Kezdőlap Címkék Kovácsy Zsombor

Címke: Kovácsy Zsombor

Orvosi gyakorlat menthetné az „edelényi példát”

Egyértelműen törvénytelen a sürgősségi ellátások egy részének fizetős „kényelmi szolgáltatássá” minősítése a szakjogász szerint, de a megoldást nem annyira a jogban látja Kovácsy Zsombor. A következetes orvosi gyakorlat is szűrhetné az indokolatlan eseteket. Egyébként sok orvos jár el így minden szabályozás nélkül is.

Aki úgymond „kényelmi szempontból” veszi igénybe az orvosi ügyelet ellátását, annak már térítési díjat kell fizetnie – tette közzé az edelényi képviselőtestület döntését a város. A javaslatot beterjesztő dr. Bárány Miklós, az ügyeleti szolgálat vezetője szerint az utóbbi időben 60-80 százalék azok aránya, akik nem szorulnak sürgősségi ellátásra, csak például gyógyszert akarnak felíratni, s nem akarják kivárni a sort a rendelőben.

Az ügyeleti ellátás indokoltságát a mindenkori ügyeletes orvos fogja megállapítani. Az ellátási területen élők számára a térítési díj 2000 forint lesz, az azon kívül lakóknak 4000, külföldieknek 8000. A részletes szöveg itt olvasható.

Rögtön felvetődött a választ se igénylő kérdés,

elvárható-e bármely betegtől, hogy megítélje állapota súlyosságát,

tehát méltányos-e ez az szigor. Ennél komolyabb kérdés, hogy egyáltalán van-e jogszerű lehetőség díj szedése ezekben az esetekben. Nos, nincs.

A 60-80 százalékos indokolatlan hívás megalapozottságáról nem akar véleményt formálni Kovácsy Zsombor egészségügyi szakjogász, bár mint mondja, egy kicsit soknak tűnik számára is ez a megadott arány. A valamikor volt Egészségbiztosítási Felügyelet vezetője szerint az viszont realitás, hogy sok a panasz a valójában nem sürgősségi ellátási igényekre az ügyeleteken és a kórházakban egyaránt. A páciensek keresik a megoldást a hosszú várakozások megrövidítésére, de leginkább érthető az orvosok törekvése arra, hogy csökkentsék a bosszantó, indokolatlan szolgáltatásokat.

A jelenlegi törvényi szabályozás alapján egyértelműen jogellenes az edelényi rendelet, mert térítési díj csak olyan szolgáltatásért kérhető, amelyet tételesen felsorol a törvény. Ennek alapján

az ügyeleti ellátás térítésmentes, ennek egyetlen elemét sem szabad kiragadni és fizetőssé tenni

– mondja a jogász.

Ehhez képest másodlagosnak tűnhet, hogy

diszkriminatív is a rendelet,

mert a sürgősségi ellátás nem területi alapú szolgáltatás, így aki bármely okból a lakóhelyétől távol tartózkodik, például nyaral, az nem megy haza azonnali segítséget kérni – mondja Kovácsy Zsombor. Külön probléma a külföldiekkel kapcsolatos, szintén jogtalanul megkülönböztető összegű kötelezettség, ha nincs figyelemmel arra, hogy

nem magyar állampolgárok esetében számos helyzet miatt eltérő törvényi előírások érvényesek

(például uniós állampolgár, nem uniós, de kétoldalú szerződésben álló országból érkezett).

Ugyancsak „necces”, hogy a rendelet értelmében „az ügyeleti ellátás indokoltságát a mindenkori ügyeletes orvos fogja megállapítani”. Ez olyan kötelezettséget és jogot ró a háziorvosra,

mintha hatósági doktor lenne.

„Nehéz dolog ez, na” – mondta a szakjogász, de azért szerinte lenne megoldás, amivel előbbre léphetnének. Szerinte ugyan a szociális segélyek vagy a táppénz rosszhiszemű igénybe vételéhez hasonlóan

ilyenkor is fel lehetne lépni,

ha megfogalmaznának valamilyen központi iránymutatást ehhez, de alapjában véve nem jogi kérdés ez (vajon érdemes-e pár ezer forintokért perelni).

Inkább az egészségnevelés körében lehetne jelentősen csökkenteni az indokolatlan ellátási kérések mennyiségét, vagy például azzal, hogy

az orvosok következetesen megtagadják a nyilvánvalóan nem sürgős esetekben a házhoz menetelt

– ad tippet Kovácsy. Szerinte egyébként a vizitdíj is hasznos volt a teljesen felesleges orvos-terheléssel szemben.

