Kezdőlap Címkék Jelcin

Címke: Jelcin

STABIL, KISZÁMÍTHATÓ

Napirend előtt beszél Csöbör Katalin, a Fidesz képviselője. Külpolitikáról, az orosz-ukrán háborúról beszél, és a Fidesz „békepolitikája” mellett érvel. Egyik mondatában a következőt mondja: Magyarország abban érdekelt, hogy Ukrajnában béke legyen, Oroszországban pedig stabil, kiszámítható rendszer legyen. Igazán árulkodó mondat, amelyet nem hallottam még így a Fidesztől.

Utána Menczer Tamás államtitkár válaszol, és megint háborúpártinak minősíti a „baloldali ellenzéket”. Hivatkozik arra a félmondatra, amelyben valakitől azt hallotta, hogy „nincs még itt a béke ideje”. Eszerint az ellenzék a háború folytatása mellett van. Még azt is elismeri, hogy Ukrajnának a háború folytatása lehet az érdeke, amíg el nem éri a katonai győzelmet, Magyarországnak azonban a béke az érdeke. Ezt az érvelést jól ismerjük, a háború kezdete óta halljuk a Fidesztől. Csöbör Katalin mondata azonban – legalábbis számomra – új.

Az orosz–ukrán háború nem egyszerűen két ország, két nép, ha tetszik – ahogy maga Orbán Viktor fogalmazta – két szláv nép közötti háború.

Ez a háború egy diktatúra háborúja egy demokrácia ellen, az ottani kétségkívül nem tökéletes, kétségkívül eléggé kezdetleges, de mégis csak demokratikus rendszer felszámolására.

(Ukrajnában a hivatalban levő elnököt több alkalommal is leváltották).

Amikor Oroszország 2014-ben még „csak” a Krímet foglalta el és a Donyec-medencében fekvő két terület (Donyeck és Luhanszk) egy részét választotta le Ukrajnáról, még lehetett azt gondolni, hogy a háború alapjában véve nemzeti alapon folyik, Oroszország az orosz többségű területeket kívánja leválasztani Ukrajnáról. Amikor azonban tavaly februárban az orosz hadsereg átfogó támadást indított Ukrajna ellen, Putyin Ukrajna „nácitlanítását”, a fennálló ukrán politikai rendszer felszámolását jelölte meg a „speciális katonai művelet” céljaként. Ez azt jelentette, hogy a demokrácia irányában már előbbre haladt ukrán politikai rendszert kívánja felszámolni, hogy helyette az Orosz Föderációban és Fehéroroszországban, valamint számos más szovjet utódállamban fennálló önkényuralmi berendezkedéshez hasonlót teremtsen Ukrajnában is.

Merthogy – szemben Ukrajnával – Oroszországban, amely 1992-ben, Borisz Jelcin elnöksége alatt maga is elindult a demokrácia felé vezető úton, ez a fejlődés a Gajdar-kormány menesztésével megrekedt, Putyin elnökségével pedig a kétezres évek elején visszafordult, és a demokráciát egyre keményebb önkényuralmi berendezkedés váltotta fel.

Az önkényuralmi rendszerek, amilyen az egykori Szovjetunió és a többi európai szocialista ország is volt a második világháborút követő évtizedekben, kétségtelenül stabilak, kiszámíthatók voltak. Mint ahogy – összehasonlítva a jelcini Oroszország vagy a rendszeres hatalomváltásokkal jellemezhető Ukrajna viszonyaival – egyre stabilabb, egyre kiszámíthatóbb a putyini Oroszország is. És hasonlóképpen stabil, kiszámítható Magyarországon is az orbáni önkényuralom.

Ami Csöbör Katalin fideszes képviselő száján kicsúszott, az nyilvánvalóan nem az ő egyéni véleménye, hanem olyan szempont, amely a Fideszben nap mint nap elhangzik, és megmagyarázza, hogy miért áll az Orbán-rendszer a háború kezdete óta az agresszor Oroszország oldalán a megtámadott Ukrajnával szemben: az önkényuralmi rendszer ura a másik önkényuralomhoz vonzódik (ahogy más önkényuralmakhoz: Törökországhoz, Azerbajdzsánhoz, a Türk Tanács más országaihoz is), és szemben áll a nyugati demokráciákkal és azok olyan nemzetközi szervezeteivel, mint az Európai Unió, a NATO vagy akár az ENSZ, mélyen megveti azokat. Egyszer azzal kedveskedett a közép-ázsiai önkényuralmaknak, hogy náluk inkább otthon érzi magát, mint Brüsszelben. A nyugati országokban nincs „stabilitás”, nincs „kiszámíthatóság”, hiszen a kormányok jönnek–mennek, a politikusok leválthatók, elzavarhatók. Az Orbán-rendszernek pedig az az érdeke, hogy Oroszországban fennmaradjon a putyini önkényuralom, amely az orbáni önkényuralom támasza volt eddig, és reményeik szerint támasza marad a jövőben is. Ukrajna sikere, a putyini rendszer kudarca viszont beláthatatlan kockázatot jelentene az Orbán-rendszer számára.

Putyin 70

A nagy cárokkal méri magát minden oroszok elnöke, aki azért nem ment el Gorbacsov temetésére, mert a Szovjetunió kommunista pártjának utolsó vezetője hagyta szétesni a birodalmat.

“Ez volt a huszadik század legnagyobb tragédiája” – mondta erről Vlagyimir Putyin, aki megpróbál annyit visszaszerezni a szétesett birodalomból amennyit csak lehet. Minden valószínűség szerint ezért indította meg a hadműveleteket Ukrajna ellen február 24-én. Több mint hét hónap után a hadjárat kudarc. Erős koalíció jött létre vele szemben külföldön, de otthon egyelőre megdönthetetlennek látszik. Dehát Pál cárt is meggyilkolták a brit nagykövet buzdítására és saját fiának tudtával. De Gaulle tábornok nem véletlenül hangsúlyozta: a sikernek sok apja van, de a kudarc mindíg árvagyerek.

Putyin útja a hatalomhoz

Szentpétervár-Leningrád szörnyű árat fizetett azért, hogy ellenállt Hitler csapatainak: több mint hatszázezer ember halt meg az ostrom idején. Putyin ebben a városban nőtt fel, ahol a túlélés volt az egyetlen cél. Az ifjú Putyin már gimnazista korában fekete öves dzsudó bajnok lett, és jelentkezett a KGB-hez, amely a Szovjetunió egyik legfontosabb szervezete volt. A titkosszolgálat akkoriban már diplomás tisztikart akart. Putyin a jogi egyetemet végezte el, és hamarosan az egykori NDK-ba került. Drezdában ő irányította az orosz titkosszolgálatot akkor amikor leomlott a berlini fal, és véget ért a szovjet rendszer Németországban.

Hazatérve szülővárosában a polgármester gazdasági ügyekkel foglalkozó helyettese lett. Ebben a minőségben lepaktált a maffiával és hatalmas pénzeket szerzett Szentpétervárnak és saját magának. Putyin vagyonát ma már 40 milliárd dollárra becsülik.

Jelcin elnök megbízta a KGB átszervezésével majd kinevezte miniszterelnöknek.

A KGB utódszervezete, az FSZB őt javasolta elnöknek, és Jelcin rábólintott. Majd meghalt. Oroszország új ura, akit alig ismertek honfitársai, azzal szerzett népszerűséget, hogy brutálisan leszámolt a csecsen lázadással. Ehhez az ürügyet olyan merényletek teremtették meg, melyeket valószínűleg maga Putyin szervezett.

Egyedül a piramis csúcsán

Putyin gyorsan eltette láb alól vetélytársait. Ki Szibériába került mint Hodorkovszkij, kit pedig lelőttek a Vörös téren mint Nyemcovot. Egykori KGB-s barátai fontos posztokra kerültek az állami és az üzleti életben. Ma minden döntést ez a csoport hoz meg. Amikor az Ukrajna elleni háborúról döntöttek, akkor Putyin csakis őket kérdezte meg. Sem a külügy sem pedig a hadsereg véleményére nem volt kiváncsi. Hadügyminiszternek KGB-s tiszt társát, Sojgut nevezte ki. Aki az ukrajnai háború első szakaszában bizonyította tökéletes alkalmatlanságát erre a posztra. Azóta Putyin maga vette át a hadműveletek irányítását Ukrajnában, de hiába: még rosszabbul mennek a dolgok – legalábbis Oroszország szempontjából. Nemrég Putyin négy kormányzóságot orosz területnek nyilvánított Ukrajnában, de ezt senki sem ismerte el. Az orosz elnök atomfegyverrel fenyegetőzik. Ez az utolsó aduja, amely még megmaradt.

A CIA szorgosan keresi azt a hatalmi csoportot, amely megbuktathatná Putyint Moszkvában. 1953-ban Sztálin halála után a titkosszolgálat hatalomra törő vezetőjét, Lavrentyij Beriját Zsukov marsall és Moszkalenko tábornok tartóztatta le. “További sorsa ismeretlen”. Putyin is végezheti úgy mint ellenfelei, mert az orosz elit sem szeretne vele együtt eltűnni egy sötét lyukban, ahol Észak Koreával osztozhatnak a pária sorsban.

Putyin: CIA ügynökökkel volt tele Jelcin kormányzata

A Szovjetunió bukása után csak úgy nyüzsögtek az amerikai hírszerzés emberei Oroszországban – mondta Vlagyimir Putyin, akit Borisz Jelcin jelölt ki hivatalosan utódának.

Minden oroszok elnöke most így emlékezett vissza azokra az időkre: „a 2000-es években én minden CIA ügynököt kisöpörtem, de a kilencvenes években volt belőlük bőven. Tanácsadóként dolgoztak ezek a CIA ügynökök, de akadt közülük olyan is, aki döntéshozó pozíciót töltött be a kormányzatban.”

Vlagyimir Putyin, a KGB egykori alezredese, aki az orosz titkosszolgálat az FSZB újraszervezésével hívta fel magára a figyelmet, sajátságos mosollyal közölte most.

„Otthon az Egyesült Államokban ezeket a CIA ügynököket bíróság elé állították, mert megsértették az Egyesült Államok törvényeit akkor amikor részt vettek a privatizációban Oroszországban.”

A CIA ügynökök az orosz hadseregbe is mélyen beépültek: eljutottak a nukleáris fegyverzet irányító központba is. Az íróasztalukra kitették az amerikai zászlót – emlékezett vissza Putyin a kilencvenes évekre.

Anatolij Csubajsz miniszterelnök-helyettes környezetében munkálkodtak elsősorban a CIA emberei, mert ott intézték a privatizációs ügyeket. Később Csubajsz az elnöki hivatal vezetője lett, és döntő befolyást szerzett az alkoholista és betegeskedő Jelcin elnök mellett.

Sok száz CIA ügynök

Néhány hónappal ezelőtt az orosz parlament ex elnöke azt állította, hogy sok száz CIA ügynök munkálkodott Jelcin kormányzatában. Ruszlan Hazbullatov szerint Jelcin olyannyira együttműködött az amerikaikkal, hogy hozzájuk küldte kiképzésére a titkosszolgálat embereit. Ezenkívül felkérte a CIA-t, hogy ellenőrizze az orosz titkosszolgálatok személyi állományát!

Szkripal ezredes

A katonai hírszerzés személyzeti osztályának vezetője 100 ezer dollárért eladta az USA-ban és Nagy Britanniában ügyködő orosz kém hálózatot a kilencvenes években. Szkripal ezredesnek biztonságot garantált a CIA, de nem tudták elrejteni az oroszok elől. Nagy Britanniában rábukkantak és lányával együtt megpróbálták megmérgezni. Az akció nem sikerült pedig arra állítólag személyesen Putyin adott parancsot. Az orosz elnök arról nem beszélt, hogy ők is megpróbáltak behatolni az amerikai elitbe: Trumpot már a nyolcvanas években tőrbe csalta a szovjet titkosszolgálat. Első kinevezett nemzetbiztonsági tanácsadóját le kellett váltania Trumpnak, mert kiderült, hogy túlságosan is szoros szálak fűzik Oroszországhoz. Érdemes megemlíteni, hogy Putyin azután találta érdemesnek visszaemlékezni a CIA oroszországi szerepére amikor hosszasan tárgyalt Biden elnökkel – videón. Kiderült: az orosz elnök azt szeretné elérni, hogy a NATO formálisan is deklarálja azt, hogy Ukrajnát nem veszi fel az észak-atlanti szervezetbe.

Putyin juttatta a Fehér Házba Trumpot?

A londoni Guardian szerint az orosz védelmi tanács ülést tartott 2016 januárjában, és ezen Putyin parancsba adta, hogy tegyenek meg mindent azért, hogy az USA következő elnökét Donald Trumpnak hívják.

Miért döntött Putyin Donald Trump mellett és Hillary Clinton ellen? Az orosz elnök azzal indokolta meg választását a védelmi tanács ülésén, hogy Donald Trump pszichológiai szempontból instabil, ezért könnyen befolyásolható. Ezenkívül az orosz titkosszolgálat megfelelő kompromittáló dokumentumokkal is rendelkezik, hogy rávegye az együttműködésre. Hillary Clinton győzelmét elsősorban azért nem szerették volna Moszkvában, mert az amerikai demokraták Ukrajnából teljesen ki akarták szorítani az orosz befolyást. Hillary Clinton külügyminiszterként mindent megtett az oroszok visszaszorítására valamennyi egykori szocialista országban – így Magyarországon is.

Moszkva és Trump is cáfol

Mind Peszkov, Putyin elnök szóvivője mind az USA ex elnöke kitalációnak nevezte a Guardian exkluzív sztoriját. A londoni lap viszont orosz nyelvű dokumentumokat mutatott be állításai alátámasztására.

Fényképet is közöl a Védelmi Tanács üléséről. Ez a testület Oroszország legfontosabb döntéshozó szerve. A képen látható maga Putyin, Medvegyev akkori miniszterelnök, Lavrov külügy és Sojgu hadügyminiszter. Ezenkívül a katonai és a polgári titkosszolgálat akkori vezetője: Fradkov és Bortnyikov. Rajtuk kivül a Védelmi Tanács titkára Nyikolaj Patrusev, aki korábban a polgári titkosszolgálat főnöke volt. Vagyis ott volt mindenki a Kremlben, aki számít Moszkvában.

Hogyan akarták az oroszok befolyásolni az amerikai választásokat?

A Guardian által megszerzett dokumentumok szerint elsősorban úgy, hogy „média vírusokat” akartak elhelyezni a sajtóban, melyek azután önmaguktól hullámokat gerjesztve befolyásolhatták a közvéleményt Trump javára. Ahogy az egyik dokumentum fogalmaz: felszínre törhet az elégedetlenség a választópolgárok között az USA-ban, és ez erősítheti Donald Trumpot.

Ukáz az USA ellen

Putyin ukázt adott ki, és ezt egy háromtagú csapatnak kellett végrehajtania: Sojgu hadügyminiszternek és a két titkosszolgálati főnöknek.

Nem sokkal az ukáz kibocsátása után az orosz katonai hírszerzés hekkerei feltörték az amerikai demokraták nemzeti bizottságának, a washingtoni külügynek az  adatbázisát, és rengeteg olyan e-mailt tettek közzé, melyek hátrányosak voltak Hillary Clinton számára. Erről Putyin elnök személyesen döntött – nyilatkozta a Guardian-nek egy orosz szakértő, aki szerint az államfő közvetlenül irányítja a hírszerzést Moszkvában.

Az amerikai kémelhárítás régóta meg van győződve arról, hogy az oroszok beavatkoztak a választási kampányba 2016-ban az Egyesült Államokban.

Hol itt a novum?

Moszkva évtizedek óta igyekszik befolyásolni más államok belső életét aktívan támogatva a neki megfelelő politikusokat. 2017-ben Franciaországban hasonlóan aktív szerepet játszott az orosz hírszerzés, amely igyekezett megbuktatni a fiatal Emmanuel Macront, hogy az Élysée palotába segítse Putyin jelöltjét, a szélsőjobboldali Marine Le Pent. A francia szélsőjobboldali vezért Putyin fogadta a Kremlben a francia választási kampány előtt. Az orosz hírszerzés hekkereinek ügyködésére Macron választási kampányának főnöke hívta fel a figyelmet. Minthogy azonban Macron nyert, ezért az egész ügy elveszítette a jelentőségét.

Hillary Clinton viszont veszített, és a vereség okát jórészt abban látta, hogy az oroszok támogatták Trumpot.

Moszkva válaszul azzal vádolta meg az USA-t, hogy a kilencvenes években az alkoholista Jelcin elnököt CIA tanácsadók irányították a Kremlben.

Bizonyíték ezekre az állításokra nemigen van, mert a titkosszolgálatok igyekeznek minden nyomot eltüntetni. A viszály azonban jól mutatja, hogy mekkora a bizalmatlanság Moszkva és a Nyugat között.

Jelcint CIA ügynökök irányították

A szerdán kezdődő genfi Biden-Putyin találkozó előtt mindkét elnök előre igyekszik pozícionálni magát.

  • Borisz Jelcint a CIA irányította
  • A CIA irányítása mellett lett Szovjetunióból  Oroszország
  • Putyin Oroszországa regionális hatalom erős hadsereggel, gyenge gazdasággal

Ruszlan Hazbullatov a Govorit az orosz parlament korábbi elnöke Moszkva rádiónak nyilatkozott arról, hogy Borisz Jelcint már 1991-ben is a CIA segítségével választották meg Oroszország elnökévé. Jelcin elnökségének idejében többszáz CIA ügynök tevékenykedett Oroszországban fontos posztokon. Ők hozták meg a fontos döntéseket – állitja az orosz parlament korábbi elnöke. Aki azt is közölte, hogy orosz titkosszolgálati tisztek százait képezték ki az Egyesült Államokban Jelcin elnökségének idejében.

A liberális reformokat a CIA vezényelte le Oroszországban

Gajdar miniszterelnök vezette be azokat a gazdasági és társadalmi reformokat, melyek a szocialista Szovjetunió után kapitalista államot csináltak Oroszországból.

Alekszandr Ruckoj egykori alelnök nyilatkozott erről a Lenta portálnak. Elmondta, hogy 12 CIA ügynök dolgozott Gajdar miniszterelnök reform csapatában, amely megtervezte és végrehajtotta a reformokat. Ezek modern piacgazdaságot hoztak létre, de óriási volt a szociális ára a változásoknak. Beköszöntött a létbizonytalanság kora, és a lakosság többségnek életszínvonala csökkent noha a Szovjetunió bukása után emelkedést vártak.

Ruszlan Hazbullatov, egykori parlamenti elnök most megerősítette Ruckoj ex alelnök szavait, de hozzátette: maga az alelnök is kiváló kapcsolatot ápolt az USA-val!
Borisz Jelcin 1999-ben távozott a hatalomból, melyet Vlagyimir Putyinnak adott át.

Biden-Putyin csúcs

Június 16-án Genfben találkozik egymással a két elnök. Moszkva nem véletlenül emlékeztet most a kilencvenes évekre amikor az USA nagy szerepet játszhatott az orosz belpolitikában is. Putyin most arra akarja figyelmeztetni Biden elnököt: ne higgye, hogy visszaállíthatja a kilencvenes éveket! Biden viszont arra hívhatja fel az orosz elnök figyelmét, hogy Oroszország immár nem világhatalom. Be kell érnie a regionális hatalom pozíciójával. Lavrov külügyminiszter nemrég úgy nyilatkozott, hogy Oroszország immár nem pályázik világhatalmi szerepre. Ezt nehezen is tehetné hiszen agyaglábakon áll: az erős hadsereg mögött harmatgyenge a gazdaság. Az 50 milliós Dél Korea GDP-je magasabb mint a 142 milliós Oroszországé.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!