Kezdőlap Címkék Kirgizisztán

Címke: Kirgizisztán

Ázsia az ázsiaké – Kína-közép-ázsiai csúcs oroszok nélkül

Hszianban, az ősi kínai fővárosban rendezték meg a csúcstalálkozót, melyet Hszi Csin-ping elnök hosszú beszédben üdvözölt. Új korszakról beszélt, amelyben Közép Ázsia népei szuverén államban fejlődhetnek.

Mintha mennyei zenét hallottak volna az egykori szovjet tagállamok vezetői Hszi Csin-ping elnök beszédében. Egyrészt azt jelentette, hogy adott esetben Kína megvédi őket egy orosz agressziótól, másrészt pedig megerősítette azt a pekingi álláspontot, hogy minden állam olyan belpolitikát folytat, amilyet akar.

Moszkva és a Nyugat is valamiféle lojalitást várt el Kazahsztán, Üzbegisztán, Kirgizisztán, Türkmenisztán és Tadzsikisztán vezetőitől, akik élvezni kívánják azt a függetlenséget, melyet a Szovjetunió szétesése jelentett a számukra.

Putyin agressziója Ukrajna ellen megrémítette őket hiszen hasonló ürüggyel Moszkva bármikor ellenük is indíthat támadást.

Kazahsztánban különösen sok orosz él. Köztük már meg is kezdődött egy szervezkedés – minden bizonnyal az orosz titkosszolgálat támogatásával – amely az ország orosz többségű részeit Oroszországhoz kívánja csatolni. Ukrajnában is így kezdődött …

A kazah elnök oroszul köszönte meg a kínai támogatást

Tokarjev elnök diplomata volt, folyékonyan beszél kínaiul, de jónak látta mégiscsak oroszul elmondani beszédét – hívta fel a figyelmet Nemes Gábor, a Kossuth Rádió egykori moszkvai tudósítója. Kazahsztán nem azért kíván eltávolodni Moszkvától, hogy Peking hatalmi szférájába kerüljön. Ellenkezőleg egyenlő távolságot akar tartani Moszkvától és Pekingtől miközben együttműködik a Nyugattal is. Kazahsztánban a nyersanyagok kiaknázásában nagyon is aktívak a nagy nyugati cégek.

Kazahok, kirgizek és üzbégek élnek Kínában is, ahol a nemzetiségek élete egyáltalán nem könnyű. Peking a gyorsított asszimiláció politikáját folytatja a Hszincsiang-ujgur autonóm tartományban, ahol a rendőrállam teljes szigorával lép fel mindenféle szervezkedéssel szemben.

Szívfájdalom nélkül búcsúznak Moszkvától a közép-ázsiai egykori szovjet tagállamok, mert Putyin rendszerének gazdasági és diplomáciai csődje elriasztja őket. Ráadásul félnek az orosz agressziótól, és Hszi Csin-ping elnök megígérte: ettől megkíméli őket. Oroszország ugyanis oly mértékben vált függővé Kínától az ukrajnai háború miatt, hogy Hszi Csin-ping az egyetlen olyan külföldi vezető, aki komoly nyomást képes gyakorolni Putyin elnökre. Aki a nyugati birodalmi álmok után most búcsút mondhat a keletieknek is.

Putyin nem áll le: Kazahsztán következik?

Petropavlovszkban, Kazahsztán egyik orosz többségű városában néhány búbánatos ámde annál elszántabb orosz összegyűlt, és bejelentette: Oroszországhoz kívánnak csatlakozni!

Ha nem folyna háború Ukrajnában, ahol minden ugyanígy kezdődött amikor Kijevben megbukott az oroszbarát elnök 2013-ban, akkor mosolyoghatnánk az eseten, de a forgatókönyv nagyon hasonló. Ukrajna keleti orosz többségű részein is ilyen tiltakozással kezdődött, majd milíciák alakultak az orosz titkosszolgálat támogatásával. Végül pedig megalakult a két “népköztársaság” – ugyanolyan elnevezés mint Magyarország esetében ahova 1945-ben vonult be a szovjet hadsereg, majd pedig 2022 február 24-én megérkezett Putyin ármádiája, amely valószínűleg arra számított, hogy virágeső várja mint a Führer seregét Ausztriában. Putyin titkosszolgálata nagyot bukott Ukrajnában, az orosz hadsereg nem különben. Putyin mégis folytatja – ezúttal Kazahsztánban. Miért?

Kazahsztán inkább Kína felé kacsingat

Kazahsztán elnöke nemcsak oroszul, de kínaiul is tud, és ez nyugtalaníthatja Putyint annak ellenére, hogy a felszínen teljes a kínai-orosz barátság. Csakhogy közben Kína szépen csendben megpróbálja lenyúlni a Szovjetunió egykori keleti államait: Kazahsztánt, Kirgizisztán, Üzbegisztánt, Türkmenisztánt és Tadzsikisztán.

A legutóbbi elnöke beolvasott Putyinnak az ukrajnai háború kapcsán mondván, hogy nem kérünk a hívatlan barátokból! Nem kérnek Putyin “barátságából”, mert látják, hogy az mit jelentett Ukrajna oroszok által megszállt részein. Csak rombolást.

Az oroszoknak csak a destrukció jár a fejükben míg a kínaiak a jövőre gondolnak és gazdasági lehetőségeket kínálnak az öt egykori szovjet tagállamnak. Amelyek közül egyik sem kíván Ukrajna sorsára jutni. Kazahsztán végképp nem hiszen számukra a Szovjetunió bukása óriási lehetőséget teremtett: saját maguk aknázhatják ki ásványi kincs vagyonukat. Az amerikai, az európai és a kínai tőke  már mélyen behatolt az országba, és a korábbi körülményekhez képest példátlan jólétet teremtett. Míg Ukrajnában a lakosság életszínvonala a háború előtt sem haladta meg a Szovjetunió bukásakor 1991-ben elért szintet, Kazahsztánban óriási az előrelépés: már jobban élnek mint Oroszországban.

Putyin maximálisan elzárkózik a világtól

Nyugatra menekült az orosz kormányőrség egyik századosa, aki évek óta szolgált mint Putyin médiagépezetének egyik kis csavarja. Tele lett a hócipője a háborúval meg tiszttársaival, akik rajonganak a háborúzó Putyinért, és még keményebb fellépésre buzdítják az orosz elnököt Ukrajna ellen.

A kormányőrség századosa Nyugatra érve elmondta, hogy Putyin a Covid járvány óta buborékban él, alig beszél valakivel. Kizárólag titkosszolgálati információkat olvas, és állandóan a saját propagandaadóit nézi. A világtól elzárkózva napi 10-12 órát dolgozik, van amikor többet is. Életmódja olyan mint az öregedő Sztáliné, aki mindinkább magára maradt. Csak négy ember járt hozzá, a “trónörökös jelöltek”: Berija, Bulganyin, Hruscsov és Malenkov. Sztálin hetven éve halt meg 74 éves korában 1953 márciusában. Elsőként Berija, a titkosrendőrség főnöke ért oda a haldokló Sztálinhoz, aki öntudatlanul feküdt a földön. A trónörökös, Lavrentyij Pavlovics Berija, aki ugyancsak grúz volt mint Sztálin, levizelte a haldokló diktátort. Félév múlva ő is kivégző osztag előtt állt. Hruscsov lett az utód, aki 1956-ban a huszadik pártkongresszuson lerántotta a leplet Sztálin bűneiről – legalábbis részben. Vajon Putyin bűneiről ki és mikor rántja le a leplet?

Orbán elvszerű elvtelensége

„Ha egyesíteni akarom a jobboldalt, akkor úgy is kell beszélnem” – mondta Orbán Viktor jó húsz évvel ezelőtt. Ennek fényében kell értelmezni a miniszterelnök kirgizisztáni mondatait, amely ellenzéke, ellenfelei dühítéséről, a saját táborának az összetartásáról, a jobbikos szavazók odacsábításáról szólt És még egy dologról Haraszti Miklós szerint mint Orbánnál minden, egyúttal a pénzről is szól a közeledése az ázsiai diktatúrákhoz.

„Korábban sértésnek szánták, hogy Magyarország Európában a legnyugatibb keleti nép, de a türk országok fantasztikus sikerei, gazdasági és politikai fejlődése miatt ma már dicséret, ha keleti népnek nevezik a magyarokat” – jelentette ki Orbán Viktor Kirgizisztánban az MTI szerint.

„Nyugaton élni jó, ez egy sikeres része a világnak. Magyarország is egy sikeres ország, de ennek következménye van, hogy mégis csak idegenek vesznek minket körül, és rokontalanok vagyunk. Ezért Magyarországban erős a szándék, hogy a kulturális, szellemi, földrajzi gyökereit ápolja” – így fogalmazott Orbán Viktor kirgizisztáni látogatásán. Ennek a gondolatmenetnek a kifejtését pedig a miniszterelnök hivatalos Facebook oldalán  láthatjuk-hallhatjuk, ezt fontosnak tartotta bevágni az oda feltöltött alig egyperces videóba.

Első hivatalos miniszterelnöki látogatás Kirgizisztánban // First official prime minister visit to Kyrgyzstan

Első hivatalos miniszterelnöki látogatás Kirgizisztánban // First official prime minister visit to Kyrgyzstan

Közzétette: Orbán Viktor – 2018. szeptember 4., kedd

Kérdés, kinek szólt az üzenet? És miért?

Haraszti Miklós szerint a meghökkentő gondolatsor nem a tartalma, hanem éppen a radikális tartalmatlansága révén illeszkedik az orbáni politikába.

„Igazán tudhatná Péter, hogy a politikai beszéd nem beszéd, hanem politika” – fejtette ki Harasztival beszélgetve Orbán Viktor jó húsz éve, arra reagálva, hogy EsterházyPéter hevesen bírálta Orbánt az éppen akkoriban jobboldali klisékre átváltó beszédmódja miatt. „Ha egyesíteni akarom a jobboldalt, akkor úgy is kell beszélnem”, tette hozzá Orbán,emlékezik a volt politikus.

FH

Haraszti, aki jelenleg az ENSZ jelentéstevője a Belarusz emberi jogi helyzetről, úgy véli: rossz nyomon jár, aki fennakad azon, hogy az üzenet gyökeresen ellentmond annak, amit Orbán 2010 előtt vallott, hiszen akkor még arról beszélt, hogy a keleti barbárság nem illik hozzánk.

Orbán politikájának a lényege az elvek állandó, elvtelen cserélgetése,”

– mondja Haraszti

Orbán akkor még ilyeneket mondott: „Az államalapítás óta Magyarország nyugati ország, amely saját jószántából soha sem akar többé a kelet része lenni. …Egy nyugatos nép a keleti önkény hálójában, ez a magyarok tragédiája” – hangzottak szavai 2007-ben. (Mindenesetre tanulságos ma, 2018-ban rászánni hat percet és végighallgatni a teljes orbáni beszédet.)

De visszatérve magára a Kirgizisztánban elhangzott orbáni gondolatmenetre, Haraszti szerint ennek hármas célja van.

Az egyik, hogy ezzel bosszantani képes a liberálisokat, az értelmiséget, a diplomatákat, az ízléssel, szabadságszeretettel, nyugati értékekkel, logikával és memóriával megvert embereket, akik felháborodottan reagálnak – ahogy most mi is tesszük.

Ezzel pedig az ő üzenetét erősítjük fel, tulajdonképpen az ő táborát tömörítjük tovább.

S ő a táborát – ez pedig már a fenti üzenet következő célja– most a kiábrándult jobbikos szavazókkal akarja bővíteni, mivel nem adta fel a korábbi tervét, a jobboldal totális egységesítését, amit ideiglenesen keresztülhúzott a Jobbik megerősödése. „A nyilazással, turulozással, sámánkodással, olyan választókat tud megszólítani, akiket annak idején éppen a pogány magyarság Európaverő dicsősége, a meg nem értettség mítosza vonzott a Jobbikhoz”.

A harmadik céljának a középpontjában a pénz áll, hiszen

„mint Orbánnál minden, egyúttal a pénzről is szól a közeledése az ázsiai diktatúrákhoz”.

Ezekben az országokban nincs közbeszerzési kötelezettség, a főnök ott egy intéssel rendel üzletet, amelyekhez a magyar fél a hazai partnereket  anélkül is kijelölheti, hogy arról idehaza bárki tudomást szerezne. Így az uniós pénzcsapok befagyása utáni időkre is biztosítani lehet az oligarchákat hizlaló forrásokat, ahogy az Paks 2-vel már meg is indult.

Ne feledjük – mutatott rá Haraszti –, hogy az arcátlan posztmodern, a „bármi elmegy” („anything goes”) korszakában élünk, amikor akár a jobboldali szivárványkoalíció is elműködhet. Ahogyan Orbán teszi: az egyik partneremnek ezt üzenem, a másiknak azt, s mindegyik csak azt veszi le, hogy mennyire szeretem őt. Orbán Biskekben türk lesz, Helsinkiben finnugor.

Így Orbán a jövő héten teljes mellszélességgel kiáll majd „az iszlám invázió veszélyeztette” kereszténység mellett. „Bántanak minket, mert nem szeretjük a keleti jövevényeket”, fogja  majd panaszolni az Európai Parlament előtti felszólalásában.

Az ott elmondandó beszédében vajmi kevés utalást fogunk találni az ismét megtalált keleti gyökerekre, a nyugat alkonyára, a KGB-s diktatúrák sikerére, ahogy Attilára és a Kurultájra sem ” – jósolja Haraszti.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK