Kezdőlap Címkék Madrid

Címke: Madrid

Katalónia megint választ

0

Fej fej mellett állnak a függetlenség hívei és ellenfelei Spanyolország legfejlettebb tartományában, ahol október 10-én kikiáltották a függetlenséget.

Ezt a központi kormányzat Madridban nem ismerte el, ezért az alkotmány 155-ik cikkelyét alkalmazta, mely rendkívüli helyzetekben lehetővé teszi, hogy felfüggesszék a tartományok autonómiáját Spanyolországban.

Rajoy miniszterelnök egyben választásokat írt ki december 21-re.

Mindenki belefáradt a véget nem érő vitákba. A turizmus visszaesett és több bank és vállalat áthelyezte a székhelyét más tartományokba. Az Európai Unió ugyanis jelezte: ha Katalónia független lesz, akkor kikerül az integrációból. Vagyis újra pályáznia kell, ha azt akarja, hogy az EU teljes jogú tagja legyen. Katalónia függetlenségét senki sem ismerte el, de sok helyen követik nagy figyelemmel a mai választást, hiszen annak eredménye kihat az egész Európai Unióra. Sőt azon kívül is sok államban élnek nemzeti vagy vallási kisebbségek, melyek számára példaértékű lehet a katalán válság megoldása.

A probléma az, hogy a választás egyáltalán nem biztos, hogy meghozza a megoldást.

Lehet, hogy Katalónia kormányozhatatlanná válik. A politológusok teljesen tanácstalanok: legalább 75 százalékos részvételét arányt várnak, de a bizonytalanok száma nagy, ezért a végeredményt senki sem meri megjósolni Katalóniában, ahol előrehozott választáson mérik össze erejüket a függetlenség hívei és ellenfelei Spanyolország legfejlettebb tartományában.

A spanyol kormány élesítette a jogi atombombát a katalánok ellen

0

A spanyol kormány csütörtök délelőtt közölte, hogy „közvetlenül fogják irányítani Katalóniát”, vagyis felfüggesztik a tartomány autonómiáját, ha a katalán vezetés szombatig nem változtat az álláspontján.

A spanyol kormány szombaton ülhet össze, ekkor indíthatják meg az eljárást, amellyel szükség esetén elvonhatják a katalán regionális hatóságok jogköreit.

” A spanyol kormány az alkotmány 155. cikkelye szerinti eljárást továbbviszi a katalóniai helyzet törvényességének helyreállítása érdekében” –

olvasható a kormány nyilatkozatában.

Néhány perccel az ultimátum lejárta előtt Carles Puigdemont katalán elnök azt nyilatkozta, hogy amennyiben Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök elutasítja a „dialógus folytatását”, akkor a katalán parlament kikiáltja a függetlenségét.

Közben szerda éjjel is folytatódtak a kedden megkezdett tüntetések Barcelonában, amelyek két katalán szakadár vezető letartóztatása miatt törtek ki. Jordi Sánchez és Jordi Cuixart, a Katalán Nemzetgyűlés és az Omnium Cultural nevű civil szervezetek vezetői ellen ugyanis egy szeptember 20-án szervezett tüntetés miatt akár több mint tíz éves börtönbüntetésre is ítélhetik.

A spanyol kormány a hétfőn meghosszabbított ultimátumában arra utasította a katalán vezetést, hogy egyértelműen válaszoljanak az alábbi kérdésre:

Most akkor kikiáltották Katalónia függetlenség vagy sem? 

Madrid leszögezte, hogy nem fogadnak el kitérő vagy kétértelmű választ, ilyen esetben „kénytelenek lesznek intézkedéseket bevezetni”. Ezzel lényegében a spanyol alkotmány 155-ös cikkelyének alkalmazására utaltak, amely lehetőséget ad Katalóniának arra, hogy ideiglenesen felfüggesszék Katalónia autonómiáját.

Párbeszédre kérte Mariano Rajoy spanyol miniszterelnököt Carles Puigdemont katalán elnök, de nem adott egyértelmű választ arra a kérdésre, hogy múlt kedden kinyilvánította-e Katalónia függetlenségét – derül ki a katalán elnök leveléből, amelyet hétfőn hozott nyilvánosságra a spanyol sajtó.

Október 10-én Carles Puigdemont katalán elnök nem jelentette be Katalónia függetlenségét, és két hónapos tárgyalási időszakot javasol a konfliktusból kivezető út megtalálása érdekében. Ehelyett ismét párbeszédre szólította fel Madridot. Rajoy spanyol miniszterelnök viszont továbbra is azt követelte a katalán elnöktől, hogy egyértelműen nyilatkozzon a Katalán függetlenséget illetően.

Az október 1-jei népszavazáson a katalán választók 42,3 százaléka vett részt, összesen 2,26 millióan, akiknek 90 százaléka, tehát 2,02 millióan támogatták a Spanyolországból való kiválást. VI. Fülöp spanyol király a múlt héten törvénytelennek minősítette a referendumot.

 

A katalán elnök fittyet hányt Madrid ultimátumára

0

Hétfőn 10 óráig kellett volna tisztáznia Carles Puigdemontnak, hogy a múltkor kikiáltotta-e a tartomány függetlenséget vagy sem. Ehelyett ismét párbeszédre szólította fel Madridot. A spanyol kormány erre figyelmeztette Barcelonát, hogy csütörtökig kell tisztáznia az álláspontját.

Párbeszédre kérte Mariano Rajoy spanyol miniszterelnököt Carles Puigdemont katalán elnök, de nem adott egyértelmű választ arra a kérdésre, hogy múlt kedden kinyilvánította-e Katalónia függetlenségét – derül ki a katalán elnök leveléből, amelyet hétfőn hozott nyilvánosságra a spanyol sajtó.

„Kormányom számára prioritás teljes intenzitással a párbeszéd útját keresni”

– írta Carles Puigdemont abban a válaszlevélben, amelyet a spanyol kormányfőnek írt.

A katalán vezető két hónapos tárgyalási időszakot javasol a konfliktusból kivezető út megtalálása érdekében.

Az elmúlt napokban mindenki azt találgatta, kinyilvánítja-e egyoldalúan Puigdemont a katalán függetlenséget a madridi kormány által végig alkotmányellenesnek tartott október 1-jei népszavazás eredményeire alapozva. Az azóta is sokat magyarázott beszédben aztán Puigdemont hangsúlyozta: megszerezték a jogot ahhoz, hogy saját országuk legyen, de a függetlenség azonnali kikiáltását egyelőre elhalasztották, hogy a következő hetekben teret engedjenek a párbeszédnek.

Most jó lenni katonának

Mert a katona élete csupa öröm, felhőtlen jókedv, vidámság. Főleg akkor, ha az ember a spanyol királyi díszőrség tagja és még nem kezdődött el az ország nemzeti ünnepén tartott katonai díszszemle Madridban.

A megnyúlt arcok éjszakája

0

A katalán kormányzó koalícióban vannak radikálisok (azonnali elszakadás) és ingatagok (különválás talán), sőt olyanok is, akik a függetlenségről hallani sem akarnak: ezen kibékíthetetlen álláspontok eredménye volt Puigdemont felemás beszéde. De Madrid is kényszerlépések előtt áll.

A katalán szeparatisták számára a kedd éjszaka a megnyúlt arcok éjszakája volt. Mélységesen csalódottak voltak azok a tízezrek, akik este a diadalív előtt összegyűltek, hogy élőben kövessék Carles Puigdemont parlamenti beszédét – írta az APA osztrák hírügynökség.

Katalónia elszakadáspárti (miniszter)elnöke kihirdette ugyan a függetlenséget, de érvényét azonnal fel is függesztette és tárgyalásokra szólított fel, hogy a következő hetekben párbeszéd jöjjön létre Madriddal.

Mi történt?

Puigdemont hónapok óta arról biztosított mindenkit, hogy 48 órán belül kihirdeti a függetlenséget, amennyiben a népszavazáson a nagy többség a Spanyolországtól való elszakadásra voksol. Az „igenek” tábora (50 százalék alatti részvétel mellett) 90 százalékkal nyert ugyan, de időközben eltelt tíz nap, semmi sem történt, most pedig itt van a felfüggesztett függetlenségi nyilatkozat.

Az ok abban keresendő, hogy Puigdemont hatalmon lévő, több pártból álló szövetsége megosztott. Egyesek azonnali függetlenségi nyilatkozatot akartak. Ám egy jelentős gazdaságbarát rész Puigdemont Európai Katalán Demokrata Pártján (PDeCAT), de a szeparatista Katalán Köztársasági Baloldalon (ERC) belül is nem akarja az egyoldalú függetlenségi nyilatkozatot – világította meg a hátteret Oriol Barotmeus katalán politológus.

Miért ez az ellenállás?

Számos vállalat fordított hátat az elmúlt hetekben Katalóniának. Attól tartanak, hogy az elszakadás hívei politikai álmaik szűklátókörű erőltetésével esetleg az egész országot gazdaságilag, politikailag és társadalmilag a mélybe rántják – mondta Bartomeus az APA-nak.

„Mély szakadék keletkezett a szeparatista szektorban és nem tudtak megegyezni”

– vélekedett Miquel Molina, a legnagyobb katalán napilap, a La Vanguardia főszerkesztő-helyettese. Egészen az utolsó percig belső viták zajlottak, ami miatt Puigdemont a nagy izgalommal várt parlamenti beszédet egy órával későbbre halasztotta.

Nem világos, hogy mi fog történni ezután

Puigdemont bejelentette, hogy néhány héten belül döntést hoznak. Előtte meg akarják nézni, hogy Spanyolország miniszterelnöke leül-e a tárgyalóasztalhoz. Az elszakadáspárti szélsőbaloldali Népi Egység (CUP), amelytől Puigdemont parlamenti többsége függ, egy hónapot adott a miniszterelnöknek, hogy tisztázza a helyzetet és kihirdesse a függetlenséget, különben megvonja a parlamenti támogatást. Puigdemont támaszkodhatna a (spanyol baloldali) Podemos katalán változatára, a CSQP-re, de ennek a politikai formációnak a képviselői többségükben az egyoldalú függetlenségi nyilatkozat ellen vannak.

Puigdemontnak kicsi a mozgástere. „Az általa kívánt közvetítői tevékenységről, amelyet a nemzetközi közösség vagy az Európai Unió végezne, kénytelen lesz lemondani. Senki sem fog bevatkozni egy EU-tagállamban zajló, ennyire kényes konfliktusba” – vélekedett Miquel Molina.

További problémát jelent a madridi reagálás

A központi kormánynak reagálnia kell arra, hogy Puigdemont kihirdette a függetlenséget, ha azonnal fel is függesztette. „Rajoy (spanyol miniszterelnök) nem hagyhatja függőben az ügyet. Tekintettel a Katalónia függetlenségét ellenző választóira, erőt kell mutatnia. Spanyolországban két év múlva parlamenti választások lesznek. Sokan bírálnák azt is, ha leülne a tárgyalóasztalhoz Puigdemonttal, mert ezzel a gesztussal a katalán politikust a vele egyenlők sorába emelné” – fejtegette Oriol Bartomeus.

Miről tárgyalnának?

Rajoy mindig világossá teszi, hogy lehet egymással beszélni, de nem Spanyolország egységéről. Ám Puigdemont csak a függetlenségről hajlandó beszélni. A kilátások sötétek.

Egyes szakértők azzal is számolnak, hogy Rajoy alkalmazza az alkotmány 155. cikkelyét, menesztheti a katalán kormányt és regionális választásokat kezdeményezhet. Ám a lépés aligha eredményezne megoldást. „A parlamenti helyek megoszlása a mostanihoz hasonló lenne. A katalán társadalom kettészakadt” – állapította meg Miquel Molina.

APA/MTI/FüHü

 

A katalán gyutacs

A spanyol kormány elképesztő dilettantizmusa miatt erőszakba torkollott a katalán, egyébként alkotmányellenes népszavazás. Ezzel nagyon megnőtt Katalónia függetlenedésének esélye. Ennek hatása lehet további szeparatista törekvésekre Európában.

Anélkül, hogy belebonyolódnánk a magyar kormány Brüsszellel vívott, kizárólag belpolitikai célokra használt „függetlenedési” harcára, le kell szögezni, hogy

az Európai Unió megalakulása óta valóságos struccpolitikát folytat kisebbségügyben.

Ennek legújabb bizonyítékai azok a brüsszeli reagálások, amelyek a vasárnapi katalán népszavazás első rendőrerőszakról szóló híreire érkeztek. Mármint, hogy ez kizárólag Madrid és Barcelona belügye. Utána, a több száz sebesült hatására már változott a hangnem: az erőszak beszüntetése követelésének irányába.

Fotó: MTI/EPAAndreu Dalmau

De ez csak a legutolsó példa. Az unió, miközben például a belépni kívánó tagjelöltjeitől megköveteli, hogy a szomszédjaikkal jóban legyenek, jobban mondva ne legyen konfliktusuk, addig a jelöltek, de főleg a tagállamok saját kisebbségeikkel szinte azt tesznek, amit akarnak. Brüsszelnek nem fűlik a foga, hogy ilyen ügyekbe beleszóljon. Jelképesen a belga főváros a saját ügyeibe sem avatkozik be: a függetlenedni kívánó flamandok a vallonokkal egyezkednek a szövetségi államról. A katalán ügy ezt, a nem is annyira lappangó viszályt is felélesztheti.

Vannak még szeparatista törekvések Európában.

Például a spanyolországi Baszkföld, amely a spanyol tartományok között az egyik legkevésbé fejlett és amelynek pénzügyi támogatásában jócskán kiveszi részét az egyik legfejlettebb régió, Katalónia.

A katalánok elégedetlenségének egyik forrása éppen az, hogy sokat kell beadniuk a közös állami kasszába, ahonnan a fejletleneket finanszírozza Madrid.

A baszk szeparatizmus összehasonlíthatatlanul agresszívabb mint a katalán:

az ETA terrorszervezet 50 év alatt több mint 800 halálos áldozatot követelő terrorcselekményt hajtott végre. 2011-ben hagyott fel az erőszakkal. Itt is tartottak 2014-ben egy függetlenségi népszavazást, amit azonban senki nem ismert el.

Említhetnénk még Korzikát, Skóciát, Észak Olaszországot, Dél-Tirolt, sőt még Bajorországot is,

ahol az Angela Merkel vezette CDU ottani testvérpártjában, a CSU-ban is fel-felhangzanak függetlenségi felhangok.

És a magyarok?

Erdélyben évtizedek óta napirenden van a magyar autonómia (kulturális, területi) kérdése, habár komolyabb lépések ilyen irányban nem történtek, inkább tetszetősnek tűnő választási szlogenné satnyult a kérdés. Annál is inkább, mert az utóbbi időben a legnagyobb romániai magyar érdekszervezet, az RMDSZ is inkább a Fidesz jövő évi választási kampányába szállt be.

Szlovákiában viszont inkább a szlovák-magyar együttműködésre helyezi a hangsúlyt az egyetlen parlamenti tényező, a Híd-Most párt. A Fidesz ottani kliense, az MKP pedig már régóta nem meghatározó politikai tényező.

Vajdaságban néhány párt lelkesen üdvözölte a katalánok bátorságát. A bökkenő csak az, hogy nem magyar előjelű pártokról van szó, hanem újvidéki székhelyű úgynevezett autonomista szervezetekről, amelyek a tartomány autonómiáért küzdenek. Ez pedig soha nem volt egy magyar többségű terület, hanem többnemzetiségű.

Koszovóban, amellyel a legtöbben hasonlítják össze Katalóniát, pedig azt mondják: „Nálunk is így kezdődött”.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!