média Archives Page 8 of 13 › Független Hírügynökség

Lapszem – 2018. január 18.

FüHü

-

2018-01-18

Ma a Piroskák ünneplik a névnapjukat. A Piroska latin eredetű név, jelentése: régi, egykori, tiszteletre méltó. Itt a lapszemle, olvassa el, hogy mit olvastunk az országos napilapokban!

Magyar Idők: Lamperth pereli a kerület fideszes képviselőjét

Négyoldalas keresetlevélben fordult a kaposvári Jegesy Ügyvédi Iroda a Fővárosi Törvényszékhez Lamperth Mónika felperes nevében a László Tamás országgyűlési képviselő (Fidesz–KDNP) alperes elleni személyiségi jogi perben – írja a Magyar Idők.

Lamperth 800 ezer forint sérelmi díj, valamint 300 ezer forint ügyvédi munkadíj megfizetését követeli László Tamástól, mivel a képviselő több újságcikkben is politikai véleményt mondott a szocialisták egykori tárcavezetőjéről, kerületi jegyzőről és munkájáról, amit Lamperth pontról pontra valótlannak nevez, tagad és visszautasít.

Népszava: Tízezernél többen lesznek a pénteki diáktüntetésen

Szerda estig több mint 11 ezren jelezték a „Ne menj suliba – demonstrálj az oktatásért!” elnevezésű megmozdulás Facebook-oldalán: ott lesznek péntek délután a Parlament előtt, hogy kiálljanak egy modernebb oktatási rendszerért – olvasható a Népszavában. A tüntetést olyan középiskolások szervezik, akik elégedetlenek a jelenlegi oktatási rendszerrel, és ennek nem félnek hangot adni.

A diákok arra szeretnék ráirányítani a figyelmet, hogy a hazai közoktatás mind a tananyag mennyiségében és minőségében, mind pedig módszertanában elavult. Mint írták, diákkoruk nagy része felesleges anyagok túlrészletezésével telik, és nem akarnak „agyonhajszolt zombik” lenni. „Elegünk van, hogy a 19. századi egyetemes anyagot olyan részletezve tanuljuk, mintha tegnap történt volna, és hogy ezt 7, 8 vagy 9 órában kell megoldani” – fogalmaztak. Nem értenek egyet az egyentanterven alapuló oktatással sem: „Nem akarunk mind ugyanúgy viszonyulni a világhoz, mert mind mások vagyunk, ezért az oktatás se faragjon minket egy és ugyanazon mintára”.

Magyar Nemzet: Titok, hogy hogy mennyit költünk a triatlonközpontra

Titkolja a Magyar Triatlon Szövetség, mennyi pénzből építenék meg a tervbe vett nemzetközi triatlonközpontot és a hozzá tartozó akadémiát, illetve a szintén eltervezett edzőközpontokat – legalábbis nem válaszolt a Magyar Nemzet ezt firtató kérdéseire.

A sportághoz közel állók közül többen nem is csodálkoztak ezen, ugyanis a szövetség jelenlegi elnöke Bátorfi Bála, aki épp a miniszterelnök fogorvosa – így feltételezik, nem az elért eredmények, hanem ez a kapcsolat lenne a sportág támogatásának az alapja. A triatlon egyébként nincs a 16 kiemelt sportág között, így alanyi jogon nem kapnak állami támogatást. A szövetség célja ugyanakkor, hogy a magyar triatlonosok minél nagyobb számban jussanak ki az olimpiára. Ennek érdekében kidolgozták a sportág 2016-tól 2024-ig tartó stratégiáját, ebben 6 milliárd forint szerepel az edzőközpont és a versenyhelyszínek költségrubrikájában, ami akár reális összeg is lehet.

Magyar Hírlap: A migráció pokollá tette a mórahalmiak életét

Ha bevezetik az Európai Unió által erőltetett kvótarendszert, több tízmillió bevándorló érkezhet a kontinensre, és nemcsak a határ mentén, hanem az ország mélységében élőknek is szembesülniük kell a migráció okozta problémákkal – nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Mórahalom polgármestere. Nógrádi Zoltán elmondta, a polgármesterek épp ezért közösen kérik a kormányt, segítsen ezeket elkerülni, hogy Magyarország ne legyen bevándorlóország.

Az önkormányzatok képviselői és a polgármesterek azért gyűltek össze a múlt héten a Megyei Jogú Városok Szövetsége által szervezett konferencián, hogy kifejezésre juttassák, az illegális bevándorlás, a kötelező kvótarendszer ügyéhez nem kizárólag a kormánynak és az országos politikának, hanem az önkormányzatoknak is köze van – mondta lapunknak Nógrádi Zoltán. A mórahalmi polgármester szerint abban az esetben ugyanis, ha az Európai Unió által erőltetett kvótarendszert bevezetik, az meghívó lesz azok számára, akik azon gondolkodnak, útnak induljanak-e a szubszaharai térségből vagy a Közel-Keletről Európa felé.

Ez esetben több tízmillióan érkezhetnek, és a települések sem vonhatják ki magukat a migráció negatív hatásai alól – hangsúlyozta. Így nemcsak a határ mentén, hanem az ország mélységében is olyan súlyos problémákkal kell majd szembenézni, mint az átvonuló idegen kultúrájú tömegek vagy a letelepedésük esetén a párhuzamos társadalmak kialakulása, amelyeknek rossz példáit Nyugat-Európában tapasztaljuk – tette hozzá a polgármester.

A sajtó és a pontos tájékoztatás

FüHü

-

2018-01-17

0

A magyar lakosok többsége szerint a hírekről pontosan számol be a sajtó. Ugyanakkor nem éri el az ötven százalékot azoknak az aránya, akik szerint a média korrekt tájékoztatást ad politikai ügyekben (42 százalék), illetve a kormányzattal kapcsolatos fejleményekről (49 százalék). Közel kétharmad szerint a sajtó Magyarországon a legfontosabb hírekkel foglalkozik.

Mindez egy nagy nemzetközi felmérés eredményeiből böngészhető ki. A Pew Research Center napokban közzétett felmérése arra kereste a választ, hogy az egyes országokban milyen a hírek tálalása a sajtóban, azt hogyan ítélik meg a fogyasztók. 38 ország lakosait vonták be a kutatásba.

A magyar eredmény a középmezőnyhöz sorolható, már ami a pontos beszámolókat illeti. Van ugyanis 90 százalék feletti és a 20 százalékot éppen hogy csak meghaladó eredmény. A legkedvezőbben a tanzánok nyilatkoztak: a lakosok 93 százaléka szerint pontos híradáshoz jutnak. Ezt ugyan nem vette fel a Statista a grafikjára, amelyről egyébként sok érdekes következtetést lehet leszűrni.

Nincs a kiemelt országok között Lengyelország sem, amelyről azonban – az eredeti táblázatban látható –, hogy nálunk sokkal kritikusabban látják a helyzetet: csak 43 százalékuk szerint pontosak a médiában megjelenő hírek.

Ami a magyar helyzetet, azaz a magyar médiát, legalábbis annak a nagyobb részét illeti – erről a szakembernek más a véleménye. Krekó Péter, a Political Capital ügyvezető igazgatója, az ELTE PPK adjunktusa a Független Hírügynökségnek a közelmúltban adott terjedelmes interjújában azt mondta, hogy Magyarországon teljesen összekeverednek az álhírek a valósággal a kormányhoz közel álló médiumokban. Hozzátette: sehol nem épült fel olyan állami hazugsággépezet, mint Magyarországon.

Lapszem – 2018. január 16.

FüHü

-

2018-01-16

0

Ma a Gusztávok ünneplik a névnapjukat. A Gusztáv északi germán eredetű név. Jelentése: harc és támasz. Olvassa el, hogy mit olvastunk az országos napilapokban!

Magyar Hírlap: Lázár János Hódmezővásárhelyen kampányolt

Lázár János a Hódmezővásárhelyhez tartozó tanyaközpont olvasókörében rendezett lakossági fórumon elmondta, az ellentéteket félretéve azon kell dolgozni, hogy a városlakók életkörülményei javuljanak – írja a Magyar Hírlap. Hódmezővásárhelyen a rendszerváltás óta nem volt ennyi munkahely, mint ma, 2010-ben 3 ezer álláskereső volt a városban, tavaly decemberben hatszáz – hangsúlyozta a térség országgyűlési képviselői posztját is betöltő politikus mintegy ötvenfős hallgatósága előtt.

Lázár János kifejtette, Hódmezővásárhelyen 3 ezer ipari technológiával épített lakás van. A kormány támogatásával az önkormányzat minőségi otthoncsere programot indított, annak érdekében, hogy az emberek ki tudjanak költözni ezekből a panelépületekből. Próbaképpen az önkormányzat a Csengettyű köz egy tízemeletesében élőknek kínálta fel, hogy megvásárolja lakásukat. Ennek árából és az önkormányzat támogatásából a városban álló régi házat, vagy külterületi kertes házat vásárolhat.

Magyar Idők: Szél Bernadett megszólalásaival Sorost és a migrációt támogatta

A bevándorlási válság kezdetekor Szél Bernadett Soros véleményével megegyező nyilatkozatokat adott, együtt tüntetett a Soros-szervezetekkel, kiállt a kvóta mellett, és elítélte a kerítésépítést is. A Magyar Idők az origo.hu által összeszedett néhány nyilatkozatot idéz Szél Bernadettől.

Aki, mint a lap írja, korábban Soros egyik szervezeténél dolgozott, pártja, az LMP a Soros-féle NGO-közegben szerveződött, ő maga többször tüntetett a Soros-szervezettel a migránsválság kezdetén.

Népszava: Falunyi ember fagyott meg tíz év alatt

Majdnem 2500 ember hűlt ki a téli hónapokban 2006 és 2016 között Magyarországon – derítette ki a Népszava a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) összesítéséből. A legtöbben (332-en) 2010-ben haltak fagyhalált.

A KSH adatai többé-kevésbé megegyeznek a hideg idő miatt bekövetkezett halálozásokról rendszeres jelentéseket közlő Magyar Szociális Fórum (MSZF) adataival. Míg a KSH szerint 2016-ban 238-an fagytak meg, az MSZF is majdnem 200 halálos áldozatról értesült (az eltérések abból is adódhatnak, hogy míg a KSH év eleji és végi adatokkal számol, addig az MSZF az adott év őszétől a következő év tavaszáig bekövetkezett haláleseteket összesíti). Az emberjogi szervezet szerint az idei télen, január közepéig 81-en fagytak halálra.

Magyar Nemzet: Hűségeskük az egyházi vezetőktől

Országszerte nagy felháborodást keltett, hogy a hódmezővásárhelyi plébános kormánypárti kortesbeszédet mondott vasárnap a templomban – olvasható a Magyar Nemzetben. Németh László azért emelkedett szólásra, hogy a híveket arra buzdítsa: szavazzanak a Fidesz jelöltjére a február 25-én esedékes időközi polgármester-választáson.

Bár lépése több okból is újszerűnek hat – érveit jórészt anyagi okokkal támasztotta alá –, egyáltalán nem előzmény nélküli. A vallási vezetők ugyanis egyértelműen közszereplőnek számítanak, ezért logikus, ha fontos közéleti kérdésekben megnyilvánulnak, ugyanakkor az is beszédes, amikor bizonyos esetekben csendben maradnak.

Orbán: „gyenge az ellenzék, és ez frusztrálja a baloldali újságírókat”

FüHü

-

2018-01-14

0

Orbán: „gyenge az ellenzék, és ez frusztrálja a baloldali újságírókat”

Az EU-nak segítenie kell a menekülteken, de „nem lehet a világnak úgy segíteni, hogy tönkretesszük a saját népünket” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Welt am Sonntag című konzervatív vasárnapi német lapnak adott interjúban.

Hangsúlyozta, egyetért Ferenc pápával abban, hogy az EU-nak „keresztény felebaráti szeretetből” segítenie kell a menekülteken, de kérdés, hogy miként kell segíteni.

Elmondta: Magyarországnak „finomabb érzéke van a migráció témájához, mint Németországnak”, mert egy „veszélyzónában” fekszik, így „ha embertömegek áramlanak be, nálunk megszólalnak a vészcsengők”.

„Szolidárisak vagyunk és ezért kritizálnak bennünket, katonákkal állunk az EU határain, és ez eddig 1 milliárd eurónkba került.

Mit tesz azonban Brüsszel és Berlin? Nem fizetnek nekünk semmit, és szidnak bennünket” – mondta Orbán Viktor.

Az európaiság a magyar önazonosság része – jelentette ki arra a kérdésre, hogy miben áll európai meggyőződése. A magyar identitást a „keleti jellemvonások”, és a keresztény és európai kultúra együttese alkotja.

Azonban Európa „nem Brüsszelben, hanem Berlinben, Budapesten, Varsóban és Párizsban van”,

de „nem Brüsszelt szidom, hanem a brüsszeli politikusokat és bürokratákat, akik „úgy viselkednek, mintha egy birodalom központja lennének”.

Ezzel szemben a magyar kormány korlátozott hatalmú parlamenttel rendelkező EU-t akar, a kormányfők „erős Tanácsával” és egy „Bizottsággal, amely a szerződések őrzője, ahelyett, hogy maga is politizálna” – mondta.

Hozzátette: kitartást és türelmet kíván a varsói kormánynak a Brüsszellel folytatott vitákhoz.

Vlagyimir Putyinhoz fűződő viszonyáról kiemelte:

az orosz elnököt „ördögnek kell nevezni ahhoz, hogy valaki jó európainak számítson”, pedig „ostobaság Putyint démonizálni”.

Tudomásul kell venni, hogy „ismét erőssé és a világpolitika szereplőjévé tette országát”, de az EU nem érti meg, hogy Oroszországgal szemben „egyszerre kell erőt és együttműködési készséget mutatni”. Az európai Oroszország-politika „rossz, mert túl egyoldalú”.

A civil szervezetekről kiemelte: amerikai mintájú törvénynek tartja a működésükről szóló új jogszabályt, amely ellen csak a Soros György hálózatához tartozó szervezetek panaszkodnak, mert „fel kell tárniuk azt, amit eddig inkább el akartak hallgatni: hogy Soros György finanszírozza őket”.

A Soros-hálózat a határkerítés lebontására és a bevándorláspolitika megváltoztatására tör, és ez „olyan határátlépés, amit nem tudtunk eltűrni” – jelentette ki Orbán Viktor.

Hazugságnak nevezte a lap felvetését, miszerint a vitában rájátszanak az antiszemita ellenérzésekre, és kifejtette:

az európai baloldali erők taktikájának része, hogy „antiszemitaként hurcoljanak meg” jobboldali politikusokat.

Magyarországon a zéró tolerancia elve érvényesül az antiszemitizmussal szemben. Zsidóként „órákat lehet kipával sétálni Budapesten anélkül, hogy háborgatnák. Hol lehetséges ez még Európában?” – fogalmazott a kormányfő.

A média helyzetével kapcsolatos kérdésre elmondta: semmi nem akadályozza a kormánnyal szemben kritikus újságírók munkáját, és legalább ugyanannyi média van a kormány ellen, mint mellette. A gond az, hogy „gyenge az ellenzék, és ez frusztrálja a baloldali újságírókat”.

Lapszem – 2018. január 11.

FüHü

-

2018-01-11

0

Ma az Ágoták ünneplik a névnapjukat. A név az Agáta régi magyar női névből ered, azt jelenti: jó. Olvassa el, hogy mit olvastunk az országos napilapokban!

Népszava: Határvédelem luxusáron

270 milliárd forint felét követeli a kormány Brüsszeltől – tavaly nyár végi igényében a kabinet a szolidaritásra hivatkozott, mondván ennyit költött a menekültügyi helyzet kezelésére, többek között a határkerítésre, amely szerinte megvédi Európát a migránsáradattól – olvasható a Népszavában. Azt azonban a kabinet azóta sem tisztázta, hogy ez az összeg pontosan miként állt össze.

Harangozó Tamás, az MSZP országgyűlési képviselője ezért írásban kérte az érintett szervezetektől: évre és kiadási csoportra lebontva ismertessék a költségeket. Az ellenzéki politikus kérésére a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda csak egy összesítő táblázatot készített arról, hogy mennyi volt 2015-ben, 2016-ban és 2017 első félévében az egyes állami szervezetek „menekültkiadása.” Ezért Harangozó mind a 19 érintett apparátusnál közérdekű adatigénylési eljárásban próbált érdemi információhoz jutni.

Így is elnagyolt választ adott Országos Rendőr-főkapitányság, amely mintegy 100 milliárd forintot számolt el a „migrációs helyzetre”. A legnagyobb tétel 60 milliárd forint volt, a szűkszavú indoklás szerint ennyit vittek el a személyi kiadások és járulékok, illetve dologi és egyéb költségek. Azaz az ORFK érdemben nem közölt semmit. Hallgatagságának okáról csak találgatni lehet, ám megeshet: azért nem közlékenyebb a szervezet, mert olyan beszerzéseket is „számlázna” az EU-nak, amelyek nem kapcsolódnak a menekülthelyzethez. Mint ismert, 2015 őszén a kormány bevezette a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet”, majd többször meg is hosszabbította azt – így 2018 márciusában fut ki.

Magyar Idők: Gyurcsány a baloldal karmestere

Gyurcsány Ferenc az MSZP meggyengítésében érdekelt, demonstrálni akarja, hogy a baloldalon az ő kezében van a karmesterpálca. Ezt a helyzetet előre lehetett látni. Az MSZP mindenkori vezetését leszámítva szinte mindenki tudta – idézi a Magyar Idők Galló Bélát.

A politológus a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában elemezte Gyurcsány Ferenc szerepét a közelgő csepeli választások fényében.

Csepelen a szokásos baloldali ellenzéki képletet látjuk – kezdte a szakérőt. Szabó Szabolcs legutóbb megnyerte a körzet parlamenti mandátumát az Együtt színeiben, de most megkereste az MSZP, hogy támogatásáról biztosítsa, amennyiben az MSZP–Párbeszéd színeiben indul el. Ő erre nem hajlandó, a szocialisták ezért a nem helyi érdekeltségű Bangóné Borbély Ildikót indítják el – idézte fel.

Magyar Hírlap: Tarlós megvédi a Szent Margit kórházat

Érthetetlennek tartja a főpolgármester, hogy ellenzéki politikusok a Szent Margit Kórházat támadták, szerinte az intézményben kiváló orvosok és ápolók dolgoznak – írja a Magyar Hírlap.

Ha bármelyik párt székházába besétál két rühes ember, akkor a párt egészére kijelenthetjük, hogy rühes? – vetette fel Tarlós István, párhuzamot vonva azzal a szerinte méltatlan üggyel, amelyben egy tavaly őszi eset kapcsán ellenzéki politikusok azzal vádolták a Szent Margit Kórházat, hogy fertőtlenítés híján rühtünetesek a dolgozók és a betegek. A kórház közölte, nincs náluk fertőzés.

Kikérem magamnak, és ős-óbudaiként visszautasítom, hogy ellenzéki politikusok egy retard információ köré szőtt mese alapján támadjanak meg olyan embereket, akiknek semmi köze a politikához és védekezni sem tudnak megfelelően az őket ért vádak ellen – reagált a lapnak Tarlós István főpolgármester azokra a többek között szocialista, DK-s és Jobbikos nyilatkozatokra, amelyek a Szent Margit Kórházat azzal vádolták, nincs elég pénzük fertőtlenítésre, ezért „az egészségügyi dolgozók és betegek rühesek lesznek”.

Magyar Nemzet: Lemaradt a végrehajtásban a NAV

A 2016-os 90 milliárdos visszaesés után 2017 első kilenc hónapjában 107 milliárd forinttal csökkentek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) végrehajtási bevételei az előző év azonos időszakában elért eredményekhez képest – derül ki a szervezetnek a Magyar Nemzet közérdekű adatigénylésére küldött válaszából.

Bár a NAV egyik kiemelt feladata lenne a költségvetés bevételeinek biztosítása céljából a végrehajtások hatékonyságának növelése, a gazdasági válsággal terhelt 2010-es év behajtási eredményétől is fényévekkel elmarad jelenleg a Tállai András vezetése alatt álló adóhivatal teljesítménye. Akkor még 247 milliárd forint folyt be az államkasszába ezen forrásból, szemben a 2016. január–szeptemberi 213,7 és a tavalyi 197,25 milliárd forinttal.

Lapszem – 2018. január 9.

FüHü

-

2018-01-09

0

Ma a Marcellek ünneplik a névnapjukat. A név latin eredetű, a Marcellus családnévből származik. Jelentése: Mars istenhez tartózó, neki szentelt. Olvassa el a lapszemlét!

Népszava: Már a kormány szerint is bajban van a szakképzés

Hiába próbálták ösztöndíjjal népszerűsíteni a hiány-szakképesítéseket, annak nem volt egyértelmű pozitív hatása, ahogyan a korai iskolaelhagyók szakmaszerzését szolgáló programoknak sem – derült ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) megbízásából készült, a Népszava birtokába került nem nyilvános, 2017 júniusi jelentésből. A hiány-szakképesítések (mint például ács, cukrász, szakács, hegesztő) támogatására 2010-ben hozták létre a Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíjat, ám az eredményekből nem olvashatók ki pozitív irányú változások, a hiányszakmák továbbra is népszerűtlenek.

A lemorzsolódás csökkentését és a korai iskolaelhagyók szakmaszerzését célzó Arany János Programok és a Hídprogramok sem javítottak sokat a helyzeten. Előbbiekben egyre kevesebb iskola és diák vesz részt, a jelentés szerint itt „feltétlenül szükséges a kedvezőtlen tendencia megfordításához szükséges lépések kialakítása. A Köznevelési (Híd II.) és a Szakképzési Hídprogramban is egyre kevesebben vesznek részt. A Híd II.-ben ráadásul csak a képzést megkezdők 10-30 százaléka szerez részszakképesítést. „A hátrányos helyzetű fiatalok szakmához juttatására bár történtek intézkedések, de ezek nem érték el az elvárt eredményt” – olvasható a jelentésben.

Magyar Idők: Csökkentenék a keringési betegségek előfordulását

A sport és az egészséges táplálkozás népszerűsítését, a dohányzás visszaszorítását, illetve a cukor- és a szívbetegek hatékonyabb gondozását, valamint a szívinfarktusos és a stroke-os betegek minél gyorsabb ellátását tűzte ki célul a keringési betegségek megelőzését célzó komplex program, amelyet december végén fogadott el a kormány – olvasható a Magyar Időkben.

Bár az elmúlt években érdemben nőtt hazánkban a várható élettartam – 2001-hez képest a férfiaknál több mint öt, a nőknél három és fél évvel –, a statisztikák azt mutatják, hogy a lakosság egészségi állapota továbbra is kedvezőtlen képet mutat, és jelentősen elmarad az ország gazdasági helyzete alapján várhatótól.

A magyarok emiatt továbbra is rövidebb, valamint rosszabb minőségű életre számíthatnak nemcsak az Európai Uniót alapító 15 államhoz (EU15), hanem a visegrádi országokhoz képest is.

A legtöbb haláleset továbbra is szív- és érrendszeri betegségekre vezethető vissza, annak ellenére, hogy a szívinfarktusos betegek ellátásának javulásával a keringési elégtelenségből adódó halálozás az elmúlt húsz évben jelentősen csökkent Magyarországon.

Magyar Hírlap: Németh Szilárd szerint a Soros szervezetek felsorakoztak Ahmed H. mögé

A kormánypárti országgyűlési képviselő ezt azzal kapcsolatban közölte, hogy a Szegedi Törvényszéken – megismételt elsőfokú eljárásban – folytatódik a 2015-ös röszkei zavargások miatt terrorcselekmény elkövetésével vádolt Ahmed H. pere.

A szavai szerint Soros György által fizetett és Ahmed H. mögé beálló szervezetek közé sorolta az Amnesty Internationalt és a MigSzolt, továbbá megemlítette Schilling Árpád rendezőt, Juhász Pétert, az Együtt elnökét és Gulyás Márton ellenzéki aktivistát mint akik emellett a kerítés lebontását is szorgalmazták.

Magyar Nemzet: Nem árulja el a számvevőszék, hogyan számolta ki a Jobbik büntetését

Horváth Bálint, az ÁSZ kommunikációs vezetője szerint a Jobbik olcsón kapta meg a plakátokat. A Magyar Nemzetnek adott interjújában annak ellenére, hogy a riporter többször is rákérdezett, hogyan jött ki a büntetés, a legkonkrétabb válasz: az alábbiakban olvasható:

– A számvevőszék egyrészt nyilvánosságra hozta a pártok ellenőrzésének módszertanát, ebben benne van, hogy – összhangban a 2014. január 1-jétől hatályos törvénnyel – kiemelt figyelmet fordít a tiltott vagyoni támogatások értékelésére. Ilyennek minősül, ha egy párt a mindenki számára elérhető piaci árnál lényegesen olcsóbban vesz igénybe szolgáltatást, legyen az plakátmegrendelés vagy irodabérlés. Ilyenkor a számvevőszék megvizsgálja az árképzést, értékeléseket, elemzéseket végez, és megállapítja a valós, mindenki számára elérhető árat. Az is nagyon fontos, hogy a törvény szerint amikor a pártok szolgáltatást vesznek igénybe, meg kell határozni annak az értékét, a Jobbik ezt sem végezte el, pedig számtalanszor elmondták, hogy kedvezményes árat kaptak.

Lapszem – 2018. január 8.

FüHü

-

2018-01-08

0

Ma a Gyöngyvérek ünnepelnek. A Gyöngyvér régi magyar eredetű név, a gyöngy szóból Arany János alkotta meg. Jelentése: gyöngytestvér. Olvassa el, hogy mit olvastunk az országos napilapokban!

Magyar Nemzet: Ellenzéki csetepaté Csepelen

Jelentős vitát robbantott ki a baloldalon, hogy az MSZP elindítaná Csepelen Bangóné Borbély Ildikót, mégpedig abban a körzetben, ahol négy éve az összefogás nevében az Együtt politikusa, Szabó Szabolcs győzni tudott. A konfliktus kódolva volt, hiszen a fővárosi választókerületeket az MSZP és a Demokratikus Koalíció (DK) osztotta fel egymás között, a Párbeszéd, az Együtt vagy az LMP esélyesei ebben nem szerepelnek.

A Magyar Nemzet úgy tudja, az MSZP egyelőre kitart Bangóné mellett, a pártban ez az elképzelés sikert aratott: az az alapvélekedés, hogy a szocialisták rosszul jártak azzal, hogy a 18 budapesti körzetből csak 10-et kaptak, ráadásul ezek között – Csepelt leszámítva – még van olyan, amelyet szinte biztosan át kellene adniuk a kisebb baloldali pártok egyikének.

Magyar Hírlap: A fuldokló Európa magával rántaná megmentőit

Nagyon mély válság okozta kétségbeesést jelez az az agresszivitás, amellyel az Európai Unió és egyes tagállamok vezetői erőltetik a migránsok állandó kvóták szerinti szétosztását, de a gyakorlatban ez a megoldás nem életképes – mondta a Magyar Hírlapnak a Migrációkutató Intézet vezető kutatója.

Speidl Bianka szerint a volt gyarmattartó országok polgáraiba mélyen beleivódott a gyarmatosítás miatt kialakult bűntudat, ezért irracionálisan, naiv módon és érzelmi alapon közelítik meg a migráció kérdését.

A kutató szerint 2015-ös migrációs krízis, jóllehet katasztrófa közeli állapotba sodorta a kontinens biztonságát, nem oka, hanem tünete a már évtizedek óta kialakulóban lévő, átfogó válságnak. Egyetértek Henri Boulad atyával, aki szerint a migrációs válságot Európa hozta létre, ami sarkos megfogalmazás, de logikus. Európa jó ideje átfogó gazdasági-társadalmi-ideológiai-morális válságban szenved, és az ebben szerepet játszó tényezők együttállása vezetett odáig, hogy a tömeges és kontrollálatlan beáramlás megtörténhetett.

Népszava: Süllyed a paksi reaktor

Az épületsüllyedést mérő eljárások pontosítására szólította fel a Paksi Atomerőművet az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) – derítette ki a Népszava a IV. atomblokk élettartam-hosszabbítási engedélyének indoklásából. Bizonyos kitételeik már most a vártnál jelentősebb süllyedésre utalnak. Egyes külső szerkezeti elemek „kihasználtsága” pedig 2025-re meghaladhatja a 105 százalékot. Nincsenek megfelelő tervek arra az esetre sem, ha a IV. blokk reaktortartályának síkja másfél milliméternél nagyobb mértékben megdőlne.

A dokumentumok alapján a napokban Tóth Bertalan szocialista frakcióvezető az energiaügyekért felelős Seszták Miklós nemzeti fejlesztési tárcavezetőhöz, illetve Süli Jánoshoz, „a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszterhez” fordult, tudakolván, miért és milyen mértékben süllyed a Paksi Atomerőmű. Ez már csak azért is fontos, mert az elsődlegesen érintett IV. blokk közvetlenül határos a bővítési területtel. A még fel nem tárt talajmozgási veszélyek így alapvetően kihatnak az Orbán-kormány által tervezett V. és VI. blokk építésére, működtetésére.

Magyar Idők: Folytatják a gyémánt-pert

Az úgynevezett gyémántügyben a Fővárosi Törvényszéken ma folytatódik a bizonyítási eljárás – olvasható a Magyar Időkben. A DT Diamond Rt. volt és jelenlegi vezetőjét gyémántbefektetésekkel kapcsolatban többrendbeli, különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalással vádolják, miután a gyémántbefektetések kapcsán összesen több mint félezer embert csaptak be a vád szerint.

A Fővárosi Ítélőtábla 2017 januárjában hatályon kívül helyezte a Fővárosi Törvényszék ítéletét az ügyben, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította arra való hivatkozással, hogy az általa megállapított tényállás megalapozatlan.

Magyarország 2017 (8.) – Amikor a kutya azt harapja meg, akit védenie kellene

Lendvai Péter

-

2018-01-06

0

Magyarország 2017 (8.) – Amikor a kutya azt harapja meg, akit védenie kellene

Sorozatunk legutóbbi írásában a fékek és ellensúlyok rendszerének kiiktatásáról értekeztünk, arról egészen pontosan, hogy milyen szisztematikusan számolta fel a Fidesz 2010-es uralkodása óta mindazokat az intézményeket, amelyek arra lennének hivatva, hogy korlátozzák a kormány törvényeken túlnyúló törekvéseit. A felszámolás szó persze így nem pontos, hiszen a szervezetek léteznek, de szinte kivétel nélkül fideszes befolyás alatt, fideszes vezetőkkel és tagokkal. A törvényeket meg a kormánypárt úgy alakította, kihasználva a kétharmados többségét, vagy ennek híján jogi trükkökkel, hogy formálisan minden megfeleljen a paragrafusoknak.

Amikor az ellensúlyokról szóltunk nem említettük annak egy fontos alkotó elemét, mégpedig a médiát. Azt a médiát, amelynek alapvető feladata lenne kritikusan viszonyulni a kormányzathoz, eljátszani – klasszikus kifejezéssel élve – az őrkutya szerepét. Tankönyv szerűen úgy is leírhatnánk, hogy a csatornáknak (nem pusztán a televíziókat értjük most a csatornák alatt) függetlennek kell lenniük, hozzá lehessen férni, és tartalmilag sokszínűek legyenek. Ha ezek biztosítva vannak, akkor válik az adott média megbízhatóvá, kritikai szelleművé és eredetivé. És, ezek együtt adják meg a sajtó szabadságának érzését.

Anélkül, hogy hosszas elméleti fejtegetésekkel untatnám az olvasót, mégis muszáj megállnunk néhány szó erejéig ennél a kérdésnél. Vagyis annál, hogy van-e ma Magyarországon sajtószabadság? Kormánypárti politikusok, és a hozzájuk rendelt újságírók közkeletű állítása ezzel kapcsolatban az, hogy persze: Magyarországon teljes a sajtó szabadsága, hisz – lám – minden kritika megjelenhet, ezt az írást sem cenzúrázza senki, bárki szabadon alapíthat tévét, rádiót, újságot, és abban azt mond el a kormányról is, amit akar. És tényleg így van, senki nem áll útjába az ilyen törekvéseknek. Csakhogy a szabadság nem pusztán ebből áll, különösen nem, ha az állam, vagy az állam által delegált látszólagos tulajdonosok lépnek be a piacra. Ez esetben ugyanis azonnal felborul az egyensúly, a közpénzekkel kitömött kvázi tulajdonosok olyan aránytalanságot alakítanak ki, amelyben egyfajta vélemény válik dominánssá, a többi szereplő véleménye, hangja marginalizálódik; egyszerűen versenyképtelenné válnak. Nem pusztán azzal, hogy a forrásaik sokkal kevesebb lehetőséget biztosítanak számukra, miáltal a hírversenyben, vagy a tényfeltárásban, másként tehát az őrkutya szerepben eleve gyengébb teljesítményre képesek, mint arra szükség volna, hanem mert az információhoz való hozzáférésben, a terjesztésben, a tartalmi sokszínűségben színvonal alattit nyújtanak.

Ma Magyarországon a média mintegy kilencven százaléka egyértelműen a kormány befolyása alatt áll, de a látszólag független, vagy ellenzéki sajtó egy része is kormányzati köldökzsinóron keresztül létezik. Lényegében megszűnt a közszolgálat; sem az állami televízió, sem a rádió nem nevezhető közszolgálatinak, de még a Magyar Távirati Iroda sem. Ezeken a helyeken a híreket megszűrik, manipulálják, és mindenkor az orbáni hatalom akaratának megfelelően tálalják, vagy hallgatják el. A közpénzből működtetett televízió megszállta a sportversenyeket is, a fontosabb, nézettebb eseményeket monopolizálta, hogy a közvetítések szünetében kormányzati propagandával, vagy hirdetésekkel befolyásolja a nézőket. Az állami rádió olykor a miniszterelnök házi adójaként működik, valahova a morgóra sodorva a politikai ellenzék tagjait. A politikai műsorokat programba iktató további országos csatornák közül az Echo tv a kormányfő földijének, a sokszoros milliárdossá tett Mészáros Lőrinc kezébe került, vele szemben a Hír tv és az ATV sorakozik fel, az előbbi mindenféle állami hirdetés nélkül.

A nyomtatott sajtó nagy áttörését hozta 2017; az összes vidéki napilap a kormány befolyása alá került, és ha ez hozzátesszük, hogy 2016 végén a Népszabadságot kiirtották a piacról, miáltal a Népszava a maga 20 ezer környéki eladott példányszámával lett a legnagyobb országos terjesztésű napilap, lehet némi fogalmunk arról, hogy az ennél nagyobb számban eladott helyi lapok, miért voltak olyan fontosak a végrehajtó hatalomnak. Vidéken jószerivel alig hall más hangot az állampolgár, mint a kormányét, kiváltképp ha ehhez hozzátesszük: ma nincs már olyan kereskedelmi rádió, amely országos lefedettségű lenne, illetve a Vajna birtokába került Rádió1-en keresztül mégiscsak: a TV2 tulajdonosa sorban vásárolja fel és kapcsolja be hálózatába a vidéki stúdiókat, ügyesen kijátszva a törvény betűjét, de főként a szellemét, látszólag helyi frekvenciát működtetve, de valójában országossá duzzasztva, MTI híreket használva.

És ha már TV2: a most húszéves kereskedelmi csatorna vállal mindenféle nemtelen szerepet, annak érdekében, hogy lejárassa az ellenzéket és támogassa a kormánypártot. Jó okkal teszi: ha Vajna magára maradna temérdek hitellel, amit a vásárláshoz biztosítottak neki, és a képernyőről eltűnnének az állami hirdetések, szinte azonnal csődbe jutna. A TV2-vel szemben jelent némi ellensúlyt az RTL Klub; egy újabb kétharmados Orbán-győzelem esetén aligha maradna érintetlenül. Gondoljunk csak a miniszterelnök többször is elhangzott kijelentésére, miszerint a médiát is nemzetivé kell tenni, vajon mi következik ebből. E pillanatban ugyanis jószerivel már minden magyar kézben van, az RTL Klub viszont továbbra is német tulajdonban. Ezek alapján viszont megkockáztatható, hogy Orbán az RTL Klub jövőjét jövendölte meg; azt is szeretné valamelyik kötélbarátja kezében látni. (Simicskától hallhattunk is erre vonatkozó utalást.)

Beszéltünk tévékről, rádiókról, napilapokról és láthattuk, miként tette rá a kezét ezekre a média-típusokra a kormány. Orbán, saját internetes alulképzettsége okán, meglehetősen szabadon hagyta a világhálót, egészen mostanáig. De itt is bekövetkezett a változás: egyre nagyobb teret hódit itt is a kormányzat, sokkal nagyobb pénzt mozgatva meg, mint a vetélytársak. Az origo bekebelezése után a bulvár-politika öszvér portálok létrehozása volt napirenden, folyamatosan növelve a szerepüket a kormányzati propagandában, elsősorban a menekült témában.

Összességében tehát, bár Orbán nemzeti, vagy magyar médiatulajdon szükségességéről beszél, amit mond az nem más, mint retorikai fogás. A hazai sajtó kilencven százaléka nem nevezhető sem nemzetiinek, sem, ha úgy tetszik magyarnak: a kormány akaratát tükrözi vissza, az ő kezéből eszik, voltaképpen ő a tulajdonos. Ez a fék, vagy ellensúly egyáltalán nem működik, egyszerű propagandaeszközzé silányult, semmilyen módon nem szolgálja a demokratikus rendszer működését. Ha tehát igaznak véljük az első állításunkat, azt tudniillik, hogy a Fidesz szisztematikusan számolta fel a fékek és ellensúlyok rendszerét, akkor a következtetésnek is igaznak kell lennie: ezek nélkül nem létezik demokrácia. Az újabb következtetés pedig nem lehet más, mint annak megállapítása: ma Magyarországon nincs demokrácia.

Vége.

A sorozat korábbi cikkei:

Magyarország, 2017 (1.) – A lázadás éve – Soros ellen

Magyarország 2017 (2.) – Orbán az isten, és senki más

Magyarország, 2017 (3.) – Jelenetek a bábok életéből

Magyarország, 2017 (4.) – Új év, új remények nélkül

Magyarország, 2017 (5.) – Elég összeG-zni Orbánt?

Magyarország 2017 (6.) – Soros-bérencek és hazaárulók

Magyarország 2017 (7.) – Orbán eltakarította a fékeket és ellensúlyokat

Lapszem – 2018. január 4.

FüHü

-

2018-01-04

0

Ma a Tituszok és a Leonák ünneplik a névnapjukat. Ne felejtse el felköszönteni Titusz és Leona nevű ismerőseit! A Titusz latin eredetű név, jelentése: tiszteletre méltó, mezei galamb. A Leona görög eredetű, azt jelenti: oroszlán. Olvassa el a lapszemlét!

Magyar Nemzet: Még hónapokig nem vizsgálja az MNB Mészáros ügyleteit

A Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester érdekeltségébe tartozó Konzum Nyrt. tavaly december 12-én jelentette be, hogy 8,2 milliárd forint értékben felvásárolná a CIG Pannónia Nyrt. részvényeinek 24,85 százalékát. Az ügylethez az MNB engedélye szükséges, ezért a tényleges tulajdonszerzés csak később valósulhat meg. A közérdekű feljelentésiről ismert Tényi István annak apropóján tett bejelentést, hogy a CIG részvényeinek értéke hirtelen emelkedésnek indult. A jegybank azonban azt is közölte Tényivel, hogy bár az MNB is érzékelte az árfolyam hirtelen emelkedését, ez még nem jelenti azt, hogy meg is indul a vizsgálat. A jegybank ugyanis az adatok begyűjtését kezdte csak meg – kiderítendő, hogy a „bennfentes kereskedelem gyanúja megalapozott-e, és fennállnak-e a piacfelügyeleti eljárás indításának feltételei”.

A Magyar Nemzetnek korábban nyilatkozó szakemberek nem sokkal az ügylet nyilvánosságra kerülése után arra hívták fel a figyelmet, hogy már a december 12-i bejelentés előtti napon is olyan részvénymozgások voltak a biztosító papírjainak piacán, illetve olyan áremelkedés történt, amit a „rendes” piaci információk nem indokolnak. Úgy vélték, hogy ennek kapcsán felmerülhet a bennfentes kereskedés gyanúja – ami viszont büntetendő cselekmény.

Magyar Hírlap: Nem akarunk újra birodalomban élni

Kifejezve a két ország szövetségének jelentőségét, hazánkba látogatott először az új lengyel miniszterelnök, Mateusz Morawiecki – írja a Magyar Hírlap.

Közös sajtótájékoztatójukon a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor kiemelte: az elmúlt időszak megmutatta, hogy a közép-európai gazdasági modellek működnek, „Közép-Európa működik”, a térség hozzájárul az unió politikai és gazdasági stabilitásához, az unió gazdasági motorjává, leggyorsabban fejlődő régiójává vált. Kiemelte: a közép-európai országok a saját lábukon akarnak és fognak állni. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a térség országai nem akarnak birodalomban élni, az uniót továbbra is a szabad európai nemzetek szövetségének tekintik. Megerősítette: a magyar álláspont szerint erős Európa csak erős nemzetállamokra épülhet, támogatni kell a családokat és a gyermekvállalást, valamint megőrizni a keresztény gyökereinket.

A magyar kormányfő kifejtette, hogy az unió bevándorláspolitikája viszont nem működik, mi több, látványos kudarcot vallott. Kiemelte: az európai emberek nem akarnak bevándorlást, míg egyes uniós vezetők továbbra is erőltetik bukott politikájukat. Megerősítette, hogy a magyar álláspont szerint meg kell védeni a határokat, s a migránsok betelepítése helyett a segítséget kell odavinni, ahol arra szükség van. Orbán egyúttal megköszönte Varsó hozzájárulását a magyar határvédelemhez, ami – mint mondta – európai ügy.

Népszava: Recseg-ropog a miskolci szuperkórház

Ledőlt a hazai gyermekegészségügy egyik bástyája, miután a miskolci „szuperkórház” közel egy éve kinevezett új vezetése megszüntette és a nagy intézményrendszerbe beolvasztotta a korábban önállóan működő, neves Gyermekegészségügyi Központot (GYEK) – olvasható a Népszavában.

Ezzel veszélybe került a hazai gyermek-diabetológia egyik fellegvárának szakmai minősítése és továbbképzési egyetemi akkreditációja is – jelentette ki még tavaly késő ősszel a központ korábbi vezetője, Barkai László, aki a diabet.hu oldalon közölt nyílt levelében tudatta azt is: az irracionális helyzettel, és a központ leépítésével szakmailag nem tud egyetérteni, ahhoz a nevét nem adja, így távozik a miskolci kórházból, s Egerben, a Heves Megyei Markhot Ferenc Kórházban folytatja tovább klinikai munkáját.

Magyar Idők: Ráégtek Vonáékra a botrányos büntetőügyek

Ráégett az egykori radikális pártra két, decemberben vádemeléssel befejezett büntetőügy erről értesült a Magyar Idők.

Kovács Bélát, a Jobbik Európai Parlamenti (EP) képviselőjét az Európai Unió intézményei elleni kémkedéssel, valamint jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalással, háromrendbeli, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásával vádolta meg a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF).

Kovács arra kényszerült, hogy kilépjen a pártból, igaz, az EP-mandátumát megtartotta, ügye azonban a támogatottságából vesztő Jobbik történetének egyik legkínosabb fejezete, még akkor is, ha a párt hivatalosan örül a vádemelésnek, mert – mint nyilatkozták – „végre kiderülhet az igazság”. Az ügy kirobbanása óta a Jobbik a Fideszt és a miniszterelnököt támadta, Kovács pedig még pert is kilátásba helyezett az ellene indult büntetőeljárásról beszámoló újságírók, valamint Orbán Viktor ellen. A párt azt állította: az ügyet szándékosan húzták el évekig.

Jogszabály készül az álhírek ellen

FüHü

-

2018-01-04

0

Még az idén felül fogják vizsgálni a francia médiaszabályozást annak érdekében, hogy fellépjenek a közösségi médiában terjengő álhírek ellen, amelyek veszélyeztetik a liberális demokráciákat.

„Ha meg akarjuk védeni a liberális demokráciákat, erős törvényekre van szükségünk” – mondta egy sajtótájékoztatón Emmanuel Macron francia elnök.”

A francia államfő szerint az új szabályozást a közösségi médiaplatformokra alkalmazzák majd, különösen a választási időszak alatt. Jelentősen megváltozik a média felügyeletére hivatott Audiovizuális Legfelsőbb Tanács szerepe is.

Macron az álhírekkel kapcsolatosan korábban különösen sokat bírálta az orosz médiát, az RT orosz televíziót pedig azzal vádolta meg, hogy róla is téves információkat helyezett el a weboldalán és a közösségi médiában a francia elnökválasztás során.

Címke: média

Ma a Piroskák ünneplik a névnapjukat. A Piroska latin eredetű név, jelentése: régi, egykori, tiszteletre méltó. Itt a lapszemle, olvassa el, hogy mit olvastunk az országos napilapokban!

Magyar Idők: Lamperth pereli a kerület fideszes képviselőjét

Népszava: Tízezernél többen lesznek a pénteki diáktüntetésen

Magyar Nemzet: Titok, hogy hogy mennyit költünk a triatlonközpontra

Magyar Hírlap: A migráció pokollá tette a mórahalmiak életét

Ma a Gusztávok ünneplik a névnapjukat. A Gusztáv északi germán eredetű név. Jelentése: harc és támasz. Olvassa el, hogy mit olvastunk az országos napilapokban!

Magyar Hírlap: Lázár János Hódmezővásárhelyen kampányolt

Magyar Idők: Szél Bernadett megszólalásaival Sorost és a migrációt támogatta

Népszava: Falunyi ember fagyott meg tíz év alatt

Magyar Nemzet: Hűségeskük az egyházi vezetőktől

Az EU-nak segítenie kell a menekülteken, de „nem lehet a világnak úgy segíteni, hogy tönkretesszük a saját népünket” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Welt am Sonntag című konzervatív vasárnapi német lapnak adott interjúban.

Ma az Ágoták ünneplik a névnapjukat. A név az Agáta régi magyar női névből ered, azt jelenti: jó. Olvassa el, hogy mit olvastunk az országos napilapokban!

Népszava: Határvédelem luxusáron

Magyar Idők: Gyurcsány a baloldal karmestere

Magyar Hírlap: Tarlós megvédi a Szent Margit kórházat

Magyar Nemzet: Lemaradt a végrehajtásban a NAV

Ma a Marcellek ünneplik a névnapjukat. A név latin eredetű, a Marcellus családnévből származik. Jelentése: Mars istenhez tartózó, neki szentelt. Olvassa el a lapszemlét!

Népszava: Már a kormány szerint is bajban van a szakképzés

Magyar Idők: Csökkentenék a keringési betegségek előfordulását

Magyar Hírlap: Németh Szilárd szerint a Soros szervezetek felsorakoztak Ahmed H. mögé

Magyar Nemzet: Nem árulja el a számvevőszék, hogyan számolta ki a Jobbik büntetését

Ma a Gyöngyvérek ünnepelnek. A Gyöngyvér régi magyar eredetű név, a gyöngy szóból Arany János alkotta meg. Jelentése: gyöngytestvér. Olvassa el, hogy mit olvastunk az országos napilapokban!

Magyar Nemzet: Ellenzéki csetepaté Csepelen

Magyar Hírlap: A fuldokló Európa magával rántaná megmentőit

Népszava: Süllyed a paksi reaktor

Magyar Idők: Folytatják a gyémánt-pert

Ma a Tituszok és a Leonák ünneplik a névnapjukat. Ne felejtse el felköszönteni Titusz és Leona nevű ismerőseit! A Titusz latin eredetű név, jelentése: tiszteletre méltó, mezei galamb. A Leona görög eredetű, azt jelenti: oroszlán. Olvassa el a lapszemlét!

Magyar Nemzet: Még hónapokig nem vizsgálja az MNB Mészáros ügyleteit

Magyar Hírlap: Nem akarunk újra birodalomban élni

Népszava: Recseg-ropog a miskolci szuperkórház

Magyar Idők: Ráégtek Vonáékra a botrányos büntetőügyek

Még az idén felül fogják vizsgálni a francia médiaszabályozást annak érdekében, hogy fellépjenek a közösségi médiában terjengő álhírek ellen, amelyek veszélyeztetik a liberális demokráciákat.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA