Kezdőlap Címkék Lavrov

Címke: Lavrov

USA-orosz külügyi találkozó Izlandon

Tony Blinken és Szergej Lavrov előkészíthette a két elnök csúcstalálkozóját is azon a  telefonbeszélgetésen melyet tegnap folytattak.

Május 20-án ül le tárgyalni a két külügyminiszter Izlandon – erről szerdán állapodtak meg egy telefon beszélgetés során. Másról is szó esett, például stratégiai kérdésekről, az iráni atomalkuról és Észak Koreáról.

Érdekes módon Ukrajnát most nem említették pedig nemrég épp emiatt éleződött ki Oroszország és az USA viszonya.

Putyin komoly hadgyakorlatot rendezett Ukrajna határainál mire Zelenszkij ukrán elnök az Egyesült Államok segítségét kérte. Biden telefonon figyelmeztetette is Putyint, hogy Ukrajna megtámadása komoly következményeket vonna maga után. Ezután az oroszok visszavonultak.

Később kiderült: megkapták amit akartak!

Putyin-Zelenszkij paktum

Kijevben leváltották a Naftogaz vezérét, aki a nyugatiak embere volt az ukrán földgáz óriási élén. Helyére a korábbi energiaügyi minisztert nevezték ki, akinek édesanyja egy oroszbarát párt vezére Kijevben. A felügyelő bizottság nyugati tagjai lemondtak.

Stratégiai szembenállás?

Biden Kínát és Oroszországot nevezte meg az USA két fő ellenfelének. Mi lett az eredmény?

Az USA-Kína sikertelen külügyi találkozó után Lavrov külügyminiszter gyorsan Pekingbe utazott, ahol minden korábbinál szorosabb együttműködésről nyilatkoztak.

Ez a gyakorlatban is megmutatkozik: Indiában egy kínai cég gyártja az orosz Szputnyik V vakcinát, amelyet otthon az oroszok csak nehezen tudnak nagy mennyiségben előállítani.

Biden tanácsadói egy olyan szép új világrenden dolgoznak, amelyben az USA-nak már nem lenne vezető szerepe.

Hat egyenrangú partner döntene a világ ügyeiről: USA, EU, Kína, Oroszország, India és Japán. Az amerikai diplomaták ezt készítik elő, de úgy vélik, hogy csak kemény fellépéssel juthatnak el idáig. Ráadásul a saját közvéleményük előtt sem vállalhatják fel nyíltan, hogy lemondanak az amerikai leadership-ről, amelyhez az USA-ban a második világháború után nagyon is hozzászoktak.

Kínai flotta a Földközi tengeren

Ha a NATO flotta gyakorlatot tarthat a Dél-kínai tengeren, akkor a kínai flotta is zászlót bonthat a Földközi tengeren – jelentette ki a pekingi nemzetközi kapcsolatok intézetének európai osztályvezetője, aki a hadügyminiszter körútját kommentálta.

Vej Fengho kínai hadügyminiszter négy európai államban tesz látogatást március végéig. Budapesten kívül Belgrádban, Szkopjéban és Athénben tárgyal.

Görögországgal a 2008-as világgazdasági válság után vált szorossá Kína kapcsolata miután Peking támogatást adott a bajba jutott görög gazdaságnak. Cserébe a görögök a kínaiaknak adták a pireuszi kikötőt nagyrészét, amely így az Új Selyemút európai kiindulópontja lett. Ennek folytatása lenne a Belgrád-Budapest vasútvonal, amely azután az EU belsejébe is eljuttatná a kínai árukat.

Tavaly már Kína lett az Európai Unió legfontosabb kereskedelmi partnere.

Amerikai figyelmeztetés

Tony Blinken külügyminiszter első európai útján felhívta a szövetségesek figyelmét: az USA stratégiai ellenfélnek tekinti Kínát. Biden elnök jelezte: az Új Selyemúttal szemben az Egyesült Államok hasonló vállakozáson gondolkodik, hogy gátat vessen a kínaiak előrenyomulásának.

Jelenleg az USA hadiflottába hadgyakorlatot tart a dél-kínai tengeren, és ebben részt vesznek brit, francia és német hadihajók is.

Erre válaszul vetette fel Cuj Hongcsien a pekingi nemzetközi kapcsolatok intézetének európai osztályvezetője, hogy a kínai flotta is megjelenhetne a Földközi tengeren, melyet az amerikaiak saját vadászterületüknek tekintenek.

Lavrov orosz külügyminiszter nemrég erről is tárgyalt Pekingben. Az oroszoknak Szíriában van egy jelentős flotta bázisuk, amelyet a kínaiak igénybe vehetnének. Peking persze elsősorban Görögországra számít, de egy NATO tagállam nem könnyen vállakozhat ilyesmire.

Szijjártó: nem akarunk hidegháborút

A magyar diplomácia vezetője – válaszolva az amerikai külügyminiszternek – nyilatkozatában azt fejtegette, hogy Magyarországnak nem érdeke a hidegháborús feszültség. Továbbra is jó kapcsolatokat kíván fenntartani Kínával és Oroszországgal.

Tony Blinken azt mondta ugyan, hogy az USA nem akarja rákényszeríteni arra európai szövetségeseit, hogy válasszanak Washington és Peking között, de valójában erről van szó.

A kínai hadügyminiszter látogatása Budapesten azt jelezte, hogy a magyar diplomácia kitart különutas elképzelései mellett.

Korábban a magyar diplomácia Peking és Moszkva barát vonalát Merkel kancellár támogatta, ám az ő mandátuma lejár. Kérdés, hogy az új német vezetés milyen álláspontot foglal el?

A szociáldemokrata külügyminiszter máris állást foglalt az USA mellett, de a többiek még haboznak.

Kérdés persze, hogy az USA mennyire gondolja komolyan a hidegháborús politikát hiszen ezen többet veszíthet mint az egyre dinamikusabban felzárkózó Kína.

Lavrov Pekingben

Kínai-orosz együttműködésre van szükség, hogy megakadályozzuk az USA törekvését a világméretű hegemóniára – ezzel a címmel kommentálta az orosz külügyminiszter pekingi látogatását a Global Times, amely általában hűen tükrözi a kínai vezetés álláspontját. Szergej Lavrov nem sokkal azután érkezett a kínai fővárosba, hogy az USA és Kína külügyi vezetői kissé viharos eszmecserét folytattak Alaszkában.

A nagy háromszögnek nevezték régebben Washington-Moszkva-Peking kapcsolatrendszerét. Kissinger mindmáig úgy tartja, hogy azért sikerült megnyerni a hidegháborút a Szovjetunióval szemben, mert 1972-ben Nixon és Mao szövetséget kötött Moszkvával szemben.

Ez már régen volt, de a hálás kínaiak minden évben meghívják a csaknem 100 éves Henry Kissingert Pekingbe. Az elmúlt év természetesen kivételt jelentett a járvány miatt.

A háromszög sem a régi már, mert Kína 1972 óta mérhetetlenül megerősödött míg Oroszország lehanyatlott. Ma már csak katonai értelemben számít nagyhatalomnak, gazdaságilag nem. Oroszország GDP-je alig nagyobb mint a 25 milliós Ausztráliáé!

A Quadra

Washingtonban is tisztában vannak az erőviszonyok megváltozásával, ezért igen erős új szövetséget hoztak létre Peking ellen. Ez a Quadra.

Az Egyesült Államokon kívül az 1,3 milliárd lakosú India vesz benne részt valamint a világ harmadik gazdasági nagyhatalma, Japán. És végül Ausztrália, amely stratégiai helyzete miatt fontos Kína bekerítése szempontjából.

A Quadra nyomasztja Pekinget is, ezért üdvözlik örömmel Lavrov külügyminisztert. Oroszország ugyanis katonai téren továbbra is világhatalom.

Hszi Csinping elnök nemrég Észak Koreát is megemlítette mint fontos szövetségest. Vagyis visszaállni látszik az a szövetség , melyet Sztálin hozott létre az USA-val és Japánnal szemben 1950-ben. Akkor tört ki a koreai háború, melynek megnyerésére McArthur tábornok az atombomba bevetését kérte Truman elnöktől. Aki azt szerencsére megtagadta…

Most távolról sem ilyen drámai a helyzet, de mindkét fél új hidegháború lehetőségére utal.

Ez pedig feladja a leckét a magyar diplomáciának, amely úgy akar Washington szövetségese maradni, hogy közben kiváló kapcsolatokat ápol Pekinggel és Moszkvával egyaránt.

A német titkosszolgálat és Putyin palotája

Már több mint 110 millióan látták azt a videót, melyet egy méregdrága palota komplexumról készítettek a Fekete tenger partján Oroszországban.

Az orosz ellenzéki vezér, Navalnij  hívei tették közzé a videót, amely alapjaiban rengette meg Putyin népszerűségét. Bár az államfő tagadta, hogy ő lenne a tulaj, és családi bankára fel is vállalta ezt a hálátlan szerepet, de nagyon kevesen adnak hitelt ennek a mesének Oroszországban, ahol rohamosan csökken Putyin népszerűsége.

Lavrov meséi

Az orosz diplomácia vezetője azzal vádolta meg a német hírszerzést, hogy ők készítették a videót, melyet azután Navalnij hívei tettek közzé. Szergej Lavrov emiatt hivatalosan is magyarázatot vár el Berlintől. A tapasztalt diplomata valószínűleg nem a levegőbe beszél: a palota komplexum videó csakis komoly műszaki bravúr révén készülhetett el. Az orosz titkosszolgálat ugyanis zavarja azokat a műholdakat, amelyekről felvételeket lehetne készíteni a fekete-tengeri palotáról.

Az orosz titkosszolgálat korábban megpróbálta megmérgezni Navalnijt.

Az orosz ellenzéki vezér életét az a telefon mentette meg, melyben Merkel kancellár kérte „kiadatását” Oroszországtól.

Putyin engedett, és Navalnijt a német orvosok visszahozták az életbe. Időközben kezelőorvosa, aki Oroszországban ápolta őt a mérgezés után, titokzatos körülmények között meghalt.

Magát Navalnijt börtönbüntetésre ítélték – nevetséges vádakkal – Oroszországban. Mind az USA mind az EU tiltakozott emiatt.

Nyikolaj Patrusev, a védelmi tanács titkára, az FSZB korábbi vezetője megvádolta Navalnijt azzal, hogy a Nyugat trójai falova Oroszországban.

Ami miatt Patrusev és Lavrov igazán ideges az az, hogy minden valószínűség szerint az orosz titkosszolgálatból is kapott segítséget Navalnij a palota videó elkészítéséhez.

Putyin hatalmi gépezete egyre rosszabb hatásfokkal működik, és Moszkvában állítólag megkezdődött a hatalmi harc.

Az orosz elnöknek éppoly végzetes lehet Navalnij mint a faló Trója várának, amelyből kő kövön nem maradt…

Navalnij visszamegy Oroszországba

Azok után, hogy az ellenzéki politikus Alekszej Navalnijt megmérgezték hazájában, de Németországban megmentették az életét bejelentette haza kíván térni Oroszországba.

„Sohasem volt kérdés számomra a hazatérés ” – írta Twitteren Navalnij, akit minden bizonnyal az orosz titkosszolgálat próbált meg eltenni láb alól. A Der Spiegel szerint emiatt mélypontra jutottak Németország és Oroszország kapcsolatai.

Moszkva az USA függvényének tekinti Németországot

„A Szovjetunió bukása óta (1991) még sohasem volt ilyen komplikált a két állam kapcsolata” – mondta a Der Spiegel tudósítójának Oroszország egyik vezető külpolitikai szakértője. Andrej Kortunov az Orosz Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének igazgatója.

A mélypontot akkor érte el Németország és Oroszország viszonya amikor Merkel kancellár a nyilvánosság előtt megvádolta az orosz kormányzatot azzal, hogy megmérgezték Navalnijt, az orosz ellenzék külföldön leginkább ismert vezetőjét.

„Valaki el akarta némítani Navalnijt!”

– hangsúlyozta a kancellár asszony, és Oroszországban a szakértők leestek a székről: ez fordulópontot jelentett a két állam kapcsolatában – írta Dmitrij Trenyin befolyásos biztonságpolitikai szakértő, aki így folytatta:

„Putyint hátbaszúrták!”

Más szakértők is meg vannak győződve arról, hogy az orosz elnök ezt személyes sértésnek vette. A németeket ez meglepheti – írja a Der Spiegel moszkvai tudósítja, de az oroszok elképedtek: egy orosz polgár mérgezése Szibériában megváltoztathatja a kapcsolatokat Németországgal?!

Ha a németek felháborodtak volna azon, hogy az orosz titkosszolgálat Berlinben meggyilkolt egy csecsen ellenzékit, azt Moszkvában megértették volna. De akkor Berlin nem reagált különösebben. A Navalnij ügyben viszont igen.

Különösen fájdalmasan érintette őket Maas külügyminiszter célzása: reméljük, hogy a

Navalnij ügy miatt nem kell felülvizsgálnunk az északi áramlat kettő egyezményt!

Micsoda?

Egy orosz ellenzéki megmérgezése miatt veszélybe kerülhet egy több milliárd dolláros stratégiai ügylet? Lavrov külügyminiszter sietett is kijelenteni: Maas német külügyminiszter durván és nem diplomatikusan fogalmazott!

Orosz megítélés szerint nem véletlen elszólásról van szó hanem arról:

Németország újra elkötelezte magát az USA mellett.

Lavrov külügyminiszter évvégi értékelése: „az Európai Unió feladta azt a célját, hogy önálló pólust alkosson egy több pólusú világban. Berlin lépései azt mutatják, hogy mindinkább az amerikai álláspontra helyezkedik miközben fenn kívánja tartani vezető szerepét az Európai Unióban.”

Vagyis a németek újra teljesen alávetik magukat az USA irányításának Biden választási győzelmét követően.

Háborús fenyegetés?

A Der Spiegel tudósítója szerint Lavrov külügyminiszter még a galambok közé tartozik Moszkvában míg a héják nyíltan háborús fenyegetésről beszélnek. Ez magyarázza azt, hogy Lavrov külügyminiszter arra kényszerült: három órán keresztül tárgyalt az Alternative für Deutschland vezetőivel holott korábban óva intette Putyint attól, hogy túlértékelje a neonáci mozgalmakat Európában.

Persze minden Putyintól függ: az orosz elnök azt hiszi, hogy jól ismeri Németországot, mert KGB tisztként ott szolgált a nyolcvanas években. Ő sokkal enyhébb stílusban nyilatkozik mint Lavrov külügyminiszter. Putyin potenciális szuperhatalomnak nevezte Németországot és gyakran tárgyal Merkel kancellárral. A Navalnij ügyet a CIA mesterkedésének tudja be. Csakhogy Merkel kancellár idén távozik, és utóda határozza majd meg: mennyire igazodik Berlin Biden elnök diplomáciájához?

Mit szól majd ehhez Moszkva?

Akárhogy is alakulnak majd a dolgok, de Oroszország leértékelődött Németország szemében – állapítja meg a der Spiegel moszkvai tudósítója.

Iráni csúcs

Orosz és amerikai külügyminiszterek arról folytattak telefonon eszmecserét, hogy „valószínűleg” nem  tárgyalnak. A hosszúra nyúlt társalgás végeztével – melynek során nem hallgatták meg egymás érveit – elégedetten tették le a telefont.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Mike Pompeoval vitatta meg azt, hogy rendezzenek videó konferenciát azoknak az államoknak a részvételével, melyek aláírták a 2015-ös nukleáris egyezményt Iránnal. Az USA kilépett az egyezményből, de a többi aláíró állam tartja magát hozzá (Oroszország, Kína, Nagy Britannia, Franciaország, Németország). A kínaiak máris jelezték: örömmel vennének részt egy ilyen csúcstalálkozón. Trump viszont úgy nyilatkozott: nagy valószínűséggel nem venne részt rajta. Előtte ugyanis az ENSZ-ben leszavazták az Irán elleni amerikai javaslatot.

Trump mindent a választások alapján mérlegel

Az amerikai elnök azért lépett ki az iráni nukleáris egyezményből, mert Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő erre ösztönözte. Trump mindenképp meg kívánja szerezni az amerikai zsidók szavazatainak jelentős részét. Ezért ismerte el Jeruzsálemet Izrael fővárosának. Bár a muzulmán államok jelentős része ezt elítélte, de az Egyesült Arab Emirségek szerződést kötött Izraellel vagyis a zsidó állam elszigeteltsége a Közel Keleten oldódni látszik. Annak ellenére, hogy Izrael korábbi szövetségese, Erdogan török elnök élesen elítélte a szerződést.

Az olaj jelentőségének a csökkenése leértékeli a térséget

A huszadik században a Közel Kelet felértékelődött, mert az olaj stratégiai fontosságú nyersanyaggá vált. A második világháború végén a Jaltából hazatérő Roosewelt amerikai elnök ezért kötött stratégiai szerződést Szaúd királlyal hiszen ebben az országban termelték ki legolcsóbban nagy mennyiségben a kőolajat. Mindez ma már a múlt: a klímaváltozás és a koronavírus járvány következtében az olaj jelentősége csökkent. Óriási túlkínálat keletkezett a globális piacon, amely árcsökkenést eredményezett. Mindez nagyon komoly pénzügyi gondot okozott az olajtermelő államok többségének. Oroszország azért is javasol csúcstalálkozót Iránról, hogy csökkenjen a feszültség a térségben. Trump viszont a feszültség növelésére játszik: egyrészt, mert így kívánja megszerezni a zsidók többségének támogatását az USA-ban, másrészt pedig megnehezíteni a kőolaj exportot a Közel Keletről, hogy ily módon helyzetbe hozza az USA olajtermelőit, akiket padlóra küldött a koronavírus válság.

Lavrov: Amerikai ivadék volt Abu Bakr al-Bagdadi

Az USA által kitalált ivadéknak nevezte az Iszlám állam vezérét az orosz diplomácia vezetője. Lavrov külügyminiszter visszhangozta Asszad szíriai elnök gyanúját: lehet, hogy Abu Bakr al- Bagdadi nem is halt meg – ahogy azt Trump elnök állította!

Az viszont biztos, hogy az amerikaiak hozták helyzetbe Abu Bakr al-Bagdadit azzal, hogy illegálisan megszállták Irakot és lerombolták az iraki államot. Abu Bakr al-Bagdadi egy olyan börtönben kezdte meg a karrierjét, mely az amerikaiak ellenőrzése alatt állt – hangsúlyozta Lavrov orosz külügyminiszter.

Moszkvában gyakran hangoztatták, hogy az Iszlám állam az USA által létrehozott politikai konstrukció, melynek a célja az, hogy vallás háborút folytasson Irán ellen. Megakadályozva azt, hogy Iránt és libanoni szövetségesét, a Hezbollah siita milíciát folyosó kösse össze egymással. A kapcsolat végül létrejött Szíriában, ahol az irániak és a Hezbollah együtt küzdöttek a kormánycsapatokkal az Iszlám állam ellen. Asszad szír elnök is azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy a saját céljaira használja ki az iszlamista fanatizmust a Közel Keleten.

Lavrov Szíriáról tárgyalt az amerikai külügyminiszterrel

Oroszország szerint az USA megsérti a nemzetközi jogot azzal, hogy páncélosokat küld az olajkutak védelmére Szíria északi részén. Erről tájékoztatta Pompeo amerikai külügyminisztert telefonon Lavrov orosz külügyminiszter. Aki szerint az amerikai döntés megsérti Szíria szuverenitását.

Az oroszok azt szeretnék, hogyha az Egyesült Államok teljesen kivonná a csapatait Szíriából, hogy ott aztán Putyin elnök a kedve szerint elrendezze a helyzetet. Putyin és Erdogan török elnök megállapodott annak a zónának a létrehozásáról, mely a kurd milíciák kivonulása után jön létre Szíria északi részén. Érdeke és ezen a módon ez az oroszok szerint nem megsértése a nemzetközi jognak noha két külső nagyhatalom állapodott meg Szíria területéről, és Asszad elnököt meg sem hívták a tanácskozásra. Moszkva kezdettől fogva támogatja Asszad elnököt a polgárháborúban, ezért Putyin úgy érzi: a nevében is megállapodhat a törökökkel.

A zónában akarja letelepíteni a szír menekültek egy részét Törökország. Erre hivatkozva Oettinger, az Európai Unió költségvetési biztosa azt javasolta: csökkentsék az átutalásokat Törökországnak a menekült egyezmény keretében hiszen a menekült táborok népessége is fogyatkozik Törökországban.

Pénzügyi szövetség a dollár ellen

1971, az arany standard megszűnése óta nem vettek ennyi aranyat a nemzeti bankok a világon: az elmúlt évtizedben 4300 tonnával nőtt az arany készletük. Csak pénzügyi megfontolás van emögött vagy stratégiai is? Az elmúlt évek legfőbb vásárlója a jegybankok közül az orosz volt, tavaly óta a kínaiak is felzárkóztak hozzájuk. De miért?

Oroszország idén eddig 106 tonna aranyat vásárolt, és ezzel folytatja az elmúlt hét év stratégiáját amikor a nemesfém felhalmozásával akarta kivédeni a globális piac számára kedvezőtlen változásait mindenekelőtt az olaj árának csökkenését. Moszkva arany tartalékának az értéke elérte a 109,5 milliárd dollárt szeptember elején. Jelenleg Oroszország az ötödik az arany nagyhatalmak között 2219 tonnával míg Kína a hatodik 1936 tonnával. Előttük az USA, Németország, Olaszország, Franciaország négyes. Az amerikaiak torony magasan az elsők 8100 tonnával. De kedvenc

európai szövetségesük, Lengyelország is 77 tonnát vett az idén – és ezzel a maga szintjén rekorder lett.

A Bloomberg megkérdezte Steven Mnuchin amerikai pénzügyminisztert, hogy az erős dollár stratégiához meddig ragaszkodnak? Ez 1995 óta az USA irányvonala, de Trump mintha szabadulni akarna ettől mondván a kínaiak épp a jüan árfolyamának leértékelésével erősítik pozícióikat a globális gazdaságban. Steve Mnuchin pénzügyminiszter talányosan válaszolt a Bloomberg kérdésére: a dollár gyengítésének ügye egyelőre nincsen napirenden. A South China Morning Post pénzügyi elemzője a maga részéről megdicsérte Pekinget amiért gyorsan növeli arany készletét, mely augusztus végére elérte a 95,5 milliárd dollárt. Ezzel Kína feljött a hatodik helyre az arany nagyhatalmak között. Mindez persze felkészülés is arra, hogy Kína bevetheti az egyik csodafegyverét az USA ellen folyó kereskedelmi háborúban: az amerikai államkötvények piacra dobását!

Az írás a falon

Az oroszok és a kínaiak már arra az időszakra készülődnek amikor a dollár nem lesz meghatározó a tartalék valuták között ! Erről nyilatkozott a Fox Business-nek Peter Schiff. A Euro Pacific Capital főnöke szerint Oroszország és Kína a dollár szerepének a csökkenésére játszik illetve ezt akarja elősegíteni.

Kínai-orosz szövetség a pénzügyek terén is?

Lavrov külügyminiszter bejelentette: a BRICS /Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél Afrika/ államok bankja, mely Sanghajban működik 100 milliárd dolláros tőkével, már 10 milliárd dollár értékben hagyott jóvá új beruházásokat. Az orosz diplomácia vezetője egyúttal arra hívta fel a figyelmet, hogy jól működik az a megállapodás is, mely a BRICS államok fizető eszközeinek a stabilitását garantálja. Lavrovnak ez az utalása azt jelezné, hogy a kínaiak – ha nagy bajba jut az orosz rubel – akkor Moszkva segítségére siethetnek. Pekingben egyelőre nem sietnek megerősíteni ezt az információt, mert Oroszországot katonai nagyhatalomnak és stratégiai szövetségesnek tartják, de nem igazán komoly szereplőnek a globális gazdaságban hiszen az oroszok GDP-je az 50 milliós Dél Koreával egyenlő …

Trump miatt kellett visszahívni egy CIA-ügynököt a Kremlből?

A CNN hírtelevízió exkluzív anyagában azt állítja, hogy az amerikai hírszerzés kénytelen volt kivonni egyik legfőbb informátorát Oroszországból, miután Trump elnök szigorúan titkos izraeli hírszerzési információkat osztott meg Lavrov orosz külügyminiszterrel a Fehér Házban.

Az eset még 2017-ben történt, de most került nyilvánosságra. A Fehér Ház és a CIA természetesen sietett cáfolni a CNN állításait. Ugyanígy tett Moszkva is, de az oroszok azért közzétettek néhány érdekes információt is.

A CIA orosz ügynöke Putyin közelében dolgozott

Oleg Szmolenkov 2010 előtt Oroszország washingtoni nagykövetségén töltött be tisztséget és minden bizonnyal a hírszerzés munkatársa volt. Az Egyesült Államokból hazatérve az elnöki hivatalba került. Harmadosztályú államtanácsos lett- írja a kormányhű Rt.com. 2017 nyarán Montenegróba ment nyaralni. Azután eltűnt.

A CNN leleplezése valószínűleg összefügg azzal, hogy Donald Trump javítani kívánja az USA kapcsolatait Oroszországgal, miután az ellene vizsgálódó ügyész nem tudott bizonyítékkal szolgálni arra, hogy az elnökválasztás idején az oroszok segítettek volna a győzelem elérésében. Trump jelezte: a következő G7 csúcsra, melyet Miamiban rendeznek meg, szívesen látná Putyin elnököt is. Az orosz államfőt azért zárták ki a nagyhatalmi csúcsról, mert 2014-ben Oroszország annektálta a Krím félszigetet.

Ráadásul tavaly, amikor közzétették az USA új biztonságpolitikai koncepcióját, abból kiderült: Kína mellett Oroszországot tekintik stratégiai ellenfélnek. Trumpot mindez nem zavarja, mert tudja: a kémek háborúja attól függetlenül folytatódik, hogy közben az államfők tárgyalnak egymással. Az USA szeretné megakadályozni Kína és Oroszország stratégiai szövetségét, ezért békejobbot kínál Putyinnak. Aki gondosan mérlegeli a körülményeket, de nyilvánvalóan szívesen eleget tesz Trump  meghívásának.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK