Kezdőlap Címkék Macron

Címke: macron

Üzletelnek az afrikai államok a menekültekkel

FüHü
-
0
Üzletelnek az afrikai államok a menekültekkel

Az afrikai államok sok pénzt kérnek azért, hogy megállítsák a migráns áradatot.

 Afrikában kellene megállítani a migráns áradatot. Erről tárgyalt hét állam vezetője a francia fővárosban. Az Európai Uniót a vendéglátó Macron elnökön kívül Angela Merkel német kancellár, Gentiloni olasz és Rajoy spanyol miniszterelnök képviselte. Jelen volt Federica Mogherini, az EU „külügyminisztere”. Afrikai részről Csád és Niger elnöke valamint Líbia miniszterelnöke mondta el az álláspontját a migráns áradatról illetve annak megfékezési lehetőségéről.

Kiderült: Európa és Afrika érdekei e téren homlokegyenest ellenkezőek!

Macron francia elnök korábban azt tervezte, hogy az úgynevezett hot-spotokat Líbiába és néhány más afrikai államba telepítik, hogy a migránsok ne jöjjenek Európába hanem Afrikában bírálják el az ügyüket. Az európaiak támogatták Macron tervét, de az afrikaiak válasza a teljes elutasítás volt. „Abszurd és értelmetlen!”- közölte egy nigeri diplomata. Majd Niger elnöke közölte: pénzt vár Európától, mert különben nem képes kezelni a problémát. „Miért vágnak neki a migránsok a gyötrelmes útnak? Mert Afrikában nem látnak jövőt!- mondta Niger elnöke. Aki komoly fejlesztési segélyt követelt.

Ugyanezt visszahangozta Csád elnöke is: a migráns válságot csakis úgy lehet megoldani, ha az okát megszüntetik! Az EU-nak nagyszabású segély programot kell nyújtania! Nem kell új Marshall-segély Afrikának!- közölte Federica Mogherini. Az EU „külügyminisztere” elmondta, hogy  Brüsszel és a tagállamok együtt 20 milliárd eurót fektetnek be Afrikában. Ebből komoly eredményeket lehetne elérni. Ez finom célzás arra, hogy az afrikai vezetők általában lenyúlják a segély pénzek nagy részét miközben a fejlesztést továbbra is külföldről várják.

Senkinek sincs varázs pálcája – hangsúlyozta Olaszország  miniszterelnöke.

Idén eddig több mint 100 ezer migráns érkezett Olaszországba Afrikából. Olaszország megtelt.

Épp ezért szerződést kötött líbiai milíciákkal: állítsák meg ők a migránsokat. A módszer működik. Csak fizetni kell érte. Egyelőre az olaszok fizetnek, de a számlát benyújtják Brüsszelnek. Amelynek még ki kell fizetnie a 3 milliárd eurós számlát Törökországnak azért, hogy keletről ne induljon újra a menekült áradat.

Végül abban maradtak Párizsban, hogy az ENSZ menekültügyi hivatalához fordulnak: hozzanak ők létre olyan centrumokat, ahol a menekültek emberi körülmények között élhetnek és ahol el lehet bírálni a menedék kérelmeket. Csád elnöke közölte: az USA-val már kötöttek migráns egyezményt arról, hogy milyen feltételekkel lehet valakit vissza toloncolni Afrikába. Az EU-nak is hasonló egyezményeket kellene kötnie az afrikai államokkal. Csakhogy az európai országok épp azt szeretnék, ha a migránsok már át sem jutnának Afrikából Európába! Csád elnöke közölte: náluk már több mint 400 ezer migráns van.

A koldusszegény ország megtelt. Nem tudnak mit kezdeni az újabb migránsokkal. Ugyanez a helyzet Líbiában, ahol legkevesebb 600 ezer migráns él, de lehet a számuk akár egymillió is. Senki sem tudja pontosan hiszen nincs működőképes állam, amely regisztrálni tudná őket.

Az olaszok azt szeretnék, ha Líbia is olyan komoly pénzeket kapna mint Törökország, mert csak így van esély az afrikai migráns áradat megállítására.

Csakhogy az EU még a Törökországnak ígért 3 milliárdot sem hozta össze. Ebből ugyanis csak 1 milliárdot vállalt az unió, a többit a tagállamoknak kellene összedobniuk. A lelkesedés mérsékelt: új migránsokat senki sem akar, de ennek elkerülése érdekében  nemigen hajlandó senki sem a saját zsebébe nyúlni …

Már csak Putyinnak van haszna belőlünk

FüHü
-
0
Már csak Putyinnak van haszna belőlünk

Putyin igen, Macron nem.

Ebben benne van minden, ez egy ma még nem leülepedett nemzeti tragédia összefoglalása csupán négy szóban. Magyarország már csak formálisan tagja az európai államok közösségének.

Az óvodák persze kinyitnak majd szeptemberben, lesz hús a piacon – a felszínen még jó ideig nem fog változni semmi. Magyarország valószínűleg elkerüli Venezuela sorsát: az üzletek nem ürülnek ki, nem lesz élelmiszerjegy és ötszázszázalékos infláció.
Orbán ennyivel kétségtelenül ügyesebb vagy óvatosabb a venezuelai diktátornál, de azért az Erzsébetutalvány, a nyugdíjasalamizsna, az országot elhagyók vagy a kukákat túró koldusok nagy száma pontos indikátor.

A két külpolitikai eseményt, azt, hogy Putyin megint jön, de Macron – és a nyugati kormányfők többsége – elkerüli Magyarországot, lehetetlen elszakítani a belpolitikától. Orbán nem taktikusan egyensúlyoz az egymástól szélsőségesen különböző két pólus: Nyugat és Kelet, demokrácia és diktatúra között, hanem részéről megtörtént az egyértelmű értékválasztás.
Íme, két adat arra, hogy mit választott.

Putyin Oroszországa több mint nyolcszor népesebb Hollandiánál, legfrissebb ellenségünknél, ezzel szemben az orosz nemzeti össztermék legfeljebb csak a duplája a hollandénak. Ez egy évszázadnyi különbség – és behozhatatlan. Hollandia azonban bennünket is magasan felülmúl, hozzánk képest az nem egy másik ország, hanem egy másik bolygó: csupán tizenhét millió holland hatszor annyi értéket állít elő, mint tízmillió magyar.

Ez a különbség Nyugat és Kelet, demokrácia és diktatúra között – és kivétel nélkül mindenben.

Jobbak az útjaik, jobb a focijuk, sokkal tovább és sokkal egészségesebben élnek, jobb minőségű ételeket esznek, jobbak az újságjaik, az iskoláik, jobb regényeket írnak, kevesebbet aggódnak, szoronganak… nincs az életnek olyan területe, ahol ne lennének fölényben velünk szemben.

Hogyan is állíthatná értelmes ember, hogy a vele születetten nehéz létezést nem jobb egy szabad, nyugati állam polgáraként végigcsinálni.

Ezt a lehetőséget vették el tőlünk azzal, meggyőződésem szerint visszavonhatatlanul, hogy Orbán a bűnt választotta, mert egy demokrácia miniszterelnökeként nem tudott volna a hajlamainak megfelelően élni.

A magyar társadalomban pedig nincs elég morális és intellektuális erő, hogy innen visszaforduljon: nincsenek termékeny, tevékeny, önfenntartó városaink, nincs civiltársadalom és hatékony média, többségükben harmadosztályú politikusok, intellektusok osztják az észt.

A kulcs a zárban az utolsó elfordításra vár.

Magyarország beleragadt saját belnyomorába, periféria létezésébe, a magyar vidék felébreszthetetlenségébe. Akár egy lemerült akkumulátor, amely már nem képes a motort elindítani, nem koncentrálódik annyi szellemi energia, amennyi szükséges egy ország éber mentális állapotának fenntartásához.

Már csak Putyin, a keleti zsarnok látja valami hasznunkat, Macron, a Nyugat küldötte közönyösen elsétált mellettünk.

Mi ez, ha nem a végjáték kezdete?

Forrás: Bruck András, Facebook.

Folytatódik a francia-lengyel adok-kapok

FüHü
-
0

Paprikás hangulatban van  lengyel diplomácia (is), Budapesthez hasonlóan Varsó is egy uniós tagtársával keveredett feszültségteljes vitába. A két ország vezetője kölcsönösen odamondogatott egymásnak.

„Lengyelország jobb vezetőket érdemel. Varsó az EU szélére kerül a mostani magatartásával. Nem véletlen, hogy Brüsszel kötelezettségszegési eljárást indított Lengyelországgal szemben”

– ezeket is mondta Emmanuel Macron francia köztársasági elnök Várnában, ahol közös sajtóértekezletet tartott a bolgár államfővel. Macron elsősorban azért bírálta Lengyelországot, mert – más közép- és kelet-európai uniós tagállamoktól eltérően – nem hajlandó szigorítani a kihelyezett munkahelyekkel kapcsolatos uniós szabályozást. A francia elnök szerint kimeríti a szociális dömping fogalmát, ha egy nyugati uniós tagállamban olyan keleti munkavállalók dolgoznak, akik a hazai béreket és szociális juttatásokat kapják.

Salzburgban Macronnak annyit sikerült elérnie, hogy Ausztria teljes mértékben támogatja majd a szigorítást, amikor erről az uniós miniszterek tárgyalnak. A két másik résztvevő: Csehország és Szlovákia csak annyit vállalt, hogy nem ellenzik majd a változást, de nem kötelezték el magukat egyértelműen mellette. Hasonló helyzet alakult ki Romániában és Bulgáriában.

Lengyelország viszont azonnal közölte: nem kíván változtatni!

Beate Szydlo miniszterelnök arrogánsak nevezte Macron nyilatkozatát. Hangsúlyozta: Lengyelország éppúgy az EU tagja mint Franciaország.

„Jobb lenne, ha Macron a francia ügyekkel foglalkozna”,

mert akkor talán Franciaországban is olyan lenne a gazdaság és az állampolgárok biztonsága mint Lengyelországban – jelentette ki  lengyel miniszterelnök. Az utóbbi célzás arra vonatkozott, hogy a terrorakciók egyáltalán nem kímélték Franciaországot, ahol a migráns probléma sokkal nagyobb gond, mint Lengyelországban. Macron a bevándorlók ügyében eddig szolidárisnak mutatkozott Merkel német kancellárral és Brüsszellel, de Salzburgban kijelentette:

„nem nekem kell megmondanom, hogy egy uniós állam hány bevándorlót fogadjon be.”

Csehország és Szlovákia – Magyarországhoz és Lengyelországhoz hasonlóan – nem kíván bevándorlókat befogadni. Macron állítólag olyan alkut kötött a cseh és a szlovák vezetőkkel, hogy ha támogatják őt a kihelyezett munkahelyek ügyében akkor a bevándorlók kérdésében Párizs megértőbb lesz a visegrádi államok álláspontja iránt.

Miután megérkezett a lengyel miniszterelnök kemény válasza, az Elysee palota közleményben tudatta a világgal, hogy Franciaország továbbra is kész az együttműködésre az EU egykori szocialista államaival.

Macron nyilvánvalóan a visegrádi együttműködés megosztására játszik.

Bízik abban, hogy Csehország és Szlovákia végső soron támogatni fogja elképzeléseit az EU reformjáról. Lengyelországot leírta. Marad Magyarország, ahova Macron most nem látogatott el, de amelyről a francia és az uniós diplomácia nem akar lemondani.

A magyar diplomácia eddig taktikusan kimaradt a konfliktusból,

nyitva tartva az összes opciót az őszi tárgyalásokra, amikor a német választások után komolyan napirendre kerülhet az EU reformja, melyet Macron francia köztársasági elnök annyira forszíroz, Lengyelország pedig határozottan ellenez.

Amíg a magyarok a hollandokkal, addig Macron a lengyelekkel viaskodik

FüHü
-
0
Amíg a magyarok a hollandokkal, addig Macron a lengyelekkel viaskodik

A francia államfő Salzburg és Bukarest után, kelet-európai körútjának utolsó állomásán, Várnában bírálta a lengyel kormányt. Varsót és Budapestet egyébként látványosan kihagyta Emanuel Macron a meglátogatandó helyszínek közül.

Lengyelország az Európai Unió érdekeivel szembemegy, és azt kockáztatja, hogy több kérdésben is a blokk partvonalára lavírozza magát – jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök bulgáriai Várnában.

„Lengyelország ma nem tud példát mutatni Európának, mert úgy döntött, hogy sok kérdésben szembemegy az európai érdekekkel”. Azért van az európai integráció, hogy a tagországok konvergáljanak egymáshoz. „Így van ez a strukturális alapok esetében is, amelyekből Lengyelország részesül” – mondta Macron a bolgár államfővel, Rumen Radevvel közösen tartott sajtóértekezletén. Hozzátette még:

„Európa szabadságjogokra épül, amelyeket Lengyelország most éppen megszeg. Ez az ország úgy döntött, hogy elszigeteli magát.”

A francia elnök élesen bírálta, hogy Varsó nem hajlandó hozzájárulni a külföldi kiküldetésben lévő alkalmazottakra vonatkozó uniós direktíva szigorításához, a lengyel kormány egy újabb hibájának nevezve ezt.

„A lengyel állampolgárok többet érdemelnek, a miniszterelnök nehezen tudja majd megmagyarázni, hogy miért jó rosszabbul fizetni a lengyeleket”

– szögezte le.

Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter visszautasította Emmanuel Macron francia elnök bírálatát, és leszögezte: Lengyelország nemzetközileg nem elszigetelt állam, Macronnak pedig azt vetette a szemére, hogy nem követi a közép-európai fejleményeket.

„Lengyelország nem szigetelődik el”

– hangsúlyozta Waszczykowski Teodor Melescanu román és Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszterrel, valamint Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral közös varsói sajtótájékoztatóján.

Megtört a visegrádi egység

FüHü
-
0
Megtört a visegrádi egység

Megtört a visegrádi egység, de Macron francia elnök fontos engedményt tett migráns ügyben Salzburgban.

Csehország és Szlovákia hajlandó arra, hogy felülvizsgálják azt az uniós szabályt, mely lehetővé teszi, hogy valakit úgy alkalmazzanak egy másik államban, hogy közben a hazai béreket és juttatásokat kapja. Eddig a visegrádi államok határozottan ellenezték ezt mondván hogy a munkavállalás szabad az egész EU-ban, és az alacsony bérek jelentik az egyik fő vonzerejét a közép és kelet-európai tagállamoknak.

Miért ment bele Sobotka cseh és Fico szlovák miniszterelnök Salzburgba abba, amit eddig nem fogadott el?

Két okból. Egyrészt azért, mert a korábbi évektől eltérően immár a közép és kelet-európai tagállamokban elérték a szinte teljes foglalkoztatottságot. Sőt egyes helyeken munkaerő hiány mutatkozik. Ennek részben az a következménye, amit Fico mondott Salzburgban: „már nálunk is van szociális dömping”- vagyis a külföldi munkavállaló lenyomja a hazai béreket azzal, hogy mondjuk román vagy bolgár fizetést kap. A másik ok amiért Csehország és Szlovákia elfogadta a felülvizsgálat ötletét, melyet Macron francia elnök olyannyira szorgalmaz az az, hogy

Párizs is tett egy fontos engedményt méghozzá a migráns fronton.

A visegrádi államok ellenzik a migráns kvótát, melyet Brüsszel akar. Macron most kijelentette Salzburgban: „nem nekem kell meghatároznom azt, hogy hány migráns érkezzen egy másik uniós országba!” Vagyis ebben a visegrádi államok számára fontos kérdésben Macron szembefordult Brüsszellel és Angela Merkellel. Az eredmény ?

Mindenki kapott valamit Salzburgban. A választások előtt álló cseh miniszterelnök és osztrák kancellár diplomáciai sikert tudott felmutatni akkor amikor nem állnak jól a népszerűségi versenyben. Robert Fico úgy kötött paktumot Macron francia elnökkel, hogy közben nem hagyta cserben teljes mértékben a visegrádi együttműködést sem. Macron francia elnök elérte fő célját : megosztotta a visegrádi négyest! Ugyanakkor fel tud valami szerény eredményt mutatni otthon, ahol neki is népszerűségi gondjai vannak. A munka törvénykönyvének reformja egyáltalán nem népszerű Franciaországban pedig ez Macron elképzelései között talán a legfontosabb a belpolitikában. Hogyan tovább ?

Macron csütörtökön Romániában, pénteken Bulgáriában tárgyal. A két nagy hiányzó Magyarország és Lengyelország. Elvben Macron elnöknek van meghívása Budapestre, de kérdés, hogy mikor lesz ebből valami. Az viszont valószínű, hogy Macron számíthat uniós reformtervei támogatására néhány uniós államban Közép és Kelet Európában, de sem Magyarország sem pedig Lengyelország nem tartozik ezek közé. A visegrádi négyes egysége viszont megtört, és így nem tudják blokkolni a tervezett reformokat, melyek egységesebb és jobban együttműködő Európát akarnak a nemzetállami szuverenitást hangsúlyozó Magyarországgal és Lengyelországgal szemben.

Macron Bukarestben: jogos Románia elvárása, hogy Schengen-tagállammá váljon

FüHü
-
0
Macron Bukarestben: jogos Románia elvárása, hogy Schengen-tagállammá váljon

Románia Schengen-övezethez való csatlakozása, illetve a munkaerő áramlását szabályozó uniós direktíva is téma volt Emmanuel Macron romániai látogatásán. A francia államfő Klaus Johannis meghívására érkezett Romániába.

A két államfő találkozóján döntöttek a Franciaország és Románia közti stratégiai partnerség megszilárdításáról, elsősorban politikai, gazdasági, kulturális és kutatási téren. A találkozó egyik témája Románia Schengen-övezethez való csatlakozása volt. Ennek kapcsán Macron kijelentette:

„Románia már évek óta jogosan kérheti a Schengen-övezethez való csatlakozást, és én teljesen nyitott vagyok ebben a kérdésben.”

Meglátása szerint a schengeni övezet jelenleg nem működik jól. „Azt szeretném, ha a következő hónapokban fel tudnánk gyorsítani a közös szabályozások reformját, hogy szolidárisabb legyen a hozzáállásunk, jobb legyen a határrendészetünk, egységesebb a menekültek és az idegenek befogadásával kapcsolatos fellépésünk, és önök is részesei legyenek ennek a folyamatnak” – mondta a francia államfő.

Emmanuel Macron azt is elmondta, tisztában van Románia erőfeszítéseivel, hogy az országot egy olyan Európába integrálja, amely „halad előre”. „Együtt dolgozunk az Európai Unió jövőjéért, az euró-övezet megerősítéséért, mert

tudom, hogy elszántak arra, hogy Romániát egy olyan Európába integrálják, amely halad előre”

– jelentette ki Macron

Több megállapodást is aláírtak Emmanuel Macron francia államfő romániai hivatalos látogatása alkalmából a Cotroceni-palotában. Ezek között van a közös európai érdekeket szolgáló román-francia együttműködésről szóló szándéknyilatkozat, az Airbus Helicopters és a brassói IAR közti megállapodás, valamint a román hadsereg „Ground Based Air Defense Systems” programját szolgáló egyezmény.

Agerpres/Transindex/FüHü

 

Kirúgják a sámlit Orbán lába alól?

FüHü
-
0
Kirúgják a sámlit Orbán lába alól?

Interjú Balázs Péter volt külügyminiszterrel

Emmanuel Macron, francia köztársasági elnök Salzburgban nem kívánt, nem akart, vagy egyszerűen csak nem találkozott a V4-ek két tagjával, Lengyelország és Magyarország miniszterelnökével, miközben tárgyalt Bohuslav Sobotka cseh és Robert Fico szlovák kormányfővel. Az eseményről még a kormánypárti Magyar Idők is úgy számolt be, hogy Macron meg kívánja osztani a visegrádiakat, azaz nem keres olyan magyarázatokat, amelyek cáfolnák a V4-ek kapcsolatának lazulását. Ez akkor is így van, ha Ficoék kijelentették: felhatalmazásuk van a visegrádiak képviseletére az összejövetelen.  Van-e ilyen képviselet – többek között erre is kíváncsiak voltunk, amikor megkerestük Balázs Péter korábbi külügyminisztert, aki válaszolt a Független Hírügynökség kérdéseire.

  • Kell-e, szabad-e bármilyen következtetést levonni abból, hogy a francia elnök most nem találkozott a magyar és a lengyel miniszterelnökkel?
  • Én azt hiszem, hogy ebből sok mindenre lehet következtetni, és hadd hívjam fel a figyelmet arra, hogy ennek voltak már előjelei. A francia elnökjúnius végén Brüsszelbentalálkozott a V4-ek miniszterelnökeivel. Már akkor felfigyeltem az ülésrendre. Egy viszonylag kisebb asztalnál ültek. Macron maga mellé, a két oldalára ültette Ficot és Sobotkát, míg Orbán és Szydlo vele szemben foglalt helyet. Ez egy diplomáciai apróság, de azért sokat mondó: a nagyjából egymáshoz közel álló felek egy oldalon, a vitapartnerek pedig velük szemben. Mondom ez apróság, ahhoz képest, hogy a visegrádi országok maguk manifesztálják ezt a belső hasadást. Amióta ugyanis élénkül a vita az unió jövőjéről és a bizottság által közzétett öt forgatókönyvről, a szlovákok egyértelműen azt hangsúlyozzák: ők az első osztályhoz tartoznak, az úgynevezett mag Európához.
  • Nyilván abból kiindulva, hogy Szlovákia az euró övezethez tartozik…
  • Igen, így van, ők oda, vagyis az A osztályhoz tartoznak. Ezt a szlovákok többször is kijelentették, én magam egy pozsonyi konferencián is hallottam. Szóval miközben minden jót kívánnak a visegrádiaknak, szép lassan búcsút is intenek nekik. Ennek következtében, vagy a saját politikájuk logikáján, de a csehek is egyre gyakrabban hangoztatják: ők bizony fontolóra veszik az euró bevezetését. Ezek alapján nyugodtan levonhatjuk a következtetést: a csehek és a szlovákok is mindent elkövetnek, hogy felzárkózzanak ahhoz a mag-Európához, amelynek vezetője a minden bizonnyal megújuló francia-német együttműködés lesz, addig a magyarok és a lengyelek dacosan félrehúzódnak és a legmerevebb álláspontot képviselik, például a menekült ügyben. Ráadásul, és erre érdemes felfigyelni, Fico egy nagyon ügyes húzással, változtatva eddigi politikáján, száz menekült befogadását vállalja, és ezzel elveszi az élét az ellene indított kötelezettség szegési eljárásnak. Vagyis, miközben valószínűleg nincs is száz olyan menekült, aki Szlovákiába vágyik, Fico egy ügyes húzással kikanyarodik ebből a politikai konfliktusból. Összességében tehát én azt látom, hogy a szlovákok és a csehek konfliktuscsökkentő, a magyarok és a lengyelek konfliktusfokozó politikát folytatnak.
  • Fogalmazhatunk-e úgy, hogy az a kohéziós erő, ami eddig a V4-eket jellemezte, azaz a menekültellenes politika, megtörni látszik, a csehek és a szlovákok számára immár fontosabb a mag-Európához tartozás? Mondhatjuk-e azt is, hogy ezen országok vezetői, látván a magyar miniszterelnök hegemón törekvéseit, kvázi kirúgják a sámlit Orbán lába alól?
    – Sok igazság van ebben. Magyarország ugye e pillanatban a V4-ek elnöke, és látható, hogy Orbán erre a pozícióra külpolitikai lépéseket is épített; így tudta az izraeli miniszterelnököt, Benjamin Netanjahut is meghívni Magyarországra, vagyis a V4-eket tálalta fel neki, másként fogalmazva: a saját csökkenő súlyát akarta ezzel ellensúlyozni.  Igaz az az állítás is, hogy Orbán a visegrádiak menekültellenességét akarja kihasználni, de most már egyértelmű, hogy a cseheknek és a szlovákoknak fontosabb, hogy Európával jóban legyenek, mint az olcsó belpolitikai sikerek, a migránsellenes szólamokon keresztül. Ők már felmérték, hogy ennek csak belpolitikai haszna van, a külpolitikai hozadéka egyenlő a nullával, vagy éppen negatív hatású. Orbán és Szydlo viszont a szélsőjobb szavazatokat akar begyűjteni ezzel a hozzáállással.
  • Ebből viszont levezethető, hogy ezeknek a vezetőknek fontosabb a választási siker, mint az, hogy működésükkel az országukat felzárkóztassák az Európai Unióhoz
  • Ez, sajnos így van; a rövid távú belpolitikai haszon áll szemben a hosszabb távú külpolitikai kárral.
  • Miniszter Úr, lát-e ön Orbán Viktortól egyetlen olyan pici lépést is, ami fordítana eddig politikáján, amivel közelebb vinné Magyarországot Európához, az unióhoz?
  • Pillanatnyilag semmi mást nem látok, csak konfliktusnövelő lépéseket, amiből arra lehet következtetni, hogy Orbánnak áprilisig csak a szavazatmaximálás a fő érdeke, ezért törekszik arra, hogy a számára igazán veszélyt jelentő Jobbiktól hódítson el szavazatokat.
  • A magyar választóknak ennyire mellékes az unióhoz való tartozás, az európai gondolat? Ilyen könnyen manipulálhatók nacionalista szólamokkal, idegengyűlölettel?
  • Orbán a maga szempontjából jól forgatja ezeket a populista eszközöket. Tud hatni a magyarokban gerjesztett félelmekre, a negatív indulatokra, a migránsellenességre, a rejtett antiszemitizmusra, a rejtett cigányellenes érzelmekre; ezekkel ügyesen zsonglőrködik. Sajnos a magyar választók jelentős része nem ismeri fel az ilyen indulati politizálás és ennek a nagyon közeli kára között, tudniillik az EU el fogja zárni a pénzcsapokat, és korlátozni fogja a munkavállalás lehetőségeit is Nyugat-Európában.
  • Mi a véleménye arról, mint a magyar diplomácia korábbi vezetőjének, hogy a magyar nagykövetek utasításokat kapnak Budapestről; eligazítást kapnak, hogy például milyen Soros György ellenes retorikát kell használniuk? Mennyire szokás ez a demokratikus országok külpolitikájában?
  • Ez egy az egyben a Fidesz kommunikációs technikája, azaz szóról szóra előírja, mit kell mondani. Így halljuk ugyanazokat a mondatokat Németh Szilárdtól, Kósa Lajostól, vagy a nagykövetektől. Egy komolyabb, fejlettebb és demokratikus országban nincs szükség arra, hogy a diplomaták szájába rágják, mit is kell mondaniuk. A nagyköveteket egyébként sem propagandistaként használják, hanem politikai tájékozódásra, az államközi kapcsolatok építésére.
  • Ebből viszont következik az a kérdés: létezik-e ma magyar külpolitika?
  • Darabokból kell összerakni, mert a külpolitikának csekély töredékét alkotja az, amit a Külgazdasági és Külügyminisztérium végrehajt, fontosabb részei a miniszterelnök kezében vannak, az EU ügyek a Lázár János kezében és én tartok tőle, hogy azt nem is látjuk, a közvélemény előtt rejtve marad, ki és hogyan foglalkozik a magyar-orosz, vagy a magyar-iráni kapcsolatokkal.

Macron a visegrádi államok megosztására játszik

FüHü
-
0
Macron a visegrádi államok megosztására játszik

Négyes csúcs Salzburgban: három közép európai állam vezetői az osztrák városban találkoznak a nemrég megválasztott francia elnökkel. A tét az EU együttműködés elmélyítése és a viszony a mag országok és az egykori szocialista államok között.

„Mi Európa szívéhez akarunk tartozni, oda ahol Franciaország és Németország van! Nagyonis érdekeltek vagyunk a visegrádi együttműködésben, de számunkra létkérdés az Európai Unió!”- hangsúlyozta Robert Fico szlovák miniszterelnök.

Szlovákia Csehországgal, Lengyelországgal és Magyarországgal együtt tagja a visegrádi együttműködésnek. Ezek az államok elutasítják, hogy migránsokat vegyenek át más uniós országoktól, ahogy ezt Brüsszel szeretné. Őket figyelmeztette Macron francia elnök júniusban a brüsszeli EU csúcson :

„az EU nem szupermarket, ahol mindenki a tetszése szerint válogathat!”

Orbán Viktor magyar miniszterelnök erre akkor úgy reagált, hogy „Macron még új fiú az EU-ban”. A franciák viszont arra játszanak, hogy a visegrádi együttműködés államai megosztottak. Robert Fico szlovák miniszterelnök például befogadott száz migránst Görögországból és Itáliából noha korábban semmiképp sem akarta elfogadni ezt. Ezt látva Macron tudatosan mellőzi Magyarországot és Lengyelországot. De mit ér el ezzel?

Macron távlati célja az eurozóna együttműködésének az elmélyítése. Most viszont Közép és Kelet Európában egy olyan francia elképzelést akar elfogadtatni, melyet az egykori szocialista államok egységesen elutasítanak. Ez pedig a szerződéses munkavállalók ügye. Ez azt jelenti, hogy a közép és kelet-európai munkavállaló a saját államának feltételei szerint vállal munkát egy másik uniós országban.

Vagyis magyar munkabért és szociális juttatást kap akkoris, ha mondjuk Franciaországban dolgozik.

Ezt szociális dömpingnek tartják Párizsban jogtalan előny szerzésnek a munkaerő piacon.

A közép és kelet-európai államok viszont arra hivatkoznak: az EU garantálja a szabad munkavállalás jogát bármelyik tagállamban. Az érintett országok épp ebből a hátrányos helyzetből akarnak előnyt kovácsolni, az alacsony bérekkel és szociális juttatásokkal lenyomni a nyugati vetélytársakat. Az EU munkavállalóinak mindössze 1%-a van ilyen helyzetben, de a franciáknak ez is sok. Kezdetben azt szeretnék elérni: maximálják egy évben az ilyen típusú munkavállalás lehetőségét.

Igazában persze ez csak a jéghegy csúcsa. A franciák harmonizálni kívánják az adók, a bérek és a szociális juttatások rendszerét az Európai Unióban. Ezt már Sárközy elnök felvetette, de egységes elutasításba ütközött az unió keleti államaiban. Az igazi szociális dömping ugyanis az, hogy a gyárakat nyugatról keletre telepítik az olcsóbb munkabérek miatt. Macron elnök saját szülővárosában is szembesült ezzel a problémával: az ott működő amerikai cég áthelyezi a termelést Lengyelországba! A francia elnök megígérte: rendezi ezt a problémát.

Mindenesetre azokkal az államokkal keresi az együttműködést az unió keleti részén, melyek nyitottak Brüsszel irányában. Szerdán Salzburgban az osztrák, a cseh és a szlovák vezetőkkel tárgyal. Csütörtökön Bukarestbe, pénteken Szófiába látogat. És Budapest? Most Varsóval együtt kimarad. Elvben van megállapodás Macron budapesti útjáról, de ezt egyelőre még nem erősítették meg…
ki

Mit akar Macron Közép- és Kelet-Európában?

FüHü
-
0
Mit akar Macron Közép- és Kelet-Európában?

Bécsbe, Bukarestbe és Szófiába látogat el Franciaország újonnan megválasztott elnöke, hogy támogatókat szerezzen reformjainak külföldön. Bécsben nemcsak az osztrák vezetőkkel találkozik hanem Bohuslav Sobotka cseh kormányfővel és Robert Fico szlovák miniszterelnökkel is.

Ez az austerlitzi (slavkovi) hármas szövetség, amely Prága és Pozsony szemében könnyen pótolhatja a visegrádi együttműködést. A kérdés az, hogy mit akar Macron elnök velük elfogadtatni?

A fiatal francia köztársasági elnök elsősorban azt szeretné megértetni Közép és Kelet Európa uniós tagállamaival, hogy a globalizációs folyamatokhoz jobb együtt alkalmazkodni mint külön-külön.

Macron korábban gazdasági miniszter volt Franciaországban, és akkor tapasztalta, hogy a kínai dömpinggel szemben csakis az EU jelenthet megoldást. Macron a francia-német együttműködéssel akarja újra dinamizálni az EU-t, ezen belül is elsősorban az eurozóna államait. Arra akarja rábeszélni a közép és kelet-európai államokat, hogy lépjenek be az euró övezetbe. Ezenkívül azt szeretné, ha az olcsó munkabérű közép- és kelet-európai államok nem támasztanának konkurenciát a francia munkaerőnek. Elsősorban azt a rendszert akarja megszüntetni, hogy a közép és kelet-európai cégek saját munkatársaikat küldik Franciaországba, ahol jóval olcsóbban dolgoznak mint a hazai munkavállalók. Már Sárközy elnök is nehezményezte ezt. Javasolta: legyen egységes adórendszer az EU-ban, mely megszüntetné a közép és kelet európai tagállamok bérelőnyeit. Ezt valamennyi közép és kelet-európai állam ellenezte. Leginkább Lengyelország és Magyarország áll ellen. Ezt a két államot ki is hagyja Emmanuel Macron francia elnök. Korábban Brüsszelben találkozott a visegrádi négyek vezetőivel és felhívta a figyelmüket: az EU nem szupermarket! Nem válogathat senki sem kedvére! Az előnyök és a kötelezettségek összetartoznak! Ez Macron álláspontja. Közép és Kelet Európában viszont azt hangoztatják: a bérszínvonal az egyik fő vonzereje a régiónak. Erről nem mondanak le cserébe néhány ígéretért. Az EU közép és kelet-európai tagjai a szabad munkavállalást hangsúlyozzák.

Macron nincs könnyű helyzetben hiszen Franciaországban megígérte: harcolni fog a közép és kelet-európai bér dömping ellen.

Így nem várnak könnyű tárgyalások a francia köztársasági elnökre Bécsben, Bukarestben és Szófiában, de az igazán kemény diót Varsó és Budapest jelenti. E két főváros nem véletlenül hiányzik Macron francia elnök eheti utazási programjából …

S3 a V4 előtt – avagy: Macron Budapest előtt egyeztet az osztrákokkal, csehekkel és szlovákokkal?

Bódis Gábor
-
0
S3 a V4 előtt – avagy: Macron Budapest előtt egyeztet az osztrákokkal, csehekkel és szlovákokkal?

Szembeötlő, hogy a „reformátorként” várva várt francia elnök a visegrádiak úgymond simulékonyabb párosával (Prága és Pozsony) cserél eszmét Európa jövőjéről és ebből kimarad a pária státus felé robogó Varsó és Budapest.

Minden jel arra utal, hogy Emanuel Macron francia államfő komolyan veszi azt a nemzetközi elvárást, hogy Angela Merkel (őszre szinte biztosan újraválasztandó) német kancellárral karöltve „megreformálja” az EU-t. Kétsebességesre, többsebességesre – ez majd idővel kiderül. Mindenesetre nyárvégi utazásai arra engednek következtetni, hogy a több szempontból is problémás Közép-Kelet Európával kezdjen. Július közepén jelentette be a francia nagykövetség Budapesten, hogy Macron az év végéig Magyarországra látogat (hazánk a V4-ek soros elnöklője). Tegnap látott napvilágot, hogy a francia államfő Bukarestbe is ellátogat, nem egy később meghatározandó időpontban, hanem augusztus 24-én. És most jött a prágai bejelentés, miszerint Macron augusztus második felében Salzburgban találkozik az úgynevezett „slavkovi” hármassal (S3) vagyis Ausztria, Csehország és Szlovákia kormányfőivel. Miről is:

„elsősorban az Európai Unió jövőjéről, valamint az európai gazdasági és biztonsági helyzetről”.

A cseh sajtó által „slavkovi háromszögnek” (S3) nevezett csoportot Csehország, Szlovákia és Ausztria hozta létre 2015 januárjában a kormányfők találkozóján a dél-morvaországi Slavkovban (régi nevén Austerlitz). Akkor a három ország kormányfője megegyezett a szorosabb szomszédsági együttműködésben, regionális gazdasági, elsősorban a közlekedési infrastruktúra területén, valamint európai uniós témákban. A csoport jelenlegi elnöke Ausztria.

A Macronnal tartandó közös tárgyaláson kívül kétoldalú találkozókat is tervbe vettek. Sobotka cseh kormányfő például osztrák kollegájával, Kernnel és a francia államfővel külön is megbeszélést folytat majd. A slavkovi háromszög országainak kormányfői legutóbb június második felében Brünnben találkoztak.

Robert Fico szlovák miniszterelnök (akinek kormánya éppen egy koalíciós válságból tart kifelé) akkor újságírók előtt azt állította, hogy

az S3 együttműködés nem a visegrádi csoport (Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Magyarország) alternatívája, hanem újabb lehetőség a szomszédság előnyeinek kihasználására.

Csakhogy akkor is szembeötlő, hogy a „reformátorként” várva várt francia elnök a visegrádiak úgymond simulékonyabb párosával (Prága és Pozsony) cserél eszmét Európa jövőjéről és ebből kimarad a pária státus felé robogó Varsó és Budapest.

 

1...22232423. oldal a 24-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség

eskişehir escort sakarya escort eskişehir escort bayan