Kezdőlap Címkék Jobbik

Címke: jobbik

Szemöldökcsipesz

A kormányzáshoz komolyabb eszköz kell, mint egy szemöldökcsipesz. Ezt mondta ma parlamentben Orbán Viktor.

Lefordítom magyarra Magyarország miniszterelnökének a szavait: Vona Gábor buzi, (Homokos, meleg, ratyi – megfelelő aláhúzandó.)

Itt tartunk most, ezt tudja ma Orbán. Ezen a szinten van a magyar miniszterelnök. Nem most kezdte, korábban már megkínálta Vonát hasonló gondolati mélységekkel. „Nem én szoktam más férfiak szoknyája mögé bújni.” Ezt is Orbán mondta Vonának, és az akkori szövegkörnyezetből egyértelműen kiderül, hogy mire célzott: nem én vagyok homokos kispajtás, hanem  te!

Nem mintha nem lenne mindegy, hogy a Jobbik elnöke, vagy bárki más, politikus, tűzoltó, taxisofőr, melyik nemhez vonzódik.

Egyszer egy írásomat azzal kezdtem, hogy nem szeretem a melegeket.

Felhördültek azok, akik ismerték a korábbi cikkeimet.

Pedig, az írást így folytattam: attól, hogy valaki meleg, még nem muszáj őt szeretni. Azt sem, aki biciklivel jár. Zöld, vagy piros, vagy bármilyen színű.

Annak kapcsán írtam  mindezt, hogy egy troll azt írta nekem: elolvasta néhány írásomat, és azt gondolja, hogy én nem szeretem a magyarokat. Valóban, válaszoltam az írórobotnak, nem minden magyart szeretek. Engem sem szeret minden magyar.

Szánalmas, ahogyan Orbán harcol a Jobbik ellen. Nem tudni, ösztönösen buzizik, vagy tudatosan akar így a közönségéhez szólni. Egyik opció szégyenletesebb, mint a másik. Egy faluszéli kocsmában talán nem feltűnő az ilyen, de egy ennél valamivel jobb helyen már úgy orrba vágják a beszélőt, hogy – a Nemzeti Könyvtárba frissiben beválasztott Bayer Zsolt míves megfogalmazásával élve – taknyán, vérén távozik onnan.

Ez a sudribunkó, a legalantasabb érzelmekre és indulatokra ható szöveg a magyar parlament házában, a magyar miniszterelnök szájából kúszott elő. Ilyenné vált a valamikor liberális és demokratikus pártként indult Fidesz.

Szánalmas és szomorú, hogy egy uniós ország miniszterelnöke úgy harcol egy  szélsőjobboldali párt ellen, hogy lebuzizza az elnökét. Szánalmas és szomorú, hogy azt gondolja – és nem is alap nélkül .- hogy ebben a közegben (Magyarországról beszélünk) az ilyen beszéddel lehet hatást gyakorolni

Föl lehetett volna említeni a Jobbik korábbi csínytevéseit, melyektől Vona pártja nem túlságosan sikeresen próbál szabadulni. Felsorolni Vona pártjának azon képviselőit, akik zsidóztak a tisztelt házban, és azokat is, akik betyármaskarába bújva a romákat fenyegették.

Csakhogy Orbán, aki jobb perceiben még mindig képes racionálisan gondolkodni, nem ebben látott üzletet. Magyarország miniszterelnöke úgy igyekszik mind több embernek a kedvére tenni, hogy lebuzizza ellenfelét. Azt gondolja, hogy akikhez szólni akar, ebből értenek.

Volt már jobb passzban is ez az ország. Talán lesz is még idő, amikor a szemöldökcsipesz újból azt jelenti, amit valamikor: egy fürdőszobákban és kozmetikákban használatos szerkezetet.

A Fidelitast és az IKSZ-et támadja a Jobbik

0

Szerintük a Fidesz és a KDNP ifjúsági szervezete „össznemzeti tragédiát használt önös célra”.

Közleményükben azt írják, hogy a Jobbik már kezdettől fogva tiltakozik az ukrán oktatási törvénytervezet ellen, és azért vett részt a párt ifjúsági tagozata a péntek esti, az ukrán nagykövetség előtt rendezett tüntetésen, hogy más politikai ifjúsági szervezetekkel együtt méltósággal tiltakozzanak. Azt írják:

„a kormánypárt ifjúsági szervezeteinek ez ismét nem sikerült”.

A Jobbik szerint a szervezés során azzal az indokkal utasították el felszólalási kérésüket, hogy kizárólag a határon túli szervezetek kapnak lehetőséget. De mind a Fidelitas, mind az IKSZ elnöke felszólalhatott, akik a közlemény szerint az ügyet

„egy silány, komédiába forduló belpolitikai sárdobálás szintjére süllyesztették”.

A Jobbik szerint Böröcz László Fidelitas-elnök beszédéből „a kormánypropaganda sem maradhatott ki.”

Böröcz László, a Fidelitas elnöke
MTI Fotó: Kovács Attila

Szerintük a Fidelitas ötpontos petíciója semmilyen konkrét, kézzelfogható intézkedést nem tartalmaz,

Orbán Viktor álláspontja pedig totális kudarc volt.

Azt szeretnék, hogy a Fidesz helyezzen szigorú szankciókat kilátásba Ukrajnával szemben, ha Porosenko elnök aláírja az oktatási törvény módosítását.

Jobbik: bérkülönbségek feszítik Európát

0

A Jobbik Magyarországért Mozgalom szerint egyre több nyugat-európai ország vezetője kezdi érzékelni azt az anomáliát, mely az Európai Unió keleti és nyugati tagállamai közötti bér- és életszínvonalbeli különbségekből fakad.

Mint közleményükben írják, ez a sokáig szőnyeg alá söpört probléma hamis illúzióvá teszi a közös piac és a szolidaritás eszméjét is, a probléma megoldását pedig már nem lehet sokáig halasztani.

Az Európai Bizottság elnöke,

Jean-Claude Juncker az Európai Parlamentben elmondott évértékelő beszédében a bérkérdésre is kitért.

Juncker szerint az egyenlőségen alapuló Európában nem lehetnek másodrendű dolgozók, egyenlő munkáért pedig egyenlő bér jár.

Noha Jean-Claude Juncker beszédében a külföldre kiközvetített munkavállalók fizetéséről beszélt, a Jobbik álláspontja szerint ez éppen a tágabb, egész Európát érintő bérprobléma részterülete. Valós megoldása pedig csakis

egy átfogó bérkiegyenlítés és gazdasági felzárkóztatás

lehet, mely elvezethet egy valódi egyenjogúságon alapuló Európához.

A Jobbik szerint a Bérunió kezdeményezése, mely a kohéziós és felzárkóztatási politika átfogó reformja által egy új, igazságosabb Európa alapja lehet, megoldást nyújthat az egyre gyakrabban felvetett problémára. A Jobbik ezért bátorítja az Unió döntéshozó szerveit és hatóságait, ne hagyják, hogy az évértékelőn felvetett bérkiegyenlítés a be nem váltott ígéretek sorát gyarapítsa, hanem ragadjanak meg minden eszközt a jövedelmi különbségek megszüntetésére.

Orbán, a populista

Orbán Viktor nem náci, nem bolsi, hanem populista. A hatalom a számára minden másnál fontosabb. Emberségnél, tisztességnél, valódi hazaszeretetnél.

A hatalom megszerzéséért, láttuk nár évekkel ezelőtt is, bármit hajlandó megtenni. Megtartásáért még annál is többet. Még azt is, hogy ha érdekei úgy kívánják, időnként a nácikkal is összefogjon.

Hamarosan, de legkésőbb a 2018-as választás előtt, válaszút elé kerül. Döntenie kell, hogy kikkel szövetkezzen: a „nácikkal”, hogy ne a „kozmopolita hazaáruló migránssimogatók” kerüljenek hatalomra, vagy a „kozmopolita hazaáruló migránssimogatókkal”, hogy meggátolja a „nácik” hatalomra kerülését.

Vonát annak idején Orbán húzta elő a kalapjából, ő engedte ki az akkor általa még ártalmatlannak hitt szellemet a palackból. A Jobbik vezére ugyanabban a polgári körben kezdte politikai pályafutását, amelynek Orbán is tagja volt. De Orbán ettől még nem náci, nem azért szabadította ránk Vonát és pártját, mert lelkesedik a náci eszmékért, hanem, mert azt hitte, hogy ez jó lesz neki.

Most már ő is tudja, hogy nem lett jó.

Ettől még persze nagyon rendben volt a Magyar Narancs két évvel ezelőtti címlapja. A Magyar Narancs, számos értelmezéssel ellentétben, nem fasisztázta le Orbánt, hanem lekerítésezte. Meg még azt is írta róla, hogy elment a maradék esze, és a viharos szellemi leépülés jeleit mutatja.

Ez azért nem ugyanaz, mint amikor valakit fasisztának neveznek. A hanyatt esést sem hívjuk kézenállásnak, a gyomirtóról sem mondjuk, hogy kelkáposzta.

Orbán egy populista népvezér, aki a hatalomért bármire hajlandó. Bármikor, bárkivel.

Jobbik: gyűlnek az aláírások

0

Az augusztus 20-án indított kampány során eltelt időben összesen hatvanezer aláírást gyűjtött a Jobbik az „Egyenlő munkáért egyenlő bért” akció keretében. Mától Budapesten állandó standon várják az aláírókat.

Gyöngyösi Márton országgyűlés képviselő budapesti sajtótájékoztatóján elmondta azt is, hogy online tízezer, papíralapon pedig mintegy 50 ezer aláírást gyűjtöttek össze az aktivistáik az országban. Ha véget akarunk vetni az olcsó munkaerőre épülő gazdaságfilozófia uralmának, akkor sikert kell elérni a több országra kiterjedő mozgalommal – mondta.

Mint a FüHü is beszámolt róla, Magyarország mellett Horvátországban, Bulgáriában, Szlovákiában, Lettországban, Észtországban, Romániában és Lengyelországban indult a kezdeményezés.

Az Európai Bizottság májusban regisztrálta azt. A résztvevő tagországokban és az Európai Unió más tagállamaiban egy év alatt legalább egymillió aláírást kell összegyűjteni, ha ez megvan, akkor a kezdeményezés képviselői az Európai Parlament és az Európai Bizottság elé terjeszthetik elképzeléseiket.

Botka: DK-val nem, LMP-vel igen

0

Ahhoz, hogy a Fidesznek ne legyen egyszerű többsége sem, 40 egyéni választókerületben kell nyerni, a kormányalakításhoz pedig 55-60-ban, véli Botka László szegedi szocialista polgármester. Az MSZP miniszterelnök-jelöltje bízik a győzelemben, de 40 körzetet biztosan megvalósíthatónak tart. Az elől a kérdés elől kitért, hogy a kormányváltáshoz szükséges 60-65 győztes körzetbe beleszámolta-e azokat, ahol a Jobbik nyerhet.

Botka háttérbeszélgetést tartott, amelyről beszámolva a HVG kiemelte, hogy Botka koordinált indulást csak az LMP-vel tud elképzelni, s kitart amellett, hogy  Gyurcsány Ferenc induljon egyéni választókerületben, ha ott ő a legesélyesebb. Szerinte lesz megegyezés.

„Nem létezik a modell, hogy legyenek közös jelöltek az egyéni választókerületekben, de a pártok induljanak külön listán.”

Mindehhez hozzáfűzte: jogilag egy személy csak egy párt listáján szerepelhet, s ha valaki két párt közös jelöltjeként indul, az csak a közös listájukon lehet. Jogilag a koordinált indulást lehetne külön listákkal megoldani, de ebbe Botka a DK-val azért nem menne bele, mert ilyet csak olyan párttal érdemes kötni, amely plusz szavazókat hoz, azaz nem a meglévő bázison osztozik. Az MSZP esetében ilyen párt például az LMP.

Botka szombaton az MSZP politikai szezonnyitóján felsorakoztatja szövetségeseit,

köztük a korábban már ismert nevek mellett például a volt SZDSZ-es Szent-Iványi Istvánt is, aki a külpolitikáért felel majd. De meglepetésnevek is várhatók – mondta Botka, aki jelezte: a teljes csapatát még szeptemberben bemutatja.

A szocialisták miniszterelnök-jelöltje szerint legkésőbb december elejére eldől, hogy ő vagy Vona Gábor lesz-e Orbán Viktor kihívója. Ezt a közhangulat dönti majd el. A Jobbikkal nincs együttműködés, ha erről nyilvános diskurzus kezdődik, az a baloldal végét jelenti – szögezte le.

Az északi szomszédunknál így vélekednek a jövő évi választásokról – 2. rész

0

Az első részt itt olvashatják.

Markuš úgy látta, hogy miközben az MSZP szavazótáboráért a DK és a Jobbik harcol, a Szél Bernadett vezette Lehet Más a Politika (LMP) pedig a parlamenti bejutásáért küzd, addig „a  liberális-baloldali Momentum” (ekként jellemzi a Momentumot a szlovák sajtó) a másik esélyes. Ezt nemcsak az egykori nagykövet, hanem egyre több szlovákiai híroldal és újságíró látja így. De miért is gondolják ezt, miközben a legutóbbi közvélemény-kutatások pont arra mutatnak rá, hogy a párt támogatottsága jelenleg öt százalék alatt van?

Először is egyedül a Momentum vezetői hangoztatták nyíltan, hogy a baloldalon egy teljes összefogásra van szükség. Fekete-Győr András pártelnök gyakran a 168.ora.hu weboldalnak adott interjújában arról beszélt, hogy „a „parlamenti demokráciában érték, ha koalícióban tudnak együttműködni egymással”. (Ebből a szerző téves konzekvenciát vont le, mivel a Momentum az augusztusi küldöttgyűlésen elutasította a koalíció létrehozását – a Fühü).

A másik ok, hogy a Momentum Nyugat-orientált és rendezné a Budapest és Brüsszel viszonyát, nagy kritikusa és ellenzője a keleti nyitásnak, legalábbis politikai értelemben. Mint ahogyan egy a 24.hu által megrendelt Republikon Intézet augusztus végi közvélemény-kutatásból kiderült: a válaszadók fele az Európai Unióval való kapcsolatot erősítené leginkább, és csupán 8 százalék közeledne jobban Oroszországhoz, mint Európához.

Végül pedig a Momentumnak az is a javára válik, hogy minden politikai mozgalomból kemény bírálatokat vált ki. Miközben a Fidesz „sorozik”, addig a rivális baloldali pártok „trójai falónak” nevezik a mozgalmat, amellyel szerintük Orbán teljesen szét akarja verni a magyarországi demokratikus ellenzéket. Viszont ezek a kétoldalú támadások azt az érzetet keltik a magyar választókban, hogy a Momentum egy olyan mozgalom, amely egyetlen előző kormányzással vagy politikai erőben sincs kapcsolatban, valóban egy új és a korábbitól eltérő politikát képvisel.

Markuš ezért úgy vette észre, hogy Fekete-Győr András népszerűsége rohamosan nő:
ellentétben a többi párttal képes meglovagolni a közhangulatot, aktuális politikai témákkal foglalkozik, képes számukra hasznos dolgokat bedobni a köztudatba. Ezért nem elképzelhetetlen, hogy hét múlva tartott választásokon egy olyan témát vetnek fel, amellyel jelentősen megnövelhetik a szavazótáborukat. Azonban a szerző közben figyelmezett is a Momentummal kapcsolatban, mivel sok magyarországi és külföldi elemző – például a magyar oldalról Török Gábor politológust idézi – egy új Orbánnak, pártját pedig egy új Fidesznek látja.

Végül pedig az egykori nagykövet azzal fejezte be a cikkét, hogy ő sem veti el annak lehetőségét, hogy a 2018-as választások végül nem éppen a Fidesz szája íze szerint fognak végződni: a kormánypártnak nem sikerül kellő mennyiségű szavazatokat begyűjtenie, és így évközi választásokat tartanak majd, ami egyben a NER abszolút vereségét jelentené.

Északi szomszédunknál így vélekednek a jövő évi választásokról – 1. rész

0

Hallucináció az a vízió, hogy a Fidesz a történelem szemétdombjára kerül – írta le cikkében Štefan Markuš, aki az első Orbán-kormány idején Szlovákia magyarországi nagykövete volt. A szerző írásában kielemezte a magyarországi politikai helyzetet és felmérte egy esetleges kormányváltás lehetőségét 2018-ban. 

Štefan Markuš szlovák tudós, író és egykori nagykövet a szlovák Pravda internetes oldalán megjelent elemzésében nem rejtette véka alá a véleményét a közelgő magyarországi választásokról. Felhasználva a legutóbbi magyarországi közvélemény-kutatásokat, elemzéseket és politikai nyilatkozatokat, latolgatta a 2018-as parlamenti választásokon részt vevő pártok esélyeit. Ezekből kiindulva arra jutott, hogy a Jobbik és a Momentum az, amely a valódi konkurenciát jelentheti a Fidesz számára.

Számára úgy tűnik, hogy  bár a Fidesz még mindig a legnagyobb és legnépszerűbb párt a szavazók körében, egyre többen szeretnének véget vetni a jelenlegi kormánypárt dominanciájának. Ez összecseng azzal is, amit a magyar ellenzéki pártok kommunikálnak Magyarországon: egyre több magyar választó szeretne kormányváltást. Csakhogy van erre reális lehetőség? – tette fel a kérdést a Markuš.  A válasza tömören, amely nagyjából megegyezik a többi szlovák médium véleményével, a következő:

Magyarországon egyetlen olyan párt sincs, amely egyedül képes lenne legyőzni a Fideszt a jövő évi választásokon.

Az északi szomszédunknál konszenzus van arra vonatkozóan, hogy a Fidesz egyeduralmát csak egy nagy ellenzéki összefogás tudja megakadályozni. Azonban még ebben az esetben is csupán annyiról van szó, hogy nem engedik kétharmadhoz jutni a 2010 óta folyamatosan kormányzó Orbán Viktor, mert a Fidesz támogatottsága egy Nézőpont Intézet által végzett augusztusi közvélemény-kutatás szerint még mindig 43 százalékon áll, ami elegendő a győzelemhez. (A szerző megjegyezte, hogy ugyanakkor paradox helyzet alakult ki: ugyanezen a felmérésen a válaszadók 43 százaléka kormányváltást szeretne).

Ezzel a ténnyel a magyarországi ellenzéki pártok tökéletesen tisztában vannak, de az összefogás vagy koalíció létrehozása reménytelennek tűnik.

Markuš az MSZP jövőbeli sorsát nevezte meghatározónak: kétsége sincs afelől, hogy a párt hamarosan csődbe megy és elsüllyed a saját káoszában. Sokkal inkább az a kérdés, hogy melyik másik pártnak sikerül elcsábítani a szocialista párt szavazóit? Úgy vélte, hogy az MSZP teljesen lebénult abban a vitában, hogy Botka László és Gyurcsány Ferenc együttműködjön egymással és mindketten egy közös listán szerepeljenek. Ebből a vitából pedig az egykori miniszterelnök profitál igazán: igyekszik magának megnyerni a baloldali szavazókat, hogy a rossz nyelvek szerint a 2018-as választások után DK váljon a legerősebb ellenzéki párttá a magyar baloldalon.

Csakhogy Gyurcsánynak nincs könnyű dolga, mert  az MSZP-s szavazókért egy másik politikai mozgalom is harcol: a Jobbik. Ezt a jobboldali pártot az egész szlovák  médiában „ultrajobboldali pártként” definiálják, jelenleg a „második, vagyis a legnagyobb ellenzéki erő” Magyarországon. Az, hogy a baloldali, szocialisták voksáért harcol Vona Gábor korántsem számít meglepő dolognak vagy újszerű politikának. 2010-es választásokon a politikai újoncnak számító Jobbik elsősorban azokon a választási körzetekben és kelet-magyarországi településeken erősödött meg igazán, amelyek korábban  törzsgyökeres MSZP bázisnak számítottak, de sokan csalódtak a pártban és mivel nem akartak a Fideszre szavazni, ezért erre az új politikai pártra adták le a voksukat. Valószínűleg Vona Gábor most is hasonló dologban reménykedik, ezért is nyitott hónapokkal korábban a baloldali szavazók felé.

Štefan Markuš 1936. május 7-én született Nyíregyházán, aki a szüleivel együtt az 1947-es csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény keretében költöztettek át Pozsonyba. Mérnök, tudós, több monográfia szerzője és három találmányt is bejegyeztek a neve alá. Több emberjogi szervezet szlovákiai irodájának volt a vezetője. 1998 és 2002 között nagykövetként dolgozott Budapesten. A „magyarok nagyító alatt” című könyve az egyik legismertebb műve, amelyben a magyar történelemmel, nemzettudattal és a tragédiákkal foglalkozott.

 

Megfosztási eljárás Áderrel szemben

0

Megfosztási eljárást indít Áder János köztársasági elnökkel szemben a Jobbik amiatt, mert amikor aláírta a plakáttörvényt, akkor nyíltan alaptörvény-ellenes intézkedéseket fogadott el. Ezt pedig a jogszabályok azzal engedik honorálni, hogy induljon ellene megfosztási eljárás, amelynek a végén felmentik tisztségéből.

Ezt Volner János, a Jobbik frakcióvezetője jelentette be budapesti sajtótájékoztatóján.    Azt mondta, a kormánytöbbség kétharmados többséget igénylő rendelkezéseket próbált feles többséggel elfogadni, a korábban visszaküldött törvényhez pedig nem a kifogásolt pontokon nyúlt hozzá, hanem más rendelkezéseket módosított. Hozzátette:

„a köztársasági elnök az ügyben nem a jogállamiság felett őrködött, hanem a Fidesz pártpolitikai érdekeit szolgálta ki.”

Azt is mondta, hogy az informális visszajelzések alapján a parlament valamennyi ellenzéki képviselője támogatni fogja javaslatukat. Ha azt a Ház kétharmados többsége is elfogadná, az Alkotmánybíróságnak kellene lefolytatnia az eljárást és felmenteni az államfőt.

 

 

Hajtóvadászat öregekre

– Józsi bácsi, a TV2-től jöttem.

– Na, az jó. Mondják be a tévéjükben, hogy az utcánkban már hetek óta nem takarítanak. Csak a polgármester háza előtt.

– Maga ugye nyugdíjas?

– Az, hogy a fene enné meg. De ettől még nálam is lehetne takarítani.

– Maga is retteg a Vona Gábortól és a Jobbiktól?

– Hát persze. Mindennap kétszer. Reggel egy órát, és este is egy felet. Mikor mennyi időm van…Ki az a Vona Gábor?

– Nem tudja?

– Nem ugrik be. Volt régen egy ilyen nevű ismerősöm, de őt nem így hívták.

– Józsi bácsi, a Vona fenyegeti a nyugdíjasokat.

– Majd adok én neki! Fenyegetni! Kerüljön csak a szemem elé!

– Nem fél? A Vona azt mondta, hogy megölnék az összes nyugdíjast.

– Ilyet mondott? Akkor ez a Vona olyan migáncsos féle lehet.

– Nem migráns.

– Pedig, a migráncsosokról szokták mondani a maguk tévéjében, hogy megölik a magyar embereket. Meg az összes nőt megerőszakolják.

– A Vona nem migráns, Józsi bácsi. Figyeljen ide! Mondja azt, bele a kamerába, hogy amióta hallotta a Vonát a nyugdíjasokról beszélni, retteg. Le sem mer menni az utcára.

– Csak lássam meg azt a Vonát! Úgy fog rettegni, hogy ki se teszi a lábát az utcára.

– Józsi bácsi! Nem a Vona retteg, hanem maga és a többi nyugdíjas. Már egy liftbe sem mernek beszállni, vagy metróra.

– Na, a metró az tényleg necces egy kicsit. Ezért van nálam mindig egy fakocka, hogyha elromlik az ajtó, kéznél legyen.

– Józsi bácsi, akkor összefoglalom a tévénézők számára a beszélgetésünket. Ön és nyugdíjas társai rettegnek és félnek Vona Gábortól és a Jobbiktól.

– Akkor most mondanék még én is valamit.

– Hallgatom, Józsi bácsi.

– Ti egy szemét, szarrágó papagájkommandó vagytok. Hülyének nézitek az embereket. Hazudtok, mint a vízfolyás. Az ilyet annak idején a falu végéig pofoztuk. Az újságírás szégyene vagytok. Ez valamikor egy szakma volt, hivatás. Nem szégyellitek magatokat? Ezt tanította nektek az anyátok?

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!