Kezdőlap Címkék Kína

Címke: kína

Akiknek van választásuk és akiknek nincsen

Hiába minden hatékonysági vizsgálat a kínai oltóanyagra váró mintegy száz szegény ország polgárai kevéssé bíznak a kínai oltóanyag hatékonyságában és nagyon enyhének nevezett mellékhatásaiban – olvasható a Bloomberg platformján.

A kínai Covid-19 oltásokat tesztelő fejlődő ország közül kevesen közelállóbbak Peking számára, mint Pakisztán. A világjárvány előtti években Kína közel 70 milliárd dollárt fordított a dél-ázsiai országban utakra, vasutakra és erőművekre.

Pakisztánban két kínai vakcina klinikai teszt vizsgálata folyik, olyannyira, hogy még a magas rangú kormánytisztviselőket is beoltották. Mégis az ország legnagyobb városában, Karacsiban – valamint Indonéziától Brazíliáig terjedő más fejlődő országokban – készült felmérések és hivatalos észrevételek mellett készült interjúk azt mutatják, hogy Kína nem tudta elnyerni az emberek millióinak bizalmát, nem bíznak a kínai oltóanyagban.

Ez a bizalmatlanság még a legszegényebb országok lakóiban is megmutatkozik.

A Sinovac Biotech CoronaVac SARS-CoV-2 vakcinájának injekciós üvegei. A milliárdnyi adag előállításának, forgalmazásának és kezelésének kihívása azt jelenti, hogy sok fejlődő országnak alig lehet más választása, mint a kínai oltások alkalmazása. Fotó: Bloomberg

Kína oltóanyagai egyértelmű diplomáciai győzelmet arattak Peking számára, mellyel szorosabbra fűzte a kapcsolatait több tucat szegényebb nemzettel a nyugati fejlesztések várható hiánya közepette.

Eközben egyes amerikai és európai vállalatok közzétették a vakcinájuk biztonságosságáról és hatékonyságáról szóló adataikat, majd megkezdték az oltóanyag terjesztését.

Ez újabb akadályt jelent Kína erőfeszítéseiben, hogy politikai befolyását Ázsiában, Afrikában és Dél-Amerikában növelje. Arról azonban kevés információ állt rendelkezésre, hogy a kínai változatok hogyan teljesítettek a klinikai vizsgálatok utolsó szakaszában. Eddig csak az Egyesült Arab Emírségek és Kína támogatta a sürgősségi felhasználásra szánt oltásokat.

Peking milliárdokat költött kölcsönökre és projektekre, és kiművelte a helyi elitet, annak reményében, hogy megerősítse politikai és gazdasági erejét. Ezek az erőfeszítések gyakran sikertelennek bizonyultak a rossz irányítás és a nehézkes végrehajtás miatt.

„Kínának nagyszerű lehetősége van oltási diplomáciára és életmentő termékek forgalmazására”

– mondta Jorge Guajardo, a McLarty Associates vezető igazgatója, aki hat évig volt Mexikó kínai nagykövete. „De tapasztalatom szerint, valahányszor diplomáciai offenzívába kezdenek, azt mindig elcseszik valahol.”

A félrelépések alááshatják Xi Jinping elnök azon állításait, miszerint Kína kormányzó kommunista pártja jobban kezelte a vírust, mint a nyugati demokráciák.

Kína, amely egy évvel ezelőtt felfedezte az első ismert Covid-19 eseteket. Autoriter rendszere segítségével gyakorlatilag kiirtotta a vírust. Emberek millióit tömegesen tesztelte az esetek megjelenésekor, lezárta határait és bezárta az ország egyes részeit a fertőzések terjedésének elfojtása érdekében.

Ezzel a megközelítéssel Kína gazdasága helyreállni kezdett, már akkor is, amikor olyan országok, mint az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság még küzdenek a járványok terjedése ellen.

Kína globális erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy megnyugtassa a kormányokat és a lakosságot oltóanyagainak hatékonyságával és biztonságosságával kapcsolatban. Októberben nagykövetek és diplomaták, kíséretében 50 afrikai országot járt végig szakembereik. Sinopharm Group Co. felajánlotta, hogy oltóanyagokat szállít Afrikába.

„Amikor a koronavírus elleni vakcina kutatást befejezzük hajlandóak vagyunk előtérbe helyezni az afrikai országokat”

– mondta Liu Jingzhen, a Sinopharm elnöke.

A Bloomberg kérdéseire válaszolva a kínai külügyminisztérium közölte, hogy az oltásokat fejlesztő kínai vállalatok szigorúan betartják a törvényeket, és az első két szakaszban végzett klinikai vizsgálatok azt mutatták, hogy az oltóanyagok biztonságosak és hatékonyak voltak.

A kínai kormány július óta több mint egymillió sürgősségi vakcinadózist adott be, és közölte

„nem találtunk súlyos mellékhatásokat”.

Zhao Lijian, a külügyminisztérium szóvivője hétfői tweetjében kijelentette, hogy a kínai gyártású oltóanyagok lehetnek az „egyetlen választás” azoknak a kormányok számára,  mivel a „gazdag országok” a gyártásra szánt  12 milliárdnyi oltóanyag háromnegyedét már lefoglalták.

Külön kiemelte egy tájékoztatón, hogy az inaktív kínai vakcinák szélesebb körben terjeszthetők, mint mások, a meglévő hűtőlánc-rendszereket alkalmazva, és Kína „elsőbbségi alapon, ideértve adományokat és ingyenes segélyt is” biztosítaná őket a fejlődő országoknak.

Csaknem 100 országnak van oltási kapcsolata eddig az ázsiai óriással

Kína oldalán a matematika áll. A milliárdnyi adag előállításának, elosztásának és beadásának kihívása azt jelenti, hogy sok fejlődő országnak nincs más választása, mint hogy kínai vakcinákat használjon lakosságának legalább egy részére. Sokaknak nincs elég lehetőségük a Pfizer Inc. termékének tárolására, amelyet -70 Celsius fokon kell tárolni.

Kína megállapodott, hogy oltóanyagát az Egészségügyi Világszervezet által támogatott Covax-nak szállítja, amely koronavírus elleni oltást biztosít a fejlődő nemzetek számára.

A másik szerződött partnernek az AstraZenecanak az Egyesült Királyságban csak a tegnapi nap törzskönyvezték COVID-19 vakcináját vészhelyzeti felhasználás céljára.

A kínai oltóanyaggyártók kezdetben élen jártak a kutatásban de, hogy helyet találjanak a létfontosságú harmadik szakaszban végzett klinikai vizsgálatok elvégzéséhez több nehézségbe ütköztek, miközben az amerikai riválisok előreugrottak.

Immár legalább 16 országban tartanak harmadik fázisú kísérleteket, az állam által támogatott China National Biotec Group Co. Argentínától Marokkóig folytat tesztelést; a Sinovac Biotech Ltd. bevonja többek között Brazíliát, Törökországot és a Fülöp-szigeteket; és a CanSino Biologics Inc. tesztelése Pakisztánban, Mexikóban és Szaúd-Arábiában folyik.

A Sinovac oltóanyag klinikai vizsgálatainak elvégzésében segítséget nyújtó brazil Butantan Intézet hatóságai december 23-án azt mondták, hogy a oltás több mint 50% -ban hatékony volt, és megfelelt az USA szabályozóinak a Covid vakcinák sürgősségi engedélyezésére vonatkozó minimumkövetelményeinek.

A Sinovac részleteket nem közölt, arra hivatkozva, hogy még folyik adatok végleges összesítése. Nagyon kevés információ állt rendelkezésre, hogy a kínai változatok hogyan teljesítettek a klinikai vizsgálatok utolsó szakaszában. Eddig csak az Egyesült Arab Emírségek és Kína támogatta a sürgősségi felhasználásra szánt oltásokat.

A brazil tárgyalás Sinovac eddigi legnagyobb, mintegy 13 000 résztvevővel. Egy törökországi kísérlet azt mutatta, hogy a vakcina több mint 91 százalékban hatékony, bár nem tekinthető meggyőzőnek, mivel csak 29 esetből számították ki, szemben a Brazíliában talált 170 esettel.

A Pfizer és a Moderna Inc. vakcinái jóval több mint 90% -os eredményt hoztak.

„Egy olyan országban, ahol csak a kínai oltóanyag áll rendelkezésre, vagy elfogadják azt, vagy sem” – mondta Yanzhong Huang, a New York-i székhelyű Külkapcsolati Tanács vezető munkatársa.

„Amikor választási lehetőség van a különböző oltások között, az emberek ésszerűen gondolkodnak. Minden bizonnyal a nyugati gyártású oltásokat választják, mert azokról az adatok már rendelkezésre állnak. Kína oltóanyagról eddig nem áll rendelkezésre szisztematikus adat. ”

A CNBG és a CanSino nem válaszolt a Bloomberg észrevételeire.

A Sinovac szóvivője utalt a legutóbbi pekingi sajtótájékoztatókra, ahol az egészségügyi tisztviselők szerint a III. Fázisú vizsgálatokon átesett és sürgősségi használatra jóváhagyott inaktivált oltóanyagot biztonságosnak találták, csak enyhe mellékhatásokkal jár.

A Sinovac szóvivője külön közölte, hogy a vállalat csak azután hozhatja nyilvánosságra a hatékonysági adatokat, hogy azokat a kínai hatóságok felülvizsgálják.

Kevés helyen politizálódott a kérdés úgy, mint Brazíliában, Dél-Amerika legnagyobb gazdaságában és az Egyesült Államok és India után a harmadik legjobban fertőzött országban. Jair Bolsonaro, a „trópusok Trumpjaként” ismert brazil elnök többször megtámadta a „Made in China” oltásokat, még akkor is, amikor politikai ellenfél, Joao Doria, Sao Paulo kormányzója támogatta Sinovac és a Butantan Intézet brazil-kínai erőfeszítéseit.

„Nem vásároljuk meg Kínától, ez az én döntésem”

– mondta Bolsonaro egy októberi rádióinterjúban. „Ez hitelesség kérdése – vannak más oltások, amelyek megbízhatóbbak.”

A kormány később visszavonta kijelentését. December 21-én Doria szerint Sao Paulo napokon belül 5,5 millió adag Sinovac-vakcinát kap.

Ennek ellenére a Datafolha közvélemény-kutató intézet felmérése a hónap elején azt mutatta, hogy a brazilok fele nem oltatná be magát a Sinovac-Butantan oltással. Elutasítottsága a legmagasabb elutasítási arány az összes oltás között. A válaszadók mintegy 36% -a azt mondta, hogy elutasítaná az orosz oltást is, míg 23% azt mondta, hogy nem oltatná be magát amerikai vakcinával.

A luxuscikkek piaca Kínán kívül mindenütt mélyponton

48%-os növekedésre számít az idén a luxuscikkek piacán az Alibaba. Az internetes kereskedő óriás szerint a pandémia ellenére az év végére  elérheti a 346 milliárd jüant a luxus piac Kínában – ez 52,9 milliárd dollárnak felel meg.

Miközben a világon mindenütt visszaesik a méregdrága luxus cikkek forgalma addig Kínában villámgyors növekedés tapasztalható. Ennek megfelelően Kína részesedése a globális luxus piacon 11%-ról 20%-ra nő!

Ha nem mehetek Párizsba akkor legalább Diort vásárolok a neten

Míg a járvány előtt a gazdag kínaiak külföldre utaztak, hogy bevásároljanak addig most maradt a világháló. Ott vásárolni nem veszélytelen, mert a hatalom éber figyelemmel kísér: ki mit vásárol és mennyiért. A korrupció ellenes nyomozók azután kínos kérdéseket tehetnek fel. Ennek ellenére a kínai szupergazdagok vásárolnak, de kevesebbet mint korábban. 35%-al csökken a luxus költekezés a gazdag kínaiak között az Alibaba becslései szerint. Csakhogy míg korábban külföldön költöttek erre, most maradt a szigorúan ellenőrzött hazai piac. A globális piacon viszont visszaesést eredményezett a Covid-19 járvány. Az Alibaba szerint 23% lehet a visszaesés mértéke a világon.

Bosszú vásárlás

Az egyik oka a hazai vásárlási boomnak az utazási lehetőségek hiánya – írja a CNN portál. A másik pedig az úgynevezett bosszú vásárlás. Az elzárás Kínában különösen brutális volt: Vuhanban, a járvány gócpontjában szinte lélegzetet sem vehetett a 10 millió városban rekedt kínai. Amint véget ért a zárás, rohantak vásárolni, hogy kárpótolják magukat az elmúlt hónapok nélkülözéséért. Ráadásul ebben az időszakban a pénzük is felgyűlt, mert nem volt mire költeni.

A kormány is ráerősített erre: a belső fogyasztást szánják húzóerőnek míg korábban az exportot favorizálták. Kuponokat osztogattak a lakosságnak , amely ezeket akár luxus cikkek vásárlására is felhasználhatta- utal rá az Alibaba jelentése.

Európa leggazdagabb embere immár Kínát figyeli

Bernard Arnault, a világ legnagyobb luxus cégének, az LVMH ura végül is azért döntött a Tiffany megvásárlása mellett, mert rájött arra, hogy az amerikai cég ékszereit imádják a kínaiak. Az LVMH pénzügyi főnöke örül is a kínaiak vásárlási kedvének, de annak nem, hogy nem Párizsban vásárolnak:

„A kereslet szempontjából semmi okunk az aggodalomra. Örülünk is neki nagyon. De az, hogy a kínaiak nem utazhatnak külföldre vásárolni hosszabb távon hatással lesz a forgalmunkra” – nyilatkozta a CNN portálnak a francia luxusóriás pénzügyi igazgatója.

Luxuscikkeket is online vásárolnak

Az Alibaba dörzsöli a kezét, mert a Covid-19 járvány hihetetlen mértékben felgyorsította az átállást az internetes kereskedésre Kínában is. Még a méregdrága luxuscikkeket is egyre inkább online vásárolják a kínaiak. Ráadásul a szokások a járvány után is megmaradnak. Az Alibaba felmérése szerint a kínaiaknak csaknem a 40%-a a jövőben is online akarja intézni luxuscikk vásárlásait.

Jövőre is jó évre számítanak

Míg a világ legnagyobb része még jövőre is gazdasági gondokra számít, Kínában már biztosra veszik a fellendülést. Ennek megfelelően a luxus termékek piacának jövője is biztosítva van az 1,4 milliárd lakosú országban, ahol a lakosságnak még csak az 5-10%-a engedhet meg magának ilyen luxust.

Jövőre 30%-al növekedhet a luxuscikkek forgalma a kínai piacon, ahol arra számítanak, hogy 2021-ben már sokan utazhatnak külföldre vásárolni. Ettől függetlenül a szakértők arra számítanak , hogy öt éven belül Kína lesz a világ legnagyobb luxusáruk piaca – írja az Alibaba jelentése alapján a CNN portál.

Vírus, válság és demokrácia

Sok populista vezető hirdeti, hogy a liberális demokrácia gyengeségét mutatja a Covid-19 vírus válság kezelése, és ehelyett autoriter rendszerekre lenne szükség.

Sokan példálóznak Kínával, ahol az országot vaskézzel kormányzó kommunista párt az elsők között kerekedett felül a válságon. Nem ért egyet ezzel a véleménnyel Joseph Nye harvardi professzor, aki korábban a Nemzeti Hírszerzési Tanács elnöke is volt az Egyesült Államokban. A Foreign Policy című szaklapban megállapítja: a liberális német demokrácia eddig remekül kezelte a válságot míg a populista tendenciákat mutató USA, Brazília – épp ellenkezőleg – leszerepelt. Mind Trump mind Bolsonaro brazil elnök igyekezett elviccelni kezdetben a vírusjárványt. Az eredmény lesújtó: mindkét országban nagyon sok a fertőzött és a halott. A gazdaság drámai mértékben visszaesett. Mindkét vezető maga is megfertőződött. Az egészségügyi ellátásról kiderült: nem megfelelő a tömeges megbetegedések kezelésére!

Joseph Nye professzor ugyanakkor rámutat arra, hogy az autoriter vezetők igyekeznek kihasználni a lehetőségeket: Orbán Viktor magyar miniszterelnök a válságra hivatkozva növeli a hatalmát Magyarországon. Csakhogy ez nem kockázatmentes vállalkozás, mert a járvány és vele a gazdasági válság elhúzódik. Vagyis az első számú vezető olyan időszakban vállalja fel a teljes felelősséget, amelyik nem kecsegtet túlságosan jó nyerési esélyekkel.

Kínában épp ezért tanácsolta Hszi Csinping elnök legközelebbi politikai szövetségese, hogy az államfő ne vállaljon teljes felelősséget a Covid-19 járványban, mert kudarc esetében kínos következményekkel kell számolni.

Geostratégiai következmények

Az USA világhatalmi szerepe meggyengül, mert a gazdasági visszaesés következtében egyre kevésbé lesz képes a globális gazdaság folyamatainak a befolyásolására. Épp ezért az Egyesült Államoknak a jövőben – Trump eddigi politikájától eltérően – az együttműködésre kell törekedni a liberális demokráciákkal Európában, Japánban és Dél Koreában.

Kína megerősödése a Covid-19 járványtól függetlenül is végbemegy, de jelenleg az a helyzet, hogy a kínai gazdaság az egyetlen, amely pozitív eredménnyel számolhat 2020-ban a nagyhatalmak közül. Joseph Nye professzor épp ezért javasolja a fokozott összefogást az USA, az EU, Japán és Dél Korea között, hogy ellensúlyozni tudják Kína növekvő befolyását és Oroszország kísérleteit a nemzetközi erőegyensúly megbontására.

Egyedül Kínában derűlátók a fogyasztók

Kína hatalmas belső piaca húzhatja ki a bajból a globális gazdaságot is, mert méretei miatt egyre nagyobb szerepet játszik a világkereskedelemben is.

A fogyasztói bizalom szinte mindenütt a mélyponton – kivéve Kínában – jelzi az Ipsos. A Forbes szakértője ebből arra következtet, hogy a kínaiak belső piaca az egész világgazdaságra kedvező hatást gyakorolhat.

41,8 a fogyasztói bizalom a világban a százas skálán vagyis siralmas. Kínában viszont 70,8! Ez nemcsak az európai vagy az amerikai gazdaságokhoz képest óriási különbség, de Ázsiában is egyedülálló. Dél Koreában például a fogyasztói bizalom katasztrofálisan alacsony: 35,8!

Említsük meg, hogy Magyarországon sem épp bizakodó a fogyasztó: az Ipsos index 36! A kínaiaknak viszont van okuk az optimizmusra:

Kínában rekord termést várnak

Kedden ünnepelték a Termés napját a Mennyei Birodalomban, és ebből az alkalomból a pekingi mezőgazdasági minisztérium közölte, hogy kiváló termésre számítanak a nehéz körülmények ellenére. Kínában három rizs begyűjtési időszak van: a korai, a nyári és az őszi. Ez utóbbi a legfontosabb. A Covid-19 járványt követően a kormány nagy pénzekkel támogatta az infrastruktúrát. Ennek is köszönhető a jó termés – írja a Global Times.

Kína az exportban is jeleskedik

13,9%-ról 17,2%-ra növekedett a kínaiak részesedése a világ áruforgalmában – írja a Wall Street Journal. Mindez nyilvánvalóan azzal függ össze, hogy Kína az elsők között indította újra a gazdaságát a Covid-19 járvány után, és azóta nem kényszerült újabb jelentős lezárásokra.

Így Kína lehet az egyetlen olyan nagyhatalom, amely pozitív gazdasági növekedést lesz képes felmutatni az év végén – állapítja meg a Wall Street Journal.

Nem terveznek tömeges Covid-19 védőoltást Kínában

A járványnak vége, ezért csak azok kapnak védőoltást, akik a frontvonalban vannak: elsősorban az egészségügyi dolgozók – közölte a China News Service tudósítójával a járvány megelőző központ vezetője Pekingben. Dr. Gao Fu szerint, ha újra kitörne a járvány, akkor vennék fontolóra a tömeges védőoltást az 1,4 milliárd lakosú Kína egyes tartományaiban.

Mi van, ha olyan Covid-19 járvány törne ki mint Vuhanban? Akkor bizony elrendelnénk a tömeges védőoltást – ismerte el a járványmegelőző központ vezetője.

Hszi Csinping elnök nemrég hatalmas ünnepségen tüntette ki azokat, akik a járvány elleni harcban döntő szerepet játszottak. Az orvosok és ápolók ezrei az elmúlt hónapokban szinte éjjel-nappal a betegek mellett voltak a járvány kórházakban. Az eredmény szembetűnő: bár a járvány Kínából indult el – egészen pontosan a 11 milliós Vuhan városából – a hatalmas országban mégiscsak 90 ezer vírus fertőzést regisztráltak és „csak” 4734-en veszítették életüket. Ehhez képest az Egyesült Államokban a halálos áldozatok száma már meghaladja a 190 ezret…

8 kínai vakcina verseng

Pekingben semmit sem bíznak a véletlenre, ezért több kutató központ is lázasan dolgozik a Covid-19 védőoltáson. Korábban a járvány megelőző központ vezetője szeptemberre ígérte az első vakcinát, de valószínűleg csak később lesz általánosan használható oltóanyag. A kínaiak versengenek brit és amerikai gyógyszer kutatókkal is, hogy elsőként hozzanak létre hatékony oltóanyagot a Covid-19 vírus ellen.

Augusztusban maga Gao Fu doktor is megkapta az egyik kísérleti védőoltást. Ezt a televízióban is megmutatták, hogy növeljék a lakosság bizalmát. A SinoPharm állami gyógyszer kutató vállalat már korábban is közölte: a cég 30 vezetőjén próbálták ki a vakcinát mielőtt átadtak volna klinikai tesztelésre a kórházaknak Kínában.

Kaukázus 2020- nagyszabású orosz hadgyakorlat

Külföldi résztvevői is lesznek Oroszország idei legnagyobb katonai gyakorlatának, melyet Asztrahany városa környékén tartanak meg. Bár Azerbajdzsán és India lemondta a részvételt, így is igen impozáns a külföldi hadseregek listája.

Az egykori Szovjetunió tagállamai – köztük például Belarusz, amelynek nem sok érdeke fűződik ehhez a régióhoz, de bizonyíthatja törhetetlen hűségét Putyin elnökhöz. Ezenkívül részt vesznek még a mongolok is, akik hagyományosan kötődnek Moszkvához, hogy ellensúlyt találjanak Kínával szemben. Mindenekelőtt azért, mert Kína mellett ott szerepel Pakisztán is.

Miért mondta le India és Azerbajdzsán?

India és Kína határán újra kiéleződött a helyzet, Delhi erre hivatkozva nem küldi el katonáit a nagy orosz hadgyakorlatra. Másik be nem vallott oka is van a tartózkodásnak: India az elmúlt időszakban látványosan javította a kapcsolatait az Egyesült Államokkal. Washingtonból pedig diszkréten azt a tanácsot kapták, hogy nem oly fontos immár az együttműködés Moszkvával mint régebben …

Azerbajdzsán azért marad távol, mert Oroszország Örményországot támogatja a Hegyi Karabah vitában. Ezen a vegyes nemzetiségi területen évtizedek óta vitatkozik Örményország és Azerbajdzsán.

Magyarország ebben a vitában inkább Azerbajdzsánt támogatja: ezért is adta ki Orbán Viktor kormánya a baltás gyilkost, akit Bakuban nemzeti hősként ünnepeltek, mert álmában meggyilkolt egy örmény katonatisztet Budapesten.

Házhoz szállítás repülőgéppel

A túlélésért küzdő repülőtársaságok mindent megpróbálnak , hogy életben maradjanak: a Repüld át az Antarktiszt légi turizmustól a házhoz szállított sajttortáig.

Leghamarabb jövő év közepén állhat helyre a nemzetközi légiforgalom, de a légitársaságoknak addig is élniük kell valamiből. Mindent kitalálnak amivel pénzhez lehet jutni – írja a Bloomberg. Az ausztrál Quantas például egyik Boeing Dreamliner-ét arra használja, hogy légi körutat szervez az Antarktisz fölött. Az utazás szép pénzbe kerül: 7999 ausztrál dollárba, ez jelenleg 5850 amerikai dollárnak felel meg. November és február között hét útra lehet jelentkezni az Antarktisz fölött, amely „kihagyhatatlan élmény”. Az utazás 12-14 órán keresztül tart, de hát Ausztráliában hozzászoktak a hosszú légi utazásokhoz…

A Quantas nemcsak ebből szeretne pénzt csinálni, de piacra dobott olyan pizsamákat is, melyeket eddig az első osztályú utasok kaptak a hosszú útra. A 10 ezer pizsamát elkapkodták…

A 25 ausztrál dollár értékű csomag, melyet a drágább üléseket elfoglaló utasok eddig ingyen kaptak meg, most szintén piacra kerültek. A leszerelt Boeing gépek kis dohányzó asztalait is árusítani akarják mint „feledhetetlen emléket”.

Az Air Asia fapados légitársaság Malajziában, amely rekord veszteséget könyvelt el a vírus járvány idején, ezért most kereskedelmi szolgáltatást indított: közvetlenül össze akarja kötni a malajziai farmokat a távoli vevőkkel: szállodákkal, eladási láncokkal stb. Olyan szolgáltatást próbálnak nyújtani mint az Amazon a házhoz szállításban. A fagyasztott csirkétől az ananászig mindent szállítanak, hogy pótolják az utasoktól származó jegybevételt.

Házhoz szállítás repülővel

Ez az ötlete az Air North kanadai légitársaságnak, amely a Yukon vidékét kötötte össze olyan nagyvárosokkal mint például Vancouver. Az egykori aranyásó vidéken kilenc kanadai dollárért kínálják a menüt, ez 6,88 amerikai dollárt ér. Sajttortát is lehet rendelni 13,99 kanadai dollárért. Ez a szolgáltatás csak az északnyugati Whitehorse városában működik, ahol az ügyfelek másnap kapják meg a rendelt ételeket. A házhoz szállítás díja mindössze 10 kanadai dollár.

Utazás a nagy semmibe

Ezt kínálja a japán ANA holding, amely charter gépeken hirdet utakat. 300 embert sorsolnak ki „Hawaii utazásra”. Az Airbus A 380-as gépe békeidőkben Tokió és Honolulu között repked. Most azonban másról van szó: a 90 perces utazás során a légikísérők hawaii inget viseltek és természetesen maszkot. Csak épp a gép nem tartott sehova! Másfél óra után az utasok visszaérkeztek oda ahonnan elindultak „egy örökre emlékezetes Hawaii túrára”.

A Starlux Airlines hasonló utakat hirdetett Tajvan körül, de itt volt egy plusz érdekesség: maga az elnök vezette a repülőgépet! A jegyeket elkapkodták, egy jegy 144 dollárba került.

Kínában magára talált a légiforgalom

A jövő hónapban már el kívánják érni a tavalyi szintet – számolt be a China Daily. Ez persze a hazai forgalomra vonatkozik, amely Kína hatalmas belső piacán önmagában is igen jelentős. Mindez persze nem menne óriási kedvezmények nélkül. Csak egy példa: a China Eastern Airlines, amely Kína három legnagyobb légitársasága közé tartozik, különleges hétvégi ajánlattal állt elő. 3322 jüanért hétvégi kártyát kínálnak, mely egész évben érvényes. Vagyis 487 dollárért valaki minden hétvégén repülhet Kínában. A júniusban meghirdetett program igen népszerű: volt olyan légijárat, ahol az utasok 90%-a ezzel a hétvégi kártyával fizetett. Nem jár így rosszul a cég? Nem – mondják a China Eastern légitársaságnál: a gépek telve repülnek, és a hétvégi kártya használók zöme új utas, csak 150 ezren voltak, akik másodszor is használták az év végéig érvényes kártyájukat Kínában.

Növekednek az USA beruházásai Kínában

Mind Peking mind pedig Washington azt szeretné, hogy sikeresek legyenek a kereskedelmi tárgyalások – ezzel az optimistának szánt diplomáciai frázissal jellemezte az USA és Kína a tárgyaló delegációk vezetőinek keddi telefonbeszélgetését.

Peking oldaláról Liu Ho, a Harvardon végzett miniszterelnök-helyettes, Washingtonból pedig Steve Mnuchin pénzügyminiszter és Robert Lightizer vett részt a tárgyalásokon, melyekről semmilyen érdemi részletet sem közöltek. Az elmúlt idők szitok-átok kampányai után mindenesetre a kulturált hangnem is fontos előrelépésnek számít. Pekingben hivatalból optimisták amint ez a Global Times cikkéből kiderül.

„Peking megőrzi a hidegvérét” – nyilatkozta a portálnak a Népi Egyetem külügyi intézetének igazgatója, aki felhívta a figyelmet arra, hogy az USA közvetlen beruházásai évről évre nőnek Kínában annak ellenére, hogy Trump elnök az elmúlt időszakban ezzel ellentétes politikát folytat.

Az USA beruházás meghaladta a 216 milliárd dollárt

Ha változatlan árakon számolunk, akkor a növekedés szembetűnő, ha lassult is az elmúlt időszakban. A US Bureau of Economic Analysis szerint 2016-ban az amerikai beruházások értéke még nem érte el a 100 milliárd dollárt (97,458 milliárd) míg 2019-ben ez a szám már meghaladta a 116 milliárd dollárt.

Választási év szója szószban

Pekingben úgy gondolják, hogy Trump szinte kizárólag amiatt fordult szembe Kínával, mert választási tanácsadói ezt javasolták neki. Jó példa erre a szója ügy, melyről már John Bolton, Trump elcsapott tanácsadója is írogatott nemrég megjelent könyvében. Kínában fogy a világon a legtöbb szója szósz, és az amerikai farmerek erre a piacra szánják árujukat. Minthogy Trump hű szavazóiról van szó, az elnök többször is kérte a kínaiakat: tőlük vegyenek szóját! Amikor az elnök szankciókkal sújtotta a kínai export jó részét, akkor a kínaiak válaszul áttértek a latin-amerikai szója importra. A dühös amerikai farmerek pedig az elnöknél reklamáltak emiatt. Most a kereskedelmi tárgyalások kapcsán a pekingi Global Times minden kommentár nélkül közölte: augusztus 7 és 14 között Kína 2,3 millió tonna szóját vásárolt az Egyesült Államoktól…

Ex CIA ügynök Kínának kémkedett

Az Egyesült Államokban vádat emeltek egy kínai származású USA állampolgár ellen, aki korábban a CIA illetve az FBI munkatársa volt. A CIA állítja, Kína tagadja, hogy Pekingnek kémkedett.

Andrew Yuk Ching Ma a Hawai szigeteken lakott. Ott állított neki csapdát a kémelhárítás. Amióta Washingtonban Kínát stratégiai ellenfélnek nevezték meg, a kémelhárítás szisztematikusan kutat Pekingnek dolgozó hírszerzők után az Egyesült Államokban. A kínai hírszerzők elsősorban ipari kémkedést folytatnak az USA-ban. A most vád alá helyezett egykori CIA ügynök is informatikával kapcsolatos kódokat adott át korábban Peking embereinek, az elmúlt időszakban pedig az amerikai kémelhárítás őt csapdába csalogató munkatársainak.

Peking kém hisztériával vádolja Washingtont

Hidegháborús mentalitást vet a Trump kormányzat szemére a pekingi vezetés, amely még nem is oly rég a Tiltott városban ünnepelte az amerikai elnököt. Aki magával hozta unokája videó üdvözletét, melyben ékes kínai nyelven köszöntötte Hszi Csinping bácsit és nejét.

A választási kampány idején azonban Kína elsőszámú bűnbakká vált  Washingtonban, mert Trump tanácsadói így próbálják meg ellensúlyozni az elnök népszerűségvesztését, mely elsősorban amiatt következett be, hogy nem tudta megfelelőképp kezelni sem a Covid-19 járvány sem pedig a nyomában fellépő gazdasági válságot.

USA-Kína katonai egyeztetés

Mindenképp el kell kerülni a háborút az Egyesült Államokkal – írja vezércikkében a Global Times, mely általában a pekingi vezetés véleményét tükrözi. A cikk megállapítja, hogy igen veszélyes helyzet alakult ki a Dél-kínai tengeren és a Tajvani szorosban, de szerencsére az amerikai és a kínai katonai vezetők egyeztettek egymással, így sikerült elhárítani a katonai konfliktust.

A fő front a gazdaság

A jövő héten újrakezdődnek a kereskedelmi tárgyalások a globális gazdaság két legnagyobb állama között, melyek január óta szüneteltek. Azóta kitört a koronavírus járvány, mely Kínát érintette elsőként, de amelyet a pekingi vezetés sikerrel kontrollált. Nem úgy mint Trump: a napi 1000 vírus halott a választások elvesztését is jelentheti. A gazdasági válság mélyen érintette Kínát is, de a második félévre már optimista előrejelzések születnek nemcsak Pekingben, de külföldön is. A szakértők szerint Kína lehet az egyetlen olyan nagyhatalom, mely pozitív GDP növekedést tud felmutatni az idén.

Trump Kína ellenessége határidős ügylet?

Pekingben arra számítanak , hogy akárki nyeri a választásokat novemberben, a kapcsolatok enyhülni fognak, mert a feszültség éleződése Washingtonnak sem érdeke. Épp ezért a kínaiak nem gondolnak kemény válaszcsapásra, mert hosszú távon a kapcsolatok további elmélyítését szeretnék elérni. Közben szép csendben egyeztetnek a Kínában működő amerikai cégekkel. A kereskedelmi kamara felmérése szerint 84%-uk nem kívánja leépíteni kapcsolatait Kínával annak ellenére, hogy Trump Kína ellenes retorikája erre ösztönzi őket.

Közben Peking szép csendben erősíti diplomáciai és gazdasági kapcsolatait: Iránnal olyan hosszú távú olaj megállapodást kötött, amely lehetővé teszi az iszlamista rendszer finanszírozását. Más oldalról pedig biztosítja Kína energia ellátását.

Peking Brüsszelnek is felajánlotta az együttműködést Trumppal szemben, de ezt az EU elutasította. Németország európai ügyekkel megbízott minisztere meg is mondta, hogy miért: Kínát stratégiai vetélytársnak tekintik, amelynek behatolása Európába nemzetbiztonsági kockázatot okozhat minden egyes uniós államban! Ez finom célzás azokra az államokra mint Magyarország, amelyek a Huawei-re bízzák az 5G rendszerüket.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!