Marine Le Pen Archives Page 2 of 4 › Független Hírügynökség

Macron parlamenti többség nélkül

Kenderessy Milán

-

2022-06-21

A francia köztársasági elnök mozgalma nem tudta megszerezni az abszolút többséget, megerősödött a szélsőjobb és a szélsőbal. Macron a meggyengült köztársaságiak (De Gaulle és Nicolas Sarkozy pártja) támogatásában reménykedhet.

Merkel kancellár távozása után Macron az Európai Unió meghatározó politikusává vált, aki soros uniós elnökként is képviselhette a 27 tagállamot – nemrég például Kijevben a német kancellár, az olasz miniszterelnök és a román elnök társaságában. A diplomácia elnöki előjog Franciaországban, ebben nem lesz változás, de Macron maga nagyon meggyengült hiszen Franciaország kormányzása igen nehézzé vált. A szélsőbaloldal, amely eredetileg megcélozta a kormányfői posztot, most meg akarja buktatni Macron miniszterelnökét, akinek immár nincsen többsége a parlamentben. A Les Républicains – a köztársaságiak – szavazataikkal megmenthetik Macron rendszerét, de kérdés, hogy mit kérnek cserébe. Ráadásul ők is megosztottak: egy részük hajlik a paktumra Macronnal, de a szélsőségesebbek szívesebben működnének együtt Marine Le Pen szélsőjobboldali mozgalmával.

A vásárlóerő a vereség oka

Macron ötéves elnöksége idején az átlag francia úgy érezhette, hogy stagnál az életszínvonala miközben az elité növekszik. Az elmúlt hónapokban Franciaországban is galoppozni kezdett az infláció, amely milliók életkörülményeit tette nehezebbé. Ők szavaztak a szélsőjobbra és a szélsőbalra.
Franciaország államadóssága a vírusválság miatt az éves GDP 100%-a fölé nőtt vagyis Macron mozgástere minimális. Ezért a francia elnök előre menekül: a gyorsabb európai integrációban látja a megoldást. Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy az Európai Unió vegyen fel hiteleket. Ezt Merkel kancellár egyszer elérte a vírus válságra hivatkozva. Macron a dél-európai államokkal együtt állandósítani szeretné. Kérdés, hogy mit szólnak ehhez a fukar államok, mindenekelőtt Németország?

Európa vezetők nélkül maradhat

A Macron-Scholz-Draghi trió komoly belpolitikai kihívással néz szembe. Az infláció és a fenyegető gazdasági válság nemcsak Macron helyzetét nehezíti meg hanem a német kancellárét és az olasz miniszterelnökét is. Olaszországban nemrég a jobboldal- szélsőjobboldal koalíciója nyerte a helyhatósági választásokat.

Matteo Salvini szeptemberig adott haladékot a Draghi kormánynak. Addigra ugyanis a miniszterelnök kioszthatja az uniós euró milliárdokat. Salvini épp ezért lépett be a kormányba. Később viszont megpróbálja megbuktatni Draghi kormányát, melynek parlamenti támogatottsága és népszerűsége ugyancsak kérdéses.

Scholz kancellárnak a koalícióval akadnak gondjai: mind a zöldek mind pedig a szabad demokraták az amerikai nézeteket vallják az ukrajnai konfliktusban, és ugyancsak megnehezítik a szociáldemokraták dolgát. Akik gyors tűzszünettel szeretnék mielőbb lezárni az ukrajnai konfliktust. Scholz kancellár nem támogatta eredetileg az orosz olaj embargót sem, de az USA külső és koalíciós partnereinek belső nyomása végülis rávette erre. Ha orosz gázembargót is akarnak, akkor kérdésessé válik a téli gázellátás Németországban.

Ilyen körülmények között kicsit nehéz vezető szerepet vállalni az Európai Unióban egy gazdasági válság kellős közepén.

Macron: ez népszavazás az Európai Unióról

Polonius

-

2022-04-22

0

Macron: ez népszavazás az Európai Unióról

Macron-Le Pen tv vitát rendeztek négy nappal az elnökválasztás előtt Franciaországban.A megélhetés, a vásárlóerő volt a domináns téma az elnökjelöltek szópárbajában, de természetesen szóba került Putyin háborúja Ukrajnában, az Európai Unió és a környezetvédelem is – írja az RFI közszolgálati portál.

„Visszaadnám a franciák pénzét” – hangsúlyozta Le Pen asszony, aki azzal támadta Emmanuel Macront, hogy nem ismeri a franciák hétköznapi életét. Az elnök erre azt válaszolta, hogy ő igenis sokat tett az életszínvonal megvédése érdekében hiszen „pajzsot” hozott létre, amely megvédi a szegényebb családokat az energiaárak gyors emelkedésétől. Ezenkívül rámutatott arra, hogy csökkent a munkanélküliség, márpedig ez a legjobb módja annak, hogy egy család növelje a vásárló erejét.

A Mediapart hírügynökség nem sokkal ezelőtt ismertette az OLAF jelentését, mely szerint a Le Pen család a vásárlóerő növelés nem épp ortodox módját választotta: 620 ezer eurót sikkasztott fiktív számlákkal az Európai Parlamentben. Marine Le Pen természetesen cáfol.

A nyugdíjak ügyében mindkét fél kitartott az álláspontja mellett.

Macron szerint fel kell emelni a korhatárt 65 évre, de egyelőre elég ha elmennek 64-ig, és azután meglátják, hogy mit lehet tenni, Marine Le Pen szerint meg kell tartani a mostani nyugdíj rendszert a 62-60-as nyugdíj korhatárral.

A szélsőjobb jelöltje Putyin ügynöke

Erre utalt Emmanuel Macron amikor felemlegette, hogy Marine Le Pen 2017-es kampányát egy orosz bank finanszírozta. Putyin elnök pedig fogadta a Kremlben Marine Le Pent. Az orosz hírszerzés hekkerei szorgosan támadták Macron választási kampányát.

Marine Le Pen most egy magyar banktól kapott több mint 10 millió eurós kölcsönt miután tárgyalt Budapesten Orbán Viktor miniszterelnökkel. Sem Putyin sem Orbán nem titkolja, hogy szívesebben látná Marine Le Pen asszonyt az Élysée palotában mint Emmanuel Macront. A francia elnök Orbán Viktorral kapcsolatban így fogalmazott: politikai ellenfél, de európai partner.

Mit mondott az elnökjelöltek televíziós vitájában Marine Le Pen asszony? „Támogatok egy szabad Ukrajnát, amely nincs alárendelve sem az Egyesült Államoknak, sem az Európai Uniónak sem pedig Oroszországnak.” Marine Le Pen elítélte Putyin háborúját, de állást foglalt az orosz olaj és földgáz embargójával szemben.

Frexit?

Az üzleti körök lapja, a Les Échos szerint Marine Le Pen gazdasági programja lényegében előkészíti Franciaország kilépését az Európai Unióból. A szélsőjobb jelöltje most az állította a televíziós vitában, hogy nem áll szándékában kilépni az Európai Unióból, de meg akarja azt változatni, úgy hogy az „az európai nemzetek szövetsége legyen”. Marine Le Pen állást foglalt az EU szabadkereskedelmi egyezményeivel szemben. Nemrég Németország pénzügyminisztere javasolta, hogy fel kellene újítani a tárgyalásokat az EU-USA szabadkereskedelmi egyezményről, melyek a Trump korszakban szakadtak meg.

Macron azt hangsúlyozta a televíziós vitában, hogy Franciaország egyedül nem változtathat meg semmit sem az Európai Unióban, mert az épp a közös döntésekről szól. Visszatért Marine Le Pen asszony és Putyin kapcsolatára mondván, hogy meglepő: az Ukrajna elleni orosz agresszió ellenére , ellenfele azt javasolja, hogy a NATO és az Európai Unió „törekedjen jó együttműködésre Oroszországgal a háború után.”

Végül Emmanuel Macron azt hangsúlyozta, hogy a mostani választás „népszavazás az Európai Unióról”.

Párizs a második fordulóra készül

FüHü

-

2022-04-17

0

Nyolc nappal a második forduló előtt a „részvételi index” 72% lenne a France Info és a francia Le Parisien-Aujourd’hui számára készített Ipsos Sopra/Steria előrejelzés szerint.

A France Info és a Le Parisien-Today számára készített Ipsos Sopra/Steria előrejelzés szerint Emmanuel Macron leköszönő elnök nyerné az elnökválasztás második fordulóját Marine Le Pennel szemben. Macron 55,5%-os eredményével szemben Marine Le Pen, az RN jelöltjének 45,5%-os szavazati arány jutna. A felmérést Franciaországban szombaton publikálták. Öt évvel ezelőtt Emmanuel Macron a szavazatok 66,1%-ával nyert, szemben Marine Le Pen 33,9%-ával.

E felmérés szerint nyolc nappal a második forduló előtt a „részvételi index” 72% lenne, ami nagyon közel áll az 1. fordulóhoz (73,7%).

A 2022-es elnökválasztás első fordulójában Jean-Luc Mélenchonra szavazó franciák 33%-a Emmanuel Macronra kíván szavazni a második fordulóban, 16%-a Marine Le Penre, 51%-a pedig nem fejezte ki szavazási szándékát. Yannick Jadot szavazói közül 59% kívánja a második fordulóban a leköszönő elnököt választani, 7% pedig Marine Le Pent (34% nem nyilvánított véleményt).

Valérie Pécresse szavazóinak 55%-a Emmanuel Macront választja, 21%-uk pedig Marine Le Pent választja (24% nem nyilatkozott). Végül Eric Zemmour szavazói Marine Le Penre 76%-kal, Emmanuel Macronra pedig 9%-kal kívánnak szavazni (15% nem nyilatkozott).

Magyarország az orosz kémek paradicsoma

Kenderessy Milán

-

2022-03-28

0

Több mint egy hónapja tart az orosz agresszió a határ túloldalán, Ukrajnában, de Magyarországról még egyetlenegy orosz diplomatát sem utasítottak ki kémkedés miatt.

Lengyelországból 45-öt szólítottak fel távozásra 72 órán belül. Litvánia négy, Csehország, Észtország és Lettország három diplomatát utasított ki kémkedés miatt. Három orosz diplomata ugyanígy járt Pozsonyban – köztük Szergej Szolomaszov, a katonai attasé. Aki beszervezett egy bloggert Szlovákiában, hogy népszerűsítse Putyin elképzeléseit a honfitársai között.

Minderről Magyarországon szó sem esik. Ellenkezőleg: Földi László, egykori titkosszolgálati ezredes, aki elszánt híve az Orbán kormánynak, azokat szeretné begyűjteni akik bírálják Putyin Ukrajna elleni háborúját mondván „nyugati ügynökök”. Ausztria és Magyarország már régóta az orosz kémek paradicsomának számít. Csakhogy Ausztria semleges ország míg Magyarország a NATO tagja.

Magyarországot kivéve minden NATO tagállamban megkezdődött az aktív kémelhárítás az orosz hírszerzőkkel szemben azt követően, hogy Putyin megtámadta Ukrajnát.

Háború az orosz befolyás ellen

Putyin titkosszolgálatai évtizedek óta építettek ki kapcsolatokat az Európai Unió és a NATO tagállamaiban. Putyin nem is oly rég még táncolt is Ausztria akkori külügyminiszter asszonyával annak esküvőjén Bécs mellett. Salvini karrierje akkor ívelt fel rakéta sebességgel Itáliában amikor orosz diplomaták bemutatták a szélsőjobboldali Liga Európa parlamenti képviselőjét Putyinnak Milánóban. Marine Le Pen az öt évvel ezelőtti elnökválasztás előtt a Kremlben parolázott Putyinnal. Aki utasította az orosz bankokat a szélsőjobboldali jelölt kampányának támogatására. A mostani francia elnökválasztás alkalmából Marine Le Pen politikai és pénzügyi támogatását Orbán Viktor vállalta magára.

Orbán és Putyin

Senki sem tudja, hogy miért vált oly szorossá a korábban orosz ellenes Fidesz vezér és a magyar baloldallal barátkozó Putyin kapcsolata 2009 után. Minden bizonnyal mindketten sejtették, hogy 2010 után Magyarország miniszterelnökét Orbán Viktornak hívják majd.

Putyinnak vaskos dossziéja lehet Orbán Viktor 1990 előtti tevékenységéről. Egyes jelentések szerint a fiatal sokatígérő fideszes politikust a budapesti szovjet nagykövetség ajánlotta Palmer amerikai nagykövet figyelmébe mint „a jövő emberét”.

A másik szál a pénzügyi: Moszkva már évtizedek óta pénzeli a magyar elit számára fontos tagjait a gázüzleten keresztül. Orbán Viktor ebből éppúgy profitálhat mint az elődei. Ez mindenképp indokolná a magyar miniszterelnök elkötelezettségét az orosz gázüzlet vagy Paks II esetében.

Mit szól ehhez a Berni Unió?

Az USA szövetséges titkosszolgálatai Európában Svájcban egyeztetnek. Allen Dulles, a CIA elődjének, az OSS-nek a főnöke Svájcban rendezte be főhadiszállását a második világháború idején. Azóta itt egyeztet az USA szövetségeseivel. Jelenleg Magyarország berni nagykövete nem más mint Czukor József tábornok, az Információs Hivatal egykori vezetője. Aki a Dzerzsinszkij akadémián Moszkvában szerezte meg a hírszerzői alapismereteket.

Ausztriát felfüggesztette a Berni Unió azt követően, hogy az oroszbarát Szabadságpárt fontos pozíciókat szerzett az osztrák kormányban. A korábbi alkancellárt, a Szabadságpárt vezérét titkosszolgálati módszerekkel buktatták le Ibizán, ahol arról beszélt többi között, hogy olyan médiabirodalmat szeretne mint amilyen Orbán Viktornak van Magyarországon. Sebastian Kurz kancellár értette a finom célzást, és megszabadult a Szabadságpárttól. Későn. Ő is belebukott egy botrányba.

Andrej Babis egykori cseh miniszterelnököt, aki Moszkvában folytatta hírszerzői tanulmányait, a prágai amerikai nagykövetség aktív támogatásával buktatták meg Csehországban.

Bojko Boriszovot, a bolgár Orbánt, aki több mint tíz éven át volt hatalmon- megszakításokkal – Szófiában, szintén amerikai támogatással buktatták meg. Boriszov a szovjetek kedvenc kelet-európai titkosszolgálatának volt a tisztje, az utolsó kommunista diktátor, Todor Zsivkov testőrségében szolgált. Utóda a kormányfői székben, Kiril Petkov a Harvard egyetemen végzett.

Orbán zsákutcába jutott. Kérdés, hogy ott hol van előre?…

Orbánnak szakítania kell Putyin politikai maffiájával!

FüHü

-

2022-03-13

0

Orbánnak szakítania kell Putyin politikai maffiájával!

Erős szekunder szégyenérzet fogta el az embert, amikor az egyik hírportál videójában látta az újságírók kérdéseitől zavarba jövő fideszes nagyságokat és kisszerű figurákat, miként próbáltak ők is pávatáncolni és egyrészt-másrészt mondatokkal elhatárolódni Putyintól, egyúttal megtagadni az elmúlt tizenkét év sajátos Kreml-barátságát. Nehezen ment nekik, hiszen eddig arra trenírozták magukat és követőiket is: Putyin szép, Putyin jó, Putyin a barátunk. Hát, nem. Nagyon nem – írja Újhelyi István EP képviselő szokásos vasárnapi levelében.

A Fidesz egyelőre csak mézes-mázas szavakban és plakátokra írt mondatokban harcos békepárti és az orosz agresszorral szembeni közös európai fellépés aktív részese, amikor ugyanis tettekre kerülne sor, már fülüket-farkukat behúzzák.

Értem én – írja Ujhelyi -, nehéz egyszerre megfelelni az illiberális maffia elvárásának és az egyszerű emberi, erkölcsi követelményeknek. Ha Orbán Viktor valóban komolyan gondolná, hogy némi moszkvai kitérő után újra visszatalált az európai értékekhez és az Unió egységéhez, akkor kézzel fogható, hiteles döntésekkel is igazolná ezt.

Kezdhetné az orosz „kémbank” diplomáciai mentességének felfüggesztésével, a Roszatommal kötött együttműködések befagyasztásával, vagy a Kreml felsővezetőihez köthető személyek – így például az ukrán háború irányításában résztvevő hírszerzési vezető Szergej Nariskin családtagjai által kapott – letelepedési kötvények felülvizsgálatával.

De kezdhetné valami egyszerűbbel is európai elkötelezettségének bizonyítását Orbán. Például azzal, hogy

a Fidesz elnökeként megszakít minden formális és informális kapcsolatot azokkal a politikai erőkkel, amelyek nem csupán felszínes, de hivatalos formában is együttműködnek Putyin oroszországi pártjával.

Ideje lenne például nyilvánosan kimondania Orbán Viktornak, hogy a Fidesz vezetőjeként megszakítja a baráti és politikai kapcsolatokat Matteo Salvinivel és az általa vezetett Északi Ligával, amely 2017-ben konkrét, formális együttműködési megállapodást írt alá Putyinékkal Moszkvában.

A Fidesz világosan és egyértelműen szakíthatna Marine Le Pennel és az általa vezetett Nemzeti Tömörülés párttal is, hiszen korábban Le Penék konkrét pénzügyi támogatást kaptak Putyinéktól (ahogyan rendkívül szokatlan módon most épp a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó MKB adott tízmillió eurós kölcsönt nekik kampányra), de olyan szoros baráti szálak kötötték a Kremlhöz a francia pártot, hogy Le Penék egyik EP-képviselője például gyakornokként foglalkoztatta Brüsszelben Putyin szóvivőjének a lányát.

Orbán nyilvánosan rendezhetné a Fidesz viszonyát az osztrák Szabadságpárthoz (FPÖ) is, amelynek korábbi elnökét, a botránya miatt lemondani kényszerült Heinz-Christian Strachét annak idején még látványos keretek között fogadta és mutatta be fontos politikai szövetségeseként. Nos, habár az FPÖ (Strache bukása óta) nem hosszabbította meg hivatalos együttműködését Putyin pártjával, de Strache idejében még fontos része volt az Egységes Oroszország párttal kötött keretmegállapodás.

Aki egyszer a putyini politikai maffia része lesz, az nem szabadul egyszerűen.

Hiába próbálja magáról lerázni Orbán és a Fidesz az elmúlt tizenkét év túlzott Putyin-barátságát és összefonódását a Kreml által finanszírozott és nyilvánvalóan nagyrészben általa irányított európai szélsőjobboldali politikai szereplőkkel, ezt szavakkal és pávatáncos mozdulatokkal már nem lehetséges. Ha Orbán és a Fidesz valóban Európához akar tartozni és az európai értékek védelmezőjeként akar fellépni, akkor érdemi lépéseket kell tennie az orosz agresszorral szemben, a Fideszt pedig látványos és egyértelmű módon leválasztani azokról a politikai szereplőkről, amelyek Putyin sötét árnyékában működnek.

Orbán az elmúlt hónapokban egy szélsőjobboldali, EU-szkeptikus új pártkoalíciót akart összehozni többek között a fent említett szereplőkkel, de terve egyelőre meghiúsult. Most itt az ideje, hogy végleg a fiókba tegye ezt a tervét és világosan szakítson eddigi szövetségeseivel.

Ha nem teszi meg, azzal megerősíti, hogy továbbra is a háborút indító Putyin politikai maffiarendszeréhez tartozik és nincs is szándékában kilépni onnan. Ilyen egyszerű – írja az EP képviselő.

Orbán kötéltánca

Polonius

-

2022-03-12

0

Sok európai populista politikus támogatta Putyin politikáját, mely az Európai Unió megosztására irányult – közöttük a legnagyobb kárt talán Orbán Viktor magyar miniszterelnök okozta – írja a CNN, amely rámutat arra: az Ukrajna elleni háború miatt szinte mindenki igyekszik távolságot tartani az orosz elnöktől.

Putyin populista barátai Európában elhatárolódnak az orosz elnöktől

„Nézze meg, hogy Putyin barátja mit tett!” – kiáltotta Przemysl polgármestere Matteo Salvininek az Ukrajnából érkező menekültekre mutatva. Az olasz szélsőjobb vezére korábban élvezte Putyin támogatását, és cserébe elszántan támadta az Európai Uniót. Most azonban úgy érezte, hogy ki kell fejeznie szolidaritását az Ukrajnából érkező menekültekkel. A sors iróniája, hogy Olaszországban populista pártja épp a migráció bírálatával érte el korábban népszerűségét.

Franciaországban elsősorban Marine Le Pen asszony élvezte Putyin támogatását. A 2017-es elnökválasztási kampányát orosz bank támogatta. Idén ezt az MKB vállalta fel, amely több mint 10 millió eurós kölcsönt adott Marine Le Pen szélsőjobboldali pártjának miután Orbán Viktor miniszterelnök fogadta őt Budapesten.

Marine Le Pen elítélte az Ukrajna elleni agressziót mint „a nemzetközi jog megsértését és teljesen védhetetlen akciót.”

Orbán Viktor is arra kényszerült, hogy elítélje „Oroszország fegyveres agresszióját” és megengedte NATO csapatok és fegyverek mozgatását Magyarországon bár közvetlenül nem juthatnak fegyverek Ukrajnába – írja a CNN.

„Putyin célja az volt, hogy olyan politikusokat találjon az Európai Unióban, akik támogatják az ő radikális eszméit és lépéseit. Ily módon megoszthatta az Európai Uniót, az Európai parlamentet és a Tanácsot” – nyilatkozta a CNN-nek Litvánia egykori miniszterelnöke, Andrius Kubilius, aki jelenleg az Európai parlament képviselője.

A német szélsőjobb, az Alternative für Deutschland elítéli ugyan a háborút, de Putyin politikáját nem. Gunnar Beck, az Alternative für Deutschland Európai Parlamenti képviselője szerint „a Nyugat gyakran képmutató amikor Putyin politikáját bírálja.” Szerinte Putyin Oroszország „örökségét és értékrendjét képviseli”.

Putyin célja az európai egység bomlasztása volt

Az Európai Parlement néppárti elnökasszonya szerint Putyin évek óta tudatosan gyengítette az európai egységet.

„Putyin tőlünk eltérő értékrendet képviselt és megpróbált bizonytalanságot kelteni közöttünk. A Kreml tudatosan használt fel dezinformációkat és növelni akarta a társadalmak belső megosztottságát” – hangsúlyozza Roberta Metsola elnökasszony, aki szerint mindennek vége, mert „a háború megváltoztatott mindent méghozzá hosszú időre.”

Cseh Katalin (Momentum) szerint Orbán Viktornak kötéltáncot kell járnia a választási kampány idején, mert konzervatív törzsszavazóinak éveken keresztül azt adta elő, hogy „az Európai Unió ellenség, Putyin pedig nagyember.”

Putyin inváziója már eddigis sokba került Orbán Viktornak az Európai Unióban és lehet, hogy persona non grata lesz sok helyen – írja a CNN, amely megfeledkezik arról, hogy a francia elnök és a német kancellár Putyin inváziója után is tárgyal az orosz elnökkel, mert arra gondolhatnak, hogy korábban Minszkben épp Franciaország és Németország segítségével sikerült valamiféle megegyezésre jutni Moszkva és Kijev között.

Nőnapon vádolták meg szexuális zaklatással Eric Zemmourt

Polonius

-

2022-03-11

0

Nőnapon vádolták meg szexuális zaklatással Eric Zemmourt

A francia szélsőjobboldali vezér zaklatási ügyeiről tett közzé videót március 8-án a Mediapart portál. Eszerint 1999 és 2019 között zaklatott nőket Eric Zemmour, aki ezalatt a húsz év alatt újságíróként dolgozott.

Eric Zemmour keze ugyancsak elkalandozott amikor egy 18 éves gyakornok lány informatikai segítséget nyújtott neki a Le Figaro párizsi szerkesztőségében. A lány jelentette ezt mentorának a szerkesztőségben. Az idősebb újságírónő szólt is Eric Zemmournak, hogy „ne nyúljon a gyakornok lányokhoz!” Mire a válasz: „hogyhogy nem lehet velük kikezdeni?! dehát a gyakornok lányokat erre teremtették!”

Egy másik gyakornok lány arról mesél a videón , hogy neki Eric Zemmour „nagyon nyers szexuális ajánlatot tett miközben a lift ajtajához szorította és erőszakkal megcsókolta.”

Egy harmadik nő arról számolt be, hogy Eric Zemmour egy nyári egyetem során erőszakkal ölelgette. Ez a nő kezdte el Eric Zemmour leleplezését a Facebookon még 2021-ben.

Tavaly decemberben a France 2 televízió megkérdezte erről Eric Zemmourt, aki ezt mondta: „nem kell válaszolnom, nem beszélek a magánéletemről. Ezek a nők minden bizonyíték nélkül vádaskodnak. Az én szavam áll az övékkel szemben.”

A Mediapart portál most is megkérdezte a szélsőjobboldali vezért, hogy kíván-e nyilatkozni, mert akkor azt is csatolják a videóhoz, de Eric Zemmour elutasította ezt a lehetőséget.

A Nőnap előtt megkérdezték a szélsőjobboldali jelöltet is arról, hogy mit gondol a szebbik nem jogairól és a családon belüli erőszakról. Eric Zemmour így válaszolt az LCI televízió kérdésére: „az erőszak családon belül vagy kívül egyaránt abszolút mértékben megbocsáthatatlan és szigorú büntetést érdemel”.

A Mediapart videóval kapcsolatban Zemmour sajtósa úgy nyilatkozott az AFP hírügynökségnek, hogy „felmelegített korábbi ügyekről van szó, és a videó szánalmas kísérlet Eric Zemmour besározására öt héttel a választások előtt.”

Zemmour: otthon én voltam a feminista

A 63 éves szélsőjobboldali vezér női támogatóival együtt ünnepelte a Nőnapot. Köztük Marion Maréchallal, aki nem más mint szélsőjobboldali vetélytársának, Marine Le Pen asszonynak az unokahúga. „Apám és nagybátyáim macsók voltak, én képviseltem a feminista irányzatot” – mondta Eric Zemmour, aki ezután dicsőítette „a bátor és független francia nőket mint Jeanne d’Arc, Catherine Deneuve és Marion Maréchal. „Utána persze előadta szokásos szövegét elítélve „a neo feminizmust” és „a nemek háborúját.”

Eric Zemmour és Marine Le Pen, a két szélsőjobboldali vezér elkeseredett harcot folytat azért, hogy bejusson a második fordulóba, ahol a jelenlegi elnök, Emmanuel Macron kihívója lehet. Mindketten Orbán Viktor vendégei voltak Budapesten, ahol Marine Le Pen asszony 10 millió eurós kölcsönt is kapott az MKB banktól. Korábban az oroszok pénzelték Marine Le Pent, aki éppúgy mint Eric Zemmour számíthatott Putyin támogatására. Az Ukrajna elleni orosz inváziót mindketten elítélték. Ellenfelük, Emmanuel Macron népszerűsége nőtt Putyin ukrajnai háborúja óta. A francia államfő többször is tárgyalt telefonon Putyinnal, de nem tudta őt lebeszélni a hadjárat folytatásáról.

Orbán, Le Pen és a 10 millió eurós baráti kölcsön

Kenderessy Milán

-

2022-02-02

0

Orbán, Le Pen és a 10 millió eurós baráti kölcsön

Pénzügyi problémákkal küszködik Marine Le Pen, aki a szélsőjobboldal nevében akarja kivívni Emmanuel Macron francia elnököt az áprilisi választásokon. A kampányhoz pénz kell, és az európai bankok nemigen bíznak Marine Le Pen elképzeléseiben.

Annál is kevésbé bíznak benne a bankok, mert híveinek egy része átpártoló Zemmourhoz, a szélsőjobboldal másik csillagához, aki éppúgy vendége volt Orbán Viktor miniszterelnöknek mint Marine Le Pen asszony. Valószínűleg a karmelita kolostorban állapodhattak meg arról, hogy egy magyar bank 10,6 millió eurós kölcsönt nyújt a szorongatott helyzetben levő Marine Le Pennek. A francia RTL nem közölte a bank nevét, de érzékeltette, hogy olyan pénzintézetről van szó, amely ugyancsak közel áll a magyar miniszterelnökhöz.

Marine Le Pen öt évvel ezelőtt Putyin orosz elnök segítségével tudott pénzhez jutni a választási kampányához. Lehet, hogy ezúttal Putyin meghagyta Orbán Viktornak a kölcsön nyújtás lehetőségét olyan helyzetben amikor a siker erősen kérdéses. A közvélemény-kutatás szerint Marine Le Pen nem biztos, hogy bejut a választás második fordulójába vagyis még az is lehet, hogy elvérzik az első fordulóban.

Európai pártépítés

Amióta Orbán Viktor kipaterolta saját magát az Európai Néppártból, azóta család hiányban szenved a magyar miniszterelnök, aki Brüsszel jó ismerőjeként pontosan tudja, hogy ez mit jelent. Szavának súlya és befolyásának mértéke csökken miközben ellenfelei erősödnek a döntéshozó központokban. Az Európai Néppárt jelenleg a centrummal működik együtt: a liberálisokkal, zöldekkel és szocialistákkal, akik között szép számmal akadnak Orbán ellenfelei. Ez nem sok jót ígér akkor sem, ha az április választások után kormányfőként tudja folytatni. Legutóbb Madridban próbálta meg egységbe fogni a szélsőjobboldalt – ezúttal is sikertelenül. A vita ezúttal Oroszország megítéléséről folyt: míg Marine Le Pen és Orbán Viktor hevül Putyin elnökért addig lengyel elvbarátaik a pokolba kívánják minden oroszok elnökét.

Nemcsak ez a baja a tervezett szélsőjobb összefogásnak hanem a közös program hiánya is. Brüsszel bírálata az egyetlen ami összeköti őket. Ebből azonban nem lehet megélni. A választópolgárok konkrét programot várnak arra, hogy országuk kilábaljon a pandémia okozta válságból, melyet az energia krízis is súlyosbít. Itt a jelszavak nem segítenek. Euró milliárdokról van szó, amelyeket az Európai Unió mind kevésbé siet olyan renitens vezetőknek juttatni mint Orbán Viktor.

Marine Le Pen ellenfele, Emmanuel Macron francia elnök ezt pontosan megfogalmazta budapesti útja előtt: Orbán politikai ellenfél, de európai partner. Vagyis Macron örülne, ha Orbán elbukná a választásokat, és a francia elnök azt is tudja: Orbán ugyanígy boldog lenne, ha ő bukna meg. Ha viszont Macron nyer, akkor német, olasz és spanyol támogatással megindul a szorosabb uniós integráció felé. Akkor pedig Orbánnak a pária szerep marad Európában.

„Ukrajna Oroszország befolyási övezetébe tartozik”

Polonius

-

2021-12-08

0

Marine Le Pen asszony a hétvégén a Rzeczpospolita című lapnak azt nyilatkozta, hogy „Ukrajna Oroszország befolyási övezetébe tartozik”. A francia szélsőjobboldali vezér azért járt Varsóban, hogy Orbán Viktor miniszterelnökkel és más hasonló beállítottságú politikusokkal együtt valamivel egységes szélsőjobboldali mozgalmat hozzon létre.

Egy új frakció, amely az Európai Parlementben befolyásolhatná a döntéseket ez Orbán ideája. A találkozó sikertelen maradt – jelentős részben épp azért, mert Putyin megítélése megosztja a szélsőjobboldalt.

Míg Marine Le Pen, Matteo Salvini vagy Orbán Viktor az orosz elnök lelkes híve, a vendéglátó lengyelek a pokolba kívánják minden oroszok örökös elnökét, akit azzal gyanúsítanak, hogy támadást készít elő Ukrajna ellen. Ezt eddig csak az ukrán elnök és a lengyelek mondták, de legutóbb már Biden elnök is csatlakozott hozzájuk. Putyin a maga részéről csak annyit akart elérni, hogy újabb csúcstalálkozót csikarjon ki Bidentől. Ez sikerült is: kedden volt a videó párbeszéd, amelyen minden bizonnyal Ukrajna is szóba került.

Putyin megoszt, az unió ellenesség egyesít

Ez derült ki a szélsőjobboldali pártvezetők hétvégén megtartott tanácskozásán. Marine Le Pen asszony szerint azért kell összefogni a szélsőjobboldali vezetőknek, mert különben „Brüsszel egyenként levadászik minket”.

Marine Le Pen aggodalma egyáltalán nem alaptalan: Brüsszel a falhoz szorítja a vele szembeszálló magyar és lengyel kormányt azzal, hogy nem utalja ki a nagyonis várt euró milliárdokat. Közben pedig eltűnnek a süllyesztőben azok a politikusok, akik szembeszálltak Brüsszellel: Kurz Bécsben, Boriszov Szófiában, Babis Prágában. Mindez Biden elnök támogatásával megy végbe vagyis az Egyesült Államok, amely Trump idejében az Európai Unió megosztására játszott, jelenleg – épp ellenkezőleg – támogatja az integrációt, sőt az Európai Egyesült Államokat is. Az utóbbitól hideglelést kapnak a szélsőjobb vezetői, akiknek viszont az a problémájuk: nem képesek ésszerű alternatívát mutatni. A patrióta politika üres blöff a globalizált világban, ahol az 1,4 milliárd lakosú Kína nyomul előre, hogy kiszorítsa az Egyesült Államokat az európai kontinensről.

’68, vagy a sípoló macskakő?

Kenderessy Milán

-

2021-10-27

0

Tegnap a miniszterelnök fogadta Marine Le Pen-t aki csak azért nem lett Macron helyett miniszterelnök, mert a második fordulóban felzárkóztak Macron mögé a szélsőjobbot elutasító pártok. Mintha ez ismerős tematika lenne az Összefogás összezárásával. Hová lett ’68 szelleme, hol van annyi év után a friss szellem, tényleg csak „sípoló macskakő” emlékeztet rá?

Az 1960-as évekre Franciaországban beköszöntött a stabilitás: Charles de Gaulle elnöksége alatt a gazdaság töretlenül fejlődött, a lakosság élvezte a jóléti állam áldásait. A felszín alatt azonban ott lapult az elégedetlenség, különösen a baloldali érzelmű diákok között, akiket

nyomasztott a tekintélyuralmi rendszer, elégedetlenek voltak az elavult egyetemi oktatással és elhelyezkedési lehetőségeikkel.

1968 forrongó tavasza a párizsi egyetem nanterre-i fakultásán kezdődött, ahol a szexuális szabadság nevében a fiúk könnyebb bejárást követeltek a lányok szobáiba. A radikális diákok, akikre hatással voltak a vietnami háború elleni amerikai tüntetések, hamarosan az egyetemi bürokrácia ellen is tiltakozni kezdtek, támadták a fogyasztói társadalmat, és a helyzet odáig fajult, hogy május 2-án bezárták a fakultást. A Sorbonne diákjai szolidaritást vállaltak a nanterre-iekkel, de másnapi nagygyűlésüket a hatóságok feloszlatták, több száz diákot őrizetbe vettek, az egyetemet bezárták.

Május 6-án már húszezer diák és oktató vonult a Latin negyed utcáira tiltakozva a „rendőrállam” ellen, a Sorbonne közelében összecsaptak a rendőrséggel és barikádokat emeltek. A kedélyek nem csillapodtak, május 10-én egy még nagyobb tüntetésen már kövek és Molotov-koktélok repültek a rendőrsorfal felé, s ezeknek a rádió és tévé által is közvetített zavargásoknak több száz sérültjük volt. A város hadszíntérré vált, barikádokkal és felszedett utcakövekkel, betört kirakatokkal és kiégett autókkal. A diákság hamarosan támogatást kapott, a rendőrség kemény fellépése miatt a szakszervezetek május 13-ra sztrájkot és szolidaritási tüntetést szerveztek, utóbbin 800 ezer ember vett részt.

A sztrájkmozgalom egyre szélesedett, az állami hivatalok beszüntették a munkát, a rádió és a televízió, a munkások gyárakat foglaltak el, béremelést, rövidebb munkaidőt, több szociális juttatást követeltek.

Május 20-án már ötmillióan sztrájkoltak, Franciaország két hétre megbénult.

A radikális diákok május 24-én vörös zászlót tűztek ki a tőzsdére, a kapitalizmus „templomára”, és megpróbálták felgyújtani az épületet. A politikai szervezetek, az 1967-es választásokon megerősödött baloldal, nem voltak képesek uralni az eseményeket, sőt attól kellett tartaniuk, hogy a lázadás szele őket is elsodorja. A kormány csak a hadseregre támaszkodhatott, de Gaulle megingathatatlannak hitt hatalma mégiscsak megrendülni látszott.

Az elnök május 30-án szólalt meg, rádió- és tévébeszédében átfogó szociális reformokat és az egyetemi viszonyok rendezését ígérte. A lemondását szorgalmazó követeléseket ugyanakkor visszautasította, feloszlatta a parlamentet, és júniusra új választásokat írt ki. A forradalommal fenyegető, elhúzódó lázadás kezdett kifulladni. A sztrájkok elhaltak,

a rendőrség június közepén visszafoglalta a Sorbonne-t, a június 23-án és 30-án megrendezett választáson pedig de Gaulle pártja elsöprő, kétharmados győzelmet aratott.

Ez még a tábornokot is váratlanul érte, aki állítólag már lemondó levelét is megírta. A nagyarányú győzelem azonban nem személyének szólt, a franciák többsége ekkor már túl öregnek, túl merevnek és túl tekintélyelvűnek találta, „de Gaulle nélküli gaulle-izmust” akart.

A társadalmi feszültségek persze nem szűntek meg. A kormány számos engedményre kényszerült, a munkásoknak béremelést biztosított, modernizálta és demokratizálta az oktatási rendszert. De Gaulle 1969-ben lemondott, az V. Köztársaság rendje igazán csak a helyére lépő Georges Pompidou elnöksége alatt állt helyre.

Az ötvenhárom év előtti események fordulatot hoztak a modern francia történelemben, egy diákvezér később így fogalmazott:

„Mozgalmunk sikerrel járt, de nem politikai, hanem társadalmi forradalmat eredményezett.”

Ha a lázadásban részt vevők jól belegondolnak és Le Pen nyerné a francia választásokat, ha az olasz Salvini is nyerni tudna, ha Orbán is megőrizné ’22-ben hatalmát az minden bizonnyal meg fogja rázni az unió vezetését, és az akkori lázadók keserűen állapíthatnák nem is olyan nagy baj, hogy ők már mind hetven év fölött vannak.

Címke: Marine Le Pen

A francia köztársasági elnök mozgalma nem tudta megszerezni az abszolút többséget, megerősödött a szélsőjobb és a szélsőbal. Macron a meggyengült köztársaságiak (De Gaulle és Nicolas Sarkozy pártja) támogatásában reménykedhet.

A vásárlóerő a vereség oka

Európa vezetők nélkül maradhat

A szélsőjobb jelöltje Putyin ügynöke

Nyolc nappal a második forduló előtt a „részvételi index” 72% lenne a France Info és a francia Le Parisien-Aujourd’hui számára készített Ipsos Sopra/Steria előrejelzés szerint.

Több mint egy hónapja tart az orosz agresszió a határ túloldalán, Ukrajnában, de Magyarországról még egyetlenegy orosz diplomatát sem utasítottak ki kémkedés miatt.

Háború az orosz befolyás ellen

Orbán és Putyin

Mit szól ehhez a Berni Unió?

a Fidesz elnökeként megszakít minden formális és informális kapcsolatot azokkal a politikai erőkkel, amelyek nem csupán felszínes, de hivatalos formában is együttműködnek Putyin oroszországi pártjával.

Putyin populista barátai Európában elhatárolódnak az orosz elnöktől

Putyin célja az európai egység bomlasztása volt

A francia szélsőjobboldali vezér zaklatási ügyeiről tett közzé videót március 8-án a Mediapart portál. Eszerint 1999 és 2019 között zaklatott nőket Eric Zemmour, aki ezalatt a húsz év alatt újságíróként dolgozott.

Zemmour: otthon én voltam a feminista

Pénzügyi problémákkal küszködik Marine Le Pen, aki a szélsőjobboldal nevében akarja kivívni Emmanuel Macron francia elnököt az áprilisi választásokon. A kampányhoz pénz kell, és az európai bankok nemigen bíznak Marine Le Pen elképzeléseiben.

Európai pártépítés

Putyin megoszt, az unió ellenesség egyesít

a rendőrség június közepén visszafoglalta a Sorbonne-t, a június 23-án és 30-án megrendezett választáson pedig de Gaulle pártja elsöprő, kétharmados győzelmet aratott.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA