbbra is hagyományos érték, az előbbiben meg már nem.

A konzervatívok szerint attól, ami tegnap volt, nem szabad eltérni, a balliberálisok szerint viszont szabad, így aztán arra, Nyugat felé nem veszik rossznéven, ha valaki eltér. Ebből következően az ő világuk eleve erkölcstelen világ, hagyományos értékeik nincsenek, nem forszírozzák a szaporodást(!), megengedhetetlen kapcsolatokat törvényesítenek(!!), és ma már nem is akarnak homogének lenni(!!!), mert tisztában vannak vele, hogy korábban sem voltak azok, csak a „hagyományos értékek” kényszerítették bele őket a látszathomogenitásba. Szörnyűség, hogy mennyire toleránsak a mássággal szemben. Brrr.

Ilyen egy rendes, illiberális államban nem fordulhat elő.

A konzervativizmus jellemzője a hierarchia. Abból származtatja a számára elengedhetetlen, nagybetűs Rendet, azaz tartózkodásra kijelölt helyként mindenkinek meg van határozva egy zárt rekesz, ahonnan nem jöhet ki. A konzervatív állam mindenféle intézkedésekkel gondoskodik róla, hogy ne is akarjon kijönni, mert különben baj lesz. Az Isten, császár, király, arisztokrácia/politikusok, papság, nemesség, polgárság/szabadok, pórnép, rabszolgák, nők sorrend többezer éven át jól működött, aki ezt meg akarná zavarni, az a konzervatív állam alapjait támadja meg. Amely csoportok renitenskednek, azaz nem hajlandók szó nélkül betagozódni és elfogadni azt, ami számukra ki lett jelölve, azokat rendőrségi felügyelet alá helyezik (lásd oktatás, egészségügy, ilyesmi).

Ha egy egész ország rendőrségi felügyelet alatt van, azt jelenti, a Rendet minden téren erővel kell fenntartani. Ezek a totális diktatúrák.

Az ország nulla és a százszázalékos rendőri felügyelete közötti elhelyezkedés mutatja, mennyire diktatúra az adott ország, vagyis aki azt mondja, ha senkit nem visz el a fekete autó, akkor ott nincsen diktatúra, hülyeséget beszél, ugyanis attól még nyugodtan lehet, legfeljebb kisebb mértékben. Például nálunk a Rogán vezette propagandaminisztériumot egyáltalán nem a belügy irányítja, szabadon plakátolhat meg levelezéses nemzetkonzultálhat bármiféle rendőri korlátozás nélkül akár évi negyven-negyvenöt milliárdból is, ha kell, ami elég nagy mozgástér Rogánnak, mégis vannak kétségeink a hazai demokráciát illetően. Igaz, nem Rogán korlátozása miatt.

A mozgolódásoktól mentes, ún. „rendes” hierarchia tehát a legfőbb hagyományos érték, amelyet a konzervatív erők szerint tűzön-vízen keresztül meg kell tartani.

A társadalom a nagy csoportokon belül kisebb egységekre tagozódik, ezek a családok. Konzervatív állam esetén a családokon belül is működik a szigorú hierarchia, mely szerint mindenkinek tudnia kell, hol a helye. A konzervatív tábor családmodellje, melynek a költő szerinti ideális helyzete az „Apa, anya, gyerekek, csupa szív, szeretet, egy se nyafog, kesereg, tréfa csupán a baj.”, a legvégsőkig megőrzendő, ha kell törvények által, sőt akár az alaptörvény módosításával is. Ebből következően az „Apa, apa, gyerekek…” szigorúan tilos, ahogy az „Anya, anya, gyerekek…” éppen úgy, teljesen függetlenül attól, hogy a „csupa szív, szeretet” az efféle visszataszítóan perverz kapcsolatban adott-e, vagy sem. A család feje a családfő, a többiek a beosztottak, és nem csak a család kutyája tudja, ki parancsol ott.

A gazdaság is a jól bevált családmodell szerint szerveződik, a kereslet-kínálat által meghatározott árak, a fogyasztás és az általa ösztönzött fejlesztés zavaros, individualista módszerei helyett a hagyományos értéknek tekintendő, padrone vezette nagycsalád dívik, azaz a rendszer sokszereplősből egyszereplőssé válik, legalábbis az állam uralta gazdasági terepen, ahová idegenek belépése tilos. A családon belül piaci igényből felvetődő műszaki fejlesztési, gazdaságosság növelési, környezetvédelmi vagy kiszolgálás jobbítási igény nincs, a vevő, aki ugyanaz, mint az eladó, gavallérosan rendel és fizet (a mi pénzünkből), továbbá akárhány túlmunka számlát befogad. Ha törvényileg baj lenne, egy nap alatt módosít. Tessenek, kérem, elképzelni, van olyan ország, ahol a többszörös kétharmad révén a rendszer sok időt kapott a kiépülésre, így aztán ma már kiválóan működik, a nagypénzű parvenük saját gyarapodásukon túlmenően eltartják a padronét is. Fényesen.

És látá a padrone, hogy ez jó.

És tényleg jó. Nem mindenkinek ugyan, ám a legtöbb gazdagnak az. Nem is lenne semmi baj, ha nem volnának renitensek, de sajnos vannak. Affenébe is!

A szépen felépített Rendet az örökös ugyanoda pozicionáltság helyett egyenlő kiugrási esélyeket akarók, a kötelezően fekete-fehérből kitüremkedő szivárványosok, az utasítás helyett megvitatással kialakított, közös álláspontban hívők, a mindenféle undorító szabadosságot szabadságnak nevezők, a Biblia ősi és kötelezően betartandó törvényeit kétségbe vonók, meg még további ilyesféle, rendkívül káros szerzetek, azaz főleg az ellenzék veszélyezteti, ugyanis hiába írta azt a költő, „Jöjj el szabadság! Te szülj nekem rendet…”, nagyot tévedett, mert abból nem rend lesz, hanem óriási kavarodás. Ami megengedhetetlen. Még tán az eleve elrendelt, örökös miniszterelnöki címet se akarnák tudomásul venni a népek egy akkora zűrzavarban, amit az ellenzék által megvalósítandónak hirdetett, úgynevezett „szabadság” okoz!

Az ilyesféle fertő elkerülésének záloga maga Miniszterelnök úr, aki, mint ezt kifejtette, mások által követhetetlen észjárással kormányozza országunk hajóját a nagy európai hullámverésben.

Csak remélni tudjuk, hogy a sorsunk végül nem az ő észjárásán múlik, mert az már eddig is sok kárt okozott.

Nincs pénz, nincsenek barátok, az országnak rosszabbul megy, mint ahogy mehetne, és mindez azért, mert Miniszterelnök úr azon tekintélyes szervezetekben sem szereti az egyenlőséget, amelyeknek tagjai vagyunk. Már az érthetetlen, hogy ott is hierarchiát akar, de hogy 27 egyenlő között ő akar a padrone lenni, az minden más tagállam szerint túlzás egy kicsit. A szervezetek alapszabályaikban eleve megadják mindenkinek az időszakosnak gondolt, néha egy-egy kérdésben alkalmazható vétójogot, de ilyen agresszív kismalacos pávatáncra nem számított egyik Alapító Atya sem.

Miniszterelnök úr sajnos nincs tisztában az alábbiakkal:

Ha valaki tag egy klubban, akkor a szuverenitásának egy részét fel kell adnia! Aki ezt a primitív követelményt nem képes fölfognia, annak az agyi képességeiről jobb, ha nem nyilatkozunk.
Miniszterelnök úr sohasem a „magyarok érdekeit” védi, hanem minden esetben a saját elképzelését. Hogy mégis azt mondja, az sokaknak ugyan elfogadható, de attól még nem lesz igaz.
Ha valakitől pénzt kapunk, ne sértődjünk meg azon, hogy szeretné tudni hová ment a pénz, mert ha nem engedjük megtudni neki, legközelebb nem ad.

A baj az, hogy ezekre Miniszterelnök úr magától nem fog rájönni soha, megmondani pedig nem merik neki.

Nem lehetne végre leváltani? Vagy még mindig nem elég?

Másképp gondolkodás

Falusi Tamas

-

2023-08-17

0

Mióta a miniszterelnök kijelentette, hogy „Mások által követhetetlen észjárással kormányozzuk országunk hajóját az európai hullámverésben”, a másképp gondolkodás végre értelmezhető.

Rengetegszer hallottuk már, hogy Brüsszel azért büntet minket, mert másképp gondolkodunk, sőt már nekem is írta egy főszerkesztő, sajnálja, hogy másképp látom a kétszerkettőt, mint ő, így aztán szöget üthet az ember fejébe a dolog, és elkezd töprengeni azon, hogy mi a fene ez a másképpság. Illetve másképpség. Főleg az észjárást illetően.

Arra hamar rá lehet jönni, hogy van ebben valami, mert ha megnézzük, hogy miniszterelnöknek milyen húzásai vannak főleg a nemzetközi politikai színtéren, hát azoknak tényleg semmi értelmük sincsen, hacsak miniszterelnökünk nem kárt akart okozni szép, deli hazánknak… de ilyet még gondolni is borzalom!

Azért sem lenne értelme, mert a miniszterelnök pofára eséseit mindig meg tudja magyarázni majdénmegmondomkiahibás alapon (Brüsszel, Gyurcsány, Soros – a sorrend alkalomszerű), és teljesen lényegtelen, hogy közben mekkorákat szövegel kapu mellé vagy fölé, esetleg luft jelleggel, vagy taccsra küldve a mondanivalót, hogy focikifejezésekkel éljünk, mert ő már korábban tudtunkra adta,

nem azt kell nézni, amit mond, hanem amit csinál.

Így aztán nem is füllent. Illetve de, csak, mint mondta, nem azt kell nézni. Az ember nem is képes eldönteni, hogy ez most elmés, vagy jópofa, egyedül az biztos, hogy megint át lettünk verve.

A téma tehát az észjárási másság, és annak átgondolása. Hálaisten (illetve hála miniszterelnöknek), most már erre a kényelmetlen és fárasztó átgondolásos műveletre nincs szükség, mert ő, mint a legilletékesebb végleg lezárta az ügyet: a „másképp” azt jelenti, hogy ez az észjárás a többi ember által „nem követhető”. Punktum.

Elfogadva a miniszterelnök meghatározását, ha a többi embert logikus lénynek tekintjük, a mondott észjárás vagy logikátlan, vagy nem evilági logika. Nem merném feltételezni, hogy Miniszterelnök úrnak a logika – Örkénnyel szólva – hölderlinszerűen unbekannt, sokkal inkább az lehet a helyzet, hogy Ő immár túllépett rajtunk, és más téridő skálán robog, ahol a kettőnek kettővel való szorzata huszonnyolc és köbgyök százharminchétezer között bármely egész szám lehet, ha iksz egyenlő nulla. Ez mások által tényleg követhetetlen, amit meg tudok érteni.

Itt van aztán az EU pénzek esete. Úgy gondolná az ember, nem létezik miniszterelnök, aki egy amúgy is kiköltekezett, rekord inflációval sújtott, a kormány intézkedéseiből láthatóan pénztelen, és ebből következően nagyon szerencsétlen országban ne teljesítené azonnal és lélekszakadva az EU által a pénzküldés feltételeként támasztott huszonhét pontos követelményrendszert az ország érdekében, pláne, ha ő és társasága már annyira megszedte magát, hogy nincs szükségük további intézményesített tolvajlásra, mert munka nélkül is megélnek az eddig besöpört pénzből minimum tíz nemzedéken át. Tágabb családostul, hogyha kell.

Sajnos nekünk, az EU-nak, sőt az egész földi világnak nagy meglepetéssel kell látnia, hogy ilyen miniszterelnök mégis létezik, mégpedig a mi sokszor megválasztott Miniszterelnök urunk, akibe mi, a nép aztán annyi bizalmat helyeztünk, hogy az egy nagymértékű fényhajlításra alkalmas gravitáció ideérkezése esetén akár a Hold túlsó oldaláról is látható. Ő az, aki követhetetlen észjárással próbál kibújni az előírt EU kötelezettségek alól, bevetve minden módszert, ami csak rendelkezésre áll. Úgy csinál, mintha teljesítené, közben bazsalyogva bólogat, de végül mégsem, kezdődhet hát a következő menet. Igen nagy valószínűséggel hatalmas stáb töri a fejét éjjel-nappal azon, mi legyen a következő csel, amellyel kipróbál egy újabb EU átverést, hogy ne kelljen betartanunk. Hogy mit? Semmit! Egyetlen pontot se, rohadt Brüsszelék!

Ez ám az észjárás, lehet mondani! Bármit beáldozva, ha kell, szakadjon bár össze Föld és Ég, ha tetszik, ő csak győzelemre képes játszani. Mindent és mindenkit feláldozva közben, pusztuljon akár (rajta és rokonságán kívül) az összes országlakó, jöjjön Mohács, Trianon vagy akár Marseille, ha kell, akkor sem fogja feladni! Sohasem! Én ezt végzetesen ostoba makacsságnak hívom, de sajnos olyan mindegy, hogy minek! A hívek zsolozsmája elnyom minden ellenvéleményt.

A helyzet hétről hétre romlik, az EU egyre jobban begurul, és mostanra jutottunk el oda, hogy nyíltan kezdik hangoztatni, meg kell tanulnunk EU pénzek nélkül élni, mert „előbb-utóbb nettó befizetők leszünk”. Mi, józanabbak persze tudjuk, hogy az indok ugyanúgy hazugság, mint a többi megnyilatkozása. A Néppártból is inkább kilépett. Valahogy nem tud veszteni.

A Néppártot bánja a franc, egy HUXIT-ot viszont már életveszély lenne meglépni. Nekünk, az ország polgárainak az. Na persze, Miniszterelnök úrnak mindez semmi, őt meg sem érinti az a gazdasági zuhanás, ami a kilépéskor bekövetkezne, legföljebb visszavonul családi birtokára, ahol mindig süt a nap. Miért érdekelné őt, hogy mi lesz a többiekkel, hiszen azon túlmenően, hogy neki ma már mindegy, EU tagok vagyunk, vagy nem sem, fel sem tudja fogni, hogy mit csinál. Ha a túléléshez az kell, nem fog habozni egy pillanatig sem, úgy feláldoz minket, mint a sicc, akkor is, ha emiatt hívei éhen halnak, ők továbbra is hálásan hozsannáznak neki, milyen szerencse, hogy nem egy Gyurcsányfióka van hatalmon, mert akkor biztos a szemüket is kilőnék eközben kedves mindannyiuknak. Így halnak majd meg boldogan, mert a Mennyország be van ígérve nekik.

A Földre visszatérve a veszély sajnos valós, mert előfordulhat, hogy Miniszterelnök úr egy országot magával rántva száll le a bicikliről, amely elvitt volna minket egy jobb világba.

Na, magyar értelmiség? Tetszik érteni?

Címke: miniszterelnök

A magyar állam a legújabb kort tekintve 1989 óta szuverén. Ez azt jelenti, saját dolgainkban se a török, se az osztrák, de még az orosz sem illetékes. Egyedül csak magunk.

A magyar miniszterelnök pénteki rádiós fellépése során a két új magyar Nobel díjast: Karikó Katalint és Krausz Ferencet a Mély Magyarország képviselőjének titulálta. Orbán Viktor profi, nem játszik a szavakkal.

A magyar jobboldal útja az antiszemitizmustól Izrael támogatásáig

Hungarikum: nálunk még a közelről jött ember is azt mond, amit akar! Ezt támasztja alá Miniszterelnökünk minapi parlamenti beszéde.

Amikor Dobrev Klára családi nyaralójukból a kalocsai Paprikafesztiválra igyekezve elhajtott a kötcsei Kúria előtt, láthatta, sőt akár számba is vehette az ország színe-javát, ahogy érkeznek az Aktuális Kinyilatkoztatás helyszínére meghallgatni a Víziós Embert.

Nincs vétó

Haza csak addig van, amíg van, aki szeresse!

Minden magyar gyermek újabb őrhely!

Az igazság erő nélkül keveset ér!

Csak az a miénk, amit meg tudunk védeni!

Minden mérkőzés addig tart, amíg meg nem nyerjük!

Határa csak az országnak van, a nemzetnek nincs!

Egyetlen magyar sincs egyedül!

A jelen

A múlt

Az országvezetés bukta, mert mára odáig jutottunk, hogy gazdasági téren Lengyelország és Szlovákia helyett már Romániával és Bulgáriával vetekszünk a „jobb” helyekért, ami nem a magyar büszkeséget hizlaló állapot.

A jövő

A mozgolódásoktól mentes, ún. „rendes” hierarchia tehát a legfőbb hagyományos érték, amelyet a konzervatív erők szerint tűzön-vízen keresztül meg kell tartani.

Mióta a miniszterelnök kijelentette, hogy „Mások által követhetetlen észjárással kormányozzuk országunk hajóját az európai hullámverésben”, a másképp gondolkodás végre értelmezhető.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA