Donald Trump amerikai elnök telefonon megvitatta az észak-koreai és az iráni helyzetet Emmanuel Macron francia államfővel.
A beszélgetést Donald Trump kezdeményezte, és még szombaton került rá sor, de a Fehér Ház csak vasárnap este adott ki róla közleményt.
A Fehér Ház szerint a beszélgetés célja az volt, hogy aláhúzza az Egyesült Államok, Dél-Korea és a nemzetközi közösség elkötelezettségét Észak-Korea atomfegyver-mentességének megteremtésében.
„A két államfő egyetértett abban is, hogy a széleskörű tüntetések Iránban a rezsim kudarcát jelzik, amely népe szükségleteinek kielégítése helyett a nemzet gazdagságát a terrorizmus és harciasság finanszírozására fordítja külföldön” – olvasható a közleményben.
„A menekültválságig úgy tűnt, hogy Vona Gábor és a Jobbik veszélyes lehet Orbán számára, de mostanra már más a helyzet. Mivel a Jobbik iránt is minden hatodik magyar lelkesedik, a jobboldali radikális és szélsőjobb pártok – a Fidesz és a Jobbik – együtt mintegy 70 százalékot szerezhetnek.”
A Huffington Post liberális amerikai portál német kiadása politikai előrejelzést közölt 2018-ra. A rossz hír az, hogy természetesen nem lehet pontosan megmondani előre a jövendő történéseket. Ám mégis lehet a múlt és a jelen ismeretéből a jövőre nézve következtetéseket levonni – írta a szerző (Sebastian Christ), aki már tavaly is megpróbálkozott hasonló előre jelzésekkel, és csak néhány esetben tévedett.
(1) Elsőként megállapította: Bajorországban véget ér a CSU egyeduralma, és a párt a jövőben koalíciókra szorul. Ehhez azonban a pártnak újra fel kell találnia önmagát, mert öntelt választási egyletként és középszerű vidéki politikusok karrierjének gyorsítójaként nemigen számíthat sikerekre a továbbiakban.
(2) Az oroszországi elnökválasztás Putyin végének a kezdete lesz. Tévedés az oroszországi rendszert klasszikus diktatúrának tekinteni, ennél bonyolultabb a helyzet. Nem minden hatalom az elnöktől való, hanem alapját a kölcsönös függőségek szövete adja: az államfő a pénzfolyamokhoz és támogatásokhoz való hozzáférést szervezi, és a kedvezményezettek tartják hatalmon az elnököt. Putyin a látszat ellenére nem mindenható: a hálózat azt akarja, hogy a saját üzletei hosszú távon zavartalanul működjenek. A választások fontosak, hogy megmutassák, milyen szilárdan ül a nyeregben a patrónus. Ám a mostani lehet az utolsó választás, amelyen Putyin elindul: mert az orosz alkotmány szerint 2024-től hat év szünetet kell tartania. Azt követően pedig már 77 éves lesz, ami kockázatot jelent a hálózat számára. Még Alekszander Navalnij kizárása a választásokból is felgyorsíthatja Putyin hanyatlását, mert a csekély részvétel azt jelzi a hálózatnak, hogy elégedetlenség mutatkozik a patrónussal szemben.
(3) Az amerikai kongresszusi választásokon Trump republikánusai lesznek a fő vesztesek. Az elnök megosztja Amerikát, és ezen belül a republikánusokat is: a konzervatívok között a mérsékeltek számára Trump egyszerűen kínos. Idén novemberben ez meg fog mutatkozni: azon politikusok felének kell újra indulni, akik 2016-ban felelősek voltak Trump jelöléséért, és ez lesz az első alkalom, hogy Amerika nemzeti szinten szavazhat az elnök politikájáról. A republikánus szavazók kemény magja már nem lesz elegendő az abszolút többségek megszervezéséhez, a republikánusok mandátumokat fognak elveszíteni, és ez megnehezíti Trump számára választási ígéretei teljesítését.
(4) Európában a populista őrület újabb fordulója következik – írta a szerző. Szólt Olaszországról, majd Magyarországgal kapcsolatban megállapította: a menekültválságig úgy tűnt, hogy Vona Gábor és a Jobbik veszélyes lehet Orbán számára, de mostanra már más a helyzet. Mivel a Jobbik iránt is minden hatodik magyar lelkesedik, a jobboldali radikális és szélsőjobb pártok – a Fidesz és a Jobbik – együtt mintegy 70 százalékot szerezhetnek.
(5) Angela Merkel az év végén is Németország kancellárja lesz. Tény, hogy pártja a választásokon története legrosszabb eredményét érte el, és már vannak viták arról, hogy az első német kancellár asszony kora véget ér-e, és ha igen, mikor, de egyelőre Merkelnek nincs komoly alternatívája. Egyfelől azért, mert az SPD jelenleg nem képes kancellárt állítani, másfelől az unión belül is csak olyan jelöltek vannak, akik túl fiatalok, túl öregek, vagy túl népszerűtlenek.
(6) Németország és Franciaország újra közelebb húzódik egymáshoz. Macron megtette az első lépést a németországi választások másnapján, Merkel számára pedig nyilvánvalóan fontos, hogy várhatóan utolsó periódusában rendezze külpolitikai hagyatékát. Nem állhat érdekében, hogy úgy vonuljon be a történelembe, mint aki gondatlanságból megölte az európai eszmét. Az unió megreformálása irányába ható nyomást most megkapja Macrontól, és ketten együtt a német-francia kapcsolatok történetének legizgalmasabb tandemjét alkothatják: reform-igyekezet és tapasztalat, energia és nyugalom – ideálisan kiegészíthetik egymást.
(7) Hessen tartományban fennmarad a CDU és a zöldek közös kormányzása – írta a szerző.
Még az idén felül fogják vizsgálni a francia médiaszabályozást annak érdekében, hogy fellépjenek a közösségi médiában terjengő álhírek ellen, amelyek veszélyeztetik a liberális demokráciákat.
„Ha meg akarjuk védeni a liberális demokráciákat, erős törvényekre van szükségünk” – mondta egy sajtótájékoztatón Emmanuel Macron francia elnök.”
A francia államfő szerint az új szabályozást a közösségi médiaplatformokra alkalmazzák majd, különösen a választási időszak alatt. Jelentősen megváltozik a média felügyeletére hivatott Audiovizuális Legfelsőbb Tanács szerepe is.
Macron az álhírekkel kapcsolatosan korábban különösen sokat bírálta az orosz médiát, az RT orosz televíziót pedig azzal vádolta meg, hogy róla is téves információkat helyezett el a weboldalán és a közösségi médiában a francia elnökválasztás során.
2018 döntő év lesz Európa számára. Ha Franciaország és Németország együttműködik, akkor Európa globális szereplővé válhat, mely egyenrangú az USA-val és Kínával – erről beszélt Emmanuel Macron francia elnök újévi köszöntőjében. Angela Merkel valamivel korábban ugyancsak hitet tett amellett, hogy Franciaországgal együttműködve megújítják Európát. Csakhogy Németországban egyelőre nincsen kormány.
„Késlekedés nélkül megalakítom az új kormányt”- ígérte Angela Merkel.
A kancellárasszonynak nem lesz könnyű dolga, mert két partnere: a bajor CSU és a szociáldemokrata párt sok kérdésben homlokegyenest ellenkező nézetet vall. Ilyen például a menekültkérdés.
Jellemző, hogy a CSU a koalíciós tárgyalások előtt csúcstalálkozót tart, melynek díszvendége Orbán Viktor magyar miniszterelnök lesz. Ő pedig ebben az ügyben szembeszállt Merkel kancellárral is, de méginkább Martin Schulz-cal. A szociáldemokraták vezetője korábban az Európai parlament elnöke volt. Ebben a minőségében éles polémiát folytatott menekültügyben, és sok más kérdésben is a magyar miniszterelnökkel.
Ha Martin Schulz lesz az alkancellár és a külügyminiszter az új német kormányban, akkor a magyar kormánynak és személyesen Orbán Viktornak érdekes időszakra kell felkészülnie. Ha pedig megindulnak a Merkel-Macron páros reformtervei, akkor Magyarországnak döntenie kell: belép-e az eurózónába, ahol a változások zajlanak vagy kívül marad.
Aki kimarad, az lemaradhat. A kétsebességes Európában a második vonalnak nem sok jut majd – ezt mind Németország mind pedig Franciaország egyértelművé tette. Csakhogy a Merkel-Macron páros reformjaihoz mindenképp kell egy német kormány. A választásokat szeptemberben tartották, de kormány még mindig nincs. Angela Merkel a politikai túléléséért küzd: ha nem tud összehozni egy működőképes koalíciót a CDU-CSU-SPD trióból, akkor minden bizonnyal végetér a Merkel-korszak Németországban. Emmanuel Macron francia elnök pedig egyedül kevés egy átfogó uniós reformhoz.
Wolfgang Schäuble nem ért egyet a szociáldemokraták vezetőjének, Martin Schulz-nak a tervével, hogy 2025-re létre kell hozni az Európai Egyesült Államokat, s akinek ez nem tetszik, annak fel is út, le is út az EU-ból. A német parlament elnöke szerint „ez enyhén szólva is rövidtáló terv”.
„A nagy változások idején az embereknek szükségük van biztonságérzetre, és ezt sokak számára a nemzeti hagyományok jelentik” – nyilatkozta Schäuble a Tagespiegel am Sonntag című lapnak. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy ne csináljunk semmit, épp ellenkezőleg.
„Nyugodt időkben fenyeget annak a veszélye, hogy elkényelmesedünk, pedig a gyorsan változó világ ezt nem engedi meg a számunkra”
– hangsúlyozta a kereszténydemokrata politikus. Aki négy fő problémát emelt ki, amelyek miatt Európa nem állhat le az integráció útján: a migrációt, Donald Trump adóreformját, az afrikai problémákat és a globalizáció nagy kérdéseit, mindenekelőtt Kína és India előretörését.
Mi lehet a megoldás? Wolfgang Schäuble kiállt Emmanuel Macron francia elnök reformterve mellett. Ennek az az előnye, hogy úgy fejleszti az európai integrációt, hogy nem kell hozzá az alapszerződés módosítása. Azokat az államokat, melyek nem kívánnak részt venni a Macron-féle reformokban, és nem akarnak belépni az eurózónába, nem zárják ki az Európai Unióból. Csak épp a második vonalba kerülnek: ez a kétsebességes Európa terve. Angela Merkel német
kancellár korábban támogatásáról biztosította Macron tervét.
Wolfgang Schäuble még pénzügyminiszter korában korántsem lelkesedett ennyire Macron tervéért, pedig az azt is jelentené, hogy az eurozóna államainak egységes költségvetése és pénzügyminisztere lenne. A közös pénzügyminisztert nyilvánvalóan Németország, az eurozóna legerősebb állama adná. Nagy lemondás ez Franciaország részéről, de nem véletlenül: cserébe Németország garanciát vállalna a franciák csillagászati államadósságáért. És itt persze nemcsak Franciaországról van szó, hanem az eurozóna más olyan tagállamairól mint Olaszország vagy Görögország. Pénzügyminiszterként Wolfgang Schäuble mindig határozottan ellenezte, hogy Németország felelősséget vállaljon mások államadósságáért. Most parlamenti elnökként viszont a Macron terv mellett tört lándzsát.
„Macron igen – Schulz nem” – ezt üzente a koalíciós tárgyalások újrakezdése előtt Schäuble.
Nem hiányzott ez a nyilatkozat Angela Merkel kancellárnak, aki január elején kezdi újra a koalíciós tárgyalásokat Martin Schulz-cal. Éppen elég baja van állandó partnerével, a CSU-val, amely a koalíciós tárgyalások előtt csúcsértekezletet tart. Díszvendég ezen Orbán Viktor magyar miniszterelnök lesz.
Az Európai Unió elítél minden zsidók elleni támadást, bárhol is történjen az – hangoztatta Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel találkozva. A régóta tervbe vett EU-izraeli tanácskozás fő témája Donald Trump amerikai elnök Jeruzsálemmel kapcsolatos döntése és az annak nyomán kialakult válság volt.
Az Európai Unió elítélte Trump döntését, mint amely ellentétes a békefolyamattal. Trump és Netanjahu szerint azonban a békefolyamat amúgy sincs sehol, vagyis az amerikai elnök jeruzsálemi döntésével nem tett mást mint konstatálta ezt.
Mogherini hangsúlyozta: az EU stratégiai partnernek tekinti Izraelt, de a jövőben
valamiféle globális rendezésre lenne szükség a zsidók és a palesztinok között, mert különben végképp elúszik a béke esélye.
Ugyanerre figyelmeztette Netanjahu izraeli miniszterelnököt korábban Párizsban Macron francia elnök, amikor félórás „őszinte beszélgetést” folytattak, mégpedig angolul. Ezért mondhatta Macron, hogy
„Give peace a chance!”
Mire gondolt a francia elnök? Trump Jeruzsálemet, mint az izraeli fővárost elismerő lépésével lángra lobbantotta a palesztin ellenállást. A mérleg eddig négy palesztin halott és több mint ezer sebesült. A muzulmán világban szinte mindenütt tüntetnek Amerika és Izrael ellen.
Macron szerint Trump hibát követett el. Most Izraelen a sor, hogy gesztust tegyen a palesztinoknak: ne engedélyezze újabb zsidó telepek létesítését Ciszjordániában. Ezzel talán újra megindulhatnának a tárgyalások a két fél között. Ám Netanjahu válaszul közölte:
Jeruzsálem 3000 éve Izrael fővárosa, éppen úgy, mint Párizs Franciaországnak.
Izrael üdvözölte Trump döntését, és mint mondta: a palesztinoknak éppúgy, mint az egész muzulmán világnak „el kell fogadniuk a realitásokat”.
Macron válaszában arról beszélt, hogy a békét a zsidók és a palesztinok között nem Amerika vagy Európa teremtheti meg, hanem a zsidók és a palesztinok vezetői. Ha nem adnak esélyt a békének, akkor a szembenállás könnyen elfajulhat.
Az Európai Unió éppúgy elítéli Trump jeruzsálemi döntését, mint Macron. Netanjahu viszont abban a hármas szövetségben bízik, amely az Egyesült Államokból, Izraelből és Szaúd-Arábiából áll. A béke tehát egyelőre nincs napirenden a Közel Keleten.
Bár kezdetben a befektetők aggodalmaskodtak, de később felülkerekedett az a vélemény, hogy a németek kormányalakítási kudarca nem befolyásolja jelentősen az eurozóna gazdasági kilátásait – állapítja meg a Bloomberg. A német tőzsdén csökkentek az árfolyamok, de az európai összesített részvényindex nem változott, azaz a befektetők beárazták Merkel kancellár kudarcát.
Már a választási eredmények is megmutatták, hogy Németországban nehéz lesz kormányt alakítani, de mindenki bízott Angela Merkel tárgyalási képességeiben. A kancellárasszony azt mondta Emmanuel Macron francia elnöknek, hogy két hónap alatt összehozza az új kormányt. Ez azonban nem sikerült. A Jamaika koalíció megbukott.
A két fő vitatéma a bevándorlás és az energiapolitika volt. A bajor CSU ragaszkodott ahhoz, hogy Németország mindenképpen kerüljön el egy újabb menekült inváziót, és legyen felső határa az egy év alatt beengedett bevándorlók számának. Ezt végülis Angela Merkel pártja, a CDU elfogadta, a két potenciális koalíciós partner, a liberálisok és a zöldek viszont nem.
Hasonló ellentétek mutatkoztak meg a másik kérésben, energetikai ügyekben is. A zöldek ragaszkodnak az atommentes Németországhoz, míg a keresztény pártoknak ez nem olyan sürgető cél.
Angela Merkel 2005 óta irányította Németországot, Európa első számú nagyhatalmát. Politikai jövője most kérdésessé vált, de a befektetők többsége úgy ítéli meg, hogy az eurozóna és benne Németország gazdasági kilátásai továbbra is kedvezőek, függetlenül attól, hogy a kormányalakítási tárgyalások befuccsoltak Berlinben
„Nem hangozhat el Franciaország utcáin a halál a zsidókra!- kiáltás!” Ezt hangsúlyozta Emmanuel Macron, Franciaország elnöke, aki a zsidó újév alkalmából ellátogatott Párizs egyik zsinagógájába, hogy a félmilliós zsidóság vezetőivel találkozzék.
Két miniszterelnököt is üdvözölhettek a zsidó vezetők,- Joël Mergui, a hitközség első embere és Haïm Korsia főrabbi – mert a jelenlegi kormányfőn kívül eljött Manuel Valls egykori szocialista miniszterelnök is. A nagy párizsi iszlamista merényletek idején ő jelentette ki, hogy „a zsidók nélkül Franciaország nem lenne Franciaország!”. Össze is különbözött Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, aki alijára, kivándorlásra buzdította Franciaország zsidóságát.
Megnövekedett az antiszemitizmus veszélye az iszlamista tendenciák miatt- ezt már Franciaország jelenlegi kormányfője mondta a zsinagógában. Edouard Philippe megerősítette, hogy folytatják az előző kormányok irányvonalát, melyek zeró toleranciát hirdettek az antiszemitizmussal szemben.
Franciaországban él Európa legnagyobb zsidó és muzulmán közössége,
és ez számos problémát felvet. Most folyik annak a francia állampolgárságú algériai dzsihád harcosnak a pere, aki Oszama bin Ladennek neveztette magát. Fivére egy zsidó iskola előtt megölt egy tanárt és két gyereket. Fivérével végeztek a csendőrök, a testvérnek most azért kell felelnie, mert támogatta az iszlamista terrorizmust Franciaországban, ahol legutóbb Marseilleben két fiatal lányt késelt meg egy dzsihád harcos.
Az 59 éves Peter Altmaier igazi nehézsúlyú politikus Berlinben: Merkel kancellár általában rábízza a legfontosabb ügyeket. Most sem akármilyen nehézségű feladatot kap a kancellár asszonytól. Ráadásul nem csak rajta múlik, megoldja-e.
2012-ben neki kellett levezényelnie azt a programot, mely Németországot átállítja a nukleáris energiáról a megújuló energia forrásokra. 2015-ben pedig ő kapta a migráns dossziét. Megoldjuk! – mondta Angela Merkel kancellár a több, mint egymillió migráns érkezése kapcsán.
A feladat Peter Altmaierre várt, aki meg is oldotta a nehéz feladatot. Most, amikor a pénzügyek intézését bízza rá a kancellár asszony, akkor Emmanuel Macron francia elnök közös pénzügyminisztert akar az eurozóna élére. Wolfgang Schäuble ellenezte Macron reformjait, de ő távozik: a képviselőház elnöke lesz.
Merkel kancellár kedvezően nyilatkozott Macron politikai reformjairól Tallinnban, de fenntartásait hangoztatta a pénzügyi elképzeléseket illetően. Peter Altmaier a Saar vidéken nőtt fel, a francia határ mellett. Franciabarát politikus és elkötelezett európai. Ha ő lesz a közös európai pénzügyminiszter, az felgyorsíthatná az integrációt.
De egyáltalán nem biztos, hogy a kancellária miniszter sokáig pénzügyminiszter lesz Berlinben. Merkel kancellár a választások után csak nehezen tud kormányt alakítani. A koalíció az erősen jobboldali CSU-tól a liberális FDP-ig és a zöldekig terjed. Merkel mindenképp szeretné megtartani a pénzügyi tárcát saját pártjának, a CDU-nak, mert ez talán a legfontosabb ma Berlinben. Ahol Merkel kancellár úgy akarja felgyorsítani az európai integrációt, hogy közben ne növekedjenek a belső ellentétek az Európai Unión belül.
A magyar miniszterelnök semmi kivetni valót ne mlát abban, hogy az őcseiek hisztériáznak néhány menekült gyerek miatt; a Független Hírügynökség reakciója: Ti a gyereketeket is így nevelitek? Hogy rúgjanak bele abba, aki elesett? Lopjanak attól, akit már mások megloptak?; a tallini EU csúcs jól fogadta Macron francia elnök terveit, nem tudjuk Orbán mit mondott; itthon viszont egymásra mutogat az Opera és a szakszervezetek.
Orbán megdicsérte a menekült gyerekektől félő őcsényieket
A tallinni uniós csúcsra érkező Orbán Viktortól magyar újságírók megkérdezték, hogy mit gondol arról, hogy a Tolna megyei Őcsényben a helyiek tiltakoztak menekült gyerekek táboroztatása ellen.
A miniszterelnök kijelentette, hogy „semmi kivetnivalót” nem talált benne.
Nem akarnak az emberek migránsokat befogadni, „nem akarnak az országba és nem akarnak a falujukba”. „Annyit hazudtak már nekik migránsügyben, hogy nem hiszik el, hogy csak gyerekek fognak jönni” – közölte.
MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsõdi Balázs
Elmondta, hogy „a magyar ember szereti a gyerekeket”, és az elesetteket mindig szívesen segíti, de „annyit hazudoztak migránsügyben, hogy ha azt mondják, hogy gyerekek fognak jönni, arra azt mondja a magyar: először gyerekek, aztán a szülők, aztán családegyesítés, és ott vagyunk a bajban”.
NAGYON HELYES, HOGY HATÁROZOTTAN, HANGOSAN ÉS ÉRTHETŐEN FEJEZTÉK KI A VÉLEMÉNYÜKET
-jelentette ki a Orbán Viktor az MTI szerint.
A Független Hírügynökség reakciója:
Indulatos levélféle az őcsényieknek!
Nagyon mélyen tisztelt őcsényi honfitársaim!
Tisztelet a kivételnek, mert nyilván tisztességesek is vannak köztetek. Nem nagy számban, mert az látszana, de biztosan vannak normálisak is. Akik megmaradtak köztetek normálisnak, minden tiszteletet megérdemelnek.
Tehát, még egyszer: Nagyon mélyen tisztelt őcsényiek!
Egyszer még nagyon fogjátok szégyellni magatokat! Amiért ennyire szar emberek vagytok. Szégyent hoztatok a hazánkra, Magyarországra.
Ne mondjátok, hogy megtévesztettek benneteket. Hogy félre vagytok tájékoztatva. Bedőltetek a propagandának, mert csak a közmédiának csúfolt hazugsággyárat látjátok, halljátok, olvassátok. Felnőtt emberek vagytok nagyon mélyen tisztelt őcsényiek, felelősek a gondolataitokért és a tetteitekért.
Ti a gyereketeket is így nevelitek? Hogy rúgjanak bele abba, aki elesett? Lopjanak attól, akit már mások megloptak?
Így nevelt benneteket anyátok, apátok? Hogy lelketlen tahók legyetek?
Macron elképzeléseit jól fogadták Tallinnban, Merkel óvatos
Legalábbis így értékeli a francia diplomácia, mely lázasan tárgyal a Macron terv elfogadtatása érdekében. Bár Tallinnban az Európai Unió csúcstalálkozóján hivatalosan a digitális forradalom a fő téma, de az unió átfogó reformja jóval nagyobb figyelemre számíthat. Ez már kiderült akkor amikor
MERKEL KANCELLÁR AZT KÉRTE MACRON FRANCIA ELNÖKTŐL, HOGY MÉG A CSÚCS ELŐTT BESZÉLGESSENEK A REFORMOKRÓL.
A Swiss szállodában az észt fővárosban sor is került a francia-német csúcsra, mely lendületet adhat egész Európának.
„France is back on stage!”
Forrás: MTI
– értékelte mosolyogva a megbeszélést Angela Merkel. Aki hangsúlyozta, hogy Európának szüksége van egy erős impulzusra. A kancellárasszony konkrétumokat is mondott, melyek nem biztos, hogy kellemesen hangzottak a magyar kormányzati füleknek: lehetőség van arra, hogy gyorsan egyeztessék az európai terveket a közös hadügyek illetve a migrációs probléma közös megoldása ügyében! Minthogy a magyar kormány álláspontja markánsan eltér Angela Merkel, Emmanuel Macron és Brüsszel álláspontjától, ezért a gyors érdekegyeztetés finom figyelmeztetés a renitens államoknak. Nem volt ilyen lelkes a kancellárasszony a Macron program lényegét illetően. A francia elnök egységes eurozónát akar – közös költségvetéssel. Ezt elhamarkodottnak tartják Németországban. Bár Wolfgang Schauble, Macron tervének fő ellenfele nem lesz pénzügyminiszter az új kormányban, de Németország egyáltalán nem kész arra, hogy felvállalja Franciaország, Olaszország vagy Görögország tetemes államadósságát.
Egymásra mutogat az Opera és a szakszervezetek
Augusztus elején érkezett a hír, hogy a dolgozók kollektív szerződésének felmondása miatt sztrájkot hirdettek a Magyar Állami Operaház szakszervezetei. Sztrájk valójában még nem volt, de ha továbbra sem lesz előrelépés a kollektív szerződések ügyében, előfordulhat, hogy kénytelenek ehhez folyamodni – mondták a szakszervezetek vezetői a Független Hírügynökségnek. Márpedig egyelőre úgy látszik, hogy az Opera vezetése nem hajlandó aláírni az új szerződést, mert Ókovács Szilveszter szerint képtelenségeket kérnek a szakszervezetek.
Még kivárnak a szakszervezetek
MTI Fotó: Máthé Zoltán
Augusztus elején jelentették be, hogy összefogott az operaházi dolgozókat tömörítő három szakszervezet, hogy a felmondott helyett kiharcoljanak egy új kollektív szerződést a Magyar Állami Operaház alkalmazottjainak. Akkor az újságokban – tévesen – az jelent meg, hogy sztrájkba léptek a szakszervezetek, valójában azonban csak előkészítették ennek lehetőségét.
„A szakszervezeti vezetőket a mozgalmi gravitáció irányítja, akkor vannak, ha cselekszenek, szóval valamilyen sztrájk úgyis, mindenképp lesz”
– írta egy hónapja Ókovács Szilveszter főigazgató az ügyről az Origón, ahol rendszeresen jelentkezik az Opera életét érintő véleménycikkekkel. A főigazgató korábban vélhetően a közelgő parlamenti választások által motivált feszkónak is minősítette a szakszervezetek követeléseit. Új hír viszont nem látott napvilágot augusztus óta az üggyel kapcsolatban, ezért megkérdeztük az érintett szakszervezeteket arról, hogy állnak most a tárgyalások.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