Az egyik orvosi Facebook-oldal (1001 orvos hálapénz nélkül) néhány bejegyzéséből is kiderül, hogy – hasonlóan más ügyeletek gyakorlatához – sok orvos mindenféle jogszabályi, központi instrukció nélkül is saját kezébe vette a probléma legalább részbeni megoldását.

„Kényelmi hívás – pl. fáj a torkom, vagy 160 a vérnyomásom, nem akarok a rendelőbe menni – nincs. Sem ingyen, sem pénzért…” – így az egyik hozzászólás az edelényi eset feletti vitában.

„26 évembe telt, de az utóbbi időben kizárólag sürgős esetben hívnak házhoz.

Pénzt én még betegtől nem kértem, nem is fogok, de ha kapok, és tudom, hogy nem a szájától vonja meg, elfogadom. Csak úgy, esetleg egy kis vérnyomásmérésre nem megyek ki, ezt ugyanis házaló orvoslásnak hívják, nem háziorvoslásnak… Egyébként tudok olyan kollegáról, akinek havi menetrendje van ilyen kijárogatásból, lelke rajta” – írja egy másik doktor.

Az edelényi ügy hátterében azonban talán nem csak az orvoshiány, a túlterheltség és az első ránézésre is kissé túlzóan magasra, 60-80 százalékra becsült indokolatlan orvos-hívás áll. A városban évek óta finanszírozási problémákkal küzd az ügyeleti ellátás, a vállalkozásban végzett szolgáltatásban a pénzügyi gondok miatt nemrégiben váltás is történt, derül ki a hvg.hu írásából.

Egészséges egészségügyi változások kellenének

Az egészségügy is napirendre került a kötcsei találkozón. Hírek szerint Orbán Viktor ott azt mondta: a kórházak állapota rendben van, de az egészségügyben változtatni kell. Első lépés az állami és magántulajdon szétválasztása lesz. Kásler Miklós már a májusi parlamenti meghallgatásán is többek között azt mondta: napirenden van a magán- és állami egészségügyi ellátás viszony kezelése.

Kérdés, hogy pontosan mit is értenek ez alatt a kormány szereplői. Korábban a cafeteria átalakításával kapcsolatban úgy nyilatkoztak: „egyes érdekcsoportok olyan biztosítási és magán-egészségügyi szolgáltatásokat próbálnak a cafeteria körében tartani, amiknek nincs ott a helyük”.

Amikor egy jó évtizeddel ezelőtt a szocialista-szabaddemokrata kormány felvetette, hogy be kellene engedni a magán-biztosítótársaságokat az egészségügybe, s ezzel egy csapásra meg lehetne szüntetni mind a hálapénz-rendszert, és új forrásokhoz jutnának az ellátási intézmények is,

a Fidesz az emlékezetes „szociális népszavazás” során elutasította ezt.

Közben egyre késik a közfinanszírozott ellátás rendbetétele, mára az orvosok alkalmazkodtak a kialakult helyzethez. Terjednek a magánrendelők, sőt, Székesfehérváron, Budapesten, és talán másutt is az országban magánkórházak épülnek.

Természetes igény, hogy mind a betegek, mind az orvosok megpróbálják ebben a helyzetben megtalálni a boldogulásukat, állítja Kovácsy Zsombor egészségügyi szakjogász, az Egészségbiztosítási Felügyelet korábbi elnöke. Véleménye szerint természetes, ha egy ilyen fontos kérdésben, mint amilyen az egészségünk is, biztosítani lehessen a betegeknek a választás szabadságát. Ez magyarázza, hogy

ha az állami ellátás túlterhelt, szűkebbek a kapacitásai a kelleténél, a háttérben kiépülnek a magánszolgáltatások.

A szakember ugyanakkor fontosnak tartja, hogy az állami és a magánszolgáltatások „békében”, szabályozott keretek között élhessenek egymás mellett, egyik se károsítsa a másik működési lehetőségeit.

Ilyen helyzetben természetesen előfordulnak anomáliák is. A témában megszólaló egészségpolitkusok úgy látják, óriási problémát okozna, ha például a labor- és a képalkotó diagnosztika meghatározó magánszereplői, vagy akár a vesedializálást, a mesterséges megtermékenyítést végző cégek egyik napról a másikra kivonulnának a közfinanszírozott ellátásból.

A közfinanszírozott, köztulajdonban lévő rendelőkben és kórházakban is virágzik a „magánpiac”, hiszen mi más lenne a paraszolvencia, vagy az a helyzet, amikor az orvos a magánbetegét valamelyik kórházban operálja meg – állami finanszírozás mellett, az ottani gépeket, műszereket veszi igénybe -, közben a NEAK is megfinanszírozza az ápolást, és az orvos is benyújtja a betegnek a számlát.

Kovácsy Zsombor úgy véli

az ilyen esetek a mai magyar társadalom rendjéből fakadnak.

Úgy fogalmaz: vannak, akik a boltban is kénytelenek a szikkadt zsemlével beérni, mások a legdrágább kenyeret keresik. Ha nem is örülünk ennek, de nem lehet elfedni ezeket a különbségeket az egészségügyben sem. Sokkal jobbnak tartja, ha a betegnek nem hálapénzért kell megvásárolnia egy jobbnak remélt állami ellátást, hanem rendezett körülmények között, számla ellenében juthat hozzá egy magánrendelésen. Az orvos is megtalálja ezzel a számítását és nem kell eltűrnie a zsebbe dugdosott borítékok megaláztatását. Heti egy-két magánrendeléssel normális jövedelemre tud szert tenni. Egészségügyi jogászként úgy látja, minden rendben volna, ha megoldanák a két rendszer ellenőrzött, szabályozott együttműködését.

A napi gyakorlatban megesik, hogy az orvosok az állami ellátásban „toboroznak” magánbetegeket. Kovácsy szerint az rendjén van, ha az orvos tájékoztatja a paciensét, hogy valamilyen szükséges beavatkozásra mennyi a hivatalos várakozási idő, és az ellen sem lehet kifogás, ha egyben felvilágosítja, van-e mód valamelyik magánszolgáltatónál a gyorsabb ellátás igénybe vételére. Ám

arra ösztönözni, vagy olyan látszatot kelteni, mintha a főorvos úr jobban szeretné, ha magánbetegeként kezelhetné – ez már kétségtelenül etikátlan volna.

Az egészségügyi ellátás helyzetéről szóló vitákban, gyakran felvetődik, miért nem lehet átjárást, adott esetben átfedést teremteni a közfinanszírozott és a magánellátás között. A rendszeres munkajövedelemmel rendelkező betegek többsége fizet társadalombiztosítást, amelynek a szolgáltatásait vagy igénybe veszi, vagy nem. Egészen más szintre lehetne emelni a két fél együttműködését, ha például a hosszú várólistával küszködő ortopédiában, vagy a képalkotó diagnosztikában a közfinanszírozó akár a magánszektortól is vásárolhatna kapacitást. Vagy,

ha egy beteg a magánszolgáltatóhoz akarna menni, magával „vihetné” az adott kezelésre, beavatkozásra jutó tb-finanszírozás meghatározott százalékát,

az érintett magánrendelő pedig megkaphatná ezt az összeget, amennyiben vállalja a minőségbiztosítást és az adatszolgáltatást.

Ez az elképzelés nem új keletű, mondta Kovácsy Zsombor is. Emlékeztetett rá, hogy valami ilyesmit már az első Fidesz-kormány is fontolgatott. Óvatosan, kísérleti jelleggel be lehetne vezetni, főleg azokon a területeken, ahol nem kell a mesterségesen generált kereslettől tartani. Példával is szolgált: ebben

az a veszély, hogy az orvosok megteremthetnek egy olyan helyzetet, amikor a beteg újabb szolgáltatásokat akar vásárolni, további, felesleges laboratóriumi vizsgálatokat szeretne elvégeztetni.

A másik oldalra a terhesgondozás lehetne a példa, már csak azért is, mert mára a szülészet-nőgyógyászat erősen hálapénz alapon működik, de nem valószínű, hogy a terhesgondozás állami finanszírozása felborítaná a társadalombiztosítás költségvetését. Ha a társadalombiztosítási támogatást a beteg „magával vihetné” a magánellátásba is, ez akár egészséges versenyt generálhatna a két szektor között.

A Kötcséről kiszivárgott hírek nyomán most csak találgatni lehet, merre igyekszik fordítani az „egészségügy szekerét” a kormányzat. Több pénzt szánnának a kórházak építésére és felszerelésére? Kevesebbet magára az ellátásra, és ezzel a magánellátás felé orientálnák a betegtársadalom nagyobbik hányadát? Vagy a háttérben a magánbiztosítóknak készítik elő egy újabb üzlet lehetőségét? Alighanem hamarosan ki fog derülni.

Lapszem – 2018. május 7.

0

Ma a Gizellák ünneplik a névnapjukat. Az időjárás kedvez nekik: nagyrészt derült vagy gyengén felhős, napos idő várható, a legmagasabb nappali hőmérséklet 24, 25 fok körül várható. Késő estére 13 és 19 fok közé hűl le a levegő.

Népszava: Kiszállási díjat kérnek a háziorvosok

Felélénkült a vita az elmúlt hetekben a háziorvosok között arról, hogy a rendeletben foglalt eseteken kívül miért, és miként kérhetnek pénzt betegeiktől. A közösségi portálon gyakran emlegetik az orvosi kamara két évvel ezelőtti ajánlását arról, hogy mennyit kérhetnek az úgynevezett kényelmi szolgáltatásokért. Van, aki a rendelőjében már is ki is függesztette: ha csak a beteg kényelme miatt kell a páciens lakására mennie, akkor azért 2-5 ezer forintot kér. Mindenesetre enélkül is csökkent már a házhoz kiszállások száma: míg 2010-ben 3 millió rendelőn kívüli esetet láttak el a háziorvosok, 2016-ra 1,5 milliót. És egyre több háziorvos számol fel betegeinek az „indokolatlan” házhoz hívásért néhány ezer forintot.

A legtöbben ötezer forintért mennek házhoz, de a fórumozók ismernek olyan orvost is, aki ezért a szolgáltatásért 28 ezret kér.

Csakhogy Kovácsy Zsombor egészségügyi jogász állítja: az egészségbiztosításról szóló törvény alapján a háziorvosoknak egyelőre nincs lehetőségük kényelmi díjat kérni az indokolatlan házhoz hívásért.

Magyar Idők: Hipsztermessiás

Ezúttal a Marxról kimondott véleménye miatt megy neki Jean-Claude Junckernek a Magyar Idők publicistája, aki szerint az Európai Bizottság (tegyük hozzá, Orbánt nem egyszer bíráló) elnöke beáll a sorba, és mosogatja a gondolkodó emlékét, relativizálja a múltat, s kimondja a varázsszót: ellentmondásos. Egyetlen olyan ember sincs a világtörténelemben, aki azzal lépett volna fel, hogy ő márpedig mindenkit meg fog gyilkoltatni, és a poklot hozza el. Ennek megfelelően ellentmondásos figura lehet az összes vérgőzös diktátor, hiszen lám, Hitler szerette a kutyákat, Mobutu Sese Seko stílusos ruhát tervezett népének, Kádár János pedig híresen puritán életet élt és jól sakkozott.

De ők nem ellentmondásos figurák, hanem gyilkosok, véreskezű gazemberek

– szögezi le az írás, amely így folytatódik: iztosan nehéz lehetett Luxemburgban küzdeni az eszméért, miközben a kapitalisták palotái egyre növekedtek, a munkásság meg nyomorgott.

Magyar Hírlap – Az egészségügy zászlóshajója lesz a budai centrum

Teljesen új, ezerkétszáz ágyas központi kórház épül a fővárosban, amely a nap huszonnégy órájában, a hét minden napján valamennyi sürgős esetet képes lesz az intézményen belül ellátni – hangsúlyozta Bedros J. Róbert miniszterelnöki megbízott a lapnak adott interjújában. A cikk az újkori Magyarország történetének legnagyobb egészségügyi beruházásának nevezi

a Dél-budai Centrum projektet, amely 1,2 millió ember ellátásáért felel majd.

A beruházás irányításával Bedros J. Róbertet bízták meg, aki meghúzta „a projekt képzeletbeli startpisztolyának ravaszát”. A miniszterelnöki megbízott közölte, néhány héten belül elindulhat a tervpályázat, és ha minden a tervek szerint alakul, öt év múlva megnyithatja kapuját a „szuperkórház. A Dél-budai Centrum megépítése az Egészséges Budapest program része, a főváros történetének legnagyobb kórházfejlesztési programjában is a legnagyobb beruházás.

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK