Kezdőlap Címkék Kínai

Címke: kínai

Bezuhant a magyarországi kínai cégek száma

0

Magyarországon közel a harmadára esett vissza a kínai érdekeltségű cégek száma. Igaz, azok, amelyek itt maradtak, stabilan működnek. A legnagyobb arányban kereskedelemmel, illetve tanácsadással foglalkoznak ezek a cégek.

Míg 2010. végén még 3000-nél is több kínai érdekeltségű cég volt bejegyezve Magyarországon, ma ennek a harmada a számuk. A csökkenésnek legkézenfekvőbb oka a hatósági szigor erősödése – mutat rá az Opten. Erre utal, hogy 17 éve a kínai cégek jelentős része problémás volt, ma már sokkal jobb a helyzet: 2010 végén több mint 11 százalékuk állt felszámolás alatt, most 2,5 százalékuk, és ezzel a kínai cégek a többi nemzetközi érdekeltségű céghez viszonyítva is stabilnak tekinthetők. A kínai nagyvállalatok számának lassú, de biztos növekedése is arra utal, hogy az itt maradt kínai cégek már stabilabban működnek, mint a 2000-es évek elején.

Forrás: Opten

A csökkenés másik oka a kínai magánszemélyek bevándorlása. A kisebb cégek esetében jellemző lehet az a gyakorlat, hogy sikeres működés esetén a tulajdonosok letelepednek Magyarországon, sőt akár még állampolgárságot is szerezhetnek. Ettől a pillanattól kezdve az ilyen cégek már minden adminisztratív szempontból hazai érdekeltségűnek számítanak, hiszen a tulajdonosok magyar állampolgársággal és magyarországi lakcímmel rendelkeznek.

A kínai cégek számának visszaesésének harmadik oka pedig a globális gazdasági és politikai helyzet folyamatos változása. A külföldi tulajdonosok folyamatosan keresik a cégeik működéséhez szükséges legoptimálisabb környezetet, és a folyamatos versenybe előnybe kerülhettek más régiók. Ebből a szempontból fontos lehet a napokban zajló Kína-Kelet-Közép-Európa csúcstalálkozó. A találkozó kimenetének függvényében újra növekedésnek indulhat a kínai cégek száma hazánkban is.

A kínai kapcsolatok másik típusa az export-import. Kína világgazdaságban elfoglalt helyéből egyértelmű, hogy elsősorban importálnak a hazai cégek Kínából, de Kínába exportáló hazai cégek is akadnak azért. Jelenleg is több mint 40 hazai cég exportál Kínába, de ezen a területen azért van még fejlődési potenciál bőven.

Forrás: Opten

A hazánkban működő kínai érdekeltségű cégek közel fele nagykereskedelemmel foglalkozik, de szintén jelentős a kiskereskedő cégek száma is. Az egyéb ágazatok közül még a vendéglátás és a tanácsadás jellegű tevékenységek emelkednek ki.

Egyetemistának kinéző lehegesztett csatornafedelek

Most, hogy ismét hazánkba látogatott a regnáló kínai miniszterelnök, s lezárták a fél fővárost, lehegesztették a csatornafedeleket, eszembe jutott, hogy Orbánék újkori uralkodása idején, 2011. júniusában járt már Budapesten kínai nagy ember. Akkor Wen Jiabao kínai miniszterelnök az ELTE-n tartott előadást, nem mindennapi előkészületek közepette.

Az előadás előtt néhány nappal különös invitálás jelent meg egy ELTE-közeli weboldalon. A szövegben jó magaviseletű diákokat „vártak és várnak el” az ELTE Bölcsészkarára, ahol az ideiglenesen hazánkban tartózkodó Wen Jiabao kínai miniszterelnök tiszteletére rendeztek gálaműsort. A míves és informatív szöveg szerint nemcsak egyetemistákat vártak, de a megjelenők „egyetemistának kinéző, viselkedni tudó és hajlandó barátokat is hívhatnak”.

Az, hogy miért csak jó magaviseletűeket vártak az ELTE rendezvényére a Konfucius terembe, nagyjából érthető volt: rosszul vette volna ki magát, ha a demokrácia őshazájából – lásd még Tienanmen tér, a Tibettel való harmonikus, kölcsönös előnyökön és egymás tiszteletben tartásán alapuló kapcsolat, stb. – érkező magas rangú vendég helytelen magatartásokkal találkozna, és rossz benyomásokkal térne haza.

Kína nagyhatalom, ráadásul egyre nagyobb lesz, gazdasági potenciálját tekintve már meg is előzte az Egyesült Államokat, valamint Európát. Az nyilvánvaló volt számomra, hogy nem árt velük jóban lenni, csupán a megvalósítás mikéntjét nem értettem. Maga a jó magaviselet, mint elvárás, még valamennyire értelmezhető: nyilván arra gondoltak a szervezők, hogy nem szellentünk a vendég jelenlétében, nem vakarjuk a tökünket, nem túrjuk az orrunkat. Hogy köpködhet-e egy jó magaviseletű, egyetemistának kinéző honfitársunk, az már véleményes: Kínában az ilyen ugyanis bevett szokás, még a politikusok tárgyalásain is láthatjuk a lábuk mellé készített köpőcsészéket. Ezzel együtt, ha engem kérdeznek, én nem javasoltam volna a jó magaviseletű egyetemistáknak, és az ő egyetemista kinézetű barátaiknak, hogy köpködjenek.

Nálunk, Magyarországon ugyanis az ilyet viselkedést nem tekintik haladó hagyománynak, mi magyarok nem is vagyunk igazán jók a köpködésben – mifelénk a mószerolás megy, a mások fikázása, de arra meg nyilván a kínaiak nem vevők.

Az viszont érdekes kérdés, hogy miként kell egyetemistának kinézni. Muszáj fekete hajúnak lenni, csapott vállúnak, szakállasnak és szemüvegesnek, vagy épp ellenkezőleg: azt hiszik a kínaiak egyetemistának, aki szőke, gondosan borotvált, és olyan a szeme, mint a sasnak.

S mi van azokkal, akik egyetemisták, de nem néznek ki egyetemistának? Mondjuk lapáttenyerük van, 46-os lábuk és proletár, vagy teszem azt, napszítta, parasztos arcberendezésük. Ők is tapsolhatnak a kínai kormány első emberének, vagy jobban teszik, ha meg sem próbálkoznak azzal, hogy jelentkeznek?

Most, több mint hat év elteltével a lehegesztett csatornafedelekkel nem tudok mit kezdeni. Tudom, biztonsági okai vannak, nehogy valami patkány onnan támadjon a magas rangú vendégre. Engem azonban aggaszt, mi lesz azután, hogy a kínai kolléga elutazik, és mi itt maradunk az akkor már visszaállított, lehegesztetlen csatornafedelekkel?

Ki szavatolja a mi biztonságunkat? Ránk lehet támadni csatornából? Mi már nem vagyunk érdekesek? Hol itt az igazság?

Magyar és kínai ügyészek a kiberbűnözés ellen

A kiberbűnözés elleni összefogásról egyeztek meg a Legfőbb Ügyészség, az Országos Kriminológiai Intézet és a Kínai Népköztársaság Legfőbb Ügyészségének konferenciáján, melynek a „Globális biztonságpolitikai kérdések az interneten, különös tekintettel Magyarország és Kína kapcsolatára” címet adták.

Polt Péter legfőbb ügyész már a 2016 őszi, hivatalos kínai látogatása alkalmával egyeztetett Cao Jianming legfőbb ügyésszel egy magyar és kínai közös rendezésű, kiberbűnözés elleni küzdelemmel foglalkozó konferencia megtartásáról.

A konferenciát Polt Péter legfőbb ügyész és a kínai delegációt vezető Zhang Xueqiao legfőbb ügyész helyettes közösen nyitották meg. Polt Péter hangsúlyozta, hogy a kiberbiztonság megteremtése érdekében a nemzetközi egyezmények mellett,

kiemelkedően fontos az egyes országok igazságszolgáltatási és kormányzati szerveinek, nyomozóhatóságainak, illetve a tudomány képviselőinek kapcsolatépítése, és a folyamatos párbeszéd.

Kínai kollégája ismertette a kibertérben elkövetett bűncselekmények okozta globális kihívásokat, és az azokkal szembeni közös ügyészi fellépés fontosságát.

Polt Péter legfőbb ügyész a konferencia nyitó előadásában felidézte, hogy 2013 júliusában hatályba lépett új Btk. és az Európa Tanács Számítástechnikai Bűnözésről Szóló Budapesti Egyezménye, amely modern keretet biztosít az interneten elkövethető bűncselekmények üldözéséhez, ugyanakkor az internetes bűnözés határokon átívelő jellege miatt bizonyítási nehézségek jelentkezhetnek, melynek megoldását az egyes országok közötti együttműködés fejlesztésében kell keresni.

A legfőbb ügyész kiemelte, hogy az együttműködésben –  a Eurojust külkapcsolati tevékenységének listáján kiemelkedő helyen szereplő – Kínai Népköztársaság fontos partner, ezért örömmel venné a Kínai Népköztársaság bevonását az Eurojust igazságügyi kontaktpont-hálózatába, ugyanakkor fontosnak tartja azt is, hogy az államközi megállapodások mellett az igazságügyi hatóságok tagjai

személyes ismeretségeket kössenek, szakmai és tudományos kérdésekben véleményt cseréljenek.

A konferencia zárásaként Lajtár István, a legfőbb ügyész helyettese és Zhang Xueqiao legfőbb ügyészhelyettes nyilatkozatot írt alá, melyben vállalták, hogy a két főügyészség minden eszközzel segíti a két ország ügyészi szervezetei közötti bűnügyi együttműködést és felmérik azokat a lehetőségeket, amelyek lehetővé teszik a gyorsabb és eredményesebb információátadást a kiberbűncselekmények felderítése kapcsán.

Új központi bizottságot választott a 90 millió párttag országa

0

Megválasztotta a Kínai Kommunista Párt új központi bizottságát a 90 millió tagot számláló párt kedden záruló 19. kongresszusa.

A 200 szavazati joggal rendelkező tagból álló grémium a kongresszus befejezése után, szerdán adja majd áldását a mostanáig 25 tagú politikai bizottság és a legfelsőbb vezetés, a héttagú állandó bizottság összetételére.

Elemzők várakozása szerint

mindkét testület személyi összetétele alaposan megújul majd,

megerősítve ezzel „a kínai szocializmus új korszakát” ígérő államfő, Hszi Csin-ping főtitkár hatalmi helyzetét.

Szinte biztos, hogy a kongresszus 2300 küldötte rögzíteni fogja a kommunista párt alapszabályában a főtitkár „ideológiai örökségét”, és a neve is bekerül majd oda, amivel Hszi egy sorba kerül a Kínai Népköztársaság megalapítójával Mao Ce-tunggal, és a kínai gazdasági reformok egykori atyjával, Teng Hsziao-pinggel.

Tíz éve történt – Betiltaná a kínai piacokat az MSZP

0

Szeptember 27-én a Független Hírügynökség beszámolt arról, hogy mivel a folyamatos ellenőrzések hatására sem csökken a szabálytalanságok száma a józsefvárosi és hasonló piacokon, az Országgyűlés fogyasztóvédelmi eseti bizottságának szocialista elnöke szerint el kell gondolkodni ezek esetleges bezárásán. A Fidesz szerint ez szociális érzéketlenség.

Alexa György (MSZP) szerint a józsefvárosihoz hasonló úgynevezett kínai piacokon a fogyasztóvédelmi hatóságoknak rendőri eszközöket kell bevetniük, ezen kívül olyan bírságokra és egyéb szankciókra van szükség, amelyek arányosak a fogyasztók veszélyeztetésével.

Koszorús László (Fidesz) szerint a kormány ismét a szociális érzéketlenségéről tesz tanúbizonyságot, amikor bezárná azokat a piacokat, ahol köztudottan hátrányos helyzetű emberek vásárolnak.

Finnország közvetítene a NATO és Oroszország között

0

Az Egyesült Államok elnöke szükségesnek tartotta, hogy megnyugtassa Európa északkeleti részét: számíthat az amerikai fegyveres erőkre!

Mindezt Trump akkor adta elő amikor közös sajtóértekezletet tartott Finnország államfőjével Washingtonban.

Finnország nem tagja a NATO-nak mint ahogy Svédország sem,

de már többször tartottak közös flotta gyakorlatot az amerikaiakkal a Balti tengeren- emlékeztetett Niisto finn elnök. Azt is elmondta, hogy Vlagyimir Putyin nemrég Finnországban járt, és ott igyekezett mindenkit megnyugtatni: a közös orosz-kínai flotta gyakorlat a Balti tengeren nem fenyeget senkit sem. A mi törekvésünk az, hogy dialógust kezdeményezzünk a NATO és Oroszország között- hangsúlyozta a finn elnök Washingtonban.

Donald Trump korábban elég kétértelműen nyilatkozott arról, hogy az USA teljesíti-e NATO vállalását vagyis megvédi szövetségeseit egy esetleges orosz támadással szemben. Akkor még az amerikai elnök javítani akarta a viszonyát Oroszországgal. De ebből nem lett semmi, így Trump szentül megígérte a NATO szövetségeseknek: az USA megvédi őket Oroszországgal szemben. A három kis balti államba küldte Pence alelnököt, aki a helyszínen erősítette meg Trump ígéretét. Észtország, Lettország és Litvánia korábban a Szovjetunió tagállama volt, és tart Moszkvától. Ezért is lépett be mindhárom állam a NATO-ba. Ahol Lengyelországgal együtt a legelszántabban képviselik azt a nézetet, hogy Oroszország fenyegeti a tőle nyugatra fekvő országokat.

Épp ezért elszántan fegyverkeznek. Különösen sok amerikai fegyvert vásárolnak. Trump amikor nemrég Varsóban tárgyalt és találkozott a közép és kelet-európai vezetőkkel, erre is felhívta a figyelmet.

Trump nemcsak fegyvert, de földgázt is el akar adni ezeknek az országoknak, ahol eddig általában az orosz szállítások jelentettek energia biztonságot.

Míg a balti államok és Lengyelország élesen szembenállnak Moszkvával addig Finnország, Magyarország vagy épp Németország a párbeszéd híve. Vlagyimir Putyin Finnország után Magyarországra is ellátogatott. A gazdasági együttműködés pedig a szankciók ellenére virágzik Németország és Oroszország között.

Kínai import-brazil a Barcában

0

A kínai bajnokságban játszó brazil Paulinhót leigazolta a Barcelona. A katalán klub 40 millió eurót fizet a játékosért.

Az FC Barcelona szerződtette a 41-szeres brazil válogatott futballistát, Paulinhót. A katalán klub honlapjának hétfői beszámolója szerint a 29 éves védekező középpályásért

40 millió eurót fizetett

a kínai Guangzhou Evergrande-nek. Paulinho 2013-ban lett ismert játékos, amikor is a Tottenham Hotspur szerződtette, de két év alatt nem tudott állandó helyet követelni magának a csapatban.

MTI/FüHü

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!