A katalán gyutacs

0
377

A spanyol kormány elképesztő dilettantizmusa miatt erőszakba torkollott a katalán, egyébként alkotmányellenes népszavazás. Ezzel nagyon megnőtt Katalónia függetlenedésének esélye. Ennek hatása lehet további szeparatista törekvésekre Európában.

Anélkül, hogy belebonyolódnánk a magyar kormány Brüsszellel vívott, kizárólag belpolitikai célokra használt „függetlenedési” harcára, le kell szögezni, hogy

az Európai Unió megalakulása óta valóságos struccpolitikát folytat kisebbségügyben.

Ennek legújabb bizonyítékai azok a brüsszeli reagálások, amelyek a vasárnapi katalán népszavazás első rendőrerőszakról szóló híreire érkeztek. Mármint, hogy ez kizárólag Madrid és Barcelona belügye. Utána, a több száz sebesült hatására már változott a hangnem: az erőszak beszüntetése követelésének irányába.

Fotó: MTI/EPAAndreu Dalmau

De ez csak a legutolsó példa. Az unió, miközben például a belépni kívánó tagjelöltjeitől megköveteli, hogy a szomszédjaikkal jóban legyenek, jobban mondva ne legyen konfliktusuk, addig a jelöltek, de főleg a tagállamok saját kisebbségeikkel szinte azt tesznek, amit akarnak. Brüsszelnek nem fűlik a foga, hogy ilyen ügyekbe beleszóljon. Jelképesen a belga főváros a saját ügyeibe sem avatkozik be: a függetlenedni kívánó flamandok a vallonokkal egyezkednek a szövetségi államról. A katalán ügy ezt, a nem is annyira lappangó viszályt is felélesztheti.

Vannak még szeparatista törekvések Európában.

Például a spanyolországi Baszkföld, amely a spanyol tartományok között az egyik legkevésbé fejlett és amelynek pénzügyi támogatásában jócskán kiveszi részét az egyik legfejlettebb régió, Katalónia.

A katalánok elégedetlenségének egyik forrása éppen az, hogy sokat kell beadniuk a közös állami kasszába, ahonnan a fejletleneket finanszírozza Madrid.

A baszk szeparatizmus összehasonlíthatatlanul agresszívabb mint a katalán:

az ETA terrorszervezet 50 év alatt több mint 800 halálos áldozatot követelő terrorcselekményt hajtott végre. 2011-ben hagyott fel az erőszakkal. Itt is tartottak 2014-ben egy függetlenségi népszavazást, amit azonban senki nem ismert el.

Említhetnénk még Korzikát, Skóciát, Észak Olaszországot, Dél-Tirolt, sőt még Bajorországot is,

ahol az Angela Merkel vezette CDU ottani testvérpártjában, a CSU-ban is fel-felhangzanak függetlenségi felhangok.

És a magyarok?

Erdélyben évtizedek óta napirenden van a magyar autonómia (kulturális, területi) kérdése, habár komolyabb lépések ilyen irányban nem történtek, inkább tetszetősnek tűnő választási szlogenné satnyult a kérdés. Annál is inkább, mert az utóbbi időben a legnagyobb romániai magyar érdekszervezet, az RMDSZ is inkább a Fidesz jövő évi választási kampányába szállt be.

Szlovákiában viszont inkább a szlovák-magyar együttműködésre helyezi a hangsúlyt az egyetlen parlamenti tényező, a Híd-Most párt. A Fidesz ottani kliense, az MKP pedig már régóta nem meghatározó politikai tényező.

Vajdaságban néhány párt lelkesen üdvözölte a katalánok bátorságát. A bökkenő csak az, hogy nem magyar előjelű pártokról van szó, hanem újvidéki székhelyű úgynevezett autonomista szervezetekről, amelyek a tartomány autonómiáért küzdenek. Ez pedig soha nem volt egy magyar többségű terület, hanem többnemzetiségű.

Koszovóban, amellyel a legtöbben hasonlítják össze Katalóniát, pedig azt mondják: „Nálunk is így kezdődött”.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .