Kezdőlap Címkék Külügyminiszter

Címke: külügyminiszter

Amerikai-német szövetség Oroszország és Kína ellen?

Maas német külügyminiszter jelezte, hogy Németország elfogadja Biden elnök javaslatát: kész arra, hogy együtt lépjenek fel Kínával és Oroszországgal szemben. A washingtoni Brookings intézet konferenciáján fejtette ki nézeteit (virtuálisan) a német külügyminiszter, akinek álláspontja szakítás Merkel kancellár eddigi vonalával.

A politikai pályájának végéhez közeledő kancellár asszony minden évben ellátogatott Kínába, és igen szívélyes viszonyt ápolt a pekingi vezetéssel. Elsősorban a gazdasági érdekeket követve hiszen a dinamikus fejlődő Kína olyan piacot jelentett a német exportnak, melyet egyetlen más állam sem tudott megközelíteni sem.

2020-ban már Kína lett az Európai Unió legfontosabb kereskedelmi partnere megelőzve az Egyesült Államokat, mely évtizedeken át állt az első helyen.

Joe Biden elnök a nemrég megtartott müncheni biztonságpolitikai konferencián hirdette meg koncepcióját a transzatlanti egységes fellépésről Kína és Oroszország ellen. Akkor ezt mind Merkel kancellár mind Macron francia elnök fenntartásokkal fogadta mondván: az Európai Uniónak érdeke a jó kapcsolat mind Moszkvával mind pedig Pekinggel.

Orbán pácban

A vakcina diplomáciából a rendszerek versengése lett – mondta a német külügyminiszter. Maas arra célzott, hogy Kína ahonnan a járvány kiindult, nyíltan büszkélkedik azzal, hogy mennyivel hatékonyabban kezelte a vírus válságot mint a Nyugat. A magyar miniszterelnök pedig kínai vakcinával olttatta be magát nem pedig BioNtech- Pfizerrel (német- amerikaival).

A magyar miniszterelnök kiváló kapcsolatai Moszkvával és Pekinggel eddig csak Washingtonban okoztak problémát, Berlinben nem! Ha Maas véleménye valóban irányváltást jelent, akkor a magyar miniszterelnöknek is el kell gondolkodnia, hogy fenntarthat-e oly szoros kapcsolatot Oroszországgal és Kínával mint korábban?

Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy Európában mások is érdekeltek abban, hogy megmaradjanak a jó kapcsolatok Moszkvával és Pekinggel: az olasz kormány jelezte, hogy szerződést kötött Oroszországgal a Szputnyik vakcina gyártásáról Itáliában!

Holokauszt túlélő mostohaapja példáját idézte az amerikai külügyminiszter

Antony Blinken több órán keresztül válaszolt a szenátorok kérdéseire a külügyi bizottságban. Utána több republikánus szenátus is jelezte: támogatja Biden elnök külügyminiszterének kinevezését. Így aligha lehet akadálya annak, hogy Antony Blinken hamarosan átvegye hivatalát a State Department élén.

A veterán diplomata bevezető nyilatkozatában arra hívta fel a figyelmet, hogy az USA-nak erőt kell mutatnia, ha vezetni akarja a világot.

„Mostoha apám életét egy amerikai katona mentette meg”

Antony Blinken édesanyja, aki magyar holokauszt túlélő, második férjének Samuel Pisart választotta. A neves francia értelmiségi egy náci lágerben sínylődődött a holokauszt idején. Életét csak annak köszönhette, hogy idejében érkezett az amerikai hadsereg…

Ebből Antony Blinken azt a következtetést vonta le, hogy erőt kell alkalmazni a gonosszal szemben.

Koalició Pekinggel, Moszkvával és Teheránnal szemben

Az új USA külügyminiszter szerint ez a három állam képezi azt az erőt, mellyel szemben az Egyesült Államoknak küzdenie kell. Ennek érdekében koalícióra kell lépniük a demokratikus erőkkel mindenekelőtt Európával, Japánnal, Ausztráliával és Dél Koreával.

Blinken elmondta, hogy egyetért Trump kemény vonalával Kínával szemben bár annak megvalósítását illetően vannak fenntartásai. Ezek nyilvánvalóan a szankciókra vonatkoznak, melyek jelentős károkat okoznak az amerikai gazdaságnak is.

Biden elnök a választási kampány során visszatérését hirdetett a hagyományos amerikai diplomáciához, és ezt képviseli Antony Blinken is.

Ezt a diplomáciát 1945 után dolgozták ki, és sikerre vezetett, mert előidézte  a Szovjetunió és szövetséges kommunista rendszerei bukását.

Csakhogy Kínával másképp számolt az amerikai diplomácia azóta, hogy Kissinger javaslatára Nixon elnök Pekingben parolázott Mao elnökkel 1972-ben. A két nagyhatalom együttműködött a Szovjetunióval szemben, Amerika támogatta Deng Hsziaoping reformjait, melyek a világ második számú nagyhatalmává tették Kínát.

Ma Washingtonban újra stratégiai ellenfélnek tekintik Kínát, és azt mérlegelik: vajon a szembenállás vagy az együttműködés előnyösebb-e Amerikának, amely Trump idejében elveszítette a kereskedelmi háborút Kínával szemben.

Félig magyar külügyminisztere lesz az USA-nak

Az 58 éves Antony Blinkent jelölte külügyminiszternek a választásokat megnyerő Joe Biden az Egyesült Államokban.

A tapasztalt diplomata édesanyja magyar, édesapja pedig Budapesten volt nagykövet 1994-1997 között. Az átlagos amerikai külügyminiszterekhez képest tehát sokkal több szállal kapcsolódik Magyarországhoz mint elődei.

Blinken édesanyja kulturális diplomata

Az UNESCO párizsi központjában dolgozott. Második férje Samuel Pisar francia értelmiségi, emiatt őt most Judith Pisarnak hívják. Mindketten közép-európai zsidó családból származnak, akik gyakran emlékeznek a holokausztra, és hívják fel a figyelmet az antiszemitizmus elleni harcra.

Az idősebb Blinken második felesége, Vera is magyar származású. A házaspár kötődött a CEU-hoz amikor az USA diplomácia képviseletének élén álltak. Gyakran volt akkoriban az amerikai nagykövetség vendége Tom Lantos, aki kongresszusi képviselőként sokat tett azért , hogy Magyarországot befogadják a NATO-ba, a nyugati szövetségi rendszerbe. Mind Tom Lantos mind pedig a Blinken család jó kapcsolatot ápolt Soros Györggyel, aki az amerikai demokrata párt egyik fő szponzora.

A Blinken házaspár megírta visszaemlékezését a budapesti nagyköveti időszakra. Ebből kiderül, hogy nemigen szimpatizáltak az akkor ellenzékben levő Orbán Viktorral, mert tartottak nacionalizmusától. Kifogásolták, hogy az első Orbán kormány rontotta a kapcsolatokat szomszédaival, mindenekelőtt Romániával és Szlovákiával.

Nyílt társadalom archívum

A Blinken házaspár szép összeggel támogatta az archívumot, amely ezért az ő nevüket vette fel. A CEU-hoz kötődő archívum kutatásait jelentős részben abból a pénzből finanszírozza, melyet az USA egykori nagykövete hagyott rájuk.

A Blinken házaspár magyarországi emlékeiről szóló könyvet Joe Biden ajánlotta az olvasók figyelmébe. Az ifjabb Blinken Joe Biden alelnök diplomáciai tanácsadója volt.

Visszatérés a hagyományos diplomáciához

Ezt ígéri Joe Biden, és minden bizonnyal ezt hajtja majd végre Antony Blinken. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az USA az EU mag országait – Németországot és Franciaországot – támogatja majd, és nem a Brüsszellel szembenállókat mint Donald Trump. Ebből a szempontból új korszakra kell felkészülnie Orbán Viktornak.

A másik lényeges különbség: Oroszország és Kína megítélése. E tekintetben Trump igen elnéző volt a szövetségesekkel szemben. Joe Biden viszont stratégiai ellenfeleknek tekinti mind Kínát mind pedig Oroszországot. Kérdés tehát, hogy mennyire lesz elnéző Orbán Viktor jó kínai és orosz kapcsolatait illetően.

Trump elnézte a magyarországi jobboldal antiszemita tendenciáit is, sőt maga is csatlakozott Soros György bírálatához. Az új amerikai adminisztráció aligha lesz partner ehhez…

A Rákosi– és a Csou En-laj-örökség továbbvivői

Az Újszövetség nem tud olyan esetről, amikor Pál, missziós útjának bármelyikén, találkozva üldözött és megvetett keresztény hitsorsosaival, azt találta volna nekik tanácsolni, hogy gazdasági érdekeikre tekintettel nyugodtan bizniszeljenek és csencselgessenek csak az üldözőikkel, pedig Pál – mintha csak a NER rendszerén belül utazgatott volna – sok romlott észjárásúval, alávalóval, gonosszal, hitvánnyal, viszálykodóval, álnokkal, ravasszal, iriggyel, rosszindulatúval, besúgóval, rágalmazóval, gőgössel, kíméletlennel, szószegővel és irgalmatlannal (Rómaiakhoz, 1,28-31) futhatott össze.

Amikor a napokban Orbán Viktor miniszterelnöktől és Szijjártó Péter külügyminisztertől kezdve mindenki, aki csak arra járt, szépen körbenyalta Vang Ji kínai külügyminiszter fenséges és üzleti szempontból magasan valorizált ánuszát, Matolcsy György a több ezer éves magyar-kínai barátságról delirált, Fekete Péter kulturálatlan államtitkár pedig lelkes elragadtatásában a spirituális és fizikai levitáció állapotába juttatván önmagát az Orbán-kormányt (amúgy méltán és teljes joggal) egyenesen a Rákosi– és a Csou En-laj-örökség továbbvivőjének nevezte, a sajtó – egy-két szelíd utalástól eltekintve – gyakorlatilag nem foglalkozott a magyar kormány eszmeileg jól átgondolt és erkölcsileg jól megalapozott keresztényvédő elkötelezettségének és a kínai rezsim eszmeileg ugyancsak jól átgondolt és erkölcsileg ugyancsak jól megalapozott ádáz keresztényüldözésének a gazdasági érdekek mentén történő békés és boldog harmonizációjával, azaz a kínai univerzizmusnak, konfucianizmusnak, taoizmusnak és kommunista ateizmusnak valamint az Orbán – Semjén-féle hun-magyar nemzeti keresztyénségnek a Mészáros Lőrinc-féle belgrádi vasútvonal ökumenéjében és szinkretizmusában szárba szökkenő üdvtörténeti perspektívájával, továbbá azzal, hogy a kereszténység két évezredes ügye immár véglegesen feláldozódni látszódik a kölcsönös szeretetre és tiszteletre épülő, több ezer éves magyar-kínai barátság masszív fundamentumán (az ősrokonság kérdését már vizsgálja a Magyarságkutató Intézet), és a Rákosi – Csou En-laj-örökség örök és megbonthatatlan oltárán.

Pedig a fentiek apropóján érdemes lett volna elmondania a tisztelt sajtónak, hogy egy olyan ország magas rangú küldöttének udvarol a keresztényvédő kormányzat, amely állam az Open Doors World Watch 2019. évi jelentésében a vallási üldözések listáján a 27. helyet foglalja el,

egyre jobban felzárkózva az őt még megelőző Észak-Koreához, Afganisztánhoz, Szomáliához, Líbiához, Pakisztánhoz, Szudánhoz, Eritreához, Jemenhez, Iránhoz, Szíriához, Irakhoz, Szaud-Arábiához, Egyiptomhoz, Mianmarhoz, vagy a NER-rendszerének is oly kedves, demokratikus mintaállamokhoz, Üzbegisztánhoz, Türkmenisztánhoz és Törökországhoz, de az ötvenes listán magabiztosan megelőzve a NER-hez szintén oly közelálló Tadzsikisztánt, Kazahsztánt vagy Katart, az Egyesült Arab Emírséget, Kuwaitot, Ománt, a palesztin területet, s a NER legfőbb vezetője szívének kellős közepén honos Oroszországot.

De ugyancsak az Open Doors World Watch jelentéséből tudható meg, hogy a világ 10 legnagyobb üldözőjének listáján, igen előkelő társaságban, így az ISIS, az al-Káida, Kim Dzsongun, az al-Shabaab, a Boko Haram, a radikális iszlám vagy a kolumbiai és mexikói drogkartellek mellett ott büszkélkedik a Kínai Kommunista Párt.

El lehetett volna mondani, hogy a Kínai Népköztársaság 1982. évi alkotmányának 36. cikke – a kínai kulturális forradalom rettentő üldözéseit követően – kimondja ugyan a vallási szabadságot, de ugyanitt tér ki arra a szöveg, hogy a közrendet megzavaró tevékenység, a polgárok egészségkárosodása és az állami oktatási rendszerbe történő káros behatolás ellen a hatóság fellép.

El lehetett volna mondani, hogy az 1,4 milliárd kínai lakos között 97 millió a keresztény, akiknek az utóbbi időben, Hszi Csin-ping elnöksége alatt megújult erővel, több templomát lebontották, akiknek a felekezeteit üldözik, a lelkipásztorait börtönbe vetik és megkínozzák.

Lehetett volna szólni arról is, hogy az ateista-kommunista hatalom az egész országra kiterjedő besúgóhálózatot tart fenn, amely a tiltott keresztény egyházak működéséről jelent, állandóak a hatósági zaklatások, gyerekeket lehet elvenni a szülőktől, ha azok nem kívánatos vallási tevékenységet folytatnak, rendszeresek az útlevél-elkobzások, az ujjlenyomatok és egyéb biometrikus adatok rögzítése, továbbá – saját költségből – arcfelismerő kamerák telepítésére kötelezik az egyes egyházakat, felekezeteket.

És még sok mindent el lehetett (kellett) volna mondania a sajtónak. Már a sajtó azon részének, amelyet még mindig sajtónak szokás tekinteni, s nem a Párt hangjának.
Továbbá lehetett volna idézni az egyik üldözött keresztény egyház lelkipásztorát, Huang Hsziaoning lelkipásztort, aki azt mondta, hogy „a Kínai Kommunista Párt Kína és a kínai nép istenévé akar válni, ám, ahogy a Bibliában olvasható, kizárólag Isten az Isten.”
Ezt azért is érdemes lett volna idézni, hogy a Kínai Népköztársaság és a NER azonos tőből fakadó hasonlóságai még nyilvánvalóbbá válhassanak.

Mert persze lehet a kínaiakkal kereskedni, s Mészáros Lőrincen túl talán (?) az egész ország számára is előnyös szerződéseket kötni, csak akkor nem kellene a keresztényvédelem magasztos szempontjaitól meghatottan döngetni a melleket a nap 24 órájában.

Gábor György

Közel-Kelet-szakértő az új osztrák külügyminiszter

0

Az 52 éves Karin Kneisslt a szélsőjobboldali Szabadságpárt jelölte, de ő maga nem tagja a pártnak.

Karin Kneissl nyolc évig dolgozott a külügyben, jelenleg diplomáciát tanít. A Szabadságpárt figyelmét akkor keltette fel igazán, amikor

határozottan bírálta Angela Merkel német kancellárt

amiatt, hogy több mint egymillió menedékkérőt engedett be Németországba 2015-ben.

Kneissl jól ismeri a Közel-Keletet, ahonnan a menekültek többsége érkezett. Arabul és héberül is beszél, gyerekkorát Jordániában töltötte, mert édesapja ott volt pilóta a jordániai légitársaság szolgálatában. Később a bécsi egyetemen arab szakon végzett. Tanult Izraelben is, a Hebrew University-n, ezenkívül a Georgetown Egyetemen az USA-ban és a francia elitképzőben, az ENA-n.

Könyvet is kiadott Az én Közel-Keletem címmel. Ezzel kapcsolatban a Jediót Ahronót című izraeli lap emlékeztet arra, hogy

Kneissl a cionista mozgalmat a nácikkal rokonította.

A lap megjegyzi, hogy Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök kiváló viszonyt ápol Sebastian Kurz új osztrák kancellárral, de a Szabadságpártot több izraeli vezető bírálta. Amikor például Heinz Christian Strache pártelnök tavaly Izraelben járt, akkor Reuven Rivlin elnök bírálta mindazokat, akik szóba álltak vele.

Így reagált a holland külügyminiszter – FRISSÍTVE

0

Azt mondta, nincs kapcsolat a terrorizmus és a magyar kormány között, de több fejlemény miatt aggódnak. A holland külügyminisztérium által a fuhu.hu-nak küldött közleményben az áll: fel fogja hívni Szijjártó Pétert, de még nem tudja, hogy bocsánatot kér-e.

Bert Koenders holland külügyminiszter a Volkskrant szerint azt mondta, még szüksége van az interjú pontos fordítására. Szerinte „az világos, hogy nincs kapcsolat a terrorizmus és a magyar kormány tettei között. Ez minimum kényelmetlen.”

Ugyanakkor azt is mondta, hogy

Hollandia aggódik bizonyos magyarországi fejlemények miatt,

ilyen a civiltörvény és a jogállam az országban. Azt is mondta: „a nagykövetnek joga van kritizálni.”

A fuhu.hu megkereste a holland külügyminisztériumot is, hogy mit reagálnak a nagykövet visszahívására. Válaszukban elküldték azt a nyilatkozatot, amelyet Bert Koenders a holland sajtónak is elmondott.

Bert Koenders és Szijjártó Péter
MTI Fotó: Marjai János

Ebben az áll: „Természetesen nem lehet azt a hatást kelteni, vagy azt mondani, hogy a magyar kormány ugyanazt a módszert alkalmazza, mint a terroristák. Ettől elhatárolódom.”

Azt is mondta, nem tudja, pontosan mire gondolt a nagykövet.

Még nem tudja, hogy bocsánatot kér-e a magyar külügyminisztertől.

Fel fogja hívni, és azt is mondta: nem szeretné, ha elfajulna az ügy.

Ugyanakkor megismételte, hogy ez nem jelenti azt, hogy Hollandia ne szemlélne több dolgot kritikusan: például azt, hogy az uniós döntések ellenére Magyarország nem hajlandó menekülteket befogadni, emellett aggódnak a civiltörvény miatt is. „De ennek nincs köze az ISIS módszereihez” – mondta.

Az előzményekről itt olvashat bővebben.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK