Kezdőlap Címkék Listázás

Címke: listázás

Pert vesztett a Figyelő a “Soros zsoldosok” listázása miatt

0

A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közösen képviselte azokat a civileket, akik megnyerték a Figyelő ellen a “Soros zsoldosok” listázása miatt indított pert. Ugyanezen a napon jogerősen megnyerte a TASZ azt az ügyet, amelyben az egyik munkatársáról készült képet a Magyar Idők egy ellenzéki tüntetőket lejárató cikk illusztrációjaként használt.

A Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ még 2018-ban közösen ajánlott képviseletet a Figyelő című hetilap ellen azoknak a civileknek, akik felkerültek a “Soros-zsoldosok” listájára. Az érintettek közül Jávor Kata és Szőke Sándor jelentkeztek, akik úgy gondolták, hogy sérti a személyiségi jogaikat az, ha zsoldosként, idegen, gonosz hatalmak végrehajtójaként állítják be azt az értékes társadalmi munkát, amit végeznek – olvasható a TASZ közleményében.

Az első fokú bíróság megállapította, hogy széles társadalmi rétegek számára, első ránézésre is egyértelműen jogsértő volt a cikk tartalma. Kimondta, hogy a felperesek jó hírnevét sérti az a tényállítás, amely őket Soros György bármilyen akaratának végrehajtójaként, különösen a negatív jelentéstartalmú „zsoldosként” állítja be. A bíróság azt is hangsúlyozta, hogy a közéleti vitában Soros György az ország ellenségeként jelenik meg, így az, hogy a felpereseket az ő személyével összefüggésbe hozták, ráadásul valótlan tényállításokon keresztül, mindenképpen jogsértő. Nem fogadta el a bíróság a Figyelő védekezését, miszerint a cikk a véleménynyilvánítás szabadságának körébe tartozik.

A bíróság kötelezte a Figyelőt, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított következő lapszámban tegye közzé a bírósági döntést.

A Figyelőt eltiltotta a hasonló jogsértő tartalmak közzétételétől, ezzel is hangsúlyozva azt, amit köztudomású tényként fogadott el az eljárásban: hogy a civilek elleni kampány egy régóta fennálló és jelenleg is tartó állapot, és a jövőben is lehet hasonló cikkek megjelenésére számítani. Ennek alátámasztásaként a bíróság kiemelte, hogy  a cikk közzététele egy olyan országos, valamennyi médiafelületre (televízió, rádió, nyomtatott és elektronikus sajtó, hirdetőtábla) kiterjedő és huzamos ideje tartó kampány része volt, amelyben Soros Györgyöt a magyar nép ellenségeként mutatják be, az általa támogatott szervezeteket pedig úgy, mint amelyek az ő – a magyar nép érdekeivel ellentétes – akaratát kívánják érvényre juttatni.

A bíróság ítélete szerint a Figyelőnek egy teljes oldalban kell közölnie az ítélet rendelkező részét és annak jogi indokolását is, hogy az olvasók pontosan megismerhessék, mit és miért ítélt jogsértőnek a Fővárosi Törvényszék. Emellett a Figyelőnek fejenként 500-500 ezer forint sérelemdíjat kell fizetnie a felpereseknek és az újságnak kell állnia a perköltséget is.

Egy másik, a propagandamédia ellen indított TASZ-os perben pedig jogerős lett ma a siker. A másodfokú bíróság is kimondta, hogy ugyan egy tüntetőnek tűrnie kell a fotózást, de azt már nem, hogy szándékosan, félrevezetően egy másik tüntetésről szóló cikk illusztrálására használják a képét. Különösen, ha annak a cikknek “Lincselt volna a csőcselék” a címe. Ebben a perben a Magyar Időket 300 ezer forintos sérelemdíj megfizetésére kötelezte a bíróság.

„Ezek a nyertes perek is bizonyítják, hogy vannak jogi eszközök a propagandamédiával szemben. A TASZ a munkája során egyszerre védi a szabad sajtó jogait és lép fel a hatalmat szolgáló propaganda lejárató, hazug cikkeivel szemben” – mondta el Nehéz-Posony Kata ügyvéd.

A Figyelő elleni perben a felpereseket Nehéz-Posony Kata és Tóth Balázs ügyvédek képviselték, a Magyar Idők elleni perben a felperest Hüttl Tivadar, a TASZ jogsegély szolgálatának vezetője képviselte

Beperelte egy kutató a listázó Figyelőt

0

Bene Márton, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának (MTA TK) munkatársa perelte be a Figyelő kiadóját, mert a lap valótlanságokat állított a tudományos teljesítményéről. A kutatót a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje képviseli a személyiségi jogi perben.

A Helsinki Bizottság közleménye szerint Bene Márton éppen születésnapján, június 19-én értesült arról, hogy a kormányközeli Figyelő a Bevándorlás, homoszexuálisok jogai és gendertudomány – ezek foglalkoztatják leginkább az MTA munkatársait című összeállításban róla is írnak.

A cikk azt állította, minthogy „az adófizetői pénzekből fenntartott műhelyekben van olyan munkatárs, aki akadémiai keretek között évek óta nem publikált, de az is kiderül, hogy feltűnően népszerű a gendertéma, illetve a homoszexualitás kutatása”. Az írás szerint „az MTA kutatóintézeteiben dolgozó, tudományos fokozattal rendelkező szakemberek tiltakoznak az ellen, hogy a kormánynak és rajta keresztül a közvéleménynek nagyobb rálátása lesz a munkájukra.”

A Helsinki Bizottság közleménye szerint

Bene Mártonnal nem kutatási iránya vagy „liberális elfogultsága” miatt volt gondja a Figyelőnek.

Azért került fel a listára, mert az újság szerint tudományos eredményeiről keveset publikál. A lap szerint a tudós legutóbbi tanulmánya 2016-ból származott, vagyis úgy állították be Bene Mártont, mint aki adófizetői pénzből élve közel két éve semmit csinált. Ehhez képest 2017-ben 8, idén júniusig pedig 4 publikációja is szerepelt a nyilvános akadémiai publikációs adatbázisban (MTMT), amelyet állítólag a Figyelő szerzője áttanulmányozott.

Ráadásul

az összesen 12 tanulmányból 6 nemzetközi folyóiratban jelent meg,

egyik korábbi írásáért 2017-ben elnyerte az MTA TK legjobb publikációjáért járó díjat. Az MTA TK Politikatudományi Intézete egyenesen úgy fogalmazott, hogy a Figyelő által kipécézett kutatók között van az intézet nemzetközi publikációkban legsikeresebb kutatója is.

A Helsinki Bizottság szerint a kutató tanulmányairól nem csak az MTMT-ből lehetett volna tudni, merthogy ő nyilvános Researchgate, Academia.edu és Google Scholar profillal is rendelkezik, és soha nem tiltakozott az átláthatóság ellen.

A tudós a Facebookon jelezte a valótlanságra alapított manipulációt, és másnap aztán a rá vonatkozó rész eltűnt a portálról, de arra már több honlap átvette az „értesülést”.

A Helsinki Bizottság segítségével ezért Bene Márton a Fővárosi Törvényszékhez fordult, és azt kéri, állapítsák meg, hogy a Figyelő valótlan állításával megsértette a jóhírnévhez fűződő jogát. Azt is szeretné elérni, hogy a bíróság kötelezze a Figyelő kiadóját nyolcszázezer fontos sérelmi díj megfizetésére és a portál címoldalán történő elégtételadásra.

Tóth Balázs, Bene Márton ügyvédje a közlemény szerint azt mondta: „Bene Márton ügye nem egyedi.

A kormányerővel szoros kapcsolatot ápoló revolver-újságírói műhelyek rendszeresen jelentetnek meg hazugságokat.

A kormánypropaganda nincsen tekintettel sem a valóságra, sem a polgárok méltóságára, azokéra sem, akiknek semmi köze a politikai küzdelmekhez. Ezért is tartja fontosnak a Helsinki Bizottság, hogy jogi segítséget nyújtson a saját igazuk mellett bátran kiálló embereknek.”

A Figyelő korábban már „Soros György embereit” is listázta, emiatt a Mérték Médiaelemző Műhely panaszt is tett a Médiatanácsnál, az viszont nem indított eljárást a Schmidt Mária tulajdonában lévő lap ellen.

Nem lepte meg a Médiatanács döntése a Figyelő listázásáról a panasztevőt

0

A Mérték Médiaelemző Műhely tett panaszt, amikor a hetilap „Soros embereit” listázta. A Médiatanács nem indít eljárást. Polyák Gábor, a Mérték vezetője azt mondta a Független Hírügynökségnek: csalódott, de nem lepődött meg.

Április elején, a választás után jelent meg a kormánypárti Figyelőben, a szerző neve nélkül „A spekuláns emberei” címmel egy lista, amelyben a „Soros-hálózathoz tartozó embereket” sorolták fel (köztük olyanokat is, akik már évekkel ezelőtt meghaltak).

Az érintettek közül volt, aki úgy reagált, hogy „nagyon szeretném azt mondani, hogy meglep a dolog és felháborodtam. De ehelyett inkább csak szomorúságot és méla undort érzek”. Mások szerint a listázás kirívó megfélemlítési kísérlet volt, és a legrosszabb történelmi időket idézte.

A Mérték Médiaelemző Műhely viszont

panaszt tett a Médiatanácsnál a listázás miatt,

mondván, az kirekesztő. Ahogy levelükben írták: „a „listázás” mint újságírói megoldás minden esetben a nyílt fenyegetés eszköze, a megbélyegzettek „idegenségének” sugalmazása, a társadalom felé pedig egyértelmű felhívás a „listázottak” elkerülésére, kirekesztésére”. Azt is hozzátették, hogy a lista „az azon szereplők számára jelentősen megnehezíti a véleménynyilvánítás szabadságának és az egyesülési jognak, továbbá a tudományos kutatás szabadságának a zavartalan gyakorlását.”

A Médiatanács viszont elutasította a panaszt. Közleményükben azt írták: A kirekesztés, mint médiajogi jogsértés fennállásához ugyanis a cikkben felsorolt embereknek jogi értelemben közösségnek, méghozzá „védett közösségnek” kellene minősülniük, amelyet egy közös – a személyiséget meghatározó – közösségalakító tulajdonság köt össze, és amely a közösségen kívül állóknak is beazonosítható;

a puszta felsorolás azonban ehhez nem elegendő.

Mint írták, az érintettek egyénileg fordulhatnának a bírósághoz.

Polyák Gábor, a Mérték vezetője a Független Hírügynökségnek azt mondta, egyfelől csalódott, mert jogilag megalapozottnak gondolták beadványukat, de még csak eljárás sem indul, így nem lehet megismerni az ellenérveket. Másrészt viszont nem lepte meg a döntés.

Mint mondta,

komoly politikai téttel bíró kérdéseknél eddig is mindig volt kiskapu.

Példaként említette, hogy több alkalommal fordultak már a Médiatanácshoz az állami reklámköltések miatt, az utóbbi időben viszont már választ sem kapnak.

Szerinte egyértelműen lehet egy tendenciát látni a Médiatanács döntéseiben, ami az ő 2011 óta végzett munkájuk alapján is kimutatható:

a legfontosabb, médiapiacot érintő döntések, például a frekvenciák vagy összefonódások ügyében, mindig a kormánynak kedveznek.

2014-ig például Simicska Lajos rádiója nyert rengeteg frekvenciát, a G-nap után viszont „Andy Vajna másfél év alatt letarolta a helyi rádiós piacot”.

Kivételnek Polyák Gábor két Bayer Zsolt-cikket tudott említeni, amelyeket a Médiatanács is gyűlöletkeltőnek talált, de, mint mondta, azok „brutálisan uszítóak” voltak. Szerinte úgy tűnik, hogy „egy bizonyos szakmai minimumot még ennél a Médiatanácsnál sem lehet alulmúlni”, de egyértelmű az elfogultság.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK