Kezdőlap Címkék Liga

Címke: Liga

Bíróság előtt Salvini?

Bíróság elé kerülhet Matteo Salvini volt olasz belügyminiszter egy menekülthajó kikötési tilalma miatt. A jelenlegi kormánypártok, köztük Salvini volt szövetségese, az 5 Csillag támogatja ezt.

Az olasz kormánypártok közé tartozó Öt Csillag Mozgalom (M5S) támogatja, hogy megvonják Matteo Salvini volt belügyminiszter, a Liga vezetőjének mentelmi jogát az ellene indított ügyészi eljárásban egy menekülteket szállító hajó kikötési tilalma miatt – jelentette be Luigi Di Maio, az M5S vezetője szerda este. Az olasz köztelevízió Porta a Porta című, népszerű politikai műsorában Luigi Di Maio hangsúlyozta, hogy pártja Matteo Salvini ellen fog szavazni a parlamentben. Kívánom Matteo Salvininek, hogy be tudja bizonyítani ártatlanságát, ahogyan ezt bárki másnak kívánnám – mondta.

Matteo Salvini kedd este közölte, hogy az ügyészség kérelmezte parlamenti mentelmi jogának megvonását, mert júliusban, még belügyminiszterként

nem engedélyezte 131 „illegális bevándorló” partra szállását.

A most már ellenzékben lévő, jobboldali Liga párt vezetője elmondta, hogy az ügyészség „túszejtéssel” vádolja, és akár 15 év börtön fenyegeti. Szégyennek nevezte, ha bíróság elé állítanák azért, mert „országa érdekeit védi”.

Az eljárás az olasz parti őrség egyik hajóját érinti. A Gregoretti július 26-ra virradó éjszaka 131 menekültet vett fedélzetére két másik olasz halászhajóról, amelyek előzőleg szintén segítséget nyújtottak a menekülteknek. A Gregoretti napokig a nyílt tengeren várakozott, majd a szicíliai Augusta katonai kikötőjében köthetett ki, de a menekültek nem szállhattak partra, kivéve 15 kiskorút. A többiek július 31-én hagyhatták el a hajót, miután öt EU-tagállam és az olasz egyház vállalta, hogy átveszi őket.

A menekülteket felvevő hajók kikötésének megtiltása miatt Matteo Salvinivel szemben az ügyészségek már több eljárást indítottak. Az elsőt a parti őrség Diciotti hajója miatt, amely 2018 nyarán majdnem egy hétig várakozott kikötésre 177 menekülttel. Ez az ügy eljutott a képviselőház mentelmi bizottságáig, amely azonban idén februárban nem tartotta megalapozottnak Matteo Salvini mandátumának megszüntetését. Ezt a döntést márciusban a szenátus is megerősítette.

Az M5S szokása szerint internetes szavazással választóira bízta a döntést,

és 59 százalék Matteo Salvini mentelmi jogának megvonása ellen voksolt.

Luigi Di Maio most kijelentette, hogy a Diciotti esetében indokolt volt a hajó feltartóztatása, mivel ez volt az egyetlen módja, hogy az M5S és a Liga akkori közös kormánya elérje, hogy a menekülteket szétosszák Európában. Egy évvel később a szétosztás már működött, a Gregoretti kitiltása nem a kormány, hanem Salvini döntése volt. Ebben az esetben nem volt közérdek,

„Salvini saját egyéni érdekeit követte”

– hangoztatta Di Maio.

Az M5S jelenlegi szövetségese, a baloldali Demokrata Párt (PD) jelezte, hogy szintén támogatja a Salvinivel szembeni eljárást. A Liga politikusai szerint Luigi Di Maio „kicsinyes bosszút” áll Matteo Salvinin. Az Il Giornale című jobboldali napilap a felmérésekre emlékeztetett, amelyek azt mutatják, hogy Matteo Salvini minél inkább támadás alatt áll, annál inkább nő a támogatottsága.

Britannia, Olaszország: birkózás, helyezkedés és tűzoltás

Nagy-Britanniában nem tisztul a kép, változatlanul legvalószínűbb a no deal Brexit. A toryk engedményével azonban a Munkáspárt is csapdába került. Olaszországban „salvinitlanított” kormány vág bele a reformkísérletbe.

A Brexit ügyében csütörtökön csak a lényegben nem sikerült előre lépni. Miután előző éjszaka a renegát – ezért a pártból később kizárt – 21 konzervatív képviselő szavazatával leszavazták Boris Johnson „könnyű” no deal Brexit-tervét és mindjárt az előrehozott választást is, csütörtökön némi engedményt tettek a toryk. Azzal, hogy a Lordok Házában nem obstruálják a megerősítő szavazás előtti vitát.

Első körben 0:2

Az éjszakai szavazásokon először arról döntött a munkáspárti kezdeményezést elfogadva az alsóház, hogy megtiltja Boris Johnson miniszterelnök konzervatív párti kormányának Nagy-Britannia rendezetlen, megállapodás nélküli kiléptetését az Európai Unióból legkésőbb október 31-én (amikor lejár az EU-tól kapott újabb határidő). De az is benne van, hogy ha október 19-ig a parlament nem járul hozzá új Brexit-megállapodáshoz, és ahhoz sem, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg, Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál a kilépés elhalasztását 2020. január 31-ig.

Ezután viszont az alsóház elutasította Johnson kérését, hogy október közepére írja ki az előrehozott választást. Erre azért lenne szükség, hogy a 17-i EU-csúcson már a tisztségében megerősített miniszterelnök vegyen részt. Csakhogy a kétharmados támogatást élvező javaslatot a Munkáspárt ellenezte. Attól féltek, hogy a törvényerőre emelkedéshez szükséges

felsőházi vitát a toryk felszólalási dömpinggel elhúzzák, amíg jövő csütörtökön kitör a parlamenti szünet.

Az obstrukcióról végül a konzervatívok lemondtak, és ezzel a Lordok Háza jóváhagyásával várhatóan pénteken megerősített törvény birtokában jövő hétfőn ismét szavazhatnak az új választásról.

Corbynék nehéz döntés előtt

Ekkor azonban a Munkáspártnak színt kell vallania. Azután, hogy két éve másról se beszélnek, mint hogy a kormány Brexitbeli alkalmatlansága és tehetetlensége új kormányt – természetesen munkáspártit – kíván. Ám a közvélemény-kutatások a Konzervatív Párt előnyét mutatják a Labour előtt. Arról nem beszélve, hogy a Munkáspárt is megosztott a kilépés ügyében – ahogyan Jeremy Corbyn elnök is inkább euroszkeptikus. Ez is oka volt annak, hogy a Brexit-népszavazás előtti kampányban a párt erősen félgőzzel vett részt,

álláspontját pedig kétkulacsosnak látta sok brit is.

Most csapdában vannak: Johnson mögül még szerdán eltűnt a parlamenti többség, amit viszont előrehozott választáson stabil támogatásra válthat. Ezt akár a kétharmados eljárással, akár a feles többséget igénylő maga elleni bizalmi szavazás benyújtásával elérheti a miniszterelnök. Ha. Ha a Munkáspárt megszavazza ezt. Ha mégse teszi, és hatalomban tartja Johnson kormányát, akkor eddig is megtépázott szavahihetősége vész oda.

Ha előrehozott választás lesz, és azon a Brexitbe belefásult szavazók Johnsont újráztatják, akkor Corbyn csak abban bízhat, hogy a rendezetlen kiválás miatt akkora nehézségek, ellátási zavarok, recesszió lesz, amibe belebukik a kormány.

Mindeközben egy helyben toporognak

Merthogy a lényegben egy tapodtat se léptek előre a britek. Abban, hogy

Johnsonnak semmiféle elképzelése nincs a legfeszítőbb kérdésben: mi legyen a belső határ problémájával.

Amiről az előző miniszterelnökkel, Theresa Mayjel kialkudott megoldást háromszor utasította el a tory-többség vezette parlament. Ez az úgynevezett backstop kimondja, hogy az Egyesült Királyság egésze az EU-s vámunióban maradna, amíg nincs átfogó megállapodás kettejük között. Emellett Észak-Írország része maradna az EU egységes belső piacának. Ez a feltétele annak, hogy ne kelljen visszaállítani az ír-északír határon (500 kilométeren) a fizikai ellenőrzést.

Johnson tárgyalási előfeltétele mindmáig ennek kivétele a szerződésből, mert az Egyesült Királyságot az egységes piacból és a vámunióból is ki akar léptetni. Az EU viszont erre nem hajlandó.

Vagy így kell a szerződés, vagy sehogyan

– ez az alapelv Brüsszelben (és a tagországokban).

A miniszterelnök annyiban következetes, hogy ma egy rendezvényen azt mondta: inkább árokban hal meg, mint hogy késleltesse a Brexitet. Vagyis hogy a határidő kitolását kérje az EU-tól október 31-e utánra.

Apróság, de a királyságot mára szinte kettészelő Brexit mint cseppben a tenger megtalálható magában Boris Johnson családjában. Mindkét testvére elkötelezett EU-párti. Húga, Rachel a kilépés ellen valóban őszintén kampányoló liberális demokraták tagja, öccse, Jo pedig éppen ma mondott le alsóházi mandátumáról, és lépett ki a kormányból, amelynek egyik államtitkára volt. Mint mondta „feloldhatatlan feszültséget” okozott a családi lojalitás és a nemzeti érdekek képviseletének egyidejű kötelme. Korábban ő is a bennmaradás mellett kampányolt.

Az olaszok hatástalanították a bombát – egy darabig

Ehhez képest lényegesen egyszerűbb az olasz helyzet. Letette hivatali esküjét az Öt Csillag Mozgalom (M5S) és a balközép Demokrata Párt (PD) koalíciós kormánya a független, párton kívüli Giuseppe Conte miniszterelnök vezetésével, aki a szélsőjobbos, Matteo Salvini vezette Ligával társbérletes kormányt is irányította. A két párt bevette maga mellé a Szabadok és Egyenlők nevű kis baloldali pártot is. (A római parlament alsó- és felsőházának még bizalmat kell szavaznia a kormánynak, de a koalíciónak mindkettőben többsége van.) Conte egyik első intézkedéseként Paolo Gentiloni korábbi miniszterelnököt, a PD elkötelezett uniópárti politikusát jelölte európai biztosi tisztségre.

Eddig egyszerű volt: sikerül az olasz kormányzást „salvinitlanítani”, visszahelyezni a biztosító szeget az EU-t bomlasztani akaró Liga-kézigránátba.

Ettől a helyzet nem változott: a szélsőjobbos párt a legnépszerűbb (38 százalék körül),

a tavaly nyáron még ekkora támogatású M5S a felére ment össze; Salvini ezt látva döntött úgy, hogy felrobbantja a csillagosokkal fennálló kormányt, hogy előrehozott választás nyomán, akár a tőlük is szélebbre álló Olasz Testvérekkel szerezzen teljhatalmat. Ez nem jött be neki.

Az új kormánynak szinte a szöget kellene négyszögesíteni.

A hagyományos elithez tartozó PD-nek és az elitellenességel népszerűséget szerzett – és azóta szélbalról közép felé szelídült – M5S-nek kell megoldást találnia az ország krónikus bajaira. Az egyik legnagyobb államadóssággal éppen stagnálásba süllyedő gazdaságot felrázni, de közben csökkenteni a hiányt. Az M5S olyan ígéretekkel (például garantált alapjövedelem) házalt a tavaly júniusban megalakult, Liga-koalíciót eredményező választási kampányban. Ha ezeket feladja, rövidesen süllyesztőbe kerülhet. És Salvini csak erre vár.

Megalakult a Salviniék nélküli új olasz kormány

Balközép-szélbalos koalació alakulhat a szélbalos-széljobbos után Olaszországban. Giuseppe Conte vezetésével az 5 Csillag és a Demokrata Párt próbál úrrá lenni az ország súlyos válságán. Orbán fontos szövetségest veszít.

Megalakult az új olasz kormány, amelyet az újrázó Giuseppe Conte vezet. Ezúttal az inkább szélsőbalos elitellenes 5 Csillag Mozgalom (M5S) és a balközép Demokrata Párt (PD) részvételével. Conte kabinetje csütörtök délelőtt teszi le az esküt az államfői palotában. Ezt követően az olasz törvényhozás mindkét házának bizalmat kell szavaznia az új kormánynak.

Az új kormányban Luigi Di Maio, az M5S vezetője kapja a külügyminiszteri tárcát, míg a független  Luciana Lamorgese magas rangú köztisztviselő lesz az új kormány belügyminisztere. Ő Matteo Salvinit, a szélsőjobboldali Liga vezetőjét váltja a belügyi tárca élén.

Conte ezzel meghosszabbíthatja miniszterelnökségét. A független, párton kívüli jogászprofesszor tavaly júniusától vezette az M5S és a Liga alkotta kormányt. Az azóta eltelt időben azonban

a két párt támogatása megfordult, a Salvini vezette Liga a legnépszerűbb párt lett

a májusi európai parlamenti választáson. Ezután döntött úgy a belügyminiszter, miniszterelnök-helyettes Salvini, hogy megkísérli átvenni a hatalmat. Ezért augusztus elején bizalmatlansági indítványt nyújt be Conte ellen, utóbbi azonban inkább lemondott. Ezután a pártközi tárgyalásokon kiforrott a jelenlegi felállás Sergio Mattarella államfő hathatós közreműködésével.

Az új olasz kormánynak azonban ugyanazokkal a problémákkal kell szembenéznie:

a drasztikus államadóssággal és a lényegében leállt gazdasági növekedéssel.

Az előző koalícióban szinte alig volt közös pont az M5S és a Liga között a korábbi politika elutasításán kívül. A csillagosok egyféle alapjövedelemmel nyerték meg a tavalyi választást (amit a Liga ellenzett), a Ligának pedig jelentős adócsökkentés (klasszikus neoliberális eszköz) ígérete volt a fő ígérete. Ennek következtében növekedésnek indult a költségvetési hiány és az államadósság.

A PD azonban a hagyományos gazdaságpolitika híve,

ezért ismét nem lesz egyszerű az együttműködés az új kormányban. Az viszont jelentős változás, hogy az M5S időközben szinte teljesen kiírta gyakorlatából az EU-ellenességet.

Az új kormánnyal Salvini személyében Orbán fontos szövetségese, „harcostársa” került ki a hatalomból.

Kipöckölték Salvinit, nélküle alakul olasz kormány

Balközép-szésőbalféle koalíció alakulhat Olaszországban: megállapodott a Demokrata Párt és az 6 Csillag Mozgalom. Ezzel Matteo Salvini két pad között a földre huppan. A miniszterelnök marad Conte.

Egyelőre új választás nélkül alakulhat kormány Olaszországban: este megállapodott a balközép Demokrata Párt (PD) és az inkább szélsőbalos, elitellenes populista Öt Csillag Mozgalom (M5S). A miniszterelnök marad a régi, Giuseppe Conte (párton kívüli).

Salvini elszámolta magát

Holnap már sor is kerülhet a kormányalakítási megbízás átvételére Sergio Mattarella államfőtől. Mattarella arra törekedett, hogy

a jelenlegi parlamentben osszák újra a lapokat, így kerülve el az előre hozott választást.

Ezen ugyanis szinte bizonyosan a Matteo Salvini vezette szélsőjobbos Liga nyerne (nagyjából 38 százalékkal), amely a tőlük is szélebbre álló Olasz Testvériséggel kísérelhetett volna meg koalíciót tető alá hozni.

A szinte tűz és jég kormány tavaly júniusban alakult meg, de a két pártot a korábbi pártrendszer elutasításán és euroszkepszisen kívül szinte semmi se kötötte össze. Időközben az M5S EU-ellenessége enyhült, a Ligáé viszont erősödött. A májusi EP-választáson aztán a két párt támogatottsága megfordult, a Liga most kétszer annyi szavazót tudhat maga mögött, mint az 5 Csillag.

Ezután Salvini augusztus elején

úgy érezte, itt a lehetőség „bankot robbantani”,

és bizalmatlansági indítványt nyújtott be Conte ellen. Utóbbi azonban nyolc napja inkább lemondott. Ezután kezdődtek meg a tárgyalások a csillagosok és a PD között.

Ezzel Salvini két pad között a földre huppant. Nemhogy kormányzati tisztségét, (belügyminiszter és miniszterelnök-helyettes) veszti el, a Liga kikerül a kormányból.

Európaszerte is elkalkulálták

Salvini terve a tavasszal az volt, hogy a májusi EP-választáson áttörést érnek el az EU-ellenes, a jobb szélen lévő „szuverenisták”, új centrumot hozva létre. Nem ez történt, bár a „szuperpárt” terve már ezelőtt kútba esett, mert az orosz befolyás e körben kettémetszette az ideológiailag sok hasonlóságot mutató pártokat. Ezután a Liga mások mellett a francia szélsőjobbos Nemzeti Gyűléssel és a német neonáci AfD-vel hozott tető alá új frakciót az EP-ben.

Sokáig úgy nézett ki, hogy Orbán Viktor – miután a Fidesz tagságát márciusban felfüggesztette az Európai Néppárt – társul Salvinivel és például az Osztrák Szabadságpárttal. Még május elején Budapesten is erről beszélt, kijelentve: „Keresni fogjuk az együttműködést Salvinivel. Látványosan, bevallottan és nyíltan”. De aztán kifarolt ebből, látva az európai erőviszonyok alakulását.

A neheze most jön. Nem csak a tárcák elosztásával, hanem a nehezen összeilleszthető programelemekkel. Miközben a stagnáló olasz gazdaság óriási adóssághegyet szeretne csökkenteni, az M5S népszerű terveket dédelget, például egyféle garantált alapjövedelmet, aminek nincs fedezete.

Hozhat-e szavazatokat a Notre Dame leégése?

0

Orbán Viktor magyar miniszterelnök tíz nappal a Notre Dame lángjai előtt meghirdette a keresztény civilizáció védelmét – írja a londoni Guardian-ben Natalie Nougayrède francia újságírónő.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pedig egy televíziós interjúban, melyet teljes egészében húsvét hétfőn sugároznak, arra használja fel a Notre Dame katasztrófáját, hogy bírálja a nyugati világ elfordulását a szakrális értékektől. Tragikus szimbólumnak nevezi a híres katedrális leégését, “melyért a franciák egyházellenes politikája is felelős”.

Az érintett franciák?

Marine Le Pen asszony, a francia szélsőjobb vezére egyáltalán nem így reagált: Macron elnökhöz hasonlóan dicsérte a tűzoltókat és nem adott elő semmilyen összeesküvés elméletet arról, hogy szándékos gyújtogatás történt volna. Párizs ügyésze szerint valószínűleg rövidzárlat okozta a tüzet a Notre Dame-ban hétfőn este. Persze Marine Le Pen asszony elvált és távolról sem tart olyan szoros kapcsolatot a ókatolikus mozgalmakkal mint édesapja, Jean-Marie Le Pen.

 Jó, de akkor legalább a holland szélsőjobb.

A holland szélsőjobb vezére hasonlóképp igyekszik elhatárolni magát a katolikus konzervatívoktól. Geert Wilders kiáll az 1968-as eszmék mellett, melyeket Orbán Viktor magyar miniszterelnök annyira kárhoztat. Kiáll a meleg házasság mellett is, mely tabu téma a nemzeti és keresztény elvekre hivatkozó szélsőjobb köreiben Európa keleti felében.

Az európai szélsőjobboldalt egyesítő nagy téma az iszlám ellenesség. Ebben Marine Le Pen, Geert Wilders, Matteo Salvini vagy Orbán Viktor teljes mértékben egyetért.

Végre, a német AfD!

Alice Weidel, az Alternative für Deutschland frakció vezetője még tovább ment: besorolta a Notre Dame leégését a keresztény ellenes cselekedetek sorába! Bár semmilyen bizonyíték nincsen arra, hogy az iszlamista szervezeteknek bármilyen közük is lett volna a tűzvészhez, de a szélsőjobboldali párt társ elnökasszonya kimondatlanul is őket vádolja.

És az olaszok?

Matteo Salvini Milánóban épp ezen az alapon akarta egyesíteni a szélsőjobboldali erőket. Csakhogy neki az a problémája, hogy Ferenc pápa a migráns kérdésben homlokegyenest ellenkező nézeteket vall mint a szélsőjobboldal Itáliában és másutt Európában.

Még kínosabb azonban az, amit az olasz sajtó írt meg Matteo Salviniről amikor azt vizsgálta meg, hogy miért is lett néhány év alatt a Liga egyik meglehetősen névtelen vezetője az európai szélsőjobb potenciális vezére? A milánói összejövetel alkalmából feltűnt a lengyel PiS távolléte pedig Jaroslaw Kaczynski pártja kiváló kapcsolatokat ápol a meglehetősen konzervatív katolikus egyházzal Lengyelországban, és a migráns kérdésben éppúgy szemben áll Brüsszellel, mint Magyarország miniszterelnöke.

Kurz a medencében – Orbán a medence szélén

0

„Sebastian Kurznak eddig soha fel nem kínált politikai esélyt ad a jövőben Orbán nemtelen hadakozása az Európai Néppárttal, s még inkább, ha a magyar miniszterelnök belép a Salvini szervezte Európai Népek és Nemzetek Szövetségébe. Ezzel az osztrák lenne annak kizárólagos megtestesítője, hogyan kell megfékezni a nácikat, amire a jelek szerint a baloldal egyelőre képtelen. És ami talán nem is a baloldal, hanem a jobboldal feladata. Ez az Európai Néppártban is megerősíti majd az ÖVP pozícióját, amire húsz éve, amikor a párt először fogott össze a Szabadságpárttal, nem volt példa” –  kezdi ezekkel a szavakkal Ara-Kovács Attila mai Diplomáciai jegyzetét.

Minden vethető Sebastian Kurz osztrák kancellár szemére, ám az semmiképp, hogy – fiatal kora ellenére, 32 éves – ne lenne kiváló taktikai érzéke. Mesterien lavírozik abban a koalíciós kötelékben, amely pártját, a konzervatív Osztrák Néppártot (ÖVP) a szélsőjobboldali Szabadságpárthoz (FPÖ) fűzi. Bár erőteljes nyomást gyakorolnak rá az európai konzervatív testvérpártok, egyre inkább úgy igyekszik feltüntetni önmagát, mint olyat, aki egyedül képes megzabolázni a szélsőjobboldal radikalizmusát. És ebben van is számos valóságelem, amit az utóbbi napok fejleményei igazolnak.

A Szabadságpártnak mindig is jól ismert kapcsolatai voltak a legszélsőségesebb, korábban a nagynémet birodalmi eszmét melengető, mostanság pedig a migrációellenességet meglovagló ifjúsági szervezetekhez. Ám nemrég bebizonyosodott, hogy ezekhez jelentős pénztámogatás érkezett attól a személytől, aki az új-zélandi Christchurch-ben ötven embert gyilkolt meg egy mecsetnél, istentisztelet közben. Azt követően, hogy a Szabadságpárt és a terrorizmus között nyilvánosságra került ez a kapcsolat, Kurz azonnal lépett s – konkrétan ki nem mondva, de – kilátásba helyezte még a koalíció felmondását is, ha az FPÖ nem szakít nyilvánosan a merénylő által támogatott szervezetekkel. A koalíció felbomlását persze senki sem veszi komolyan, főként azért, mert az FPÖ a kormányon belül olyan jogosítványokkal rendelkezik, melyeknek feláldozása egyet jelentene az öngyilkossággal – övék az alkancellári poszt, továbbá a belügyminisztérium, ami nem csak a belbiztonság ellenőrzését jelenti, de a titkosszolgálatokét is. Kurz tehát jó érzékkel talált rá arra az ügyre, mellyel kockázat nélkül zsarolható meg a szélsőjobb.

Ám van itt egy másik, épp most kibontakozó fejlemény is. Matteo Salvini az olasz Liga vezetője – egyben belügyminiszter – április 8-ra Milánóba hívta Európa szélsőséges pártjait, hogy ott létrehozzák az Európai Népek és Nemzetek Szövetségét. Bejelentette, hogy azon részt vesz Orbán Viktor mellett Marine le Pen, Geert Wilders és még számosan. De a jelek szerint az osztrák Szabadságpárt vezetője, Heinz-Christian Strache alkancellár távol marad. Ennek csak egyetlen oka lehet: mégpedig az, hogy Kurz megtiltotta neki, aminek ő nem mert ellentmondani.

Egyelőre persze nem látni, ha az Osztrák Néppárt valóban megválna a Szabadágpárttól, milyen koalíciós kombináció jöhetne szóba, s ami még lényegesebb: melyiknek lenne realitása, de a jelek szerint Kurz szélsőjobb-elleni manővereinek komoly ereje van, ami stabilizálhatja pozícióját az Európai Néppártban, így az unióban is.

Ám Kurz taktikája nem csak belpolitikailag tűnik sikeresnek.

Ahogy a magyar miniszterelnök hitele eltűnt és nemzetközi mozgástere egyre szűkebbé vált, úgy követte mindezt Kurz elhatárolódása magától Orbántól és a Fidesztől, nem csak a személyes kontaktusokban, de az uniós politikában is.

Ám nem ő az első, aki sikerrel használja ki azokat az előnyöket, amelyek egy Orbánnal való összehasonlításból oly látványosan következnek. A korábbi szlovák kormányfő, Robert Fico ugyanezt a játékot űzte, s személyét annak ellenére sikerült elfogadható európai politikai szereplőnek eladnia, hogy pártja és annak politikája, gyakran lépésről-lépésre követte a Fidesz itthoni gyakorlatát. Igaz, neki sohasem volt kétharmada. De a semmit sem takargató népi mondás ez esetben is igaznak bizonyult, s Ficót – európai szinten – a felszínen tartotta, mármint, hogy: egy dolog a medencében illetlen dolgokat művelni, s megint más a medence szélén, mindenki szeme láttára tenni ugyanazt.

Hasonlóképpen Sebastian Kurznak is eddig soha fel nem kínált politikai esélyt ad a jövőben Orbán nemtelen hadakozása az Európai Néppárttal, s még inkább, ha a magyar miniszterelnök belép a Salvini szervezte szélsőjobbos Európai Népek és Nemzetek Szövetségébe. Ezzel az osztrák politikus lenne annak kizárólagos megtestesítője, hogyan kell megfékezni a nácikat, amire a jelek szerint a baloldal egyelőre képtelen. És ami talán nem is a baloldal, hanem a jobboldal feladata. Ez az Európai Néppártban is megerősíti majd az ÖVP pozícióját, amire húsz éve, amikor a párt először fogott össze a Szabadságpárttal, nem volt példa.

Putyin pénzeli az olasz szélsőjobb Brüsszel elleni kampányát

0

Legalábbis ezt írja a L’Espresso című baloldali lapban két olasz újságíró, akik utána jártak a Liga pénzügyeinek. Kiderítették, hogy a Liga egyik fő üzletembere igen előnyös kapcsolatot ápol Oroszországgal. Gianluca Savoini a Lombardia-Oroszország baráti társaság elnöke. Putyin neki kedvezményes áron szállítja a benzint. Ily módon pénzeli a Liga európai kampányát.

Matteo Salvini olasz belügyminiszter jó kapcsolatot ápol Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel. Kormányra kerülése után Matteo Salvini meghívta Orbán Viktort Genovába, hogy megvitassák a migráns kérdést. Orbán Viktor nemrég azt javasolta: hozzák létre az európai belügyminiszterek rendszeres tanácskozását a migráns problémák megvitatására.

Emmanuel Macron francia elnök nemrég azt javasolta tiltsák be az európai pártok külföldi finanszírozását. Nemcsak Matteo Salvini olasz belügyminiszterre gondolt hanem Marine Le Pen asszonyra is, aki szintén élvezi Putyin támogatását. Az oroszok nem ideológia alapon támogatják a szélsőjobboldali pártokat az Európai Unióban. Céljuk sokkal inkább a káosz megteremtése, amely sebezhetővé teszi az Európai Uniót.

Kósa, az egység kovácsa

Ha így folytatja, Kósa Lajosnak, a Fidesz sokféle pozícióban kipróbált – és mindenütt gyorsan lecserélt – harcosának elévülhetetlen érdemei lehetnek az ellenzéki egység összekovácsolásában. Már amennyiben a most benyújtott, „rabszolgatörvény” címen elhíresült törvényjavaslatát átverik a parlamenten.

Kósa Lajos, és a rabszolgatörvény javaslatát vele együtt jegyző, de az üléstől távol maradó Szatmáry Kristóf, számíthatott arra, hogy hideget-meleget kapnak a másik oldaltól, mégis felvállalták, hogy a nevüket adják egy már lejárt szavatosságú kezdeményezéshez.

Mindkettőjük tekintélyét alaposan megtépázták már a politikai melléfogásaik, sok vesztenivalójuk nem maradt.

Csak emlékeztetőül: 2017 tavaszán a kormány – ugyancsak képviselői előterjesztésre – már megpróbálta elfogadtatni a parlamenttel, a mostanival csaknem szó szerint egyező javaslatot, de akkor már a bizottsági vitában a fideszes képviselők is szembefordultak ezzel. A közelgő választások bírták őket jobb belátásra, állították a szocialisták, és megjósolták, hogy a választások után újra előveszik majd az ügyet. A fideszesek ezerrel tagadtak, mégis így történt.

A kormánypárt politikai tanácsadói jól gondolták, hogy mintegy három évvel a következő parlamenti választások előtt, most alkalmas lehet az időpont a Munka törvénykönyvének tervezett módosítására. Egy várható, országos felháborodást követően, könnyebb lesz a kármentés. Nem kellett nagy jóstehetség ahhoz, hogy egy ilyen javaslat az ellenzéki pártokat közös platformra sodorja, de

ismerve a másik oldal széttagoltságát, számíthattak arra is a kormány oldalon, talán nem lesz tartós az együttműködésük.

Már a vitában elhangzott felszólalások is sejtették, hogy a túlmunkakeret évi 400 órára bővítéséhez egyetlen ellenzéki párt sem adja majd a nevét. Az estébe nyúló vitában többek között az MSZP-s Harangozó Tamás azt mondta: ezzel a javaslattal a magyar kormány a magyar dolgozókat eladta a német multiknak és az itthoni oligarcháknak, és szerinte katasztrofális helyzetet teremthet, ha a dolgozók maradék hétvégéjét is elrabolják. Párttársa, Varga László szerint a törvény megszavazása és kihirdetése esetén az ellenzéki pártok összefogva meg fogják találni azokat a demokratikus eszközöket, amelyek „jobb belátásra térítik majd a kormányt”. Tordai Bence, a Párbeszéd országgyűlési képviselője úgy fogalmazott: egyértelművé vált, hogy a Fidesz a német ipart szolgálja ki és nem a magyar munkavállalók érdekeit. Szél Bernadett szerint – Orbán kedvenc kifejezésével élve – a kormány azoknak a munkavállalóknak ad egy tockost, akik itthon maradnak. A jobbikos Varga-Damm Andrea tovább ment: 2006-ban Budapestet ennél sokkal kevesebbért gyújtották fel, és egy ilyen javaslat benyújtása esetén egy demokratikus országban tömegek lennének az utcán.

A szakszervezetek is alighanem erre az álláspontra jutottak.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASzSz) december 8-ra utcára hívja a tagjait,

jelezte a szövetség elnöke. Egyelőre csupán a demonstrációról született döntés, majd ezt követően fognak tárgyalni a munkahelyi tisztségviselőikkel az ellenállás és tiltakozás más módjairól is: figyelmeztető sztrájkok vagy egyéb megmozdulások jöhetnek, nyilatkozta a szervezet elnöke.

A különféle internetes fórumokon is mozgolódás tapasztalható, vannak, akik a javaslat mögött álló gyárak ipari parkjainak körbezárását, országos sztrájkot és tüntetések megszervezését pedzegetik.

“Egy jó nagy sztrájkot kellene csinálni, amilyen meg nem volt! Így is rabszolgák vagyunk!” –írta valaki a vasasok honlapjára. A Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) egyenesen egy gumigyárba küldené a javaslatot benyújtó képviselőket, hogy ott néhány feszített műszakot dolgozzanak végig olyan munkakörülmények között, mint amilyet most ők javasolnak.

Ha az ellenzéki pártok és a szakszervezetek egymásra találnak, valóban könnyen elszabadulhatnak az indulatok,

s akkor a jóval szigorúbbra hangolt gyülekezési törvény sem tudja majd megakadályozni, hogy ne kerüljön sor olyan rendbontó akciókra, amelyekről a jobbikos képviselő asszony is vizionált. Igaz, 2006-ban a Fidesz biztatta utcai randalírozásra a híveit, de a jobbikos szónokok vitték a tévé székháza elé a gyújtogatástól sem visszariadó elégedetlenkedőket.

Aligha valószínű, hogy a kormány tanácsadói nem számoltak a szakszervezetek felháborodásával, és azzal a veszélyes helyzettel, ha azok egy platformra kerülnek a politikai pártokkal. Úgy tűnik, ennek a méregfogát próbálták kihúzni már szeptemberben, amikor feltehetően belső körökben már tárgyaltak a Kósa-féle javaslat benyújtásáról.

A napokban napvilágra került az a hír, miszerint a kormány szeptemberben 100-100 millió forintot utalt annak a hat legnagyobb érdekvédelmi szervezetnek,

amelyek 2012-ben megállapodást kötöttek a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) létrehozásáról. A tervezett törvénymódosítás ellen most viszont a LIGA Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szakszervezete (MOSZ), valamint a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASzSz) is tiltakozik. A dolog pikantériája, hogy a tervezett túlóra- és munkaidőkeret-emelés ellen szót emelő nagyobb szakszervezetek tagjai a VKF-nek, ahol elvileg partneri viszonyban vannak a kormánnyal, de a jelek szerint ott mégsem értesítették őket előre a munkavállalóknak hátrányos törvénymódosításról.

Elegendő lesz-e 100 millió forint lecsillapítani a szakszervezetek háborgását? Júdáspénzt kaptak a kormánytól a behódolásuk fejében?

Ha annak szánták, nehezen képzelhető el, hogy a kormány komolyan venné a szakszervezetek tiltakozását, és arra sem mernék nagyobb téttel fogadni, hogy ebben az esetben a szakszervezetek – néhány felháborodott közleményen túl – bármit tennének a jogszabály elfogadása ellen. Ha mégis meggondolnák magukat, és élére állnának az elégedetlenségnek,

ha ők lennének a kovászai egy nagy tüntetéssorozatnak, majd egy esetleges országos sztrájknak, akkor jelentősen javíthatnának az elmúlt években igencsak megkopott tekintélyükön.

Ha az ellenzéki pártokkal is tartósan megtalálnák a közös hangot, akkor egy komoly erőt képviselő nemzeti összefogás születhetne a jelenleg regnáló kormányzattal szemben.

Miután tegnap este Lezsák alelnök megunta az ellenzéki felszólalók szemrehányásait, nemes egyszerűséggel belefojtotta a szót a hozzászólásra várakozó további felszólalóba. Ekkor a pártok egységesen felálltak és kivonultak a teremből. Magukra hagyták a kormánypárti sorokban árválkodó négy-öt fideszest, vitassák meg egymás között a kiemelt beruházások gyorsításáról és a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló többi javaslatot.

Amire eddig egyetlen ellenzéki, demokratikus politikai erő sem volt képes, az lám, könnyen sikerülhet Kósa Lajosnak.

Koalíciós vita Olaszországban Orbán látogatása miatt

0

A kisebbik kormánypárt elnöke, a szélsőjobboldali belügyminiszter hívta meg Orbán Viktort, a nagyobbik kormánypárt szerint viszont ez nem hivatalos kormánytalálkozó. Szerintük Magyarországnak nem szabadna több uniós forrást adni, ha a kormány nem hajlandó menedékkérőket átvenni.

Matteo Salvini, a szélsőjobboldali Liga elnöke, olasz belügyminiszter és Orbán Viktor kölcsönösen nagyra tartják egymást, Salvini ezért is hívta meg Orbánt, hogy tárgyaljanak az Európába tartó menedékkérők visszavételéről.

Csakhogy ebben a kérdésben

alapvető ellentét van a két kormány között:

az olaszok azt akarják, hogy kötelező jelleggel vegyen át tőlük a többi tagállam menedékkérőket, a magyar kormány ezt mereven elutasítja.

A nagyobbik koalíciós párt, a populista Öt Csillag frakcióvezetői ezért ki is adtak egy közleményt, amelyben azt írják: Salvini és Orbán keddi megbeszélése csak és kizárólag politikai eszmecsere és nem intézményes vagy kormánytalálkozó.

Azt írják: „azoknak az országoknak, amelyek nem csatlakoznak a menekültek áthelyezésekhez, és mindazoknak, akik válaszra sem méltatják Olaszország segélykérelmét, véleményünk szerint

nem kellene több európai forrásban részesülnie

– és ezen országok között jelenleg Magyarország is szerepel”.

A baloldal tüntetést is szervez kedden Milánóban Salvini, Orbán, valamint az általuk képviselt „egoista és szögesdrótos” Európa ellen. Egy másik szélsőjobboldali párt, az Olaszország Barátai viszont örül Orbán látogatásának.

Közben az is kiderült, hogy elhagyhatják a Catania kikötőjében veszteglő hajót a menedékkérők, akiket a belügyminiszter utasítása alapján tartottak ott. Az olasz katolikus egyház ugyanis bejelentette, hogy gondjaiba veszi őket, több ország, például Albánia és Írország pedig jelezte, hogy többeket hajlandó befogadni.

Salvini ellen egyébként nyomozás is indult utasítása miatt, ugyanis az olasz törvények szerint a hatóságok 48 órán túl senkit sem tarthatnak fogva letartóztatási parancs nélkül.

Állami idiotizmus: az olaszok megszüntetnék a kötelező oltást

Az olasz felsőház már megszavazta, hogy ne legyen kötelező a gyerekek tíz betegség elleni kötelező védőoltása. A húsz éve meghamisított „kísérleti vizsgálaton” alapuló oltásellenesség ragályosan terjed a világban, s olyan támogatója van, mint Donald Trump. A szomszédban tombol a kanyaró.

A múlt héten az oltásellenes nézeteket valló kormánykoalíció (5 Csillag Mozgalom-Liga) többségi szavazatával megszavazták a felsőházban, hogy egészítsék ki az egy éve hozott törvényt: ne legyen kötelező beadni a kisgyerekeknek a tíz betegségre készült oltásokat.

Az erről tudósító CNN megjegyzi, hogy 2017-ben (Románia után) Olaszországban regisztrálták a legtöbb, 5004 kanyarós megbetegedést, az Európai Gazdasági Térségen belül 34 százalék az olaszországi esetek aránya.

A koalíció mindkét pártjában azzal érvelnek, hogy a kötelező oltások

„elriasztják az iskolai befogadást”.

A Liga-elnök és belügyminiszter Matteo Salvini júniusban kijelentette, hogy a 10 kötelező oltás – beleértve a kanyarót és a tetanuszt – „haszontalan és sok esetben veszélyes, ha nem káros”.

Az oltásellenességnek olyan hívei vannak, mint például Donald Trump amerikai elnök, aki ugyanazt az érvet hangoztatja, ami az oltásellenesség „alapja”, hogy az autizmust okoz a gyerekeknél.

Holott a bizonyíték – ahogyan erről nemrégiben írtunk

közönséges hamisítványon alapul:

éppen húsz éve egy gyógyszergyáraktól sok kártérítési pénzt remélő brit ügyvéd felbérelt egy orvost, aki az egyik rangos orvosi lapban publikálta aztán „tanulmányát”. Eszerint (12 gyerek megvizsgálása alapján) összefüggés van az autizmus és a mumpsz, kanyaró, rubeola elleni kombinált védőoltás (MMR) között.

Ezután Nagy-Britanniában 90-ről 60 százalékra csökkent az MMR-ben megbízó szülők aránya, és rohamosan esett az oltást beadók száma is. A „tanulmány” aztán partot ért az Egyesült Államokban is, ahol már az ezredfordulón 125 ezer gyerek nem kapta meg a védőszurit.

Andrew Wakefieldet és Richard Barr ügyvédet 2004-ben leplezte le egy oknyomozó újságíró, az orvosi lap visszavonta a cikket és bocsánatot kért. Azóta vizsgálatok (gyermekek) tízmillióit végezték el, s egyik se támasztotta alá a Wakefield-féle állítást.

Sajnos ennek ellenére amerikai hírességek (Charlie Sheen, Jim Carrey, Alicia Silverstone, Rob Schneider színészcsillagok) és maga Trump is az oltásellenesség támogatói lettek, aminek következtében

drámaian nő a kanyarós megbetegedések száma az USA-ban is.

Az Európai Bizottság kidolgozott egy ütemtervet Megerősített együttműködés a védőoltásokkal megelőzhető betegségek ellen címmel, miután a WHO regisztrálta, hogy a kanyarós esetek száma

Európa-szerte megdöbbentő mértékben nőtt: 2017-ben négyszer annyi, mint 2016-ban

– olvasható a Magyar Tudományos Akadémia áprilisi közleményében. Ugyanaznap az Európai Parlament állásfoglalást bocsátott ki, amelyben közegészségügyi veszéllyé nyilvánították a védőoltások számának csökkenését, az egyre erősödő oltásellenességet, amely már jelenleg is érezteti a hatását.

S hogy ne ringassuk magunkat hamis illúzióban, érdemes felidézni, hogy a szomszédságunkban, Romániában már több, mint 11 ezer kanyarós megbetegedést találtak, amelyekben eddig legalább 40-en haltak meg. Romániában nem kötelező a gyerekek beoltása. Havonta vagy húszezer szülő tagadja meg a gyerek beoltását.

Nálunk addig nincs baj, amíg sikerül megőrizni a beoltottság jelenlegi magas, mintegy 90 százalékos arányát. Csakhogy – idézett cikkünkben olvashatóan – hazánkban is 27 százaléknyi felnőtt, kétmillió ember vallja ugyanazt, mint

az őrületet most állami politika rangjára emelő szélsőséges olasz kormány, hogy a védőoltás több bajt okoz, mint amennyi haszna van.

Amit kockáztatunk. A mindenféle összeesküvés-elméletekben (háttérhatalmak) is hívő oltásellenesek korábban pusztító, mostanra nagyrészt eltűnt súlyos betegségek újra-megjelenését kockáztatják. Ezek (a Webbeteg összeállítása alapján): tuberkulózis, diftéria, avagy torokgyík, szamárköhögés, tetanusz, járványos gyermekbénulás, kanyaró, mumpsz, rubeola, pneumococcus, hepatitisz B, haemophilus influezae B. Ezek a kötelező oltások. Ezen felül vannak a hozzáférhetők, olyanok, mint a rotavírus, bárányhimlő, kullancs encephalitis, influenza, hepatitisz A, és a legújabban a lányoknak ajánlott méhnyakrák (HPV) elleni szer.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK