Kezdőlap Címkék Migráció

Címke: migráció

Keleten, Délen, Nyugaton… – Déli kávé Szele Tamással

No, ma feketén isszuk a kávét, mint a müezzin Mekkában, mert annak van aktualitása: Orbán Viktor ugyanis Egyiptomba utazott, az Arab Liga és az Európai Unió csúcstalálkozójára. Amivel nincs különösebb baj, bár tekintve hazánk súlyát és fontosságát, körülbelül annyi keresnivalónk van ott, mint az OPEC-államok konferenciáján, de ha oda akar menni, menjen.

Persze, hogy oda akar menni: hiszen ott is előveheti kedvenc témáját, a migrációt. Reméljük, eléggé vigyáznak rá és nem fogja összetéveszteni nagy nyilvánosság előtt az Arab Ligát a Bundesligával, de ha mégis, tán csak megússzuk, hogy Omán vagy Eritrea hadat üzenjen nekünk. Természetesen nem különösebben érdekli őt a konferencia, amely pedig nagyon tanulságos is lehetne számára, ugyanis megtudhatná ott, hogy a migráció, mint olyan egyáltalán nem az iszlám és/vagy az arab világ központi kérdése.

Szó nincs arról a paranoiás világképről, ami az ő fejében tombol: de még a nagy, világszintű „iszlám szolidaritás” is úgy néz ki, hogy a múlt héten, mikor Mohammed bin Szalman szaúdi koronaherceg Pekingben járt egy több millió dolláros kereskedelmi szerződés aláírása végett, az ujgur vezetők kérésére válaszul, akik azt szerették volna, ha kiáll kisebbségük mellett – ne feledjük, Kínában körülbelül egymillió embert zártak „átnevelő” táborokba, pusztán azért, mert ujgurok – megvédte Peking nemzetiségi politikáját. Azt mondta: „Kínának joga van ahhoz, hogy terrorellenes és a szélsőségek elleni programot hajtson végre nemzetbiztonsági érdekből.” Kétségtelen, hogy Kínának sok mindenhez van joga, ne is tagadjuk, bár kissé túlzásnak érzem, hogy egymillió ember terrorista lenne, sőt, némiképp lehetetlennek is, de ne feledjük: Kínának joga van szerződéseket is kötni bin Szalman koronahercegen keresztül Szaúd-Arábiával is, és ezt nem zavarhatják meg mindenféle vallási képzetek.

Szóval, ennyit az összetartó, egységes és veszélyes muzulmán világról, mely kizárólag a magyar miniszterelnök homlokcsontja mögött létezik, de ott nagyon.

De akkor mi fog eldőlni a csúcstalálkozón?

Tessenek megkapaszkodni: lényegében véve semmi. Már az is sokat mond, hogy az Arab Liga huszonhat tagállamának csak a fele vesz részt a találkozón, tehát mindenkire nézve kötelező, általános döntés minősített többség hiányában nem is születhet arab részről. Az Európai Unió huszonnégy állama delegált küldötteket, tehát részünkről határozatképesek volnánk, csak nincs kivel tárgyalni, a másik fél fele nem jött el. Ily módon az a különös helyzet áll elő, hogy Egyiptomban – mely különben hagyományosan az Arab Liga főtitkárait adja – nem a Ligával, hanem a Ligáról folyhat majd a szó.

A tárgyalások három fő téma körém összpontosulnak, ezek a migráció, a biztonság és a gazdasági fejlődés. Hát, jó lenne személyesen ott lenni, és hallani is, igazából ki mit mond, ugyanis nem csak a mi kormányfőnk van most ott, hanem Angela Merkel német és Theresa May brit miniszterelnök, valamint Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is. Valamint egyéb mindenféle királyok, hercegek, grófok.

De akkor mit keres ott Orbán Viktor?

Valószínűleg a konfliktust keresi magának, meg a bajt nekünk.

Ugyanis az már előre látható, hogy ezen a találkozón komoly döntések nem születhetnek migrációs ügyekben. Gazdasági egyezmények annál inkább, valószínűleg azok miatt is tartják meg egyáltalán, de mivel Orbánt csakis a migráció izgatja, mint varázsszó, ha nem születik valami radikális döntés, (és miért születne?) utólag ezt is felhasználhatja unióellenes propagandára. Ráadásul, mivel ott volt személyesen, azt sem lehet majd neki mondani, hogy téved, hiszen azzal őt, mint szemtanút hazugoznánk le. Más kérdés, hogy joggal: de akkor is méltánytalan, unfair helyzet, hogy ő mondhat, amit akar a tárgyalásokról, nekünk meg úgy kellene tennünk, mintha el is hinnénk.

No, de nincs itthon a macska, cincognak az egerek?

Nem cincognak: ők sincsenek itthon.

Kövér László például a biztonság kedvéért Etiópiába és Ugandába utazott, mint azt az Országgyűlés sajtóirodája közölte ma reggel az MTI-vel.

De mi végre ment oda? Mert Orbánt még értem Egyiptomban (bár az ő útját sem értem igazán), de miféle halaszthatatlan feladat vagy kötelesség szólíthatja Etiópiába és főként Ugandába a házelnököt?

A közlemény szerint:

„Magas rangú parlamenti és állami vezetőkkel folytat hivatalos tárgyalásokat, és fogadja őt mindkét ország köztársasági elnöke.

A hivatalos látogatás célja a parlamenti és diplomáciai kapcsolatok erősítése a szubszaharai térség fejlődő országaival, a magyar kormány által 2015-ben meghirdetett déli nyitás politikája jegyében – tették hozzá.

A házelnök Etiópiában megbeszélést folytat – mások mellett – vendéglátójával, Tagesse Chafóval, az etióp törvényhozás Népképviselők Házának elnökével és audiencián fogadja őt őszentsége Mátyás pátriárka (Abune Mattiász), az Etióp Ortodox Tewahedo Egyház vezetője is – írták.

Az Országgyűlés elnöke Ugandában tárgyal Rebecca Alitwala Kadagával, az ugandai Parlament elnökével, Henry Oryem Okello külügyi államminiszterrel, és felkeresi az ugandai keresztény mártírok emlékhelyét is – áll a közleményben.”

Hát ezek valóban kulcsfontosságú ügyek, ezekhez semmiképp nem lett volna elég egy külügyi államtitkár, ide házelnök kell. Mondjuk Etiópiában is, Ugandában is tényleg az kell, mert ha a házelnökök hívták meg, súlyos udvariatlanság lenne alacsonyabb rangú személyt küldeni, csak hát maradjunk annyiban, hogy Déli Nyitás ide vagy oda (mert nem csak Keleti Nyitás van) ezzel a két állammal a legkomolyabb magyar diplomáciai kapcsolatokat mindezidáig Széchenyi Zsigmond és Kittenberger Kálmán ápolták, igaz, nem mint diplomaták, hanem mint oroszlánvadászok, nem is értem, hogy a Semjén hogy hagyta ki Kövér szafáriját.

Tehát Orbán a mesés Keleten, Kövér a messzi, tikkasztó Délen, ki van Nyugaton?

Deutsch Tamás, az Igazság Lovagja. Brüsszel öblös termében jár alá s fel, mint egy bajnok Pázmán és hadakozik mindenkivel, hogy ha esetleg nem lenne elég ellenségünk, akkor se szenvedjünk hiányt ebből az elengedhetetlen cikkből. Mármint az ellenségből. Most éppen azt találta mondani, miszerint

„Brüsszeli “füllentéscunami” indult el, a brüsszeli bürokraták megpróbálják letagadni a migránsvízum bevezetésére vonatkozó előterjesztést.

A valóság a képviselő elmondása szerint az, hogy az MSZP, a DK és a Párbeszéd képviselőinek támogatásával 2018. december 11-én a parlament elfogadta a „migránsvízum” bevezetését célzó előterjesztést. Ezzel egy olyan rendszert hoznának létre, amely szerint az unió tagállamának nagykövetségén jogosult egyszeri belépésre jogosító vízumot kapni még a menedékkérelmi eljárás lefolytatása előtt.

A képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy az unióba érkező bevándorlók 90 százaléka gazdasági bevándorló volt az elmúlt 3,5 évben. A brüsszeli bürokraták úgy akarják legalizálni a folyamatot, hogy a gazdasági bevándorlókat menekülteknek akarják „kikiáltani”, ezzel a mostani menekültkérelmek elbírására vonatkozó rendszert teljesen felborítanák.” (MTI)

Hát, hogy ki hazudik és ki mond igazat, az ebben az esetben nem is kérdéses

Csak azért nem érdemes mélyebben elemezni, mert ez már az óvodás kiscsoport szintje: „a Pistike hazudik!” „Nem, a Jancsika hazudik!” „De nem is, mert a Pistike!” „De nem, mert a Jancsika!” „Beee!!!” „Beee!!!” Szóval, erre a szintre nem szeretnék lemenni, nézetem az, hogy erősen elhamarkodott dolog volna képviselőnk minden szavát készpénznek venni, állításait bizonyára tévedésből, félreértésből tette. Mást el sem tudok róla képzelni, hiszen tudjuk, mekkora barátja ő az igazmondásnak, példa erre egész visszafogott, szolid, konzervatív életpályája.

Ő maga a mértéktartás, róla fogják annak szobrát megfaragni.

Hát akkor lássuk, összegzésképpen.

Orbán Keleten, Kövér Délen, Deutsch Nyugaton, csapataink harcban állnak, Északra szerencsére nem ment egyetlen ügyes lovag sem, mert ha a Nagy Medvét is felhergelnénk, tényleg végünk lenne (bár így is meregeti a karmait, mióta bejött az ebédlőbe lakni a spájzból).

Ojvé, akkor ki van a boltban?

Nyugalom.

Mészáros Lőrinc.

Rá meg vigyáz a Németh Szilárd.

Meg van ez szervezve, kérem.

2018 legjobbjai – Nacionalizmusra, elszigeteltségre, protekcionizmusra más válaszok kellenek

„Ha nem erősödik meg nálunk az a fajta kultúra, amely képes tolerálni a más hátterű, bőrszínű, nyelvű szakemberekkel való együttműködést és együttélést, akkor nehezen lesz képes versenyben maradni a térségen belül akár egy sor kreatív és lendületes gazdasági ágban. Pedig erre oktatással, jogrenddel, intézményrendszerrel, kultúrával már most fel kellene készülni” – mondja Bod Péter Ákos (nem a tömeges migrációról beszélve). Egy most  megjelent világbankos tanulmányra hivatkozik, amely új megközelítésben vizsgálja az egyes gazdaságokat, s részeként a többirányú munkaerővándorlást és általában a migrációt is.

Súlyos veszély fenyegeti a regionális és globális integrációt: szavazók sokasága ugyanis – főként a magas jövedelmű országokban – a nacionalizmusban látják mind a védelmet, mind pedig a gyógyírt a gazdasági bizonytalanságokra. Ám ahogy a korábbi brit miniszterelnök, Gordon Brown egy 2015-ös beszédében mondta:

„a nacionalizmus által generált bajokat nem lehet nacionalizmussal orvosolni, egy kölcsönös függőségben lévő világban az elszigeteltséget és protekcionizmust kiváltó problémákra nem lehet elszigeteltséggel és protekcionizmussal megválaszolni”.

Ezzel indul a Világbank egyik legfrissebb –  a napokban kiadott – többszázoldalas tanulmánya, amely nem pusztán a klasszikus mutatókra szűkítve vizsgálja az egyes gazdaságok helyét a globális gazdaságban. Ehelyett az egyes gazdaságokat, valamint a hagyományos és egyéb szempontokat egymással kölcsönhatásban veszi górcső alá.  Az így kapott mutató a konnektivitást, azaz bekötöttséget jelzi a globális értékláncokba, a világgazdaságba.

Fotó: Wikipedia

„Érdemes megtanulni a viszonylag új kifejezést, a bekötöttséget, s lassan el kell felejteni a termeléskihelyezés, azaz outsourcing terminusát” – szögezte le a Független Hírügynökség megkeresésére Bod Péter Ákos, volt jegybank-elnök, gazdasági miniszter. Hozzáteszi: a konnektivitás ugyanis zárójelbe teszi a korábban meghatározó növekedési szempontokat, mint az alacsony bérszínvonalat, az egy főre jutó nagy külföldi működőtőkét, az adókedvezményeket; a döntő az lesz, hogy egy-egy város vagy régió – legyen az keleten, nyugaton, északon vagy délen – mennyire és miként lesz bekötve a nemzetközi értékláncokba.  A világbankos konnektivitást mutató  elemzés eredményei  pedig több mint elgondolkodtatók – mutatott rá: a V4-ek közül a lengyelek ebben is kifejezetten jól állnak, s a mi helyzetünk, bár nem reménytelen, de nem kiugró.

(Megj.: abszolút értékben a lengyelek a 17.-ek a 108-as nemzetközi rangsorban, mi pedig – a 23. helyen lévő csehek után – a 25.-ek vagyunk; a sorrend – mint a mellékelt táblázatunkból is látható – más, ha az egy főre jutó mutatót vesszük, értelemszerűen ugyanis a 40 milliós Lengyelország hátrébb kerül.)

Az egyes kategóriákon belüli részletekkel kapcsolatban megjegyezte, hogy például infrastruktúra terén jó a helyezésünk, s jó a földrajzi elhelyezkedésünk is, mivel közel vannak hozzánk a növekedési pólusok.

Ahol kifejezetten rosszak a pozícióink, azok a politikai-társadalmi tényezők, amelyek befolyásolják, hogy az új korszak igényelte tudásokat és készségeket megszerzi-e és hasznosítja-e  a gazdaság.

Ez országon belüli és határokon túlnyúló migráció nélkül sehol nem megy, húzza alá Bod Péter Ákos, hozzátéve: nem a tömeges migrációról beszél, hanem a megfelelő munkaerő beszerzéséről, integrálásáról. A lengyelek például kifele is igen mobilak, de emellett évi több százezer munkavállalási engedélyt adnak ki, főként ukránoknak, gazdasági okokból.

Habár az elmúlt időszak nagy menekültáradata dominálta a híreket és aggodalommal töltötte el a politikacsinálókat a térségben, kiemelten fontos lenne a migráció előnyeinek hosszabb távra előretekintő, többfókuszú értékelése – írja a tanulmány. A termelékenységet javítaná, ha mélyítenék a bevándorlók integrációját a célországokban, és nagyobb hangsúlyt helyeznének az oktatásukra, képzésükre. A munkaerőpiac intézményeinek rugalmassága, a készségek javítása a foglalkoztatottságot is javítaná; a hordozható juttatások és a jövedelembiztonság pedig csökkenthetné a helyi munkavállalók félelmeit a migránsokkal kapcsolatban és egy körkörös migrációt alakíthatna ki. Többoldalú nemzetközi megállapodással mind a cél-, mind a küldő országok többet nyerhetnének a migrációval – szögezi le a tanulmány.

A magyar helyzet aggályosabb e téren is, és nem is a számok, adatok szintjén – mutat rá Bod Péter Ákos. Ha ugyanis nem erősödik meg nálunk az a fajta kultúra, amely képes tolerálni a más hátterű, bőrszínű, nyelvű szakemberekkel való együttműködést és együttélést, akkor nehezen lesz képes versenyben maradni a térségen belül akár egy sor kreatív és lendületes gazdasági ágban. Pedig erre oktatással, jogrenddel, intézményrendszerrel, kultúrával már most fel kellene készülni – hívja fel a figyelmet, hozzátéve: sajnos a térségi magyar versenypozíció az elmúlt egy-másfél évtizedben nem javult, miközben menetközben kifulladt az extenzív növekedés motorja: a bőséges munkaerő és a bőséges külföldi működőtőke ma már egy történelemmé váló korszak sikermutatója.

Ezért is tartja a múlt elemzésénél is érdekesebbnek a jövőt, azt, hogy mennyire felkészült – ha egyáltalán – a magyar gazdaság a kibontakozóban lévő technológiai forradalomra, az általa generált változásokra, a jövő versenyére. Mint leszögezi:

“Az új módon bekötött értékláncokból felépülő gazdaság nem futurológia, már itt van a sarkon; erre kellene tehát  felkészíteni a gazdaságot.”

A vizsgált európai és kelet-ázsiai régió nemzetközi konnektivitása a kereskedelem, a külföldi működőtőke, a migráció, a távközlés, a szállítás-szállítmányozás és hasonló szempontok elősegítik a hosszútávú növekedéshez és jóléthez elengedhetetlen tudás- és technológiatranszfert. Ezek kiegészítik egymást, például

a migráció oly módon járul hozzá a tudás szétterítéséhez a kereskedelmen és a külföldi működőtőke befektetéseken keresztül, hogy a migránsok magukkal viszik a külföldi piacokról szóló információkat és támogatják a konnektivitást.

Hasonlóan hat az internet és a hatékony szállítás-szállítmányozás, amelyek a sikeres e-kereskedelem elengedhetetlen feltételei.

A tanulmány szerint egyaránt számít a konnektivitás összessége és annak összetétetel. A tudástranszfer azokban az országokban a fejlettebb, amelyek szorosan kötődnek harmadik országokhoz. Ezek a transzferek a globális értékláncokba való bekötöttségből, valamint a külföldi tulajdonú és irányítású cégekből fakadnak, amelyek lokálisan is hozzájárulnak a tudás terjedéséhez. Több más tényezővel együtt a mély uniós integráció jelentős növekedési hatást gyakorol a tudástranszferre.

Az általános pozitív hatásai ellenére a növekvő konnektivitás ellenállásba ütközött – erre a legeklatánsabb példa a Brexitről szóló 2016-os brit népszavazás eredménye.

A nemzeti kihívások visszavethetik a folyamatot, s a növekvő konnektivitás kitetté tehet a külső sokkoknak, különösen akkor, ha a nemzetközi gazdaságok közepén lévő országokban ered – ismeri el a tanulmány, amely szerint azonban a külső kereslet és finanszírozás alternatív forrásainak megléte, az összekötések széles spektruma csökkenti ezeket a kockázatokat és segíti az egyes országok ellenállását a belső és külső sokkok.

Bréking (fék)nyúz, 2018. december 2. – Tudósítás a másik valóságból

0

Kovács Zoltántól megtudhattuk, hogy nem csak Soros szervezi a migrációt, hanem az Európai Unió is. A Vasárnapi újságban az államtitkár hangsúlyozta, hogy a humanitárius vízum és a migránskártya is ezt a célt szolgálja. Azért persze a hiradó.hu-ból azt is megtudhatjuk, hogy terjed a Soros-vírus. A 888 újabb feljelentést közölt, ezúttal az ELTE-ÁJK karának oktatóit és hallgatóit leplezik le: a karon libsi véleménydiktatúra van.

Kovács Zoltán szerint az EU menedzseli a migrációt

Az EU menedzseli, nem pedig megállítja a migrációt – mondta a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.

A migráció menedzselésére szolgál például a humanitárius vízum és a migránskártya – tette hozzá Kovács Zoltán.

Nem világos, hogy miből finanszírozzák a migránsok bankkártyáit. Itt óriási összegek mozognak, ez óriási üzlet. Soros György és különféle kártyakibocsátó cégek emberbaráti célokkal leplezik valódi tevékenységüket – mondta az államtitkár.

Magyarország évek óta mondja, hogy először a migránsáradatot kell megállítani – tette hozzá.

Az államtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy az EU már saját szabályait is megerőszakolja, hogy a számára kedvező döntések megszülessenek.

Ez a demokrácia próbája – jegyezte meg.

Arra a felvetésre, mi állhat a mögött, hogy az Európai Parlament (EP) felszólította Magyarországot, adja ki a hazájában jogerősen elítélt Nikola Gruevszki volt macedón kormányfőt, Kovács Zoltán úgy reagált: az EP migránspárti többsége mindent megtesz a bevándorlás elősegítése érdekében, és az ezt akadályozók ellen. (MTI: Kovács Zoltán: az EU menedzseli a migrációt)

Merkel és Macron pontosan követi Soros utasításait

Soros György stratégiai tervei között szerepel, hogy át kell alakítani Európát. Az elmúlt időszakot látva elmondható, hogy a kezdeményezés valóban sikeres volt, hiszen az Európai Unió vezetésének jelentős része támogatta az elképzelést – jelentette ki Földi László titkosszolgálati szakértő.

A stratégia egyik legkiemelkedőbb támogatójának talán Angela Merkel német kancellárt lehet nevezni, aki kihirdette a willkommenskultur-t, ezzel megnyitva Európa határait. Angela Merkelnek azóta jelentősen csökkent a támogatottsága, időközben lemondott a CDU pártelnöki tisztségéről is, utódát egy hét múlva választják meg.

A szakértő szerint a francia elnök, Emmanuel Macron szintén Merkelhez hasonló politikát folytat, és pontosan követi az utasításokat. (hirado.hu: Hogyan terjed a „Soros-vírus”?)

Újabb feljelentés: liberális véleménydiktátorok az ELTE-n

Nagyon örülök, hogy végre előtérbe kerül a MAGYAR oktatás szabadsága. Mert persze a CEU-s tüntetéseken mindenki ott van, ahogy azzal is rengetegen foglalkoznak, hogy lesz-e gender-szak Magyarországon, de ki törődik azzal, hogy mi megy az állami pénzen működő, többségében magyarokat oktató, magyar egyetemeken?!

Az ELTE-ÁJK karon rengeteg a liberális szellemiségű, mind a hallgatók, mind az oktatók körében. Ezzel alapvetően semmi gond nem lenne. Ez mindenkinek a saját döntése, önmagában a politikai meggyőződésükkel nem sértenek másokat. Azonban amikor mindenki, akinek jobboldali és/vagy konzervatív gondolatai vannak, nácinak van bélyegezve sok hallgató körében, felmerül bennem a kérdés, milyen kifejezést használnának arra, akinek valóban nemzetiszocialista ambíciói vannak? Egy hallgatónak el kell tudnia határolni egy jobboldali kormányzást a diktatúrától. Ennek ellenére mégis gyakran hallom a folyosókon, olvasom Facebook-csoportokban, hogy “Viktátor”, “nincs már nálunk semmi demokrácia”, “diktatúrában élünk” stb.

Nem tartom helyesnek, hogy egy alkotmányjog előadás 50%-ban a tananyag leadásáról, 50%-ban pedig arról szól, hogy a mai magyar vezetés mit nem csinál alkotmányosan, mi és hol ütközik demokratikus alapelvekbe, mi tarthatatlan stb. A burkolt célozgatások állandóak, de gyakori az oktatók politikai álláspontjainak – nyílt – hangoztatása is. Ezek pedig egyfajta liberális ekhóként is felfoghatóak, ugyanis kizárólag a baloldal álláspontját képviselik. Ez nem azért van így, mert a szakon minden oktató szíve balra húz, hanem mert a jobboldaliak – ahogy a hallgatók, úgy az oktatók körében is – kisebbségben vannak, és a konfliktusokat és az antipátiát elkerülvén inkább kihagyják az előadásukból a politikai töltetet.

Habár sok tanáron, professzoron ott van az “I stand with CEU” kitűző és “kiállnak az oktatás szabadságáért”, továbbá “küzdenek” a demokráciáért és a szabad véleménynyilvánításért, ha valaki nem ért egyet velük, valamilyen szintű hátrányos megkülönböztetésre jó eséllyel számíthat mind az oktatói, mind a hallgatótársai részéről. (888: Nácinak bélyegzik a jobboldali hallgatókat a liberális véleménydiktátorok)

Bréking nyúz, 2018. november 11. – Tudósítás a másik valóságból

0

A klimaváltozás is a migráció miatt fontos, ezt viszont nem lehet libsi eszközökkel megakadályozni. Merkel kancellár tehet egy terrortámadásról, mert a tudtával hagytak szabadon egy terroristát. A Soros Express megindult az amerikai határ felé.

Liberális eszközökkel nem lehet a klímaváltozással szembeszállni

Nagyjából kéthetente kijön egy halálsikolyszerű új kutatás vagy elemzés, ami szerint már rég túl vagyunk azon a ponton, hogy megmenthetnénk a Földet. A klímaváltozás és az azt gyorsító extrém környezetszennyezés miatt belátható időn belül kritikus állapotba kerül a Föld víztartaléka, egyre több terület sivatagosodik el és ellepnek minket a jégsapkából kiolvadt vírusok és baktériumok. Bár a libsi zöldek csak ezt a szeletét hajlandóak észrevenni a klímaváltozásnak, ugyanezen kutatások szerint mielőtt mindez megtörténne, klímamenekültek százmilliói lepik majd el Európát is. Ők pedig a vízért jönnek és a túlélésért, ami előre nem látható, de talán végzetes konfliktusokhoz vezethet.

A migránskérdéssel bizonyos szintig még gyakorlati eszközökkel is szembe lehet szállni – a kerítés például láthatóan az elmúlt évek tömegei ellen jól működött –, a százmilliós invázió elleni védekezés már testtartás kérdése. Ami biztosan nem a megoldás felé visz, csak céltalan sivalkodás, az a ligetvédőkhöz hasonló erdőkben sátrazás, elkorhadt kivágandó fák emberlánccal való védelmezése és a szívószálak démonizálása. A klímaváltozás ügyét a progresszív baloldal sajátította ki magának, mintha a Föld megóvása egyedül őket érdekelné.

A liberális eszközök itt nagyjából ugyanolyan értelmetlenek, mint bármilyen más téren. (888: A sivalkodás nem fogja megmenteni a Földet)

Szándékosan szabadon hagytak a németek egy terroristát

Kiderült, hogy Angela Merkel kancellár tudtával hagyták szabadon a hatóságok a terroristát, aki 2016 decemberében a tömeg közé hajtott kamionjával a berlini karácsonyi vásárban.

Könyvet írt Németország destabilizálódása címmel egy német exrendőr a csaknem két évvel ezelőtti, Berlinben történt terrortámadásról. Stefan Schubert exkluzív információkat tárt a fel a 2016. december 19-ei terrorista merényletről, amit Anis Amri a karácsonyi vásárban követett el, amikor egy kamionnal belehajtott a tömegbe.

Schubert az M1-nek elmondta, hogy a német kormány valótlan információkat hozott nyilvánosságra az ügy részleteiről. A titkosszolgálatok szerették volna felderíteni a férfi kapcsolatrendszerét, továbbá azt, hogy miként kommunikált az Iszlám Állammal, így inkább szabadon hagyták. „Lehallgatták a mobilját, megfigyelték, és ez sokkal fontosabb volt a számukra, mint a saját népük védelme” – mondta Schubert. Utólag az is kiderült, hogy a terrorista nyomai Angela Merkel kancellár hivatalába vezetnek. (Híradó.hu: Megtört a hallgatás Németországban)

A Soros Expressnek nevezett migránskaraván az amerikai határ felé tart

A Mexikóvárosdi ideiglenes szálláshelyeken állomásozó dél-amerikai bevándorlók nem kapták meg a könnyebb utazásukhoz kért buszokat, így gyalog indultak el az Egyesült Államok irányába. Eközben Donald Trump elnök megerősítette a határok védelmét, az őrök pedig a törvény teljes szigorával sújtanak mindenkire, aki illegálisan akar bejutni az országba.

A menet összehangoltságára és a karaván szervezettségére már az amerikai sajtó is felfigyelt. Vannak, akik Soros Expressnek nevezték el a menetet, miután kiderült: a karavánok útját segítő csoportok a Soros Györgyhöz köthető Nyílt Társadalom Alapítvány támogatását is élvezik. (Híradó.hu: Megindult a migránskaraván az amerikai határ felé)

Kiderült, miért kell nekünk űrkutatási biztos – a migránsok miatt!

0

Eddig csak csodálkoztunk, hogy már űrkutatási biztos is dolgozik a kormánynak a mi pénzünkből, de végre itt a magyarázat. Ferencz Orsolya miniszteri biztos ugyanis azt mondta, az űrkutatás vívmányait például a navigáció, a katasztrófavédelem és a migráció területén lehet hasznosítani.

Amikor nemrég űrkutatásért felelős miniszteri biztossá nevezték ki Ferencz Orsolyát, még azt hittük, ezzel – mármint a megbízással járó pénzzel – csak jutalmazzák a kutatót, aki 2010 óta fideszes képviselő a VIII. kerületben. A Magyar Idők című kormánypárti propaganda kiadványnak adott tegnapi interjúban viszont kifejtette, hogy az űrkutatás jóval több, mint a nagyhatalmak méregdrága passziója, hiszen számos, a mindennapokban is használható vívmányt az ezen a területen végzett kutatómunkának köszönhetünk. Erre példa a műholdakra épülő navigációs rendszer, amellyel a vízi és légi forgalom összehangolható.

A Sentinel műhold adatait egész Európa felhasználja a katasztrófavédelemben, a mezőgazdasági termésbecslésben, sőt az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) is ezen szatellitrendszer segítségével követi nyomon a néptömegek mozgását.

Ferencz Orsolya azt is hangsúlyozta, hogy Magyarországnak bőven van behoznivalója, Románia például nemzeti űrügynökséget is létrehozott 1991-ben, Magyarországon viszont csak minisztériumi főosztályi szintig jutott a terület. Szerinte nemzetgazdasági érdek az űripart a kormány részéről is támogatni.

Az némileg árnyalja a képet, hogy elmondta: magyar kutatók már régóta részei a különböző nemzetközi űrkutatási projekteknek, például a ­Sentinel elkészültéhez is hozzájárult egy kisebb magyar cég kétezer alkatrésszel.

Tűzparancs a katonáknak a migránsok ellen – egyelőre nem nálunk, hanem Amerikában

0

Ez olyan, mint egy invázió! – hangsúlyozta az Egyesült Államok elnöke. Ha köveket dobálnak a határon, akkor a katonák fegyverrel válaszolnak – jelentette ki Donald Trump, aki 15 ezer katonát vezényelt ki az Egyesült Államok és Mexikó határára, hogy megállítsák a “migránskaravánokat”.

Három migránskaraván tart Mexikón keresztül az Egyesült Államok felé. Hondurasból indultak el, összesen 7 ezren. Mexikó és Guatemala határán köveket dobáltak, hogy átengedjék őket. A karavánok lassan haladnak, a létszámuk egyre fogyatkozik és valószínűleg csak november végén vagy december elején érik el az amerikai-mexikói határt. Az Egyesült Államokban viszont választásokat tartanak november elején, ezért fontos Trumpnak megmutatnia az elszántságát a migránsokkal szemben.

Az Egyesült Államok területén több millió illegális bevándorló él, Trump ki akarja utasítani őket. Azt is tervezi, hogy megszünteti a születési jogot, vagyis azt, hogy az USA területén megszületett gyerek automatikusan amerikai állampolgár lehet – függetlenül szülei jogi státuszától. Ehhez az új törvényhez viszont módosítani kellene az Egyesült Államok alkotmányát, ami nagyon komoly politikai támogatást igényel a kongresszusban. Ahol a képviselőházban hatalomra juthat az ellenzéki demokrata párt, ha a választások Trump számára kedvezőtlenül alakulnak.

Vigyázat, az ajtók záródnak!

A fenti figyelmeztetést már „elfelejtették” az orosz metró kocsik, de lehet, hogy most a nyugati határszél kistelepüléseinek határában kellene felszerelni egy-egy hangszórót. Valami olyat, mint amilyen régen a kisbírónak volt, hogy figyelmeztesse az embereket: vigyázzanak, mert az osztrák határon az ajtók záródnak. Hatvan határátkelőn, közöttük tizennégy magyarországinál, megtiltották motorokkal, autókkal, buszokkal és teherautókkal az átjárást.

Ez nagyon rossz hír. Csodálkozok, hogy a Bem téren, ahol amúgy kényesek, ha más országok a magyarság „büszkeségét sértő” intézkedéseket hoznak, még nem gondolkodtak el, vajon szó nélkül kell-e hagyni az osztrákok lépését? Tényleg csak a nagy forgalom miatt lett elege a burgenlandi parasztoknak a naponta átjáró magyarokból? Biztosan csak azért tették ki a tiltó táblákat, mert zavarják a kocsik a településük nyugalmát? Talán az is szöget üthetne a fejükben, ha annyira bántja a sógorokat a „magyarok bejövetele”, akkor miért engedik át a bicikliseket és a gyalogosokat a vállon vitt kaszával, kapával? A böhöm nagy mezőgazdasági járművek és a lovas szekerek nem zavarnak senkit?

A válasz nem is annyira bonyolult, mint gondolnánk. A napokban a Fertő tó partján, az egyik kis falu vendéglőjében avatott be a magyar pincérnő: nincs másról szó, csak arról, hogy akik béresnek jönnek az osztrák gazdához, meg azok a burgenlandi földművesek, akiknek Magyarországon van földje, nyugodtan átjárhassanak akár még a gépeikkel is. A pincérek, a szállodai takarítónők, meg a többiek, álljanak csak sorban reggel is, este is, munkába menet és jövet kerüljenek jókora utat a nagyobb átkelők felé.

Az osztrákok a migrációs válságra hivatkozva még 2015-ben függesztették fel velünk szemben a schengeni egyezményt, amikor számolatlanul löktük oda nekik a menekülteket, most, ugyanerre hivatkozva jövő májusig meghosszabbították a határon az ellenőrzést. A közelmúltban kocsival utaztam Hollandiába, de csak egyetlen helyen kértek valamilyen úti okmányt: amikor kiléptem az országból. Már-már a szocialista időket idéző hosszú sorok alakultak ki Hegyeshalomnál, a határőrök kinyittatták a csomagtartót, fürkészve méregették a személyimet, vajon az vagyok-e a volán mögött, akinek a nevére az igazolvány szól?

Attól tartok, ha így folytatjuk a „brüsszeli birodalom” elleni harcot, ha egyre gyakrabban mondogatjuk, hogy mi nem a politikai és gazdasági világhatalmat képező egyesült Európához, hanem a különálló nemzetek Európájához akarunk tartozni, akkor könnyen megeshet, hogy a „birodalom visszavág”.  Megköszöni nekünk, hogy majd húsz éven át sok milliárd eurót idetolhatott, és egyszerűen megkér minket, hogy csukjuk be az ajtót. Lehetőleg magunk után, és kívülről.

El is határoztam, hogy ha ezentúl valamilyen okból Európában akad dolgom, inkább az útlevelet viszem magammal. Annak még az Unióban egységesen bordó borítójáról minden „közeg” láthatja, hogy uniós állampolgár vagyok.

Ki tudja meddig. Jó lesz vigyázni, mert az ajtók záródnak!

Egyre kevesebben leszünk

Orbán Viktor szokásos péntek reggeli rádió interjújában arról beszélt, hogy az újabb nemzeti konzultáció keretében az ország demográfiai helyzetéről is kikéri majd az emberek véleményét. Egy fél mondattal arra is kitért, hogy a migráció hatásai is szerepelnek majd a kérdések között. Őri Pétert, a KSH Népességkutató Intézetének igazgatóhelyettesét Magyarország demográfiai helyzetéről kérdeztük.

  • Kevés magyar gyerek születik
  • Segített a magyar „migráció”
  • Hét-nyolcmillióra fogyunk

A közelmúltban jelent meg egy jelentés arról, hogy Magyarországon csökken a születések száma. Mi lehet ennek az oka?

Ez a jelenség nem kifejezetten magyar probléma, mert ha megnézzük a környező országok hasonló kimutatásait, a tendenciák nagyban hasonlóak.

A születések számának csökkenése nagyon figyelmeztető jelenség, és bizonyos háttérben jelen lévő problémákra utal.

Gyakorlatilag ahhoz, hogy hogy egy népesség reprodukálni tudja önmagát, a családokban kettőnél több gyerek vállalása volna szükséges. Nagyjából az európai termékenységi szint jellemző ránk is, 1,5 körül van az egy nőre jutó születések aránya. Ez alacsony.

A másik összetevő a halandóság alakulása? Ebben hogyan állunk?

Úgy is fogalmazhatnék, a lakosság születéskor várható élettartama is befolyásoló tényező. Ez utóbbi mindenhol növekszik Európa szerte, de ebben is van némi különbség Kelet és Nyugat Európa lakossága között. A férfiaké nálunk rosszabb az európai, de a visegrádi országok átlagánál is. A nők esetében valamivel jobbak a számaink. Egy másik összetevő a népesség elvándorlása. Ez a mi esetünkben kedvezőtlen.

Magasabb, mint Romániában vagy a többi környező országban?

Az elmúlt tíz évben elég jelentős számú népesség vándorolt ki Magyarországról,

egyelőre nem tudni, hogy hosszabb vagy rövidebb időre költöztek el innen. Több százezer emberről van. A többi országban – Romániában, Horvátországban, a Baltikumban – még nagyobb az elvándorlás, mint nálunk. Ehhez járul a már előbb említett alacsony termékenység is.

Ezt az előbb is, mint „európai jelenséget” említette…

Igen, de azért ebben is vannak különbségek.

Ez életszínvonal kérdése? Hollandiában a három-négy gyerek sem ritka egy-egy családban.

Bizonyos fokig lehet egy ilyen összefüggés. Ahol valamivel kedvezőbb a termékenység – elsősorban a skandináv országokban, Hollandiában, Nagy- Britanniában, Franciaországban – ott az életszínvonal indokolhatja ezt. És alighanem

az is szerepet játszik, hogy azokban az országokban a népesedéspolitikának köszönhetően a munka- és a gyerekvállalást jobban össze tudják illeszteni a családok.

Az ilyen népesedéspolitika természetesen csak hosszabb idő után hozza meg a kívánt eredményt.

Beszéljünk a migráció hatásairól is. A közelmúltban Romániából, Szerbiából, Ukrajnából meglehetősen nagy számban települtek át hozzánk. Ez is migráció. Voltak ennek kedvező hatásai?

Kétségtelenül voltak kedvező hatásai a kilencvenes évektől tapasztalt magyar nemzetiségű bevándorlásnak. Ezek fiatal, képzett munkavállalók voltak, akik közül sokan ma is itt élnek és dolgoznak. Az elmúlt évtizedben ez is lassult, ezekből az országokból is inkább Nyugat-Európába vándorolnak ki munkát vállalni.

A következő konzultációban a migrációra is rákérdez majd a kormány. Mit lehet erről demográfusként mondani?

Minden társadalmi folyamatot kritikailag és a maga komplexitásában kell vizsgálni. A bevándorlás bizonyos fokig népességpótlásnak is tekinthető. Erről az előbb már a mi esetünkben is beszéltünk. Ami jelenleg a nyugat-európai országokat illeti, ott is lehet a migrációnak pozitív, a kedvezőtlen demográfiai folyamatokat ellensúlyozó hatása. Ugyanakkor például Németországban, ahol jelentős számú bevándorlót fogadtak, egész Európában az egyik legalacsonyabb a hazai népesség termékenysége.

Rövidtávon tehát a bevándorlásnak kétségtelenül lehet pozitív demográfiai hatása, de látható, hogy a több évtizedes bevándorlás sem oldotta meg a demográfiai problémákat.

Hosszú távon a „jövevények” termékenységi mutatói is kiegyenlítődnek majd, lecsökkennek a helyi „őslakosság” szintjére. Tudomásul kell venni azt is, hogy a világnak kevés olyan régiója van ma, ahol ezek a népesedési tendenciák ne mutatnák csökkenést.

A magyar népesség száma jelentősen csökken, már jóval tíz millió alatt vagyunk. Ha nincs „utánpótlás”, hogyan folytatódik ez a tendencia? 

Készülnek ötven éves népesség előrejelzések, de ezeknek az adatoknak a megbízhatósága meglehetősen bizonytalan. Több forgatókönyvet szokás felállítani, van egy megbízhatóbb alapváltozat is, amely az évszázad közepéig jelentős fogyást prognosztizál.

2060-70 táján e szerint hét-nyolcmillió közé eshet vissza Magyarország lakosságának száma.

Megfordítható ez a folyamat? Ha igen, hogyan?

Ennek nagyon sok olyan összetevője van, amit nehéz évtizedekre előrevetíteni. A termékenység növelésének vannak határai, az elmúlt évtizedek alacsony születésszáma miatt is egyre kevesebb a szülőképes nők száma.

Ha bizonyos családtámogatási intézkedések hatására bekövetkezhet is a termékenység további növekedése, a születések száma még hosszabb ideig csökkenni fog.

A halandóság kérdése is szerepet játszik, nehéz megjósolni, ez hogyan alakul majd a következő évtizedekben. És akkor még az esetleges további elvándorlásról nem is beszéltünk. Gazdasági, politikai és egyéb, ma még nem látható összefüggéseket is számításba kellene venni, hogy megbízható prognózist készítsünk.

Merkel megállapodna a migrációról

0

Sebastian Kurz osztrák kancellár javasolta, és Angela Merkel felkapta az ötletet: ugyanolyan migráns egyezményeket kell aláírni Egyiptommal, Líbiával, Tunéziával, Algériával és Marokkóval mint amilyet az EU kötött Törökországgal 2016-ban.

Eszerint Brüsszel évente három milliárd eurót fizet azért, hogy ne induljon olyan migráns áradat, mint 2015-ben. Jövő februárban EU-arab csúcstalálkozó lesz, amelynek egyik fő témája épp a bevándorlás lehet. Észak-Afrika arab államaiból ugyanis szinte minden migráns Európába vándorol, míg Fekete-Afrikában 70 százalék megmarad a saját régiójában. A maradék harminc százaléknak is csak egy része jön Európába, mert sokan inkább az amerikai kontinenst, vagy pedig a gazdag Öbölmenti államokat választják.

Sziszi egyiptomi elnök korábban nem rajongott az ötletért, hogy egyfajta védőövezetet alkossanak Európa felé.

Egyiptom államfője arra hivatkozott, hogy a 100 milliós ország már így is 10 millió bevándorlót fogad.

Számuk pedig egyre csak növekszik. Vagyis pénzt kért azért, hogy el tudják látni a migráns tömeget. Merkel kancellár mostani nyilatkozata azt mutatja. hogy immár megvan a szándék arra, hogy az EU pénzért még Észak-Afrikában védőövezetet építsen ki határainak védelmében.

Salzburgban az EU-csúcson nem sikerült tisztázni az ellentéteket a migráns politikát illetően. Ráadásul a legfrissebb közvélemény-kutatás szerint előretör Németországban az Alternative für Deutschland, amely a migráns veszéllyel kampányol. Népszerűségét tekintve a szélsőjobboldali ellenzéki párt már a második, megelőzi a szociáldemokratákat, egyedül Angela Merkel kereszténydemokrata- keresztényszociális koalíciója előzi meg. Ebből is az utóbbi bajban van:

Bajorországban hamarosan választásokat tartanak,

és a kormányzó CSU-t megszoríthatja a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland, mely a migráns-kérdést tűzte zászlajára.

Jövő tavasszal európai uniós választást rendeznek. Angela Merkel semmiképp sem szeretné, ha ezen a migrációs problémákat hangsúlyozó szélsőjobboldal diadalmaskodna az Európai Unióban. Ezért fogadja Erdogan török elnököt Berlinben, és ezért  javasol egy védőövezetet Észak Afrikában, hogy semmiképp se következhessen be olyan migráns invázió, mint 2015-ben.

A brexit és a migráció a téma az uniós csúcson

0

Ebben a félévben Ausztria az Európai Unió soros elnöke, épp ezért Salzburgban tartanak csúcstalálkozót az uniós országok vezetői. A két téma a brexit és a migráció.

Már csak alig több mint három hónap maradt arra, hogy megkössék a szerződést Nagy Britannia kilépéséről. Lényegében egyetlen megoldatlan kérdés maradt: a határ Írország és Észak Írország között. Minthogy ebben nincs megállapodás Brüsszel és London között, ezért valószínűleg rendkívüli EU csúcsot kell összehívni a közeljövőben.

Ami a migrációt illeti,

Kurz osztrák kancellár úgy akar megakadályozni egy új menekülthullámot, hogy megállapodik Egyiptommal.

Olyan szerződést javasol, mint amelyet Merkel német kancellár kötött Erdogan török elnökkel. Ennek értelmében Törökország évente három milliárd eurót kap az Európai Uniótól. Cserébe Ankara megakadályozza azt, hogy újra olyan menekült hullám induljon el Európába, mint 2015-ben, amikor több mint másfél millió ember érkezett az Európai Unióba.

Korábban Sziszi egyiptomi elnök elutasította ezt a megoldást mondván, a 100 milliós országnak így is 10 millió menekültet kell eltartania. Kurz kancellár szerint, ha megfelelő mennyiségű pénzt ajánlanak Egyiptomnak, akkor Sziszi elnök belemegy a dologba. Egy EU-Afrika csúcs keretében rendezhetnék az ügyet – javasolta az osztrák kancellár.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK