Kezdőlap Címkék Konszenzus

Címke: konszenzus

Macron óriási belpolitikai kockázatot vállalt : kiállt az ukrajnai háború folytatása mellett

A francia államfő a Sorbonne Egyetemen tartott előadást Európa jövőjéről. Jelen volt az összes uniós tagállam nagykövete is.

Macron a Sorbon Egyetemen elhangzott beszédében hangsúlyozta:

”Európa halandó.”

Majd hozzátette:” Európa be van kerítve, mert olyan hatalmak vannak körülötte, melyek nem osztják az európai értékrendet.”

Mit kell tenni? “Létrehozni egy olyan politikai közösséget, mely egységes európai védelmi rendszert teremt” – hangsúlyozta Emmanuel Macron.

“Az egész világ fegyverkezik, nekünk pedig nincsen közös hadiiparunk az Európai Unióban.”

Ezért létre kell hozni egy uniós hadiipari alapot, melynek költségeit közös kölcsönfelvétellel lehetne megoldani.”

Ezen a ponton az Európai Unió fukar tagállamai sietnek nemet mondani élükön Németországgal, álláspontjukat Ursula von der Leyen asszony is támogatja, aki még öt évet szeretne eltölteni a brüsszeli bizottság elnöki székében. Macron elnök Meloni olasz miniszterelnökkel együtt erre alkalmasabbnak találná Mario Draghi egykori olasz miniszterelnököt, aki jelenleg egy jelentést készít Brüsszel számára az uniós versenyképességről.

Ki fenyegeti Európát?

Macron válasza kettős: gazdaságilag az USA és Kína, katonailag Oroszország és Irán. Ezeket az államokat Macron azzal vádolja, hogy felrúgták a korábbi szabályokat, és így nehéz helyzetbe hozták Európát és benne Franciaországot.

Macron kifejtette:

“Szeretném, ha az Európai Unió öt stratégiai ágazatban világelső lenne 2030-ra: mesterséges intelligencia, kvantum számítógépek, űrkutatás, biotechnológia, és a fenntartható energia – mindenekelőtt a hidrogén hasznosítása.”

Ez így totális nonszensz, semmilyen reális alapja sincsen. Ezzel Macronnak, aki jól ismeri a globális gazdaságot ezzel tisztában kell lennie.

“Beruházási sokkra van szükség, melyet az Európai Központi Bank irányíthatna kölcsönökből” – hangsúlyozza Macron, akinek pontosan kell tudnia, hogy a fukar országok ezt egészen egyszerűen nem fogadják el.

Előremenekülés

Macron elnök, aki 2017-ben nagy reform tervekkel került hatalomra, és pompás politikai többséggel a parlamentben, eddig egyetlenegy tervét sem tudta megvalósítani.

Miért? Részben azért, mert beleütközött a realitásokba, részben pedig azért, mert Németország, az Európai Unió másik vezető állama nem fogadta azt el. 2022-ben Macron elnök már csak alig kerekedett felül Marine Le Pen asszonyon, aki a szélsőjobb nevében másodszor hívta ki. A parlamentben nem sikerült többséget szereznie, mert ott a szélsőjobb és a szélsőbal az úr. Mi van, hogyha összefognak? Marine Le Pen pártja már népszerűbb Franciaországban mint Macron liberális mozgalma. A francia elnök most tálcán kínálja az összefogás lehetőségét a szélsőjobbnak és a szélsőbalnak, melyek mindketten a béke hívei, és elutasítják Macron háborús retorikáját.

Marine Le Pen asszonyt már régóta támogatta Putyin, de törvényt hoztak Franciaországban, hogy csak uniós tagállam támogathat politikai mozgalmat.

Ekkor lépett színre Orbán Viktor, aki a Karmelita kolostorban fogadta Marine Le Pen asszonyt, és elintézett neki egy 10 millió eurós hitelt a választási kampányra. Marine Le Pen asszony így is kikapott 2022-ben, de egyáltalán nem biztos, hogy legközelebb is vereséget szenved a szélsőjobb, melynek két ütőkártyája van: az egyik a bevándorlás, a másik az ukrajnai háború.

A migráció Franciaországban – ellentétben Magyarországgal komoly politikai kérdés hiszen itt él Európa legnagyobb zsidó és muzulmán közössége.

Oroszország ügyében az Macron elnök problémája, hogy igen kevesen hiszik el Franciaországban: Putyin komolyan fenyegetné őket?!

Lengyelországban és a balti államokban teljes a konszenzus ebben a kérdésben, de Franciaországban nem.

Ezért Macron nagyon nagy  belpolitikai ki kockázatot vállalt háborús beszédével, mert feladta a labdát az ellenzéknek, amely nyugodtan kampányolhat a béke jelszavával a júniusi Európa Parlamenti választásokon.

Oroszországnak és az Egyesült Államoknak egyaránt érdeke az energiaválság

“Németországban konszenzus volt abban, hogy kell az olcsó orosz energia, mert ez alapozza meg a gazdaság növekedését“ – nyilatkozta Merkel ex kancellár gazdasági tanácsadója a londoni Financial Times-nak.

A gazdasági szakember Lars Hendrik Röller elmondta, hogy az olcsó orosz földgáz tette lehetővé a német gazdaság fejlődését 2005 és 2020 között. Ezért ragaszkodott Merkel kancellár az Északi Áramlat orosz gázvezetékhez, és ezért akarta azt lehetetlenné tenni az Egyesült Államok.

A fejlett országok közül Norvégián kívül kizárólag az USA az, amely energiatöbblettel rendelkezik, vagyis miközben otthon olcsó energiát használ fel közben még exportra is jut belőle. Miután az Északi Áramlat 1 és 2 vezetéken leállt a földgáz szállítás, pontosabban az utóbbin el sem indult, az Egyesült Államok lehetőséget kapott arra, hogy a drága cseppfolyósított földgázt eladja Európában miközben a német ipar elveszíti nemzetközi versenyképességét.

Az egy főre jutó GDP az Egyesült Államokban 80 ezer dollár míg Németországban  csak 51 ezer dollár és Japánban 35 ezer dollár. Kínában, amely az USA legnagyobb vetélytársává vált, ez mindössze 13 ezer dollár.

Az energia válság az Egyesült Államok kezére játszik Kínával szemben: 2028-ra sem csökken a két óriást elválasztó szakadék, mert az USA GDP-je 32 ezer milliárd dollárra növekszik míg Kínáé csak 27 ezer dollárra. Kína is nettó energia importőr éppúgy mint Németország vagy Japán.

Putyin utolsó reménye a magas energia ár

“Ha magas lett volna a kőolaj és a földgáz ára, akkor a Szovjetunió még mindig fennmaradt volna”

– nyilatkozta Mihail Szergejevics Gorbacsov a Szovjetunió bukása után 15 évvel 2006-ban.

Putyin elnök ma ugyanebbe a reménybe kapaszkodik bele hiszen még 2023-ben is ez a fő exportcikke Oroszországnak. A magas ár érdekében Oroszország napi 300 ezer hordóval csökkentette az olajkitermelését éppúgy mint Szaúd Arábia, mely több mint napi egymillió hordóval szállít kevesebbet a világpiacra. Putyinnak ma az okoz gondot, hogy a kínaiak 40%-kal olcsóbban veszik a földgázt mint az európaiak kihasználva Moszkva nehéz helyzetét. India ugyanígy tesz az orosz kőolajjal, melyet rúpiáért vásárol meg Oroszországtól, majd finomított formában tovább exportál Nyugatra dollárért vagy euróért, elsősorban Németországba.

Csakhogy így már drága az orosz energia miközben Németország ipara az olcsó földgázra és olajra volt beállítva. A Merkel – Putyin duó ennek az együttműködésnek a szimbóluma volt, a kancellár asszony és az orosz elnök felváltva beszélgettek egymással németül és oroszul. Merkel ex kancellár gazdasági főtanácsadója ma is védelmezte ezt az együttműködést Oroszországgal, rámutatva arra, hogy nehéz lesz megtalálni az alternatívát ehhez a modellhez. Kína is kihasználja Németország nehézségeit, és olcsó elektromos autókkal akarja elárasztani egész Európát. Macron francia elnök emiatt kereskedelmi háborúval fenyegetőzik, de Scholz német kancellár leintette őt:

“Szó sem lehet kereskedelmi háborúról Kínával, mert ahhoz túlságosan is fontos a kínai piac Németország és az egész Európai Unió számára.”

A félelem táplálja a populizmust

A populizmus a bizonytalanságból táplálkozik. A bizonytalanság félelmet okoz. A félelem pedig a primitív emberi reakcióknak kedvez: ingataggá, veszélyessé és robbanásveszélyessé teszi a marginalizált társadalmi csoportokat. Ezek a csoportok azok, amelyeknek nincs státuszuk, így alacsony szintű kommunikációval is befolyásolhatóvá válnak.

Az ipari társadalmakban a státuszt a munka köré kovácsolják. (Nálunk ezt a munka társadalmának aposztrofálják.) A munka identitást, gazdasági biztonságot, stabilitást, jólétet és társadalmi előrelépési lehetőséget biztosít az embereknek.

A globalizáció „sötét arca” véget vetett vagy feltartóztatta a stabil, jól fizetett munka világát, amely identitást, előléptetést és társadalmi státuszt épít. Így maradt a világon emberek millióinak tehetetlen sodródása, kiszorulva a társadalmi együttélésből.

Senki sem értette a zavart, és főként nem vállalta érte a felelősséget.

Ennek a tehetetlenségnek és a társadalmi együttélésből való kirekesztésnek sokféle megnyilvánulása lehet: bizonytalanság; bizalmatlanság; az elvárások hiánya, amelyek elítélik a prezenteizmust.  Megszűntek az értékek és referenciák; felváltotta a cinizmus, a normák és törvények iránti elkötelezettség hiánya (anómia). Ahogy Guy Standing is jelzi a Prekariátus*-ban:

„Sokakat vonzanak majd a populista politikusok és a neofasiszta üzenetek, ami már látható szerte Európában, az Egyesült Államokban és másutt. Ezért a prekariátus, a veszélyes osztály, és ezért van szükség egy „paradicsomi politikára”,

amely választ ad félelmeikre, bizonytalanságaikra és törekvéseikre.

*(szociológiai és közgazdasági kifejezés, mely az angol precarious [bizonytalan] és a proletariat [proletariátus] szóvegyítésével keletkezett) 

Az információs technológiai forradalom lehetővé tette azt, amit közösségi médiának ismerünk. A pillanatnyi információ és a virtuális társadalmi kapcsolatok ezen mechanizmusa, ha emberek millióinak bizonytalanságával párosul, egy ördögi, perverz kört erősít meg. Amikor az ember napról napra él, célja a túlélés. Nincs ideje az elmélkedésre, az együttélésre, a jövő tervezésére. Elszigetelve él, legjobb esetben önelégülten, egy végtelen jelenben, amely megfosztja értelmétől, céljától. A digitális világ megerősíti ezt az állapotot. Az információk, üzenetek és szlogenek felhalmozódása megakadályozza a reflexiót. Az egyirányú kommunikáció hatására a hasonló csoportokhoz kötődő emberek örökös érzelmi állapotban élnek.

A kirekesztés, ha az anyagi siker, az érdemek, a higgadt és mutatós hírességek kultuszával párosul, kirobbanó keveréket okoz. A neheztelés felületei. Az irigység átveszi a hatalmat. A bizonytalan, rosszul fizetett és demotiváló munkákra ítélt emberek megalázva érzik magukat.

A megaláztatás pedig a másik, a sokféleség elutasításában nyilvánul meg.

Jelzi a pluralitás végét. A társadalmi bizalmatlanság az eredmény. Ez annyira meggyengíti az etika iránti elkötelezettségüket, hogy elősegítsék a szabályoktól, társadalmi normáktól és törvényektől eltérő amorális viselkedést. A bizalmatlanság, a valódi kirekesztés vagy a társadalomhoz való nem tartozás érzése kedvez az antiszociális viselkedésnek. Ebben az összefüggésben ezek a lelkek fogékonyak a manicheus populista diskurzusra, amely megosztja a társadalmat jó és rossz között. A bizonytalanság veszélyt jelent a politikai társadalmi stabilitásra, a biztonságra és a közbékére. Lerombolja a liberális demokráciát.

A bizonytalanság felhígítja a társadalmi konszenzust. Amikor a szolidaritás megszűnik, megszűnik a társadalmi elkötelezettség és a kohézió. Mindenki saját magát menti meg, függetlenül attól, hogy kárt okoz-e harmadik félnek.

Veszélyesen közel kerülünk a legerősebbek birodalmához, a saját kezű igazságossághoz. Ez táptalaja a törvényen kívüliségnek és az erkölcsi romlásnak.

Önmagában ennek felismerése sajnos semmire sem elegendő.

Így aztán a hatalomban lévők visszaélve a kirekesztettek félelmével egyszerűen felválthatják a közjót szolgáló közpolitikákat maguk és feltétlen talpnyalóik érdekeinek kiszolgálásával. A hatalmi érdek megszabja a saját szabályait.

Ennek legsúlyosabb megnyilvánulási formája, amikor maga az állam éppen hatalmon lévő kormánya lesz „állam az államban”, amikor magára nézve nem tartja kötelezőnek a törvényeket, olyan módon, hogy azokat saját érdekei szerint formálja.

A nemzetközi színtér ugyanolyan veszélyes és tele van kockázatokkal (lehetőségekkel is). Globális recesszió; Oroszország Ukrajna elleni háborújának kiterjesztése. Ideális esetben a jogállamiság újjáépítésével és egy új társadalmi paktum kidolgozásával kellene elérnünk, hogy válaszoljunk a kihívásokra.

A viszály és politikai bizalmatlanság egy másik úthoz vezet.

Ahelyett, hogy jogi és intézményi reformon keresztül próbálnának pozitív irányba változni, a törvény kiskapuinak nyitva tartása megakadályozza egy új konszenzusos paktum létrehozását, amely az előttünk álló feladatok megoldásához elengedhetetlenül szükségesek. Sajnos a politikai spektrum mindkét oldala képtelen bármiféle párbeszédre. Mindkettőt csak egymás elpusztítása és a hatalom megszerzése érdekli. Egyik fél sem képes még magának sem bevallani a múltat, nemhogy egymásnak, de ami még szomorúbb a Dunának sem.

Magyarország és Szlovákia részleges felmentést kap az Oroszország elleni uniós olajembargóból

0

Németország kapitulált az amerikai nyomásra, és ezt követően eldőlt: lesz egységes orosz olajembargó. A brüsszeli Politico értesülései szerint ehhez úgy teremthetik meg a politikai konszenzust, hogy az orosz olajtól leginkább függő Magyarország és Szlovákia részleges felmentést kap.

Szlovákia száz százalékban függ az orosz olajtól, Magyarország pedig mintegy kétharmad arányban. Ráadásul Magyarországon az olajfinomítók is orosz olajra vannak beállítva. Átállításuk nyilván nem lenne könnyű feladat. A magyar kormány mindeddig határozottan ellenállt az orosz olaj bojkottjának. A németek pálfordulása után azonban a helyzet megváltozott az Európai Unióban. Zelenszkij ukrán elnök folyamatosan sürgeti az orosz olaj bojkottját hiszen Putyin jelentős részben ebből finanszírozza méregdrága háborúját Ukrajnában.

Mi lesz a magyar benzinnel?

A legnagyobb magyar finomító Százhalombattán működik. A Portfolionak a MOL emberei elmondták, hogy 80%-ban orosz kevert olajat használnak fel.

Minden változás nagyon lassú és költségigényes. A MOL például szívesen használna az orosz uralihoz nagyon hasonló Arab Light közel-keleti olajat, de ennek olyan magas a kén tartalma, hogy ez technikailag lehetetlenné tenné az átállást.

A magyar kormány mindenesetre jelezte Brüsszelben: politikai okból nem ellenzi az embargót. Kizárólag technikai kifogásai vannak. Ennek megfelelően a brüsszeli bizottság szakértői most olyan közös javaslat tervezeten dolgoznak az orosz olajembargó ügyében, amely maximális figyelembe veszi az egyes tagállamok helyzetét. Ily módon akarják megteremteni a konszenzust az orosz olajembargó ügyében az Európai Unión belül.

Minden rekordot megdönthet az amerikai katonai költségvetés

140%-al nőttek a katonai kiadások Washingtonban az ezredforduló óta. Ezért a demokraták meg akarták állítani a Pentagon költekezését, de közbejött a háború Ukrajnában.

6%-os növekedést szavazott meg a washingtoni kongresszus a múlt hónapban – emlékeztet a Reuters hírügynökség. Korábban az Egyesült Államok ellenségei terrorista szervezetek voltak, most azonban államokat jelöltek meg – köztük két nagyhatalmat is: Kínát és Oroszországot.

„A világ nem működött együtt velünk” – hangsúlyozta Tim Kaine demokrata szenátor, aki a Reutersnek nyilatkozott. „Az, hogy a fenyegetést immár nem terrorista szervezetek jelentik hanem nagyhatalmak komoly költség növekedést igényel és át is kell szerveznünk a katonai költségvetést”.

A washingtoni kongresszus mindig is nagy híve volt a hadikiadások növelésének, mert a választási kampányok finanszírozásában jelentős szerepet játszanak a hadiipari cégek. A hadiipar sok embernek ad jól fizető munkát. Ezért már Putyin Ukrajna elleni háborúja előtt úgy döntöttek a kongresszusban, hogy 6%-os emelés kell pedig Biden elnök eredetileg csak szintentartást akart.

Az Ukrajna elleni háború mindent megváltoztat

Adam Smith, a képviselőház fegyveres erők bizottságának elnöke, korábban meg akarta nyirbálni a Pentagon költségvetését.

„Az Ukrajna elleni orosz invázió alapvetően megváltoztatta a nemzetbiztonsági helyzetet. Ezek után mást jelent a nemzetbiztonság. Sokkal bonyolultabb és költségesebb lett.”

Németország, az USA legfontosabb NATO szövetségese Európában, drámai mértékben növelte katonai kiadásait az Ukrajna elleni orosz invázió után.

Az Egyesült Államok megnöveli katonai jelenlétét az európai kontinensen. Ez pedig költséges vállalkozás. Arról nem is beszélve, hogy az USA folytatja Ukrajna és a NATO szövetségesek támogatását.

„Az Egyesült Államok megnöveli katonai jelenlétét Európában, és ez tartósan emeli a katonai költségvetést” – jelentette ki Todd Harrison, aki a katonai költségvetés elemzésével foglalkozik a Center for Strategic and International Studies intézetben.

Biden elnök március 28-án jelenti be, hogy mekkora összeget kér a kongresszustól a jövő évi költségvetésnek. Todd Harrison szerint – akármennyit is kér az amerikai elnök – a kongresszus 20-30 milliárd dolláros pluszt szavaz meg a katonai költségvetésnek az ukrajnai háború miatt. Így aztán a hadiköltségvetés túllépheti a 800 milliárd dollárt. Ez aranyesőt jelentene a hadiiparnak, amely eddig kicsit háttérbe szorítva érezte magát a Covid járvány miatt.

Ebben a kérdésben konszenzus alakul ki a kongresszusban. A republikánusok mindig elszántan támogatták a katonai költségvetést. Most pedig az ukrajnai válság remek érv a hadiköltségvetés emelésére.

Richard Shelby republikánus szenátor mindenképp a növelés mellett van:

„sohasem szabad cserbenhagyni egy népet, amely a szabadságáért küzd!”

Bár a tőzsdéket általában megviselte az Ukrajna elleni orosz agresszió, de a Dow Jones Defense Index 14%-al növekedett azóta, hogy Putyin megindította csapatait február 24-én – írja elemzésében a Reuters hírügynökség.

Hiller, a strucc

Megjelent december 10-én az Azonnalin egy terjedelmes interjú Hiller Istvánnal, az Országgyűlés MSZP-s alelnökével, korábbi pártelnökkel és oktatási miniszterrel.

Sok mindenről esett szó benne, és amikor a kormánypárti politikusokkal való kapcsolatáról kérdezték, Hiller elárult valamit, amiről a nyilvánosság eddig semmit sem tudott, de ami bekerült az interjú fenti internetes megnevezésébe.

Idézem:
Orbán Viktorhoz is odamehetne?
Micsoda kérdés ez?
Akkor oda szokott menni hozzá beszélgetni?
Igen.
És Orbán nyitott is erre?
Igen. Van olyan fórum, amin részt veszek alelnökként, és ott beszélünk. (…) De az előző kérdésben – jogosan – benne van minden, ami annyira jellemző a mai politikai viszonyokra. Önök azt kérdezték, hogy valójában egy országgyűlési képviselő odamehete az ország miniszterelnökéhez, és beszélhet-e vele. Na, pont az a baj, hogy ez rendkívüli. Többek között ez az, ami miatt változtatni kell.
Azért is kérdezzük, mert a kritikusai szerint Orbán nem hallgat senkire, nem beszél senkivel, csak a saját oldalán azzal a pár emberrel, akivel körbeveszi magát.
Napi aktuális ügyekről nem beszélünk. Az országunkat hosszabb távon érintő ügyekről inkább. Ott elmondom a véleményemet.”
Másnap Hiller az Egyenes Beszédben is nyilatkozott, és ott megismételte az információt:

„van egy bizonyos fórum, ahol beszélünk, és ott elmondom a véleményemet.

… Ez egy meghatározott testület, ahol többen vagyunk. Én egyébként ott alelnökként veszek részt, és, ne gondolja, hogy mást mondanék neki négyszemközt, mint amit mondok akárhányszemközt. De az, hogy Magyarországon ez ma rendkívüli, ez a legsajnálatosabb. Én nem teszek le arról, hogy ezt megváltoztassuk, és ez nyilván nem egy egyéni, és nem pillanatnyi feladat. Hogy mindenkori ellenzék és mindenkori kormány a vélemények különbözőségének megtartása mellett, és annak ütköztetésével olyan kapcsolatban legyen, hogy tudjon egymással beszélni.”
Mielőtt még ez szóba került volna, a műsorvezető megkérdezte tőle: amikor a többi MSZP-s – valamint DK-s és a Párbeszéd-frakcióban ülő – képviselő fekete maszkban szavazott a kulturális törvényről, ő miért nem vett fel maszkot. Nem először járt el a többiektől eltérően: egy évvel ezelőtt a „rabszolgatörvény” elleni tiltakozó akciótól is távol tartotta magát. Már akkor elmondta: megbeszélte a többiekkel, hogy ő mint országgyűlési alelnök, akit az egész Országgyűlés választott meg a tisztségre, másképpen jár el. Ugyanez volt most is az indok. Amikor pedig arról kérdezik, hogy hogyan érvényesíthet ülést vezető alelnökként olyan szabályokat – az országgyűlési törvény és a házszabály fideszes átírásának következményeit –, amelyeket nem szavazott meg, mert nem ért velük egyet, így válaszol: „amikor a pulpituson ülök, nem egy pártot képviselek, hanem az Országgyűlés egészét, ezért be kell tartatni azt, amit a többség elfogadott”. Majd hozzáteszi: „Persze azért vannak stílusbeli különbségek.”
Ezzel a dolog nincs elintézve.

A magyar demokrácia húsz évében az ülésvezető elnököknek, akár kormánypártiak voltak, akár ellenzékiek, könnyű dolguk volt: a házszabály konszenzussal született, ők is megszavazták.

Mint ahogy alapjában véve konszenzust tükrözött a politikai élet egészét szabályozó köztársasági alkotmány is. Ma azonban gyökeresen más a helyzet: a Fidesz egyedül alkotta meg a maga alaptörvényét, országgyűlési törvényét és házszabályát. Vajon vállalhatja-e ellenzéki politikus, hogy parlamenti alelnökként, bizottsági elnökként vesz részt annak érvényesítésében? Ez messze nem stíluskérdés.
Amikor Hiller a fideszes hatalomgyakorlás elleni tiltakozásokkor másképpen viselkedik, mint frakciótársai, akkor azt a sajátos pozíciót juttatja kifejezésre, amelyet alelnöki szerepvállalásához igazodva kialakított magának: ő némiképp a kormány és az ellenzék közötti antagonizmus fölött igyekszik állni. Ismételten arra hivatkozik: nem normális, hogy kormányoldal és ellenzék között nincs Magyarországon beszélő viszony. Ez a hivatkozása akkor lenne jogos, ha Magyarországon demokrácia lenne.
Emlékszem egy régi fényképre a Spiegelből, ahol Kohl kancellár és Vogel akkori szociáldemokrata elnök sétál együtt és beszélget a Bundestag parkjában (még Bonnban), és sok olyan epizódot is láttam a német televízióban, amikor Merkel kancellár az ülésteremben odamegy egy ellenzéki (hol zöld, hol szociáldemokrata vagy liberális) vezetőhöz, ezt–azt megbeszélni. Csakhogy ott demokrácia van, kormány és ellenzék között alkotmányos partnerség áll fönn. Nálunk is így volt ez 2010 előtt, és nálunk is voltak hasonló beszélgetések. A parlament a kormánypárté is volt és az ellenzéké is, a Házbizottságban rendszeresen egyet tudtak érteni arról, hogy mi történjék a parlamenti ülésen, miközben persze ellentétesen szavaztak.
Ma azonban nem ez a helyzet.

A Fidesz az alkotmányos partnerségnek már ellenzékben véget vetett, ma a parlamentet csak sajátjának tekinti, száműzte belőle a konszenzust.

Nem egyszerűen az oktatáspolitikája rossz, amiről Hiller helyesen beszél, nemcsak feudális viszonyokat épít, amit szintén helyesen lát Hiller, hanem felszámolta a demokratikus jogállamot, megszüntette kormány és ellenzék alkotmányos partnerségét, önkényuralmat épít.
Aki egyszer egy óra hosszat hallgatta Kövér László ülésvezetését, annak nem lehet efelől kétsége.

Maga Orbán a demokratikus jogállam felszámolásának irányítója és első számú felelőse. Aki ezzel a folyamattal a demokrácia híveként szemben áll, az nem ülhet le rendszeresen Orbánnal titokban, a választók háta mögött politikáról beszélgetni. A véleményét Orbánnak a parlament nyilvánossága előtt, napirend előtt vagy azonnali kérdésben, és nem titkos politikai összejövetelen kell elmondania.

Amikor Hiller úgy tesz, mintha olyan viszonyok lennének Magyarországon, amikor a demokrata politikus, aki történetesen országgyűlési alelnök, leülhet az önkényuralom fejével zárt körben beszélgetni, akkor struccként viselkedik, aki homokba dugja a fejét a politikai realitás, az Orbán-rendszer önkényuralmi valósága elől.
Továbbá: az önkényuralmi rendszer Országgyűlésében demokrata politikus nem vállalhatja, hogy országgyűlési alelnökként (vagy jegyzőként, bizottsági elnökként, alelnökként) érvényesíti a hatalmi párt által egyoldalúan hozott szabályokat.
Nem tudhatjuk, hogy Hiller tényleg nem érti, hogy az önkényuralom gyakorlói és a velük szemben állók közötti viszony nem írható le „a mindenkori kormány és a mindenkori ellenzék” demokráciában szokásos viszonyaként, vagy önmagát is becsapja, amikor azt hiszi, hogy parlamenti alelnökként eljátszhat egy partneri szerepet. Az első esetben intellektuális, a második esetben morális gyengeséggel állunk szemben. Egyik esetben sem alkalmas arra, hogy az önkényuralom ellenzékében játsszon fontos szerepet. Sokszor éri az a vád a parlamenti ellenzéket, hogy szerepvállalásával az Orbán-rendszert erősíti. Általában véve ezt nem mondanám, de Hiller szerepvállalására igaznak tartom.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK