Kezdőlap Címkék Megállapodás

Címke: megállapodás

Mennyibe kerül az orosz földgáz?

Szijjártó Péter és Szergej Lavrov erről nem tudott megállapodni az orosz gáz áráról Budapesten az orosz külügyminiszterrel folytatott tegnapi megbeszélésein, ezért a magyar külügyminiszter Szentpétervárra utazik, hogy ott tisztázza az új hosszútávú földgáz szerződés feltételeit. Magyarország szempontjából az időzítés nem kedvező, mert a világon emelkedik a földgáz ára.

Ha hideg lesz a tél kevés lehet a földgáz, emelkedhetnek az árak

Mélyponton a gáztárolók feltöltöttsége, és ha októberben is így lesz, akkor az uniós országok úgy mennek neki a télnek, hogy elég lesz egy gixer ahhoz, hogy komoly gondok legyenek az energia szolgáltatásban – írja a brüsszeli Politico.

Az Európai Unió brüsszeli központjában is aggódnak

117 milliárd köbmétert képesek a gáztárolókban tartani az uniós államok, ez az éves fogyasztás egyötöde. Egy évvel ezelőtt a gáztárolók tele voltak, és ez tette lehetővé, hogy az uniós államok átvészeljék a hideg telet, amely óriási gázár emelést eredményezett januárban.

Jelenleg a gáztárolókban a telítettség 60%-os, ezt jelentősen emelni kellene októberig, hogy az uniós államok magabiztosan vághassanak neki a télnek, amely idén is hidegnek ígérkezik.

A pandémia megváltoztatta a játékszabályokat

2020-ban a gáztárolók tele voltak, a gazdaság viszont jelentős részben leállt. Az otthoni fűtés viszont fontosabb lett, mert a távmunka és a távoktatás ezt szükségessé tette. Olyan túlkínálat alakult ki a piacon, hogy a gázár lecsökkent 3 dollárra! (millió British Thermal Unit – BTU). Ezért az uniós államok lemondtak az USA-ból érkező cseppfolyósított földgázról, amely ennél drágább volt.

Csakhogy manapság már a gazdaság újraindult, és a piacon 15 dollár az azonnali szállítás árfolyama. Nemcsak a gazdaság újraindulása növelte meg a gázárat hanem a természeti katasztrófák is, és a hálózati hibák, melyek fennakadást okoztak.

Mit jelentett ez a gyakorlatban?

Például azt, hogy Brazíliában a hőség miatt a vízierőművek kapacitása jelentősen csökkent, ezért rákényszerültek arra, hogy több cseppfolyósított földgázt importáljanak az Egyesült Államokból.

Európa legnagyobb földgáz kitermelő helye, a norvég Troll júliusban leállt, mert nemvárt karbantartási munkálatokra volt szükség.

Augusztus hatodikán a Gazprom is radikálisan csökkentette a földgáz szállítást arra hivatkozva, hogy tűz ütött ki Szibériában egy telephelyen.

Az árak is megugrottak, mert a Gazprom az ukrajnai kapacitásoknak csak egy kis részét kötötte le. Erről is tárgyalt Merkel kancellár Moszkvában és Kijevben. A Gazprom abban bízik, hogy Németországban még az idén engedélyezik az Északi Áramlat 2 földgázvezetéket, amely a Balti tenger alatt szállít földgázt Oroszországból közvetlenül a német partra.

Mindennek következtében nagy a bizonytalanság a gázpiacon

„Van egy kis félelelem attól, hogy bejönnek a felárak (premium prices) a tél közeledtével, és ez olyan mozgásokat indíthat el a piacon, amelyek aránytalanul nagyok lehetnek a valóságos problémához képest” – nyilatkozta a brüsszeli Politiconak a Gazprom árpolitikájáról Jack Sharples az oxfordi Energia kutató intézet szakértője.

A populisták veresége a Brexit egyezmény

Az utolsó utáni pillanatban megszületett megállapodás Nagy Britannia és az Európai Unió viszonyáról egyértelműen a populizmus vereségét jelenti – hangsúlyozza a német Die Zeit.

A brit Alan Posner azt írta a német hetilapban, hogy Merkel kancellár halogató taktikája végül meghozta az eredményt. Először is hatékonyan blokkolta a magyar-lengyel vétó kísérletet, majd pedig falhoz szorította Boris Johnson kormányát, amely kénytelen volt elfogadni az uniós álláspontot a legtöbb fontos kérdésben.

A német elnökség kettős sikere

Mindkét populista kezdeményezés elbukott: a magyar-lengyel vétó végül nem akadályozta meg, hogy elfogadják az uniós költségvetését és a válságkezelő programot. Boris Johnson pedig hiába jelentette ki, hogy Nagy Britanniát úgy is kiviszi az Európai Unióból, hogy nincs egyezmény, végül kénytelen volt elfogadni egy olyan kompromisszumot, mely az EU elképzeléseit tükrözi.

Nagy Britannia és az EU kereskedelme 1000 milliárd eurós tétel, amely sokkal fontosabb Londonnak mint Brüsszelnek. Ez konkrétan ki is derült amikor a Tesco Londonban csak maximum három tojást tudott adni egy vásárlónak, mert a La Manche csatornát lezárták a Covid-19 mutáns vírusa miatt. Jelenleg is ezerszám vesztegelnek a kamionok Kent grófságban várva a határátkelésre.

Boris Johnson igazából nem is populista hanem opportunista

A miniszterelnök az utolsó pillanatban állt a Brexit támogatói mellé amikor kiszimatolta, hogy ott vár rá politikai karrier. Most viszont azzal kell szembenéznie, hogy a megerősödött nacionalizmus az Egyesült Királyságot magát fenyegetik. A skótok nyíltan zúgolódnak, és népszavazást terveznek, mely kilépésüket eredményezheti az Egyesült Királyságból. Egyúttal pedig Skócia belépését az Európai Unióba!

Mindezt akkor amikor Boris Johnson saját pénzügyminisztere jelentette ki, hogy az ország az elmúlt 300 év legnagyobb gazdasági válságával néz szembe!

Merkel kancellár viszont eredményesen zárhatja a német elnökség félévét, mert sikerült megoldania két súlyos problémát miközben a populisták lényegében veszítettek, mert az EU a közös válságkezelő programmal olyan új utat jelölt ki, mely az integráció elmélyítése felé vezet hiszen az uniós kölcsönökért a tagállamok immár közösen vállalnak felelősséget.

Jogállamiság vagy mentőcsomag?

Brüsszelnek választania kell – legalábbis ez a véleménye a Bloomberg egyik szerzőjének. Andreas Kluth, a Handelsblatt nemzetközi kiadásának főszerkesztője, aki Németországban él. Úgy látja, hogy Merkel kancellár feladja a jogállamiság védelmét annak érdekében, hogy minél gyorsabban elfogadják az uniós költségvetést és a 750 milliárd eurós válságkezelő csomagot. A szerző szerint ezzel az Európai Unió a vesztébe rohan…

Orbán és a 6 milliárd euro

A magyar miniszterelnök számára a német elnökség kompromisszumos javaslata sem elfogadható. Kockára teszi-e a 6 milliárd eurós európai támogatást Orbán Viktor? Ez egyáltalán nem valószínű hiszen Magyarország Lengyelországgal együtt mindig az élen járt az uniós pénzek megszerzésében. Most ráadásul fokozottan szüksége is van erre a magyar miniszterelnöknek: a Covid-19 járvány sokkal súlyosabb mint ahogy korábban a hatalom gondolta és az ennek következtében kialakuló gazdasági válság is sokkal mélyebb mint ahogy azt hivatalosan beismerik.

2022-ben választásokat tartanak Magyarországon, és Orbán Viktor népszerűségének aligha tenne jót, ha addig csökkenne az életszínvonal.

A hatalom egyik legfőbb bevételi forrását is az uniós pénzek jelentik. Ezért a magyar miniszterelnök zsarolása üres blöff, amely mögött nem áll semmiféle gazdasági realitás viszont ellenfeleinek jó ismerete igen. Orbán Viktor pontosan tudja, hogy Olaszországnak és néhány más uniós államnak még nála is jobban kell a válságkezelő program pénze. Ez az idegek háborúja, melyet háttéralkuk döntenek el Brüsszelben és másutt. Orbán Viktor minden bizonnyal már megállapodott Angela Merkel kancellárral, ezért a mostani nyilatkozat háború nem más mint PR színjáték.

„Trükkös kettős”

Angela Merkel és Emmanuel Macron a csúcson olyan szorosan egyeztetett, mint még soha, így tudta legyőzni Rutte és Orbán ellenállását – írta „Trükkös kettős” című cikkében a tekintélyes német konzervatív lap brüsszeli és párizsi tudósítója.

A cikk beszámol arról, hogy a francia lapok elismeréssel szólnak Merkel és Macron teljesítményéről. A Liberation egyenesen „Köszönjük” felirattal tette címoldalára a két politikus képét. És tény, hogy 92 órán át olyan párosként lépett fel a német és a francia vezető, amelyet senki és semmi nem tudott megosztani, az összes két- és többoldalú tárgyaláson együtt vettek részt. Részletesen ismertette a cikk azt az alkudozást, amelyet a páros Ruttéval folytatott az újjáépítési csomagról, amelynek sikeres lezárása után már csak egy kemény dió maradt: a milliárdos kifizetések összekötése a jogállamisági mechanizmussal.

Ha egy országban rendszerszerű hiányosságok mutatkoznak a jogállamiságban, akkor elvesznek tőle eszközöket.

Avagy, ahogyan Macron Orbán Viktornak mondta:

„Ha nincs jogállam, nincs euró”.

„Orbán már a csúcs előtt vétóval fenyegetőzött, hiszen legelsőként Magyarországnak és Lengyelországnak kellene szankciókra számítania, mert e két tagállammal szemben van folyamatban a 7. cikkely szerinti eljárást, amely azonban akadozik. Mások éppen ezért ragaszkodtak ahhoz, hogy most élesebb fegyvert kovácsoljanak. Mindenki számára világos volt, hogy ezen a kérdésen a csúcs még kudarcba fulladhat. Merkel összehívta a főszereplőket: az egyik oldalon Ruttét, Dánia, Luxemburg és Lettország kormányfőit, a másik oldalon Orbánt és Morwieczkit. A főnökök maguk között voltak, csak néha hívtak be egy-egy szakértőt a legszűkebb körből. A lengyel és a magyar kormányfőnek jó oka volt mozdulni, mert számukra sokmilliárdos támogatásokat irányoztak elő.

Orbán tudta, hogy a Bizottság már 2018-ban kemény törvényjavaslatot terjesztett a Tanács elé: a Bizottság javasolhat szankciókat, és azok elfogadottak, amennyiben a tagállamok minősített többsége nem szavazza le a javaslatot. Ennyi támogatót Budapest és Varsó soha sem fog tudni összetoborozni.

Macron ezen az alapon akarta folytatni a tárgyalást. Orbán vétót követelt. A vita hosszadalmas volt. Végül Macron papírra vetett néhány sort, a szakemberek megvizsgálták ezt, és megszületett a megállapodás – írták a tudósítók. Charles Michel felolvasta a plénumon, tapssal elfogadták a résztvevők. Innentől már csak néhány alárendelt kérdést kellett megoldani, amíg Michel hétfőn kora reggel világgá tweetelhette: „Deal”. Ezután Orbán és Morawieczki együtt állt a sajtó elé, ami szintén újdonság, és afféle válasz a német-francia kettősre.

„Ha ilyen szorosan és szilárdan egymás mellett állunk, egyetlen ellenség sem győzhet le minket” – mondta Orbán, és tényleg azt mondta: „ellenség”.

Aztán kifejtette, hogy „voltak kísérletek arra, hogy kioktassanak minket a jogállamiságról”, „de mi megvédtük nemzeteink büszkeségét”, „levertünk minden kísérletet, hogy összekössék a jogállamiságot a kiadásokkal”. Ezt még kétszer megismételte, és akkor kijelentése ésszerűnek tűnt, mert a végkövetkeztetésekben az állt, hogy „a Bizottság hamarosan foglalkozik a kérdéssel”, javaslatot téve a jogsértések szankcionálására.

A Tanácsban viszont konszenzus szükséges a döntéshez, ám nem maga dönt a törvényekről, hanem megbízza a Bizottságot. És bizony az is ott áll, hogy

„a Bizottság javaslatát a Tanács minősített többséggel fogadja el”.

Ezt a mondatot Michel írta bele a szövegbe, hogy megfordítsa a jogállamisági mechanizmust, nevezetesen hogy az mutasson fel minősített többséget, aki szankciókat akar. A mondat most önállósult: az erős szabályozás hívei ezt utalásnak értékelték arra, hogy hiszen a Bizottság már 2018-ban is azt javasolta: a testület indítványát a normál törvényhozási folyamatban minősített többséggel fogadják el.

Nehéz megmondani, hogy Orbán felismerte-e a cselt. Nyíltan ez nem került szóba. Ursula von der Leyen csak akkor beszélt róla, amikor a csúcs résztvevői már úton voltak hazafelé.

„A kompromisszum egészen világosan tartalmazza azt a megbízást, hogy megvédjük az unió pénzügyi érdekeit” – mondta kedden a ZDF német közszolgálati televízióban. Hozzátette: a Bizottság már beterjesztett egy javaslatot a törvényhozási folyamatba, és azt fenntartja és nyomon fogja követni. „Majd amikor azt elfogadják, láthatóvá válik, hogy ennek az eszköznek igenis van éle”. A kollégái némileg óvatosabban fogalmaztak, és egy diplomata elmondta: a dolog az Európai Parlamenttel folytatott tárgyalásoktól függ, és a parlament ragaszkodik a teljes jogállamisági mechanizmushoz. Azt pedig, hogy létezik ilyen opció, Merkel és Macron érte el a tavaszi kettős játékkal – írta a két tudósító.

Fordította: Ara-Kovács Attila

Merkel: még lehetséges brexit megállapodás

A német kancellár a Bundestagban beszélt  a brexit megállapodás kilátásairól, hangsúlyozva, hogy Németország mindent megtesz azért, hogy Nagy Britannia távozása szabályosan menjen végbe. Mint rutinos politikus Merkel kancellár hozzátette: arra is fel vagyunk készülve, hogy Nagy Britannia megállapodás nélkül távozik az Európai Unióból.

Boris Johnson brit miniszterelnök azt állítja: az EU csúcstalálkozón október 17-18-án még el tud fogadtatni egy új megállapodást a tagállamok vezetőivel és a brüsszeli bizottsággal. Michel Barnier, aki az Európai Unió fő tárgyalója volt a brexit ügyben, úgy nyilatkozott, hogy erre nagyon kevés a reális esély.

Boris Johnson miniszterelnököt az elmúlt napokban több súlyos vereség is érte a brit parlamentben. Elveszítette a többségét, mert több konzervatív képviselő elhagyta a pártot, melynek a hivatalos politikai vonala az, hogy október 31-ig mindenképp kivezeti Nagy Britanniát az Európai Unióból.

Időközben az Európai Unió Írország képviselőjét állította a brexit ügyekkel foglalkozó uniós biztos posztjára. A brit kilépés egyik legfőbb akadálya az, hogy London és Brüsszel nem tud megállapodni abban, hogy mi legyen Írország és Észak Írország határán. Az Európai Unió erre hivatkozva egy olyan záradékot akar a kilépési megállapodásba, mely továbbra is a szabadkereskedelmi övezet tagjává tenné Nagy Britanniát. Boris Johnson ezt nem fogadja el, mert emiatt nem köthetne szabadkereskedelmi egyezményeket az USA-val, Japánnal vagy Kínával.

Megállapodtak az Audiban

Inkább a szakszervezet számára kedvező megállapodással lezárulhat a sztrájk az Audiban. A megoldás kompromisszumos, este újraindul a munka.

Megszületett az egyezség az Audi Hungaria Zrt. és az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) között szerda délután.

Este nyolc órakor újraindultak a gépsorok az üzemben.

A megegyezés részletei.

Forrás: AHFSZ

Mint látható, a fő számokban az AHFSZ alapkövetelése teljesült (18 százalék, de minimálisan 75 ezer forint alapbéremelés). Elérték a havi egy szabad hétvégét, de csak májustól. A cafeteria (VBK) 400 ezer forintra csökken 620 ezerről. Utóbbiban ide-odaugráltak az ajánlatok-követelések. Az érdekvédők eredetileg 787 ezer forintra emelést igényeltek, a cég aztán az engedmény fejében ezt 300 ezerre csökkentette volna. Végül mégis megnövelte a keretet.

Előreléptek a lojalitási és a jubileumi bónusz terén is. Engedett viszont az AHFSZ abban, hogy lemondott arról az igényéről, hogy 4 százaléknyi mozgóbért alapbéresítsen a cég. Elfogadta az Audi azon ajánlatát is, hogy ne egy évre szóló, hanem 15 hónapos megállapodást kössenek.

Ezzel lezárult a rendszerváltás utáni időszak legkomolyabb munkabeszüntetése.

A 2000-es évek második felének mozdonyvezetői sztrájkjában pár száz dolgozó volt képes megbénítani a fél országot, de akkor az egyik legszűkebb keresztmetszetben okoztak dugulást. Most azonban a sok közül egy cég állt le, majd nyomában egy nemzetközi konszern egyre több tagja.

Néhány tanulság levonása ide kívánkozik, ha már „történelmi” eseményről beszélünk szűk harminc év távlatában. Az események mindenekelőtt rámutatnak arra, hogy

mekkora ereje van a szervezettségnek,

annak, ha az alkalmazottak 70 százaléka (több, mint 13 ezerből kilencezer) szakszervezeti tag.

Az egész országban még csak hasonló arány sincs.

Felhívja a figyelmet arra, hogy a gazdasági észszerűség alapján kifinomultan felépülő nemzetközi multiláncok adott esetben

mennyire kiszolgáltatottá válnak egy-egy tagjuk által.

A nagy versenyelőnyt lehetővé tevő bérkülönbség miatt Győrben kiépített központi motorgyártó üzem a konszern jó részének okozhatott volna komoly fennakadást megállapodást híján.

Megerősíti azt az ismeretet, hogy milyen kesze-kusza belső elszámolási rendszerek vannak az ilyen multikon belül. Rajtuk kívül voltaképpen

senki se tudja, mekkorák a tényleges bevételi, költség- és termelékenységi számok.

A transzferárak alkalmazásával a cégek ide-oda mozgatják a pénzt hálózaton belül, ahogyan azt az Audi beismerte az AHFSZ-szel folytatott számháborújában.

Nem kizárt, hogy az Audi példája sok cég munkavállalójának ad muníciót, talán a szakszervezeteket is megmozdítja. Továbbá a céghálózatokon belül inspirálhatja a különböző országokban lévő egységek dolgozóit a bérkülönbségek feltárására és „kisimításának” kezdeményezésére. Netán néhány kormányt is, hogy megpróbálják tisztábbá tenni a multik fentebbi elszámolásait, mérsékelni az „adóoptimalizálást”, és leszámoljanak az alacsony bérek gazdaságpolitikájával.

Megvan a dátum, hogy mikor írják alá a megállapodást a CEU-ról

Azt gondoltuk, hogy nem írunk már többet a CEU-ról, leírtunk már mindent, amit lehetett és amit érdemes. Talán egy búcsúcikk belefér még december elsején, de aztán tényleg annyi, szép volt, jó volt, talán igaz sem volt. Hogy volt egyszer egy egyetem, amely pénzt és dicsőséget hozott Magyarországnak.

De most mégis írnunk kell a CEU-ról, mert felcsillant a remény, hogy a magyar kormány aláírja az egyetem működését biztosító egyezményt. Már a pontos dátum is megvan: majd ha eljön az ideje.

Ezt maga Orbán Viktor miniszterelnök mondta a parlamentben, egy újságíró kérdésére válaszolva. Mi magyarok pedig megnyugodhatunk, mert ismét bebizonyosodott, hogy nemcsak az egészségügy, a kultúra, a gazdaság, de az oktatás is jó kezekben van.

Akkor írják alá az egyezményt, amikor annak eljön az ideje. Sem előbb, sem később. Biztosan vannak olyan kormányok, hebehurgyák, felelőtlenek, amelyek nem akkor írnak alá fontos megállapodásokat, amikor azoknak idejük van, hanem vagy előbb, vagy később. A mi kormányunk nem ilyen, mert a mi miniszterelnökünk mindig tudja, mit és mikor kell tenni, mondani, aláírni.

Már csak azért is fontos ez, mert mind a késlekedésnek, mind a sietségnek megvan a maga kockázata. Ha késve írnák alá Orbánék a megállapodást, akkor már csak bottal üthetnénk a CEU nyomát, s utóbb hiába lenne ott az aláírásuk a papíron, az már olyan lenne, mint halottnak a csók.

Ha idő előtt írják alá, sokan azt hihetnék, hogy Orbánéknak fontos, hogy a CEU Magyarországon működjön, itt képezze azokat a diákokat, akik majd dicsőséget hoznak az országnak.

Jó tudni, hogy ilyen miniszterelnökünk van,

aki mindig pontos és szakmailag is kifogástalan választ ad az őt kérdezőknek. Mert megtehette volna Orbán azt is, hogy cinikusan, pikírten, lekezelően válaszol a kérdésre, például azt mondja, hogy kellemes karácsonyi ünnepeket kívánok, vagy visszakérdez, hogy kisült-e már a kalácsom?

Megtehette volna ezt is a mi miniszterelnökünk, mert ma nincs erő, amelyik számon kérhetné. Hogy miért magánrepülőgépen utazgat, ahelyett, hogy a szegények, elesettek sorsát segítené. Miért hisztériát kelt, miközben az indulatokat kellene csillapítani. Lennének kérések, de ezek a kérdések alapvetően fölöslegesek, Orbán ugyanis mindig tudja, hogy mikor minek van ideje. Mikor kell majd a korrupciót fölszámolni –  akkor például, ha egyszer újból ellenzékben lesz. Akkor majd nagyon fogja zavarni, ha valaki urizál, lop a közös pénzekből, stadiont épít működő egészségügy és versenyképes oktatás helyett.

Megvan tehát a bizonyosság: amennyiben nem jön közbe semmi, akkor szinte majdnem biztos, hogy a kormány vagy aláírja a CEU működését biztosító megállapodást, vagy nem.

Mérget azért nem vennénk rá: aki még ennél is konkrétabb válaszra vár, kérdezze meg a miniszterelnök kezelőorvosát, gyógyszerészét.

MSZP-DK: 60-46 arányban osztoznak

Megállapodott az MSZP és a DK: 60-46 arányban osztják meg jelöltjeiket a választókerületekben – jelentette be Molnár Gyula és Gyurcsány Ferenc. Az MSZP miniszterelnök-jelöltje Karácsony Gergely, akit viszont a DK nem támogat.

Jóváhagyta a két párt elnöksége, hogy a 106 egyéni választókerületből 60-ban az MSZP, 46-ban a DK állíthat jelöltet – ismertette a döntést Molnár Gyula MSZP-elnök.

Ezzel lezárták ezt a szakaszt a választások előtt, és szeretnék, ha kikerülnének a közbeszédből a különböző konstrukciós viták – mondta.

Gyurcsány Ferenc arról beszélt, hogy január 2-ától valamennyi körzetben elkezdik a kampányt, 46-ban sajátjuk, 60-ban az MSZP jelöltje mellett.

Az arányokat a közvélemény-kutatások eredményeinek átlagában alakították ki.

Minden az egyéni választókerületekben dől el

– hangsúlyozta a DK elnöke.

Mindkét vezető hangsúlyozta, hogy

a demokratikus oldalról készek másokat is bevenni a megállapodásba .

Molnár a Párbeszédet említette, miszerint a kis pártnak lesz olyan jelöltje, akinek indulását támogatni fogják, és lesz politikusa is az MSZP listáján. A Jobbikkal viszont nem tárgyalnak.

Molnár Gyula megismételte, hogy

az MSZP miniszterelnök-jelöltje Karácsony Gergely.

Gyurcsány pedig hangsúlyozta, hogy a DK önálló listával indul, amelyet ő vezet, s nem támogatnak olyan kormányfő-jelöltet, aki más párt listáján van.

Végleges, hogy a közös listában nem lesz megállapodás – jelentette ki Gyurcsány. Tudomásul veszik, hogy van, aki ezt nem támogatja.

Karácsonyi ajándék: aláírás előtt a megállapodás

0

A Független Hírügynökség információi szerint látótávolságba került az ellenzéki pártok választási együttműködéséről szóló megállapodás. A ma délelőtti DK-MSZP tárgyaláson minden lényeges kérdésben megegyeztek.

A betervezett csütörtöki aláírás előtt a holnapi napon, azaz szerdán, mindkét párt elnöksége ülést tart. Amennyiben a szerdai elnökségi ülések is jóváhagyják, csütörtökön aláírhatják a véglegesített megállapodást.

Forrásaink szerint néhány vidéki helyen a DK, a fővárosban a szocialisták engedtek, így az első és legfontosabb lépés lezárulni látszik.

Karácsony Gergely személye ezen a tárgyaláson is szóba került, és tudomásunk szerint ebben is közelebb kerültek az álláspontok. Azaz, nem kizárt, amiről a Független Hírügynökség elsőként beszámolt, hogy a külön lista, de közös miniszterelnök-jelölt koncepciója látszik érvényesülni.

Az ellenzéki szimpatizánsok számára az utolsó utáni pillanatban, mondhatni karácsonyi ajándékként létrejöhet a megállapodás.

MSZP-DK: nincs megállapodás – már csak négy hónap…

Lehetetlen kideríteni, hogy kik és miért terjesztenek álhíreket, aktuálisan például azt, hogy Bárándy Gergely, MSZP-s országgyűlési képviselő kilép a frakciójából és az LMP-hez távozik. Az értesülést több hírporták is közzétette, szerdán késő este tudta csak cáfolni maga érintett, mivel éppen Szlovéniában tartózkodik egy küldöttség tagjaként.

A Független Hírügynökségnek nyilatkozva Bárándy csak tippelni tudott, hogy honnan, merről jöhetnek az ilyesfajta kitalációk, de inkább nem akart róla beszélni, mondván: nincs megalapozott információja, csak feltételezése arról, hogy kinek állhat az érdekében az ilyen állítások terjesztése. „Logikailag is butaság a dolog mondta Bárándy -, hiszen már nincs is annyi idő, hogy átülhessek egy másik frakcióba, a szabály ugyanis fél éves várakozást ír elő, márpedig ebből a ciklusból már nincs annyi hátra.”

Más források szerint tudatos félrevezetés állhat a dolog mögött, ami érkezhet párton belülről és kívülről is.

Egyesek szerint abból táplálkozhat az értesülés, hogy készülnek mindenféle listák a következő választásokra, és ebben nemhogy befutó hely nem látszik Bárándynak, de még egy az eddigi munkáját mégis elismerő pozíció sem. Ezzel kapcsolatban egyébként ő maga annak adott hangot, hogy amennyiben megalázó helyre helyezik őt a listán, akkor inkább vegyék le onnan, ilyen dicstelen szerepet nem akar vállalni.

„Meglehet, hogy ebből a kijelentésemből vontak le néhányan hamis következtetést” – fogalmazott Bárándy. A politikus különben hangsúlyozta: nincs semmi titkolni valója, ha hazaérkezik szívesen áll portálunk rendelkezésére, hogy segítse a tisztánlátást.

A szocialista párt viszonyait ismerve ez nem lesz könnyű feladat. Naponta érkeznek olyan hírek, amelyek alkalmasak arra, hogy csökkentsék a népszerűségét, ez pedig folyamatosan gyengíti a tárgyalási, mondjuk így: alkuhelyzetét. Mint arról korábbi írásunkban beszámoltunk, Mesterházy Attila is beszélt erről a Független Hírügynökségnek adott interjújában, igyekeznek feszesebbre venni a tárgyalásokat, ami azt jelenti, hogy gyorsabb tempót diktálni. Ennek megfelelően a hétfői megbeszélést követően csütörtökön is tárgyalóasztalhoz ültek a Demokratikus Koalícióval.

Az eredeti elképzelés az volt, hogy a DK a saját rendezvényén, az MSZP, az akkor még kongresszusnak tervezett szombati napon mutatja be tagjainak a megállapodást.

Nos, erre biztosan nem kerül sor, nem csak azért, mert a szocialisták, épp az eredménytelenség miatt lefokozták a kongresszusukat, választmányi ülést tartanak helyette, hanem mert eredmény változatlanul nincs. Információink szerint a csütörtök forduló eggyel jobban sikerült, mint a korábbiak, jelentősen javult a hangulat és a konstruktivitás, de a végső szót még nem mondták ki. A jövő héten újra találkoznak a delegációk, és egyre erősebben tartja magát az a vélekedés, hogy még karácsonyig rá kell ütni a pecsétet az egyezségre, nem szabadna áthúzni a vitát az új esztendőre.

Már csak azért sem, mert bár Gyurcsányék az Együtt és Párbeszéd képviselőit be akarták, akarják vonni a tárgyaló körbe, ez azonban – a Független Hírügynökség úgy tudja – átmeneti nehézségekbe ütközik. A gondot az okozza, jelezték forrásaink, hogy a két párt, az Együtt és a Párbeszéd között megszakadtak a tárgyalások, erős elvi ellentétek keletkeztek, állítólag épp az MSZP megítélése kapcsán. A szocialisták közül többen szívesen látnák akár miniszterelnök-jelöltként is Karácsony Gergelyt, az Együtt vezetése -Juhász Péter és Szigetvári Viktor -, viszont hallani sem akar a szocialistákról.

Ha arra gondolunk, hogy pénteken pont négy hónapra leszünk a választásoktól, kevés bizalommal nézhetünk a jövőbe, már, ami az ellenzéki összefogás esélyeit illeti.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!