A Die Presse által idézett tanulmány leszögezi: Magyarország a Fidesz 8 évi korlátlan uralma után liberális autokrácia lett. Olyan tekintélyuralom, amelyben még érvényesek a polgárjogok. A lengyel vezetés szintén ebbe az irányba állította a váltókat.
Az „Osteuropa”, vagyis a „Kelet-Európa” című német szaklap 520 oldalon mutatja be, hogy Magyarország és Lengyelország a liberális autokrácia felé tart. Pedig annak idején mindkét ország az élen járt a szocializmus lebontásában az egykori keleti tömbön belül, csaknem 30 év elteltével azonban az illiberális állam éllovasa lett. Ami döbbenettel tölti el mindkettő nyugati barátait, annál jobban tetszik viszont az itteni jobboldali politikai tábor sok hívének. Ők nagyon is pártolják a magyar kormány fellépését az igazságszolgáltatással szemben, a hatalom központosítását, a független sajtó és az eleven civil társadalom korlátozását, az ellenségképek folyamatos gyártását, a rendkívüli állapot gerjesztését a belpolitikában, ami ihletet ad a kormány terveihez. És a látszat az, hogy külföldön egyre nagyobb lesz Orbán és Kaczynski rajongóhada.
A Die Presse által idézett tanulmány leszögezi: Magyarország a Fidesz 8 évi korlátlan uralma után liberális autokrácia lett. Olyan tekintélyuralom, amelyben még érvényesek a polgárjogok. A lengyel vezetés szintén ebbe az irányba állította a váltókat.
Az egyik szerző idézi az amerikai sztárújságírót, Fareed Zakariát, az illiberalizmus fogalmának megalkotóját, akit
a magyarországi fejlemények a putyinizmusra emlékeztetnek, már ami a demokratikus intézmények lebontását illeti.
Schöpflin György, a Fidesz EP-képviselője ugyanakkor azt állítja, hogy ami történik, az válasz a régió részéről a nyugati, kvázi-fundamentalista liberalizmus által 1989 után rákényszerített korszerűsítésre.
A kötet bizonyítja, hogy a magyarok és a lengyelek kisebbségi komplexusban szenvednek, amit a két kormánypárt ügyesen kiaknáz a maga céljaira. A Nyugatnak ugyanakkor önkritikusan szembe kell néznie azzal, hogy nem volt-e túl arrogáns és érzéketlen a rendszerváltás után?
A Financial Times szerkesztőségi állásfoglalása azt hangsúlyozza, hogy a lengyel Legfelsőbb Bíróságnál zajló tisztogatás kihívás az unió értékei ellen, miután a nemzeti-populista kormány megpróbálja rátenni a kezét az igazságszolgáltatásra. És itt az egész EU válságáról van szó.
Ha az unió nem tudja kiharcolni az olyan normákat, mint a demokrácia és jogállam, akkor sötét a jövője – írja a Financial Times. A közösség intézményei és tagállamai leszerepeltek Lengyelország, de már előtte Magyarország esetében is. Nem kétséges, hogy az elég rossz hatásfokkal működő lengyel jogrendszert meg kell reformálni. Ám a lap szerint az a mód, ahogyan ezt a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság pártja csinálja, nagy lehetőséget nyújt a politikai beavatkozásra.
Az igaz, hogy Brüsszel ezúttal gyorsabban reagált, mint amikor Orbán Viktor csinálta ugyanezt. A szavazati jog megvonását azonban Magyarország megvétózná, amint azt már jelezte is. Más tagok finnyásak lettek az eljárást illetően, miközben az EU mind nagyobb kihívással néz szembe.
A populizmus erősödik. A zsenge demokratikus intézmények folytán az új tagállamokban igencsak sebezhetők a fékek és ellensúlyok – írja a Financial Times. Ám ha nem sikerül megvédelmezni az értékeket ebben az ügyben, akkor
a populistákat a bejáratott demokráciákban is megkísértheti, hogy aláássák a szabályokat.
Lengyelországban mindazonáltal még lehet bízni a nép erejében a lap szerint, bár a jelenlegi tüntetések még nem érik el azt a szintet, amikor az emberek tavaly az abortusz megszigorítása ellen tiltakoztak. A Bizottságnak gyorsabban kell a jogsértéseket az Európai Bíróság elé vinnie. Azt is írják: az uniós támogatásokat a jogállam betartásához kell kötni, és meg kell teremteni a megfelelő eszközöket az értékeket veszélyeztető alapvető kihívások ellen.
A Legfelső Bíróság elnöke ma is munkába ment, hiába nyugdíjazták tegnap. Több városban is tüntetéseket tartottak az igazságszolgáltatás kormány által tervezett átalakítása ellen.
Malgorzata Gersdorf, a Legfelsőbb Bíróság elnöke szerdán is munkába ment annak ellenére, hogy Andrzej Duda elnök kedden éjféltől nyugdíjazta őt a parlament új törvényére hivatkozva. A 65 éves főbíró szerint neki az alkotmány értelmében 2020-ig a helyén kell maradnia. Az új törvényt tisztogatási akciónak nevezte, hiszen annak alapján
a Legfelsőbb Bíróság 73 bírája közül 27-et nyugdíjba lehet küldeni.
Régebben ugyanis 70 év volt a felső korhatár, de ezt a PiS, a szélsőjobboldali, populista kormánypárt 65-re módosította.
Varsóban reggel tüntetést is tartottak a bíróság épülete előtt, Gersdorf itt is felszólalt. A tüntetők lengyel és uniós zászlókat lengettek, és arra biztatták a nyugdíjazott bírókat, hogy maradjanak posztjukon.
Andrzej Duda egyébként Józef Iwulskit, a Legfelsőbb Bíróság egyik tagját bízta meg a testület vezetésével. Gersdorf előző nap Iwulskit helyettesének jelölte meg, ahogy fogalmazott, csütörtöktől tervezett szabadsága idejére.
Végül az elnök által kijelölt új főbíró is a tiltakozók mellé állt.
Iwulski ugyanis nyilatkozatot adott ki, amelyben úgy értelmezi saját szerepét, hogy „nem helyettese, még kevésbé utódja” a bíróság elnökének, csupán távolléte idején (betegség, szabadság, szolgálati út) helyettesíti őt.
A bíróságról szóló törvény miatt az Európai Bizottság hétfőn kötelezettségszegési eljárást indított a lengyel kormánnyal szemben. A jogszabály a lengyel igazságügyi reform része, amely miatt az EU tavaly decemberben
az uniós alapszerződés 7. cikke szerinti eljárást is kezdeményezte.
Az igazságszolgáltatás függetlensége ugyanis az uniós alapértékek közé tartozik, a reform pedig azt jelenti, hogy a kormány az ellenőrzése alá kívánja vonni a bíróságokat.
A németek ellen hibázó svéd Durmazt fenyegetik, az argentinoknál állítólag a szövetségi kapitány teljesen elvesztette a csapatot, a svájciak gólszerzői ellen vizsgálat indult. Voltak meccsek is: Anglia kiütötte Panamát, többek között Harry Kane mesterhármasával, Kolumbia simán verte Lengyelországot, Japán és Szenegál döntetlent játszott.
Két cserejátékos is hatalmasat hibázott tegnap, mielőtt az utolsó pillanatokban a németek megnyerték a svédek elleni meccset a vb-n: John Guidetti nem passzolt a középen, egyedül érkező csapattársának, inkább rossz szögből, gyengén lőtt, az ellentámadásnál pedig Jimmy Durmaz teljesen feleslegesen szabálytalankodott a labdát hosszan megtoló Werner ellen. Kirúgás helyett jött a szabadrúgás, amiből a németek megszerezték a győztes gólt.
Durmaz közösségi oldalait pedig
gyűlölködő kommentek lepték el,
volt köztük olyan is, amelyik halálos fenyegetéseket tartalmazott.
Annak viszont egyelőre nincs következménye, hogy a svédek nem kaptak meg egy egyértelmű 11-est, és a videóbíró sem nézette vissza az esetet. Pedig még a legnagyobb német szaklap is elismerte, hogy szabálytalanság történt.
Vannak gondjaik az argentinoknak is, két meccs után mindössze egy pontjuk van, és a hírek szerint Jorge Sampaoli szövetségi kapitányban már a csapat sem bízik. Az 1986-os világbajnok csapat egyik tagja, Ricardo Giusti legalábbis arról nyilatkozott, hogy
már a kezdőcsapatot sem a kapitány állítja majd össze,
és ugyan a kispadra leülhet, de nem dönthet semmiben. Állítólag ezt a csapat nevében Javier Mascherano közölte vele. Voltak olyan hangok is, hogy Sampaolit azonnal kirúgják, és a 86-os döntő győztes góljának szerzője, Jorge Burruchaga ülhet le a helyére.
Ha igaz a hír, akkor sem először történik hasonló. A 2006-os vb-n a franciák kezdtek gyengén, két döntetlennel, ezután pedig az idősebb játékosok vették át az irányítást az alkalmatlan Raymond Domenech szövetségi kapitánytól. A csapat pedig eljutott a döntőig, ahol büntetőkkel kaptak ki az olaszoktól – ez volt az a meccs, amelyen Zidane lefejelte Materazzit.
Vagyis annyiban is hasonló volt a helyzet, hogy ott volt a csapatban a világ egyik legjobb játékosa – akkor Zidane, most pedig Lionel Messi, aki egyébként ma ünnepelte 31. születésnapját.
Kicsit aggódhatnak a svájciak is, ugyanis
két gólszerzőjük ellen vizsgálatot indított a FIFA.
Miután ugyanis az egész meccsen fütyülték őket a szerbek (és az oroszok), az egyaránt albán származású Granit Xhaka és Xherdan Shaqiri is albán kétfejű sast formázott a kezével, így ünnepelte gólját. Provokáció miatt akár el is tilthatják őket.
Meccseket is rendeztek persze a vb-n, méghozzá az utolsókat a csoportkör második fordulójában. Az elsőn Anglia Panamával játszott, és már az első perctől fogva magához ragadta a kezdeményezést.
John Stones fejesével hamar meglett a vezetés is, majd ezt sorban négy gól követte még az első félidőben: Harry Kane büntetőből, Jesse Lingard távoli lövéssel, Stones újabb fejessel, majd Kane ismét büntetőből szerzett gólt.
Harry Kane már ötgólos a vb-n Fotó: MTI/EPA/Vaszil Donev
A második félidőben Kane némi szerencsével megszerezte harmadik gólját is: Loftus-Cheek lövése az ő sarkáról pattant a kapuba. A visszajátszás alapján millimétereken múlt, hogy nem volt lesen. Kane ezzel vezeti a góllövőlistát, két meccsen öt góllal.
Később a panamaiak történelmi gólt szereztek, az első góljukat a vb-ken: a 37 éves, a torna után visszavonuló Felipe Baloy lőtte egy beadás után. A panamai szurkolók egyébként úgy ünnepelték a gólt, mintha a meccset nyerték volna meg, pedig
Anglia 6-1-re győzött,
és Belgiummal együtt továbbjutott a csoportból. Az utolsó fordulóban egymás ellen döntenek a csoportelsőségről.
A nap második meccsét két olyan csapat játszotta, amelyik némi meglepetésre nyert az első fordulóban: Szenegál és Japán. A japán kapitány, Nisino Akira a meccs előtt viccesen annyit mondott: a kitalált taktikát biztosan nem tudják megvalósítani a játékosok, ugyanis azt kérte tőlük, hogy
nőjenek öt centit és hízzanak öt kilót.
A meccset a szenegáliak kezdték jobban, és egy nagy kapushiba után a vezetést is megszerezték: Sabaly lövését Kavasima kapus az előtte álló Sadio Mané lábára ütötte, onnan pedig a labda a kapuba pattant.
Szerencsés gólt szerzett a Liverpool sztárja Fotó: MTI/EPA/Roman Pilipej
Ezután viszont egyre bátrabban támadtak a japánok, és egy szép támadás végén Inui Takasi még az első félidőben kiegyenlített. A szünet után is ők voltak aktívabbak, Inui lőtt egy kapufát is, a két szélső védő azonban újabb szenegáli gólt hozott össze: a balhátvéd Sabaly gyönyörű csellel tartotta meg a labdát, beadását Niang sarokkal továbbtette, az érkező jobbhátvéd, Moussa Wagué pedig futtából a léc alá bombázott.
Pár percig örülhettek azonban csak a szenegáliak, egy beadásnál ugyanis rosszul jött ki Ndiaye kapus, Inui passzát pedig Honda Keiszuke az üres kapuba lőtte. A végén még volt néhány kisebb szenegáli helyzet, de
maradt a 2-2-es döntetlen.
Ezt azt is jelentette, hogy a nap utolsó meccsén Kolumbia és Lengyelország azzal a tudattal lépett pályára, hogy amelyikük kikap, már biztosan kiesik. Ennek ellenére elég gyengén kezdődött a meccs, aztán a kolumbiaiak egyre nagyobb mezőnyfölényt harcoltak ki, míg a lengyelek teljesen veszélytelenek voltak a kapura.
Az első félidő végén Kolumbia a vezetést is megszerezte: egy szögletvariáció után James Rodríguez beadását Yerri Mina fejelte a kapuba. A második félidő nagy részében is a kolumbiaiak irányítottak, a lengyelek sztárja, Lewandowski csak szenvedett a védők között.
A félidő közepén aztán öt perc alatt eldőlt a meccs: előbb Quintero remek passza után Radamel Falcao, majd James Rodríguez hasonlóan szép kiugratása után Juan Cuadrado lőtt gőlt, ezzel
Kolumbia 3-0-ra nyert,
Lengyelország pedig az utolsó forduló eredményétől függetlenül kiesett.
A meccset egyébként a helyszínen nézte két kolumbiai legenda, René Higuita és Carlos Valderrama is, akiknek a frizurája sem változott az elmúlt 30 évben:
Izraeli ejtőernyősök is résztvesznek a NATO hadgyakorlaton Oroszország határainál. A Baltikumban és Lengyelországban júniusban rendezik a Kardcsapás hadműveletet, 18 ezer katona részvételével. Bár a NATO európai parancsnoksága hangsúlyozza, hogy a hadgyakorlat nem irányul Oroszország ellen, Moszkvában természetesen értik a finom célzást.
A NATO 6000 katonát állomásoztat a Baltikumban és Lengyelországban, hogy elrettentse az orosz erőket. Moszkva természetesen tagadja, hogy lennének katonai elképzelései bárminemű fellépésre a Baltikumban illetve Lengyelország határán, de
sem Varsóban sem a három balti állam fővárosában – a meglehetősen rossz történelmi tapasztalatok miatt – nemigen hisznek az oroszoknak.
Nem véletlen, hogy Lengyelország a közelmúltban ajánlatot tett az Egyesült Államoknak: állomásoztasson egy egész harckocsizó dandárt lengyel földön, mégpedig úgy, hogy a kétmilliárd dolláros várható költségeket a lengyelek állják.
Izrael, amely nem tagja a NATO-nak, de szoros szövetségese az Egyesült Államoknak, először vesz részt egy olyan NATO hadgyakorlaton, melyet az orosz határok közelében rendeznek meg. Több tucat ejtőernyős érkezett Izraelből a helyszínre –számol be a Haaretz című lap. Izrael elkötelezettsége azért különösen érdekes, mert Avigdor Lieberman hadügyminiszter nemrég járt Moszkvában, hogy elérje az iráni és a libanoni Hezbollah katonák kivonását a Golán fennsíkról, ahonnan heves rakétatámadás érte Izraelt. Szergej Lavrov külügyminiszter ezt meg is ígérte, de valamiféle izraeli kompenzációt emlegetett.
Korábban Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök járt Oroszországban és elérte, hogy Moszkva nem szállítja le az S 300-as rakétavédelmi rendszert Szíriának. Ez azért fontos Izrael számára, mert a zsidó állam harci gépei rendszeresen támadják az iráni katonai célpontokat Szíriában. Ha ezeket szíriai rakétavédelmi egységek védelmeznék orosz tanácsadók támogatásával, akkor fennállna a veszélye egy közvetlen konfrontációnak.
Ezt tehát sikerült elintéznie Benjamin Netanjahu miniszterelnöknek Putyinnál, de legfontosabb követelését az oroszok nem teljesítették, azaz nem vették rá Iránt arra, hogy vonja ki a csapatait Szíriából.
Márpedig ezt Izrael létfontosságúnak tekinti a saját biztonsága szempontjából hiszen Irán mindmáig nem hajlandó elismerni a zsidó államnak még a létét sem. Minden valószínűség szerint ez magyarázza azt, hogy a történelem során először Izrael résztvesz egy NATO hadgyakorlaton Oroszország határainak közelében, noha nem tagja az észak-atlanti szövetségnek.
Brüsszel arra készül, hogy több mint 30 milliárd eurónyi támogatást a jövőben Közép- és Kelet-Európa helyett a görögöknek és a spanyoloknak ad. A kohéziós alapok megnyirbálásának Magyarország és Lengyelország lenne a fő vesztese – írja a Financial Times.
A következő hétéves költségvetés legvitatottabb részét alkotó elképzelést ma jelentik be hivatalosan. De a kiszivárgott dokumentumokból az derül ki, hogy a volt szocialista térség jóval nagyobb nyomás alá kerül, mint ahogy azt eredetileg gondolták. Így a felzárkóztatást szolgáló forrásokból messze több pénzről kellene lemondania, mint a korábban előirányzott, reálértékben vett 10 százalékos csökkentés. A lengyelek pl. 23%-nak inthetnének búcsút, ami összegszerűen csaknem 20 milliárd eurót jelent a mostani időszakhoz képest, bár a számokról még heves vita zajlik a Bizottságban.
A magyarok, csehek, észtek és litvánok esetében 24%-kal kevesebbet terveznek, ily módon várhatón igencsak kiéleződik a kelet-nyugati feszültség az EU-n belül. A visegrádiak és a baltiak összesen 37 milliárd eurót vesztenének. Az unió arra hivatkozik, hogy a 10 tagállam nagyot fejlődött a 2004-es belépés óta, de ha egy főre számítjuk, akkor ezek az országok továbbra is a legnagyobb kedvezményezettek közé számítanak.
Lengyelországban olyan csoportot működtetett az orosz hírszerzés, amely hibrid háborút folytatott a kormány politikája ellen – közölte az ABW alkotmányvédő hivatal szóvivője az AFP francia hírügynökség tudósítójával. Emiatt egy Jevgenyija C. nevű orosz nőt kiutasítanak Lengyelországból, a csoport másik négy tagját pedig tiltólistára teszik, ők nem léphetnek be az ország területére. De vajon mi volt a célja az orosz csoportnak Lengyelországban?
Az orosz csoport célja az volt, hogy megrontsa Varsó és Kijev kapcsolatát azzal, hogy mindkét oldalon a nacionalista emlékeket hangsúlyozták.
A hibrid háború, melyet az orosz hírszerzés előszeretettel űz azt jelenti, hogy propagandamódszerekkel próbálnak zűrzavart kelteni az érintett országban.
Az utóbbi időben több uniós tagállam is megvádolta ezzel Moszkvát. Talán a leghíresebb eset Macron francia elnöké: az ő kampányát tavaly az orosz hírszerzés igyekezett megzavarni úgy, hogy nyíltan támogatta az ellenfelét, Marine Le Pen szélsőjobboldali jelöltet, akit nem sokkal korábban Putyin elnök fogadott a Kremlben.
A második világháború idején a németek által elfoglalt Ukrajnában a nacionalista milíciák írtó háborút folytattak a nemzeti és vallási kisebbségek ellen. A fő célpontot a zsidók jelentették, de az ukrán milíciák a lengyel kisebbséget sem kímélték. A második világháború után milliószámra telepítettek át lengyeleket Ukrajnából Lengyelországba. Ma a varsói kormány az egyik legfőbb támogatója Porosenko nyugatbarát rendszerének, amely gyakorlatilag háborúban áll Oroszországgal. Több mint egymillió ukrán vendégmunkás dolgozik Lengyelországban.
A két nép közötti ellentét szítása érdekében állhat Moszkvának, hiszen mind Varsóban, mind pedig Kijevben határozottan oroszellenes politikát folytat a kormányzat.
Aligha kétséges, hogy Moszkvában cáfolni fogják a hibrid hadviselést Lengyelország, illetve Ukrajna ellen. Varsóban viszont nagyon komolyan veszik az orosz fenyegetést: hatalmas pénzekért vásárolnak fegyvereket az Egyesült Államoktól. Egyidejűleg támaszpont épül, amely a NATO haderőinek előretolt bázisa lesz az orosz fenyegetéssel szemben.
Miközben Lengyelország Amerikára támaszkodva határozottan szembenáll Moszkvával, Németország szívesen lepaktál Putyinnal.
Most pénteken Angela Merkel Vlagyimir Putyin vendége Szocsiban.
Júniusban döntenek arról, hogy a brüsszeli bizottság tovább lép-e a hetes cikkely alkalmazásával Lengyelországgal szemben – mondta Frans Timmermans.
Az Európai Bizottság alelnöke sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az EU egyik alapelve, az igazságszolgáltatás függetlensége még mindig nem garantált Lengyelországban. Mint mondta, van előrelépés, de kifogásolta a bírák kinevezési eljárását, mert ezzel a módszerrel
a végrehajtó hatalom befolyásolhatja az igazságszolgáltatást.
A hetes cikkelyt még soha, egyetlen állam ellen sem alkalmazta az Európai Unió. Ez azt jelenti, hogy felfüggeszthetik az érintett tagállam szavazati jogát illetve az uniós pénzes átutalását.
Lengyelország kapja a legtöbb pénzt az uniós alapokból. Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormánypárt elnöke, az ország valódi irányítója nemrég azt mondta: 80%-ban biztos abban, hogy nem kerül sor a hetes cikkely alkalmazására Lengyelországgal szemben. Orbán Viktor is többször jelezte, nem szavaz meg ilyen szankciót Lengyelországgal szemben – hasonló szankció Magyarországot is fenyegeti.
Június 21-én amikor az Általános Ügyek Tanácsa, vagyis az uniós tagállamok külügyminiszterei megvitatják a lengyel kérdést, még nem a szankciókról döntenek, hanem csak
arról, hogy folytatni kell-e az eljárást Lengyelországgal szemben.
Mind az Európai Bizottság, mind Lengyelország kifejtheti az álláspontját. A szavazás csak később következik.
A Wall Street Journal idézi az Európai Parlament Költségvetési Bizottságának elnökét, aki lát esélyt arra, hogy az alkudozások miatt ne legyen semmi a Bizottság tervéből, mármint hogy a támogatások visszafogásával bírja jobb belátásra a renitens tagállamokat, ám szerinte ez esetben az EP képes volna kellő hatást kifejteni. Mégpedig oly módon, közölte Ingeborg Gräßle, hogy addig megállítja a költségvetés jóváhagyását, amíg nem jön létre az új szankciós mechanizmus.
Magyarország és Lengyelország ugyanis berzenkedik és megtehetné, hogy addig nem járul hozzá a következő hosszú távú büdzséhez, amíg nem veszik le a napirendről a héten ismertetett brüsszeli tervet, amelynek lényege, hogy vagy együttműködsz és tisztességesen kormányzol, ami ez esetben a bíróságok függetlenségét jelenti, vagy kevesebb pénzt kapsz. A politikusnő azt tapasztalta magán közvélemény kutatása során, hogy a képviselők többsége nagyon is pártolná ezt a megoldást.
A magyar és a lengyel kormányt ez különösen érintené, hiszen már eddig is összecsapott az EU-val a szabad sajtó, illetve a civil szervezetek korlátozása miatt. Amihez járult még a vita a bevándorlás kapcsán. Kovács Zoltán magyar kormány szóvivő gyorsan megkérdőjelezte a vázolt mechanizmus törvényességét. Csakhogy Gräßle szerint a legutóbbi vizsgálatok azt állapították meg, hogy az unió a magyaroknál, szlovákoknál és románoknál nem kellő határozottsággal lépett fel a demokratikus visszalépés megakadályozására, a jó kormányzás azonban alapvető ezen országok fejlődése szempontjából. Hozzátette, hogy idáig a szervezet fogatlan oroszlán volt a küzdelemben, ez azonban megváltozna, ha elfogadják a javasolt rendszert. Ráadásul, ha 2020-ig nincs megállapodása költségvetésről, akkor a szegényebb régiók nem kaphatnak pénzt új programokra. Az ING Németország fő közgazdásza hozzátette, hogy a szubvenciók megvonása kihatna a növekedésre és az már a külföldi befektetők kedvét is lelohasztaná.
Ezt erősítette meg Yoav Har-Even tartalékos vezérőrnagy, a Rafael izraeli haditechnikai vállalat főnöke, aki szerint a tárgyalások jól haladnak: „Örülünk, hogy a lengyelek minket választottak!”
Izrael és Lengyelország között feszültté vált a viszony, mert a törvényhozás Varsóban olyan holokauszt-törvényt fogadott el, mely sérti a zsidó közvélemény érzékenységét. Ettől függetlenül a katonai együttműködés jó a két állam között, különösen mivel az izraeli rakétaüzlet egy amerikai katonai programhoz kapcsolódik.
Lengyelország 7,6 milliárd dollárért vásárol amerikai Patriot rakétaelhárító rendszert az Egyesült Államoktól. Varsó ezzel azok közé a NATO államok közé kerül, melyek teljesítik az előírást: a GDP két százalékát fordítják katonai célokra. Az orosz fenyegetés miatt tartja ezt szükségesnek a lengyel kormány, mely ugyanakkor spórolni is akar. A Patriot rendszernek ugyanis van egy olyan része, melyet az izraeliek is gyártanak – csak épp sokkal olcsóbban. A Sky Ceptornak nevezett izraeli rakéta mindössze 450 ezer dollárba kerül míg az amerikai ennek a tízszeresébe. Így érthető, ha Varsó a Rafael rakétáit vásárolja meg az amerikaiak helyett.
A lengyel kormány még egy fontos dolgot elért: az amerikai és az izraeli rakétákat Lengyelországban szerelik majd össze, vagyis ezzel új munkahelyek keletkeznek, melyek korszerű technikával működnek. Izrael hadiipara, mely igen szorosan együttműködik az amerikaival, az élvonalban van a legtöbb területen. Ezért a lengyel kormány abban bízik, hogy megfelelő elrettentő erőt jelent majd, ha rendszerbe állítják, egy esetleges orosz katonai fenyegetéssel szemben.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
