Kezdőlap Címkék Kína

Címke: kína

A magyar Rahimkulov pénzeli az Új Selyemút kapuját

A párizsi Le Monde is felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar kormány intenzíven építi kapcsolatait Oroszországgal és Kínával miközben Biden elnök mindkét nagyhatalmat stratégiai ellenfélnek tekinti.

A kínai áru egy része Oroszországon és Ukrajnán  keresztül érkezik Magyarországra. Csakhogy a vasúti vágányok eltérő nyomtáva miatt átrakodó  helyre van szükség. Ez épül az ukrán határ közelében Fényeslitkén.

A beruházást 22 milliárd forintra tervezik, ebből a magyar állam 3 milliárdot fizet. A többit csaknem teljes egészében Ruszlan Rahimkulov állja.

Rahimkulov és az orosz kapcsolat

Megdet Rahimkulov a Gazprom képviselője volt Magyarországon, ahol az orosz földgáznak mindmáig meghatározó szerepe van. Ezért Rahimkulov papa gyorsan a magyar-orosz kapcsolatok kulcsfigurájává vált. Még azt is írták róla, hogy Putyin pénzeit is részben ő kezelte. Mindenestre jelentős részesedést szerzett a két legnagyobb magyar cégben, a MOL-ban és az OTP-ben. A család magyar állampolgárságot is kapott, és a leggazdagabb magyarok közé tartozik. Megdet Rahimkulov visszatért Oroszországba, de a fiai ittmaradtak. Közülük Ruszlan az, aki 80%-ban finanszírozza a kínai Új Selyemút magyarországi kapuját.

Konzervatív becslés szerint Timur és Ruslan Rahimkulov is nagyjából azonos vagyonnal rendelkezik, mint Mészáros Lőrinc és Csányi Sándor együttvéve.

Miért vesz Magyarország kínai vakcinát?

Kína befolyásának növelésére használja fel a vakcina exportot. Orbán Viktor miniszterelnök egyik munkatársa elmondta a Wall Street Journal tudósítójának, hogy a magyar kormány kényszerhelyzetben döntött a kínai vakcina megvásárlása mellett, mert az Európai Unióból nem érkezik elegendő oltóanyag.

A kínaiak vakcinái már Szerbiában bizonyítottak. A Magyarországhoz hasonló méretű országban már több mint 900 ezer embert beoltottak jórészt orosz és kínai vakcinával. Magyarországon ez a szám 300 ezer.

Peking eddig elsősorban Ázsiában és Afrikában próbálkozott a Covid-19 elleni vakcina exportjával. Pakisztánban maga a miniszterelnök üdvözölte az első szállítmányt a repülőtéren.

Mi a baj a kínai vakcinával?

Kínában nem oltják a 60 év fölöttieket saját oltóanyaggal. Egyrészt azért, mert úgy ítélik meg, hogy a munkaképes lakosság prioritást élvez. Másrészt az orvosi indoklás az, hogy az idősebb generációk immun válasza kiszámíthatlan az oltással szemben.

Ezért Kína nagymennyiségű Pfizer oltóanyagot vásárolt, melyet valószínűleg a káderek kapnak meg, akiknek a döntő többsége 60 fölött van. Maga Hszi Csinping elnök 67 éves.

Washington és Visegrád

Az amerikai külügy is üdvözölte a négy közép-európai állam együttműködésének 30-ik évfordulóját. Washington ugyanakkor párbeszédet javasol olyan fontos kérdésekben mint a covidjárvány elleni küzdelem, a klímaváltozás, a demokrácia továbbfejlesztése, a jogállamiság és a sajtószabadság erősítése. Az utóbbival kapcsolatban az USA is tiltakozott amiatt, hogy a Klubrádió működését igyekszik ellehetetleníteni a hatalom Magyarországon.

Amerika újra vezetőszerepet akar

Ezt hangsúlyozta Joe Biden amikor látogatást tett a külügyminisztériumban. Ahol korábbi nemzetbiztonsági tanácsadója, Tony Blinken a miniszter. Akinek az édesanyja magyar holocaust túlélő. Édesapja pedig Budapesten volt nagykövet. Maga Biden a Balatonnál töltötte nászutját vagyis a mai amerikai adminisztráció jóval komolyabban ismeri Közép Európát és benne Magyarországot mint a korábbiak.

Az USA nem vár választást Washington és Peking között

Kedden rendezték meg a 17+1 virtuális csúcstalálkozót, melyen Hszi Csinping elnökkel cserélhettek eszmét a közép-kelet-európai államok vezetői. Már akik résztvettek. A visegrádi négyek legfelső szinten képviseltették magukat bár a lengyelek az államfőt delegálták, akinek kisebb a súlya mint a miniszterelnöknek. A három balti tagállam, Bulgária, Románia és Szlovénia viszont alacsonyabb szinten képviseltette magát. Észrevették ugyanis, hogy Joe Biden elnök az USA stratégiai vetélytársának és ellenfelének nevezte Kínát.

A Politico tudósítója megkérdezte az amerikai külügyet: hogy értékelik a virtuális csúcstalálkozót Hszi Csinping elnök és a kelet-európai vezetők között?

„Nem akarjuk választásra kényszeríteni a kelet-európai államokat az USA és Kína között. Megértjük a szempontjaikat. Azt viszont nehezményezzük, ha nemzetközi testületekben Kínát támogatják, amely a saját érdekeit a másoké fölé helyezi.”

A magyar diplomáciára nem várnak könnyű évek hiszen Washington, Peking és Moszkva között úgy kell manővereznie, hogy egyik nagyhatalom se érezze úgy: a másik kettő közül valamelyik prioritást kap  vele szemben!

Biden Kína tanácsadója Kornai tanítvány

Julian Gewirtzet nevezte ki az USA elnöke a nemzetbiztonsági tanács kínai ügyekkel foglalkozó igazgatójának. A fiatal tudós korábban Kornai János szerepét méltatta a kínai reformok kialakításában.

A magyar közgazdászt, aki Hiány című könyvével az egész világon figyelmet kelett, a kínaiak meghívták a nyolcvanas években, hogy mondja el véleményét: miképp lehet piacgazdaságot működtetni egy olyan államban, melyet a kommunista párt irányít?

A reform

A kínaiak Mao halála után /1976/ indították meg a reformfolyamatot, mely hivatalosan 1978-ban kezdődött meg. Kornai János azt tanácsolta a kínai vezetőknek, hogy vezessék be a piacgazdaságot, de ellenőrizzék azt felülről. A kínai reformistákat fellelkesitették Kornai gondolatai, melynek fontos szerep jutott a reform végrehajtásában. Amikor Kornai János 90-ik születésnapját ünnepelte, akkor Julian Gewirtz is eljött Budapestre, hogy méltassa a magyar közgazdász érdemeit a kínai reformban, amely eltérően az európai kísérletektől, sikeresnek bizonyult.

Kornai János úgy érezte, hogy a piaci reformok előbb vagy utóbb elvezetnek Kína demokratizálásához is. Ebben eddig csalódnia kellett. A Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párt továbbra is teljhatalmat akar a politikai szférában.

Milyen politikát folytat Joe Biden?

Az USA elnöke stratégiai vetélytársnak nevezte Kínát – immár teljes joggal hiszen az előrejelzések szerint a kínaiak GDP-je 2028 táján meghaladhatja az Egyesült Államokét. Milyen utat választ Biden: a szembenállásét mint Donald Trump vagy pedig az együttműködését mint Barack Obama? Jelentős részben az új kínai tanácsadótól, Julian Gewirtztől is függ ez, aki fiatal kora ellenére alaposan ismeri Kínát, és a jeles magyar közgazdász, Kornai János ezzel kapcsolatos munkásságát.

Hamisított vakcina a fekete piacon Kínában

Több mint 80 embert letartóztattak és 3000 hamisított Covid-19 vakcinát foglaltak le a rendőrök egy nagyszabású razzia során Kínában. Szeptember óta folyt az üzletelés a fekete piacon – számolt be a pekingi Global Times.

Külföldre akarták csempészni a hamisított oltóanyagot? A rendőrség, amely Pekingen kívül elsősorban Santung és Csiangszu tartományban talált vakcina előállító helyeket és tartóztatott le csempészeket, hivatalosan nem nyilatkozott. Az igen befolyásos Global Timesnak viszont elmondta egy magát megnevezni nemkívánó gyógyszergyári főnök: nagy valószínűség szerint külföldre akarták csempészni a 3000 vakcinát. A Covid-19 védőoltást előállító gyár egyik vezetője azt is közölte: korábban megpróbáltak Afrikába csempészni hamisított oltóanyagot. A trükk meglehetősen egyszerű: valamilyen sóoldatot tettek az előzetesen megtöltött fecskendőbe. „A hamisított vakcina nem használt, de nem is okozott egészségi károsodást” – hangsúlyozta Tao Lina sanghaji gyógyszer szakértő, aki a Global Timesnak nyilatkozott.

A pekingi belügy figyel

A rendőrök utasítást kaptak, hogy éberen figyeljék a vakcina fekete piacot. Ebben az esetben ugyanis olyan hamisított vakcinát találtak, mely nem okoz egészségi károsodást, de előfordulhat, hogy komoly veszélynek teszi ki magát az, aki a fekete piacon próbál magának oltóanyagot szerezni.

Miután Kínában oltóanyag hiány lépett fel, ezért a gyógyszergyárak is kísértésbe eshetnek: a fekete piacon magasabb árat érhetnek el. A Global Times cikke hangsúlyozza: a belügyi hatóságok igen alaposan vizsgálják azt, hogy a gyógyszergyárak nem gyártanak és értékesítenek-e vakcinát a fekete piacon?!

Vajon a hivatalos oltó központok nem próbálnak-e meg vakcinát szerezni a fekete piacon, ha a hivatalos csatornán kevesebb oltóanyag érkezik mint amennyi kellene?

A szakértő szerint ez kizárt, mert „az oltó központok nagyonis jól fel tudják mérni a kockázatot, amellyel a fekete piaci vakcina beszerzés járhat. Ezenkívül minden vakcinán van egy kód, mellyel azonosítani lehet a védőoltás eredetét.”

Tao Lina gyógyszer szakértő azt elismerte, hogyha vészhelyzet van, akkor nem sokat törődnek a vakcina eredetiségével.

Japánba kínai vakcinát csempésztek?

A pandemia miatt óriási a kereslet a védőoltásokra. Japánban januárban a sajtó arra azt írta, hogy az elit egyes tagjai olyan kínai oltóanyaggal olttatták be magukat, melyeket Kínából csempésztek a szigetországba. Kína tokiói nagykövetsége cáfolta a hírt – írta a pekingi vezetés véleményét hűen tükröző Global Times.

Peking legnagyobb barátja a Mészáros-Orbán duó

Magyarország elsőként vásárol kínai vakcinát az Európai Unióban, és a miniszterelnök közölte: ezzel kívánja beoltatni magát. Ez is jól mutatja, hogy a kínaiak Kelet Európai nyomulásában olykor maguk a helyi kormányok játszák a legfontosabb szerepet.

A Demokrácia Kutató központ, mely Szófiában működik, 12 kelet-európai államot vizsgált meg abból a szempontból, hogy az Új Selyemút programba hogyan illeszkednek be.

Budapest – Belgrád vasútvonal

A kínaiak számára ez azért fontos beruházás, mert később összekötheti a pireuszi kikötőt Európa közepével, Németországgal. A pireuszi kikötőt a kínaiak akkor szerezték meg amikor a pénzügyi válsággal küszködő Görögország parlamentje vastapssal üdvözölte Athénban a kínai kormányfőt, aki kölcsönöket és támogatást ígért. Görögország – Magyarországgal együtt – azóta is támogatója a pekingi törekvéseknek ebben a régióban.

A Budapest-Belgrád vasútvonal építésében magyar részről fontos szerep jut Mészáros Lőrincnek, akit sokan a magyar miniszterelnök alteregojának tekintenek.

14 milliárd dollár tőkebefektetés Kínából

Ennyi érkezett 2010 és 2020 között Európa keleti felébe. A kínaiak különösen kedvelik a kiszolgáltatott országokat, ahol minden kölcsönnek vagy tőkebefektetésnek sőt az ígéreteknek is nagyon örülnek. A görögök aztán megtapasztalták, hogy mit jelent ez a gyakorlatban: a pireuszi kikötő ma Kína legfőbb hídfő állása a Földközi tenger keleti medencéjében. Miközben a görög kikötőben pang a forgalom, a kínai részen permanens növekedés tapasztalható.

A Balkánon Kína jelenleg Szerbiára, Bosznia Hercegovinára és Montenegrora koncentrál. Ezek az államok ugyanis nem tagjai az Európai Uniónak vagyis az ellenőrzés nem különösebben szigorú. Épp emiatt kedvelik Magyarországot is, ahol a miniszterelnök kitüntető barátsága megóvja a kínaiakat a kellemetlen kérdésektől.

Mi haszna van ebből Magyarországnak? Minthogy minden fontos szerződés titkosított méghozzá évtizedekre, ezért meg sem lehet kísérelni a választ.

Mi haszna van ebből a magyar miniszterelnöknek? Erre a kérdésre meg pláne nincsen válasz…

A kínaiak már a spájzban vannak

Magyarország Kína hídfőállása lett Európában – írja a párizsi Le Monde. Az USA-t nyugtalanítja, hogy Magyarország egyre inkább kínai tartománynak tűnik! – üzeni Simonyi András egykori nagykövet Washingtonból.

Mennyire jelentős a kínai befolyás Magyarországon?

Épül az óriási konténer állomás, ahol a Kínából érkező szállítmányokat európai nyomtávra állítják át – írja a Le Monde. Párhuzamosan épül a Belgrád-Budapest vasútvonal, amely a tervek szerint a pireuszi kikötőből szállítaná a kínaiak áruit Magyarországra. Mindkét esetben Magyarország csak ugródeszka Kínának az Európai Unió felé. Jelenleg az Asean után az EU Kína második legfontosabb kereskedelmi partnere.

A Nemzeti Bank elnöke kedveli Kínát

Matolcsy György oly gyakran látogat Pekingbe, hogy az már az amerikai hírszerzés figyelmét is felkeltette.

Különösen, hogy az IMF közgyűléseit mellőzi Washingtonban. Amerikai értesülések szerint a Nemzeti Bankban kínai tanácsadók munkálkodnak, kérdés, hogy mi célból?

Simonyi András ex nagykövet, aki egy zenekarban játszik Blinken külügyminiszterrel ilyen jelek alapján inti óva a magyar kormányt a nagy Kína barátságtól.

Eközben a magyar gyökerekkel is rendelkező új amerikai külügyminiszter közölte a szenátus külügyi bizottsága előtt: egyetért Trump kemény vonalával Kínával szemben.

Antony Blinken szerint az USA vezetésével koalíciónak kell létrejönnnie Kínával, Oroszországgal, Iránnal és Észak Koreával szemben.

Az orosz szerep

A hatalmas vasúti átrakodó állomást nem Magyarország vagy Kína finanszírozza hanem nagyrészt egy olyan orosz polgár, aki egyben az egyik leggazdagabb magyar is.

Ruszlan Rahimkulov több mint 60 millió euróval szállt be a nagyberuházásba, mely természetesen élvezi a magyar, a kínai és az orosz állam támogatását.

A kétlaki orosz oligarcha család élvezi Putyin bizalmát is.

Ha elkészül a konténer pályaudvar, akkor naponta négy nagy teherszállító vonatot is tud majd fogadni, mely a transzszibériai vonalon keresztül érkezik majd Kínából.

Kínai egyetem Budapesten

A Fudan egyetem Sanghajban Kína egyik leghíresebb egyeteme, amely évek óta tervezte angol nyelvű európai oktatási intézmény megnyitását. Kezdetben Budapest nem szerepelt a prioritási listán, de miután Orbán Viktor nemet mondott amerikai Pompeo külügyminiszternek, és engedélyezte a Huawei-nek az 5G rendszer bevezetését, Pekingben Magyarország mellett döntöttek.

A párizsi Le Monde szerint pikáns a helyzet, mert a CEU-t nemrég az Orbán kormány kipaterolta Budapestről, mert azt a magyar holokauszt túlélő Soros György finanszírozta.

Az USA új külügyminiszterének édesapja, az USA egykori budapesti nagykövete, a CEU könyvtárának védnöke és finanszírozója.

Ebben a helyzetben Orbán Viktor diplomáciájának ügyesen kell lavíroznia Washington és Peking között. Támogatásra lelhet Németországban, ahol Merkel kancellár az EU soros elnökeként tető alá hozott egy beruházás védelmi egyezményt Kínával megmutatva az USA-nak, hogy semmiképp sem kívánják figyelmen kivül hagyni a világ második számú gazdasági nagyhatalmát, mely tíz éven belül megelőzheti az Egyesült Államokat.

Hamisítják a járványstatisztikát Kínában

Pekingben feltűnt, hogy a fővároshoz közeli Hszingtai város fertőzöttségi adatait kihagyták abból a jelentésből, mely Hopej tartomány járvány gócainak adatait összegezte. A tartomány kormányzója utána nézett és a jelentés készítőjét a rendőrök elfogták. A hír közzétételével a pekingi vezetés tudatni akarta az ország népével: mindent megtesznek azért, hogy ne legyen újabb Covid-19 járvány hullám Kínában!

Jelenleg 11 körzet van lezárva az 1,4 milliárd lakosú országban, ahol szigorú elzárással próbálják megakadályozni új járvány kialakulását. Komoly gondot jelent, hogy három különböző tartományban vannak a járvány gócok.

A szigorú elzárás és a tömeges tesztelés állíthatja meg a járványt – hangsúlyozza a Global Times. A Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párt angol nyelvű lapja úgy fogalmaz, hogy legkevesebb három tartomány 11 körzetében van teljes zárlat vagyis a valós helyzet ennél rosszabb lehet. Jellemző, hogy sok helyen egészen mást mondanak mint amit a valóságban tesznek a hatóságok: a központi lap szerint a helyi hatóságok nem szívesen használják az elzárás kifejezést noha a gyakorlatban ezt alkalmazzák. Mit jelent ez?

Mindenkinek otthon kell maradnia, megszüntetik a tömegközlekedést. A városokba illetve a falvakba irányuló autós forgalmat szigorúan ellenőrzik: csakis az juthat át az ellenőrző pontokon, aki létfontosságú árut szállít illetve tevékenysége kapcsolatban áll a járvány elleni küzdelemmel. Egy autóban maximum két ember ülhet, és mindkettőt azonnal tesztelik.

Az orosz határ közeli Hejlungcsiang tartományban (fekete sárkány folyó – ez az Amur kínai neve) legkevesebb öt körzetben vezették be a szigorú zárlatot – írja a Global Times. Köztük van a tartomány fővárosának, Harbinnak az egyik körzete is.

Az észak-koreai határhoz közel eső Csilin tartományban a fertőzöttek száma meghaladja a 100-at, közülük 80 tünetmentes. Ez utóbbi különösen aggasztja a kínai hatóságokat, mert már mindenki készülődik a Holdújévre, melyet idén február első felében tartanak. Egy hét alatt 500-600 millió kel ilyenkor útnak, hogy felkeresse szűkebb pátriáját. Tavaly épp emiatt késlekedtek a zárással a hatóságok. Idén viszont igyekeznek visszafogni a tömeges utazási kedvet mondván óriási a járvány veszély!

A 11 milliós Sicsiacsuang még mindíg le van zárva

Hopej tartomány Pekinget öleli körbe, ennek fővárosa Sicsiacsuang, ahol egy repülőtér körüli faluban tört ki a Covid-19 járvány. Pekingben különösen aggasztónak találják, hogy falusi körzetek is járvány gócokká váltak, mert ott nagyon gyenge az egészségügyi ellátás.

Mennyire megbízhatóak a statisztikák?

Hopej tartományban a súlyosan fertőzött Hszingtai városát kihagyták a statisztikából, hogy javítsák az összképet. Pekingben feltűnt a csalás, és utasították a tartomány kormányzóját: küldjön új immár reális fertőzési statisztikát!

Hszü Csin kormányzó el is rendelte az új felmérést – tudósít a China Daily, amely megírja, hogy más tartományokból érkezett szakértők is segítik az új fertőzési statisztika elkészítését. A lap közli, hogy a csalást elkövető tesztelő cég főnökét a rendőrség letartóztatta. Ettől is reméli Peking, hogy valós adatokat kapnak végre minden tartományból.

Kína 100 millió Pfizer-BioNtech vakcinát kötött le a gyártóknál

0

Egy kínai gyógyszergyártó biztosította a Pfizer Inc. és a BioNTech SE által közösen kifejlesztett koronavírus vakcina 100 millió adagját, mivel az ország a hazai készítésűek mellett tengerentúli technológiával készült oltóanyagbeszerzését is lekötött, hogy biztosítsa a világ legnépesebb nemzetének immunizálását.

A Shanghai Fosun Pharmaceutical Group Co., amely márciusban megállapodást kötött a BioNTech-kel az mRNS tecnológia fejlesztéséről és forgalmazásáról, sőt 250 millió euró (300 millió dollár) előleget fizet az első 50 millió adagra.

A német oltóanyaggyártó 2021 végéig nem kevesebb, mint 100 millió adagot szállít Kína számára

– állítja Fosun a hongkongi tőzsdére szerdán benyújtott közleményében.

Míg a felvétel globálisan a Pfizer által közösen kifejlesztett néven ismert, az amerikai vállalat nem vesz részt a megállapodásban.

A hazai fejlesztők, köztük az állami tulajdonban lévő China National Biotec Group Co. és a Sinovac Biotech Ltd. által kidolgozott kísérleti oltóanyagok közel állnak ahhoz, hogy a kínai gyógyszer-engedélyezők jóváhagyják őket. 1,6 milliárd adagot megterveznek gyártani, de miután két adagra van szükség egy ember részére, és Hszi Csin-ping kínai elnök megfogadta, hogy minden megrendelést elérhetővé tesz a fejlődő világ számára is ez hiányt teremt, mivel Kína megpróbálja beoltani mind az 1,4 milliárd emberét.

Az AstraZeneca Plc megállapodást kötött egy helyi partnerrel is, hogy oltóanyagát Kínába vigye és ott gyártsa. Eközben számos kínai fejlesztő, például a CanSino Biologics Inc. és a Chongqing Zhifei Biological Products Co. is fejlesztik az oltásokat de még korábbi szakaszban vannak de perspektívájában azok is fokozzák a hazai kínálatot, ha túljutnak a tesztelési és engedélyezési procedúrán.

Míg a vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy a Pfizer-BioNTech lövés 95% -ban hatékony a Covid-19 ellen, addig a kínai gyártók egyike sem jelentette be hivatalosan a hatékonysági adatokat.

A Pfizer-BioNTech oltás sürgősségi használatra már engedélyezték többek között az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban. 

„Peking veszélyesebb mint Moszkva!”

Madeleine Albright a nemrég megkötött EU-Kína beruházás védelmi egyezmény kapcsán arra figyelmeztetett, hogy a nyugati világot jobban fenyegeti Kína mint Oroszország. A kínaiak ugyanis az új Selyemút programmal nyomulnak előre, és máris sok mindent megszereztek maguknak Európában míg az oroszok megmaradnak a hagyományos hírszerzői játszmáknál, mert gazdasági erejük nincsen.

Az USA-nak és Európának össze kellene fognia Kína ellen – legalábbis ezt javasolja Madeleine Albright.

A Washington Post Merkelt bírálja

A befolyás amerikai lap vezércikkében foglalkozik az EU- Kína beruházás védelmi egyezménnyel, melyet Merkel kancellár egyik diplomáciai főművének tekint. Az egyezmény kedvező a német autógyáraknak, melyek már évtizedek óta jelen vannak Kínában, mely időközben a világ legnagyobb autós piaca lett. A Washington Post Trumpot bírálja, aki  America First politikájával elidegenítette magától európai szövetségeseit. Biden nyilvánvalóan más diplomáciát folytat majd, mely arra irányul, hogy az USA és Európa fogjon össze Kínával és Oroszországgal szemben. De vajon érdeke-e ez Európának?

Merkel létfontosságúnak tartja a kínai kapcsolatot

A német kancellár sokkal átfogóbb egyezményt akart Kínával, mely előnyhöz juttatta volna Európát Amerikával szemben. A kínaiak azonban kivárnak: Hszi Csinping elnök nem jött Európába, maga helyett a második számú vezetőt, Li Kocsiang miniszterelnököt küldte. Peking számára ugyanis az USA a legfontosabb partner. A kínaiak meg akarják várni, hogy Biden milyen politikát folytat majd, és ennek függvényében döntenek az európai kapcsolatokról.

Kína az egyetlen nagyhatalom, amely tavaly GDP növekedést produkált a Covid-19 járvány ellenére. Igaz, hogy a pekingi előzetes adatok szerint ez a növekedés elég szerény mindössze 2%, de idén már 5%-ra számítanak.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!