Kezdőlap Címkék Javaslat

Címke: javaslat

Európa és Japán nem akar teljesen szakítani Oroszországgal

A londoni Financial Times úgy értesült, hogy Franciaország, Németország és Japán nem fogadta el azt az amerikai javaslatot, hogy tiltsanak be minden exportot Oroszországba.

A totális javaslatot az USA és Nagy Britannia terjesztette elő a G7 csúcsértekezletre. A hét nyugati nagyhatalom vezetői ezúttal Hirosimában találkoznak május 19 és 21 között. Az Egyesült Államok és Nagy Britannia teljes mértékben szeretné elszigetelni Oroszországot, amely agresszív háborút folytat Ukrajnában. A másik öt állam azonban nem kívánja mindenben követni az USA hidegháborús vonalát.

Macron elnök ezt nyíltan meg is mondta amikor Pekingben kijelentette:

nem akarunk az Egyesült Államok vazallusai lenni.

Németország és Olaszország óvatosabb ezen a téren, de ők sem akarnak szakítani Oroszországgal. Berlusconi, Olaszország ex miniszterelnöke, akinek pártja tagja az olasz kormánykoalíciónak továbbra is baráti kapcsolatot ápol Putyin elnökkel. Az ukrajnai háború immár tizennégy hónapja tart, és sehol sincsen nyoma sem annak, hogy hamarosan véget érhetne. Külföldön azonban mind kevésbé hisznek az ukrán vezetés ígéretének, hogy egy tavaszi hadjárat eredményeképp legyőzik az orosz hadsereget. Biden elnök csapata már programot dolgozott ki, hogy miképp magyarázzák majd el a közvéleménynek: miért nem érte el célját az ukrán offenzíva. Biden újra elnök szeretne lenni, így a számára igen fontos valamiféle siker Ukrajnában, de ennek a valószínűségét egyre csekélyebbnek látják a katonai szakértők.

Kínai szakítópróba

Hirosimában Kína lehet a legfőbb vitatéma hiszen az USA már 2021-ben deklarálta: Peking az első számú stratégiai ellenfél. Csakhogy Kína az Európai Unió legfontosabb gazdasági partnere. Ráadásul Peking nem akar hidegháborús konfliktust a nyugati világgal, mert úgy véli: az idő neki dolgozik. Gazdasági, technológiai téren akarja legyőzni az Egyesült Államokat és a Nyugatot. Ennek megfelelően a kínaiak együttműködést kínálnak az Európai Uniónak miközben az Egyesült Államok azt szeretné, ha Brüsszel is csatlakozna ahhoz a kereskedelmi háborúhoz, melyet az USA Kína ellen immár évek óta folytat.

Az amerikai diplomácia dilemmája az, hogy vezető szerepe a nyugati világban a hidegháborúhoz kötődik. Ha véget érne a háború Ukrajnában, akkor az európai szövetségesek jórésze újra vígan kereskedne Oroszországgal. Ezt egyébként most is sokan megteszik, csak nem közvetlenül hanem Törökországon vagy épp Kazahsztánon át kereskednek Moszkvával. Pekinggel pedig végképp nem kívánják megszakítani a gazdasági kapcsolatokat.

Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter kijelentette, hogy a nemzetbiztonság felülírja a gazdasági érdekeket. Az európai nagyhatalmak viszont nem érzékelik a kínai fenyegetést, és épp ezért nem kívánják nemzetbiztonsági okokból leépíteni gazdasági kapcsolataikat Kínával.

Ez a G7 csúcs a szokásosnál érdekesebbnek ígérkezik, mert az USA nem könnyen vergődhet zöldágra szövetségeseivel. Végül emlékeztetőül érdemes megjegyezni, hogy nem is oly rég a G7 még G8 volt, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök is ott ült “barátai“ között.

GYURCSÁNYNAK IGAZA VAN!

Néhány nappal ezelőtt Gyöngyösi Márton, a Jobbik új elnöke azzal a javaslattal fordult a kormánypártok és az ellenzéki pártok frakcióvezetőihez, hogy együtt keressenek kiutat az ország válságos helyzetéből.

Pár nappal később Gelencsér Ferenc, a Momentum új elnöke tett hasonló javaslatot azzal a különbséggel, hogy szélesebb körű tanácskozást javasolt más állami vezetők, például az MNB elnökének, tovább gazdasági szakemberek részvételével. Már korábban Lendvai Ildikó, az MSZP egykori frakcióvezetője majd elnöke is felvetette az ATV-ben, hogy ilyen helyzetben a kormánynak „nemzeti csúcsot” kellene összehívnia, ahogy 2008-ban a Gyurcsány-kormány tette.

Gyurcsány ma mást mond. Azt mondja, hogy az ellenzéknek nem dolga, hogy segítséget ajánljon az Orbán-kormánynak. Ők vitték válságba az országot, keressék ők a megoldást.

Gondolom, vannak, akik furcsállják, hogy Gyurcsány lebeszélné az ellenzéket arról, amit Lendvai, Gyöngyösi és Gelencsér javasol. Ha nagy bajban van az ország, nem kellene az ellenzéknek összefognia a kormánnyal? Más a véleménye Gyurcsánynak ellenzéki politikusként, mint volt miniszterelnökként?

Demokratikus államban, ahol kormány és ellenzék egymást partnerként kezeli, természetes, hogy válsághelyzetben tárgyalóasztal mellé ülnek a kormány és az ellenzék vezetői, és bevonják az érdekképviseletek vezetőit, a tudomány képviselőit is a válságkezelés kialakításába. Ma azonban

Magyarországon nem demokratikus államban élünk.

Az Orbán-kormány sosem tekintette partnernek az ellenzéket. Nem tekinti a nemzet részének. Ilyen helyzetben botorság, a közvélemény félrevezetése lenne, ha az ellenzék leülne tárgyalni a kormánnyal a válságkezelésről. Az is hiba volt, amikor a koronavírus-válság kezdetén az ellenzéki frakciók hétpárti egyeztetésen vettek részt a kormánnyal, ezt már akkor is helytelenítettem.

Ebben az ellenzéken belüli vitában tehát Gyurcsánynak van igaza.

Hozzáteszem: akik ezzel a kormánnyal javasolnak valamiféle „nemzeti csúcsot” vagy hasonlót, még mindig nem tisztázták a maguk számára, hogy mi a különbség demokratikus partnerség és az önkényuralommal való szembeszegülés között.

Teljes ellenzéki támogatás a szír-török határozat mögött!

Igazán nehéz helyzetben van a Fidesz-KDNP pártszövetség: vagy saját EP-képviselőiket – és saját magukat – fogják hamarosan látványosan megszégyeníteni, vagy egyértelműen elhatárolódnak annak a török elnöknek a katonai agressziójától, akinek a kedvéért nemrég még behódolásként mozgásképtelenné tették a magyar fővárost.- Kezdi heti nyílt levelét Ujhelyi István.

Javaslatomra az MSZP parlamenti frakciója a napokban benyújtotta az Országgyűlésnek azt az állásfoglalást, amelyet néhány hete az Európai Parlament fogadott el az Észak-Szíriában zajló török katonai műveletek és azok súlyos következményei miatt. Az elítélő dokumentumot az EP strasbourgi plenáris ülése nagy többséggel fogadta el, még a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselői is támogatták a határozatot.

Nem is nagyon tehettek mást, ha az emberi jogok és az egyetemes európai értékek mellett akartak kiállni és nem akartak szembefordulni az ezeket képviselő néppárti frakciójukkal.

A helyzet most is világos és egyértelmű: a Tóth Bertalan pártelnök-frakcióvezető által jegyzett beadványhoz a napokban mindegyik ellenzéki parlamenti párt csatlakozott már, benyújtóként aláírták a DK, az LMP, a Jobbik és a Párbeszéd vezetői képviselői is. Egyedül a Fidesz és a KDNP képviselői nem csatlakoztak (pedig erre külön felkérést is kaptak levélben, de még csak válaszra sem méltatták az ügyet), kérdés, hogy miként fognak viszonyulni a beadványhoz az Országgyűlés külügyi bizottságában, amely hamarosan tárgyal majd a tárgysorozatba vételéről.

Mit fog vajon vezényelni Orbán Viktor az övéinek és vajon engedelmeskedni fog-e neki Németh Zsolt fideszes bizottsági elnök?!

Ha tárgysorozatba sem veszik, vagy később leszavazzák, akkor egyszerre szégyenítik meg a dokumentumot Strasbourgban még támogató EP-képviselőiket és köpik szembe a teljes európai közösséget. Elég a gyermeteg pávatáncból és a sunyi magyarázkodásból: itt a lehetőség és a felelősség, hogy a Fidesz-KDNP politikusai végre tisztességesen és egyenesen döntsenek. Nem lehet tovább sunnyogni, nem lehet mindkét oldalra játszani: itt és most világosan el fog válni, hogy melyik értékrend oldalán állnak! Világosan ki fog derülni, hogy az emberi és európai értékek mellett vannak, vagy csak Orbán Viktor és a sötét családi üzelmei számítanak nekik.

Lesz mit magyarázni, bárhogyan is döntenek.

Ismét nyilvánossá tenné az LMP az ügynökaktákat

0

A kommunista diktatúrák áldozataira emlékezve az LMP 17. alkalommal nyújtja be az ügynökakták nyilvánosságra hozataláról szóló törvényjavaslatot

Szél Bernadett, a párt miniszterelnök-jelöltjének közleményé szerint február 25-én a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapján azt írja: „az LMP teljes politikai közössége tisztelettel emlékezik az áldozatokra, és újfent követeli az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát. A párt társelnökei ismét benyújtják az ügynökakták nyilvánosságra hozataláról és a lusztrációról szóló törvényjavaslatot, és rendkívüli Házbizottság összehívását kezdeményezik, hogy az Országgyűlés gyorsított eljárásban tárgyalja a javaslatot: így még ebben a ciklusban lehetőség legyen megszavazni azt. A párt álláspontja szerint ez egyben a Fidesz utolsó esélye, hogy 8 évnyi kormányzása alatt érvényt szerezzen korábbi ígéretének.

Az LMP politikai közössége tisztelettel emlékezik arra a 100 millió emberre, akik meghaltak az elnyomó, sötét diktatúrában és azokra is, akiknek az életét megnyomorította a bolsevizmus. Büszkén emlékezünk azokra, akik nap mint nap küzdöttek a terror és elnyomás ellen, bízva és reménykedve abban, hogy az egyszer véget ér. Küzdelmük nem volt hiábavaló és értelmetlen. Éppen ezért ezen a napon különösen fontos fellépnünk: nyilvánosságra kell hozni a bűnösök, a rendszer működtetőinek neveit.”

A párt társelnökei

17. alkalommal nyújtják be az ügynökakták nyilvánosságra hozataláról szóló törvényjavaslatot,

Szél Bernadett, a párt miniszterelnök-jelöltje pedig az Országgyűlés Házbizottságának összehívását kezdeményezi, hogy sürgősségi eljárásban tárgyalják meg a javaslatot. Amennyiben a kormánypártok ezt is leszavazzák, az LMP szerint végleg bebizonyítják, hogy az egykori liberális és polgári Fideszből végleg egy kommunista párt vált.

Tíz éve történt – Gyurcsány javaslata a korrupció visszaszorítására

0

2007. október elsején a Független Hírügynök arról írt, hogy 7 pontos javaslatcsomagot hirdetett a miniszterelnök a korrupció visszaszorítása, valamint a politika átláthatósága és tisztasága érdekében.

Gyurcsány Ferenc javaslatai között szerepel az új párt- és kampányfinanszírozási törvény megalkotása, a főállású parlamenti képviselőség visszaállítása, a képviselői költségtérítésnél a másokra is vonatkozó szabályok bevezetése, az ifjúsági szervezetek finanszírozásának szigorú szabályozása, Európa legszigorúbb összeférhetetlenségi törvényének elkészítése, a civil szervezetek elválasztása a pártpolitikától és a vagyonosodási vizsgálatok szélesítése.

A miniszterelnök leszögezte:

nem csak az egészségügyben, vagy az oktatásban, hanem a politikában is reformokra van szükség:

a politikusoknak is meg kell érteniük, hogy a több demokrácia és több szabadság több felelősséggel is jár. Gyurcsány Ferenc elmondta: a javaslatokhoz szükséges törvényjavaslatokat két héten belül benyújtja a kormány az Országgyűlésnek.

A kormányfő által ismertetett elképzelések szerint a pártok, a költségvetési támogatáson és a magánszemélyek adományain kívül nem fogadhatnának el más támogatást, rövidebbek lennének a kampányok és korlátoznák a kormány és civil szervezetek kampányait. Gyurcsány Ferenc szerint ugyanakkor reális szintre kellene emelni a pártok költségvetési támogatásait.

A javaslatcsomag szerint a pártfinanszírozás önálló részévé kell tenni az ifjúsági szervezetek támogatását, a civil szervezeteket pedig ténylegesen szét kellene választani a pártpolitikától úgy, hogy pártpolitizálásban résztvevő civil szervezetek a jövőben nem kapnának semmilyen jogcímen közpénzt.

A valóban független civil szervezetek támogatását pedig elsősorban az önkéntes adófelajánlásokra bízná a kormányfő.

A kormányfő javaslata szerint Európa legszigorúbb összeférhetetlenségi törvényét kellene bevezetni itthon, ami alapján kizárnák a pályázatokból, azokat, akik részt vettek annak előkészítésében, a kormány tagjait, az államtitkárok, a fejlesztéspolitikai hivatal vezetőit, valamennyiük hozzátartozóját és társaságaikat is. A javaslat szerint rendszeressé kellene tenni a magasabb beosztású köztisztviselőknél a vagyonosodási vizsgálatot, az önkormányzatokat és az országgyűlést pedig arra kérnék, hogy szorgalmazzák képviselőiknél, hogy rendszeresen kérjenek vagyonosodási vizsgálatot és hozzák is nyilvánosságra.

A kormányfő javaslatot tett a főállású parlamenti képviselőség visszaállítására is.

Ez utóbbi szerint a következő ciklustól nem lehetnének országgyűlési képviselők a gazdasági társaságok vezetői, az önkormányzati politikusok és a polgármesterek.

Gyurcsány Ferenc szerint átláthatóbbá kell tenni a képviselői jövedelmeket is. A költségtérítés esetében a javaslat szerint ugyanazok a szabályok lennének érvényesek a honatyákra, mint bárki másra, vagyis el kellene számolniuk és ellenőrizhetőek is lennének. A kormányfő szerint ugyanakkor úgy kell változtatni a képviselők költségtérítésének és a fizetésének arányán, hogy közben megőrizzék a honatyák jelenlegi jövedelmi szintjüket.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!