Kezdőlap Címkék Koreai Félsziget

Címke: Koreai Félsziget

Újabb reménysugár a Koreai-Félszigeten

FüHü
-
0
Újabb reménysugár a Koreai-Félszigeten

Lehet, hogy csak taktikázás volt az amerikaiak részéről az Észak-Koreával június 12-ére tervezett csúcstalálkozó lemondása. Kim Dzsongun látszólag nagyon békülékeny napjait éli: annak ellenére is tudatta, hogy szeretné megtartani a tárgyalást Donald Trumppal, hogy az tweetben lemondta a találkozót miközben Észak-Korea megsemmisítette egy nukleáris bázisát. Az amerikai elnök most ismét hajlandónak mutatkozik részt venni a csúcson.

 

„Nagyon eredményes tárgyalásokat folytatunk Észak-Koreával a csúcstalálkozóról, amelynek a helyszíne  – ha sorra kerül – Szingapúr lesz, s az eredetileg tervezett június 12-én; ha szükséges, akár később” – tweetelte Donald Trump amerikai elnök.

Tweetjével reményt adott a világ, elsősorban a Koreai-Félsziget és a környező országok számára. Később nyilatkozattal is megerősítette a mondandóját, amikor is a Fehér Házban leszögezte:

„Jelenleg is tárgyalunk. Ők nagyon szeretnék megtartani. Mi is szeretnénk, ha sor kerülne rá”.

A remény azt követően éledt újjá, hogy ugyan Trump lemondta a találkozót a koreai vezető „ellenséges” retorikája miatt, ám válaszként Kim Dzsongun kinyilvánította: továbbra is kész tárgyalni. Trump elégedett  volt a koreai vezető reakciójával, ezért ismét belengette, hogy mégis hajlandó lenne részt venni a tervezett csúcstalálkozón.

Közben a találkozó előkészítése a színfalak mögött folyik. Legalábbis a Reuters meg nem nevezett forrásoktól szerzett értesülései szerint  a héten több magas rangú Fehér-Házbeli tisztviselő (köztük Mira Ricardel helyettes nemzetbiztonsági tanácsadó és Joseph Hagin helyettes vezérkari főnök) volt hivatott egyeztetni az észak-koreaiakkal  a csúcstalálkozó logisztikai vetületeiről.

Az amerikai külügyi szóvivő, Katina Adams  nem volt hajlandó részleteket elárulni, csupán annyit mondott: „ahogy az elnök Kim elnöknek küldött levelében fogalmazott: csakis a kettejük közötti párbeszéd fontos. Ha Észak-Korea komolyan veszi a dolgot, akkor a legmagasabb szinten várjuk a reakciót”.

Sarah Sanders, a Fehér Ház szóvivője pedig leszögezte, hogy Trump nem akar olyan találkozón részt venni amely csak politikai reklámfogás. 

Ez persze még Trump tweetje előtt volt…

Ahogy a FüHü korábban megírta: Trump a hét közepén levélben mondta le a június 12-re Szingapúrba tervezett csúcstalálkozóját az észak-koreai vezetővel. Ez nem sokkal azután derült ki, hogy Észak-Koreában külföldi megfigyelők jelenlétében leromboltak egy atomlétesítményt, “Kim Dzsongun legutóbbi nyilatkozatában megnyilvánuló óriási düh és nyílt ellenségességre miatt”.

A szingapúri csúcs lett volna az első alkalom, hogy egy hivatalban lévő amerikai elnök találkozik az észak-koreai vezetővel.

Hadgyakorlat a csúcs előtt

FüHü
-
0
Hadgyakorlat a csúcs előtt

Habár a két Korea megállapodott abban, hogy április 27-én csúcstalálkozót tartanak, Dél-Korea és az Egyesült Államok vasárnap közös hadgyakorlatot kezdett. Pedig Észak-Koreában ezeket a gyakorlatokat fenyegetettségként tartják számon.

 

Több mint 300 ezer dél-koreai és 11 500 amerikai katona vesz részt a gyakorlatban, amelyet – mint a Yonhap dél-koreai hírügynökség emlékeztetett rá – 20 éve rendszeresen megtartanak, az idén a téli olimpia miatt halasztottan csak most.

A téli olimpia alkalmából Dél-Koreába látogatott Kim Dzsongun, az első számú észak-koreai vezető húga, és ezzel kezdetét vette az enyhülés a két Korea között. A hadgyakorlatot egyébként nemcsak elhalasztották, de meg is rövidítették: a korábbi két hónap helyett az idén csak egy hónapig tart. Ráadásul nem érkezik rá külön amerikai flottaegység, amelynek repülőgép-anyahajóitól nagyon tartanak Észak-Koreában.

Miután Kim Dzsongun megígérte, hogy hajlandó megsemmisíteni nukleáris fegyvereit, Donald Trump amerikai elnök csúcstalálkozót javasolt. Ezt áprilisban tartanák, a helyszíne egyelőre nem ismert. Kim Dzsongun nemrég tért vissza Pekingből, ahol egyetlen szövetségesével egyeztette elképzeléseit az amerikai-észak-koreai csúcstalálkozóról.

A koreai-félszigeten nemrég még a háborúra készülődtek, de most komoly esély van az enyhülésre: tíz év óta először lesz koreai csúcs, nem szólva arról, hogy történelmi premiert jelent Észak-Korea diktátorának találkozója az amerikai elnökkel.

Csodát várni természetesen nem lehet, de a háborús feszültség mindenképp enyhül, és ezért talán nem tartja életveszélyes fenyegetésnek Észak-Korea a most megkezdődött közös amerikai-dél-koreai hadgyakorlatot.

Amerikának üzent a dél-koreai elnök

FüHü
-
0
Amerikának üzent a dél-koreai elnök

Mun Dzse In dél-koreai elnök szerint az Egyesült Államoknak enyhítenie kellene az Észak-Koreával folytatandó párbeszédének feltételein, Észak-Koreának pedig hajlandóságot kell mutatnia a nukleáris leszerelésre.

Mun Dzse In erről a kínai miniszterelnök-helyettessel tartott találkozóján beszélt. Azt is mondta, hogy hajlandó lenne közvetíteni az Egyesült Államok és Észak-Korea között.

Egy dél-koreai kormányzati forrás szerint a téli olimpia záróünnepségére érkezett észak-koreai delegáció vezetője, Kim Jong Csol tábornok ismét jelezte, hogy

Észak-Korea hajlandó lenne a párbeszédre az Egyesült Államokkal.

Erről a dél-koreai elnök legfőbb nemzetbiztonsági tanácsadójával tartott megbeszélésén beszélt.

A Fehér Ház erre azt válaszolta, hogy bármilyen párbeszédnek a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítéséhez kell elvezetnie, ezért

a nyomásnak folytatódnia kell, amíg Észak-Korea nem mond le az atomfegyverről.

Donald Trump is megszólalt az ügyben, egy kormányzókkal tartott tanácskozáson. Azt mondta: az Egyesült Államok szeretne tárgyalni Észak-Koreával, de csak megfelelő feltételekkel. Arról is beszélt, hogy Kína most sokkal többet tesz az észak-koreai válság ügyében, mint valaha, de Oroszország továbbra sem tartja be teljesen a szankciókat.

A Yonhap dél-koreai hírügynökség szerint az észak-koreai delegációval tartott találkozóján Mun javaslatot tett a nukleáris leszerelést előirányzó konkrét ütemterv kidolgozására, de erre nem kapott konkrét választ.

Közben

az Európai Unió tovább szigorította az Észak-Koreával szemben elrendelt szankcióit,

eleget téve az ENSZ Biztonsági Tanácsa decemberi határozatának. A korlátozások értelmében lényegesen csökkenteni kell a nyersolaj és a finomított kőolajtermékek Észak-Koreába irányuló exportját, valamint kiviteli tilalom alá kerültek a szállítójárművek és az ipari gépek is. Tilos lesz emellett élelmiszeripari, mezőgazdasági és elektronikai termékeket, valamint például fát importálni Észak-Koreából. Az észak-koreai vendégmunkásokat pedig két éven belül haza kell küldeni külföldről.

Külügyminiszterek Észak-Koreáról – az orosz és a kínai nélkül

FüHü
-
0
Külügyminiszterek Észak-Koreáról – az orosz és a kínai nélkül

Mi értelme van az olyan tanácskozásoknak, amelyeken a leginkább érintettek egy része nincs jelen? – tette fel a kérdést a kínai külügyi szóvivő Pekingben, ahol arról faggatták: Kína miért nem képviselteti magát a kanadai Vancouverben, a részben a washingtoni külügy által szervezett találkozón, amelyen az észak-koreai nukleáris ambíciók lehűtésének lehetőségeiről tárgyalnak.

 

Lényegében azok az államok vesznek részt a  fórumon, amelyek az USA oldalán álltak a koreai háború idején (1950-1953). Minthogy Kína és Oroszország Észak-Koreát támogatta, most sem látták célszerűnek a részvételt. Pedig most másról van szó: Észak-Korea időközben nukleáris hatalommá vált, és atomháborúval fenyegeti a világot.

Hogy lehet megfékezni Észak Koreát és annak ifjú diktátorát?

Erre a kérdésre kellene valamilyen frappáns választ találnia a több mint húsz állam külügyminiszterének Vancouverben.

Csakhogy mindenki tudja:

ez Kína és Oroszország nélkül nem megy.

A szankciók ellenére is Kína Észak-Korea legfőbb kereskedelmi partnere. Phenjan olajszállításait egyre inkább Oroszországból fedezi, ahol Putyin utasítására még növelték is az Észak-Koreába exportált olaj mennyiségét.

A washingtoni külügy ázsiai osztályának főnöke mégis derűlátóan nyilatkozott a Reuters hírügynökségnek. Szerinte Észak-Korea „érzi már a szankciók hatását”. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa az elmúlt év során számtalan szankciót szavazott meg Észak-Korea megfékezésére, de az eredmény egyelőre nemigen látszik.

A világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszer továbbra is folytatja fegyverkezési programját, miközben a lakosság jelentős része nyomorog.

Sőt, Kim Dzsongun ügyes diplomatának is bizonyult: miközben kampányt folytat az Egyesült Államokkal és személyesen Donald Trump amerikai elnökkel szemben, tárgyalásokat kezdeményezett Dél Koreával, s

újrakezdődött az észak-déli párbeszéd a Koreai-Félszigeten anélkül, hogy Kim Dzsongun megígérte volna: leállítja fegyverkezési programját.

Februárban Dél-Koreában rendezik meg a téli olimpiát, amelyen Észak-Korea is részt vesz. Emiatt az USA és Dél-Korea elhalasztott egy hadgyakorlatot, amelyet Észak-Korea ifjú diktátora provokációnak tekint.

Ezt a játszmát Kim Dzsongun megnyerte

– summázta Putyin orosz elnök.

Vancouverben most azok a külügyminiszterek találkoznak, akik nem így látják a dolgot. Kérdés, hogy kijön-e valami egy olyan koreai tanácskozásból, melyen sem Észak-Korea, sem Kína, sem pedig Oroszország nem vesz részt.

Az orosz vezérkari főnök szerint fölösleges hisztériát keltenek a koreai hadgyakorlatok

FüHü
-
0
Az orosz vezérkari főnök szerint fölösleges hisztériát keltenek a koreai hadgyakorlatok

Valerij Geraszimov a közös amerikai-japán-dél-koreai hadgyakorlatról mondta ezt.

Valerij Geraszimov tábornok az első magasrangú orosz tiszt, aki hét év után Japánba látogat. Mielőtt találkozott volna Icsunori Onodera japán hadügyminiszterrel, a sajtónak azt mondta: az a kétnapos amerikai-japán-dél-koreai hadgyakorlat, amely jelenleg folyik,

csakis arra alkalmas, hogy növelje a feszültséget a Koreai-félszigeten.

Különösen azért, mert nemrég ért véget egy minden korábbinál nagyobb amerikai-dél-koreai hadgyakorlat. Geraszimov szerint ezzel csak a feszültség nő, de a megoldás nem körvonalazódik.

Oroszország álláspontja a válságban, hogy a világot atomháborúval fenyegető Észak Koreának le kell állítania nukleáris és rakétakísérleteit, de ezzel egyidőben szüneteltetni kell a nagy amerikai-dél-koreai hadgyakorlatokat is, amelyeket Phenjanban fenyegetésként értékelhetnek. Hírügynökségek szerint

Oroszország fokozta olajszállítását Észak-Koreának,

pedig az USA embargóra buzdít mindenkit.

Kína álláspontja hasonló: mindkét félnek engedményeket kell tennie. A kínai külügyi szóvivő szerint ördögi kör alakulhat ki, ha egyik fél sem enged. Nikki Haley, az USA ENSZ-nagykövete viszont kijelentette : ha Kína nem rendszabályozza meg Észak Koreát, akkor az USA a

„saját kezébe veszi az ügyet”.

Ez lehet az a katonai megelőző csapás, amellyel Trump már régóta fenyegetőzik. Csakhogy a sűrűn lakott félszigeten minden katonai akció kiszámíthatatlan kockázattal jár, mert a 12 milliós Szöul mindössze negyven kilométerre van a két Koreát elválasztó fegyverszüneti vonaltól.

Észak-Korea ismét ballisztikus rakétát lőtt ki

FüHü
-
0
Észak-Korea ismét ballisztikus rakétát lőtt ki

Észak-Korea újabb ballisztikus rakétát lőtt ki – jelentették a nagy nemzetközi hírügynökségek dél-korai híradásokra hivatkozva. A BBC jelentése szerint amerikai kormányzati források megerősítették az akció hírét a Reutersnek. 

 

A dél-koreai hírügynökség jelentése szerint az ország északnyugati részén fekvő Dél-Phjongan tartomány székhelye irányába lőtték ki a rakétát. Arról egyelőre nem érkeztek hírek, hogy átrepült-e Japán felett a rakéta vagy sem. Miként azt sem tudni még, hogy milyen hatótávolságú rakétát lőttek ki.

A Koreai-Félszigeten mintegy két hónapja már komoly feszültségek voltak hasonló észak-koreai kísérletek miatt. Augusztus 9-én Észak-Korea valószínűleg föld alatti atomrobbantást hajtott végre, már a hatodikat, amely két erős földrengést váltott ki. Az észak-koreai bejelentés szerint a Kim Dzsong Un utasítására elvégzett teszt célja annak megerősítése volt, hogy a bomba egy újonnan kifejlesztett interkontinentális ballisztikus rakétára szerelhető, és a kísérlet „tökéletesen sikeres” volt.

Észak-Korea július 4-én lőtte ki első interkontinentális ballisztikus rakétáját, július 28-án pedig a másodikat. Szakértők számításai szerint

A HVASZONG-14-ES TÍPUSÚ RAKÉTA HATÓSUGARA 10 EZER KILOMÉTER, VAGYIS ÉSZAK-KOREA ELÉRHETI VELE AZ AMERIKAI NAGYVÁROSOKAT, LOS ANGELEST VAGY AKÁR CHICAGÓT IS.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa egy héttel a második ICBM kilövése után egyhangúlag elfogadott határozattal újabb szigorú büntetőintézkedésekkel sújtotta Észak-Koreát. Ez volt a Phenjan ellen foganatosított nyolcadik szankciós határozat 2006 óta, de a kommunista rezsimet mindeddig nem sikerült eltántorítani nukleáris és rakétaprogramja fejlesztésétől.

Színfalak mögötti tárgyalások

FüHü
-
0
Színfalak mögötti tárgyalások

Miközben a nyilvánosság előtt éles kardcsörtetés jellemzi a Koreai-Félszigeten kialakult feszült helyzet főszereplőinek a kommunikációját és különféle lépéseit, a színfalak mögött zajlanak a tárgyalások a helyzet csitításáról. Az oroszok és a kínaiak is aktívak.

Titkos tárgyalások folynak az Egyesült Államok és Észak-Korea között – mondta Pekingben Rex Tillerson külügyminiszter. „Két-három ilyen csatorna is van. Ezeken folyamatosan tárgyalunk Phenjannal. Egyelőre nincs eredmény. Észak-Korea nem akar tárgyalni arról, hogy atommentes övezetté tegyék a Koreai-Félszigetet” – közölte az amerikai diplomácia vezetője. Tillerson Donald Trump amerikai elnök várhatóan novemberben sorra kerülő kínai látogatását készíti elő Pekingben.

Koreai sztárdiplomata Moszkvában

Közben az oroszok is jelezték, hogy közvetíteni szeretnének Washington és Phenjan között Son-huj Csoe asszony, Észak Korea első számú Amerika szakértője, egy észak-koreai küldöttség élén két napon át  tárgyalt az orosz fővárosban a Koreai-Félszigeten kialakult válsághelyzetről. Észak-Korea hidrogénbombát robbantott és interkontinentális rakétákkal kísérletezik, sikerrel. Közben Kim Dzsongun rendszeresen atomháborúval fenyegeti meg Amerikát. Trump elnök válaszul kilátásba helyezte Észak-Korea megsemmisítését. A szavak háborúja helyett inkább a diplomáciát ajánlja Amerikának Kína és Oroszország.

Vlagyimir Putyin orosz elnök megüzente Amerikának: Észak-Korea népe inkább füvet eszik majd, de nem adja fel a nukleáris programját. Az ifjú diktátor szeretné elkerülni Szaddám Huszein és Moammer al-Kadhafi sorsát.

Washingtonban kedvezően reagáltak: ha az oroszok előrelépést érnek el, azt semmiképpen sem ellenzik- mondta a külügyi szóvivő. Oroszország – Kínához hasonlóan – megszavazta ugyan a szigorú szankciókat Észak-Korea ellen, de a helyszínen a hatóságok behunyják a fél szemüket. Így Észak-Korea ki tudja játszani az embargót, amellyel kapitulációra akarják kényszeríteni.

Kim Dzsongun Trump elnökkel akar tárgyalni a Fehér Házban.

Erre egyelőre kevés az esély, de az orosz diplomácia most megpróbál közvetíteni Washington és Phenjan között.

 

Általános áresés a tőzsdéken Korea miatt

FüHü
-
0
Általános áresés a tőzsdéken Korea miatt

 „Senki sem tudja, hogy mi lesz: tárgyalások vagy háború? Így mindenki bizonytalan” – nyilatkozta a kialakult tőzsdei eladási lázról egy vezető tőzsdei szakértő a Reuters hírügynökségnek. A globalizált világban a távolság nem számít, ráadásul az európai multik igencsak érdekeltek a kelet-ázsiai, mindenekelőtt a kínai piacokon.

Kínában épp most üléseznek a BRICS államok vezetői. Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél Afrika korábban abban a hitben élt, hogy alternatív megoldást jelenthetnek a világgazdaságban, hiszen az ő gazdaságuk gyorsan nő, míg az európai, Észak amerikai vagy japán csak lassan vagy egyáltalán nem. Ez az illúzió elmúlt, mert napjainkban az öt ország közül csupán India és Kína teljesít jól, az orosz gazdaság – a nemzetközi kőolaj- és földgáz-árak bezuhanása miatt – csak stagnál, ráadásul szankciók is sújtják. Brazília pedig beleroppant a futball világbajnokság és az olimpia megrendezésébe. Óriási korrupciós válság is kialakult a legnagyobb latin-amerikai országban, ahol az egész elit a vádlottak padján érezheti magát. Dél Afrikában az államfő ugyan megúszta egyelőre a korrupciós vádakat, de a gazdaság igen lassan fejlődik és a többséget kitevő szegény néprétegek életszínvonala csökken.

Furcsa szerepcsere

Mindeközben furcsa szerepcsere alakult ki a BRICS államok és az USA között. Míg korábban az Egyesült Államok volt a szabadkereskedelem bajnoka, most Donald Trump, az America First program keretében protekcionista húrokat penget. Így Hszi Csin-ping elnök kommunista diktatúrája vált a szabadkereskedelem zászlóvivőjévé a globális gazdaságban.

Persze azt is lehet mondani, hogy ahonnan az USA kivonul, oda Kína bevonul.

A Nagy Selyemút program, amelyet Hszi Csin-ping elnök májusban hirdetett meg Pekingben, épp ezt célozza. Kína elsőségre tör a világgazdaságban, de ehhez semmiképp sem hiányzik egy háború a koreai félszigeten. Ezért Peking igen határozottan tiltakozott Észak Koreánál a hidrogénbomba-kísérlet miatt. Kérdés, hogy az ifjú diktátor, Kim Dzsongun hallgat-e még egyetlen szövetségesére, Kínára?

Feszült a helyzet

Mint a FüHü is beszámolt róla, a Koreai Flszigeten egyre feszültebb a helyzet azt követően, hogy Észak földalatti nukleáris robbantást és több rakétakísérletet hajtott végre. Válaszként Dél-Korea is kilőtt több rakátát a tengerbe, s egyeztet az Egyesült Államokkal a teendőkről. Összehíták az ENSZ Biztonsági Tanácsát is.

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség

eskişehir escort sakarya escort eskişehir escort bayan