Böröndi, az új vezérkari főnök bizottsági meghallgatásán elmondta, hogy elsősorban a katonák gondolkodásmódját szeretné megváltoztatni. Vissza szeretné hozni az oktatásba a nukleáris elrettentést, a hazafias nevelést és a szittya gondolkodásmódot.
Címke: Kósa Lajos
Andy Landy mosolyalbuma – HAZUDJ IGAZAT!
KÓSA LAJOS ÉS A PEGAZUS SZTORI!
Nem mondott igazat Kósa Lajos, amikor azt állította, hogy a Belügyminisztérium vásárolta a Pegasus-kémszoftvert. Az ügyészség pedig azt írta, hogy amit Kósa mondott az nem felel meg a valóságnak, így a hamis adat nem minősülhet minősített adatnak, ergo, a nyilatkozat ezen részében a minősített adattal visszaélés bűncselekményének elkövetése kizárt.
Pegasus és a „törvényes megfigyelés” Magyarországon
Kósa Lajos, a parlament védelmi bizottságának elnöke elismerte, hogy a magyar kormány megvette az izraeli kém programot, és azt fel is használta „törvényes megfigyelésre”.
A megszólalásra a nemzetközi sajtó is felfigyelt hiszen eddig a magyar kormány nem sietett elismerni: Orbán Viktor akkori nemzetbiztonsági tanácsadója, Czukor József megvásárolta a Pegasus szoftvert Izraelben, ahol erre Benjamin Netanjahu akkori miniszterelnök az áldását adta. A Pegasust elvben terror fenyegetésre fejlesztette ki az izraeli NSO cég, amely csakis a kormány áldásával adhatta azt el külföldön. Dehát Orbán Viktor jó kapcsolatban állt Benjamin Netanjahuval hiszen az ő révén jutott be a Fehér Házba, ahol Donald Trump fogadta őt.
Ez már a múlt. Az Egyesült Államokban fekete listára került az NSO pedig szövetséges államok cégeivel kapcsolatban ritka az ilyen döntés.
Helsinki bizottság Washingtonban
„Azokat támogatjuk, akik más jövőt képzelnek el Magyarországon, ahol eddig semmilyen büntetés nem érte a kormányzatot.
Ha élne Tom Lantos, akkor már réges-régen szankciók születtek volna a magyar kormány ellen”
– hangsúlyozta Heather Conley, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának (CSIS) alelnöke a washingtoni kongresszus Helsinki bizottságának meghallgatásán.
Tom Lantos magyar származású képviselő volt a washingtoni képviselőházban, aki Soros György barátjaként nagy szerepet játszott abban, hogy a magyar rendszerváltást kiemelt szimpátia fogadta az Egyesült Államokban. Magyarországot az elsők között vették fel a NATO-ba, és ez azt jelenti, hogy az Egyesült Államok éppúgy védelmezi Magyarország határait mint a sajátjait.
A Helsinki Bizottság meghallgatásán, melyen Magyarország és Lengyelország volt napirenden, republikánus honatyák nem vettek részt.
Amióta Orbán Viktort Trump fogadta a Fehér Házban, a republikánusok kemény vonala szövetségest lát a magyar miniszterelnökben.
A demokraták viszont – épp ellenkezőleg – olyan populista vezetőt, akinek eltávolítása az USA nemzeti érdeke lehet.
Ezért is hivták meg Orbán Fehér Ház-i tárgyalásaival egyidőben Washingtonba Márki-Zay Pétert, aki akkor még egy Magyarországon is kevéssé ismert politikus volt. Jelenleg azonban ő az ellenzék miniszterelnök jelöltje, aki számít a Biden adminisztráció támogatására.
Véletlen volt-e Kósa elszólása?
A Fidesz egykor fontos politikusa híressé vált arról, hogy a médiát távolról sem kezeli oly profi módon mint a nemzeti együttműködés rendszerének meghatározó vezetői, akik a sajtó ki és felhasználásának új módját teremtették meg. A Rogán Antal által irányított állami propaganda az 1990 előtti időket megszégyenítő pontossággal és szervilizmussal szolgálja a nemzeti együttműködés rendszerét.
Ez már nemcsak Brüsszelben, de Washingtonban is feltűnt: a Helsinki Bizottságban is több felszólaló bírálta azt, ahogy a sajtót irányítja és befolyásolja Orbán Viktor rendszere.
Nem oly rég, az októberi forradalom washingtoni ünnepén a magyar külügy egyik államtitkára beavatkozással vádolta meg az USA-t azért, mert a Szabad Európa Rádió magyar adása olykor bírálja a magyar kormányt.
A Pegasus szoftverrel újságírókat sőt titkosszolgálati tiszteket is lehallgattak. Bodnár Zsolt tábornok, a TEK második embere állítólag azért került a célkeresztbe, mert Lázár János embere volt. Lázár azt követően bukott meg a kancellária miniszteri poszton, hogy az USA budapesti nagykövetségén megkérdezték tőle a 2018-as választások előtt: vállalná-e Orbán Viktor utódának szerepét?
Az amerikai nagykövetség a választások közeledtével feltehetően most is érdeklődik, hogy a kormánypárti politikusok közül adott esetben ki támogatná Orbán Viktor utódát, aki lehetne Márki-Zay Péter is?
Jake Sullivan, Biden nemzetbiztonsági tanácsadója többször hangsúlyozta: a legkönnyebben az autokrata vezetőket úgy lehet megbuktatni, ha előveszik a korrupciós ügyeket.
Ebből bőven találhatnak Orbán Viktor környezetében.
Kósa Lajost, amíg Debrecen polgármestere volt, Mr. 20%-nak hívták. Ennyit illett visszautalni a megszerzett közpénzekből.
Ha megkezdődnek a korrupciós leleplezések Magyarországon, akkor Kósa Lajos is célkeresztbe kerülhet. A fideszes veterán aligha kíván – román sorstársaihoz hasonlóan – megismerkedni a börtönök kevéssé barátságos világával, ahol még a VIP szekció sem leányálom.
Andy Landy mosolyalbuma – Hát ide figyelj Lajos!
HÁT IDE FIGYELJ, LAJOS! Te aki majdhogynem többségi tulajdonosa vagy ennek a banknak ne tűrd a „hutuk” ármánykodását ami miatt nincsen még kitéve a cégérre neved!
Kósa Lajos kimaradt
A csengeri örökösnő ügyében az ügyészség néhány hete elkészítette negyvenhét oldalas vádiratát. Negyvenhét gépelt oldalba elég sok bűncselekmény felsorolható, kitérve minden olyan részletre is, ami a vádlott bűnösségét alátámasztja. Az ügyet jól ismerők legnagyobb meglepetésre eddig annak egyetlen szereplőjéről mondható ki teljes bizonyossággal, hogy bűncselekményt követett el, csakhogy ez a személy még tanúként sincs megnevezve a vádiratban!
A tízezernyi oldal vizsgálati anyagból továbbra sem világos, hogy létezik-e az örökség, amihez a „Csengerért” címmel kitüntetett örökösnőnek ismerősei 770 millió forinttal járultak hozzá, hogy a mesés összeghez mihamarabb hozzájuthasson a fent említett kitüntető címmel jutalmazott örökösnő.
Per pillanat még az is eldöntendő kérdés, hogy az örökség mesés e, avagy csupán mese.
Valójában az sem világos, hogy ki hagyta örökösünkre a mesés vagyont, merthogy
az örökségről előbb kapott a német illetékes hatóságoktól értesítést, mint ahogyan az anyakönyvileg nyilvántartott édesapa méltóztatott elhalálozni.
De hát biztosan van ez így, ha az ember hirtelen néhány milliárd euró boldog kedvezményezettjévé válik! Mi ezt nem tudhatjuk, mert viszonylag ritkán hagy ránk valaki néhány milliárd eurót, rám például még senki nem hagyott. Egy autentikusnak nevezhető régi – talán kipcsák eredetű – mondás szerint „anya csak egy van”, apa meg bárki lehet, ha férfi.
A kétes vagyon örökösnője jelenleg előzetes letartóztatásban várja egyrészt mesés örökségét, másrészt a mostanság elkészült vádirat bíróságon történő megmérettetését.
A vádirat szerint az ártatlanság vélelmének jogi kategóriáján kívül semmi nem utal ártatlanságára.
Idáig teljesen hétköznapi lenne a történet egy megrögzött csalóról és a sok balekról, akik közel egy évtizeden keresztül finanszírozták újabb és újabb, sokszor százmilliós összegekkel az örökösnő és családjának hirtelen jólétét.
Csakhogy rengeteg ellentmondás van ebben az egész sokszereplős és szerteágazó családi és emberi tragédiákkal is fűszerezett ügyben. Ha valójában nem létezik az örökség, az még nem bizonyítja, hogy a csalással vádolt gyanúsított szándékos bűncselekményt követett el. Ugyan számos körülmény szól e feltételezés ellen. Ezt most nem kívánom kifejteni sem pro sem kontra.
A vádiratot olvasva viszont teljesen egyértelmű, hogy a vádat képviselő hatóság nem törekedett a teljes igazság kibontására csupán arra összpontosított, hogy született Matkó Mária bűnösségét bizonyítsa, sokszor még a károsultak akarata ellenére is.
Mondhatnánk, hogy ez az ügyészség dolga, de mint laikus kijelenthetem ennél sokkal többet várnak el a polgárok a nyomozó hatóságtól és az ügyészségtől. Borzasztó cinikus álláspont lenne, ha elfogadnánk, hogy az igazságügyi szerveknek nem az igazság kiderítése a feladatuk, hanem a bűnösség bizonyítása. Ebben az esetben különösen nem!
A bűnösség megállapítása a bíróság dolga, de a vád sem hallgathat el olyan tényeket, melyek kétségessé teszik a vádlott bűnösségét.
Merthogy a bíróság csak a kétséget kizáróan bizonyított esetben nyilváníthat valakit bűnösnek. Nem kívánok jogászkodni, de számos ellenérvet tudnék felhozni arra vonatkozóan, hogy
a vádiratban nincsenek kétséget kizáró bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy a gyanúsított szándékos bűncselekményt követett el!
Egyetlen olyan szereplőről tudhatunk, aki bizonyíthatóan és kétséget kizáróan bűncselekményt követett el, csakhogy ez a személy nemhogy vádlottként, de még tanúként sem szerepel a vádiratban!
Hogy még véletlenül se lehessen hiányos jogi ismereteimre vagy a gyanúsított ügyvédjének hivatalból elvárható elfogultságára hagyatkoznom egy kívülálló, az ügyben teljesen érdektelen jogásztól kérdeztem meg, aki megerősítette, hogy ha valaki – ráadásul közhivatalt betöltő személy -, ellenszolgáltatást vagy annak csak ígéretét elfogadja, az a Btk. 299. paragrafusa értelmében befolyással üzérkedés miatt egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
Ennek fényében érthetetlen, hogy olyan személyek meghallgatásától tekint el az ügyészség, akik az eljárás során ki lettek hallgatva és tevőleges szerepük volt a vádiratban megjelölt tények és körülmények vonatkozásában.
Itt van például Kósa Lajos tanú, aki éveken át tartott kapcsolatot a gyanúsítottal. Többször is járt vele együtt külföldön, hogy a hagyatékról a vádlottal együtt banki vezetőkkel tárgyaljanak. A vádlott tájékoztatása szerint is kül- és belföldön igyekezett segíteni a vádlottat abban, hogy hozzájusson a külföldi örökséghez. Baráti és családi rendezvényeken rendszerint családjával együtt a vádlottal ünnepelt.
Ezen tevékenységre tekintettel egyébként a tanú, a tanú édesanyja, és a tanú felesége részére is közokiratban és teljes bizonyító erejű magánokiratban is milliárdos nagyságrendű ajándékot ígért a vádlott, melyet ők az okiratok szerint elfogadták.
Valójában azért nem ment teljesedésbe az ajándék, mert a hagyaték sorsa jelenleg is tisztázatlan.
Számos más történet is közszájon kering, de a fentieknek feltétlenül elégnek kellene lennie ahhoz, hogy a teljesen politikai nyomás mentes hazai ügyészségünk már csak a tisztánlátás kedvéért is megidézze Kósát a bíróság elé.
Azt hiszem pontosan az előző mondatban kiemeltek az oka annak, hogy tisztánlátás helyett becsapott áldozatként kezelték rendőrségi meghallgatásán. Az valószínűleg csak merő véletlen és rosszindulatú rágalom, hogy Kósát még az amerikai követségen is csak Mr. 20%-ként említették debreceni polgármestersége idején.
Mindennek a csimborasszója, hogy a bírósági szakaszba lépő ügyben sem a gyanúsított, de még annak védőügyvédje sem láthatta a teljes iratanyagot. Az ügyvéd ugyan kapott több CD lemezt tele jegyzőkönyvekkel, csakhogy a dolognak az az apró szépséghibája, hogy megnyitásukhoz jelszót nem mellékeltek, anélkül meg nem megnyitható egyetlen fájl sem a lemezen. Kérelmezte ugyan az NNI nyomozóitól, hogy tegyék olvashatóvá a cd-t, akik meg is adták a jelszót, de az bizonyosan valamelyik fegyverszoba kulcsa lehet, mert a cd-ken lévő fájlok egy része még a jelszóval sem nyitható meg!
Azzal tisztában lehetünk, hogy a vádhatóságot mindez nem igazán bántja, de ilyen körülmények között sem a gyanúsított, sem ügyvédje nem tud a tárgylásra felkészülni.
Az ügyvéd kérelmezte az illetékes Járásbíróságot, hogy „mivel körülmények alapján ebben az ügyben az Alkotmánybíróság által is rögzített „fegyveregyenlőség elve” elég súlyosan sérül”, és nem ismeri a teljes nyomozati anyagot ezért vegyék figyelembe, hogy a vádirat és a rendelkezésére álló hiányos nyomozati anyag alapján terjesztheti csak elő indítványait.
További érdekességek is előkerülhetnek a Járásbírósághoz benyújtott indítványok elfogadásának teljesülésekor.
Például, a védelem indítványozza, hogy végezzenek DNS vizsgálatot az anyakönyvben szereplő időközben elhalálozott apánál, mellyel bizonyítani kívánják, hogy
apa ugyan csak egy van, de jelen esetben nem az a férfi az, aki az anyakönyvi adatok szerint a vádlott édesapja,
hanem Joseph Wenner a vérszerinti édesapja. A mesés hagyaték is tőle származik, nem a vagyontalanul elhunyt anyakönyvi apától, Matkó Lajostól.
Ezzel megdönthetnék azt a bűnösséget igazoló állítást, hogy az apai örökségről szóló történet korábban keletkezett, mint ahogyan az anyakönyvben szereplő apa meghalt.
De az az indítvány valóságtartalma sem maradna visszhang nélkül, hogy az ügyet kirobbantó Kiskun Tender Kft. sértettnek volt e 2014. január 22 napját megelőzően öt évre visszamenően bármilyen polgári, vagy gazdasági pere volt folyamatban. különös tekintettel olyan per ahol az ellenérdekű fél a Debreceni Megyei Jogú Város Önkormányzata, vagy a Megyei Jogú Város Önkormányzatának valamelyik társasága volt az ellenfél, akár alperesként akár felperesként.
A vádlott azt állítja, hogy ő soha nem járt a Kiskun Tender Kft. székhelyén, a Kiskun Tender Kft-vel kölcsönszerződést nem kötött, tőlük kölcsönt nem kért, hanem
ez olyan „alkotmányos” költség volt, amelyet a vádlotton keresztül kapott meg a címzett hiánytalanul.
Amennyiben a vádlott állítása bebizonyosodna valószínű, hogy jogállami keretek között működő független bíróság előtt Kósa Lajosnak nem csak a Btk. 299. paragrafusába ütköző bűncselekmény miatt kellene felelnie, hanem „alkotmányos” költség elfogadása okán is.
A fentiek tisztázatlansága miatt feltétlenül jogos a kérdés: miért nem szerepel Kósa Lajos a bíróság előtt tetteiről számot adók között akár vádlottként akár tanúként?
Bréking (fék)nyúz, 2019. május 23. – Tudósítás a másik valóságból
Az Origo elmagyarázza nekünk, hogy Európára és a világra csak az atommal vár zöld jövő, aki meg ellenzi a Paks II-t, az elárulja Magyarország alapvető nemzeti érdekét. A 888-tól megtudhatjuk, hogy a spekulánsok, és főleg Soros miatt is húzódik a Brexit végrehajtása. Kósa Lajos elmondta a PestiSrácoknak, hogy jön a Lex Czeglédy, mert meg kell akadályozni a bűnözők ellenzéki menekítését.
Nemzeti érdek a zöld Paks II
Néhány nappal az európai parlamenti választás előtt a hazai ellenzék és médiatámogatóik még mindig ott tartanak, hogy a Paks II. Atomerőmű elleni kampányukkal remélik uniós parlamenti mandátumban mérhető politikai aprópénzre váltani Magyarország alapvető nemzeti érdekének elárulását. A korábban hatalmi pozícióból atompárti szocialisták most egy olyan politikussal árulnak egy gyékényen, aki a Paks II elleni agitáció vezérszónokaként próbálja megváltani újabb belépőjét a csillagászati honoráriumokkal, számolatlan költségtérítésekkel és pazar nyugdíjjal kibélelt európai parlamenti Kánaánba. Teszi ezt mérhető támogatottság nélkül, a nulla szakmai kompetenciával fordítottan arányos arroganciával.
A fentiekben jellemzett Jávor Benedekhez hasonló LMP-s megélhetési zöld politikusok sem sokkal jobbak. Szemellenzős módon Paks II ellen kampányolva nem veszik észre, hogy miközben ők német mintára egy olyan Európát és világot vizionálnak, ahonnan kivezetik az atomenergiát, a valóság ennek éppen az ellenkezője! Európa és a világ jövője nem képzelhető el az atom nélkül.
Ma már egyre több ország látja be, hogy atomenergia nélkül elképzelhetetlen a fenntartható fejlődés, amely egyaránt biztosítani tudja a klímavédelmi célok elérése mellett az ellátásbiztonságot és az olcsó villamos energia rendelkezésre állását. (Origo: Európára és a világra csak az atommal vár zöld jövő)
Kósa Lajos szerint meg kell akadályozni a bűnözők ellenzéki menekítését
Az országgyűlési és Európai parlamenti képviselőjelölteket megillető mentelmi joggal kapcsolatos sorozatos ellenzéki visszaélések megakadályozása érdekében törvénymódosító javaslatot, mondhatni egy „Lex Czeglédyt” nyújt be az Országgyűlésnek a Fidesz korábbi és jelenlegi frakcióvezetője, Kósa Lajos és Kocsis Máté.
Kósa Lajos elárulta, egy olyan törvénymódosítást tesznek le az Országgyűlés asztalára, amely kimondja, hogy egy képviselőjelöltet abban az esetben, ha ellene büntetőeljárás folyik valamilyen bűnügyben, és a vádemelés még azelőtt megtörtént, hogy képviselőjelöltként nyilvántartásba vették volna, akkor az adott bűnügyben ne illesse meg a mentelmi jog.
Kiemelte, a „Lex Czeglédyt” még csütörtökön benyújtják, világossá téve, hogy amíg az ellenzék légből kapottan tolvajozik és korrupcióról beszél, addig a választásokat arra használják ki, hogy egy bűnözőt menekítsenek ki a büntetőeljárás alól, visszaélve a mentelmi joggal. (PestiSrácok: Lex Czeglédyt terjeszt az Országgyűlés elé a Fidesz – Kósa Lajos szerint meg kell akadályozni a bűnözők ellenzéki menekítését)
Soros érdekelt a Brexit elhúzódásában
A brit miniszterelnök kedden azt mondta, hogy a brit EU-tagság megszűnésének törvénybe foglalását célzó tervezet lehetővé teszi az alsóházi képviselőknek, hogy szavazzanak egy újabb népszavazás lehetőségéről is.
Ez pedig tovább mélyíti a kilátástalanságot a Brexit kapcsán, amiért nemcsak a brit politikai elit, hanem az uniós bürokrácia is felelős. A nagy diplomáciai-politikai huzavona közben sokan megfeledkeznek a pénzpiaci veszélyekről is. Egyes tőzsdei elemzők és pénzügyi szakértők szerint az elhúzódó és kilátástalannak tűnő Brexit komoly negatív hatást gyakorolhat az angol fontra, de hosszú távon veszélyes lehet a válságból válságba bukdácsoló eurózónára is. A politikai destabilizáció és a „se veled, se nélküled” Brexit pedig a pénzügyi spekulánsok malmára hajthatja a vizet. A fonttal szembeni spekulációknak már történelme van Nagy-Britanniában.
Az egyik ilyen történelmi jelentőségű spekuláció pedig ki máshoz is lehetne köthető? Soros György már régóta kísérti a briteket. A pénzügyi spekuláns hosszú évek óta hatással van az Egyesült Királyság pénzügyi és politikai helyzetére is
Miért próbál hatást gyakorolni Soros a Brexit-folyamatra? A válasz összetett: Sorosnak kettős érdeke lehet a Brexit elnyújtásában és a politikai destabilizációban. A hosszan elnyúló, eredménytelen Brexit egyrészt a pénzügyi spekulánsok malmára hajtja a vizet, és remek shortpozícióknak ágyaz meg, amiből a Soros-félék nyerészkedhetnek. Így a spekulánsnak elemi érdeke, hogy a Brexit-deal minél tovább húzódjon, vagy sikertelenségbe torkolljon, és többéves huzavona után végül meghiúsuljon a britek kilépése.
Másrészt Sorosnak az is érdeke, hogy a britek feltétlenül szavazzanak a 2019-es EP-választáson, hiszen az egyik legvalószínűbb forgatókönyv szerint a brit szavazatok Soros emberének, Frans Timmermansnak az esélyeit növelik a bizottsági elnöki szék megszerzésére. (888: Sorosék lehetnek a brit EP-választás nyertesei)
Kósa Lajos esze tokja – Déli kávé Szele Tamással
Kérem tisztelettel, én tartozom önöknek egy vallomással: ezt a kávét külföldről iszom önökkel, no, nem a Zöldfoki-szigetekről, ott amúgy sem ismerek senkit, csak Nagyváradon vagyok, hat kilométerre a magyar határtól, de már ez a piciny távolság is csodákra képes. Én, kérem, most már kezdem érteni a magyar belpolitikát. Ha nem is teljesen.
Ez a kis távlat, ez a kevés perspektíva is sokat egyszerűsít azon a végtelenül bonyolult, szubtilis folyamatrendszeren, amit mind közönségesen csak honi közéletnek hívunk. A jelenségek letisztulnak, a hírek érthetőbbé válnak: ahogy nézem a ma reggeli felhozatalt, az már például kezd világossá válni, hogy a Fidesz vezetésében szereposztás működik. Tállai András például az Avatár, mert mindent ő avat fel, most már csak be kéne festeni kékre, Németh Szilárd a Védnök – meg is értem, az ő birkózó múltjával és érzékeny, finom, klasszika-filológus műveltségével, amit ő megvéd, az meg vagyon védve! – Kósa Lajos pedig, nemes egyszerűséggel a Világ Esze.
Honnét vagyok olyan bizonyos Kósa szellemi felsőbbrendűségében?
Ő mondta, onnét.
Történt pedig, hogy Siófokon, egy Polgári Kávéház nevű rendezvénysorozat keretében ő is fellépett, kell az a kis pénz, kell a hakni mindeninek, eb, aki irigyli. Mondjuk a rendezvényről annyit, hogy sem nem volt polgári, sem nem volt kávé, maximum annyi biztos, hogy házban tartották, de láttam már nagyobb eltéréseket is a magyar közéletben, például amikor rá van írva egy vaskos kötetre, hogy „pártprogram” és belül vegytiszta halandzsa van benne, az is ilyen. Mindegy, eljöttek a siófokiak, mert nem mindennapi spektákulum volt beharangozva: Kósa Lajos okosakat fog mondani!
Mondott is, többfélét, de az aztán mind igen okos volt.
Elsőbben is migránsozással nyitott, mert anélkül nem lehet, anélkül tapodtat sem, olyan lenne migráns nélkül egy ilyen rendezvény, mint a szüreti bál bor nélkül.
„– Az Európai Unió számára a legkomolyabb kihívás, hogy miként kezelje a migrációt.
Míg az Európai Bizottságban és az Európai Parlamentben, többségben vannak a bevándorlást pártoló erők, addig az európai polgárok több mint fele elutasítja a migrációt. A politikai felállás és a választói akarat tehát nem találkozik – hívta fel a figyelmet Kósa Lajos. A politikus szerint az európai baloldal számára azért is fontos a bevándorlás, mert az iszlám hátterű szavazóbázis tudja hatalomban tartani őket.” – írja a sonline.hu
Azért szólhatott volna valaki ennek az okos, drága embernek, hogy a menedékjog egyáltalán nem jár olyan apróságokkal, mint állampolgárság vagy szavazati jog, tulajdonképpen még munkát vállalni is csak külön engedéllyel lehet, ha valaki menedékes, letelepedni, lakást bérelni is csak jóváhagyással lehet. Nem nyafognék, de most már késő, legalább ne Kósa mondta volna ezt, akit – mint említettem volt – nyilvánvaló, hogy az eszéért szeretnek. De folytassuk, mert érdemes.
Azt mondta a továbbiakban ez a szellemóriás, miszerint:
„A hazai ellenzéknek értelmezhető programja, és intellektuálisan jelentős vezetői sincsenek.”
Nem tartozom a magyar politikusok rajongói közé, sem kormánypárti, sem ellenzéki oldalon, erős a gyanúm, miszerint mostani vezetőink többsége olyan szellemi szinten mozog, hogy képes lenne éhenhalni egy vekni kenyérrel a hóna alatt, és ha különbözeti vizsgát kéne tenniük a kisegyszeregyből, az maximum erős segítséggel, puskázva és edzőtábor után sikerülne nekik, de azért ez az állítás – főként Kósától! – kissé megrázott.
Nem szeretnék ellenpéldákat mondani, melyek bemutatnák, mely ellenzéki politikusoknak van nála több esze, ugyanis az nem szülne jó vért: sosem érnék a lista végére, annyi nevet kéne említenem, és aki kimaradna, joggal sértődne meg. Voltaképpen könnyebb volna azokat összegyűjteni, akik butábbak nála, de részükről viszont bizonyos lenne a sajtóper, szóval esetünkben a legcélravezetőbb, ha inkább Kósa néhány csodás bölcsességét veszem elő, hogy tisztában lehessünk szellemi képességeivel – azoknak teljes valójában.
Ott volt például hajdanában-danában, mikor a hutu-tuszi konfliktust egy szimpla betűcserével megoldotta. „Huti, tuszu, vagy valami ilyesmi…” mondotta a Bölcs, és ha korábban mondja, megúszták volna az áldozatok a tömegmészárlást, hiszen nincs az a fanatikus törzsi harcos, aki ezen kiigazodna.
Vagy idézzük emlékezetünkbe a Kupakok Rejtvényét! Egy ország töprengett el, mikor Kósa 2014-ben elnyilatkozta magát fémkupak-ügyben – vajon mire gondolt a költő?
„Inkább az áruk, a szolgáltatások adóztatását, jövedék esetében, fémkupak esetében, amelyek termékdíjként jelentkeznek, és azok ilyen környezetvédelmi szempont, hogy a fémkupakoknak az ügyében fellépve próbáljuk meg ezt a szemléletet csökkenteni, tehát egy sor olyan adóintézkedést fogadtunk el, amelyik alapvetően nem érinti az emberek mindennapi életét.”
Megfejthetetlen. Misztérium, titok, upanisád, szent rejtelem – maga a magyar gordiuszi csomó, aki megoldja, egész Ázsia ura lesz. Vagy nem. Olyan mély az értelme ennek a gondolatnak, hogy a mi elménk nem képes felfogni. Szerintem a Kósáé se nagyon, sőt, a mondat nyomelemekben sem tartalmaz gondolatot, de álmatlan éjszakáimon elő-előveszem, töprengek az értelmén, jobb, mint bármilyen altató a patikából.
Most elő se vegyük Kósa ringó vállú csengeri violáját, azt a dúsgazdag asszonykát, akinek egy vasa sincs, és aki a legprimitívebb internetes trükkel verte át a politikust: szedjünk inkább elő egy olyan Kósa-aranyköpést, ami méltatlanul merült feledésbe, pedig a magyar humor aranykönyvében volna a helye. Nincs az a Vadnai, aki ne ölne egy ilyen poénért, Hacsek és Sajóba kívánkozik.
Az úgy volt, hogy Habony Árpádról kérdezték ezt a mi hősünket. Sokáig nem lehetett tudni, tulajdonképpen mi a szerepe Habonynak a kormányzásban, ellentétben a mai helyzettel, mikor ezzel szemben fogalmunk sincs róla. Kósa Lajos hebenygett-habonygott, végül elismerte, kapott tanácsot Habonytól, például hogy provokatív újságírói kérdésre ne válaszoljon. Mikor megkérdezték, Habony ezt milyen minőségben adta ezt neki, Kósa azt mondta:
„Jó minőségben!”
Kérem, ezt nem lehet tovább fokozni.
Kósa Lajos a magyar kormány legfényesebben ragyogó lángesze, huncut, aki nem hiszi. Ha valakinek, hát neki joga van politikustársait minősíteni intelligenciájuk alapján.
Szobrot Kósának, bronzszobrot piedesztálon, csak a feje legyen bevonva neoncsövekkel.
Hadd ragyogjon az esze tokja!
Bréking (fék)nyúz, 2019. január 10. – Tudósítás a másik valóságból
Az Origóból kiderül, hogy a magyarellenes szélsőbaloldali holland politikus, Sargentini megint Magyarországot támadja. Kósa Lajos szerint a Soros György által finanszírozott erők mindent bevetnek. Az ellenzék azt sem tudja, mi a rabszolga.
Judith Sargentini megint Magyarországot támadja
A magyarellenes szélsőbaloldali holland politikus, a Magyarországot elítélő Soros-Sargentini jelentés készítője, Judith Sargentini külön kérésére napirendre tűzik a magyarországi helyzet kérdését január végén az Európai Parlament (EP) brüsszeli plenáris ülésén – közölte döntését a képviselőtestület házbizottságaként működő, úgynevezett Elnökök Konferenciája.
A vitát – hivatalosan – a bevándorláspárti Zöldek EP-frakciója kezdeményezte a legfrissebb magyarországi fejleményekre, az ellenzéki tüntetésekre, a munka törvénykönyvének módosítására és a közigazgatási bíróságok létrehozására tekintettel. A vitára várhatóan január 30-án vagy 31-én fog sor kerülni.
A Magyarországot pellengére állító, válogatott hazugságoktól hemzsegő Soros-Sargentini jelentést összeállító, Judith Sargentini, a szélsőbaloldali Zöldek EP-képviselője közölte: a napirendre vételre azért volt szükség, mert nem úgy alakulnak a dolgok Magyarországon, ahogy azt ő szeretné. (Origo: A Soros-Sargentini vonal nem nyugszik: Magyarországról vitáznak az EP-ben)
Kósa Lajos szerint a Soros György által finanszírozott erők mindent bevetnek
Demeter Márta téved, amikor azt állítja, hogy őt nem lehet visszahívni a NATO parlamenti közgyűlési tagságából, hiszen az Országgyűlés elnökének joga van delegálni és visszahívni is képviselőt a közgyűlésből – jelentette ki Kósa Lajos. Emlékeztetett: az LMP-s politikus súlyosan megszegte az esküjét azzal, hogy nem nyilvános adatot hozott nyilvánosságra politikai szándékból.
A politikus beszélt a közelgő sztrájkról is. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a szakszervezetek rájöttek, hogy értelmetlen sztrájkolni, ezért szerveztek munkaszüneti napra országos demonstrációt. Az egész egy politikai kérdés, a munka törvénykönyvének módosítása egy olyan ügy, aminél összehordtak mindent, de az egészből semmi sem igaz. Magyarországon nincs rabszolgaság és senki nem akar ilyet csinálni – jelentette ki Kósa Lajos.
Elmondta, hogy ez a javaslat a munka világának fehérítését szolgálja, azt hogyha valaki pluszmunkát akar vállalni többletfizetésért, akkor azt meg tudja tenni, de erre ne lehessen senkit kényszeríteni. Az egész hátterében az áll, hogy kampány van, élet-halál harcot vív a balliberális migránspárti oldal és az európai konzervatív oldal. A Soros György által finanszírozott erők pedig mindent bevetnek, csak ürügy kell nekik – tette hozzá.
A Honvédelmi és rendészeti bizottság szerdai üléséről szólva elmondta: azzal, hogy az ellenzék kivonult az ülésről, mert nem vették napirendre témáikat, folytatták az elmúlt hetekben már megszokottá vált politikai színjátékot. (Echo TV, Magyar Idő: Kósa Lajos: A Soros György által finanszírozott erők mindent bevetnek)
Az ellenzék azt sem tudja, mi a rabszolga
A minden színvonal alatti ellenzéki tiltakozásokra, alapvetően nem kívántam reagálni. Ezt egy barátom is megerősítette, mondván, hogy ezeknek a minősíthetetlen akcióknak a szintjére nem szabad leereszkedni. Most azonban sikerült a folyamatos „rabszolgatörvényezéssel” annyira feldühíteni, hogy a jogi abszurdumokkal szemben kénytelen vagyok felszólalni. Először a folyamatosan hallott „rabszolgatörvény” elnevezésről. Vadai Ágnes büszkén hivatkozik jogi végzettségére, amely valószínűleg igen régi, mert római jogi ismeretei eltűntek, hasonlóan képviselőtársaihoz, mert senkinek nincs fogalma a „rabszolga” szó jelentéséről.
A rabszolga a római jogban nem „ember” volt, hanem „dolog” (tárgy), akivel a tulajdonosa bármit megtehetett, meg is ölhette, el is adhatta. A rabszolga gyereke – a dolog „gyümölcse” – szintén a rabszolgatartó tulajdona volt. Valószínűleg a tiltakozó politikusok és tüntetők általános műveltsége nem terjed addig, hogy ismernék a világhírű amerikai Gyökerek című könyvet – és az annak alapján készített filmet –, amelyben még a 19. században is az Egyesült Államokba hurcolt – nem emberként kezelt – rabszolgák tragikus sorsát mutatják be.
Tisztelt ellenzéki képviselők; valóban komolyan gondolják, hogy A munka törvénykönyvének módosítása ezt a jogi helyzetet hozza létre a munkavállalók számára? Nevetségessé tették magukat a tudatlanságukkal! (Magyar Hírlap: Az ellenzék túlkapásai és teljes jogi tudatlansága)
Kósa, az egység kovácsa
Ha így folytatja, Kósa Lajosnak, a Fidesz sokféle pozícióban kipróbált – és mindenütt gyorsan lecserélt – harcosának elévülhetetlen érdemei lehetnek az ellenzéki egység összekovácsolásában. Már amennyiben a most benyújtott, „rabszolgatörvény” címen elhíresült törvényjavaslatát átverik a parlamenten.
Kósa Lajos, és a rabszolgatörvény javaslatát vele együtt jegyző, de az üléstől távol maradó Szatmáry Kristóf, számíthatott arra, hogy hideget-meleget kapnak a másik oldaltól, mégis felvállalták, hogy a nevüket adják egy már lejárt szavatosságú kezdeményezéshez.
Mindkettőjük tekintélyét alaposan megtépázták már a politikai melléfogásaik, sok vesztenivalójuk nem maradt.
Csak emlékeztetőül: 2017 tavaszán a kormány – ugyancsak képviselői előterjesztésre – már megpróbálta elfogadtatni a parlamenttel, a mostanival csaknem szó szerint egyező javaslatot, de akkor már a bizottsági vitában a fideszes képviselők is szembefordultak ezzel. A közelgő választások bírták őket jobb belátásra, állították a szocialisták, és megjósolták, hogy a választások után újra előveszik majd az ügyet. A fideszesek ezerrel tagadtak, mégis így történt.
A kormánypárt politikai tanácsadói jól gondolták, hogy mintegy három évvel a következő parlamenti választások előtt, most alkalmas lehet az időpont a Munka törvénykönyvének tervezett módosítására. Egy várható, országos felháborodást követően, könnyebb lesz a kármentés. Nem kellett nagy jóstehetség ahhoz, hogy egy ilyen javaslat az ellenzéki pártokat közös platformra sodorja, de
ismerve a másik oldal széttagoltságát, számíthattak arra is a kormány oldalon, talán nem lesz tartós az együttműködésük.
Már a vitában elhangzott felszólalások is sejtették, hogy a túlmunkakeret évi 400 órára bővítéséhez egyetlen ellenzéki párt sem adja majd a nevét. Az estébe nyúló vitában többek között az MSZP-s Harangozó Tamás azt mondta: ezzel a javaslattal a magyar kormány a magyar dolgozókat eladta a német multiknak és az itthoni oligarcháknak, és szerinte katasztrofális helyzetet teremthet, ha a dolgozók maradék hétvégéjét is elrabolják. Párttársa, Varga László szerint a törvény megszavazása és kihirdetése esetén az ellenzéki pártok összefogva meg fogják találni azokat a demokratikus eszközöket, amelyek „jobb belátásra térítik majd a kormányt”. Tordai Bence, a Párbeszéd országgyűlési képviselője úgy fogalmazott: egyértelművé vált, hogy a Fidesz a német ipart szolgálja ki és nem a magyar munkavállalók érdekeit. Szél Bernadett szerint – Orbán kedvenc kifejezésével élve – a kormány azoknak a munkavállalóknak ad egy tockost, akik itthon maradnak. A jobbikos Varga-Damm Andrea tovább ment: 2006-ban Budapestet ennél sokkal kevesebbért gyújtották fel, és egy ilyen javaslat benyújtása esetén egy demokratikus országban tömegek lennének az utcán.
A szakszervezetek is alighanem erre az álláspontra jutottak.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASzSz) december 8-ra utcára hívja a tagjait,
jelezte a szövetség elnöke. Egyelőre csupán a demonstrációról született döntés, majd ezt követően fognak tárgyalni a munkahelyi tisztségviselőikkel az ellenállás és tiltakozás más módjairól is: figyelmeztető sztrájkok vagy egyéb megmozdulások jöhetnek, nyilatkozta a szervezet elnöke.
A különféle internetes fórumokon is mozgolódás tapasztalható, vannak, akik a javaslat mögött álló gyárak ipari parkjainak körbezárását, országos sztrájkot és tüntetések megszervezését pedzegetik.
„Egy jó nagy sztrájkot kellene csinálni, amilyen meg nem volt! Így is rabszolgák vagyunk!” –írta valaki a vasasok honlapjára. A Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) egyenesen egy gumigyárba küldené a javaslatot benyújtó képviselőket, hogy ott néhány feszített műszakot dolgozzanak végig olyan munkakörülmények között, mint amilyet most ők javasolnak.
Ha az ellenzéki pártok és a szakszervezetek egymásra találnak, valóban könnyen elszabadulhatnak az indulatok,
s akkor a jóval szigorúbbra hangolt gyülekezési törvény sem tudja majd megakadályozni, hogy ne kerüljön sor olyan rendbontó akciókra, amelyekről a jobbikos képviselő asszony is vizionált. Igaz, 2006-ban a Fidesz biztatta utcai randalírozásra a híveit, de a jobbikos szónokok vitték a tévé székháza elé a gyújtogatástól sem visszariadó elégedetlenkedőket.
Aligha valószínű, hogy a kormány tanácsadói nem számoltak a szakszervezetek felháborodásával, és azzal a veszélyes helyzettel, ha azok egy platformra kerülnek a politikai pártokkal. Úgy tűnik, ennek a méregfogát próbálták kihúzni már szeptemberben, amikor feltehetően belső körökben már tárgyaltak a Kósa-féle javaslat benyújtásáról.
A napokban napvilágra került az a hír, miszerint a kormány szeptemberben 100-100 millió forintot utalt annak a hat legnagyobb érdekvédelmi szervezetnek,
amelyek 2012-ben megállapodást kötöttek a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) létrehozásáról. A tervezett törvénymódosítás ellen most viszont a LIGA Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szakszervezete (MOSZ), valamint a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASzSz) is tiltakozik. A dolog pikantériája, hogy a tervezett túlóra- és munkaidőkeret-emelés ellen szót emelő nagyobb szakszervezetek tagjai a VKF-nek, ahol elvileg partneri viszonyban vannak a kormánnyal, de a jelek szerint ott mégsem értesítették őket előre a munkavállalóknak hátrányos törvénymódosításról.
Elegendő lesz-e 100 millió forint lecsillapítani a szakszervezetek háborgását? Júdáspénzt kaptak a kormánytól a behódolásuk fejében?
Ha annak szánták, nehezen képzelhető el, hogy a kormány komolyan venné a szakszervezetek tiltakozását, és arra sem mernék nagyobb téttel fogadni, hogy ebben az esetben a szakszervezetek – néhány felháborodott közleményen túl – bármit tennének a jogszabály elfogadása ellen. Ha mégis meggondolnák magukat, és élére állnának az elégedetlenségnek,
ha ők lennének a kovászai egy nagy tüntetéssorozatnak, majd egy esetleges országos sztrájknak, akkor jelentősen javíthatnának az elmúlt években igencsak megkopott tekintélyükön.
Ha az ellenzéki pártokkal is tartósan megtalálnák a közös hangot, akkor egy komoly erőt képviselő nemzeti összefogás születhetne a jelenleg regnáló kormányzattal szemben.
Miután tegnap este Lezsák alelnök megunta az ellenzéki felszólalók szemrehányásait, nemes egyszerűséggel belefojtotta a szót a hozzászólásra várakozó további felszólalóba. Ekkor a pártok egységesen felálltak és kivonultak a teremből. Magukra hagyták a kormánypárti sorokban árválkodó négy-öt fideszest, vitassák meg egymás között a kiemelt beruházások gyorsításáról és a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló többi javaslatot.
Amire eddig egyetlen ellenzéki, demokratikus politikai erő sem volt képes, az lám, könnyen sikerülhet Kósa Lajosnak.
Mi lesz Kósa Lajossal a csengeri ügyben? Szavazzon!
Kezdeményezte Kósa Lajos meghallgatását Helmeczy László, a „csengeri örökösnő” ügyvédje. A nő vallomását megszerezte a Független Hírügynökség, ide kattintva olvashatja el.
Ön szerint mi lesz az ügy vége Kósa Lajos számára?
