Kezdőlap Címkék Kim dzsong un

Címke: kim dzsong un

Kim Dzsong Un is támogatja Orbán Viktort – (megnyugodtunk)

Észak Korea külügyminisztériuma – kis késéssel – így reagált Orbán Viktor október 23-i beszédére: ”Magyarország miniszterelnöke egy megemlékezésen világossá tette országa álláspontját a szuverenitás megvédésére az Európai Unióval egyre növekvő nyomásával szemben.

A magyar miniszterelnök azt mondta, hogy az Európai Bizottság és az Európai Néppárt közös akciót terveznek a magyar kormány és a független magyar külpolitika megdöntésére.  A magyar miniszterelnök közölte: nincsen szüksége Brüsszel jóváhagyására, hiszen olyan kérdésekben diktál a tagállamoknak, melyek nemzeti hatáskörbe tartoznak. Helyénvaló lenne, ha Brüsszel tisztelné a tagállamok önállóságát. A magyar miniszterelnök kijelentette, hogy Magyarország nem ijed meg az imperialista fenyegetéstől, és elszántan harcol az ellen, hogy Brüsszel bábállamot csináljon belőle. Végül a magyar miniszterelnök megerősítette, hogy a magyar kormány továbbra is elkötelezett ebben a szabadságharcban” – foglalta össze Orbán Viktor október 23-i beszédét Észak Korea külügyminisztériuma. Putyin orosz elnök júniusban stratégiai együttműködési egyezményt kötött Kim Dzsong Un-nal. Ennek keretében Észak Korea lőszert szállít Oroszországnak, és 12-15 ezer katonát küld az oroszok támogatására.

Orbán Putyin és Trump közös gauleitere?

A magyar miniszterelnök megerősítette: Trump győzelmére számít, és ennek megfelelően irányítja a magyar külpolitikát. Amelynek iránya továbbra is az eurázsiai együttműködés – erősítette meg Minszkben egy nemzetközi tanácskozáson Szijjártó Péter. A magyar külügyminiszter mellett Szergej Lavrov, az orosz diplomácia vezetője volt a másik díszvendég Minszkben.

Miben állapodhat meg Trump és Putyin? Az ex elnök azt állítja: 48 órán belül békét teremtene Ukrajnában! Fegyverszünet jöhetne létre a jelenlegi front vonalakon, és az USA garantálná: Ukrajna nem lesz a NATO tagja, de egyúttal Washington vigyázna a fegyverszüneti vonalra éppúgy mint Koreában. Ahol 1953 óta csak fegyverszünet áll fenn, béke nincs.

Ebben a helyzetben jöhetne el Orbán gauleiter kora: a magyar miniszterelnök egyesítené Trump és Putyin európai barátait. Ezt a célt szolgálja a Patrióták frakció az Európai Parlamentben, és a magyar-szerb – szlovák hármas szövetség. Orbán Viktor miniszterelnök szívesen bevonná ebbe a hármas szövetségbe Csehországot is, persze csak akkor, ha ott újra Andrej Babisnak hívnák a miniszterelnököt. Aki egykor a KGB összekötő tisztje volt a KGB és a csehszlovák titkosszolgálat között.

Csúcstalálkozó Budapesten

Uniós csúcs lesz, melyen sok más állam vezetői is részt vesznek. Várhatóan megérkezik Mario Draghi egykori olasz miniszterelnök, aki korábban az Európai Központi Bank vezetője volt. A brüsszeli bizottság kérésére jelentésben összegezte az Európai Unió gazdasági helyzetét, és egyre romló versenyképességét a globális piacon.
A magyar diplomácia ezért is választotta a versenyképességet a soros elnökség jelszavának.
Mario Draghi közös hitelfelvételt sürget, és előrelépést az Európai Egyesült Államok felé. Orbán Viktor ezt ellenzi. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök – Orbán politikai szövetségese – viszont helyesli Mario Draghi elképzeléseit. Ha Trump nyer a választáson, akkor az Európai unió lépéskényszerbe kerül. Orbán ebben a zavaros helyzetben akar gauleiter lenni a senki földjén: a magyar miniszterelnök abban bízik: megmenthető az Európa – Oroszország – Kína együttműködés annak ellenére, hogy az USA 2021-ben stratégiai ellenfelévé nyilvánította Kínát és Oroszországot. Orbán bízik Trump támogatásában és abban, hogy a régi – új elnök le se szarja Európát. Hamarosan kiderül: jól számolt-e Orbán, aki sejti, hogyha Kamala Harris jön Washingtonban, akkor neki kampec Magyarországon.

Az árvízvédelem 30-40 vezetőjét kivégezhették Észak Koreában

Dél Korea hírszerző szolgálata úgy értesült, hogy a diktátor utasítására az árvízvédelem egész vezérkara a kivégző osztag elé került a világtól elzárkózó nemzeti kommunista államban.

A hírek szerint 1500 halálos áldozata volt a nagy árvizeknek nyáron Észak Koreában, ahol elhanyagolják a környezetvédelmet, mert a katonai kiadások elviszik a nemzeti jövedelem nagy részét. A duci diktátor a kommunista párt vezetősége előtt kijelentette:

“szigorú büntetést kapnak azok, akik felelősek az árvíz károkért!”

Többezer hektár föld került víz alá Észak Korea északi tartományaiban, ahol sokezer embert ki kellett telepíteni. A földek víz alá kerülése azért is tragikus ebben a gyengén fejlett országokban, mert újra felütötte fejét az éhség miután a hazai mezőgazdaságnak kellene ellátnia a 24 milliós lakosságot, mert a hatalom a csempészéssel megszerzett valutát katonai technológia megszerzésére fordítja illetve arra, hogy ellássa a diktátort francia borokkal és likőrökkel valamint sajtokkal. Kim Dzsong Un fiatal korában Svájcban tanult, és akkor kedvelte meg a francia borokat és sajtokat. Emiatt alaposan el is hízott, de miután majdnem belehalt a Covid járványba, amely hivatalosan nem is létezett Észak Koreában, fogyókúrázni kezdett.

Diktátor elődeitől, nagyapjától és apjától eltérően, Kim Dzsong Un sírva kérte népe bocsánatát azért, mert nem sikerült tisztes életszínvonalat teremteni a világtól elzárkózó nemzeti kommunista országban.

Kiket végezhettek ki most?

A diktátor korábban saját mentorát, nagynénje férjét is kivégeztette, mert az kínai típusú reformokat javasolt. Most a dél-koreai hírszerzés szerint a kivégzett vezetők között van az egykori belügyminiszter és több tartomány vezetője. A belügyminisztert júliusban váltották le, sorsáról azóta semmit sem lehetett tudni. Ő volt állítólag az árvízi védekezés fő felelőse. Az észak-koreai sajtó természetesen csakis Kim Dzsong Un árvízi “hőstetteiről” számolt be: katonai helikopteren járta be a leginkább veszélyeztetett körzeteket, és személyesen irányította 5000 árvíztől körülvett paraszt kimentését. Az észak-koreai propaganda furcsa viszonyban áll a valósággal: még az is lehet, hogy igaz, amit állít, de senki sem tudja ellenőrizni a tényeket, mert minden fontos információ hadititoknak minősül Észak Koreában, amely ma is a háborús hisztéria légkörében él noha a fegyverszünetet 1953-ban aláírták, és azóta Dél Korea a térség egyik legfejlettebb államává vált.

Több szakértő kétkedik abban, hogy valóban kivégeztek 30-40 vezetőt az árvíz miatt Észak Koreában – írta az NK News szöuli portál, arra utalva, hogy míg megszilárdította hatalmát az ifjú diktátor addig valóban sok fontos kádert gyilkolt meg, de az utóbbi időben ez már kiment a divatból, mert Kim Dzsong Un biztosnak érzi hatalmát. Észak Korea diktátora nemrég fogadta Putyin orosz elnököt, aki jelentős mennyiségű lőszert kért és kapott. Cserében katonai technológiát adott Észak Koreának, amely folyamatosan nukleáris háborúval fenyegeti a világot.

Kim Dzsong un: rizs helyett rakétát !

0

“Egyre nagyobb a feszültség a világban, és mind többen fenyegetik hazánkat, ezért a hadseregnek készen kell állnia arra, hogy minden támadást visszaverjen!” – hangsúlyozta Észak Korea diktátora abból az alkalomból, hogy újra lecserélte a vezérkari főnököt.

Hatalomra kerülése óta rendszeres a tisztogatás a fegyveres erőknél éppúgy mint a kommunista pártban, mert az ifjú diktátor tart a nála idősebb és tapasztaltabb vezetőktől. Ri Dzsong il tábornokot tavaly decemberben nevezték ki a vezérkari főnök első helyettesének, és most lett a hadsereg vezetője, ki tudja meddig?

A váltást szakértők összefüggésbe hozzák két külföldi eseménnyel is: Kínában Hszi Csin ping elnök leváltotta a rakéta haderőnem teljes vezérkarát, és olyan új vezetőket állított a stratégiai fontosságú csapatok élére, akiknek nem sok tapasztalatuk van e téren, ámde lojalitásukhoz nem férhet kétség. Habár ebben sem lehet biztos senki hiszen a frissen kinevezett kínai külügyminiszter is eltűnt egyik-percről a másikra miután eredménytelenül tárgyalt Tony Blinken amerikai külügyminiszterrel Pekingben.

A másik külföldi esemény, amely elgondolkodtathatta Kim Dzsong un elnököt az a Prigozsin lázadás lehetett. A Wagner csapatok fellázadtak, és Moszkva ellen indultak. Igaz, hogy végülis visszafordultak, de a lázadás jelezte: a lojalitás sohasem töretlen. Az ilyen sztálinista rendszerekben a diktátornak üldözési mániája szokott lenni: maga Sztálin szinte az összes marsallt kivégeztette a harmincas években. Akkoriban Bugyonnij marsall félve érdeklődött Vorosilov marsallnál: nem mi leszünk a következők?

“Ne félj, a Gazda csak az okos marsallokat végzi ki!”

Mindketten életben is maradtak.

Éhség

Kim Dzsong un nem hagyott kétséget afelől, hogy a jövőben is minden pénzt a fegyveres erőkre fordítanak annak ellenére, hogy az országban újra általánossá vált  az éhezés. Észak Koreában attól tartanak, hogy megismétlődhet a kilencvenes évek tömeges éhhalála amikor több mint egymillió ember halt meg idő előtt a nemzeti kommunista rendszer fegyverkezési politikája miatt. A Szovjetunió bukása után megszűnt a támogatás Moszkvából, ezért felül kellett vizsgálni a költségvetést. A kommunista dinasztia második uralkodója, aki trónörökösként irányította a világtól elzárkózó országot, úgy döntött, hogy nemcsak, hogy nem csökkenti a katonai költségvetést, de még meg is növeli azt a lakosság ellátásának kárára. A fejadagokat csökkentették, a feketepiacot felszámolták. Az akkor 24 milliós országban több mint egymillióan haltak éhen.

Miért? A kommunista Kim dinasztia azért fegyverkezik, mert attól tart, hogy az amerikaiak levadásszák őket éppúgy mint Szaddám Huszein elnököt Irakban vagy Kadhafit Líbiában. Washingtonban a gonosz birodalmának nevezték Észak Koreát is.

Az USA aztán 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot, ezért Észak Korea már jobban bízhat Pekingben és Moszkvában. Sojgu orosz hadügyminiszter nemrégiben Észak Koreában járt, és olyan régi orosz fegyvereket vásárolt, melyeket Moszkva adott el korábban a nemzeti kommunista rendszernek, amelyben

a hetven éve meghalt Sztálin “élt, él és élni fog.”

A diktátor húga bekerült az Államtanácsba

Észak Korea fura ura előléptette 34 éves húgát, aki ezentúl a legfontosabb állami testület nevében nyilatkozhat. Kim Jodzsong a fontos nemzetközi tárgyalásokon mindig ott állt bátyja mögött.

Olykor meg is előzte őt: az Észak Koreában 1945 óta uralkodó Kim család első olyan tagja volt, aki Dél Korea földjére tette a lábát. Így készítette elő a két Korea vezetőinek csúcstalálkozóját. Jelenleg Kim Jodzsong Észak Korea propaganda főnöke és a diktátor „szóvivője”. Amikor Kim Dzsong un valamilyen oknál fogva eltűnik a nyilvánosság elől, akkor a külvilág a húgát lesi, hátha megtud valamit a diktátor állapotáról. Ez általában hiú remény, mert Észak Koreában a Kim család ügyei szigorúan őrzött államtitkok. Aki fecseg,meghal. A diktátor nagynénjének férje, aki egyben Kim Dzsong un mentora is volt, a kivégző osztag előtt végezte életét, mert Pekingben kissé túl sokat árult el a hatalom belső ügyeiről a nagy kínai szövetségesnek.

Észak Korea felértékelődött

Az Egyesült Államok létrehozta a Quad szövetséget Kína bekerítésére, de ebben Dél Korea nem vesz részt. Épp ezért Kim Jodzsong jelezte: készek találkozni a dél-koreai elnökkel persze nem feltételek nélkül. Közben viszont háborús tervekkel vádolta meg Washingtont. Ez azért érdekes, mert a diktátor húga szerepet játszott abban, hogy létrejöjjön a csúcstalálkozó Trump ex elnökkel Szingapúrban. Bátyjával együtt megtette a 60 órás vonat utat Hanoiba, ahol végül nem sikerült megállapodni Donald Trumppal. Kiderült, hogy csak PR eseményről volt szó, amely Trump belpolitikai érdekeit szolgálta.

Amíg jók voltak Peking és Washington kapcsolatai addig a kínaiak mérsékelni próbálták a duci diktátort, aki rendszeresen háborúval fenyegette az Egyesült Államokat. Most viszont az észak-koreai ballisztikus rakéták, amelyek nukleáris robbanófejet is tudnak az USA fölé szállítani, felértékelődtek. Nemrég hiperszonikus rakétát próbáltak ki Észak Koreában – emlékeztet a CNN, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy a fegyverkezési program eddigi katonai vezetőjét kitették az Államtanácsból. Helyét épp az a Pak tábornok foglalta el, aki felelős a hiperszonikus rakétáért Észak Koreában.

Állhat-e nő a militarista dinasztia élén?

Erről vitatkoznak a szakértők Kim Jodzsong előléptetése kapcsán. A diktátor ugyanis gyakran tűnik el a nyilvánosság elől, és ilyenkor felröppennek a találgatások az egészségi állapotáról. A dél-koreai hírszerzés szerint a diktátor húga de facto a rendszer második embere függetlenül attól, hogy épp milyen állami vagy párt tisztséget tölt be. Dél Koreában azt gondolják, hogy Kim Jodzsong intézi a legfontosabb diplomáciai ügyeket is: a két Korea közötti viszonyt illetve az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatot.

A szakértők emlékeztetnek arra is, hogy Észak Koreában nem mindenki örül Kim Jodzsong gyors karrierjének: az év elején kitették a kormányzó párt nagyhatalmú politikai bizottságából, ahol csak póttag volt. Ez a büntetés állítólag azért érte, mert az ő parancsára robbantották fel a két Korea összekötő irodáját Keszon városában. Most a diktátor közölte, hogy visszaállítják a kommunikációt a két Korea között.

A dél-koreai hírszerzés nem hisz abban, hogy a diktátor húga második emberből első lehet. Hiába tagja a mindenható dinasztiának, de a tábornokok nem fogadnának el egy nőt a parancsnoki poszton, ahol Észak Koreában 1945 óta egy Kim családból származó férfi áll.

Miért fogyott le a duci diktátor?

140 kilót nyomott Észak Korea fura ura a dél-koreai hírszerzés szerint, de most karcsúbban jelent meg a nyilvánosság előtt. Miután Észak Koreában minden államtitok, és különösen az, ami Kim Dzsong unt érinti, ezért mindenki csak találgat, hogy mi lehet a szemmel látható fogyás oka?

A most 37 éves diktátor, akinek pontos életkora is államtitok, tíz éve van hatalmon, és minden évben jó pár kilót felszedett. Eddig.

Szöulban két dologgal magyarázzák a fogyást: az egyik az, hogy orvosai vették rá fogyókúrára a duci diktátort, akinek apja és nagyapja is keringési betegségben hunyt el. Kim Dzsong un – meg nem erősített hírek szerint – cukorbeteg is. Ez pedig a túlsúllyal kombinálva végzetes is lehet.

Személyi változások a csúcson

Észak Koreában létrehoztak egy új tisztséget az országot vaskézzel kormányzó pártban. Ez az ügyvezető titkári poszt egyértelműen a második embert jelenti Észak Korea hatalmi piramisában. Phenjanban egyelőre nem közölték, hogy ki tölti be ezt a kulcs pozíciót, melynek létrehozása azt jelzi: súlyos gondok vannak Észak Koreában. Ahol az akkor még duci diktátor sírva jelentette be, hogy éppoly tömeges éhségre kell felkészülni mint a kilencvenes években amikor százezrek haltak éhen, mert leállt a szovjet segély miközben a méregdrága fegyverkezési program folytatódott.

Dél Koreában úgy vélik: lehet, hogy Kim Dzsong un azért fogyott le, hogy ne ingerelje honfitársait mázsás pocakjával!

Válság kiút nélkül

Az ifjú diktátor arra alapozta számításait, hogy Trump elnökkel meg tud állapodni. Többször találkoztak is, alá is írtak szigorúan titkos egyezményeket, de azután kiderült: mindez csak PR mindkét részről. Maradtak az Észak Koreát fojtogató szankciók, és tovább folytatódnak a méregdrága fegyverkezési programok. Biden elnöknek pedig kisebb gondja is nagyobb annál minthogy szóba álljon Kim Dzsong un-nal, akivel Trump egészen szívélyes viszonyt alakított ki.

A tömeges éhezés viszont alááshatja a brutális elnyomó rendszert hiszen a hírek szerint a katonák és a rendőrök fejadagját is csökkentették Észak Koreában.

Kivégzés a járványtilalmak megsértése miatt

Észak Koreában nem viccelnek a Covid-19 járvánnyal, amely hivatalosan ugyan nem létezik, de a hatalom mégiscsak elszántan harcol ellene. Olyannyira, hogy lezárták a kínai határt, amely pedig létfontosságú az észak-koreai gazdaság és persze a csempészet szempontjából.

Kim Dzsong un, az ifjú generális állítólag maga is megkapta a Covid-19 fertőzést, ezért szerepel oly ritkán a nyilvánosság előtt. A szövődmények megtámadták idegrendszerét is. Ennek kettős hatása van: egyrészt sírva kérte honfitársai bocsánatát azért, hogy képtelen volt jobb életszínvonalat teremteni. Ilyesmire évtizedek óta nem került sor Észak Koreában, melyet a Kim dinasztia irányít vaskézzel 1945 óta.

A másik következmény az, hogy több munka hárul a diktátor húgára. Kim Jodzsong immár nemcsak a propaganda irányítója és bátyjának kabinetfőnöke, de ő helyettesíti a diktátort akkor amikor az nincs abban az állapotban, hogy az államügyeket intézhesse.

Kivégzés a határ övezetben

Egy csempészt állítottak kivégző osztag elé a kínai határ közelében, hogy ily módon riasszák el az észak koreaiakat attól, hogy a dinamikusan fejlődő kínaiaktól szerezzék be a létfontosságú cikkeket is.

A korábban kevésbé őrzött határon megsokszorozták a határőrök számát, és hangszórókon tudatják a lakossággal: a határőröknek tűzparancsuk van!

Csakhogy Kim Dzsong un már a határőrökben sem bízhat meg 100%-ig.

Többször kiderült ugyanis, hogy a határőrség összejátszik a csempészekkel, akiktől védelmi pénzeket szednek illetve osztoznak a biznisz hasznán.

Ezért a diktátor a titkosszolgálat különösen megbízható alakulatait is a határra rendelte azzal a feladattal, hogy ők ellenőrizzék a határőröket!

Az eredmény? Idén már 75%-al csökkent Észak Korea kereskedelme Kínával, a csempészetre vonatkozóan nincsenek adatok, de abban minden szakértő egyetért, hogy dollár milliárdokról van szó. A legfőbb csempész maga a titkosszolgálat, amelynek mindenáron pénzt kell produkálnia a fegyverkezési programhoz.

Kim Dzsong un valószínűleg újabb rakéta kísérleteket hajt végre, hogy felhívja magára Joe Biden figyelmét – állítja a dél-koreai hírszerzés, mely szerint januárban a pártkongresszus előtt nagyszabású katonai parádé is lesz. Mit szól mindehhez a Covid-19 vírus?!…

Észak Korea kemény valutát akar szerezni mindenáron

17 dolláros havi előfizetési díjat számít fel ezentúl az a Japánban megjelenő koreai újság, mely élteti Kim Dzsong un rendszerét. A japán kémelhárítás szerint ez nem más mint pénzgyűjtés a nemzeti kommunista rendszernek, amely olykor háborúval fenyegeti meg Japánt.

150 ezren olvassák a Choson Sinbo nevű lapot Japánban, ahol többmilliós koreai kisebbség él, de csak elenyésző kisebbségük szimpatizál Észak Koreával. Amely mindent feláldoz azért, hogy atomhatalom legyen. Még a rendszert vaskézzel irányító diktátor is elismerte, hogy ezért a lakosságnak óriási áldozatokat kell hoznia. Kim Dzsong un ezért sírva bocsánatot is kért. Ez nagy feltűnést is keltett, mert sem nagyapja, a rendszer alapítója sem pedig apja nemigen gyakorolt nyilvános önkritikát. Dehát, a helyzet valóban rémes, mert az amúgy is gyengén teljesítő észak-koreai gazdaságot sújtják az amerikai szankciók, a Covid-19 járvány és az, hogy a szövetséges Kínának most kisebb gondja is nagyobb annál minthogy segélyezze a megszorult nemzeti kommunista rendszert.

2 milliárd dollár hacker akciókból

Észak Korea villámgyorsan kifejlesztett egy jól képzett hacker csapatot, amelyik igyekszik megcsapolni a bank rendszereket és különös előszeretettel a bitcoin piacot. A legutolsó összesítés tavaly készült ebben az ügyben: az ENSZ szerint meghaladta a 2 milliárd dollárt Észak Korea bevétele a hacker akciókból!

Az észak-koreai titkosszolgálat irányításával működő hacker csapat tagjait Kínában képezték ki, és egyre sikeresebben törik fel a nem megfelelően védett pénzügyi rendszereket. Az amerikai kémelhárítás szerint nem szabad lebecsülni az észak-koreai hackerek szakértelmét. Ráadásul nem is nagyon igyekeznek eltüntetni a nyomokat.

Mind az amerikai mind pedig a japán kémelhárítás megvan győződve arról, hogy az ily módon megszerzett pénz elsősorban a fegyverkezés céljait szolgálja Észak Koreában.

Több százezer észak-koreai „vendégmunkás” Kínában és Oroszországban

Az állam kapja a munkájukért a pénzt, a dolgozóknak meg kell elégedniük az ellátással. Amely viszont jobb mint amihez otthon hozzájuthatnak.

A pénzek átutalását is szankciók akadályozzák, de Kína és Oroszország nem veszi figyelembe ezeket.

Ha tovább romlik az életszínvonal, akkor a rezsim léte is kockán foroghat

Erről nyilatkozott egy japán professzor, aki a tokiói Waseda egyetemen tanít Korea jelenkori viszonyairól. Sigemura professzor a közszolgálati Deutsche Wellenek elmondta, hogy oly mértékben csökken a lakosság életszínvonala, hogy az már kikezdheti a rendszer alapjait is. Különösen miután az elit is elégedetlenkedni kezdett Észak Koreában a japán professzor szerint.

„Kim Dzsong un ezért minden eszközt megragad rendszerének megmentésére!”

A diktátor bocsánatot kért a gyilkosságért

0

Kim Dzsong un gyalázatos esetnek nevezte azt, hogy észak-koreai határőrök lelőttek egy dél-koreai tisztviselőt, aki hajójával északi vizekre tévedt. A hivatalos indoklás szerint azért végeztek a 47 éves dél-koreai férfivel, mert az megtagadta az igazoltatást. Az észak-koreai hatóságok tagadták, hogy elégették volna a férfi holttestét.

Dél Korea elnöke, aki már vendégeskedett korábban Északon és a párbeszéd híve, sokkolónak nevezte az észak-koreai határőrök brutális eljárását.

A duci diktátor először kért bocsánatot

Észak Koreában azt hangsúlyozzák a szörnyű gyilkosság kapcsán, hogy először fordult elő, hogy az első számú vezető bármiért is elnézést kért volna Dél Korea államfőjétől. A két Korea határán évtizedek óta vannak incidensek, melyek nemegyszer gyilkossággal végződnek. Észak Koreában a határőröknek parancsuk van arra, hogy minden eszközzel akadályozzák meg a határok átlépését, amely csak különleges engedéllyel lehetséges. A rokonok olykor évtizedekig nem láthatják egymást, ha a család egyik része Északon, a másik Délen él.

Korábban a Dél Koreában megrendezett téli olimpia alkalmából Szöulba látogatott a diktátor húga. Kim Jodzsong volt az első, aki az Észak Koreát vaskézzel vezető família tagjai közül Délre látogatott. Látogatást tett Phenjanban Mun Dzsein dél-koreai elnök is. A kezdeti sikerek után elapadtak a remények, mert nem sikerült áttörést elérni az USA és Észak Korea között annak ellenére, hogy Trump elnök többször is találkozott a diktátorral. Miután Dél Korea biztonságát az USA szavatolja, ezért a két Korea nem állapodhat meg, amíg Kim Dzsong un és Trump nem jut dűlőre. Ebben a helyzetben született meg a diktátor bocsánatkérő levele, amely a maga műfajában újdonság a két Korea között, melyeket még amerikai-szovjet megállapodás választott ketté 1945-ben.

A diktátor húga kulcsszerepben

Kim Dzsong un helyett húga, Kim Jodzsong dönthet ezután néhány fontos ügyben Észak Koreában. A világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszer feje ezenkívül azt is közölte, hogy a jövőben más vezetők jogköre is bővül, hogy ezzel csökkentsék az első számú vezetőre jutó terheket. A dél-koreai hírszerzés szerint ez komoly problémákra utal az észak-koreai rendszeren belül.

Egészségügyi válság

Bár hivatalosan nincs Covid-19 vírus Észak Koreában, de Keszon városát a fegyverszüneti vonal közelében lezárták „megelőzés céljából”. Kim Dzsong un is megkaphatta a fertőzést, mert hónapok óta keveset mutatkozik és nem tart beszédeket. A Covid-19 vírus megbetegedésnek szövődményei lehetnek, melyek a túlsúlyos és cukorbeteg első számú vezető munkaképességét komolyan korlátozhatják. Minderről természetesen a hivatalos propaganda, melyet már eddig is Kim Jodzsong irányított egy kukkot sem szól.

Éhezés és kutya élet

A dél-koreai hírszerzés arra hívja fel a figyelmet, hogy újra az éhezés jeleit mutatja a vidéki élet Észak Koreában, ahol még mindig jegyrendszer van érvényben pedig a koreai háború már 1953-ban lezárult. A piramis legalján elhelyezkedő parasztok csak minimális fejadagot kapnak, a munkatáborok népe még azt sem. Ezért a lakosságot felszólították: szolgáltassák be a kutyákat! Észak Koreában kutyahúst is fogyasztanak – főként akkor, ha nincs más.

Mindeközben a fegyverkezési programok folytatódnak

A nemzeti jövedelem nagy részét katonai célokra fordítják: a legtöbb pénzt a nukleáris és rakéta fegyverzet emészti fel. Az USA hírszerzése ezenkívül felfedezte, hogy Észak Koreának óriási vegyi fegyver készletei is vannak. Ez komoly aggodalmat okoz Dél Koreában, melynek fővárosa, a 12 milliós Szöul egészen közel fekszik a két Koreát elválasztó fegyverszüneti vonalhoz.

Észak Koreának már van miniatürizált atombombája

ENSZ szakértői jelentés  állítja, hogy Észak Koreának már van atombombája. Igaz, csak miniatürizált kivitelben, de ballisztikus rakétába szerelve így is elérheti vele az Egyesült Államokat. 

A Reuters hírügynökség megszerezte az ENSZ  egy szakértői jelentését. Hivatalosan csak ősszel az ENSZ közgyűlésen terjesztik elő a jelentést. Trump személyesen akarja képviselni az USA-t a közgyűlésen. Korábban többször is találkozott Kim Dzsong un-nal, de jelenleg esély sincsen a megállapodásra. Ezért Észak Korea olyan atomfegyvert fejlesztett ki, mellyel elérheti az USA-t is.

Kim Dzsong un beváltotta fenyegetését

Szingapúrban Trump és Kim Dzsong un abban állapodtak meg, hogy Észak Korea leszereli atomfegyvereit cserébe az USA megszünteti az embargót. Aztán kiderült: mindkét fél másképp értelmezi a megállapodást. Az amerikaiak úgy, hogy csak akkor szüntetik meg az embargót, ha a helyszínen is ellenőrizhetik a nukleáris arzenál megsemmisítését. Észak Korea szerint viszont a két folyamatnak párhuzamosan kellene haladnia. Egyetértés híján Kim Dzsong un újra fenyegetőzni kezdett:

olyan miniatürizált atomfegyvert fejlesztenek ki, melyeket be lehet szerelni a ballisztikus rakéták fejébe.

Az ENSZ szakértők szerint ez immár megtörtént. Mit jelent ez? Azt, hogy elvben Észak Korea nukleáris támadást indíthat az USA nyugati partján levő államok ellen. Illetve kifejleszthet olyan tengeralattjárókat, melyek a víz alatt megközelítik Amerika partjait, és onnan fenyegethetik az USA nagyvárosait. A fenyegetés reális még akkor is, ha a Pentagonban kételkednek abban, hogy Észak Korea jelenleg valóban képes lenne erre. De az amerikai szakértők rendszeresen csalódtak: alábecsülték Észak Korea elszántságát e téren. Miért sikerül ilyen gyorsan fejleszteni a nukleáris technológiát Észak Koreának ?

Orosz tudósok a háttérben

Az amerikai hírszerzés felfedte már a kilencvenes években, hogy a Szovjetunió bukása után rakéta és nukleáris szakértők egy csoportja Észak Koreába szerződött. Minden bizonnyal ennek köszönhető a gyors fejlődés a rakéta és nukleáris technológiában. Oroszország és Kína baráti kapcsolatot ápol Észak Koreával, de mind Putyin mind a kínai vezetők letették a nagyesküt: semmilyen nukleáris technológiát nem adnak át Észak Koreának.

A nemzeti kommunista rendszer ugyanis nem ismeri el Dél Korea létét sem, és állandóan azt hangoztatja: a koreai háború nem ért véget! Csak fegyverszünet van érvényben! Jogilag valóban ez a helyzet: Sztálin halála után aláírták a fegyverszüneti megállapodást, de békeszerződést azóta sem kötöttek.

Észak Korea nemzeti jövedelmének 90%-át katonai célokra költi miközben a lakosság jelentős része éhezik. Az éhezés végterméke a miniatürizált atombomba.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK