Kezdőlap Címkék Megállapodás

Címke: megállapodás

Nem megy több ukrán gabona Lengyelországba

0

Megállapodott Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij Varsóban, arról, hogy nem értékesítenek ukrán gabonát a lengyel piacon.

A múlt héten lemondott a lengyel agrár miniszter, mert nem tudta elintézni Brüsszelben, hogy akadályozzák meg az ukrán gabona dömpinget, amely amiatt állt elő, hogy az Európai Unió vámmentesen engedi be az ukrán gabonát. Ez a támogatás egyik formája, melyet Ukrajna kap az Európai Uniótól. Csakhogy sok lengyel, magyar és más uniós gazda számára ez nagy csapás, mert az olcsó ukrán gabona miatt nemcsak a hazai piacokat vesztik el, de a külföldieket is. Lengyelországban a gazdák tüntettek is, és ez lépéskényszerbe hozta a lengyel kormányt, mely idén választással néz szembe, és népszerűsége szempontjából nagyon is fontos a falusi gazdák véleménye hiszen a konzervatív kormányzat sziklaszilárd támogatóiról van szó. Lengyelországban most megoldódott a válság: az ukrán gabona leplombált vagonokban halad át Ukrajnából Lengyelországon keresztül az exportpiacokra. A lengyel gazdáknak tehát nem kell tartaniuk a hazai piacon konkurenciától. És mi van nálunk?

Az Orbán kormány csak áll és néz

Lengyelország Ukrajna legjobb szövetségese, ezért Zelenszkij elnök nemigen tehetett mást minthogy rábólintott Mazowiecki kormányfő kérésére. Zelenszkij és Orbán Viktor kapcsolata azonban egészen más jellegű: a magyar miniszterelnök az egyetlen olyan uniós vezető, aki még nem látogatott el Kijevbe viszont meglehetősen gyakran bírálja az ukrán elnököt. A kormánypárti sajtó ennek megfelelően igyekszik rossz színben feltüntetni Ukrajna elnökét, aki pedig a háború során felnőtt a feladathoz, és zsidó színész létére nemzeti egységet teremtett a vallásilag és nemzetiségileg megosztott országban, mely élet-halál harcot vív a nála jóval erősebb Oroszországgal. A magyar miniszterelnök harcias narratívájába sokkal jobban beleillene Dávid támogatása Góliát ellen, de erről szó sincs. Orbán Viktor mint magányos békegalamb repked az Európai Unióban, ahonnan továbbra sem kap pénzt. Pedig az ukrán gabona kapcsán is kért uniós támogatást Magyarország, de Brüsszel azt elutasította míg a többi tagállam hasonló kérését elfogadta. Brüsszel bírálata így ezen a fronton is öngólt eredményezett.

Miért nem lép Orbán? Egyrészt, mert túl van a választáson vagyis a népszerűség vesztését megengedheti magának. Különben is a baloldali-liberális ellenzék annyira leszerepelt az utóbbi időben, hogy onnan nem fenyegeti veszély. A Mi Hazánk erősödhet, amely azonban méginkább oroszbarát mint Szijjártó Péter, akit Lavrov külügyminiszter a legmagasabb orosz érdemrenddel tüntetett ki. Orbán Viktor kivár és abban reménykedik: Trump visszatér a Fehér Házba. A vád alá helyezett ex elnök fogadkozik: egyetlen nap alatt békét teremt Ukrajnában! Trump szeret nagyokat mondani, de ezúttal arra mutatott rá egy évvel az ukrajnai háború kezdete után, hogy a fegyverszünet  Ukrajnában elsősorban az Egyesült Államoktól függ.

Csak Szijjártó mondott nemet a gázfogyasztás csökkentésével kapcsolatban

Az Európai Unió kormányai kedden megállapodtak abban, hogy ezen a télen 15 százalékkal csökkentik a földgáz felhasználását, hogy megvédjék magukat az Oroszország által okozott további szállítási korlátozásoktól, miközben Moszkva ukrajnai invázióját folytatja.

Az EU energiaügyi miniszterei elfogadták azt az európai törvénytervezetet, amely augusztustól márciusig 15 százalékkal csökkenti a gáz iránti keresletet. Az új jogszabály önkéntes nemzeti lépéseket tesz a gázfogyasztás csökkentésére, és ha ezek nem hoznak kellő megtakarítást, akkor kötelező lépéseket tesznek a 27 tagú blokkban.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke üdvözölte a lépést, mondván, hogy az EU határozott lépést tett annak érdekében, hogy szembenézzen Vlagyimir Putyin orosz elnök teljes gázszünetelésének veszélyével.

Lavrov Africanus: célunk Zelenszkij megbuktatása

Miután Oroszország és Ukrajna megállapodott arról, hogy utat nyitnak az ukrán gabona exportnak, afrikai körútra indult Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. Korábban az Afrikai Egységszervezet vezetői Szocsiban arra kérték Putyin elnököt: tegye lehetővé az ukrán gabona exportját, mert enélkül sok afrikai országban éhezni fognak az emberek.

Az oroszok közismert humanizmusuktól áthatottan megállapodást kötöttek a gabonaszállítások zavartalan biztosításáról, majd követlenül az egyezmény aláírása után, csak úgy a miheztartás és a megbonthatatlan béke és barátság jegyében lőtték Odessza kikötőjét, remélve, hogy a silókban tárolt gabonát sikeresen megsemmisítik rakétáik. Putyinnak közismert a világbékéért megtett számtalan dísz és futólépése. Ezek sorában tökéletesen megfér saját ígéretük megszegése.

Lavrov külügyminiszter Kairóban, ahol a legnagyobb az aggodalom a gabona hiány miatt, kifejtette az orosz álláspontot. Eszerint

a háború célja a Zelenszkij kormányzat megbuktatása vagyis oroszbarát rendszert akarnak Kijevben.

Biden elnök korábban úgy nyilatkozott, hogy az USA célja: Putyin megbuktatása. Az USA kijevi nagykövete úgy nyilatkozott, hogy minden támogatást megadnak Ukrajnának Oroszország legyőzésére.Egyes katonai szakértők szerint ez jóformán lehetetlen, de az Egyesült Államok szerintük éppúgy nem akarja befejezni a háborút mint Oroszország.

Kissinger: az európai vezetők elveszítették az iránytűjüket

Az idén már 99 éves egykori amerikai külügyminiszter még mindig figyeli a nemzetközi eseményeket és tanácsokat ad a republikánus pártnak, amely készül vissza a Fehér Házba 2024-ben. Kissinger szerint Biden konfrontációra alapozott diplomáciája Oroszország és Kína ellen téves. Ezzel csakis közelebb lehet hozni egymáshoz Moszkvát és Pekinget holott az USA célja épp a megosztás lenne.

Az európai vezetők, akik követik Biden konfrontációs irányvonalát szemmel láthatóan elveszítették az iránytűjüket hiszen Európa érdeke a megbékélés Oroszországgal.

Kissinger, aki a Bloomberg hírügynökségnek nyilatkozott új könyve megjelenésének alkalmából, hangsúlyozta, hogy a mai vezetők a nyomába sem léphetnek olyan nagyformátumú embereknek mint amilyen De Gaulle tábornok vagy Adenauer kancellár volt.

Kissinger új könyvében róluk is ír hiszen a huszadik század hat meghatározó politikai személyiséget mutatja be, akiket személyesen is jól ismert.

Konrad Adenauer német kancelláron és De Gaulle francia elnökön kívül szerepel még a könyvben a Vaslady. Margaret Thatcher indította el a neoliberális globalizációt Reagan amerikai elnökkel együtt. Nixon elnök képviseli az USA-t Kissinger könyvében hiszen az ő idejében volt aktív a Németországban született külügyminiszter és nemzetbiztonsági tanácsadó.

Nixon igazi államférfi volt – hangsúlyozza Kissinger arra utalva, hogy az amerikai elnök antikommunista múltja ellenére ellátogatott Pekingbe 1972-ben és megállapodott Mao elnökkel az együttműködésben a Szovjetunióval szemben.

Anvar Szadat egyiptomi elnök képviseli Afrikát a könyvben, ő békét kötött Izraellel, és ez az életébe került. Egyik tisztje egy katonai felvonuláson gyilkolta meg. A legtöbbre Henry Kissinger Li Kuanjü szingapúri kormányfőt tartotta. Ő hazáját elmaradott brit gyarmatból világszínvonalú kis tigrissé varázsolta. Kissinger szerint ő lett volna a legjobb amerikai elnök.

Mikorra várható megállapodás az uniós pénzekről?

0

Rendkívül közel van a megállapodás Magyarország és az Európai Unió között – közölte Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter hivatala a vg.hu portállal. Csak őszre várható megállapodás – mondta maga Navracsics Tibor miniszter a New York-i Bloombergnek.

“ Magyarországnak még dolgoznia kell ezért” – hangsúlyozta Navracsics Tibor, aki  hozzátette:

“még további bizalom építő intézkedésekre” van szükség ahhoz  hogy Magyarország hozzájusson az 5,8 milliárd euróhoz, amely életmentő lehet a magyar gazdaság jelenlegi válságos helyzetében.

Nemcsak a helyreállítási alapról van szó, hanem magáról az uniós költségvetésről is, amely 21,7 milliárd eurót jelent egészen 2027-ig.

“Mindkét esetben az ősz a realitás a megállapodásokra” – hangsúlyozta a magyar miniszter. Hozzátette, hogy az uniós költségvetés esetében már közel van a megoldás, de a helyreállítási alap esetében nem. Ez utóbbi ugyanis “átpolitizálódott”. Ebből a szempontból furcsa üzenet, hogy a magyar parlament megszavazta: ebben a formában nincs szükség az Európai Parlamentre.

Az Európai Parlament az igazi ellenfél

Az Európai Parlament illetékes bizottsága megszavazta, hogy a magyar kormánynak ne adjanak addig egyetlen euró centet sem amíg nem teljesít néhány alapvető követelést a jogállamisággal kapcsolatban. Minthogy az uniós elveket régóta és rendszerszerűen sérti meg a magyar kormányzat, ezért el kell zárni a pénzügyi csapot. Ezt a határozatot az Európai Parlament valamennyi fontos frakciója megszavazta – beleértve az Európai Néppártot is, melynek még nem is olyan régen a Fidesz is tagja volt.

A törvényt előterjesztő bizottság elnöke az a Daniel Freund, német zöld képviselő szerint Orbán Viktor családja, rokonai és barátai minden negyedik uniós eurót lenyúlják. Ez évente 1 milliárd eurót jelent!

Mennyibe kerül az orosz földgáz?

Szijjártó Péter és Szergej Lavrov erről nem tudott megállapodni az orosz gáz áráról Budapesten az orosz külügyminiszterrel folytatott tegnapi megbeszélésein, ezért a magyar külügyminiszter Szentpétervárra utazik, hogy ott tisztázza az új hosszútávú földgáz szerződés feltételeit. Magyarország szempontjából az időzítés nem kedvező, mert a világon emelkedik a földgáz ára.

Ha hideg lesz a tél kevés lehet a földgáz, emelkedhetnek az árak

Mélyponton a gáztárolók feltöltöttsége, és ha októberben is így lesz, akkor az uniós országok úgy mennek neki a télnek, hogy elég lesz egy gixer ahhoz, hogy komoly gondok legyenek az energia szolgáltatásban – írja a brüsszeli Politico.

Az Európai Unió brüsszeli központjában is aggódnak

117 milliárd köbmétert képesek a gáztárolókban tartani az uniós államok, ez az éves fogyasztás egyötöde. Egy évvel ezelőtt a gáztárolók tele voltak, és ez tette lehetővé, hogy az uniós államok átvészeljék a hideg telet, amely óriási gázár emelést eredményezett januárban.

Jelenleg a gáztárolókban a telítettség 60%-os, ezt jelentősen emelni kellene októberig, hogy az uniós államok magabiztosan vághassanak neki a télnek, amely idén is hidegnek ígérkezik.

A pandémia megváltoztatta a játékszabályokat

2020-ban a gáztárolók tele voltak, a gazdaság viszont jelentős részben leállt. Az otthoni fűtés viszont fontosabb lett, mert a távmunka és a távoktatás ezt szükségessé tette. Olyan túlkínálat alakult ki a piacon, hogy a gázár lecsökkent 3 dollárra! (millió British Thermal Unit – BTU). Ezért az uniós államok lemondtak az USA-ból érkező cseppfolyósított földgázról, amely ennél drágább volt.

Csakhogy manapság már a gazdaság újraindult, és a piacon 15 dollár az azonnali szállítás árfolyama. Nemcsak a gazdaság újraindulása növelte meg a gázárat hanem a természeti katasztrófák is, és a hálózati hibák, melyek fennakadást okoztak.

Mit jelentett ez a gyakorlatban?

Például azt, hogy Brazíliában a hőség miatt a vízierőművek kapacitása jelentősen csökkent, ezért rákényszerültek arra, hogy több cseppfolyósított földgázt importáljanak az Egyesült Államokból.

Európa legnagyobb földgáz kitermelő helye, a norvég Troll júliusban leállt, mert nemvárt karbantartási munkálatokra volt szükség.

Augusztus hatodikán a Gazprom is radikálisan csökkentette a földgáz szállítást arra hivatkozva, hogy tűz ütött ki Szibériában egy telephelyen.

Az árak is megugrottak, mert a Gazprom az ukrajnai kapacitásoknak csak egy kis részét kötötte le. Erről is tárgyalt Merkel kancellár Moszkvában és Kijevben. A Gazprom abban bízik, hogy Németországban még az idén engedélyezik az Északi Áramlat 2 földgázvezetéket, amely a Balti tenger alatt szállít földgázt Oroszországból közvetlenül a német partra.

Mindennek következtében nagy a bizonytalanság a gázpiacon

„Van egy kis félelelem attól, hogy bejönnek a felárak (premium prices) a tél közeledtével, és ez olyan mozgásokat indíthat el a piacon, amelyek aránytalanul nagyok lehetnek a valóságos problémához képest” – nyilatkozta a brüsszeli Politiconak a Gazprom árpolitikájáról Jack Sharples az oxfordi Energia kutató intézet szakértője.

A populisták veresége a Brexit egyezmény

Az utolsó utáni pillanatban megszületett megállapodás Nagy Britannia és az Európai Unió viszonyáról egyértelműen a populizmus vereségét jelenti – hangsúlyozza a német Die Zeit.

A brit Alan Posner azt írta a német hetilapban, hogy Merkel kancellár halogató taktikája végül meghozta az eredményt. Először is hatékonyan blokkolta a magyar-lengyel vétó kísérletet, majd pedig falhoz szorította Boris Johnson kormányát, amely kénytelen volt elfogadni az uniós álláspontot a legtöbb fontos kérdésben.

A német elnökség kettős sikere

Mindkét populista kezdeményezés elbukott: a magyar-lengyel vétó végül nem akadályozta meg, hogy elfogadják az uniós költségvetését és a válságkezelő programot. Boris Johnson pedig hiába jelentette ki, hogy Nagy Britanniát úgy is kiviszi az Európai Unióból, hogy nincs egyezmény, végül kénytelen volt elfogadni egy olyan kompromisszumot, mely az EU elképzeléseit tükrözi.

Nagy Britannia és az EU kereskedelme 1000 milliárd eurós tétel, amely sokkal fontosabb Londonnak mint Brüsszelnek. Ez konkrétan ki is derült amikor a Tesco Londonban csak maximum három tojást tudott adni egy vásárlónak, mert a La Manche csatornát lezárták a Covid-19 mutáns vírusa miatt. Jelenleg is ezerszám vesztegelnek a kamionok Kent grófságban várva a határátkelésre.

Boris Johnson igazából nem is populista hanem opportunista

A miniszterelnök az utolsó pillanatban állt a Brexit támogatói mellé amikor kiszimatolta, hogy ott vár rá politikai karrier. Most viszont azzal kell szembenéznie, hogy a megerősödött nacionalizmus az Egyesült Királyságot magát fenyegetik. A skótok nyíltan zúgolódnak, és népszavazást terveznek, mely kilépésüket eredményezheti az Egyesült Királyságból. Egyúttal pedig Skócia belépését az Európai Unióba!

Mindezt akkor amikor Boris Johnson saját pénzügyminisztere jelentette ki, hogy az ország az elmúlt 300 év legnagyobb gazdasági válságával néz szembe!

Merkel kancellár viszont eredményesen zárhatja a német elnökség félévét, mert sikerült megoldania két súlyos problémát miközben a populisták lényegében veszítettek, mert az EU a közös válságkezelő programmal olyan új utat jelölt ki, mely az integráció elmélyítése felé vezet hiszen az uniós kölcsönökért a tagállamok immár közösen vállalnak felelősséget.

Jogállamiság vagy mentőcsomag?

Brüsszelnek választania kell – legalábbis ez a véleménye a Bloomberg egyik szerzőjének. Andreas Kluth, a Handelsblatt nemzetközi kiadásának főszerkesztője, aki Németországban él. Úgy látja, hogy Merkel kancellár feladja a jogállamiság védelmét annak érdekében, hogy minél gyorsabban elfogadják az uniós költségvetést és a 750 milliárd eurós válságkezelő csomagot. A szerző szerint ezzel az Európai Unió a vesztébe rohan…

Orbán és a 6 milliárd euro

A magyar miniszterelnök számára a német elnökség kompromisszumos javaslata sem elfogadható. Kockára teszi-e a 6 milliárd eurós európai támogatást Orbán Viktor? Ez egyáltalán nem valószínű hiszen Magyarország Lengyelországgal együtt mindig az élen járt az uniós pénzek megszerzésében. Most ráadásul fokozottan szüksége is van erre a magyar miniszterelnöknek: a Covid-19 járvány sokkal súlyosabb mint ahogy korábban a hatalom gondolta és az ennek következtében kialakuló gazdasági válság is sokkal mélyebb mint ahogy azt hivatalosan beismerik.

2022-ben választásokat tartanak Magyarországon, és Orbán Viktor népszerűségének aligha tenne jót, ha addig csökkenne az életszínvonal.

A hatalom egyik legfőbb bevételi forrását is az uniós pénzek jelentik. Ezért a magyar miniszterelnök zsarolása üres blöff, amely mögött nem áll semmiféle gazdasági realitás viszont ellenfeleinek jó ismerete igen. Orbán Viktor pontosan tudja, hogy Olaszországnak és néhány más uniós államnak még nála is jobban kell a válságkezelő program pénze. Ez az idegek háborúja, melyet háttéralkuk döntenek el Brüsszelben és másutt. Orbán Viktor minden bizonnyal már megállapodott Angela Merkel kancellárral, ezért a mostani nyilatkozat háború nem más mint PR színjáték.

„Trükkös kettős”

Angela Merkel és Emmanuel Macron a csúcson olyan szorosan egyeztetett, mint még soha, így tudta legyőzni Rutte és Orbán ellenállását – írta „Trükkös kettős” című cikkében a tekintélyes német konzervatív lap brüsszeli és párizsi tudósítója.

A cikk beszámol arról, hogy a francia lapok elismeréssel szólnak Merkel és Macron teljesítményéről. A Liberation egyenesen „Köszönjük” felirattal tette címoldalára a két politikus képét. És tény, hogy 92 órán át olyan párosként lépett fel a német és a francia vezető, amelyet senki és semmi nem tudott megosztani, az összes két- és többoldalú tárgyaláson együtt vettek részt. Részletesen ismertette a cikk azt az alkudozást, amelyet a páros Ruttéval folytatott az újjáépítési csomagról, amelynek sikeres lezárása után már csak egy kemény dió maradt: a milliárdos kifizetések összekötése a jogállamisági mechanizmussal.

Ha egy országban rendszerszerű hiányosságok mutatkoznak a jogállamiságban, akkor elvesznek tőle eszközöket.

Avagy, ahogyan Macron Orbán Viktornak mondta:

„Ha nincs jogállam, nincs euró”.

„Orbán már a csúcs előtt vétóval fenyegetőzött, hiszen legelsőként Magyarországnak és Lengyelországnak kellene szankciókra számítania, mert e két tagállammal szemben van folyamatban a 7. cikkely szerinti eljárást, amely azonban akadozik. Mások éppen ezért ragaszkodtak ahhoz, hogy most élesebb fegyvert kovácsoljanak. Mindenki számára világos volt, hogy ezen a kérdésen a csúcs még kudarcba fulladhat. Merkel összehívta a főszereplőket: az egyik oldalon Ruttét, Dánia, Luxemburg és Lettország kormányfőit, a másik oldalon Orbánt és Morwieczkit. A főnökök maguk között voltak, csak néha hívtak be egy-egy szakértőt a legszűkebb körből. A lengyel és a magyar kormányfőnek jó oka volt mozdulni, mert számukra sokmilliárdos támogatásokat irányoztak elő.

Orbán tudta, hogy a Bizottság már 2018-ban kemény törvényjavaslatot terjesztett a Tanács elé: a Bizottság javasolhat szankciókat, és azok elfogadottak, amennyiben a tagállamok minősített többsége nem szavazza le a javaslatot. Ennyi támogatót Budapest és Varsó soha sem fog tudni összetoborozni.

Macron ezen az alapon akarta folytatni a tárgyalást. Orbán vétót követelt. A vita hosszadalmas volt. Végül Macron papírra vetett néhány sort, a szakemberek megvizsgálták ezt, és megszületett a megállapodás – írták a tudósítók. Charles Michel felolvasta a plénumon, tapssal elfogadták a résztvevők. Innentől már csak néhány alárendelt kérdést kellett megoldani, amíg Michel hétfőn kora reggel világgá tweetelhette: „Deal”. Ezután Orbán és Morawieczki együtt állt a sajtó elé, ami szintén újdonság, és afféle válasz a német-francia kettősre.

„Ha ilyen szorosan és szilárdan egymás mellett állunk, egyetlen ellenség sem győzhet le minket” – mondta Orbán, és tényleg azt mondta: „ellenség”.

Aztán kifejtette, hogy „voltak kísérletek arra, hogy kioktassanak minket a jogállamiságról”, „de mi megvédtük nemzeteink büszkeségét”, „levertünk minden kísérletet, hogy összekössék a jogállamiságot a kiadásokkal”. Ezt még kétszer megismételte, és akkor kijelentése ésszerűnek tűnt, mert a végkövetkeztetésekben az állt, hogy „a Bizottság hamarosan foglalkozik a kérdéssel”, javaslatot téve a jogsértések szankcionálására.

A Tanácsban viszont konszenzus szükséges a döntéshez, ám nem maga dönt a törvényekről, hanem megbízza a Bizottságot. És bizony az is ott áll, hogy

„a Bizottság javaslatát a Tanács minősített többséggel fogadja el”.

Ezt a mondatot Michel írta bele a szövegbe, hogy megfordítsa a jogállamisági mechanizmust, nevezetesen hogy az mutasson fel minősített többséget, aki szankciókat akar. A mondat most önállósult: az erős szabályozás hívei ezt utalásnak értékelték arra, hogy hiszen a Bizottság már 2018-ban is azt javasolta: a testület indítványát a normál törvényhozási folyamatban minősített többséggel fogadják el.

Nehéz megmondani, hogy Orbán felismerte-e a cselt. Nyíltan ez nem került szóba. Ursula von der Leyen csak akkor beszélt róla, amikor a csúcs résztvevői már úton voltak hazafelé.

„A kompromisszum egészen világosan tartalmazza azt a megbízást, hogy megvédjük az unió pénzügyi érdekeit” – mondta kedden a ZDF német közszolgálati televízióban. Hozzátette: a Bizottság már beterjesztett egy javaslatot a törvényhozási folyamatba, és azt fenntartja és nyomon fogja követni. „Majd amikor azt elfogadják, láthatóvá válik, hogy ennek az eszköznek igenis van éle”. A kollégái némileg óvatosabban fogalmaztak, és egy diplomata elmondta: a dolog az Európai Parlamenttel folytatott tárgyalásoktól függ, és a parlament ragaszkodik a teljes jogállamisági mechanizmushoz. Azt pedig, hogy létezik ilyen opció, Merkel és Macron érte el a tavaszi kettős játékkal – írta a két tudósító.

Fordította: Ara-Kovács Attila

Merkel: még lehetséges brexit megállapodás

A német kancellár a Bundestagban beszélt  a brexit megállapodás kilátásairól, hangsúlyozva, hogy Németország mindent megtesz azért, hogy Nagy Britannia távozása szabályosan menjen végbe. Mint rutinos politikus Merkel kancellár hozzátette: arra is fel vagyunk készülve, hogy Nagy Britannia megállapodás nélkül távozik az Európai Unióból.

Boris Johnson brit miniszterelnök azt állítja: az EU csúcstalálkozón október 17-18-án még el tud fogadtatni egy új megállapodást a tagállamok vezetőivel és a brüsszeli bizottsággal. Michel Barnier, aki az Európai Unió fő tárgyalója volt a brexit ügyben, úgy nyilatkozott, hogy erre nagyon kevés a reális esély.

Boris Johnson miniszterelnököt az elmúlt napokban több súlyos vereség is érte a brit parlamentben. Elveszítette a többségét, mert több konzervatív képviselő elhagyta a pártot, melynek a hivatalos politikai vonala az, hogy október 31-ig mindenképp kivezeti Nagy Britanniát az Európai Unióból.

Időközben az Európai Unió Írország képviselőjét állította a brexit ügyekkel foglalkozó uniós biztos posztjára. A brit kilépés egyik legfőbb akadálya az, hogy London és Brüsszel nem tud megállapodni abban, hogy mi legyen Írország és Észak Írország határán. Az Európai Unió erre hivatkozva egy olyan záradékot akar a kilépési megállapodásba, mely továbbra is a szabadkereskedelmi övezet tagjává tenné Nagy Britanniát. Boris Johnson ezt nem fogadja el, mert emiatt nem köthetne szabadkereskedelmi egyezményeket az USA-val, Japánnal vagy Kínával.

Megállapodtak az Audiban

Inkább a szakszervezet számára kedvező megállapodással lezárulhat a sztrájk az Audiban. A megoldás kompromisszumos, este újraindul a munka.

Megszületett az egyezség az Audi Hungaria Zrt. és az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) között szerda délután.

Este nyolc órakor újraindultak a gépsorok az üzemben.

A megegyezés részletei.

Forrás: AHFSZ

Mint látható, a fő számokban az AHFSZ alapkövetelése teljesült (18 százalék, de minimálisan 75 ezer forint alapbéremelés). Elérték a havi egy szabad hétvégét, de csak májustól. A cafeteria (VBK) 400 ezer forintra csökken 620 ezerről. Utóbbiban ide-odaugráltak az ajánlatok-követelések. Az érdekvédők eredetileg 787 ezer forintra emelést igényeltek, a cég aztán az engedmény fejében ezt 300 ezerre csökkentette volna. Végül mégis megnövelte a keretet.

Előreléptek a lojalitási és a jubileumi bónusz terén is. Engedett viszont az AHFSZ abban, hogy lemondott arról az igényéről, hogy 4 százaléknyi mozgóbért alapbéresítsen a cég. Elfogadta az Audi azon ajánlatát is, hogy ne egy évre szóló, hanem 15 hónapos megállapodást kössenek.

Ezzel lezárult a rendszerváltás utáni időszak legkomolyabb munkabeszüntetése.

A 2000-es évek második felének mozdonyvezetői sztrájkjában pár száz dolgozó volt képes megbénítani a fél országot, de akkor az egyik legszűkebb keresztmetszetben okoztak dugulást. Most azonban a sok közül egy cég állt le, majd nyomában egy nemzetközi konszern egyre több tagja.

Néhány tanulság levonása ide kívánkozik, ha már „történelmi” eseményről beszélünk szűk harminc év távlatában. Az események mindenekelőtt rámutatnak arra, hogy

mekkora ereje van a szervezettségnek,

annak, ha az alkalmazottak 70 százaléka (több, mint 13 ezerből kilencezer) szakszervezeti tag.

Az egész országban még csak hasonló arány sincs.

Felhívja a figyelmet arra, hogy a gazdasági észszerűség alapján kifinomultan felépülő nemzetközi multiláncok adott esetben

mennyire kiszolgáltatottá válnak egy-egy tagjuk által.

A nagy versenyelőnyt lehetővé tevő bérkülönbség miatt Győrben kiépített központi motorgyártó üzem a konszern jó részének okozhatott volna komoly fennakadást megállapodást híján.

Megerősíti azt az ismeretet, hogy milyen kesze-kusza belső elszámolási rendszerek vannak az ilyen multikon belül. Rajtuk kívül voltaképpen

senki se tudja, mekkorák a tényleges bevételi, költség- és termelékenységi számok.

A transzferárak alkalmazásával a cégek ide-oda mozgatják a pénzt hálózaton belül, ahogyan azt az Audi beismerte az AHFSZ-szel folytatott számháborújában.

Nem kizárt, hogy az Audi példája sok cég munkavállalójának ad muníciót, talán a szakszervezeteket is megmozdítja. Továbbá a céghálózatokon belül inspirálhatja a különböző országokban lévő egységek dolgozóit a bérkülönbségek feltárására és „kisimításának” kezdeményezésére. Netán néhány kormányt is, hogy megpróbálják tisztábbá tenni a multik fentebbi elszámolásait, mérsékelni az „adóoptimalizálást”, és leszámoljanak az alacsony bérek gazdaságpolitikájával.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK