Kezdőlap Címkék Magyar film

Címke: magyar film

Suttyóságban felülmúlta a Valami Amerika 3 az első két részt

A Valami Amerika 3 jobb pillanataiban olyan, mintha az alkotók direkt parodizálni akarták volna az első két részt, máskor pedig még ennyire sem értékelhető. Az új rész sehogy sem akar önmagában értékelhető filmélménnyé összeállni, és pont azokat a dolgokat viszi tovább és nagyítja fel az első két részből, amiket jobb lett volna végre elfelejteni.

Nyilvánvaló, hogy nem egyszerű folytatást készíteni egy sikeres filmhez, és általában minél több ilyen készül, annál rosszabb lesz az végeredmény. Ez alól sajnos a Valami Amerika-sorozat sem jelent kivételt. Az általános recept az szokott lenni, hogy az alapkonfliktushoz érdemben nem nyúlnak (itt: adott három szerencsétlen testvér, akiket mindig rászed az átváltozóművész csaló, Alex), csak behoznak egy csomó új karaktert, és kétszer annyi fordulatot, hogy ne érezze azt az egyszeri néző, hogy ugyanazért a filmért fizetett kétszer, vagy esetünkben háromszor. Már a Valami Amerika 2-ben is egy rakás új mellékszereplővel és még kacifántosabb (azaz hiteltelenebb) oda-vissza átverésekkel operált Herendi Gábor rendező, a Valami Amerika 3-ban pedig újabb fokozatra kapcsolt az őrület. A szereplők száma exponenciálisan nőtt, a Várnai testvérek pedig olyan kalandokba keverednek, amelyek még a hihetőség látszatát sem igyekeznek már fenntartani. Az első részben volt egy kis verekedés? Akkor a másodikban részben jöjjön a maffia, a harmadikban pedig tízpercenként legyen valami véres bunyó, és indítsunk mindjárt olyan utcai lövöldözéssel a filmet, amit még a 90-es évek elején is megirigyeltek volna a legsúlyosabb arcok is. Az első részben azt néztük, hogy Ákos folyton megcsalja Timit? Akkor a második részben varrjon le egy tucat nőt, de azon is viccelődjünk, hogy nem áll fel neki, és akkor a harmadikban meg jöhet az, hogy blogot csinálnak a szexuális életükből, de a gyerek meg nem jön össze, mert Ákosnak nem elég jó a spermája.

A Várnai testvérek: András (Hujber Ferenc), Ákos (Szabó Győző) és Tamás (Pindroch Csaba)

A szexista és az úgynevezett altesti viccelődés már a Valami Amerika első részéből sem hiányzott, de az ilyen szintű poénok mostanra teljesen leuralták a forgatókönyvet, és

minden karaktert sikerült önmaga karikatúrájává butítani.

A legrosszabbul szegény Oroszlán Szonja járt, akinek gyakorlatilag annyi újdonság jutott, hogy a kezébe adtak egy szelfibotot és egy goprót, hogy immár youtuberként maxolja ki a szőkeséget.

A sztori is alapvetően az előző két film elemeinek újrahasznosításából épül fel annyi különbséggel, hogy most éppen a börtönben terelték össze hőseinket. Herendi Gábor a film sajtóbemutatója után arról beszélt, hogy ennek mindössze annyi oka van, hogy úgy gondolta, egy ilyen környezetben számos vicces szituációba keveredhetnek a Várnai testvérek, és utána a helyszínhez találták ki a sztorit. Ennek megfelelően a háttérben zajló konfliktus, hogy miért kerültek oda, és hogy jönnek ki, igazából teljesen érdektelen (valami nagy értékű bélyeg körül bonyolódik egyébként a sztori), a lényeg a vicces(nek szánt) szituációkon van. Ezek viszont a szokásosnál is suttyóbbak lettek, hiszen azon kéne nevetni, hogy a meleg elítéletet játszó Nagy Ervin női ruhában vonaglik, Andrást (Hujber Ferenc) minden második mondata után megütik, Eszternek (Ónodi Eszter) a terhesség miatt megvastagodott a lába és megnőtt a melle, és pont a legrosszabbkor folyik el a magzatvize.

Hujber Ferenc, Pindroch Csaba és a Valami Amerikában újoncnak számító Stohl András. Fotó: Wlcsek András

A történetvezetést és karakterépítést teljesen alárendelték annak, hogy minél több ilyen poénforrást, illetve sztárt lehessen a filmbe belepasszírozni,

ugyanis a Valami Amerika 3 másik fontos alappillére a börtönös sztori mellett az lett, hogy egy csomó híres színészt és Ganxsta Zolee-t is megnyerték az új résznek. Ez állítólag nem volt nehéz, hiszen mindenki örömmel csatlakozott a sikeres szériához, viszont egy rakás olyan karaktert eredményezett, akik csak miért ne alapon kerültek bele a forgatókönyvbe. Ilyen például Stohl András esete, aki egy közepesen ismert, drogozás miatt bebörtönzött színészt játszik. A Valami Amerika 3 tele van az ehhez hasonló, önironikus poénkodással, és nyilván a színészek is baromira élvezték, hogy végigökörködhették a forgatást, csak éppen olyan lett tőle a film, mint egy kevéssé szofisztikált kabaréműsor.

Nem azt mondjuk, hogy egyáltalán nem lehet nevetni a Várnai testvérek és kapcsolt részeik szerencsétlenkedésén, mert tényleg vannak szórakoztató részei, illetve jól eltalált poénjai a filmnek, és a színészek is odatették magukat a karakterek kidolgozatlansága vagy groteszksége ellenére is. De összességében nagyon fárasztó két órán keresztül nézni az ilyen szintű viccelődést, mert egyszerűen mindenből túl sok van ebben a filmben: szereplőből, átverésből, verekedésből, meztelenkedésből, illetve nosztalgiázásból is. Így, ha valami elsőre még vicces is lett volna, az ötödik hasonló jelenetnél már garantáltan nem az, összességében pedig kifejezetten kínos érzést kelt, hogy ilyen alpári viccelődéssel szeretnének eladni 2018-ban egy mainstream magyar vígjátékot. Pedig ez minden valószínűség szerint sikerülni is fog.

Magyar filmek a csütörtökön kezdődő berlini filmfesztiválon

0

Csütörtökön kezdődik a 68. Berlinale, az év első jelenetős filmfesztiválja. Bogdán Árpád Genezis című filmjét a Panorama Special válogatásában mutatják be, Enyedi Ildikó első nagyjátékfilmje, Az én XX. századom a Berlinale Classics programjában lesz látható, Bucsi Réka animációja pedig a rövidfilmes mezőnyben versenyez.

Bogdán Árpád második mozifilmjének világpremierje február 18-án lesz, az alkotók jelenlétében – közölte a Magyar Nemzeti Filmalap. A Genezis-ben a bibliai eredettörténet a társadalom legkülönbözőbb rétegeiből érkező emberek sorsán keresztül elevenedik meg, Magyarországon április 12-től kerül moziforgalmazásba.

Miután tavaly Arany Medve-díjat nyert a Testről és lélekről-lel, idén ismét bemutatják Enyedi Ildikó filmjét a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon. A cannes-i fesztiválon Arany Kamera-díjjal jutalmazott Az én XX. századom (1989) felújított változata a Berlinale Classics programjában lesz látható február 20-án a rendező és Máthé Tibor operatőr jelenlétében.

Majd 10 év után megint lesz magyar résztvevője a European Film Promotion „Shooting Stars” programjának is. Itt az európai mozi tíz legígéretesebb ifjú színésztehetsége között mutatják be Tenki Rékát (Testről és lélekről, Budapest Noir) a nemzetközi filmszakmának.

Bucsi Réka (Symphony no.42, LOVE) pedig új animációjával került a rövidfilmes versenyprogramba. A Solar Walk a viborgi Animation Workshop produkciója, amely nemzetközi csapattal készült Dániában.

Megvannak a Magyar Filmdíj jelöltjei

0

Vasárnap lezárult a Filmhét, és kihirdették a Magyar Filmdíj jelöltjeit: az 1945, az Aurora Borealis, A Viszkis, a Kincsem és a Testről és lélekről versenyezek a legjobb játékfilmnek járó díjért. 

A Magyar Filmakadémia Egyesület közleménye szerint a tagok titkos szavazással döntöttek arról, hogy a 23 kategóriában mely alkotásokat és filmeseket jelölik a 3. Magyar Filmdíjra. Az ünnepélyes díjátadót az eddigi gyakorlattól eltérően a Filmhét után, március 11-én tartják a Vígszínházban.

Az 1945, az Aurora Borealis, A Viszkis, a Kincsem és a Testről és lélekről versenyezek a legjobb játékfilmnek járó Magyar Filmdíjért, a tévéfilmek között viszont nem volt elegendő nevezés az öt jelölthöz, így a benevezett négy alkotás, az Árulók, a Csandra Szekere, az Egy szerelem gasztronómiája és az Utolsó adás egyaránt versenyben van a díjért. A legjobb dokumentumfilm kategóriában az Egy nő fogságban, az Elhallgatott zenekarok a 60-as, 70-es évekből, a Granny Project, az ULTRA és a Visszahúz a múlt – Ember Judit portréja kapták a legtöbb szavazatot.

További jelöltek:

LEGJOBB RENDEZŐ – JÁTÉKFILM KATEGÓRIA

Antal Nimród / A Viszkis
Enyedi Ildikó / Testről és lélekről
Mundruczó Kornél / Jupiter Holdja
Török Ferenc / 1945
Vranik Roland / Az Állampolgár

LEGJOBB FORGATÓKÖNYV – JÁTÉKFILM KATEGÓRIA

Antal Nimród / A Viszkis
Enyedi Ildikó / Testről és lélekről
Szabó Iván, Vranik Roland / Az Állampolgár
Szántó T. Gábor, Török Ferenc / 1945
Szekér András / Budapest Noir

LEGJOBB NŐI FŐSZEREPLŐ – JÁTÉKFILM KATEGÓRIA

Balsai Móni / Jupiter Holdja
Borbély Alexandra / Testről és lélekről
Máhr Ági / Az Állampolgár
Petrik Andrea / Kincsem
Tóth Ildikó / Aurora Borealis – Északi fény

LEGJOBB FÉRFI FŐSZEREPLŐ- JÁTÉKFILM KATEGÓRIA

Jéger Zsombor / Jupiter Holdja
Morcsányi Géza /Testről és lélekről
Nagy Ervin / Kincsem
Rudolf Péter / 1945
Terhes Sándor / OUT-Kihűlés

LEGJOBB NŐI MELLÉKSZEREPLŐ – JÁTÉKFILM KATEGÓRIA

Békés Itala / Testről és lélekről
Kováts Adél / Budapest Noir
Nagy Mari / 1945
Tenki Réka / Testről és lélekről
Trokán Anna / Szeretföld

LEGJOBB FÉRFI MELLÉKSZEREPLŐ – JÁTÉKFILM KATEGÓRIA

Jordán Tamás / Testről és lélekről
Keresztes Tamás / Kincsem
Kovács Lehel / Kincsem
Mészáros Máté / Jupiter Holdja
Znamenák István / Az Állampolgár

Egy súlyosan beteg rajongó már megnézhette a Valami Amerika 3-at

Csak jövő héten kerül a mozikba a Valami Amerika új része, de egy rajongó már jóval a premier előtt megnézhette, milyen lett: Herendi Gábor rendező és a Tamást alakító Pindroch Csaba személyesen mutatta meg a filmet a gyógyíthatatlan betegsége miatt ágyhoz kötött Csorba Dávidnak.

A 25 éves Csorba Dávid Duchenne-féle izomelhalásos betegsége miatt mozogni és beszélni sem képes, lélegezni is csak lélegeztetőgéppel tud. Az ujjait kicsit tudja mozgatni, a külvilággal ezért számítógépen keresztül kommunikál. Mivel hatalmas filmrajongó, és a magyar filmek közül a Valami Amerika-sorozat a kedvence, édesanyja felvette Herendi Gáborral a kapcsolatot. A rendező Pindroch Csabával együtt vállalta, hogy személyesen vetíti le a filmet Dávidnak, aki nagyon viccesnek találta az új részt. Azt pedig, hogy magukkal az alkotókkal nézhette meg a filmet, úgy kommentálta, hogy neki ez tényleg egy kis Valami Amerika volt. Herendi Gábor pedig azt mondta a Csorba Dávidnál tett látogatás után, hogy ezért érdemes filmet csinálni, hogy az ember részese lehessen mások boldogságának.

A premier előtti magánvetítés mellett a stáb adománnyal is szeretné segíteni a családot, ezért Weiler Péter a forgatáson készült werkrazjaiból árverést tartanak, az ebből befolyó összeget pedig Dávid fejlesztésére és segédeszközeinek vásárlására fordítják.

Herendi Gábor, Pindroch Csaba és Csorba Dávid. Fotó: Wlcsek András

A Valami Amerika 3 február 15-én kerül a mozikba, a jól ismert szereplőkkel. Pindroch Csaba, Szabó Győző, Hujber Ferenc, Szervét Tibor, Ónodi Eszter és Oroszlán Szonja mellett a második részben csatlakozó Csuja Imre és Tompos Kátya is feltűnik. Az új részben rajtuk kívül Pokorny Lia, Stohl András, László Zsolt, Nagy Ervin, Ganxsta Zolee és Scherer Péter is fontos szerepet kapott.

A Valami Amerika 3 története ezúttal úgy tűnik, kiszakad a film és a színház világából. De van ami nem változik: három testvér, Tamás (Pindroch Csaba), Ákos (Szabó Győző) és András (Hujber Ferenc) ismét Alex (Szervét Tibor) miatt kerül bajba, és egy milliókat érő, lopott bélyeg lesz a konfliktus fő forrása.

A legújabb trailer itt látható:

És egy werkfilmszerű is készült:

„Szálljon az angyal sokáig” – Szabó Istvánt köszöntötték a Filmhét megnyitóján

Szabó István Bizalom című filmjének vetítésével, és a rendező köszöntésével szerda este megkezdődött a 4. Magyar Filmhét. A vasárnapig tartó vetítéseken új helyszínen, a Corvin moziban összesen 150 filmet nézhet meg a közönség.

Február 18-án lesz 80 éves Szabó István, és ebből az alkalomból az idei Filmhét megnyitóján a rendező 1980-ban Oscar-díjra jelölt alkotásának felújított verzióját vetítették le nyitófilmként a Corvin moziban. Először Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap vezetője köszöntötte a rendezőt, aki „egyre fiatalodik”. Havasnak erre a megjegyzésére a nézők között ülő Szabó István mosolyogva ingatta a fejét. Ezután a rendező állandó munkatársa, Koltai Lajos rendező-operatőr következett, aki a Bizalom keletkezéstörténetéről és felújításáról is beszélt, ami a Filmarchívum digitalizációs programja keretében valósult meg.

Elmondta, hogy ez volt az első közös filmje Szabó Istvánnal, amelyet azután sok másik követett, és megköszönte a rendezőnek, hogy őt kereste meg a Bizalom fényképezésével. „Mindig a falig mentünk, a határig” – mondta Koltai a forgatásról, amely 52 napig tartott, és nagyrészt egyetlen lakásban zajlott Bánsági Ildikó és Andorai Péter főszereplésével. Koltai Szabó István életművét is méltatta, úgy fogalmazott, hogy a rendezőt mindig az ember érdekelte, aki a történelemben próbálja megtalálni a helyét. A Bizalom is erről szól, egy olyan helyzetről, amibe bárki kerülhet közülünk, és amiben válaszokat keresnek a szereplők – mondta Koltai. Szerinte Szabó István egész életében a saját kérdéseire kereste a válaszokat a filmjeivel, mert rengeteg kérdése van, és szép választ adott ezekre. A Bizalom-ról azt is mondta, hogy legszívesebben mindenkinek megmutatná, mert annyira büszkék erre a filmre.

„Megköszönöm az egész filmművészetünk nevében, hogy ő van, és ilyen filmekkel áldott meg minket”

– mondta.

Koltai Lajos köszöntõt mond a Corvin moziban MTI Fotó: Kovács Tamás

Kitért arra is, hogy közösen is évfordulót ünnepelnek, hiszen már negyven éve csinálnak együtt filmeket Szabó Istvánnal. Utolsó gondolatként pedig arról beszélt, hogy Szabó tanította meg arra, hogyan kell közel menni a színészekhez, hiszen az arcukon történik a lényeg, és azt szokta tőle kérdezni a forgatásokon, hogy „látod-e átszállni az angyalt”. Ezért most azt kívánta a rendezőnek, hogy „szálljon az angyal sokáig”. „Köszönöm neked, Pista!” – fejezte be a nyitóbeszédet.

A Bizalom levetítése előtt még bemutattak egy rövid összeállítását, amelyet Szabó István alkotásaiból vágtak össze, a nyitófilm után pedig a lengyel rendező, Krzysztof Zanussi meglepetés-videóüzenetét is lejátszották. Szabó Istvánt viszont nem hívták ki a közönség soraiból, amit többen furcsának tartottak a megnyitó után, de valószínűleg maga a rendező nem akart nagyobb felhajtást.

A Magyar Filmakadémia Egyesület szervezésében létrejövő Filmhéten a közönség a 2017-es év magyar mozgóképes termést nézheti meg csütörtöktől vasárnapig a nagyjátékfilmektől a tévé- és dokumentumfilmeken át az animációig.

Öt kategóriában összesen 150 filmet vetítenek le, ebből 131-et a versenyprogramban.

Látható mind a 18, tavaly bemutatott nagyjátékfilm, de emellett 59 dokumentumfilm, 4 tévéfilm, 21 kisjátékfilm és 29 animáció is szerepel a kínlatban. Köztük Tuza-Ritter Bernadett Egy nő fogságban című alkotása, amely első magyar dokumentumfilmként a Sundance fesztivál versenyprogramjába került. A fesztiválszereplések és a nemzetközi díjak mellett a mozikban is kifejezetten jó évet zártak a magyar filmek: összesen több mint 1,3 millió nézőt vonzottak itthon. (A Testről és lélekről Oscar-jelölésével pedig 2018 is jól indult.)

A Magyar Filmdíjakat idén nem közvetlenül a Filmhét után, hanem március 11-én adják majd át a versenyprogramban szereplő alkotásoknak, de a jelölteket már vasárnap bejelentik. A nevezett alkotásokra a Filmakadémia tagjai szavaznak, összesen 23 kategóriában.

Ezek voltak idén a legnépszerűbb magyar filmek

Több mint 593 millió forint bevétellel és 455 ezer nézővel a Kincsem volt a legsikeresebb magyar film idén a mozikban, így nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a hazai filmek átlépjék az egy milliós nézőszámot. A második helyre a Saul fia került, amit ugyan még 2015-ben mutattak be, de az Oscar-díj februári elnyerése után újból műsorra tűzte több mozi is. Az idén bemutatott alkotások közül a Pappa pia és A Viszkis hozta a második és harmadik legtöbb nézőt. A díjak és fesztiválszereplés alapján pedig a Testről és lélekről volt kiemelkedő, amely a mozikban a negyedik helyre jött fel.

November 12-én jelentette be a Filmalap, hogy átlépte az egy milliót a magyar filmek nézettsége 2017-ben, amire 2008 óta nem volt példa. Összeszedtük, mely magyar filmekre voltak a legtöbben kíváncsiak idén.

Kincsem

A Vajna-éra szuperprodukciója több mint két milliárdos állami támogatással és majdnem hárommilliárdos költségvetéssel készült. Így természetesen óriási várakozás előzte meg a legdrágább magyar filmet, amelyet Herendi Gábor rendezett Nagy Ervin és Petrik Andrea főszereplésével. A magyar csodalóról szóló, de a valós történeti eseményeket nagyon nagyvonalúan kezelő kosztümös kalandfilm 2017 márciusában került a mozikba. A közönség mellett általában a kritikusok tetszését is elnyerte, akik szerint látványos, izgalmas és szórakoztató lett a film, még ha akadnak is hibái. A felfokozott várakozás közepette bemutatott Kincsem tíz nap alatt elérte a százezres nézőszámot, ami már önmagában is nagy teljesítmény és fontos mérföldkő egy magyar filmnél.

Nagy Ervin Blaskovich Ernőként. Forrás: Fórum Hungary

A Viszkis

Az Antal Nimród által írt és rendezett, Ambrus Attila történetét feldolgozó A Viszkis bemutatója november 23-án, azaz alig több mint egy hónapja volt, éppen ezért hatalmas eredmény, hogy máris több mint 235 ezer nézőnél jár a film. A látványos akciójelenetekkel teletűzdelt alkotás egészen gyerekkorától mutatja be Magyarország legnépszerűbb bűnözőjének a történetét, de sok kritikus hiányolta belőle az igazi átütő erőt. Összességében vegyesen értékelték a filmet, voltak, akik lelkesedtem érte, mint igazán jól sikerült magyar közönségfilmért, míg mások azt hiányolták, hogy Antal Nimród nem foglalkozott azzal, mitől is lett a nép kedvence a sorozatrabló. A nézők viszont A Viszkis mellett tették le a voksukat: az ünnep előtti héten a Star Wars: Az utolsó Jedik és a Megjött apuci 2. című karácsonyi film után a harmadik legtöbb nézőt A Viszkis gyűjtötte a mozikban.

Szalay Bence a Viszkisként. Forrás: Intercom

Pappa pia

A film szerencsétlen címe és a lehúzó kritikák sem tarották vissza a nézőket attól, hogy a harmadik legnézettebb magyar film legyen idén Csupó Gábor rendező alkotása. A Divinyi Réka forgatókönyvéből készült musical nem osztotta meg a kritikusokat: egyöntetűen borzasztónak találták a filmet. A nyáron, egészen pontosan augusztus 15-én bemutatott film a legfrissebb, december 21-én közzétett adatok szerint mégis több mint 270 ezer nézőt vonzott. A Szabó Kimmel Tamás, Nagy Feró és Ostorházi Bernadett főszereplésével készült Pappa pia a Kincsemhez hasonlóan nagyon erősen nyitott a mozikban, de míg a Kincsem most is hozza a nézőket, a Pappa piát már csak néhány helyen, és csak vidéken vetítik.

 

Szabó Kimmel Tamás és Nagy Feró. Forrás: Intercom

Testről és lélekről

Több mint 110 milliós bevételével és 91 ezer nézőjével Enyedi Ildikó többszörös díjazott szerelmesfilmje került az éves toplista negyedik helyére. A Testről és lélekről esetében ez a nézőszám már csak azért is hatalmas dolog, mert az előbb bemutatott három filmhez képest nem műfaji, azaz széles közönségnek szánt, hanem szerzői alkotásról van szó. Mécs Mónika, a film egyik producere is kiemelte a FüHü-nek adott interjújában, hogy hatalmas dolog, hogy egy ilyen film ennyi nézőt meg tudott szólítani – ehhez nyilván szükség volt arra is, hogy számos szakmai elismerést megkapjon a Testről és lélekről. A film bemutatója a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon volt februárban, ahol egyből meg is nyerte a fesztivál fődíját, az Arany Medvét. A hazai mozikban márciustól látható a Testről és lélekről, amely fokozatosan kezdett egyre jobban szerepelni. Már 43. hete látható a mozikban, és a karácsonyi előtti héten még a Kincsemnél is jobban szerepelt. Ehhez hozzájárulhatott, hogy a film női főszereplője, Borbély Alexandra nemrég Európai Filmdíjat nyert, illetve a Testről és lélekrőlt a legjobb idegennyelvű filmek szűkített listájára is beválogatták az Oscar-versenyben.

Morcsányi Géza és Borbély Alexandra. Forrás: Mozinet

Brazilok

A Testről és lélekről után még a Brazilok fért be a top ötbe 74 ezer nézővel. Ezt a filmet szintén tavasszal mutatták be, de míg a Brazilokra inkább az erős kezdés volt jellemző,  Enyedi Ildikó szerelmesfilmje más utat járt be, és végül beelőzte a vígjátékot, amely egy roma focicsapat küzdelmeit dolgozza fel. A társadalmi problémákat érzékenyen és mégis szórakoztatóan ábrázoló Brazilok az újságíró M. Kiss Csaba ötletéből készült, aki Rohonyi Gábor mellett társrendezője is volt a filmnek. Közös filmjüket a nézők mellett általában a kritikusok is szerethetőnek tartották, és a főszereplők, Nagy Viktor Dániel, Farkas Franciska, az amatőr Lakatos Erik és a többiek játékát is dicsérték.

Focimeccs a Brazilokból. Forrás: Intercom

Ez a film minden kontinensen ugyanúgy hat – interjú a Testről és lélekről producerével

Javában zajlik a Testről és lélekről Oscar és Golden Globe kampánya, hétvégén pedig az Európai Filmdíjak átadóján írhat történelmet Enyedi Ildikó különleges hangulatú szerelmesfilmje. Ezzel kapcsolatban kerestük meg a film egyik producerét, Mécs Mónikát, aki szerint nem szabad telhetetlennek lenni, mert már így is nagyon szép sikereket ért el a film, minden további díj vagy jelölés csak a ráadás. Az Oscar, a Golden Globe, és az európai vetélytársak mellett Mécs Mónika másik idei sikerfilmje, a Brazilok, illetve Enyedi Ildikó következő projektje is szóba került az interjú során.

Idén két sikeres nagyjátékfilmet is bemutattak, amelyekben producerként dolgoztál: a Testről és lélekről-t, illetve a Brazilokat.

A Testről és lélekről-t jóval előbb kezdtük el, de a filmkészítés több éves folyamat. Nem egyszerre indult a két projekt, de a végére valahogy mégis bevárták egymást, és tulajdonképpen a két film forgatása között csak három hét telt el, ami nagyon kevés idő. Ez így nagyon nagy meló volt, de ugyanakkor izgalmas is, hiszen nagyon más típusú filmekről van szó. Az egyik egy szerelmes film, nevezzük szerzői filmnek, amelyet Enyedi Ildikó írt és rendezett, a Brazilok pedig egy vígjáték. Közönségfilm, ha szabad ilyet mondani – bár nem nagyon szeretem ezeket a fogalmakat, mert túlságosan merev határvonalat húz a filmek közé. De a Brazilok mindenképpen olyan film, amit széles, nagy közönségnek szántunk. Ez is érdekes, hogy nem csak párhuzamosan készült a két film, de most már nagyjából azonos is a nézőszám, amit a hazai mozikban elértek. Ebben a versenyben most a Testről és lélekről vezet, hiszen ahogy különböző díjakat hoz el a fesztiválokról, egyre nő a nézettsége.

Mindenhol azt lehetett olvasni, hogy Amerikában is nagy sikert aratott a bemutatásakor. Mesélj erről!

November közepén voltunk Los Angelesben, az AFI Festen, ami az Egyesült Államok egyik legjelentősebb fesztiválja, ahova már bekerülni is nagy dolog. Két vetítés volt napközben, tehát nem az esti sávban, de ennek ellenére teltházzal ment mindkettő, és azt éreztem, hogy a közönséget nagyon megérintette a film. Egyébként ez a film valahogy mindenütt megérintette a közönséget. Beutazta a világot, és minden kontinensen ugyanúgy hatott. Valószínűleg azért, mert

a szerelem témája kultúrákon átívelő, vagy inkább kultúráktól független.

Mindenki érti, érzi. Torontóban pl. állva tapsolt a közönség, nagyon szerették a filmet. Az emberek 90 százaléka ott maradt a közönségtalálkozóra is, és nagyon jól kérdeztek, ebből is látszik, hogy nagyon értették a filmet. Szóval nagyon jó élmény volt.

A film amerikai jogait a Netflix vásárolta meg, ami elég meglepő bejelentés volt. Hogy alakult így?

A Testről és lélekről külföldi terjesztési jogait a Films Boutique nevű forgalmazó cég vette meg, és Amerikában ők adták el a Netflixnek. Tulajdonképpen a Netflix velük kötött szerződést, és nem velünk. Ez nagyon sokáig húzódott, de nemrég aláírták, és akkor kezdődhetett el a film Oscar és Golden Globe kampánya. Kicsit aggódóm, hogy későn kezdtek hozzá, de a filmnek olyan jó a híre, és annyian látták már, hogy abban reménykedem, a szájhagyomány kompenzálja ezt a késedelmet.

De a késedelmet félretéve is mindenki egyből azt kezdte latolgatni, hogy milyen hatással lehet Netflix a film kampányára. A Saul fia mögött ugye a legjobb idegennyelvű film Oscar-kampányaiban kifejezetten jártas Sony Pictures Classics állt, de a Netflix viszonylag új szereplő ebben az egészben. Örültetek neki, hogy ők vették meg Testről és lélekrőlt?

Eddig elsősorban a tévében voltak érdekeltek, de úgy látom, hogy kezdenek betörni a filmgyártásba is, és az, hogy megvették a filmet, állítólag nagy dolog. Innen, Európából nehéz megítélni ezt, és nekem ez az első filmem, amit megvettek amerikai forgalmazásra. Szóval ez már eleve jó, de kérdés, hogy a többi filmforgalmazó cég között hogyan tudnak teljesíteni. A Golden Globe-jelöléseket hétfőn jelentik be, szóval majd meglátjuk…

Herbai Máté operatőr, Nagy Ervin és Borbély Alexandra színészek, Mesterházy Ernõ és Mécs Mónika producerek, illetve Morcsányi Géza a film másik főszereplője a Testrõl és lélekrõl bemutatójára érkezik a 67. Berlini Nemzetközi Filmfeszválra 2017. február 10-én (MTI/EPA/Ian Langsdon)

És mit lehet tudni a kampányról?

Két különböző kampány zajlik: az egyik a Golden Globe, ahol újságírók döntenek a díjakról, tehát hozzájuk kell eljuttatni a filmet. Velük egyszerűbb a helyzet, mert annyifelé járt már a film a világban, hogy nagy esély van arra, hogy egy csomóan már látták. Az Oscarnál az akadémiai tagokat kell rávenni arra, hogy megnézzék a filmet, akik több ezren vannak. A film kampányfőnökei kidolgozzák a kampánytervet, ami többek között abból áll, hogy hirdetéseket adnak fel a filmes portálokon, cikkeket jelentetnek meg, vetítéseket szerveznek, DVD-ket küldenek ki. Ez nagyon nagy munka, mert Amerika-szerte meg kell szervezni, hogy eljusson a film az akadémiai tagokhoz. Hogy a kulisszák mögött mi történik, ki kivel beszél a filmről, egyáltalán beszélhet-e, ezt nem tudom pontosan, de azt tudom, hogy a szájhagyomány nagyon fontos. Mi is részt vettünk az akadémiai tagoknak és a Golden Globe-ról szavazó újságíróknak tartott egyik vetítésen, és ott azt mondták a film kampányfőnökei, hogy nagyon fontos, hogy ezek az emberek mit beszélnek egymással. Ha azt mondják, hogy „ez a film nagyon jó, nézd meg”, akkor elkezd terjedni, mint ahogy a mozinézők is egymásnak mesélik, hogy jó volt-e egy film vagy sem.

Mit gondolsz, az mennyire számít a szavazók kegyeiért folyó versenyben, hogy az elmúlt két évben két magyar film is Oscar-díjat nyert? Elképzelhető, hogy emiatt jobban figyelnek a magyar filmekre?

Az biztos, hogy felfigyeltek a magyar filmiparra, szóval, ha befolyásolja a Testről és lélekről esélyeit a két Oscar, akkor inkább segíti. Hátrányt biztosan nem jelent.

A legfrissebb adatok szerint itthon már 90 ezren látták a filmet, ami egy szerzői filmtől nagyon nagy dolog. Gondoltátok, hogy ennyi embert fog érdekelni a Testről és lélekről?

Az Arany Medve után reménykedtem, hogy sok nézője lesz, de ez még ahhoz képest is nagyon szép. Beszéltünk arról a hazai forgalmazóval, a Mozinettel, hogy, ha lesznek még díjak, akkor vissza lehetne vinni újra több moziba a filmet, és így tovább növelni ezt a számot. Most különösen izgalmas ez az időszak az Európai Filmdíjak és a Golden Globe miatt.

Akkor beszéljünk az Európai Filmdíjakról is, amelyeket a hétvégén adnak át. Még soha nem sikerült magyar filmnek nyernie a legjobb film kategóriájában. Szerinted milyen esélyei vannak Enyedi Ildikó filmjének?

Mivel öt film van, húsz százalék esélyünk van (nevet). Csak A négyzetet láttam, de ott van Aki Kaurismäki filmje is (A remény másik oldala), akit rendezőként is jelöltek, csakúgy, mint Enyedi Ildikót. Kérdés, hogy ki kire fog szavazni, mert az is előfordulhat, hogy szolidaritásból legtöbben a saját országuk filmjére, és akkor az dönt, hogy mennyien szavaznak át. Izgulunk, de szerintem valamilyen díjat csak kapunk, hiszen négy kategóriában van jelölve a film. Borbély Alexandra is egészen illusztris társaságba került, és szerintem neki is van esélye, Enyedi Ildikót pedig rendezőként is forgatókönyvíróként is jelölték.

Ha már szóba került Ruben Östlundtól A négyzet, ezt a filmet szokták a Testről és lélekről nagy vetélytársként emlegetni.

Igen, ezt Los Angelesben is mondták nekünk, hogy A négyzetnek nagyon jó a kampánya, és nagy esélyes a Golden Globe-ra és az Oscarra is. Szerintem itt is az.

Neked tetszett?

Sportszerűtlen lenne erről nyilatkozni.

Ha már vetélytársak, azokról a filmekről mit gondolsz, amelyeket a többi ország nevezett a legjobb idegennyelvű film kategóriájába az Oscarra?

Azt tudom, hogy Angelina Jolie kambodzsai filmje (First They Killed My Father) is ott van, amelyet szintén a Netflix forgalmaz, tehát duplán vetélytárs. De a Testről és lélekről operatőre, Herbai Máté pont most nyerte meg a Camerimage Filmfesztivál, a világ legjelentősebb operatőri filmfesztiválja fődíját, az Arany Békát, és ezzel maga mögé utasította Angelina Jolie operatőrét, Anthony Dod Mantle-t, aki pedig már Oscart is nyert a Gettómilliomossal. Erre külön büszkék voltunk, hogy milyen filmográfiával rendelkező operatőrök elől hozta el a díjat. Szóval, ha nem nyerünk már semmit, az sem baj, mert már annyi mindent nyertünk.

Enyedi Ildikó a legjobb filmnek járó Arany Medve díjjal Mécs Mónika és Muhi András producerek társaságában a 67. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál díjkiosztó ünnepségén (MTI/EPA/Ian Langsdon)

És gondoltad volna, hogy ennyi mindent nyerhet ez a film?

Már amikor forgatókönyv volt, akkor lehetett érezni, hogy

itt valami rendkívüli dolog készül, ha el nem rontjuk.

Már a könyv is olyan csodálatos volt, hogy  a producertársaimmal együtt, Muhi András és Mesterházy Ernő, a kezdetektől fogva hittünk benne. A forgatás alatt is voltak olyan kis katarzisok, amikor lehetett érezni, hogy megszentelt pillanatoknak vagyunk a tanúi. Persze nem szaladtam annyira előre gondolatban, hogy hova válogatják majd be, csak azt éreztem, hogy valami nagyon erős kerül ki Ildikó kezei közül, ami önazonos és őszinte. A sok díj már csak hab a tortán. Nyilván kiutazunk az Európai Filmdíjak átadójára, Berlinbe, mindenki beszerzi a szép ruhát – az enyém egyébként még mindig nincs meg -, ünneplőbe öltöztetjük a testünket és a lelkünket, bevonulunk a vörös szőnyegen, aztán lesz, ami lesz. Ha semmit nem nyer a film, akkor is nagy dolog, hogy beválogatták Európa öt legjobb filmje közé. Nem lehetünk telhetetlenek. Az élet annyira kegyes volt már eddig is hozzánk, hogy, ami ezután jön, az tényleg csak az i-re a pont.

Akkor nem is lennél csalódott, ha üres kézzel távozna a stáb?

Lehet, hogy egy picit igen, nem tudom.

És, ha a Golden Globe- és Oscar-jelölést vesszük? Nem lennél csalódott, ha ez elmaradna?

Azt gondolom, hogy mivel későn kezdtünk a kampányt, bármi megtörténhet. Lehet, hogy egy kicsit csalódott lennék, de azt nem árulnám el, magamban tartanám. (nevet)

A produceri munka nagyon összetett és sokrétű. Tőled milyen hozzáállást igényelt Enyedi Ildikó rendezési stílusa?

Ildikóval rengeteget beszélgettünk  producertársaimmal együtt. Nagyon sokszor megosztotta a kételyeit. Volt, amiben egyetértettünk vele, és volt, amiben nem. De valahogy mindig arra jutottam, miután egy darabig hangoztattam az álláspontomat, és nem tudtam meggyőzni, hogy akkor ezt most elengedem, hiszen ez a film az ő víziója. Csak megingatom abban, amit szeretne, és abból semmi jó nem sül ki. Például a férfi főszereplő esetében is ez volt. Morcsányi Géza amatőr, és nagyon féltünk attól, hogy egy ilyen finom filmben, ahol egyetlen gesztusnak is óriási jelentősége van, hogy fog szerepelni egy amatőr. Próbáltuk rávenni Ildikót arra, hogy nézzünk meg színészeket is a szerepre, győzködtük, hogy gondolja át, mert ez így nem biztos, hogy jó lesz. De folyamatosan azt mondta, hogy ő érzi, hogy igen, és volt egy pont, amikor ráhagytuk. Géza is azt mondta Ildikónak, hogy mivel annyit kérte, elvállalja a szerepet, de innentől fogva rábízza magát. Mintha azt mondta volna, hogy azt csinálsz velem, amit akarsz, de ne tőlem kérd számon a végeredményt. Áthelyeztük rá a felelősséget: elhisszük, hogy meg tudod csinálni, de akkor mi most hátralépünk. És az lett belőle, ami a vásznon látható. Egy producernek mindig tudnia kell azt, hogy milyen rendezővel van dolga. Van, aki szinte azt akarja, hogy alkotótársként vegyen részt a producer a munkában, Ildikónál meg inkább az volt a dolgunk, hogy a vízióját megtámogassuk, hogy minél jobb körülmények között tudjon dolgozni, és minél inkább az jelenjen meg a vásznon, amit ő elképzelt. Ebben a folyamatban egyre jobban összecsiszolódtunk. Ez látszik most is, ahogy készítjük elő A feleségem történetét, ami egy sokkal nagyobb költségű, európai koprodukcióban készülő film lesz.

A producerek és a rendezők között is jóval kevesebb a nő, mint a férfi. Foglalkoztatott a film készítése során, hogy most egy női rendezővel dolgozhatsz együtt, vagy ennek egyáltalán nem volt jelentősége?

Egyébként egyre több női producer van a szakmában, de igazából ez  a kérdés nem szokott felmerülni. Ha elkezdünk valakivel dolgozni akár férfi, akár nő, nem gondolkozunk ezen. Velem kapcsolatban sem szoktak a kollégák. A filmkészítés eleve egy közösségi műfaj, csapatmunka, mindenki mellett, mögött áll valaki, és ez így van jól.

Úgy tudom, hogy benned is felmerült, hogy filmrendezőként is kipróbáld magad.

Mindig is a kreatív része foglalkoztatott jobban a filmkészítésnek, és rengeteg filmben valósult meg már saját ötletem. Sokszor a forgatókönyvet is közösen írjuk, ilyen szempontból már megjelentem, mint alkotótársszerűség. Lehet, hogy csinálok majd saját filmet, de egyelőre mások szekerét tolom, és egyre több ilyen szekér van. Egyre távolabb kerülök a sajátomtól, de ez nem baj, mert sok jó dolog kerül ki a stúdióból. A társaim mindig mondják, hogy írjam le az ötleteimet, és adjuk be filmtervként, de aztán mindig jön valami kész szinopszis. Szóval majd meglátjuk. Szerintem, ha valami meg akar születni, meg fog.

Szóba került már Enyedi Ildikó új projektje, A feleségem története. Min dolgoztok még az Inforg-M&M Filmnél?

A feleségem történetét Füst Milán írta, tehát ez egy könyvadaptáció. Már megvan az angol és a francia nyelvű forgatókönyv, amivel a külföldi koproducereink pályáznak. Rengeteg külföldi színész szerepel benne, nagy költségvetésű film, szóval ez egy nagy falat lesz. Hosszú folyamat lesz a megvalósulása, de hajtom, ahogy tudom. Most is, amikor megyünk a díjátadóra, előtte találkozunk a német koproducerekkel. A másik fontos projekt Fliegauf Bence  Parázsember című filmje, amely Csernobilban játszódik, az atomerőmű-katasztrófa idején, egyetlen éjszaka alatt. Nagyon érdekes történetet dolgoz fel, amit kevesen ismernek. A katasztrófa után a mérnökök attól tartottak, hogy lesz egy másik, sokkal veszélyesebb robbanás, és szükség volt három olyan hősre, akik megakadályozzák ezt. Ez a film ukrán és német közreműködéssel készül, tehát ez is egy koprodukció. De vannak tévéfilmek, rövidfilmek, szóval tulajdonképpen mindig forgatunk valamit.

Idén, az egy milliós nézőszám átlépésével nagyon jó éve volt a magyar filmeknek. Mit gondolsz, hogyan lehetne tartósítani ezt az állapotot, hogy a nézők hajlandóak legyenek magyar filmre is jegyet váltani?

Szerintem az egyik titka az, hogy sokféle filmet kell csinálni. Bizonyos típusú filmeket sokan néznek meg, másokat pedig csak rétegek. De erre mindre szükség van. Úgy gondolom, ha ezt a sokszínűségét megőrzi a filmipar, az már eleve egy jó út. Jónak tartom azt is, hogy van forgatókönyv-fejlesztés, hiszen a film alapja a forgatókönyv. Olyan, mint amikor egy háznak elkészülnek a tervei. Ha azok nincsenek pontosan megszerkesztve, akkor a legrosszabb esetben akár össze is omolhat a ház. A forgatókönyv is ilyen: nem minden, de egy jó forgatókönyvre már lehet építeni. Persze elnagyolt forgatókönyvből is kikerekedhet valami jó, de nagyobb az esély erre egy jó alappal. Az is látszik, hogy egyre több pénz jut filmekre, és a Filmalap elég sok pénzt is ad egy filmre. Nincsenek maximálva az összegek, ami nagyon pozitív dolog.

Budapest lehet a Duna-menti Hollywood

0

Részletes cikket jelentetett meg az egyik legfontosabb szórakoztatóipari magazin a magyar filmgyártásról annak kapcsán, hogy egyre több nemzetközi filmes- és tévés produkció készül Magyarországon. Szerintük ez az olcsó gyártási költségek mellett a jól képzett szakembereknek és a megfelelő infrastruktúrának köszönhető elsősorban.

A Variety csütörtökön megjelent cikkében úgy fogalmaz, hogy Budapest egyre inkább olyan, mintha egy kis Hollywood lenne a Duna mellett. A magazin szerint virágzik a filmipar az országban: a magyar filmek egyre-másra nyerik el a legnagyobb filmes díjakat (a Saul fia Oscar-díját, és a Testről és lélekről Arany Medvéjét említik külön), a hollywoodi produkcióknak pedig az egyik legfontosabb forgatási helyszínévé vált Magyarország.

A Variety idézi Andy Vajna filmügyi biztost, aki úgy összegezte a magyar filmgyártás helyzetét, hogy

újra rákerültünk a térképre.

Ana de Armas és Ryan Gosling a Szárnyas fejvadász 2049 című filmben. Forrás: InterCom

Leírják, hogy évente körülbelül 10-12 külföldi filmes produkció készül az országban, melyek közül nemrég került a moziba a Szárnyas fejvadász 2049 Ryan Goslinggal és Harrison Forddal, az Atomszőke Charlise Theronnal és a Megtorlás Kit Harringtonnal. Szerintük a játékfilmek mellett legalább annyira fontosak az itt forgatott tévés produkciók is, mert hosszú távra biztosítanak munkát a filmes szakembereknek (ezek közül a National Geographic Mars és Géniusz című sorozatait emelik ki).

Idézik Zákonyi S. Tamás producert, aki szerint Steven Spielberg München című, 2005-ös produkciója győzte meg a hollywoodi filmeseket arról, hogy érdemes Magyarországra jönni forgatni. A Korda és az Origo filmstúdiók felszereltsége, az elérhető forgatási helyszínek, és a magyar produkciós cégek mind vonzóak az amerikai filmesek számára. Külön kiemelik, hogy a magyar filmes szakemberek elsajátították a hollywoodi filmkészítés fortélyait, emellett

a legjobban képzettek közé tartoznak a világon és sokan beszélnek angolul.

Magyarországon 30-35 százalékkal alacsonyabbak a gyártási költségek mint az USA-ban vagy az Egyesült Királyságban, és 25 százalékkal a kanadai és a nyugat-európai áraknál is. Kiemelik az adóvisszatérítést is, amely szintén vonzó a külföldi filmesek számára. Ezeknek a tényezőknek köszönhetően 2011 óta mintegy triplájára nőtt a filmes költés Magyarországon: 120 millió dollárról idén már 400 millióra.

Az ország ráadásul nemcsak egyre több produkciót vonz, hanem egyre jelentősebbeket és összetettebbeket is. Kiemelik, hogy a magyar filmesek a megnövekedett kereslet miatt néha kénytelenek elutasítani egy-egy produkciót, de inkább választják ezt az utat, mint hogy ne tudják elvégezni megfelelő minőségben a munkát.

Rajnai György, a Korda Filmstúdió ügyvezetője a Varietynek arról beszélt, hogy Magyarország egyre inkább a kelet-európai filmgyártás központjává válik, és szeretnék is a fejlesztésekkel megerősíteni ezt a szerepét.

Férfikor

Politzer Péter első nagyjátékfilmjét, a Férfikort a rangos varsói filmfesztivál versenyprogramjában mutatják be októberben. A film a nemzetközi premier után nem sokkal a magyar mozikban is látható lesz.

A Férfikorban három budapesti férfi élete villan fel. Láthatjuk a 91 éves fotóművészt és lemezhamisítót, Dezsőt, Franket, a negyvenes nagybőgőst, és a kamasz Samut.

A 77 perces, fekete-fehér filmet a varsói filmfesztivál „Competition 1–2” elnevezésű, első, illetve második nagyjátékfilmeket összegyűjtő versenyprogramjában nézheti meg a nemzetközi közönség. A fesztiválra minden évben több száz alkotást neveznek, a „Competition 1–2” programban azonban mindössze 16 filmet mutatnak be. A varsói filmfesztivált idén október 13. és 22. között rendezik meg.

Politzer Péter közel húsz éve foglalkozik játékfilmek, dokumentumfilmek és reklámok vágásával. Kétszer volt arany ollós vágó, dolgozott többek között Hajdu Szabolccsal, Alföldi Róberttel, Madarász Istivel és Árpa Attilával is. 2003 óta ír és rendez is, a Férfikor az első nagyjátékfilmje.

A film főbb szerepeiben Szipál Márton, Fischer Samu, Vass „Frank” Péter, Dióssi Gábor, Tamási Zoltán, Vásári József és Esztergályos Cecília látható.

A Férfikor állami támogatás nélkül, alacsony költségvetésből készült.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!