Kezdőlap Címkék Kormány

Címke: kormány

Ezzel a tíz minisztériummal alakul meg az új kormány

0

A minisztériumok felsorolásáról és az ehhez kapcsolódó törvények módosításáról szóló javaslatból derült ki, pontosan milyen tárcák lesznek majd az új kormányban.

A javaslatot Orbán Viktor, Semjén Zsolt, Rogán Antal, Gulyás Gergely és Kocsis Máté nyújtotta be. Az előterjesztés alapján ez a tíz minisztérium lesz az új kormányban:

  • Agrárminisztérium
  • Belügyminisztérium
  • Emberi Erőforrások Minisztériuma
  • Honvédelmi Minisztérium
  • Igazságügyi Minisztérium
  • Innovációs és Technológiai Minisztérium
  • Külgazdasági és Külügyminisztérium
  • Miniszterelnöki Kabinetiroda
  • Miniszterelnökség
  • Pénzügyminisztérium

A miniszterelnök részletes feladat- és hatáskörét a jövőben kormányrendelet állapítja meg.

A törvényjavaslatban az is szerepel, hogy

a Miniszterelnöki Kabinetiroda a miniszterelnök politikai munkaszervezeteként, a létrejövő Miniszterelnöki Kormányiroda pedig kormányzati igazgatási munkaszervezeteként működik.

Utóbbit közigazgatási államtitkár vezeti majd, és önálló költségvetési fejezettel rendelkező, különös hatáskörű központi államigazgatási szervnek minősül, amelyet a kormányfő közvetlenül irányít.

Az előterjesztés a kormányzati szerkezetről azt írja: a kormányzati tevékenység irányítását a miniszterelnök végzi. Ennek keretében

megszűnik a kormányzati tevékenység összehangolásáért való külön miniszteri felelősség,

az ebbe a körbe tartozó feladatok a továbbiakban megoszlanak a kormányzati központ szervei között. A központ része a Miniszterelnöki Kabinetiroda, a Miniszterelnökség és a Miniszterelnöki Kormányiroda.

A javaslat szerint hatékony és gyors reagálású kormányra van szükség, mert a világban percek alatt olyan változások mennek végbe, amelyek „mindannyiunk életét érintik”. A kormányzati struktúrában

kiemelt szerepet kapnak a nemzetbiztonsági kérdések, valamint az újítás és az innováció.

Szétválik az állami vagyon kezeléséért és a fejlesztésekért viselt kormányzati felelősség, létrejön az Innovációs és Technológiai Minisztérium. Az előterjesztésben az is szerepel, hogy a gazdasági életben nagy jelentőséggel bír a pénzügyi stabilitás és a megbízhatóság, ezt a szempontot a pénzügypolitikáért és a költségvetési tervezésért felelős Pénzügyminisztérium képviseli majd.

A törvényjavaslat arra is kitér, hogy a tárca nélküli miniszterek – akikből több is lesz az új kormányban – részletes feladat- és hatáskörét kormányrendelet állapítja majd meg, tevékenységüket pedig minisztérium vagy a Miniszterelnöki Kormányiroda segíti.

Egy másik rendelkezésben biztosítanák, hogy a honvédelmi miniszter a honvédség irányítására, a rendvédelmi szervet irányító miniszter pedig a rendvédelmi szervek irányítására

olyan szervezeti egységet is létesíthessen, amelynek vezetésére hivatásos szolgálati jogviszonyban álló, a minisztériumba vezényelt személy nevezhető ki.

Őt a miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezné ki és mentené fel.

Az indítványról várhatóan pénteken szavaz az Országgyűlés.

Brüsszel a TOP-pénzek kapcsán is vizsgálódik

„Továbbra is magas a korrupciós kockázat Magyarországon, ezért az anti-korrupciós kereteket meg kell erősíteni” – többek között ez áll abban a levélben, amelyet Corina Creţu regionális fejlesztésért felelős uniós biztos küldött a néhány héttel ezelőtti Ujhelyi István, szocialista EP képviselő által hivatalosan feltett kérdésre.

Ujhelyi azért fordult a szakpolitikáért felelős biztoshoz és Jean-Claude Juncker bizottsági elnökhöz, mert szerinte a kormányzat legfelsőbb szintjéig érő korrupciós ügyek felvetették a további uniós kifizetések felfüggesztésének lehetőségét a visszaélések teljes feltárásáig.

Az elmúlt hónapokban nem pusztán az Orbán Viktor miniszterelnök közvetlen környezetét is érintő – az OLAF szerint bűnszervezetben elkövetett csalás gyanúja – okozott botrányt, de

súlyos visszaéléseket tárt fel a sajtó a több mint ezermilliárd forintnyi forrást szétosztó Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) kapcsán is.

Tudható, hogy ezen források jelentős részét politikai és nem szakmai vagy rászorultsági alapon osztották ki. Többek között Heves, Békés, Bács-Kiskun, Nógrád, Baranya, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Somogy és Tolna megyében is konkrét esetek alapozzák meg a gyanút: a helyi Fidesz-vezetők az uniós előírásokkal és a hatályos törvényekkel szemben saját potentátjaiknak osztották szét az európai közpénzeket. Árulkodó bizonyítékot maga az uniós pénzekért felelős – azóta visszavonult – miniszter, Lázár János is szolgáltatott, amikor nyilvánosan elismerte: azért nyertek teljesen egyforma pályázatokkal bizonyos fideszes települések, mert „politikai megegyezés” alapján osztották szét a pénzeket a megyei önkormányzatok, a formális pályázatok pedig csak a „megegyezések dokumentálásai”.

Corina Creţu uniós biztos Ujhelyinek megküldött levelében közli: a regionális fejlesztési pénzek kapcsán a Bizottság ellenőrző vizsgálatot folytatott Magyarországon, amelynek jelentését tavaly évvégén el is küldték a kormánynak. Creţu hozzátette, hogy az ügyeket jelenleg is vizsgálják, a legnagyobb „igyekezet és figyelem” mellett. Az uniós biztos arra is rámutatott:

a 2020 utáni pénzügyi keret kapcsán épp azért van szükség bizonyos szigorításokra,

hogy megerősítsék az átláthatóságot és garantálható legyen az európai adófizetők pénzének megfelelő felhasználása.

Ezúton szólítom fel a kormányt, hogy hozza teljes terjedelmében nyilvánosságra a Bizottság által megküldött vizsgálati dokumentumot és garantálja a TOP-pénzek körüli visszaélések teljes és objektív feltárását!

A hadsereg felkészült a migránsok támadására

Még nem tudni, hogy milyen konkrétumokkal járnak Orbán Viktor negyedik kormányában a személyi változások, de az irány sejthető. Kásler Miklós, aki Balog Zoltánt váltja az Emmi élén, már letette a névjegyét. Unortodox nézetei az ősrobbanásról, az abortuszról, valamint a tízparancsolatról – hogyha ez utóbbit betartanák az emberek, akkor a halálos betegségek 75 százaléka megszűnne -, egy nemzeti-spiritiszta alapon álló, minden más országénál korszerűbb és hatékonyabb egészségügy és oktatás körvonalait vetítik előre.

Ma derült ki, hogy a nemzeti vagyonért felelős miniszter, Bártfai-Mager Andrea rózsadombi lakásában valóságos cégtemető működött, olyan vállalkozások bérelték a lakást, amelyek aztán százmilliós adótartozásokat maguk mögött hagyva felszívódtak.

Amúgy, ha valaki nem tudná, hogy honnan ismerős neki ez a szisztéma, segítünk: a módszert a kilencvenes évek közepén, akkor még a Fidesznek dolgozva, Simicska Lajos „szabadalmaztatta” és Kaya Ibrahim, valamint Joszip Tot Németországban dolgozó horvát vendágmunkások ellopott útlevele révén vált ismertté.

Benkő Tibor, a Simicskó István örökébe lépő leendő honvédelmi miniszter is nyilatkozott. Igaz, nem most, hanem még vezérezredesként februárban. A Faktornak adott interjúban arról beszélt, hogy olyan hadseregre van szükség, amely a migránsok támadása esetén képes megvédeni az országot.

Ott folytatják tehát a derék urak – és a kedves hölgy – ahol elődeik abba sem hagyták. Várható, hogy Kásler úr áldásos tevékenysége folytán az egészségügy helyzete rohamosan javul, az oktatás terén visszaszerezzük régi dicsőségünket, a Bártfai-Mager Andrea rózsadombi lakásán történtek pedig a nemzeti vagyon kreatív felhasználásának új csapásait jelölik ki.

Reméljük, hogy Benkő Tibor vezérletével a magyar honvédség sikeresen veri vissza a Migráciából érkező seregeket. Ha szabadna egy civilnek belekotyognia az egyenruhások dolgába: nem ártana már most hadat üzenni Migráciának, de talán még ennél is jobb lenne megelőző csapásként, hadüzenet nélkül megtámadnánk őket.

Sajtó alatt a sajtó

Az ENSZ május 3-át a nemzetközi sajtószabadság napjává nyilvánította. Ez a szervezet, amely – mint a kormány propagandájából tudjuk, – migránsokat telepítene be Afrikából és a Közel-Keletről, fontosnak tartja a sajtó szabadságát, és emlékezteti a kormányzatokat a szabad véleménynyilvánítás jogának tiszteletére és betartására, melyet az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának 19. cikke is védelmez.

Magyarországon még soha nem volt annyira szabad a sajtó, mint napjainkban. Főként a közmédiában, valamint a vidéki lapokban figyelhető meg, hogy minden sajtómunkás arról ír, amiről szabad.

Talán e túlzott szabadosság miatt vetődik fel időről időre a Fidesz és a kormány prominenseiben, hogy szabályozni kellene a sajtótájékoztatók rendjét, mégpedig oly módon, hogy csak arról lehessen kérdezni a politikusokat, ami a sajtótájékoztató témája.

Nem arról van szó tehát, hogy a Fidesz nem tartja tiszteletben a sajtó szabadságát, és fél a valódi kérdésekkel szembesülni. Épp ellenkezőleg: azt szeretnék, ha a sajtó munkatársai olyanról kérdeznék őket, amire jól tudnak válaszolni.

Vannak ugyanis jó kérdések, amelyekre még a legegyszerűbb kormánytag is képes válaszolni, és vannak rossz kérdések, amikre csak hebegés-habogás a válasz, és tisztára úgy tűnik ilyenkor, mintha mellébeszélne, vagy hazudna az illető.

Ha tehát egy politikus, teszem azt, maga a miniszterelnök, arról beszél, hogy Magyarországon a huszonegyedik század színvonalán áll az egészségügyi ellátás, soha nem voltak még ilyen rövidek a várólisták, és ennyire elégedettek a betegek, akkor kéretik nem azt kérdezni, hogy miért hal meg ilyen sok ember kórházi fertőzés következtében. Miért kell évekig várni egy műtétre, hova tűntek a kórházakból az orvosok, az ápolók, és úgy általában: miért pocsék minden, úgy, ahogyan van.

Nem véletlen, hogy Orbán Viktor emberemlékezet óta csak a gondosan megválogatott kérdezőknek válaszol. A miniszterelnök ugyanis nem szeretné, ha a szakmaiatlan, amatőr kérdések bizonytalanságot szülnének a magyar emberekben, akikben ily módon akár az a képzet is keletkezhet, hogy nem Grál-lovagok, hanem gazemberek vezetik ezt az országot.

A kormány minden vágya, hogy a magyar emberek minél tájékozottabbak legyenek. Ha egyes szerkesztőségek egyedül nem képesek rendes, tisztességes, a nemzeti érdekeket szolgáló kifejező kérdéseket megfogalmazni, a kormány ebben is szívesen a rendelkezésükre áll. Kiképzett kommunikációs csapata megfogalmazza helyettük a kérdéseiket, mert a kormány jobban tudja, hogy mi érdekli a sajtót, mint az újságírók. Ez természetesen nem beleszólás a szerkesztőségek munkájába, még csak nem is a sajtó szabadságának a korlátozása. Éppen ellenkezőleg: baráti segítség a média azon munkatársainak, akik hajlamosak lennének eltévedni a sokféleség útvesztőiben.

Igény esetén nem csupán a sajtó kérdéseit fogalmazza meg a kormány, de ha szükséges, előbb megírja a válaszokat, majd ezekhez utólag kreál kérdéseket.

Végső esetben, amennyiben egyes szerkesztőségek szakemberhiánnyal küszködnek, kiképzett újságírót is adnak nekik -kölcsönbe, vagy végleges szerződéssel. Erre, ha szűk körben is, de van már példa. A mintagazdaságok mintájára vannak úgynevezett mintamédiák, például az állami televíziónál, és rádiónál, valamint a távirati irodánál. Ezeken a helyeken már most válogatott csapat dolgozik: csupa olyan ember, aki magas szinten érti a feladatát, és még véletlenül sem kérdez olyat, amire a kormány tagjai ne tudnának, vagy ne akarnának előremutató választ adni.

A köznyelv ugyan ezeket a kérdezőket mikrofonállványoknak nevezi, de a valódi, fémből készült Mikrofonállványok Szövetsége ezt az összehasonlítást károsnak tartja, és mint ilyet, kikéri magának. Az alákérdező, hírhamisító kollégákkal kapcsolatban a lakájmédia, vagy a papagájkommandó elnevezést javasolják.

Nyújtani az alternatívát

Vannak olyan szavak, kifejezések a magyarországi közbeszédben, amelyek bölcsességnek tűnnek, és azt a látszatot keltik, mintha valaki okosat mondana. Közben meg nem jelentenek semmit.

Az egyik kedvencem: alternatívát nyújtani. Hogy az ellenzék azért veszített, mert nem tudott alternatívát nyújtani az embereknek. Vagy, másképpen: nem tudtak igazi alternatívát nyújtani.

Közben meg, mást sem nyújtottak, mint alternatívát. Elmondták, ahol lehetett, hogy milyen Magyarországot szeretnének. Nem részletezném, legyen elég annyi, hogy nem olyat, amilyent Orbán Viktor és a Fidesz épített. Kevesebb korrupciót, több békességet ígértek a magyaroknak, tisztességesebb, kiegyensúlyozottabb  tájékoztatást, működő egészségügyet, versenyképes oktatást.

Sorolhatnánk.

Mást sem tettek, minthogy alternatívát nyújtottak. Azon persze lehet vitatkozni, mennyire hitelesen nyújtották ezt az alternatívát, mennyire voltak profik abban, hogy nézeteiket minél több emberrel megismertessék és minél több helyre eljuttassák. Arról nem is szólva, hogy milyen lehetőségeik voltak erre – az ország nagyobb részén csak a kormánypárt propagandáját lehetett olvasni, hallani, nézni.

És megint más kérdés, hogy azok az emberek, akikhez még így is eljutott az ellenzék által kínált alternatíva, vevők voltak-e a számukra kínált lehetőségre. Nagyon úgy tűnik, hogy Magyarországnak az a része, amely 49 százalékkal kétharmados többséghez juttatta a Fideszt, elégedett azzal, ami van. Hálásak, hogy a kormány megállítja a határon az amúgy nem hozzánk induló migránsokat és elüldözi az őket idecsalogató, majd simogató civileket. Örülnek, hogy közösen utálhatjuk Soros Györgyöt, aki ugyan sok jót tett Magyarországgal, és annak idején a Fidesz számos prominensével, ám ő mára megváltozott, és rosszat akar Magyarországnak, valamint a Fidesznek.

Nem arról van szó tehát, hogy az ellenzék nem tudott volna alternatívát nyújtani az embereknek, hanem arról hogy nem tudta megszólítani őket. Utóbbi kifejezés persze ugyanolyan ostobaság, mint az hogy alternatívát nyújtani – de erről majd egy más alkalommal.

A keresztény értelmiségiek felbátorodtak, aztán visszagyávultak

A kormányból épp most távozó Balog Zoltán mutatta be azt a kötetet, amelyet a Fidesz holdudvarához tartozó értelmiségiek, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesülete és a Professzorok Batthyány Köre jelentettek meg. Az Újra nevén nevezzük című kiadvány szerzői meglepően kritikus hangot ütöttek meg a kormánnyal szemben, kiálltak a valódi polgári értékek mellett, bírálták a strómanok gazdagodását, a lebutított közmédia lejáratókampányait.

Kezdtünk örülni, hogy helyreállt a világ rendje, felébredt a keresztény értelmiségiek lelkiismerete, rájöttek, hogy ők nem ilyen lovat akartak.

Aztán jött a hidegzuhany: a tegnapi bátrak mára magyarázkodásba kezdtek. Egy nap elteltével rájöttek, hogy ők nem is úgy gondolták, ahogyan azt mások belemagyarázzák.

A következő közleményt tették közzé: „Szomorúan olvastuk azokat a cikkeket, amelyek Az idők jelei elnevezésű társadalmi kezdeményezés Újra néven nevezzük című kötetével kapcsolatban láttak napvilágot. A szóban forgó írások olyan színben tüntetik fel a kiadványt, mintha azt a kötet szerzői a jelenlegi Kormány vagy egy konkrét politikai párt kritikájának szánták volna.

Ezzel a kiadvány szerkesztői és írói nem tudnak és nem is akarnak azonosulni.

A kötet általános hazai és nemzetközi politikai, társadalmi, illetve közéleti jelenségekre reflektál, azokat vizsgálja meg a keresztény erkölcs szemszögéből. Az ókori világtól napjainkig érvényesnek tartott, az emberi természetből fakadó pozitív emberi tulajdonságok (erények) – okosság, igazságosság, mértékletesség és erősség – szükségességét vagy hiányának következményeit elemzi.

A következtetések általános érvényűek úgy a múltban, jelenben és jövőben, mint az egyének és a közösségek számára.

A kritikus szolidaritás hangvétele nem aktuálpolitikai jellegű, tehát azok az értelmezések, melyek kiragadva egy-egy állítást manipulálják olvasóikat, elfogadhatatlanok. „

Lefordítjuk a közlemény szövegét magyarra: a keresztény értelmiségieknek nincs bajuk a kormánnyal. Amiről a kötetben írtak, az nem Magyarországon játszódik, talán még csak nem is valamelyik szomszédos országban, az is lehet, hogy egy másik bolygón, de valószínűbb, hogy egy, a miénkétől nagyon távol létező univerzumban.

Nem arról van szó tehát, amire az általuk leírt szövegek alapján a legtöbben gondoltunk. Hogy a keresztény értelmiségieknek elegük lett a harácsolásból, tele a hócipőjük a korrupcióval, a strómanok gazdagodásával, és nem hajlandók tovább asszisztálni az ország kifosztásához.

A közleményből kiderül, hogy szó sincs ilyenről, mert ők csak úgy általában, nagy vonalakban, globalice beszéltek bizonyos erkölcsi, valamint morális megnyilvánulásokról, olyan kérdésekről, amelyek nem minket, magyarokat érintenek, hanem másokat. Nálunk, Magyarországon valójában nincsenek strómanok, üzenik közleményükben a keresztény értelmiségiek, a közmédia nem lebutított propaganda, és aki az Újra nevén nevezzük kiadványból ezt olvasta ki, az rosszindulatú, a migránsok pártján áll, és Soros György 2000 zsoldosának egyike.

A keresztény értelmiségiek nagyon sajnálják, ha valaki az általuk írt és megjelentetett szöveget úgy értelmezte, hogy kritizálták volna a kormányt. Szó sincs ilyenről, üzenik a keresztény értelmiségiek, ez a kormány minden kormányok legjobbika, Orbán Viktor bölcs és igazságos, a fekete fehér, a kicsi nagy, a Föld lapos és négy elefánt tartja a hátán.

Jó ez a közlemény, mindenki érthet belőle. Ha van hiányérzetünk, az legföljebb annyi, hogy a végére még odaírhattak volna néhány, személyesen Orbán Viktornak címzett mondatot. Valahogy így: „Reméljük nagyjóurunk, meg tudsz nekünk bocsátani, nézd el nekünk a mi vétkeinket, hozzád képest gyarló és esendő földi halandók vagyunk csupán. Már ezerszer megbántuk, hogy azt a látszatot keltettük az emberekben, hogy kételkedni merészeltünk benned. Bízunk bölcs belátásodban, közismerten legendás nagyvonalúságodban, és engedd meg nagyméltóságos urunk, hogy szabadjon bátorkodnunk neked és családodnak nagyon hosszú, sikerekben gazdag, boldogságban és jó egészségben eltöltött életet kívánni.”

1 hét, egy 7, egy hét – Ez volt a héten

Ha valaki még nem hallott volna róla, annak elmondjuk: lemondott Mészáros Lőrinc, női minisztere is lesz Orbán Viktor legújabb kormányának, egy másik nő viszont, aki nem miniszter, csupán ligetvédő aktivista, kiütéses vereséget szenvedett a Valton biztonsági cég egyik, őrző-védőként alkalmazott verőlegényétől. Heti beszámolónk következik.

 

Mészáros már nem polgármester

Rögtön az elején robbant a bomba: Mészáros Lőrinc immár nem polgármestere Felcsútnak. A Nemzet Gázszerelője, Orbán Viktor jó barátja, aki az évek során szorgos munkával, valamint nem kevés kapcsolati tőkével az ország leggazdagabb emberei közé harcolta fel magát, minden általunk ismert előzmény nélkül, hirtelen távozott hivatalából.

Szegényebbek lettünk egy gazdag polgármesterrel, és jobb híján csak találgatni tudunk, hogy mi állhat Mészáros döntésének a hátterében. Adódna az adekvát magyarázat, amelyet amúgy ő maga közölt a nyilvánossággal: hogy a jövőben az üzleti ügyeire szeretne koncentrálni.

Ami persze nem meglepő, már csak azért sem, merthogy idáig is azokra koncentrált. Ám ezek szerint a jövőben még a mostaninál is jobban fog koncentrálni, vagyis feltételezhető, hogy az eddiginél több hotelt, földet, futballcsapatot és újságot vásárol.

Igaz, nem mindenki tartja hihetőnek ezt a magyarázatot, vannak olyanok, akik úgy vélik, hogy a Lölőnek is becézett Mészáros Lőrinc azért távozik a hivatalából, mert ily módon nem lesz közszereplő, vagyis, nem kell vagyonbevallást készítenie és újságírók kérdéseire sem muszáj válaszolnia.

Fideszes körökben az utóbbi egyébként sem gyakori elfoglaltság.

Kormány: kik mennek, és kik maradnak?

Már a Fidesz sikerével végződő választás másnapján megindultak a találgatások, hogy milyen lesz Orbán Viktor negyedik kormánya. Kik mennek, és kik azok, akik maradnak. A legtöbben jól tippeltek és még az sem okozott nagy meglepetést, hogy a miniszterelnök, aki köztudottan nem foglalkozik nőügyekkel, ezúttal egy hölgyet is jelölt miniszternek, három másikat pedig államtitkári poszttal kínált meg.

Távozik a többi között Lázár János, akinek érdemeiről épp a napokban emlékezett meg a Független Hírügynökség. Ő volt a kormányban az emberarcú fideszes, aki a kabinet emberei közül talán egyedüliként volt hajlandó szóba állni a kormánytól független újságírókkal.

És nem lesz miniszter többé Orbán lelki támasza, Balog Zoltán sem. Az emberi erőforrások minisztériumának élén Kásler Miklós orvos váltja Balogot, aki nemrégiben meglehetősen érdekesen nyilatkozott egy sok százmillió évvel ezelőtti eseményről, jelesül az ősrobbanásról.

Kásler Miklós, MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Kásler Miklós szerint a halálos betegségek mintegy háromnegyede megelőzhető lenne, ha az emberek betartanák a tízparancsolatot. Ez utóbbi kijelentésén sokan viccelődtek az elmúlt napokban, mi magunk sem voltunk kivételek, de a helyzet azért inkább aggasztó, mint mulatságos. Ez a kijelentés ugyanis csak azok számára lehet vicces, akik a kórházakban nem meggyógyulni, hanem meghalni szeretnének.

Rogán Antal, aki szintén miniszter marad, egyébként nyilatkozott a kormány átalakításának okairól. Szerinte nem azért kellett változtatni, mert a kormányzás sikertelen volt, hanem, mert új kihívásokkal kell szembenézni. Hogy mik ezek az új kihívások, azt Rogán nem részletezte, de jó esély van arra, hogy elkövetkező hetekben magunk is rájövünk, hogy a miniszter úr mire gondolt.

A Valton kiütéssel győzött

És akkor vegyünk egy mély, tiszta, városligeti levegőt. A Városligetben ugyanis mindig történik valami. Legutóbb például az, hogy megint botrányt okoztak a kormány kedvenc biztonsági cégének emberei. A valtonosok – fennállásuk óta nem először – úgy viselkedtek, mintha állam lennének az államban. Szerdán este például rátámadtak a ligetvédők előre bejelentett demonstrációján résztvevő tiltakozókra, s ez az attak olyan látványosra sikeredett, hogy egy száz kilónál is több élősúllyal rendelkező mellényes embertársunknak sikerült egyetlen ütéssel földre vinnie egy vele nem egy súlycsoportban lévő nőt.

A hölgy egyébként már jobban van, saját szemünkkel láttuk pénteken délután, amint – igaz, nyakmerevítővel – a saját lábán közlekedett az utcán.

Amúgy nem először fordul elő, hogy a rendőrség, amely egy ideig nagy erőkkel vigyázza a rendet, épp abban a néhány percben vonultatja el az egyenruhásokat a helyszínről, amikor a Valton emberei önbíráskodnak egy kicsit.

Aki más hírekre kíváncsi, például arra, hogy mit tesznek Európa különböző nagyvárosaiban a migránsok, mire rémtettekre készülnek Magyarországon Soros zsoldosai, az nézze a közmédiát, Andy Vajna tévéjét, vagy Habony Árpád valamelyik újságját.

A jövő héten innen folytatjuk.

Itt az új kormány névsora

0

Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke az MTI-nek küldött közleményében azt írja: Orbán Viktor lezárta konzultációit a kormányalakításról.

MTI Fotó: Soós Lajos

A közlemény szerint Orbán Viktor Áder János köztársasági elnök felkérésének megfelelően az elmúlt napokban konzultációt folytatott a kormányalakításról. Ez lezárult, eredményéről a miniszterelnök tájékoztatta a Fidesz és a KDNP elnökségét. Az új kormány az Országgyűlés alakuló ülését követő hetekben áll fel.

A közlemény szerint a kormány névsorára Orbán a következő javaslatot teszi (a közleményben szereplő sorrendben). Félkövérrel az új minisztereket jeleztük:

  • Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes
  • Pintér Sándor belügyminiszter
  • Varga Mihály pénzügyminiszter
  • Benkő Tibor honvédelmi miniszternek
  • Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter
  • Palkovics László nemzeti innovációs és technológiai miniszter
  • Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter
  • Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter
  • Trócsányi László igazságügyi miniszter
  • Nagy István agrár- és vidékfejlesztési miniszter
  • Kásler Miklós emberi erőforrásokért felelős miniszter
  • Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter
  • Süli János paksi atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszter

A közlemény szerint „Magyarország új kormánya nemzeti kormány lesz, mely Európa és Magyarország keresztény értékeken alapuló kultúrájának megőrzését, az ország határainak megvédését, a teljes foglalkoztatottság megteremtését, a gyermekvállalás támogatását és hazánk idős polgárainak megbecsülését tartja elsődleges feladatának”.

Lapszem, 2018. április 27.

0

Péntek van, a hét utolsó munkanapja, holnap már el is kezdődik a négynapos hétvége. Ma a Ziták és Mariannok ünneplik névnapjukat, és lássuk, miről írnak a mai lapok.

Lassan véget ér a kormányalakítás

Egyre több forrásból erősítik meg az elmúlt napok értesüléseit a negyedik Orbán-kormány névsoráról – írja a Magyar Idők. A lap szerint Kocsis Máté lesz a Fidesz frakcióvezetője Gulyás Gergely helyett, aki a Miniszterelnökséget vezető miniszterként folytatja munkáját.

A lap szerint

három női államtitkára lesz az EMMI-nek:

Novák Katalin családügyi, Szabó Tünde pedig sportért felelős államtitkár marad, az egészségügyi államtitkár pedig Nagy Anikó, a Heim Pál Gyerekkórház igazgatója lehet.

Fertőzési adatok: megosztja a kórházi vezetőket a Kúria döntése

A Kúria úgy döntött, hogy a szaktárcának

ki kell adnia a kórházi fertőzésekről szóló adatokat.

A Népszava arról ír, hogy eddig azzal hárították a kérést, hogy ezek az adatok összezavarhatják az embereket. A TASZ viszont pert indított, hogy ki adják őket, amelyet végül meg is nyert.

A lap több kórházigazgatóval is beszélt, van, aki támogatja a döntést, van, aki ellenzi.

Nem csökkent a bérszakadék az Európai Unióban

A Világgazdaság szerint továbbra is jelentős a legmagasabb és a legalacsonyabb jövedelemkülönbséggel bíró országok közti különbség – a lap az Eurostat felmérése alapján ír erről.

Magyarország az uniós tagországok középmezőnyében helyezkedik el.

A legnagyobb különbségek Bulgáriában, Litvániában, Romániában, Spanyolországban és Görögországban voltak, a legkisebbek pedig Csehországban, Szlovéniában, Szlovákiában és Finnországban.

Kérdezze meg a leendő miniszter kezelőorvosát, gyógyszerészét!

Jó kezekben lesz a jövőben az egészségügy. A Balog Zoltán utódjaként emlegetett Kásler Miklós orvosprofesszor szerint ugyanis a halálos betegségek 70-80 százaléka „a Tízparancsolat betartásával elkerülhető”.

Nem vitatkoznánk a megállapítással, mert bármekkora baromságnak is tűnik ez a kijelentés, nem kizárt, hogy Kásler úrnak igaza van. Már nekem is többször eszembe jutott, hogyha az emberek betartanák a tízparancsolatot, akkor lenne elég orvos és ápoló a kórházakban. Nem mennének külföldre, vagy hazai magánkórházakba tisztességes pénzt keresni, elég lenne, ha betartják a tízparancsolatot és mindjárt elégedettek volnának a fizetésükkel, valamint a munkakörülményeikkel.

Ha az emberek nem lopnának, nem paráználkodnának, és nem kívánnák meg a felebarátjuk feleségét – ezek ugye a tízparancsolat leggyakrabban megszegett pontjai – akkor elkerülhetők lennének a kórházi fertőzések, és rövidülnének a várólisták. Nem maradnának el műtétek orvosok, ápolók és gépek hiánya miatt, nem utaztatnának betegeket fölöslegesen, veszélyeztetve ezzel az életüket.

Kásler Miklós, látatlanban mondjuk, tökéletesen alkalmas arra a posztra, amelyre őt Orbán Viktor kiszemelte. Ahol Szijjártó Péter külügyminiszter lehet, ott bármi megtörténhet…

Egyedül az sajnálatos, de az nagyon, hogy az egészségügy mellett csupán az oktatás és a kultúra ügyei tartoznak majd Kásler miniszter hatáskörébe. Hát a gazdaság mostohagyermek? A stadionok építése talán smafu?

Tényleg nem szeretnénk beleszólni a kormány összetételébe, mert hát közünk sincs hozzá, de tisztelettel javasolnánk, hogy Kásler úr vegye maga mellé Pataky Attilát államtitkárnak. Ő már többször találkozott ufókkal, minden tud róluk, bizonyára neki is lenne néhány használható ötlete, mit kell tenni, ha megbetegszünk, és nincs a közelben se a kezelőorvosunk, se a gyógyszerészünk.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!