Kezdőlap Címkék Liberális demokrácia

Címke: liberális demokrácia

Vírus, válság és demokrácia

Sok populista vezető hirdeti, hogy a liberális demokrácia gyengeségét mutatja a Covid-19 vírus válság kezelése, és ehelyett autoriter rendszerekre lenne szükség.

Sokan példálóznak Kínával, ahol az országot vaskézzel kormányzó kommunista párt az elsők között kerekedett felül a válságon. Nem ért egyet ezzel a véleménnyel Joseph Nye harvardi professzor, aki korábban a Nemzeti Hírszerzési Tanács elnöke is volt az Egyesült Államokban. A Foreign Policy című szaklapban megállapítja: a liberális német demokrácia eddig remekül kezelte a válságot míg a populista tendenciákat mutató USA, Brazília – épp ellenkezőleg – leszerepelt. Mind Trump mind Bolsonaro brazil elnök igyekezett elviccelni kezdetben a vírusjárványt. Az eredmény lesújtó: mindkét országban nagyon sok a fertőzött és a halott. A gazdaság drámai mértékben visszaesett. Mindkét vezető maga is megfertőződött. Az egészségügyi ellátásról kiderült: nem megfelelő a tömeges megbetegedések kezelésére!

Joseph Nye professzor ugyanakkor rámutat arra, hogy az autoriter vezetők igyekeznek kihasználni a lehetőségeket: Orbán Viktor magyar miniszterelnök a válságra hivatkozva növeli a hatalmát Magyarországon. Csakhogy ez nem kockázatmentes vállalkozás, mert a járvány és vele a gazdasági válság elhúzódik. Vagyis az első számú vezető olyan időszakban vállalja fel a teljes felelősséget, amelyik nem kecsegtet túlságosan jó nyerési esélyekkel.

Kínában épp ezért tanácsolta Hszi Csinping elnök legközelebbi politikai szövetségese, hogy az államfő ne vállaljon teljes felelősséget a Covid-19 járványban, mert kudarc esetében kínos következményekkel kell számolni.

Geostratégiai következmények

Az USA világhatalmi szerepe meggyengül, mert a gazdasági visszaesés következtében egyre kevésbé lesz képes a globális gazdaság folyamatainak a befolyásolására. Épp ezért az Egyesült Államoknak a jövőben – Trump eddigi politikájától eltérően – az együttműködésre kell törekedni a liberális demokráciákkal Európában, Japánban és Dél Koreában.

Kína megerősödése a Covid-19 járványtól függetlenül is végbemegy, de jelenleg az a helyzet, hogy a kínai gazdaság az egyetlen, amely pozitív eredménnyel számolhat 2020-ban a nagyhatalmak közül. Joseph Nye professzor épp ezért javasolja a fokozott összefogást az USA, az EU, Japán és Dél Korea között, hogy ellensúlyozni tudják Kína növekvő befolyását és Oroszország kísérleteit a nemzetközi erőegyensúly megbontására.

Bréking (fék)nyúz, 2018. december 28. – Tudósítás a másik valóságból

0

A 888-ból megtudhatjuk, nincs is azzal különösebb gond, hogy nappal – nem éjjel – elvitték Nagy Imre szobrát, mert azokra kell emlékezni a téren, akiket legyilkolt a kommunista csőcselék. Gulyás Gergely meg felvilágosította a PestiSrácok.hu olvasóit: ennyire liberális demokrácia aligha van bárhol Európában, mint nálunk. A baloldal viszont jövőre sem fog feltámadni – ezt már egy politológus magyarázta el nekünk.

Helyes, hogy elvitték Nagy Imre szobrát, azokra emlékezzünk, akiket legyilkolt a kommunista csőcselék

Pénteken a reggeli órákban (és nem éjszaka, ahogyan azt a baloldali média és Gyurcsány Ferenc hazudja) elszállították az Országház tőszomszédságából, a Vértanúk teréről a Nagy Imre-szoborkompozíciót.

Nagy Imre helyén a vörösterror áldozataira emlékező Nemzeti Vértanúk Emlékművét állítják vissza. A Nagy Imre-emlékművet pedig a Jászai Mari tér déli, lipótvárosi területrészének geometriai középpontjában tervezik felállítani.

Azokra emlékezünk, akiket legyilkolt a kommunista csőcselék. A Nemzeti Vértanúk Emlékművét 1934. március 18-án avatták fel a Vértanúk terén. A hatalmas kőpillér tetején egy kőkoporsó látható. A pillér előtt Hungária alakja áll, alatta a következő felirat olvasható: „A nemzet vértanúinak 1918-1919”.

A pillér hátoldalán egy izmos férfi vív sikeres harcot egy sárkányszerű szörnnyel. A férfi a magyarságot, a szörny a bolsevizmust jelképezi. Alatta felirat: „A Fehér Ház kezdeményezésére kegyelettel emelte a magyar nemzet”. 1945 szeptemberében az emlékmű a „spontán szobordöntögetések” áldozatává vált. (888: Elszállították Nagy Imre szobrát, a kommunista csőcselék áldozatainak emlékművét állítják fel)

Gulyás Gergely: ennyire liberális demokrácia aligha van bárhol

A balliberális oldalt és holdudvart kizárólagos felelősség terheli, hogy a fizikai fenyegetés és erőszak a parlamenti politika eszköztárában megjelent, az ellenzék egy része immáron nem a demokratikus akaratnyilvánításban, a legitim felhatalmazásban hisz, hanem az erőszakban – jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott interjúban Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki szerint az ellenzék láthatóan képtelen elviselni, hogy 12 éve minden választáson brutális nagy pofont kap a választópolgároktól.

Ami az erőszakos utcai tüntetéseket illeti, a tárcavezető kiemelte, a baloldal is szeretne magának egy saját 2006-ot, hogy a saját szégyenükben másokkal is osztozhassanak, de a tények nem az ő barátaik, a jogsértések következmény nélkülisége alapján pedig ennyire liberális demokrácia aligha van bárhol az Európai Unióban, mint Magyarországon. “Ha a klasszikus magyar liberalizmusnak a rendszerváltozást követően volt hiteles képviselője, akkor a ’90 utáni első ciklusban ez a Fideszről mondható el. Kifejezetten sajnálom, hogy ma Európában a normálisan gondolkodók többsége okkal kap hidegrázást, ha liberális pártokról hall” – mondta Gulyás Gergely.

Hangsúlyozta, a kultúrharc nem központi utasításra történik, de a kormány meghallja a kritikákat, amire jó példa a tévéfilmalap létrehozása. A miniszter elárulta, Soros György már a rendszerváltozáskor úgy gondolta, hogy a választási eredményektől függetlenül ő fog kormányt alakítani. (PestiSrácok.hu interjú: Gulyás Gergely: Az ellenzéki erőszak következmény nélkülisége alapján ennyire liberális demokrácia aligha van bárhol)

A baloldalnak annyi…

A Párbeszéd parazita az MSZP testén, még mindig Gyurcsány diktál a baloldalon. Az ellenzék jövőre sem fog feltámadni.

A baloldal állapota – benne az MSZP-vel, a DK-val és Párbeszéddel – 2018-ban semmit sem javult a korábbi évekhez képest, továbbra sem rendelkeznek megnyugtató válaszokkal az embereket érdeklő legfontosabb kérdésekben – így értékelte az előbb említett három párt idei évét Farkas Örs. A politológus szerint a jelenlegi értéksemleges szervezetek helyett egyértelmű alapokkal bíró pártokat akarnak a választók. 2019 sem az ellenzék feltámadásáról fog szólni – mondta a szakember.

A választás után Gyurcsány Ferenc kivételével az összes politikai vezető távozni kényszerült az ellenzékből, és megalakult a rendszerváltást követő legkisebb MSZP-s, valamint kölcsönképviselőkkel az egyszázalékos támogatással bíró Párbeszéd-frakció.

A baloldal állapota semmivel sem lett jobb 2018-ban. A választókat egyáltalán nem érdekli, amikor a politika a politikáról beszél az országot érintő ügyek helyett, esetükben pedig semmi másról nem hallottunk, mint, hogy épp ki és kivel veszett össze vagy állapodott meg egy adott pozícióról – mondta a szakember. (Origo: Baloldali játékok: a magnó továbbra is Gyurcsánynál van)

Az ellenállás tétje

0

Nem kétlem, hogy a ma parlamenti többséggel rendelkező politikai establishment, valamint a Fidesz itteni fiókpártjai, ha tehetnék, az orosz, a magyar, vagy a lengyel populista, fél-diktatúrák, illetve autokráciák (hogy Kornai János analitikus kifejezését használjuk) útjára lépnének.

A populizmus – melynek erősen agresszív válfaja éppen az (i)gazságügyi törvények módosításának keretében tör magának utat – minden esetben, a politikai pluralizmus és a liberális demokrácia, valamint a kiszámítható jogállam ellen hat. A populista (és demagóg, valamint klientelista, ergo korrupt) politika, ha hatalomra kerül, a pluralizmus, magyarán saját demokratikus úton való leválthatósága ellen kezd dolgozni, hatalma bebetonozása szinte egyetlen célja, már az elérhető források kisajátítása mellett. A pluralizmus és demokrácia értékei csak addig fontosak, amíg a „népnek tetsző” politikai programmal választást nyer, utána meg felszámolandó gönc, a populista minden lehető és lehetséges módon igyekszik ellehetetleníteni a demokrácia intézményeit. Mind pl. Magyarországon, ahol az új alkotmánytól kezdődően, Orbán minden politikai lépése ebbe az irányba hat, aki a keleti kisebb-nagyobb despoták nyomán, olyan rendszert épít, mely pusztán formális értelemben (de a választási szabályozások, a gerrymandering, a médiák kisajátítása stb., hatására, csupán formálisan) őrzi a demokrácia látszatát, miközben diktatúrát épít.

A populizmus minden definíciója három kapcsolódó, sőt mesterségesen összekapcsolt, fogalmat tartalmaz, illetve ezekre hivatkozik, egyiket vagy másikat részesítve előnyben, pillanatnyi érdekeinek megfelelően: a nép, az elitellenesség, és a köz-akarat (vagy legalábbis többségi) (Cas Muddle-Cristóbal Rivera Kaltwasser, eds., 2017). A „nép” olyan konstrukció, melyben mindig a köznép, a szuverén, a nemzet (vagy etnikum) szemben áll a sajátosan értelmezett elitekkel. Az elitek legfontosabb tulajdonsága a populista diskurzusban, a korruptság, és ezáltal a „tiszta” népivel való szembe helyezkedés. A közakaratnak egy erősen leegyszerűsítő és vitatható definícióját adja a populizmus, amikor azt mondja, a többségi szavazatok minden területen az abszolút és megváltoztathatatlan közakaratot tükrözik és ennyiben csak ők és csakis a többségi diktatúra követi a nép kifejezett akaratát, minden más alternatíva „elitista”. A populizmus paradoxonok sokaságával jellemezhető, ezért demagóg, és manipulatív diskurzusok kidolgozására és sulykolására kényszerül. Többek között azért, mert egy „valóban korrupt” populista elit próbál „népet játszani”, és ellehetetleníteni a politikai pluralizmus működését, egy olyan nép nevében, melynek akaratát csak ő ismerheti. A populista vezér, a diktátor, misztikus összefonódásban él az ilyen módon fölépített „néppel”, más szerinte erre képtelen stb. Nem a populista politikusok viselkedése a meglepő ebben a stílusban, az autoriter indulatokban stb., hanem azoké, akik vakon követik őket, és nem veszik észre a rendszer alapvetően hazug, képmutató és végső soron diktatúrába torkolló jellegét, hinni akarnak a vezérnek és ezért nem is fölvilágosíthatók. (A populista vezér képes mozgósítani egy kemény magot, mely vallásos hittel csüng minden megnyilvánulásán és a személyi kultusz mindenféle kellékével ellátja, olyan visszajelzésekkel, melyek megerősítik a vezért mindenhatóságában, sőt, egyre autoriterebb lépésekre sarkallja őt).

Nem kétlem, hogy a ma parlamenti többséggel rendelkező politikai establishment, valamint a Fidesz itteni fiókpártjai, ha tehetnék, az orosz, a magyar, vagy a lengyel populista, fél-diktatúrák, illetve autokráciák (hogy Kornai János analitikus kifejezését használjuk) útjára lépnének. Hogy ez nem sikerül, annak egyelőre hatalom-megosztási és technikai, valamint személyi akadályai vannak, és a nem elhanyagolható civil ellenállás futtatja zátonyra az ilyenszerű kísérleteket. Nem sorolhatom föl az egészet, de hadd utaljak arra, hogy a román politikai berendezkedés, a szabványos fékek és ellensúlyok rendszere mellett, a miniszterelnök és az államelnök intézményes szembenállását, kölcsönös kontrollját is statuálja. A populista vezér – Liviu Dragnea – korrupciós ügyei miatt, nem lehet(ett) miniszterelnök, ezért rendre gyenge kezű miniszterelnök szurrogátumokat próbál kineveztetni, akiket a háttérből kontrollál. De ez – nem kétlem csupán technikai és nem elvi okokból – működésképtelen fölállás. A civil társadalom ellenállása talán a legfontosabb összetevője a képletnek, (egyszer majd nagyon tanulságos lenne alaposan megvizsgálni, hogy a román diaszpórának és az ideiglenesen külföldön tartózkodóknak mekkora szerepe volt/van a civil kurázsi éberségének fönntartásában és a hatékony mozgósításban. Sejtésem szerint hatalmas érdemei vannak ebben, és az sem mellékes, hogy Johannist sajátjuknak tudják, ezért az elnök hatalmát erősítik a mostani agresszív-populista támadássorozatban), mely képes ellenállni Dragnea and Co. eddigi támadásainak, nem mellesleg azzal, hogy az államelnök pozícióját erősíti.

Mindezt azért vezettem be, hogy jelezzem, fordulóponthoz érkezett a populista rendszer, az autokrácia kiépítésének folyamata: ha sikerül átvinni a most erőltetett (i)gazságszolgáltatással kapcsolatos törvényeket és módosítókat, teljesül Dragnea and Co. akarata. Románia az orosz-magyar-lengyel útra lép, Keletre (még akkor is, ha ezt szemérmesen elhallgatják majd), az illiberális demokrácia, valójában az autokrácia, fele fordul. Ezért manipulatív, ha azt magyarázzák befolyásos rommagyar politikusok, hogy a mostani (valójában szinte egy éve tartó) törvényhozás, nem támadás a liberális demokrácia és jogállamiság ellen, ha arra ösztönöznek, hogy elvesszünk a részletekben (magyarán bevegyük a maszlagot, mint ők teszik, ők viszont érdekből, meg budapesti sugallatra. Több, mint meglepő, hogy a populista vezérek a kevésbé korrupt, szakmailag fölkészült, de naiv, vagy álnaiv(?) képviselőkkel képesek „megvédeni populista álláspontjukat”, akik nem látják át: miután átértek a pallón, ellenük fordul a populista vezér, de legalábbis „leelitezi” őket, akárcsak nagyon enyhe bírálataik, fenntartásaik miatt is. Ráadásul a jelenlegi helyzet, mely megosztja a rommagyar szavazókat is, fölszínre veti az „egységes képviselet”, a rommagyar politikai pluralizmus hiányának ódiumát, és napirendre hozza a „Not in my name” jelszót). Hogy szakmai vitát kezdjünk ott, ahol puszta populista-demagóg szándékok jogi formulájának megtalálását erőltetik, melyben a Fidesz itteni fiókpártjai partnerek, ha nem egyenesen kezdeményezők. És ez a keret, amelyben a korrupció-ellenes szabályozások és intézményes elrendezés ellehetetlenítését, a Btk. módosítását, az ANI kiherélését stb., értelmeznünk kell. Ez tipikusan az a helyzet, amikor a technikai részletekben való elvesztődés – melyre egyfelől a laikus közönség képtelen, másfelől pedig szemfényvesztés, ha kicsit is megkaparjuk a demagóg kísérőszövegeket ez rögtön kiderül – a tisztánlátás akadálya. A populisták mélyen lenézik az igazi szakértőket (is), ezért a manipuláció könnyen átlátható, az áljogi diskurzusok csak a manipulációt szolgálják. Ne hagyjuk magunkat megvezetni, nem lesz újabb esély az ország nyugati orientációjának, a liberális demokrácia értékeinek és intézményeinek megmentésére!

Magyari Nándor László

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK