Kezdőlap Címkék Lengyelország

Címke: lengyelország

Több mint 2100 orvos mond föl Szlovákiában

A visegrádi csúcstalálkozón furcsa kéréssel állt elő Heger, Szlovákia miniszterelnöke: a magyar és a lengyel kormány támogatásával szeretne betegeket exportálni ebbe a két szomszédos országba! Az ok: 2100 orvos mond föl az 5 milliós országban, ahol ezzel vészhelyzetbe kerül az egészségügy január elsejétől.

Az orvosok Szlovákiában is magasabb béreket szeretnének elérni, de ezeket a kormány nem tudja vállalni, mert az energia válság kellős közepén nincsen rá pénze.

Szlovákiában már volt ilyen egészségügyi vészhelyzet 2011-ben amikor tömegesen mondtak fel az orvosok. Akkor a Csehországból küldött katona orvosok mentették meg a helyzetet.

Egyik visegrádi tagállam egészségügyi rendszere sincs jó bőrben hiszen a pandémia nagyon megviselte az orvosokat és az ápolókat. Ráadásul továbbra is nagy az orvos és ápoló hiány Európában, ezért sokan választják ezt a megoldást akár már közvetlenül a diploma megszerzése után is.

Szlovákiában az egészségügyi minisztérium egyelőre még nem kérte a hadügyminisztériumot, hogy helyezzék készenlétbe a katona orvosokat. Összesen 40 mozgósítható katonaorvos dolgozik Szlovákiában, ez kevés a problémák megoldásához. Ezért valószínűleg ismét a külföldhöz kellene fordulni. Legutóbb a cseh szenátus nehezményezte, hogy az ország katonaorvosainak egy részét Szlovákiába küldték.

Szlovákiai páciensek magyar és lengyel kórházakban?

Ezt kérte Heger miniszterelnök Kassán. Orbán és Mazowiecki válasza az volt, hogy “tanulmányozzák a kérdést”.

Szlovákia egészségügyi minisztere kijelentette: amennyiben nem tudnak megállapodni az orvosokkal, akkor november 30-tól egészségügyi vészhelyzetet rendelnek el az országban.

A visegrádi együttműködés nincs a legjobb állapotban hiszen Orbán Viktor Putyin barát politikáját a másik három ország egyáltalán nem osztja. A hétköznapi együttműködés ettől még működhet bár sem a magyar sem pedig a lengyel egészségügy nincs jó állapotban. A visegrádi országokban az egészségügy tulajdonképp permanens vészhelyzetben van, de ezt csak akkor mondják ki amikor teljes leállás fenyeget mint most Szlovákiában, ahol 2100 orvos adta be a felmondását.

Orbán már Visegrádon is trójai faló

A négy visegrádi állam parlamenti elnökei Pozsonyban találkoztak volna, de az ukrajnai háború miatt elmarad az eszmecsere.

Csehország, Lengyelország és Szlovákia ugyanis úgy gondolja, hogy Orbán Viktor Putyin trójai falova a visegrádi együttműködésben. Miközben a másik három tagállam mindenben támogatja a harcban álló Ukrajnát, a magyar diplomácia igyekszik keresztbe tenni Zelenszkij elnöknek, akit Orbán Viktor személyesen is támad olykor.

Markéta Pekarova Adamova, a cseh országgyűlés elnöke már többször bírálta Orbán Viktort Putyin barátsága miatt. Ezúttal még nyersebben fogalmazott egy cseh újságban:

”a magyar kormány Oroszország trójai falova. Ezért fontos, hogy egyértelmű üzenetet küldjünk neki.”

Szlovák külügyminiszter: a magyar szankciós érvek a Kreml kézikönyvéből valók

Rastislav Kacer külügyminiszter nemrég interjút adott a Napunk című szlovákiai lapnak, melyben bírálta a magyar kormány politikáját, mellyel az Oroszország elleni uniós szankciókat teszi felelőssé az inflációért.

“Olyan érveket hallunk ezzel kapcsolatban a magyar kormánytól, melyek megegyeznek azokkal, amelyet Oroszország használ az információs háborúban a Nyugattal szemben”.

A magyar diplomácia ezzel teljes mértékben elszigetelődött a nyugati világban:

”Magyarország ezekkel a nézetekkel teljesen egyedül maradt az Európai Unióban”

– hangsúlyozta Szlovákia külügyminisztere.

Menczer Tamás külügyi államtitkár válaszul azt állította, hogy “a szlovák külügyminiszter nem szereti a magyarokat.” Szerinte a nézeteltérések ellenére a visegrádi együttműködés továbbra is működik.

“Nem ülünk fel a provokációnak. A visegrádi négyes szövetség erejét megőrizzük. A magyar kormány mindig a magyar érdekeknek megfelelően cselekszik. Mi a béke pártján állunk, azonnali tűzszünetet és békét akarunk. Akkor is, ha ez Rastislav Kacer külügyminiszternek nem tetszik” – fogalmazta meg a magyar külügy álláspontját Menczer Tamás államtitkár.

Vajon a másik három visegrádi állam nem a saját nemzeti érdekeit képviseli amikor támogatja Ukrajnát? Vajon az Európai Unió nem azért alkalmaz szankciókat az orosz agresszorral szemben, hogy rákényszerítse Putyint a hadműveletek befejezésére és a tűzszünetre?

Orbán belpolitikai okból vállalja a blamázst

Belátható időn belül nem jön pénz Brüsszelből, a magyar gazdaság jövőre leáll, nem lesz miből osztogatni. Orbán kétségbeesetten bűnbakot keres nehogy az elégedetlen választópolgárok őt tegyék felelőssé a kritikus helyzetért. Az életszínvonal csökkenés ugyanis csaknem mindenkit fenyeget a tartósan magas infláció miatt. Megoldást erre Orbán nem talál, ezért újra az Európai Uniót jelöli meg bűnbakként illetve az Egyesült Államokat, amely elszántan támogatja Ukrajnát. A trójai faló szerep akkor sikeres, ha kívülről jelentős a támogatás. Putyinnak viszont kisebb gondja is nagyobb annál minthogy Orbán rendszerét támogassa. Maradnak a kínaiak, akik mostanában egyre inkább elhatárolódnak Putyintól, és inkább Scholz kancellárral és Biden elnökkel paktálnak. Macron francia elnök egyenesen felkérte Hszi Csin-ping kínai államfőt, hogy közvetítsen az ukrajnai háborúban. Közben a trójai faló belsejében egyre hidegebb van, kívülről pedig gúnykacaj hallatszik.

A lengyelek nem követik el Orbán hibáját

Andrzej Duda lengyel elnök kizárta annak lehetőségét, hogy újabb kezdeményezéseket tegyen az Európai Unió felé, hogy kitörjön a 35,4 milliárd eurós (35,2 milliárd dolláros) pandémia utáni segély kiadása körüli holtpontról.

„Nem hiszem, hogy a másik oldal elvárásainak való megfelelés további kísérletei bármilyen eredményt hoznának” – mondta Duda a Seci magazinnak a wpolityce.pl weboldalon közzétett interjúrészletek szerint. 

„Úgy gondolom, hogy Lengyelország már túl sok jóakaratot tanúsított.”

Duda elmondta, hogy „legjobb tudomása szerint” Lengyelország teljesítette az összes feltételt ahhoz, hogy megkapja a pénzeszközöket, miután a bizottság jóváhagyta a világjárvány utáni segélyek kiadási tervét, bár bizonyos feltételekkel A kormány azt tervezi, hogy heteken belül hivatalosan kéri a kifizetéseket.

Az Európai Bizottság kitart amellett, hogy Varsó nem tett eleget a segélyek elnyeréséért, miután az ország olyan törvényt fogadott el, amely visszafordítja az igazságszolgáltatásban néhány vitatott változtatást.

A pénz fontos a lengyel kormány számára, amely több mint két évtizede legmagasabb hitelfelvételi költségeivel és szoros versenyfutással néz szembe a 2023 októberében várható általános választások előtt. 

Jaroslaw Kaczynski, a Kormányzó Jog és Igazságosság párt vezetője szombaton kijelentette, biztos abban, hogy Lengyelország megkapja a támogatást pártja győzelme után.

Arra is figyelmeztetett, valós a veszély, hogy a konfliktus odáig fajuljon, hogy Lengyelország gyakorlatilag elveszíti eurómilliárdokhoz való hozzáférését, amellyel Magyarország jelenleg Orbán Viktor miniszterelnöksége alatt szembesül. 

„Ma Orbánnak különféle, messzemenő engedményeket kell tennie az EU-ban, mert gazdasága egyszerűen összeomlik” – mondta Kaczynski.

„Mi nem követhetünk el ilyen hibákat.”

Putyin és Potyemkin

Lehet abban valami jelzésértékű, hogy Putyin, fontosnak tartotta orosz földre vitetni Potyemkin herceg koporsóját, aki úgy láttatta a valóságot „mintha” létezne, pedig az csak PR díszletként funkcionált.

Az oroszok elvitték Potyemkin herceg koporsóját Herszon városából, ahol évszázadokig őrizték a Szent Katalin székesegyházban. Potyemkin herceg Nagy Katalin cárnő szeretője és bizalmasa volt. Miután az oroszok elfoglalták a tengermelléket, a cárnő őt nevezte ki kormányzónak. Amikor Nagy Katalin a helyszínre látogatott, akkor az ő parancsára csinosították ki a házakat az utak mentén, hogy a cárnő virágzó vidéket láthasson. A csel bevált: Nagy Katalin megdicsérte Potyemkint, aki semmit sem tett a vidék fejlesztéséért viszont jó PR-ral leplezte ezt. A Potyemkin falvak így váltak a valóság meghamisításának bevált módszerévé. A hazugság a hatalom hétköznapi eszköze azóta is orosz földön. Putyin ennek újabb bizonyítékát adta abban a beszédben , melyet az orosz egység napján mondott el.

Sztálini örökség

A Szovjetunió belső határait Sztálin rajzolta meg hiszen ő volt a nemzetiségi ügyekkel megbízott népbiztos. Arra törekedett, hogy a tagköztársaságok soknemzetiségűek legyenek, így ne tudjanak fellépni a nemzeti érdek nevében Moszkvával szemben. Ezért Ukrajna határain belülre kerültek a keleti orosz többségű tartományok, melyeket most Putyin “visszaszerzett”. Ide tartozik Herszon is, ahol Potyemkin herceg örök álmát aludta. Csakhogy most a lakosság kitelepítésével az ő koporsója is elhagyta Herszont. Mit jelent ez a szimbólum? Az oroszok lemondanának Herszonról cserébe a tűzszünetért?

Putyin: más államoknak is vannak területi követelései

Az orosz államfő azt állította, hogy Lengyelország, Románia és Magyarország is jogosan követelheti Ukrajna egyes területeit hiszen azokat erőszakkal ragadták el tőlük. Ezzel megint a sztálini örökségre célzott, hiszen 1947-ben a párizsi békében a szovjet diktátor igényei szerint alakultak a kelet-európai államok határai.

A Szovjetunió először a Hitler-Sztálin paktum alapján foglalta el Lengyelország keleti részét, melyet Fehéroroszországhoz illetve Ukrajnához csatolt. Románia keleti tartományai: Besszarábia és Bukovina szintén a Szovjetunió részei lettek. A párizsi béke szentesítette ezeket a területszerző lépéseket.

Magyarországtól Kárpátalját csatolták szovjet Ukrajnához.

Radoslaw Sikorski korábbi lengyel külügyminiszter többször is úgy nyilatkozott, hogy Putyin korábban is tett ajánlatot Ukrajna felosztására, de ezt Varsó következetesen visszautasította. Amikor erről kérdeztem Varsóban Szeremetew herceget, az akkori hadügyi államtitkárt, elmesélte, hogy semmiképp sem kívánják felülvizsgálni a második világháború után megrajzolt határokat hiszen ezzel kérdésessé tennék Lengyelország nyugati határait. Lengyelország jelentős német területekkel gyarapodott a második világháború után.

Most mind a lengyel mind a román kormány visszautasította Putyin célzásait. A magyar kormány egyelőre hallgat. Nyilván ez is része “a különleges magyar-orosz kapcsolatoknak”, amelyekről manapság ugyancsak hallgatni kell.

Hazudni tudni kell – Lázár Jánosnak ezúttal nem sikerült

A brüsszeli bizottság azt kérte a lengyelektől, hogy “köpjék le a magyarokat, akkor kapnak pénzt. Megtették, de nem kaptak” – mondta Lázár János, aki hosszabb szünet után tért vissza a kormányba szerényebb beosztásba, de ezzel a kijelentéssel meg kívánta szolgálni Orbán Viktor bizalmát.

Lázár akkor veszítette el a miniszterelnök bizalmát amikor a 2018-as választások előtt az USA budapesti nagykövetsége érdeklődött Lázár Jánosnál – aki akkor kancellári miniszter vagyis a kormány második számú embere volt -, hogy vállalná-e az első számú vezető posztját?

Lázár tárgyalt az amerikaiakkal, és bár tájékoztatta erről Orbán Viktort, de a miniszterelnök nem bocsátott meg: kirúgta Lázárt! Mostanra sikerült visszakapaszkodni a kormányba, ahol csatlakozott a Brüsszelt bíráló kórushoz. Pechére belekeverte Lengyelországot is.

Az egykori hűséges szövetségessel kapcsolatban az az Orbán kormány narratívája, hogy Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt váltak szét útjaik. Lengyelország az élvonalában áll az orosz agresszió elleni közös föllépésnek míg a magyar kormány az egyetlen, amely nyíltan paktál az oroszokkal az ukrajnai háború kellős közepén is. Brüsszel ezért választotta szét a lengyeleket és a magyarokat. Ez kétségtelenül szempont lehetett Brüsszelben, de a magyar és a lengyel kormány között van még egy lényeges különbség. Ez pedig a korrupció! Míg a magyar kormány az Európai Unió három legkorruptabb vezetése közé tartozik – a másik kettő Bulgária és Románia – addig Lengyelországban nem ez a helyzet. Mészáros Lőrincnek nincs párja Lengyelországban. Jaroslaw Kaczynski, a rendszer vezére, panel lakásban lakik és szerényen él.

A lengyel nagykövet cáfol

Soha nem kérte a brüsszeli bizottság, hogy Lengyelország gyengítse együttműködését Magyarországgal – közölte az új lengyel nagykövet, aki a kormánypárti Mandinernek adott interjút. Sebastian Keciek nagykövet magyarázatot kért sok vezető fideszes politikustól, de ők mind közölték: nem osztják Lázár János véleményét. A nagykövet találkozót kért Lázár Jánostól, de erre egyelőre nem nyílt lehetőség.

Orbán Viktor ugyanis igen népszerűtlen munkát bízott Lázár Jánosra: neki kell leállítania a nagy hangon bejelentett nagyberuházásokat. Hét szűk esztendő következik – mondta Orbán Viktor, és félő, hogy ebben nem téved.

Van élet orosz gáz nélkül is

Erre hívta fel a figyelmet Lengyelország új budapesti nagykövete. Morawiecki miniszterelnök avatta fel a napokban azt a vadonatúj gázvezetéket, amely Norvégiából szállít földgázt. Ez teljes mértékben pótolja az orosz földgázt. Lengyelország már évekkel ezelőtt megkezdte a leválást az orosz földgázról – hangsúlyozta az új lengyel nagykövet.

Orbán Viktor ellenzékben maga is ezt az álláspontot osztotta, de 2010-ben kormányra kerülve még jobban elkötelezte Magyarországot az orosz energia mellett. Nemcsak a földgázfüggés a legnagyobb az Európai Unióban, de oroszok építik a Paks 2 atomerőművet is.

Miért kockáztatja Orbán Viktor Washington és Brüsszel rosszallását az intenzív orosz kapcsolat fenntartásával? A nem hivatalos fideszes narratíva az, hogy erre az európai nagyhatalmak – Németország és Franciaország – buzdítják a magyar miniszterelnököt, aki Kötcsén arról is beszélt, hogy Magyaroszágon találkozhatna az orosz energia a német technológiával. Rómában a választások után újra hatalomra kerül Berlusconi és Salvini, akik mindketten Putyin nagy barátai.

Közben az oroszok azzal fenyegetőznek, hogy leállítják a Török Áramlatot is, melyen Magyarország még kap orosz földgázt. Kérdés, hogy meddig?

Sok hűhó semmiért, avagy impotencia az Európai Parlamentben

Magyarországhoz hasonlóan Lengyelország sem kapta meg eddig az uniós eurómilliárdokat. Nem kis pénzről van szó: összesen 36 milliárd euróról. Ebből 24 milliárd a támogatás, 12 milliárd az olcsó hitel.

Morawiecki miniszterelnök legutóbb úgy fogalmazott, hogy több engedményre Lengyelország immár nem hajlandó. Glinski miniszterelnökhelyettes fogalmazta meg Varsó alternatív elképzelését: kölcsön felvételt Ázsiában. Netán Kínában?

A lengyel miniszterelnök teljes erővel elítélte az Európai Parlament határozatát, amely bírálta a nemzeti együttműködés rendszerét Magyarországon, és arra buzdította a brüsszeli bizottságot, hogy ne adjon egy centet sem addig amíg Orbán Viktor meg nem reformálja a azt.

Hahn uniós költségvetési biztos 3000 milliárd forintos összeg befagyasztását javasolta arra az esetre, ha a magyar kormány nem teljesítené az uniós elvárásokat.

Donáth Anna: az EU átutalja az uniós milliárdokat

Navracsics Tibor, aki a Heti Válasznak nyilatkozott, úgy véli, hogy semmiképp sem fordulhat elő, hogy Magyarország ne kapja meg az uniós eurómilliárdokat, mert mindent megtesz, amit az Európai Unió feltételként megszabott. November 19-ig adott erre határidőt a brüsszeli bizottság. Amely dönthet úgy, hogy leállítja az eljárást Magyarország ellen, de úgy is, hogy a Tanács elé terjeszti azt. Morawiecki lengyel miniszterelnök közölte: semmiképp sem támogat semmilyen elvonást Magyarországtól.

Donáth Anna, a Momentum képviselője – Navracsics Tibor miniszterhez hasonlóan – úgy gondolja, hogy Magyarország megkapja az uniós eurómilliárdokat. Donáth Anna a Facebookon ezt írta: ”az Európai Bizottság bejelentése fenyegetésnek látszó időhúzás, melynek végén a magyar kormány megkapja az uniós pénzeket. A brüsszeli bizottság feltételei teljesíthetőek, nem fogják alapjaiban megrengetni az nemzeti együttműködés rendszerét. A 3000 milliárd forintos büntetés csak a médiának és a közvéleménynek szól: szigorúan veszik a magyar kormány 12 éve tartó lopásait. A valóság az, hogy az uniós támogatások ennek a hercehurcának a befejeztével többé kevésbé hiánytalanul meg fognak érkezni.”

Donáth Anna hozzátette: ”nem az Európai Unió fogja megdönteni helyettünk a nemzeti együttműködés rendszerét. Az viszont lehetséges, hogy a magyar kormány csak a jövő év végén jut hozzá az uniós pénzekhez.”

Nemcsak Lengyelország nem támogatja a Magyarország elleni szankciókat, de Giorgia Meloni szélsőjobboldali olasz politikus sem, aki lehet, hogy hamarosan Olaszország miniszterelnöke lesz. Ezzel erősödnek Orbán Viktor pozíciói az Európai Unióban, ahol kevesen érdekeltek abban, hogy pénzügyi válság alakuljon ki Magyarországon esetleg épp amiatt, hogy nem érkeznek meg az uniós eurómilliárdok.

Cseh-lengyel-szlovák katonai együttműködés avagy búcsú Visegrádtól

A cseh és a lengyel légierő védelmezi majd Szlovákia légterét – jelentette be Csehország védelmi minisztere miután tárgyalt lengyel kollégájával Varsóban. Mind Jana Cernochova mind pedig Mariusz Blaszczak kiemelte közös sajtóértekezletén, hogy azért különösen fontos ez a hármas együttműködés, mert akkor következik be amikor Oroszország agresszív háborút folytat Ukrajnában.

A lengyel miniszterelnök-helyettes és védelmi miniszter egyenesen azzal vádolta meg Putyint, hogy “az orosz birodalom újjáépítésére készül.”

Augusztus 27- én találkozik egymással a három állam védelmi minisztere, hogy aláírják az egyezményt Szlovákia légterének közös védelméről. A pozsonyi kormány júniusban kérte ezt hivatalosan Csehországtól és Lengyelországtól, mert korábban saját MIG 29-es vadászrepülő flottáját átadta Ukrajnának. Szlovákia helyettük F 16-os harci repülőket rendelt az USA-ban, de ezek legkorábban csak a jövő év végén érkeznek meg. Ezért erre az időszakra kérte Szlovákia Csehországot és Lengyelországot a légtere védelmére. Magyarországot miért nem?

Visegrádi hármas

Putyin Ukrajna elleni agressziója nagy csapást mért a visegrádi együttműködésre, mert a magyar kormány külön utat választott: igen megértő Oroszország iránt miközben Orbán Viktor rendszeresen bírálja Zelenszkij ukrán elnököt. Lengyelország ex külügyminisztere, Radoslaw Sikorski egyenesen azzal vádolta meg a magyar miniszterelnököt, hogy lepaktált Putyinnal Ukrajna felosztásáról. Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő pedig úgy fogalmazott, hogy a két állam útjai elváltak egymástól az ukrajnai háború eltérő megítélése miatt. Lengyelország Zelenszkij ukrán elnök legelszántabb támogatói közé tartozik, Csehország és Szlovákia visszafogottabb, de az ő álláspontjuk is kristálytiszta: az orosz agresszióval szemben Ukrajnát támogatják. Orbán Viktor kijátszotta magát a visegrádi csapatból, amely így négyesből trióvá alakult.

A magyar miniszterelnök abban bízik, hogy Putyin kedvezményes gáz szállítással fizet majd a különutas politikáért.

Jól számol-e Orbán?

A Napunk című szlovákiai magyar lap szerint ez erősen kétséges. Deák András György energetikai szakértő szerint Moszkva sakkban tartja Orbán Viktort a gázszállítmányokkal. Szijjártó Péter külügyminiszter 700 millió köbméter plusz földgázt kért Moszkvában. Menczer Tamás külügyi államtitkár nem sokkal később büszkén jelentette: jön a plusz földgáz Oroszországból. Azzal nem dicsekedett el, hogy az oroszok csöpögtetik a szállítást.

“Az oroszok rétes tésztaként húzzák a szállítást egészen a fűtési szezon végéig. Cserébe pedig mindig kérnek valamit. Nem azokat az időket éljük amikor politikai engedmények nélkül földgázt lehet kapni az oroszoktól”

– mondja a szakértő.

Karel Hirman szlovák energetikai szakértő szerint Orbán üzletelhet a plusz orosz gázzal. Ha tudja nélkülözni Magyarországon, akkor eladja jó pénzért Szlovákiának, Németországnak.

Orbán úgy tudja megengedni magának az exportot, ha nem kompenzálja a brutális gázár emelést a magyar lakosságnak vagyis mindenkinek maximálisan spórolnia kell. A Gazprom 60%-os áremelést ígér a téli szezonra. Orbán jól meggazdagodhat míg a magyar lakosság döntő többsége a növekvő rezsi számlák áldozatává válik.

Az ugyanis hazugság, hogy Magyarország olcsóbban kapja az orosz földgázt. Ha viszont teljes piaci árat kell fizetni, akkor veszélybe kerülhet a rezsi csökkentés megmaradt rendszere is Magyarországon. Márpedig eddig ez volt Orbán Viktor politikai csodafegyvere. Ha fázni kényszerül a lakosság jelentős része, mert nem tudja kifizetni a felemelt rezsit, akkor azt még a hívei is nehezen bocsátják meg a miniszterelnöknek. Ceausescu teljes népszerűtlenségét is azok a telek alapozták meg amikor Románia városi lakossága cidrizett a kritikus hónapokban, és cserébe meghallgathatta azt, hogy a szuverén Románia milyen nagyszerű hely.

Kaczynski és Morawiecki kinyalhatják Bayer Zsolt seggét

A megbonthatatlan magyar-lengyel barátság egy szép új fordulattal gyarapodott. Orbán Viktor kedvenc publicistája, a Fidesz alapító tagja, keresetlen szavakkal bírálta Lengyelország erős emberét és miniszterelnökét név szerint  méghozzá a Magyar Nemzetben, amely a hatalom hivatalos orgánumának számít.

Korábban itt Bayer Zsolt is hosszú írásokban méltatta a magyar-lengyel barátságot, amely Putyin Ukrajna elleni háborújának kezdete óta kissé problematikussá vált. Kaczynski és Morawiecki Kijevben járt, hogy támogatásáról biztosítja Zelenszkij elnököt az orosz agresszió elleni háborúban. Kaczynski, a legnagyobb kormányzó párt vezére javasolta Orbán Viktornak, hogy menjen szemorvoshoz, ha nem látja a szörnyű mészárlást a polgári lakosság körében Bucsában. Orbán szóvivője még közzétett egy magyarázkodást, hogy a magyar miniszterelnök is elítéli a civil lakosság elleni akciót. Csakhogy Putyin elnök, aki az elsők között gratulált Orbánnak a választások megnyeréséhez, utána elmondta: szerinte ukrán félrevezető akcióról volt szó! Az oroszok nem követtek el tömeges atrocitásokat Kijev közelében !- állította Putyin. Aki pontosan tudja, hogy ennek épp az ellenkezője igaz. Épp ezért azt a lövész ezredet, amely a Wagner hadsereggel együtt, a szörnyű mészárlást elkövette, gyorsan kitüntette a Gárda fokozattal. Majd pedig Kelet Ukrajnába küldte, ahol az ezred felmorzsolódott, mert a legnehezebb front szakaszon vetették be. A gyilkosságok elkövetői a hírek szerint jórészt örök nyugvóhelyet találtak Ukrajnában.

Bayer Zsolt nem ezért ragadott tollat hanem mert a lengyel parlament megakadályozta, hogy leállítsák a cseppfolyósított földgáz importját Oroszországból. Három millió autós használja ezt Lengyelországban – érvelt a döntés mellett a lengyel miniszterelnök-helyettes.

Képmutatás

Ezzel vádolja Bayer Zsolt a korábban igen baráti lengyel vezetőket, akik az utóbbi időben nehezményezték, hogy Magyarország továbbra is importál energiát Oroszországból. Sőt ezért rubellel fizet. Maguk a lengyelek megtagadták a rubel fizetést, nem is kapnak orosz földgázt. Ráadásul Szijjártó Péter arra kérte lengyel kollégáját: engedjék át légterükön azt az orosz szállító gépet, amely a nukleáris üzemanyagot hozza Oroszországból. A lengyelek átengedték, de jelezték, hogy legközelebb nem lesznek ennyire megértőek. Ezért közölhette Bayer Zsolt Morawieckivel és Kaczynskivel, hogy kinyalhatják a seggét! Baráti gesztus …

Mi lesz így Visegráddal?

A magyar és a lengyel kormány korábban egymást védelmezte Brüsszelben, de ennek minden bizonnyal vége. A jogállamisági eljárást az Európai Unió csakis Magyarország ellen inditotta meg. Nem kizárt, hogy Lengyelország azért úszta meg ezt, mert mintaszerűen teljesít Ukrajna támogatása terén. Másrészt pedig megígérhette Varsó Brüsszelben: immár nem támogatja feltétlenül a magyar kormányt!

Ez pedig azt jelenti, hogy Orbán magára maradhat Brüsszelben. A két másik visegrádi állam már korábban jelezte: az Ukrajna elleni háború miatt vége minden kekeckedésnek Brüsszellel szemben.

Szlovéniában megbukott Janez Janza a választásokon. Így Orbán magára maradhat mind az Európai Unióban mind pedig a NATO-ban. Ez mindenképp lépéskényszerbe hozza a magyar miniszterelnököt, aki nem üzenheti azt kedvenc publicistájával a nyugati világ vezetőinek, hogy kinyalhatják a seggét!

Magyarország az orosz kémek paradicsomává válik

Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt minden európai államban megerősödött a kémelhárítás Oroszországgal szemben. Csoportosan utasítottak ki kémkedéssel vádolt diplomatákat minden NATO és uniós tagállamból – kivéve Magyarországot.

Moszkvából nézve a világot ez felértékeli Orbán Viktor rendszerét, amely igen elnéző az olyan kémek irányában, akik Oroszországból érkeztek. A Stratfor nevű elemző portál sorra veszi, hogy milyen intézkedéseket hoztak a NATO és uniós tagállamok az orosz hírszerzés aktivitásának megnehezítésére.

Washington ezt első számú szövetségesi szempontnak tekinti a NATO együttműködésben.

Ezért az ukrajnai konfliktusban legközvetlenebbül fenyegetett NATO tagállamok járnak az élen a kiutasításban: Lengyelország és a balti államok igyekeznek a szó szoros értelmében lehetetlenné tenni a hírszerzést az oroszok számára. Arra hivatkoznak, hogy ez háborús időkben létfontosságú. Az amerikai fegyverszállítmányok jórésze Lengyelországon keresztül jut el Lvivbe, az ukránok hadtáp központjába. Sok ukrán katonát Lengyelországban képeznek ki az amerikai fegyverek kezelésére. Az USA eddig már 3,2 milliárd dollár értékben szállított fegyvereket Kijevnek. Még többet ígért Zelenszkij elnöknek az amerikai hadügy és külügyminiszter, amikor ott járt a hétvégén. Sőt az USA hadügyminisztere a tárgyalások után kijelentette: Ukrajna meg is nyerheti a háborút a fegyver szállítmányok segítségével. Egyúttal sürgette az európai szövetségeseket: adjanak több fegyvert Ukrajnának! Németország meg is változtatta álláspontját. Noha Scholz kancellár nemrég még úgy nyilatkozott, hogy nem küld tankokat Ukrajnába, mert ezzel felidézné egy atomháború lehetőségét, mára kiderült: a németek olyan Gepard tankokat küldenek, melyeket a légvédelemben is használni lehet.

Lavrov: fennáll a nukleáris háború veszélye

Épp a nyugati fegyver szállításokra hivatkozva mondta ezt az orosz külügyminiszter egy moszkvai televízióban , hogy megnőtt a nukleáris konfrontáció veszélye a NATO és Oroszország között. Putyin már korábban közölte: magasabb fokozatba emelte a nukleáris készültséget. Négy fokozta van ennek Oroszországban, és a gyakorlatban annyi történt, hogy az egyesről a kettes fokozatra állították a nukleáris készültséget. Az USA megítélése szerint Putyin semmiképp sem robbant ki nukleáris világháborút, de arra sor kerülhet, hogy taktikai atom fegyvereket vessen be Ukrajnában, ahol a katonai helyzet egyáltalán nem úgy alakul, ahogy az orosz elnök szeretné.

Miért ily megértő Orbán Putyinnal szemben?

2016-ban egy belügyi értekezleten Orbán megjósolta, hogy Putyin nem éri be a Krím meghódításával hanem tovább akarja darabolni Ukrajnát. A következtetése ebből az volt, hogy ehhez nekünk semmi közünk, ki kell ebből maradni. Azt nem adta elő, hogy

Putyin korábban ajánlatot tett Lengyelországnak, Magyarországnak és Romániának Ukrajna feldarabolására.

Az orosz elnök szerint Ukrajna egy 10 milliós kis állammá válna, megfosztva tengerpartjától, mely teljes egészében Oroszországhoz kerülne a keleti orosz többségű területekkel együtt. Nyugat Ukrajna Lviv fővárossal Lengyelországnak jutna. Magyarország Kárpátalját kapná meg míg Románia azokat a területeket, melyeket a trianoni béke biztosított számára (Bukovina stb.) Lengyelország elutasította Putyin tervét, ezért az egészből nem lett semmi.

Orbán Viktor viszont ezt követően utasította a magyar kémelhárítást, hogy az orosz hírszerzést kezelje barátként.

Emiatt jelentősen megnőtt az orosz kémek száma Magyarországon. Olyannyira, hogy a direkt36 értesülései szerint orosz ügynökök már minden fontos állami intézményben jelen vannak. A külügy számítógépeit már otthonosan használják. Más NATO államok ellen innen indítottak támadásokat. Mindez nemigen kerülhette el az USA kémelhárítás figyelmét. Ez is oka volt annak, hogy Putyin nagy magyar barátját le akarták venni a sakktábláról. Ez a művelet a régió sok államában sikerrel járt: Bulgáriában, Romániában, Ausztriában, Csehországban, Szlovákiában vagy legutóbb épp Szlovéniában. Fico ex kormányfő, akit letartóztatás fenyeget egyenesen ki is jelentette, hogy „Szlovákia amerikai állam”. Az elnökasszony pedig „egy amerikai nőszemély”.

Orbán Viktor megbuktatása nem sikerült. Épp ellenkezőleg: a választás megerősítette a miniszterelnököt. Aki viszont meglehetősen magára maradt az Európai Unióban és a NATO-ban. Épp ezért Orbánnak a kormányalakítás során azt is figyelembe kell vennie, hogy legyenek olyan tagjai a kormánynak, akiket elfogadnak Brüsszelben és Washingtonban, Európa nagyhatalmainak fővárosairól már nem is beszélve. Megegyezési kényszer áll fenn, és sok idő nincs a pávatáncra hiszen a háború halad előre Ukrajnában. Az oroszok pedig atombombával fenyegetnek…

Orosz üzletember Moszkvának kémkedett Lengyelországban

A lengyel kémelhárítás közölte, hogy egy régóta lengyelországban élő orosz üzletember kapcsoltak le. Most nyakoncsípték amikor a Lengyelországban állomásozó NATO csapatokról és lengyel katonai alakulatokról gyűjtött információkat Moszkva számára.

Az USA és a többi NATO állam fegyverszállítmányai általában Lengyelországon keresztül érik el Ukrajnát. Az ukrán hadsereg kiképzési és hadtáp központja Lviv közelében van, viszonylag távol az orosz csapatok harci tevékenységétől.

Varsó nemrég 45 orosz diplomatát utasított ki kémkedés vádjával.

És nálunk?

A magyar kémelhárítás sasszeme eddig egyetlenegy orosz hírszerzőn nem állapodott meg holott a Direkt36 szerint Magyarországon nyüzsögnek az orosz kémek. A külföldi hírszerzés főnöke, Szergej Nariskin például Magyarországon tartja családjának egy részét. A Direkt36 szerint az orosz hírszerzők minden fontos magyar intézményben ott vannak – méghozzá évek óta. Ezt aligha tehetnék meg anélkül, hogy a magyar kémelhárítás nem ellenségnek hanem barátnak tekinti őket. Ez meglehetősen egyedi elbírálásnak számít egy NATO tagállamban különösen olyan háború esetében, amely a szomszédban folyik. Orbán Viktor, aki a titkosszolgálatokat már előre figyelmeztette arra, hogy Putyin előbb vagy utóbb megtámadja Ukrajnát, minden bizonnyal úgy véli, hogy érdemes jóba lenni Oroszország elnökével. Putyin az elsők között gratulált Orbán Viktor választási győzelméhez. Szerbia mellett Magyarország az az európai állam, amely az ukrajnai háború ellenére, megőrizte jó kapcsolatait Putyinnal. Csakhogy Szerbia nem tagja sem a NATO-nak sem pedig az Európai Uniónak. Mindkét szervezet elítélte Putyin agresszióját Ukrajna ellen, és szankciókat alkalmaz Oroszországgal szemben.

Rengeteg orosz diplomatát utasítottak ki az elmúlt napokban az EU és a NATO tagállamokból. Magyarországról egyetlen egyet sem!

Aligha véletlen, hogy a NATO Ukrajnát érintő titkos döntéseiből kihagyják Magyarországot, mert nem bíznak benne. Orbán viszont kitart politikája mellett. Nemrég közölte, hogy az új kormányban is számít Szijjártó Péter külügyminiszterre, akit nem is oly rég a Barátság Érdemrenddel tüntettek ki Oroszországban.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK