Kezdőlap Címkék Lendület program

Címke: Lendület program

A XIII. kerület senkit nem hagyott magára – lehet így is

0

A Lendületben a XIII. kerület című programot – amely az önkormányzat 2015-2019 közötti középtávú céljait, feladatait tartalmazza – a képviselő-testület a napokban értékelte. Egyhangú szavazással megállapította, hogy teljesítette vállalásait. Az önkormányzat mindvégig érezhette a kerületiek bizalmát, együtt gondolkodott és munkálkodott civil szervezetekkel, a döntések előtt hangsúlyt fektetett az érintettek bevonására. A program teljesítésével az elmúlt öt évben a kerület dinamikusan fejlődött, a lakosok életkörülményei tovább javultak. A XIII. kerületben mindenkinek egyaránt esélye nyílik jó minőségű közszolgáltatásokra, alapérték a rászorultak támogatása. A XIII. Kerületi Önkormányzat arra törekszik, hogy minden generáció otthonosan érezze magát, s hogy a kerületben egyszerre lehessen lakni, munkahelyet találni, pihenni, kikapcsolódni, kulturálódni, sportolni is.

A Lendületben a XIII. kerület című program 143 pontban határozta meg a feladatokat. Az önkormányzat cselekedeteinek vezérfonala mindvégig a kerületben élők szolgálata, a kerület fejlődésének segítése volt. Óvta az értékeket, hagyományokat, jelentős hangsúlyt fektetett a családok, a rászorulók támogatására, a generációk közti szolidaritás erősítésére. Sikerült megőrizni a közszolgáltatások magas színvonalát, fejlődött az intézményhálózat.

A jövő szempontjából is kulcskérdés a környezeti ártalmak csökkentése, így a fejlesztések során kiemelt szempont volt ennek érvényesítése, hogy a fejlődéssel a humánus környezet ne kerüljön veszélybe, hogy a kerület élhető, lakható, szerethető maradjon. Az öt éves ciklus során új fás sétány jött létre a Forgách utca és a Dagály utca között, új park létesült a Papp László téren, négy lakótelep komplex környezeti megújítása ment végbe, a gyermekek számára játszóterek újultak meg. A beruházások során mind több helyen – takarékosabb megoldást alkalmazva – talajvizes öntözőhálózat létesült. Az önkormányzat intézményei egyre nagyobb arányban használnak környezettudatos és megújuló energiaforrásokat. Az elmúlt öt év során több mint ötezer fával gazdagodott a kerület.

Az állami egészségügyi ellátás színvonalának folyamatos csökkenése miatt kiemelt terület volt a járóbeteg-ellátás fejlesztése, feltételeinek javítása, korszerű orvosi műszerek beszerzése. Megtörtént a házi- és szakorvosi rendelők klimatizálása, megújult az Esküvő közi és a Nővér utcai rendelő. Megnyílt az ország első önkormányzati, a kerületi lakosok számára ingyenes CT és MR centruma, a járóbeteg-szakellátásban a legmodernebb diagnosztikai eszközök álltak a kerületi lakosok szolgálatába a kardiológia, a szájsebészet, az urológia, a gasztroenterológia, a szemészet és a sebészet területén. Ingyenes egészségügyi szűréseken több ezer ember vett részt az elmúlt öt év során, a kiszűrt kóros esetek aránya mintegy 30% volt.

A kerület gyermekintézményei minden igényt ki tudnak elégíteni: elegendő bölcsődei és óvodai férőhely áll rendelkezésre. Megépült az ország első környezettudatos, passzívház minőségű óvodája, a gyermekintézményekben jelentős fejlesztések folytak, tovább bővült az óvodai két tannyelvű nevelés.  

A bölcsődei hálózat tíz intézményében folyt fejlesztés. Bebizonyosodott, hogy téves rendelkezés volt az iskolák állami intézményfenntartó központokhoz való telepítése. Az önkormányzat ennek ellenére – az állam helyett – lehetőségei szerint segítséget nyújtott a diákok biztonságos és fejlődésüket segítő iskolai környezetéhez: megújult a Váci út 57-61. szám alatti iskola homlokzata és a Gárdonyi Géza Általános Iskola udvara is.

Az önkormányzati lakás- és támogatás-politika segítette a fiatal családokat. Az országban egyedülálló módon a XIII. kerületben épültek önkormányzati bérházak: A Kartács utcában 23 lakás, a Klapka Központban 33 új önkormányzati bérlakás létesült, mindezt környezettudatos, passzívház technológiával. A Klapka Központ kereskedelmi és szolgáltató funkciókkal, orvosi rendelőkkel, bérlakásokkal, kortárs közösségi térrel, hatalmas zöldfelülettel új arculatot adott a környéknek.

A szociális segélyezésből az állam kivonult, de a XIII. kerület senkit sem hagyott magára: személyes gondoskodást nyújt szociális szolgáltatásaival. Évente több, mint félmilliárd forint pénzbeli és természetbeni támogatásban, és mintegy 130 millió forint lakásfenntartási támogatásban részesültek a rászoruló családok. A nyugodt és aktív időskor feltételeinek biztosítása a kerület önkormányzati politikájában meghatározó. Az idősek támogatásában a gyógyszerköltségekhez való hozzájárulás mértéke a legnagyobb, másfelől a természetbeni támogatás is sokszínű – a napközi otthontól az otthoni gondozáson át a jelzőrendszeres segítségnyújtásig. A Gyermek téri és a Visegrádi utcai idősek klubjai teljesen megújultak, két új sószoba védi az idősek egészségét.

Az országban egyedülálló módon három színvonalas művelődési központ áll a lakosság rendelkezésére, a Láng Művelődési Központ teljesen megújult. A helyi lakóközösségek kapcsolatépítését szolgálja a Lakóközösségi Napok rendezvénysorozat, az önkormányzat támogatta a már városszerte nagy népszerűségnek örvendő Pozsonyi Pikniket is. A kerület születésnapján minden évben ingyenes koncert biztosította az igényes szórakozás lehetőségét.

A kerületi lakosok biztonsága érdekében 225 helyen korszerűbb berendezésekre cserélték a térfigyelő kamerákat, míg 50 új helyszínnel bővült a hálózat. A rendőrség, a katasztrófavédelem és a polgárőrség minden évben élvezhették az önkormányzat támogatását.

A XIII. kerület kiváló gazdálkodásának eredményeképpen jelentős források álltak rendelkezésre a kerület fejlesztésére. Hitelfelvételre nem volt szükség, a kerületnek nincs adósságállománya. Több alkalommal monitoringozta a Transparency International az önkormányzat beruházásait, minden esetben megállapították a folyamatok korrupciómentességét és átláthatóságát.

A Lendületben a XIII. kerület középtávú program végrehajtásának tapasztalatai alapján a képviselő-testület javaslatokat is megfogalmazott. A helyi várospolitikát továbbra is jellemezze az értékteremtés és a hagyományőrzés, a felelősség és a szolidaritás. Bővüljenek a gyógyítás és a hatékony prevenció feltételei. Folytatódjon az önkormányzat példamutató bérlakás-építési programja. A szociális gondoskodás fókuszában továbbra is a rászorulók, a gyermekek és az idősek álljanak. A jövőben is kiemelt feladat legyen, hogy az intézményhálózat magas színvonalú szolgáltatásai, a felújított közterületek a gyermekeket, szüleiket és nagyszüleiket szolgálják. Az önkormányzat döntéseit, egész tevékenységét mindinkább környezettudatosság hassa át. A XIII. kerület vállalja, hogy megvalósítja „intelligens város” célkitűzést.

Újabb levélben tiltakoznak kutatók – lehet hogy késve

Az MTA Lendület kutatócsoportjai újabb nyílt levélben állnak ki a kutatóhálózat önállósága mellett Palkovics László miniszternél. Elutasítják a diktátumot és együttműködést sürgetnek. Pedig sorsuk már a héten bevégezhet.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatói középgenerációjának gerincét alkotó Lendület hálózat kutatócsoport-vezetői nyílt levelet tettek közzé. Ebben „támogatják a kormány kezdeményezését a hazai innovációs készség növelésére, de szerintük az egyoldalú, kizárólag az innováció egy szűken vett értelmezését szem előtt tartó átalakítási tervek veszélybe sodorják általában az alapkutatásokat, különösen a humán tudományokat és a magyar nemzeti kultúra kutatásait” – írják.

A Lendület programot tíz éve az akkori MTA-elnök, Pálinkás József hívta életre. Célja az volt, hogy a már nem pályakezdő kutatók minél nagyobb számban maradjanak itthon, illetve térjenek haza külföldről. Kiemelt javadalmazással és kutatási lehetőséggel megtámogatva a program sikeres.

A Lendület-csoportvezetők egy sor javaslatot is felvázolnak a továbblépés lehetőségeként. Ennek előfeltétele azonban az, hogy – az MTA elnökségének határozatával összhangban – a kutatóintézeti hálózat megtartsa egységességét és megkapja a törvény szerint részére járó alapfinanszírozást.

Január óta az intézetek csak a béreket kapják meg az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól (ITM), a dologi kiadásokra szolgáló pénzt nem.

Emiatt kutatások sora áll

– írják levelükben.

Az ITM-et vezető Palkovics László nyilvánosan is meghirdetett célja az, hogy a teljes kutatóintézeti hálózatot (mintegy ötezer ember)

elvegyék az MTA-tól, és azt alapítványokba vigyék be. Ezzel az MTA kicsontozva megmaradna funkció nélküli köztestületnek.

Valószínűnek tűnik azonban, hogy már a héten bevégeztetik az MTA sorsa. A parlamentben végszavazás előtt van a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényjavaslat. Ennek elsődleges célja az lenne, hogy bizonyos értékhatár felett bármilyen vagyontömeget be lehessen vinni vagyonkezelésre alapítványokba. Magánvagyonokat éppúgy, mint közcélúakat.

Utóbbiak egyike lenne a Corvinus Egyetem kvázi magánegyetemmé alakítása ilyen alapítványi formában. Vagyonát pedig az állam tulajdonában lévő Mol- és Richter-részvényekből 10-10 százalék átengedése képezné. Ezek hozama lenne a finanszírozás forrása.

Most azonban a törvényjavaslatba módosítóként becsempésztek egy szót. Eszerint a közcélra létrehozott alapítvány kutatási tevékenységet is végezhetne – írta meg az mfor.hu. Ezzel egy csapásra elvonhatóvá válna az MTA intézethálózata, egy részük éppen a kormányközelivé váló Corvinushoz, más része a teljesen kormányirányítású közszolgálati egyetemhez.

Ennek az átalakításnak célját és hátterét elemezte a Korrupció-kutatóközpont Budapest (CRCB). Írásában arra a következtetésre jut, hogy

az MTA intézeteinek bedarálása, szétszedése mögött az uniós támogatások várhatóan nehezülő hozzáférése áll;

részben a következő ciklusban kevesebb pénz, de főképpen az EU szigorodó felügyelet miatt.

A CRCB értékelése szerint a magyar kormánynak azzal a dilemmával kell szembenéznie, hogy ahol a „Fidesz-közeli” irányítás a domináns (például a már említett Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Századvég, a Nézőpont Intézet), ott a kormány tudja, hogy a humántőke alacsonyabb szintje miatt nagyon kicsi az esélye annak, hogy közvetlenül az EU által lebonyolított, elbírált innovációs és kutatási pályázatokon ezen intézmények nyerjenek.

Ezeknél

a kormányközeli intézményeknél ugyanis kicsi az EU-források lehívásának képessége.

Ott azonban, ahol jelenleg még autonóm módon, nem NER-kompatibilisen működnek – ilyen az MTA kutatóintézeti hálózata is –, ott az intézmények jóval nagyobb humántőkével bírnak és ezek nagyon nagy eséllyel is pályázhatnak EU forrásokra. Ezeknél tehát nagy az EU-források lehívásának képessége.

Ezt az ellentmondást a CRCB szerint a kormány „faék egyszerűségű” logikával igyekszik megoldani:

a legjobb az, ha valamilyen módon közvetlen befolyást tud szerezni azon intézmények irányításában,

amelyeknek nagy az EU-források lehívásának képessége, és amelyek eddig nem NER-kompatibilis (azaz autonóm) módon működtek.

Ez azonban nem számol azzal, hogy a kutatók egyéni döntési képessége megmarad: felmondhatnak, külföldre távozhatnak. Vagyis a lojalitás megkövetelése és a kutatói szabadság semmibevétele alapjában áll szemben a kutatói szabadsághoz nélkülözhetetlen kreativitással.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!