Kezdőlap Címkék Izrael

Címke: Izrael

Izrael nem ért egyet az USA katonai tanácsadóival

FüHü
-
0
Izrael nem ért egyet az USA katonai tanácsadóival

A jelentés azt állítja, hogy az amerikai tisztviselők azt akarják, hogy az IDF kisebb bombákat telepítsen, jobb információkat használjon, és kommandós csapatokat küldjön városi övezetekbe, és az iraki háború leghalálosabb éveiben alkalmazott taktikát javasolja.

Egy szombati jelentés szerint amerikai tisztviselők azt tanácsolták Izraelnek, hogy tegyen több lépést a tűzerő csökkentésére a Gázai övezetben, és szigorúbb megközelítést alkalmazzon a Hamász terrorcsoport elleni háborújában, rámutatva saját, két évtizeddel ezelőtti iraki tapasztalataira.

Az izraeli tisztviselők azonban a tanácsok nagy részét irrelevánsnak tartják, és az Izraeli Védelmi Erők vezetője elutasította a tanácsot, mivel az még több áldozatot okozhat – derül ki egy külön izraeli szombati jelentésből.

Az amerikai tisztviselők azt mondják, hogy számos megbeszélést folytattak izraeliekkel, amelyek során intézkedéseket javasoltak a polgári áldozatok számának csökkentésére

– írja a The New York Times, amely névtelenül nyilatkozó tisztviselőkre hivatkozott.

Az amerikai tanácsadók által javasolt lépések között szerepelt, hogy több hírszerzést gyűjtsenek össze a Hamász parancsnoki központjairól, mielőtt csapásokat mérnének rájuk, javítsák a Hamász-vezérek célpontjait, kisebb bombákat alkalmazzanak a terrorcsoport földalatti erődítményei ellen, és pontos kommandós osztagokat vezessenek be a harcosok kiöblítésére.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter pénteken izraeli vezetőkkel és szombaton arab diplomatákkal tartott megbeszélésein azt mondta, lépéseket javasolt Izraelnek a polgári áldozatok számának csökkentése érdekében Gázában, ahol a hadsereg offenzívát indított a Hamász terrorcsoport felszámolására.

„Izraelnek minden lehetséges intézkedést meg kell tennie a polgári áldozatok megelőzése érdekében” – mondta Blinken Sameh Shoukry egyiptomi külügyminiszterrel és Ajman Szafadi jordán külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatóján Ammánban. 

„Az izraeli tisztviselőkkel folytatott tegnapi találkozóim során további lépéseket tettem, amelyeket megtehetnek és meg kell tenniük ennek érdekében. A civilek védelme segít megakadályozni, hogy a Hamász tovább használja ki a helyzetet. De ami a legfontosabb, egyszerűen ez a helyes és erkölcsös dolog.”

Az izraeli 13-as csatorna hírei szerint azonban a Blinkennel folytatott pénteki megbeszélésen Herzi Halevi, az IDF vezérkari főnöke szembehelyezkedett azzal, hogy még több áldozat lesz, ha a katonaság megfogadja azoknak az amerikai tábornoknak a tanácsát, akiket Izrael tanácsára küldtek a gázai hadművelettel kapcsolatban.

Az izraeli védelmi tisztviselők szerint a Hamász harcosai mélyen beépültek Gáza polgári szövetébe, alagutak és parancsnoki bunkerek futnak a lakónegyedek alatt. Izrael azzal vádolja a terrorcsoportot, hogy civileket használnak emberi pajzsként, és még egy parancsnoki központot is elrejtettek a Gázai övezet legnagyobb Shifa kórháza alatt. Az IDF többször is felszólította a civileket, hogy vonuljanak délre, távol a harcok nagy részétől, és azt állítja, hogy óvintézkedéseket tesz a polgári áldozatok elkerülése érdekében, ugyanakkor megfogadja, hogy felszámolja az övezetet uraló Hamászt.

Október 7-én tört ki a háború, miután a Hamász vezette terroristák ezrei rohamozták át Izrael határát, közösségeket támadva meg, embereket mészároltak le otthonaikban, másokat pedig túszul ejtettek. A támadásban mintegy 1400 ember vesztette életét, és legalább 242 ember maradt túszként, mindkét csoport túlnyomó többsége civil.

A Hamász által vezetett egészségügyi minisztérium az övezetben azt állítja, hogy közel 9500 gázai halt meg az izraeli hadjáratban, ez az adat nem ellenőrizhető. Bár a csoport azt állítja, hogy az elhunytak többsége civil, halálos áldozatainak száma, amely Izrael és az Egyesült Államok állítása szerint megnövekedett, nem tesz különbséget harcosok és nem harcolók között, és valószínűleg sok embert öltek meg a gázai terrorcsoportok által izraeli közösségekre lőtt rakéták. alulmarad a csíkban.

Mindazonáltal az állítólagos magas halálos áldozatok száma, valamint a lebombázott épületekből kirántott véres gyerekeket ábrázoló közvetített képek felemésztették a nyugat toleranciáját Izrael támadásával szemben, az Egyesült Államok pedig állítólag figyelmeztette Izraelt, hogy hamarosan nem lesz más választása, mint csatlakozni a felhívásokhoz a tűzszünetre.

A 13-as csatorna szerint, amely két, a találkozót ismerő forrásra hivatkozott, Blinken azt mondta Halevynek, hogy az Egyesült Államok Izraelt támogatja „faltól falig”, de a „közvélemény” megnehezíti az adminisztráció számára az ilyen támogatás kiterjesztését.

„Ha hosszú kampányt akarsz, be kell engedned a humanitárius segítségnyújtás széles elemeit”

– idézték az amerikai diplomatát.

A The New York Times által idézett amerikai tisztviselők azt mondták, hogy úgy vélik, Izrael szándékosan akar széleskörű pusztítást vetni Gázában, hogy példát mutasson rá, hogy elrettentse másokat a kihívástól.

A Hezbollah iráni meghatalmazottja északról fenyegetőzésével Izrael szinte legyőzhetetlen katonai hatalomként szeretné visszaállítani hírnevét a Hamász-támadások után, amelyek során a terrorcsoport könnyedén lerohanta a katonai bázisokat, és órákkal azelőtt gyilkosan átvette a civil közösségek irányítását. az IDF hatékony választ adhatna.

A Times szerint azonban Izrael rámutatott arra, hogy kis kommandóscsapatokat küldeni olyan alagutakba, ahol a vezetőkről úgy gondolják, hogy rejtőzködnek, „öngyilkos küldetés” lenne, és hogy Gáza város rendkívül sűrű városi környezete nagyobb kihívást jelent, mint az amerikaiak számára a csapatok Irakban.

Egy széles körben idézett számok szerint 2006 és 2008 között mintegy 66 000 civilt öltek meg Irakban, így ezek az Egyesült Államok ottani harcának legvéresebb évei. Más becslések szerint ezekben az években 30-40 ezerre tehető a halottak száma.

Putyin légvédelmi rendszert küld a Hezbollahnak

Polonius
-
0
Putyin légvédelmi rendszert küld a Hezbollahnak

Az Izraellel szembenálló síita szervezet Libanonban állandó fenyegetést jelent a zsidó államnak annál is inkább, mert a Hezbollah mögött ott áll Irán, amely Izraelnek még a létét sem ismeri el.

Az izraeli légierő jelenleg is rendszeresen bombázza Szíria két legfontosabb repülőterét – Damaszkuszt és Aleppo, mert az iráni fegyverek ezeken keresztül érkeznek el a Hezbollah síita milíciához Libanonba.

Oroszország – Irán mellett – az Asszad rendszer legfőbb támogatója Szíriában. Az amerikai hírszerzés most úgy értesült, hogy Putyin elnök a Wagner hadseregen keresztül orosz légelhárító rendszert ígért a Hezbollah milíciának. Ennek a légelhárító rendszernek a szállítása hamarosan meg is történik – írja a Wall Street Journal magukat megnevezni nem kívánó titkosszolgálati forrásokra hivatkozva.

Moszkva ezzel egyértelműen elkötelezné magát az Izraellel szembenálló erők mellett.

Sok kétség persze nem maradhat hiszen Putyin elnök meghívta a Hamász delegációját Moszkvába azt követően, hogy a palesztin terrorista szervezet brutális támadást hajtott végre Izrael ellen október hetedikén. Putyin ugyan nem fogadta a Hamász küldöttséget a hivatalos közlések szerint, de a palesztin delegáció hosszasan tárgyalt Bogdanovval, az orosz elnök közel-keleti tanácsadójával, és később bekapcsolódott a tárgyalásokba Irán külügyminisztere is. Oroszország és Irán együttműködése a szíriai polgárháború idején vált szorossá amikor mind Moszkva mind pedig Teherán Asszad elnököt támogatta fegyverrel is.

“Ha a Hezbollah támad, akkor ugyanúgy jár mint a Hamász”

Erre figyelmeztette a síita szervezetet Benjamin Netanjahu miniszterelnök nemzetbiztonsági tanácsadója. Tzachi Hanegbi közölte az izraeli sajtóval, hogy

“amennyiben a Hezbollah megtámadja Izraelt, akkor elpusztítjuk!”

A Hezbollah rendszeresen lő ki rakétákat Izraelre, és emiatt gyakoriak az izraeli válaszcsapások: a légierő bombázásokkal illetve rakéta támadásokkal próbálja meg likvidálni a Hezbollah rakétakilövő helyeit. Ezért fontos a Hezbollahnak az a légvédelmi rendszer, melyet Putyin elnök a Wagner hadseregen keresztül juttathat el neki. A Wagner hadsereg igen aktív Szíriában, ahol brutális módszereivel keltett feltűnést. Putyin számára a Wagner hadsereg kényelmes álcázást jelentett amíg Prigozsin fel nem lázadt ellene. A Wagner hadsereg ezt követően részben Fehéroroszországba távozott részben pedig beolvadt az orosz hadseregbe. Prigozsint és vezérkarát az orosz titkosszolgálat meggyilkolta felrobbantva azt a repülőgépet, melyen utaztak.

Hiába állt ki Orbán Izrael mellett, a magyar nácik antiszemitizmusa nem lankad

Kenderessy Milán
-
0
Hiába állt ki Orbán Izrael mellett, a magyar nácik antiszemitizmusa nem lankad

Ima a Szentföld békéért – így hirdette meg az istentiszteletet Hegedűs Lóránt református lelkész Budapesten a Szabadság téren a Hazatérés templomában. Az egykor igen befolyásos református püspök fia nemigen titkolja náci nézeteit, emiatt több vizsgálat is indult már ellene a református egyházban.

Most az istentiszteletre meghívta a palesztinok budapesti nagykövetét, aki el is ment az igehirdetésre. Hegedűs Lóránt lelkész már korábban létrehozott egy szervezetet, melynek ezt a nevet adta: Hazafias Magyarok Szövetsége vagyis rövidítve Hamasz. Hegedűs Lóránt nemcsak a palesztin nagykövetet hívta meg hanem Novák Elődöt is, aki a Mi Hazánk szélsőjobboldali párt alelnöke és parlamenti képviselője. Antiszemita megnyilvánulásai már annak idején a Jobbikban is feltűnést keltettek. Most is felszólalt, és természetesen arról a háborúról beszélt, melyet Izrael folytat a Hamász terror támadását követően a gázai övezetben. Novák Előd terrorista államnak titulálta Izraelt miközben fukarkodott a palesztin terror bírálatával. A palesztin nagykövet Horthy Miklós mellszobra előtt nyilatkozott a sajtónak: ”hazug propagandával” vádolta meg Izraelt, és felszólította a jelenlevőket, hogy

“ne higgyenek el mindent a sajtónak, amit a gázai háborúról közöl.”

A palesztin nagykövetség honlapja szerint: ”A jelenlevők megerősítették, hogy fellebbeznek az ellen a döntés ellen, hogy nem lehet palesztin zászlók alatt tüntetni Magyarországon Izrael ellen.”

Orbán Viktor miniszterelnök személyesen döntött úgy, hogy megtilt mindenfajta szimpátia tüntetést a Hamász mellett. Sok európai országban nagyszabású szimpátia tüntetések voltak a Hamász mellett. Orbán Viktor érvelése szerint:

”terrorista szervezet mellett nem lehet tüntetni Magyarországon!”

Eltűnnek a keresztények a gázai övezetből

14 ezren voltak a legutóbbi népszámlálás szerint, de a Haaretz értesülései szerint számuk immár ezerre csökkent, mert a Hamász teljes vallási terrort gyakorol. Mohamed próféta még toleranciát hirdetett a zsidók és a keresztények iránt mondván, hogy ők is a Biblia – a Könyv követői vagyis nem hitetlenek. A Hamász viszont a Muzulmán Testvériség nevű fanatikus szervezet örököse a gázai övezetben. Ez a szervezet csakis a szunnita muzulmánokat tekinti igazhitűeknek, ezért mindenki más hitetlennek számít. Ugyanezt a nézetet vallotta az Iszlám állam is, amely a keresztényeket és a síita muzulmánokat egyaránt üldözte Szíriában és Irakban.

A háború óta először megszólalt a nyilvánosság előtt Iszmail Hanije, a Hamász vezetője, aki Katarban él egy luxus villában, melyet a katari emír fizet. Katar a Hamász fő szponzora. Augusztus huszadikán a katari emír Budapesten járt, ahol Orbán Viktorral parolázott a magyar kereszténység legnagyobb ünnepén.

Mit üzent Hanije, a Hamász vezére abban a beszédben, melyet a Hamász televíziója és az iráni TV közvetített?

Harcra szólította föl a palesztin népet, és követelte, hogy Izrael állítsa le támadását a gázai övezet ellen, melyet azért indított meg, mert a Hamász október hetedikén terrorakciót hajtott végre a zsidó állam ellen: több mint ezer zsidót gyilkoltak meg példátlan brutalitással, és sok túszt ejtettek, akik jelenleg is a Hamász fogságában vannak – ha meg nem haltak.

Hanije követelte azt is, hogy az USA és más nyugati országok szüntessék meg Izrael támogatását.

Blinken külügyminiszter újra Izraelben

Az amerikai diplomácia vezetője immár harmadszor látogatott el Izraelbe, hogy megpróbálja rábeszélni Benjamin Netanjahu miniszterelnököt arra, hogy kímélje meg a gázai övezet polgári lakosságát. Jelenleg a gázai övezet 2,3 millió polgára a Hamász emberi pajzsa. Az ENSZ-ben nemrég szavazás volt egy tűzszüneti javaslatról a gázai övezetben. Ezt a tagállamok döntő többsége támogatta. Több uniós tagállam is volt közöttük például Franciaország. Sok más uniós tagállam tartózkodott például Németország. Csak nagyon kevesen álltak Izrael mellé: a zsidó államnak az az álláspontja, hogy joga van a válaszcsapásra a Hamász terror támadása után. Izrael álláspontját támogatta az Egyesült Államok és Magyarország.

„Minden, amit teszünk, jogos.”

FüHü
-
0
„Minden, amit teszünk, jogos.”

Ghazi Hamad, a Hamász politikai irodájának tagja az LBC TV (Libanon) 2023. október 24-i műsorában kijelentette, hogy a Hamász kész megismételni az október 7-i „Al-Aksza árvíz” hadműveletet mindaddig, amíg Izrael meg nem semmisül. 

„Az Al-Aqsa árvíz csak az első alkalom, és lesz második, harmadik és negyedik is! Nagy árat  fizetünk-e érte? Igen, és készek vagyunk fizetni”

Ghazi Hamad: „Izrael olyan ország, amelynek nincs helye a földünkön. El kell távolítanunk, mert biztonsági, katonai és politikai katasztrófát jelent az arab és az iszlám nemzet számára. Nem szégyelljük ezt kimondani.”

„Meg kell erre tanítanunk Izraelt, és ezt újra és újra meg fogjuk tenni. Az Al-Aksza özönvíz csak az első alkalom, és lesz második, harmadik, negyedik, mert megvan az elszántság, és a harci képességek. Kell-e nagy árat fizetnünk? Igen, és készek vagyunk megfizetni. Mártírok nemzetének hívnak minket, és büszkék vagyunk arra, hogy mártírokat áldozunk fel.

„Minden, amit teszünk, jogos.”

– fejezte be mondandóját

Lehet-e realitás a palesztin állam ?

ki
-
0
Lehet-e realitás a palesztin állam ?

Ehud Barak, Izrael egykori baloldali miniszterelnöke szerint hosszú távon a két, egymás mellett élő állam jelentheti a megoldást az évtizedek óta tartó ellenségeskedésre, mely elvezetett a jelenlegi háborúhoz a gázai övezetben.

Barak ex miniszterelnök, aki a hamburgi Der Spiegelnek nyilatkozott, arra mutatott rá, hogy Benjamin Netanjahu és az izraeli jobboldal illetve szélsőjobboldal közvetve támogatta a Hamászt, hogy nyugodtan kijelenthesse: a palesztinok terroristák, velük nem lehet tárgyalni !

Az izraeli baloldal viszont tárgyalásokat folytatna a mérsékelt palesztinokkal , akik létrehozhatnák előbb vagy utóbb a saját államukat Ciszjordániában és a gázai övezetben. Mit jelez a demográfia ?

Több az arab mint a zsidó

A tavalyi népszámlálás először mutatta ki, hogy az 1967-es háború után elfoglalt területekkel együtt számolva Izraelt, magasabb az arabok száma mint a zsidóké! 7.454 ezer zsidó él Nagy Izraelben, és 7.503 ezer arab. A perspektíva pedig az, hogy a jövőben egyre inkább eltolódnak az arányok az arabok javára annak ellenére, hogy az ortodox zsidó családokban sok gyerek születik. Ma 15 millió lakosával ez a terület a világ egyik legsűrűbben lakott vidéke. Ha nem változnak lényegesen a trendek, akkor 2065-ben már 65 millióan élnek majd e pici területen. A többségük arab. Ez pedig megkérdőjelezheti az izraeli demokráciát – hangsúlyozta Arnon Szofer professzor a népszámlálás adatait elemezve a Haaretz című izraeli lapban.

Alija visszafelé?

Ha elfajul a háború Izrael és a Hamász között, akkor 250-300 ezer izraeli polgár költözhetne vissza Magyarországra – fejtegette Kósa Lajos a Bayer showban. A fideszes politikus szerint ezért is érdeke Magyarországnak a stabilitás Izraelben. “2-300 ezer ember érkezésével újabb probléma szakadna ránk” – fejtegette Kósa Lajos.

Korábban Benjamin Netanjahu miniszterelnök minden európai zsidót arra biztatott, hogy mielőbb vándoroljon ki Izraelbe. Amikor a nagy terror akciók idején Franciaországban sok zsidó megijedt, akkor Benjamin Netanjahu Párizsban termett, és személyesen biztatta alijára a Európa legnagyobb zsidó közösségét mondván: gyertek Izraelbe, mert ott meg tudunk védeni titeket!

Francois Hollande akkori francia köztársasági elnök ezt ingerülten kikérte magának mondván: a Francia Köztársaság is meg tudja védeni zsidó polgárait. Csakhogy Franciaországban él Európa legnagyobb muzulmán közössége is, melynek jelentős része utálja Izraelt és szimpatizál a palesztinok ügyével noha elveti a Hamász terrorizmusát.

Berlinben az ottani 8 ezres zsidó közösségben, melyből 5000 az izraeli állampolgár, az ottani muzulmán közösség ellenszenve miatt kialakult a félelem légköre 80 évvel a holokauszt után.

Ehud Barak szerint úgy lehetne rendezni a jelenlegi gázai válságot, hogy az izraeli rendcsinálás után Egyiptom és néhány más arab állam venné át az ellenőrzést a Hamász után. Ezt követően pedig megindulhatnának a tárgyalások a palesztin államról, mert enélkül aligha lesz tartós a béke – hangsúlyozza Ehud Barak, Izrael ex miniszterelnöke.

Szünetet kér

FüHü
-
0
Szünetet kér

Az izraeli felfokozott támadások egybeestek a nemzetközi felháborodás fokozódásával és a Hamász a segélyek bebeengedése érdekében „humanitárius szünetet” kér.

Vasárnap folytatódtak a Katar közvetítésével folytatott tárgyalások Izrael és a Hamász között – mondta el a Reutersnek egy, a tárgyalásokról tájékoztatott forrás, és a túszok esetleges szabadon bocsátásáról is tárgyaltak.

A Hamasz ötnapos humanitárius szünetet kér Izrael hadműveleteiben, hogy segélyt és üzemanyagot juttathasson az ostromlott Gázai övezetbe, cserébe a fegyveresek által fogva tartott összes civil túsz szabadon bocsátásáért – mondta a névtelenséget kérő forrás.

(Az a Hamász kér humanitárius tűzszünetet amelyik esélyt sem adott a fesztiválozó tömegnek, az amelyik otthonokba betörve válogatás nélkül lekaszabolt több száz civil polgárt, s mindennek tetejében saját nemzet- és hittestvéreit erővel visszatartja attól, hogy biztonságos területre mehessenek!)

Az izraeli kormány szerint a Hamász által fogva tartott túszok több mint fele 25 országból származó külföldi útlevéllel rendelkezik, köztük 54 thai állampolgár.

Hétfőn az ENSZ Biztonsági Tanácsa tájékoztatást kap a gázai humanitárius helyzetről. A 15 tagú testület az elmúlt két hétben négyszer szavazott sikertelenül a háborúval kapcsolatos fellépést célzó határozattervezetekről, ám a 193 tagú ENSZ Közgyűlés pénteken elsöprő többséggel megszavazta az azonnali humanitárius fegyverszünetet.

Joe Biden amerikai elnök vasárnap felszólította Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, hogy védjék meg a gázai civileket, és „azonnal és jelentősen növeljék a humanitárius segélyek áramlását” az ostromlott partmenti enklávéba – közölte a Fehér Ház.

Biden és Abdel Fattah al-Sisi egyiptomi elnök elkötelezte magát a Gázába áramló segítség jelentős felgyorsítása mellett vasárnaptól – közölte a Fehér Ház.

Elad Goren ezredes, a COGAT, az izraeli védelmi minisztérium palesztinokkal koordináló ügynöksége azt mondta, hogy Izrael az elkövetkező napokban lehetővé teszi a Gázának nyújtott segélyek jelentős növelését, és a palesztin civileknek egy „humanitárius zónába” kell indulniuk az apró terület déli részén.

Roham a reptéren – antiszemita incidens

FüHü
-
0
Roham a reptéren – antiszemita incidens

A muszlimok által uralt Észak-Kaukázusban egyre több az antiszemita incidens. Az Orosz Köztársaságban, Dagesztánban tömeg rohamozta meg a repülőteret, miután ott leszállt egy Izraelből érkező repülőgép. A biztonsági erők az éjszaka folyamán helyreállították a rendet, az utasokat pedig biztonságba helyezték.

Moszkva szerint 60 embert tartóztattak le, miután több tucat ember rohamozta meg a muszlim többségű Dagesztáni Orosz Köztársaság egyik repülőterét izraeliek és zsidók után kutatva. Sokan a repülőtérre is beszaladtak. A közösségi oldalakon közzétett videók azt mutatják, hogy a férfiak áttörik a kerítéseket, berúgják a terminál ajtaját, és megpróbálják ellenőrizni a repülőtérről elhagyó autókat. Néhányan palesztin zászlókat lengettek, „Allahu Akbar” (Isten nagy) és antiszemita jelszavakat kiáltoztak. Az érintettek egy része ellenőrizte az érkező utasok útlevelét – nyilván az izraeliek azonosítása érdekében. Orosz sajtóértesülések szerint az orosz Red Wings repülőgépet próbálták megrohamozni.

A dagesztáni egészségügyi minisztérium szerint több mint 20-an megsérültek – rendőrök és civilek egyaránt. Két sérült állapota válságos.
Késő este az orosz légiközlekedési hatóság közölte, hogy a repülőtér „mentes az engedély nélkül belépő állampolgároktól”. A repülőtér november 6-ig zárva marad.

Az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsa elítélte „az antiszemita tiltakozásokat” Dagesztánban. „Az Egyesült Államok az egész zsidó közösség mellett áll az antiszemitizmus globális növekedésével szemben. Az antiszemitizmusra soha nincs mentség vagy igazolás” – írta Adrienne Watson szóvivő hétfő este az X platformon.

Izrael korábban vasárnap állampolgárai védelmére szólította fel az orosz hatóságokat.

„Az orosz bűnüldöző hatóságoktól elvárják, hogy biztosítsák minden izraeli állampolgár és zsidó biztonságát, és határozottan lépjenek fel a lázadók és a zsidók és izraeliek elleni támadása ellen”

– áll Benjamin Netanjahu miniszterelnök hivatala és az izraeli külügyminisztérium közös közleményében.

„Izrael nagyon komolyan veszi az izraeli állampolgárok és zsidók megtámadására tett kísérleteket bárhol”, és figyelemmel kíséri a dagesztáni eseményeket – áll a közleményben.
Alex Ben Zvi, Izrael oroszországi nagykövete együttműködik az orosz hatóságokkal, „hogy biztosítsák a zsidók és izraeliek biztonságát a helyszínen”.

Férfiak törnek be a szállodába, és izraeliekre vadásznak

Egy másik antiszemita incidens is történt szombaton Dagesztánban: Khasavyurt városában dühös emberek tömege vett körül egy szállodát, mert az a hír járta, hogy Izraelből menekülteket helyeznek el ott. A Ria állami hírügynökség megerősítette az esetet.
Helyi hírek szerint több tucat férfi tört be a szállodába, hogy állítólag ellenőrizzék a szállóvendégek útlevelét. A rendőrség lezárta a szállodát.

A helyzetet rontja, hogy az orosz állampolgárok Tel-Avivból induló evakuációs járatok az Észak-Kaukázusban landolnak, nevezetesen Mahacskala, Mineralnye Vody és Szocsi repülőterén. Az Izrael és a palesztinok közötti konfliktusban az orosz muszlimok palesztin testvéreik mellett állnak.

Nalcsikban egy épülő zsidó kulturális központ mellett gyújtottak fel gumiabroncsokat vasárnap – jelentette a Ria hírügynökség. A Kabard-Balkár Köztársaság biztonsági hatóságai szerint az épületet szélsőséges jelszavak díszítették. A fotók szerint ez állt rajta: „Halál a zsidókra”.  A Karacsajevo-Cserkeszi Köztársaságban a tüntetők a helyi zsidó lakosság deportálását követelték.

Dagesztán elnöke büntetéssel fenyegeti a zavargókat

A Dagesztáni Köztársaság vezetője, Szergej Melikov bejelentette, hogy a repülőtér megrohanásának minden résztvevőjét meg kell büntetni. „Dagesztán minden lakosa érzi elítélendő emberek és politikusok tettei áldozatainak szenvedését, és imádkozik Palesztina békéjéért” – írta a Telegramon.
„De ami a repülőterünkön történt, az felháborító, és a bűnüldöző szerveknek kell kezelniük.”

Az ENSZ azonnali tűzszünetre szólítja fel Izraelt, de a Hamászt meg sem említi

FüHü
-
0
Az ENSZ azonnali tűzszünetre szólítja fel Izraelt, de a Hamászt meg sem említi

Ayman Safadi jordán külügyminiszter, az ENSZ Közgyűlésének ülésén 22 arab ország nevében beszélt, azzal vádolja Izraelt, hogy „örök pokollá teszi Gázát a földön”.

„A trauma a következő generációkat fogja kísérteni” – mondta, hozzátéve, hogy „az önvédelemhez való jog nem jogosít fel büntetlenül ölni. A kollektív büntetés nem önvédelem, hanem háborús bűn.”

Jordánia egy határozattervezetet is benyújtott, amelyről még vita folyik, és amelyet  szavazásra bocsátanak.

A szöveg nagyrészt a humanitárius helyzetre összpontosít, „azonnali tűzszünetre” és „akadálytalan humanitárius hozzáférésre” szólít fel a Gázai övezetben. Minden felet felszólít, hogy tegyen eleget „a civilek védelmének”, de

nem tesz említést a Hamász-támadásról.

Gilad Erdan izraeli ENSZ-nagykövet támadja a benyújtott szövegtervezetet:

„A határozat megfogalmazói azt állítják, hogy aggódnak a békéért az elvetemült gyilkosokat azonban, akik ezt a háborút kezdeményezték, még csak meg sem említik a határozatban.

Az egyetlen hely, amelyhez ez a határozat tartozik, a történelem szemeteskukájában van.”

A józan ész dilemmája

FüHü
-
0
A józan ész dilemmája

A háborús bűnökkel kapcsolatos vádakkal terhelt konfliktusban a gázai kórház elleni kedd esti támadás megosztotta a véleményeket, visszavetette a harcok diplomáciai befejezésének reményét, és elmélyítette a globális aggodalmat a további civil halálesetek kilátásai miatt.

A kora esti robbanás az al-Ahli kórházban 471 embert ölt meg és több mint 300-at megsebesített, mondta a gázai egészségügyi minisztérium szóvivője, Asraf al-Kudra a The Washington Postnak. Izrael vitatja a halálos áldozatok számát.

Palesztin és izraeli tisztviselők egymást hibáztatják a robbanásért, amely a háború kezdete óta a leghalálosabb incidens volt a gázai civilek számára, 10 nappal a Hamász október 7-i, Izrael elleni határokon átnyúló támadása után.

Az al-Ahli Kórház Gáza város központjában található, amely a Gázai övezet legnagyobb városa. A kórház tulajdonosa és üzemeltetője a Jeruzsálemi Egyházmegye, az Anglikán Közösség helyi ága, amely a világ egyik legnagyobb keresztény csoportja. A kórház 80 ággyal rendelkezik, rengeteg beteget lát el, köztük havonta 300 műtétet végeznek el.

Eileen Spencer, az egyházmegye amerikai adománygyűjtő ágának vezetője a támadás után azt mondta a The Washington Postnak, hogy ez Gáza egyetlen független, keresztény vezetésű egészségügyi intézménye. Az al-Ahli Kórház átlagosan napi 1.800 dollárt költött csak dízel üzemanyagra, hogy generátorait akár 20 órán keresztül működtesse.

A Hamász Izrael elleni támadásait követően Gáza rendszeres légicsapások alá került. Az Izraeli Védelmi Erők a múlt héten azt mondták, hogy több mint 2.600 célpontra mértek csapást, de mecsetek, lakóépületek, nemzetközi segélyszervezetek irodái és több mint 10 kórház is megrongálódott.

Az izraeli hadsereg a múlt héten több mint egymillió ember evakuálását rendelte el a Gázai övezet északi részén, beleértve Gáza városát is, amit a civilek bántalmazásának elkerülésére irányuló erőfeszítésnek nevezett.

A Hamász elutasította a figyelmeztetéseket, mint „pszichológiai hadviselést”, és felszólította a lakosokat, hogy maradjanak.

Segélyszervezetek bírálták Izrael evakuálási rendeletét, mondván, hogy lehetetlen civilek százezreit, köztük a kórházakban kezelteket is Gáza déli részébe szállítani.

Több száz család, köztük gyermekek, nők és idősek kerestek menedéket a kórházban és környékén a robbanás idején, az elsősegélynyújtók és a segélyszervezetek szerint.

 Palesztin források szerint mi történt?

Helyi idő szerint kedden 18:59 körül robbanás történt a kórház területén. A The Post által ellenőrzött egyik videón egy tárgy hangja örvénylik a levegőben, amelyet robbanás követ, tűzzel és narancssárga füstfelhőkkel, amelyek al-Ahliból származnak. Nem sokkal ezután jelentések terjedtek el egy tömeges áldozatokat követelő eseményről a kórházban, gázai tisztviselők kijelentették, hogy Izrael áll a támadás mögött.

„Izraeli harci repülőgépek bombázták az Al-Ahli arab kórházat (Baptista Kórház) Gáza város központjában, 500 palesztin, köztük gyermekek és nők mártírhalálát okozva,”

– közölte a palesztin külügyminisztérium a közösségi médiában.

„Izrael átlépett minden vörös vonalat,” – mondta Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke, hozzátéve, hogy a kórház elleni támadás „förtelmes háborús bűncselekmény”.
Abbász, aki a ciszjordániai Ramallah városában él, a Fatah tagja, amely régóta a Hamász politikai riválisa. A Hamász szintén Izraelre mutogatott, és a csapást „népirtás bűntettének” nevezte. A Hamász által irányított gázai egészségügyi minisztérium kedden először azt közölte, hogy 500 ember halt meg a támadásban. Másnap a minisztérium 471-re módosította ezt a számot.

Mit mondanak izraeli források, mi történt?

Röviddel azután, hogy a csapásról szóló beszámolók kedden elterjedtek, izraeli katonai tisztviselők kijelentették, hogy kivizsgálják a támadást. Órákon belül

Izrael közölte, hogy bizonyítékai vannak arra, hogy nem érte találat a kórházat.

Ehelyett azt állították, hogy az egészségügyi létesítményben történt robbanás
a Palesztin Iszlám Dzsihád, egy sikertelen rakétaindításának következménye volt. Az Iszlám Dzsihád szóvivője tagadta azokat az állításokat, hogy a csoport felelős lenne a támadásért, írja a Reuters.

Daniel Hagari, az Izraeli Védelmi Erők szóvivője szerdán újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy a robbanásokat a rosszul elsütött rakéta hajtóanyaga okozta,

„amely nagyobb robbanást okozott, mint maga a rakéta robbanófeje”.

Az izraeli kormány szerint a Palesztin Iszlám Dzsihád rakéták „sorozatát” lőtte ki a kórház elleni támadás idején. Hangfelvételeket is nyilvánosságra hozott egy hangfelvételről,
amely állítása szerint palesztin fegyveresek között zajlott, amelyeken az Iszlám Dzsihád tagjai hangosan kijelentik, hogy ők a felelősek a robbanásért és a tűzszünetről beszéltek.
Hagari részletes videót is bemutatott az izraeli PR-apparátus által korábban közzétett videókon, amelyek a rakéta pályájának különböző szakaszait és az eltalált kórház elrendezését mutatják be.

Drónfelvétel került elő a gázai kórházról és közvetlen környékéről. A videón az látszik, hogy az épületek relatíve épek, inkább a parkoló szenvedett károkat.

A parkolóban ugyanakkor nem látni krátert, ami azt jelenti, hogy a robbanás forrása nem egy IDF rakétatámadás volt.

Hagari szerdán azt mondta, hogy a hírszerzés feltárta, hogy a Hamász megpróbálta a halálos robbanást „globális médiakampánnyá alakítani, hogy elrejtse, mi történt valójában” és „(növelve) az áldozatok számát”.

Mit mondott az Egyesült Államok a támadásról?

Az al-Ahli kórház elleni támadás megelőzte Biden elnök izraeli útját.

Szerdán Izraelbe látogatva Biden azt mondta Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek, hogy „az alapján, amit láttam, (a csapás) úgy tűnik, mintha egy másik csoport hajtotta volna végre, nem te”.

Biden azt mondta egy riporternek, hogy látta a Pentagon „adatait”, amelyek arra utalnak, hogy Izrael nem bűnös.

Netanjahu később egy beszédében azt határozottan kijelentette, hogy „meggyőző bizonyítékokat” mutatott Bidennek arra, hogy az Iszlám Dzsihád áll a robbantás mögött,
mielőtt az amerikai elnök Izraelbe indult. Adrienne Watson, az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője szerdai nyilatkozatában azt mondta,
hogy

„az amerikai kormány úgy értékeli, hogy Izrael nem volt felelős”

a kórházban történt robbanásért, hivatkozva „a rendelkezésre álló jelentésekre, beleértve a hírszerzési információkat, a rakétatevékenységet, a légi felvételeket, valamint a nyílt forráskódú videókat és képeket az eseményről”.

A nyilatkozat hozzátette, hogy „a robbanás úgy tűnik, hogy egy terrorista csoport által Gázában kilőtt hibás rakéta eredménye – és továbbra is dolgozunk annak megerősítésén,
hogy ez egy meghibásodott PIJ rakéta volt-e.”

A kedd esti képek és videók egy levegőben történő kitörést mutatnak, amelyet másodpercekkel később egy nagy robbanás követ a kórházban.

Egy független forrásból ellenőrzött videón holttestek láthatók a fűben szétszórva az al-Ahli kórház parkolója előtt kedd este. A helyszínről készült más videók férfiakat, nőket és gyerekeket mutattak, néhányat por és vér borított, akiket a közeli al-Shifa kórházba szállítottak. Az al-Ahliról készült szerdai felvételeken látható, hogy a kórház parkolója elsötétült és tele volt kiégett autókkal.

Milyen szélesebb körű hatása lehet a robbanásnak?

Azonnali diplomáciai következményekkel járt, a szomszédos országok Izraelt hibáztatták a támadásért.
Recep Tayyip Erdogan török elnök a Twitteren azt írta, hogy „egy nőknek, gyerekeknek és ártatlan civileknek otthont adó kórház eltalálása a legújabb példája annak, hogy Izrael támadásai nélkülözik a legalapvetőbb emberi értékeket”, míg Szaúd-Arábia „az izraeli megszálló erők által elkövetett szörnyű bűncselekménynek” nevezte.

A reakció véget vethet a diplomáciai kapcsolatok melegedésének időszakának Izrael számára az egész régióban.

Biden eredetileg Ammanba utazott volna Jordánia, Egyiptom és a Palesztin Hatóság vezetőivel, hogy megvitassák az izraeli-gázai konfliktust, de a csúcstalálkozót órákkal a kórház elleni támadás után törölték.

Szerdán éjjel nagy tüntetések törtek ki a Közel-Keleten, amelyek nemcsak Izraelt, hanem az Egyesült Államokat is célba vették, és a nyugati nagykövetségek dühös tömegeket vonzottak. Európa számos országában is tüntettek a Hamász mellett.

Igazság palesztin és izraeli módra

FüHü
-
0
Igazság palesztin és izraeli módra

A Hamász palesztin militáns csoport meglepetésszerű, összehangolt támadása Izrael ellen – az évek egyik leghalálosabb és legembertelenebb támadása – újból felhívta a figyelmet egy régi és folyamatos problémára: az izraeli-palesztin konfliktusra, amely évtizedek óta nyomasztja a Közel-Keletet. 

Izraelben a Hamász fegyveresei legalább 1400 embert öltek meg szombat óta az izraeli hatóságok szerint. A palesztin hatóságok szerint az izraeli csapásokban legalább 2780 ember halt meg. Mintegy 199 izraelit tartanak fogva a Gázai övezetben, és Biden elnök azt mondta, hogy a túszok között amerikaiak is vannak. A konfliktus és a bizalmatlanság gyökerei mélyek és összetettek, Izrael állam 1948-as megalakulását megelőzően is fennálltak. Mind a palesztinok, mind az izraeliek sajátjuknak tekintik a Jordán folyó és a Földközi-tenger közötti területet, és a zsidók, a keresztények, és a muszlimok egyaránt szent földjüknek tartják. Az elmúlt hét évtized háborúkat, felkeléseket és időnként a kompromisszum reményét hozták magukkal.

Íme egy 1948 körül kezdődő idővonal, beleértve a legutóbbi erőszakot a Gázai övezetben:

Az Oszmán Birodalom a Közel-Keletnek azt a részét irányította a 16. század elejétől egészen addig, amíg az első világháború után a régió nagy részét a britek birtokolták. Mind az izraeliek, mind a palesztinok az önrendelkezésért és a terület feletti szuverenitásért küzdöttek, és mozgalmakat alakítottak ki ügyeik érdekében. Az I. világháború kezdetekor a nagyhatalmak több ellentmondásos – némelyik egymásnak ellentmondó – diplomáciai erőfeszítése megpróbálta formálni a modern Közel-Kelet térképét, beleértve a palesztin területeket is.

A palesztinok a mekkai emír és az egyiptomi brit főbiztos között 1915 és 1916 között írt levélsorozatra hivatkoznak, amelyet McMahon-Hussein levelezésként ismernek, mint egy független arab állam ígéretét.

1916-ban a Nagy-Britannia és Franciaország között titokban megkötött Sykes-Picot-megállapodás a Közel-Kelet befolyási övezetekre történő felosztását tervezte, és meghatározta, hogy a kérdéses területet nemzetközivé kell tenni.

1917-ben Nagy-Britannia külügyminisztere, Lord Arthur Balfour  kormánya támogatását fejezte ki a „zsidó nép nemzeti otthonának Palesztinában történő létrehozása” mellett Walter Rothschild bárónak, a befolyásos európai zsidó bankárcsalád brit szárnyának vezetőjéhez írt levelében.

Az izraeliek számára ez az ígéret izraeli állam létjogosultságának formális kinyilvánítását jelenti; a palesztinok számára ez volt a kifosztásuk korai jele.

A nyilatkozat azt is megjegyezte, hogy „egyértelműen érthető, hogy semmi olyat nem szabad tenni, ami sértheti a palesztinai nemzsidó közösségek polgári és vallási jogait”,

figyelembe véve a térségben akkoriban túlnyomó többségben lévő arab lakosságra. ( 1850-ben a lakosság körülbelül 90 százaléka, 1914-ben pedig körülbelül 80 százaléka volt muszlim.) A következő évtizedekben nagyarányú zsidó bevándorlás következett, beleértve a náci üldözést és a holokausztot is. Mindkét fél továbbra is érvényesítette államalapítási jogát.

1948: Izrael kikiáltja függetlenségét

A második világháború után, a brit palesztinai mandátum végéhez közeledve, az Egyesült Nemzetek Közgyűlése 1947-ben elfogadta a 181. határozatot, amelyben sürgeti a föld felosztását két független államra – egy arab és egy zsidó államra. A határozat szerint a vallásilag jelentős Jeruzsálem különleges nemzetközi igazgatás alá kerül.

A tervet nem hajtják végre, miután az arab fél elutasította azt,

azzal érvelve, hogy az nem kedvező többségi lakosságuknak. A regionális konfliktusban egyre nő az erőszak.

Izrael 1948 májusában kikiáltja függetlenségét. Másnap a palesztin csoportokkal szövetséges arab államok koalíciója megtámadja az izraeli erőket, ami az első a számos arab-izraeli háború közül. Végül Izrael a terület még nagyobb részének ellenőrzése alá kerül – nem számítva Ciszjordániát és a Gázai övezetet. Becslések szerint 700 000 palesztin menekül el vagy űzik el földjéről.

1956. július: A szuezi válság

Gamal Abdel Nasszer egyiptomi elnök államosítja a Szuezi-csatornát, a Vörös-tengert és a Földközi-tengert összekötő létfontosságú kereskedelmi útvonalat. Izrael megtámadja Egyiptomot, majd Nagy-Britannia és Franciaország erői követik őket. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió által támogatott békemegállapodás véget vet a harcoknak. De a csatornát elsüllyedt hajók blokkolják, és csak 1957-ben nyitják meg újra.

1967. június: 1967-es háború

1967 júniusában a „hatnapos háborúnak” vagy az 1967-es arab-izraeli háborúnak nevezett háború elhúzódó konfliktusok közepette tör ki, beleértve Egyiptom folyamatos blokádját az Akabai-öbölbe irányuló hajózásra. Izraeli harci gépek csapást mérnek az egyiptomi repülőterekre, az izraeli szárazföldi erők pedig behatolnak a Sínai-félszigetre. Jordánia csatlakozik a harcokhoz Egyiptom mellett, de az izraeli erők előnyben vannak, miután majdnem kiirtották Egyiptom légierejét. Izrael ellenőrzése alá vonja a Gázai övezetet, a Sínai-félszigetet, Ciszjordániát, a Golán-fennsíkot és a túlnyomórészt palesztin Kelet-Jeruzsálemet. Az arab hadseregek hatalmas veszteségeket szenvednek el.

1973. október: Jom Kippuri háború

Egyiptom és Szíria vezette arab nemzetek koalíciója meglepetésszerű, összehangolt támadást indít Izrael ellen Jom Kippur, a zsidók szent napján. Az arab erők kezdetben teret hódítanak, de visszaszorítja őket egy izraeli ellentámadás, amelyet a szövetségesek, köztük az Egyesült Államok szállítmányai segítettek. Mindkét fél nagy halálos áldozatokat lát.

1978. szeptember: Camp David-egyezmény

Az Anvar Szadat egyiptomi elnök és Menachem Begin izraeli miniszterelnök közötti békemegállapodást, amelyet Camp David-egyezményként ismernek. 1978 szeptemberében Jimmy Carter amerikai elnök közvetítésével jött létre az egyezmény. Ez megalapozza a két ország közötti békemegállapodást a következő évben, beleértve Izrael esetleges kivonulását a Sínai-félszigetről. Ezenkívül meghatározza a palesztin önkormányzati folyamat kereteit Ciszjordániában és Gázában.

A lehetséges palesztin békejavaslatokat megvitatják, de soha nem hajtják végre.

1987. december: Az első intifáda

A palesztin felkelés vagy intifáda nagyrészt spontán összecsapásokat, tiltakozásokat és polgári engedetlenséget hoz az izraeli megszállás ellen Ciszjordániában, Gázában és Izraelben, ami kemény izraeli katonai megszorításokhoz vezet. A zavargások évekig tartanak, mindkét oldalon sokan meghaltak vagy megsérültek.

1993: Oslói megállapodás

Az oslói megállapodásként ismert két paktum közül az elsőt aláírják Izrael és a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ), amelyek a korábbi ENSZ-határozatokon alapuló békefolyamatot írnak elő, és felvázolják a korlátozott palesztin önrendelkezés kiterjesztését Ciszjordániában és a Gázai övezetben. (1995-ben írnak alá egy további megállapodást.)

A megállapodások létrehozzák a Palesztin Hatóságot, amely a legtöbb adminisztratív ügyet felügyeli ezeken a területeken. A PFSZ-t Izrael és az Egyesült Államok tárgyalópartnerként ismeri el. Megoldatlanok azonban olyan kulcskérdések, mint az izraeli telepek Ciszjordániában és Jeruzsálem státusza, amelyre a palesztinok bármely jövőbeli állam fővárosának tekintenek.

2000: Második intifáda

A második intifáda, vagyis palesztin felkelés azután kezdődik, hogy zavargások törtek ki Ariel Saron jobboldali izraeli politikus (későbbi miniszterelnök) látogatását követően egy jeruzsálemi épületben, amelyet a judaizmus, a kereszténység és az iszlám is tisztel. Az összecsapások és egyéb erőszakos cselekmények 2005-ig tartanak, mindkét oldalon több százan haltak meg.

2006: A Hamaszt megválasztják Gázában

Izrael 2005-ben kivonja csapatait Gázából. A Hamász palesztin militáns csoport megnyeri a következő évi törvényhozási választásokat, ami politikai feszültségekhez vezet, mivel a mérsékeltebb Fatah párt irányítja Ciszjordániát. Miután a Hamász 2007-ben átvette a Gázai övezetet, Izrael 16 évre szóló blokádot vezet be a kicsi, túlzsúfolt palesztin enklávé ellen, amely 2 millió palesztinnak ad otthont. Az Egyesült Nemzetek Szervezete szerint Izrael elmélyítette a gázai humanitárius válságot, mivel korlátozza az áruk és emberek területen belüli és onnan kifelé irányuló mozgását. A gázaiak többsége menekülttáborokban él, és az ENSZ-segélyekre támaszkodik.

Ciszjordániát, ahol 3 millió palesztin él – és több mint félmillió zsidó él a nemzetközi jog szerint illegálisnak ítélt telepeken – Izrael megszállta, és katonai igazgatása alá vonta. Számos jogvédő szervezet szerint Izrael palesztinok feletti rezsimje „apartheidnek” minősül.

Egy 2022-es jelentésében az Amnesty International kijelentette, hogy elemzi „Izrael azon szándékát, hogy létrehozza és fenntartsa a palesztinok feletti elnyomás és uralom rendszerét”. többek között A „területi széttagoltság az elkülönítés és ellenőrzés; a föld és ingatlan elidegenítése; valamint a gazdasági és szociális jogok megtagadása” miatt együttesen  a csoport arra a következtetésre jutott: „Ez apartheid.”

2008. december: Izrael megtámadja Gázát

Izrael három hétig tartó támadásokat kezd Gáza ellen, miután palesztin fegyveresek rakétái csapódtak be Izraelbe, amiket Egyiptomból alagutakon szállítanak. Több mint 1110 palesztint és legalább 13 izraelit öltek meg.

2012. november: Izrael megöli a Hamász katonai főnökét

Izrael megölte Ahmed Dzsabarit, a Hamász katonai főnökét. A több mint egy hétig tartó gázai rakéta és izraeli légicsapások legalább 150 palesztint és hat izraelit öltek meg.

2014. nyara: A Hamasz megöl három izraeli tinédzsert

A Hamász fegyveresei megöltek három izraeli tinédzsert, akiket egy ciszjordániai zsidó telep közelében raboltak el, ami miatt izraeli katonai reakciót indítottak. A Hamasz Gázából rakétatámadásokkal válaszol. A hét hetes konfliktusban több mint 2200 palesztin halt meg Gázában, 73 pedig izraeli oldalon.

 2017 december: Az Egyesült Államok elismeri Jeruzsálemet fővárosként

A Trump-adminisztráció elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosának, és bejelentette, hogy az Egyesült Államok nagykövetségét Tel-Avivból át kívánja költöztetni, ami felháborodást kelt a palesztinokban.

2018: tüntetések Gázában

Gázában tüntetések zajlanak az Izraellel határos  kerítés mellett. A tüntetők, akik köveket és benzinbombákat dobálnak át a kerítésen. Az izraeli csapatok több mint 170 tüntetőt öltek meg több hónap alatt. Novemberben Izrael titkos rajtaütést hajt végre Gázában.
Legalább hét feltételezett palesztin fegyveres és egy magas rangú izraeli tiszt meghalt. Gázából több száz rakétát lőnek ki Izraelbe.

 2021 május: Az izraeli rendőrség razziát tart az al-Aksza mecsetben

Miután hetekig tartó feszültség Jeruzsálemben az izraeli rendőrség razziát tartott az al-Aksza mecsetben, az iszlám egyik legszentebb helyén, a Hamasz rakéták ezreit lő ki a város felé, ami arra készteti Izraelt, hogy több száz légicsapással válaszoljon. Legalább 2014 óta a leghevesebb harcokban több mint 200-an haltak meg Gázában, és legalább 10-en Izraelben.

2022 tavasz: terrortámadások sorozata Izraelben

A palesztinok izraeliekkel szembeni erőszakhullámai miatt 14 izraeli vesztette életét egy  támadásban március 22. és április 8. között. Válaszul Izrael megszorítja a fegyvereseket és aktivistákat, és elindítja a „Break the Wave” hadműveletet Ciszjordániában, ami miatt 2022 különösen halálos év.

Az izraeli erők 2022-ben 146 palesztint öltek meg Ciszjordániában, ami magasabb, mint bármely más évben, mióta az Egyesült Nemzetek Szervezete 2005-ben elkezdte a nyilvántartást.

Az izraeli külügyminisztérium szerint a palesztinok abban az évben 29 izraelit öltek meg.

 2022 december: Netanjahu hatodik ciklusra letette a hivatali esküt

Benjamin Netanjahu ismét letette az izraeli miniszterelnöki esküt, miután megnyerte a hatodik mandátumát biztosító választást, és a szélsőjobboldali politikusokból álló,
tömböt erős pozíciókba emelte. Összerakja az izraeli történelem legszélsőjobboldalibb kormányát, amely a kritikusok szerint elkezdte letörni a kétállami megoldás minden kilátását.

Ez egyben a leginkább telepespárti kormány, amelynek egyes tagjai a megszállt palesztin területeken a betelepítési tevékenység kiterjesztését bátorítják.  A telepesek által a kormány által felbátorított palesztin civilek elleni erőszak is megnő.

 2023 január: Izraeli rajtaütés Jeninben

Az izraeli erők lerohanták Dzsenin palesztin városát, és kilenc embert öltek meg egy lövöldözésben. Másnap egy palesztin fegyveres hét embert, köztük gyerekeket ölt meg ima közben egy kelet-jeruzsálemi zsinagógában.

2023 nyara: A megtorló támadások fellángolnak

Izrael májusban meglepetésszerű légicsapásokat intézett a Gázai övezetben, három vezető fegyveres és 10 másik fegyveres életét vesztette, köztük nők és gyerekek – közölték egészségügyi tisztviselők. Ez egy ötnapos erőszakos rohamot idéz elő, amely legalább 33 embert ölt meg Gázában és kettőt Izraelben.

Június 19-én az izraeli erők rajtaütést hajtanak végre Jeninben, és a második intifáda óta először vetettek be helikoptereket Ciszjordániában. Másnap két Hamász fegyveres tüzet nyit egy izraeli telepen lévő hummus étteremben, megölve négy izraelit.

Ezt követően több száz izraeli telepes tombolt palesztin falvakban, otthonokat és autókat gyújtottak fel, és a helyi tisztviselők szerint lövöldöztek a lakosokra. Izrael szintén végrehajtja 2006 óta az első dróncsapást Ciszjordániában, három feltételezett fegyveres halálát okozva.

Júliusban Izrael légi és szárazföldi támadást hajt végre 1000 katonával dróntámadásokkal egy Dzseninben található menekülttábor ellen, 12 ember halálát okozva. A művelet egy „kiterjedt terrorellenes erőfeszítés” kezdetét jelenti, amely az Izraeli Védelmi Erők szerint a végtelenségig folytatódni fog.

2023 október: Izrael azt állítja, hogy „háborúban áll” a Hamász támadása után

Netanjahu október 8-án hivatalosan is hadat üzen a Hamásznak, miután a Hamász fegyveresei egy nappal az 1973-as Jom Kippur-i háború kezdetének 50. évfordulója után történtek.

Az izraeli katonai vezetők szerint az izraeli légierő megkezdi a Hamász gázai célpontjainak támadását, miután a Hamász fegyveresei „beszivárogtak” izraeli területre a Gázai övezetből, többek között siklóernyővel és a tengeren keresztül. Izrael szerint legalább 1400 izraeli vesztette életét a váratlan támadásokban, amelyek során fegyveresek izraeli civilekre vadásztak otthonaikban a határ menti területeken. Izrael légicsapásainak jelentős ellentámadása Gázában több mint 2700 palesztint ölt meg.

Három nappal a harcok után az izraeli parancsnokok azt mondják, hogy megszerezték az ellenőrzést a Gázai övezet körüli határ felett, és jelentős katonai akciókat készítenek elő, hogy „megváltoztassák a valóságot” ott. Az Egyesült Államok teljes mértékben támogatja a közelgő izraeli offenzívát.

1234...233. oldal a 23-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség